PK BH 1997/533
PK BH 1997/533
1997.11.01.
A hagyaték ági jellegének vizsgálatánál irányadó körülmények [Ptk. 611. § (1) bek., 613. § (1) bek.; PK 81. sz.].
A jogerős ítélet a felperes keresetét elutasította. A megállapított tényállás szerint az 1991. április 1-jén elhunyt id. Cs. G.-nek (a II. rendű örökhagyónak) G. Eszterrel kötött házasságából két gyermek származott: a felperes és az 1987. április 2-án elhunyt, gondnokság alatt állt ifj. Cs. G. (az I. rendű örökhagyó); míg az alperesek a II. rendű örökhagyónak a második házasságából született gyermekei. Az I. rendű örökhagyó anyai nagyanyja: G. M.-né hagyatékát törvényes öröklés jogcímén leánya: Cs. G.-né örökölte volna, aki azonban egy házas ingatlan és egy termelőszövetkezeti táblailletőség tekintetében az örökséget visszautasította, ezért azt a felperes és az I. rendű örökhagyó örökölték; a házas ingatlan a hagyaték megnyíltakor már kisajátítás alatt állt. Az I. rendű örökhagyó a kisajátítási kártalanítási összegből, továbbá egy - az édesanyjától ajándékba kapott - ingatlanilletőség cseréjével szerezte meg a házas ingatlant. Az I. rendű örökhagyó halála után indult hagyatéki eljárásban - leszármazó és házastárs nemlétében - törvényes örökösként léptek fel a szülők: a II. rendű örökhagyó és elvált házastársa: Cs. G.-né. A hagyaték a házas ingatlanból, egy Wartburg és egy Trabant személygépkocsiból, telefonkötvényből és három darab gépkocsinyeremény-betétkönyvből állt.
A II. rendű örökhagyó a hagyatéki eljárásban a hagyatékból őt megillető örökrészét leányának, a felperesnek ajándékozta. A II. rendű örökhagyó halála után az alperesekkel felmerült öröklési jogi vitára tekintettel a felperes a testvérétől: az I. rendű örökhagyótól édesapja: a II. rendű örökhagyó közvetítésével reá szállt ingatlanilletőség és ingóságok ági jellegének megállapítása iránt előterjesztett kereseti kérelmét azonban az eljárt bíróságok nem találták megalapozottnak. Kiemelték, hogy a Ptk. 613. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint "az ági öröklés szabályai nem terjednek ki az ági vagyontárgy helyébe lépett vagy az ági vagyontárgy értékén vásárolt vagyontárgyra. A PK. 81. számú állásfoglalás c) pontja értelmében pedig kisajátítási kártalanítás, földrendezés vagy áttelepítés során csere címén juttatott ingatlan akkor sem ági jellegű, ha az eredeti ingatlan az volt." Az I. rendű örökhagyó hagyatékához tartozott ingatlanra tehát az ági öröklés szabályai nem terjednek ki, mert a vételár kisajátítási kártalanítás folytán kapott összegből, illetőleg ági jellegű egyéb ingatlan átruházásából, cseréjéből származik. Nem értettek egyet a felperesnek azzal az álláspontjával, hogy miután a kisajátítás "kényszerhasznosítás", a kisajátítási kártalanításból szerzett vagyontárgy továbbra is ági jellegűnek minősül. Az ingóságok tekintetében pedig - amelyek ági jellegét a felperes arra alapította, hogy azokat a csekély nyugdíjjal rendelkező I. rendű örökhagyó csak édesanyjuk jelentős anyagi segítsége folytán tudta megszerezni, illetőleg megtakarítani - akként foglaltak állást, hogy az I. rendű örökhagyó után lefolytatott hagyatéki eljárás anyagából megállapíthatóan a hagyatékkal kapcsolatban ági öröklési igényt senki sem érvényesített, a II. rendű örökhagyó törvényes örökösként szerezte meg a hagyaték 1/2 részét, és azt a felperesnek ajándékozta. Az ajándékozási szerződés megtámadása nélkül a tulajdonszerzés jogcímének megváltoztatására nincs jogi lehetőség, az eltelt hat évre tekintettel viszont a megtámadási határidő régen lejárt.
A jogerős ítélet ellen a felperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, és az ítélet megváltoztatásával kereseti kérelme szerinti döntést kért. Álláspontja szerint a jogerős döntés megalapozatlan, illetőleg jogszabálysértő. Fenntartotta azt a jogi érvelését, hogy a kisajátítás során kapott kártalanításból vásárolt ingatlan - a kényszerelvonás folytán - ági jellegét megtartja. Nem adott választ a jogerős ítélet arra sem, hogy a csereingatlan ellenében szerzett ingatlanhányad miért ütközik a Ptk. 613. §-ába. Az ingóságok tekintetében is téves az eljárt bíróságok álláspontja, mert a per során bizonyította, hogy azokat az édesanyjától ajándékba kapta az I. rendű örökhagyó.
Az alperesek ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult, azt mindenben helytállónak tartották.
A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.
A Ptk. 611. §-ának (1) bekezdése értelmében, ha nem az örökhagyó leszármazója a törvényes örökös, az örökhagyóra valamelyik felmenőjéről öröklés vagy ingyenes juttatás útján hárult vagyontárgy ági öröklés alá esik. A Ptk. 613. §-ának (1) bekezdése szerint az ági öröklés szabályai nem terjednek ki - egyebek mellett - az ági vagyontárgy helyébe lépett vagy az ági vagyontárgy értékén vásárolt vagyontárgyra [b) pont].
Helytálló volt az eljárt bíróságok álláspontja a tekintetben, hogy a felperes testvérének, az I. rendű örökhagyónak a hagyatékában lévő ingatlan nem minősül ági eredetűnek. A Ptk. 613. §-a (1) bekezdése b) pontjának fent idézett rendelkezése nem különböztet aszerint, hogy az ági vagyontárgy állapotában mi okozta a változásokat, hanem maguk a változások rekesztik ki az ági öröklés szabályainak alkalmazhatóságát. A Legfelsőbb Bíróság a PK. 81. számú állásfoglalásának c) pontjában adott iránymutatásában ezt egyértelművé tette, amikor úgy foglalt állást, hogy kisajátítási kártalanítás, földrendezés vagy áttelepítés során csere címén juttatott ingatlan akkor sem ági jellegű, ha az eredeti ingatlan az volt. Ha pedig a "kényszerintézkedés" során adott csereingatlan nem lesz ági jellegű, még kevésbé lehet az ági jelleget megállapítani a kártalanításból vásárolt ingatlanra.
A fenti szabályból nyilvánvaló az is, hogy az I. rendű örökhagyó által az édesanyjától ajándékba kapott ingatlanilletőség cseréjével szerzett ingatlanhányad sem minősül ági vagyonnak.
Helytállóan állapították meg az eljárt bíróságok azt is, hogy az I. rendű örökhagyó hagyatékában lévő ingóságok tekintetében az I. rendű örökhagyó édesanyja - ajándékozásra hivatkozással - ági öröklési igényt nem érvényesített, ezzel valójában elismerte az I. rendű örökhagyó édesapjának: a II. rendű örökhagyónak törvényes öröklési jogát. Ennek folytán az ingóságok 1/2 részét a II. rendű örökhagyó törvényes öröklés jogcímén megszerezte, majd a megörökölt vagyontárgyakat a hagyatéki eljárásban kötött egyezséggel ajándékozta a felperesnek. A felperes tehát az ingóságok tekintetében sem hivatkozhat azok ági jellegére. Megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy az ajándékba kapott készpénz felhasználásával vásárolt vagyontárgy vagy annak más módon való befektetése egyébként sem minősül ági vagyonnak: ehhez az szükséges, hogy maga a vagyontárgy háruljon ingyenesen az örökhagyóra.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet - indokolásbeli kiegészítéssel - a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése értelmében hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. V. 22.057/1995. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás