MK BH 1997/54
MK BH 1997/54
1997.01.01.
I. Olyan kérdésben, amely sem az első-, sem a másodfokú eljárásnak nem volt tárgya, felülvizsgálat nem kérhető.
II. A felülvizsgálati eljárásban nem támadható az okszerűtlennek nem tekinthető mérlegelés, önmagában a megalapozatlanságra hivatkozás nem teszi lehetővé a felülmérlegelést [Pp. 270. § (1) bek.].
A felperes az alperesnél 1992 óta állt köztisztviselői jogviszonyban, behajtási előadóként a végrehajtási ügyekkel foglalkozott.
A felperes tevékenységével kapcsolatban a csoportvezetője több feljegyzést készített. A feljegyzésekben szereplő mulasztások, jogszabálysértések miatt az alperes vezetője átfogó belső ellenőrzést rendelt el a végrehajtási csoportnál. A belső ellenőri jelentés 1994. július 7. napján készült el, annak alapján a kirendeltség-vezető a csoport valamennyi dolgozója ellen fegyelmi eljárást indított, a felperes ellen 1994. szeptember 7. napján. A fegyelmi tanács 1994. október 31-én hozott határozatával a felperest hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel sújtotta, mert sorozatosan jogszabálysértően járt el, felettese utasításait nem teljesítette.
A határozat hatályon kívül helyezése, illetőleg a büntetés mérséklése iránt a felperes keresetet indított.
A munkaügyi bíróság ítéletével elutasította a keresetet. A munkaügyi bíróság szerint a munkáltatói jogkör gyakorlója határidőn belül indította meg a fegyelmi eljárást, a fegyelmi tanácsban a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. tv. (Ktv.) 53. §-ának (2) bekezdése szerint neki kellett elnökölnie. Bizonyítottnak találta a felperes terhére rótt fegyelmi vétségek elkövetését, amelyekkel arányban áll a kiszabott büntetés.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett. A megyei bíróság ítéletével helybenhagyta a munkaügyi bíróság ítéletét, utalt annak helytálló indokaira.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Ebben kérte az ítélet hatályon kívül helyezését és a fegyelmi határozat hatálytalanításával a munkakörébe való visszahelyezését, valamint az elmaradt illetménye, az egyéb járandóságai megtérítését. A kérelem szerint a fegyelmi tanács nem megfelelő összetételben járt el, mert a kirendeltség végrehajtói felett a munkáltatói jogkört belső átszervezés folytán 1994. október 1. napjától közvetlenül a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezetője gyakorolta, nem pedig a tanácsban elnökként eljárt kirendeltség-vezető.
A terhére rótt kötelezettségszegésekről a kirendeltség-vezető már 1994. július 7. napját megelőzően tudomást szerzett, így a felfedezés óta három hónap eltelt. A munkaügyi bíróság nem megfelelően állapította meg a tényállást, mert mérlegelését az alperes nyilatkozataira alapította, nem pedig bizonyítékokra.
Az alperes ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult. Részletes észrevételeket tett a felperes kérelmére.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A felperes a perben egyáltalán nem hivatkozott arra, hogy az alperes kirendeltség-vezetője, aki a fegyelmi eljárást ellene megindította, a fegyelmi tanácsban azért nem vehetett volna részt, mert időközben a munkáltatói joga megszűnt. Ezzel kapcsolatban adatok a perben fel sem merültek, mert a felperes a fegyelmi tanács összetételét a kirendeltség-vezető elfogultsága miatt kifogásolta. Olyan kérdésben, amely sem az első-, sem a másodfokú eljárásnak nem volt tárgya, felülvizsgálat nem kérhető.
A fegyelmi határozat a felperest azokkal az ügyekkel kapcsolatban marasztalta el, amelyeket a belső ellenőri vizsgálat feltárt. Az átfogó vizsgálat nem vitásan 1994. július 7. napján fejeződött be, míg a csoportvezető korábbi - május hónapban írt - feljegyzései egyes ügyekre vonatkoztak. A fegyelmi határozat ezenkívül kitért a felperes későbbi, a belső ellenőri vizsgálat utáni kötelezettségszegéseire is. Mindezekre tekintettel a fegyelmi eljárás megindítását nem lehet késedelmesnek tekinteni.
A tényállás megállapítását a felperes a munkaügyi bíróság okszerűtlen mérlegelése, illetőleg megalapozatlanság miatt támadta. Ezzel kapcsolatban azonban meg kellett volna jelölnie azokat a bizonyítékokat, amelyeket az eljárt bíróság nem vett figyelembe, noha azokat értékelve a felperesre kedvezőbb döntést lehetett volna hozni. Ezzel szemben az alperes írásbeli bizonyítékokat csatolt a felperes eljárásairól, nem csupán a véleményéről nyilatkozott. A felülvizsgálati eljárásban azonban az okszerűtlennek nem tekinthető mérlegelés nem támadható, önmagában a megalapozatlanságra hivatkozás nem teszi lehetővé a felülmérlegelést.
Az előbbiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Mfv. II. 10.087/1976.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás