PK BH 1997/528
PK BH 1997/528
1997.11.01.
A tévedés miatti megtámadás a téves közös feltevés miatti megtámadást is magában foglalja [Ptk. 210. § (1) és (3) bek.].
A felülvizsgálati eljárás szempontjából jelentős tényállás lényege a következő:
A felek 1993. július 20. napján bérleti szerződést kötöttek, amelyben az alperes vendéglátó tevékenység folytatásának céljára, határozatlan időre bérbe vette a felperestől a H. T. éttermet a berendezési tárgyakkal és eszközökkel együtt. Rögzítették a felek, hogy az alperes a bérlemény műszaki állapotát megtekintette, és a szerződést ennek ismeretében kötötte; megállapodtak abban is, hogy a karbantartással és az üzemeltetéshez szükséges javításokkal felmerülő költségeket az alperes viseli. A szerződés aláírásakor az alperes átadott a felperesnek 200 000 forint óvadékot.
A bérlemény birtokbavételét követően az alperes a megnyitáshoz szükséges munkálatokat megkezdte, majd 1993. július 26-án a felek a szerződés kiegészítéseként megállapodtak abban, hogy bizonyos munkák költségeit a felperes átvállalja; e költségek elszámolása a későbbiekben a felek között egyébként megtörtént.
Az étterem konyhájában és az átjárófolyóson lecsapódó gőz eredményeként megjelenő penészgombásodás elleni védekezést az Állami Népegészségügyi Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) már korábban - egyes peradatok szerint 1987-től - folyamatosan előírta, és átmeneti megoldásként elfogadta a helyiségek havi rézgálicos meszelését. Az étterem megnyitása előtt az alperes bejelentése alapján az ÁNTSZ vizsgálatot tartott, s az erről készült jegyzőkönyv szerint a közegészségügyi felügyelő már nem tartotta elegendőnek a penész meszeléssel való elfedését, hanem az étterem megnyitásának előfeltételéül szabta egy nagy teljesítményű, mintegy 2 000 000 forint költséggel járó szellőzőberendezés felszerelését. E szellőzőberendezés költségeinek viselésében a felek azonban nem tudtak megállapodni, így az éttermet az alperes nem nyithatta meg.
A felperes keresetében 150 795,50 forint bér, továbbá 350 000 forint kártérítés megfizetésére kérte az alperes kötelezését.
Az alperes 3766 forint összegű telefon- és vízhasználati díj tekintetében a keresetet elismerte, ezt meghaladóan annak elutasítását kérte. Viszontkeresetet indított, amelyben tévedésre alapítottan a szerződést megtámadta, és kérte a felperes kötelezését az óvadék visszafizetésére és 233 800 forint összegű kártérítést is igényelt.
A bíróság jogerős ítéletében a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 196 234 forintot és annak késedelmi kamatát; ezt meghaladóan a viszontkeresetet is elutasította. A jogerős ítélet indokolása szerint a felperes előtt ismert volt, hogy a bérleményt az alperes étteremként kívánja üzemeltetni, s mindkét fél tudott arról is, hogy a konyha és az átjárófolyosó penészgombásodása folytán az ÁNTSZ korábban rendszeres meszelést írt elő. A bérlemény penészedésének ténye a felek jogviszonyában csak akkor vált lényeges körülménnyé, amikor kiderült, hogy az ÁNTSZ kötelező jelleggel előírta a - rendkívül magas beruházási költséggel járó - gépi szellőztetés kialakítását. Erről azonban a szerződéskötéskor sem a felperes, sem az alperes nem tudhatott; a felek abban a közös kölcsönös téves feltevésben kötötték meg a szerződést, hogy a bérlemény lényeges költségkihatással járó beruházás nélkül is üzemeltethető étteremként. Ennélfogva a szerződést az alperes a Ptk. 210. §-ának (3) bekezdése alapján okkal támadta meg, melynek következtében a jogügylet érvénytelen. Érvénytelen szerződés alapján a kikötött ellenszolgáltatásra a felperes nem tarthat igényt, és köteles az óvadék - az alperes által elismert követeléssel csökkentett - összegének visszafizetésére. Nem találta megalapozottnak egyik fél kárigényét sem, így az erre irányuló keresetet és viszontkeresetet elutasította.
A jogerős ítélet ellen - annak hatályon kívül helyezése és az alperes 499 751 forint megfizetésére való kötelezése végett - a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Jogorvoslati kérelmét egyrészt arra alapította, hogy a bíróság a kereseti kérelmen túlterjeszkedett, mert az alperes viszontkeresetében a Ptk. 210. §-ának (1) bekezdésére hivatkozással támadta meg a szerződést, míg annak érvénytelenségét a bíróság jogszabálysértéssel a Ptk. 210. §-ának (3) bekezdése alapján állapította meg. Másrészt azt fejtette ki, hogy kölcsönös feltevés csak olyan kérdésben merülhet fel, amely a szerződés megkötésekor mind a két felet vezérli. A bérbe adó felperesnek pedig nem volt olyan kikötése, hogy a bérlemény csak vendéglátóegységként üzemeltethető, így az üzemelés megindításához szükséges ráfordításokat illetően semmiféle feltevése nem volt.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.
Előrebocsátja a Legfelsőbb Bíróság, hogy a jogerős ítéletet a Pp. 275. §-ának (2) bekezdése alapján csak a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Ptk. 210. §-ának (1) bekezdése szerint, aki a szerződés megkötésekor valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, szerződési nyilatkozatát megtámadhatja, ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette; míg, ha a felek a szerződéskötéskor ugyanabban a téves feltevésben voltak, a szerződést bármelyikük megtámadhatja [Ptk. 210. § (3) bek].
Helytállóan fejtette ki jogerős ítéletében a bíróság, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékokból nem vonható le olyan következtetés, amely szerint a felperes a szerződés megkötésekor tudott volna arról, hogy - a korábbi évek gyakorlatától eltérően - az ÁNTSZ közel 2 000 000 forintos költségkihatással járó szellőzőberendezés felszerelésétől teszi majd függővé az étterem megnyitásának engedélyezését. E tekintetben tehát az alperes tévedését a felperes nem okozhatta, és nem is ismerhette fel, viszont a felek a szerződéskötéskor bizonyítottan abban a téves feltevésben voltak, hogy a (vendéglő üzemeltetését egyébként kizáró) gombásodás rendszeres meszeléssel elhárítható. Ennélfogva a fentebb idézett Ptk. 210. §-ának (3) bekezdése alapján az alperest a megtámadási jog megillette.
A felülvizsgálati kérelemben foglalt fejtegetésektől eltérően nem sértette meg a bíróság a kereseti kérelemhez való kötöttségnek a Pp. 215. §-ában foglalt szabályát azzal, hogy a szerződés érvénytelenségét nem a keresetben felhozott okra, hanem a felek közös tévedésére alapítottan állapította meg. A tévedés miatti megtámadásban ugyanis - mint többen a kevesebb - bennfoglaltatik a téves közös feltevés miatti megtámadás is.
A peradatok továbbá egyértelműen igazolják, hogy a felperes egy berendezett és felszerelt éttermet kívánt bérbe adni az alperesnek, és a bérleményt az alperes e rendeltetésének megfelelően kívánta üzemeltetni. Alaptalan tehát a felperesnek az a felülvizsgálati kérelemben is felhozott érvelése, hogy a helyiségeket az alperes olyan célra is használhatta volna, amelyhez az ÁNTSZ által előírt beruházás nem lett volna szükséges.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (4) bekezdése szerint tárgyaláson kívül meghozott határozatával a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezéseit hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. VI. 23.118/1995. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás