MK BH 1997/53
MK BH 1997/53
1997.01.01.
A bíróságnak az igazság kiderítését célzó kötelezettsége nem jelenti azt, hogy korlátozás nélkül, más jogszabályok rendelkezéseit figyelmen kívül hagyva, bármilyen bizonyítást elrendelhetne, illetőleg bármilyen bizonyítási eszközt felhasználhatna. A szabad bizonyítás elvét sem lehet akként értelmezni, hogy a felek minden korlátozás nélkül, bármilyen eredetű és tartalmú eszközt felhasználhatnak az igényük érvényesítése érdekében [Pp. 3. § (1) bek. 6. § (1) bek.].
A felperes 1993. március 1. napjától állt lakatos munkakörben, az alperes alkalmazásában. 1993. augusztus 19. napjától 1995. február 2. napjáig keresőképtelen volt, amikor is a munkaviszonya a rokkantsági nyugdíjazására tekintettel megszűnt.
A felperes keresetében az 1993. évre járó 24 nap, 1994-re 30 nap és 1995-re 1 nap szabadságának pénzbeni megváltását kérte, beszámítva a már előlegként kapott 12 000 forintot. Elismerte, hogy a bérszámfejtő lapon és a bérkifizetési jegyzéken a megváltási összeg átvételét aláírta, noha azt az előlegtől eltekintve nem kapta meg. Ennek bizonyítására két magnófelvételre hivatkozott, amelyet titokban készített az alperes képviselőjével folytatott beszélgetésekről. A felvételek bizonyíthatnák, hogy a képviselő beismerte: a szabadságmegváltást valójában nem fizették ki teljes összegben, csak az előleget kapta meg.
A munkaügyi bíróság ítéletével elutasította a felperes keresetét. Megállapította, hogy a felperes a követelt összegek átvételét elismerte, ezzel szemben a magnófelvételek bizonyítékként nem fogadhatók el, mert a Pp. 166. §-ának (1) bekezdése a hangfelvételt nem tekinti bizonyítási eszköznek. Az ítélet ellen a felperes fellebbezett, csatolva a felvételek gépiratát.
A megyei bíróság ítéletével helybenhagyta a munkaügyi bíróság ítéletét. A felperes által felajánlott bizonyítást azért nem engedte meg, mert Ptk. 80. §-ának (1) bekezdése tiltja a hangfelvétellel való visszaélést, a (2) bekezdés pedig - nyilvános közszereplés kivételével - a hangfelvétel nyilvánosságra hozatalát, ha ahhoz az érintett nem járul hozzá. A bizonyítékként való felhasználás nyilvánosságra hozatalt jelent, ez ellen az alperes kifejezetten tiltakozott. A felperes egyébként nem ajánlott fel egyéb bizonyítást, ezért okirati bizonyítékok alapján el kellett utasítani a felperes keresetét. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben annak hatályon kívül helyezésével kérte az alperesnek a keresetének megfelelő marasztalását. Arra hivatkozott, hogy az alperes a jogszerűtlen magatartása miatt anyagi előnyhöz jutna, ha a nem jogszerűtlen eszközzel nem bizonyíthatná igényét. A Pp. rendelkezései nem tesznek különbséget a már megszerzett bizonyítékok között, ellenben a 3. § (1) bekezdése a bíróság feladatává teszi az igazság kiderítését, ami a perben csak a hangfelvétellel lehetséges. Még ha a bizonyíték megszerzése nem is lett volna szabályos, annak felhasználását a perben semmi sem tiltja.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A bíróságnak az igazság kiderítését célzó kötelezettsége [Pp. 3. §-ának (1) bekezdés] nem jelenti azt, hogy korlátozás nélkül, más jogszabályok rendelkezéseit figyelmen kívül hagyva, bármilyen bizonyítást elrendelhetne, illetőleg bármilyen bizonyítási eszközt felhasználhatna. A szabad bizonyítás elvét [Pp. 6. § (1) bekezdése] sem lehet akként értelmezni, hogy a felek minden korlátozás nélkül, bármilyen eredetű és tartalmú eszközt felhasználhatnak az igényük érvényesítése érdekében. A felperes titokban, az alperes képviselőjének hozzájárulása nélkül rögzítette az állítása szerint a képviselővel folytatott beszélgetést. A felvétel, még ha az, tartalma szerint valóban bizonyítaná is a felperes állítását, a megszerzésének módja, illetőleg a képviselő kifejezett tilalma miatt, bizonyítékként nem értékelhető a perben. Mind a munkaügyi, mind a megyei bíróság jogszabálysértés nélkül utasította el annak figyelembevételét, és az egyéb bizonyítékokból helytállóan következtetett a felperes keresetének megalapozatlanságára.
Az előbbiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Az alperesnek a felülvizsgálattal kapcsolatban költsége nem volt, a le nem rótt felülvizsgálati illeték az államot terheli, ezért azokról nem kellett rendelkezni. (Legf. Bír. Mfv. II. 10.144/1996. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás