KK BH 1997/560
KK BH 1997/560
1997.11.01.
A részarány-tulajdonos földkiadási kérelmét a törvényben meghatározott sorrendben kell teljesíteni, elsőbbség illette meg – a külterületi földre jogosulttal szemben – azt, aki a meglévő tanyájához csatlakozó terület bevitelével szerzett részarány-tulajdont [1993. évi II. tv. 6. § (3) bek.].
A felperes 1993. március 17-én, a beavatkozó pedig 1993. március 23-án földhivatali kötelezettséggel keletkezett részarány-tulajdonra vonatkozóan földkiadási kérelmet terjesztett elő, melyben mindketten a Tanya 690. számú ingatlan melletti területet jelölték meg.
Ez a tanya a z.-i 1198-as számú tulajdoni lapon, 0228/2. hrsz. alatt van felvéve gyepművelési ágban, és arra a tulajdonjog földrendezés jog címén 1962. október 30-án került bejegyzésre a beavatkozó és házastársa javára egymás közt egyenlő arányban. A tanya melletti, a felperes és a beavatkozó által is kiadni kért földterületet a beavatkozó használja a termelőszövetkezettel történt megállapodás alapján. Gyümölcsöst telepített, valamint vízjogi engedéllyel öntözőberendezést létesített.
Z. Község Földkiadó Bizottsága az 1994. október 17-én kelt határozatával a Z.-i Egyetértés Mg. Szakszövetkezet használatában lévő 2/1732. számú különlapon nyilvántartott 2 hektár, 1997 m2 területű, 26,12 AK értékű és a beavatkozó tulajdonát képező részarányból cserébe a 0228/3. hrsz.-ú, 2 ha 0137 m2 területű, 22,40 AK értékű földet adta. Határozatának indoklásában az elsőfokú közigazgatási szerv rámutatott, hogy mind a felperes, mind a beavatkozó részarány-tulajdona beviteli kötelezettség alapján keletkezett, egymással azonban nem tudtak egyezséget kötni, a sorsolást pedig egyik fél sem fogadta el. Figyelemmel volt a földkiadó bizottság arra is, hogy a beavatkozó a megjelölt földrészletet a szövetkezettől kapta használatba, és abban gyümölcsöst telepített, valamint vízjogi engedéllyel öntözőberendezést épített ki.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes 1995. március 4-én kelt határozatával a felperes által az elsőfokú határozat ellen benyújtott fellebbezést elutasította, rámutatva egyben arra, hogy az elsőfokú közigazgatási szerv tévedett, amikor mindkét igénylőt azonos rangsorba sorolta, mert a beavatkozónak a tanya 690. szám alatti ingatlanhoz csatlakozó terület bevitelével is keletkezett részarány-tulajdona, így a teljesítési sorrend az 1993. évi II. törvény 6. §-a (3) bekezdésének b) pontjában írtak szerint alakul. A felperest - az alperesi határozat indokolása szerint - az 546. számú tanyához csatlakozó terület tekintetében illeti meg mindenki mást megelőzően a földkiadás.
A felperes keresetében az alperesi határozat bírósági felülvizsgálat keretében való megváltoztatását és a földigényének helyt adó határozat hozatalát kérte. Álláspontja szerint a kiadni kért földterület mind a saját, mind pedig a beavatkozó vonatkozásában tanya körüli földterületnek minősül, mert annak közelében csak a kettőjük tanyája található. Hivatkozott arra is, hogy mindkettőjük részarány-tulajdona beviteli kötelezettség alapján keletkezett, de a felperesnek, illetőleg családjának a kiadni kért földterület ősi tulajdonát képezte. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította, mert álláspontja szerint az 1993. évi II. törvény 6. §-a (3) bekezdése b) pontjának helyes értelmezése szerint az a kérelmező élvez elsőbbséget a teljesítési sorrend alapján, akinek tanyatulajdona a beviteli kötelezettség keletkezésekor is megvolt, s a földkiadási kérelem előterjesztésekor is rendelkezik e tanyatulajdonnal. Az elsőfokú bíróság is kifejtette ítélete indokolásában, hogy a felperest csak a Tanya 546. számú ingatlanhoz csatlakozó földterület tekintetében illeti meg mindenki mást megelőzően a földkiadás.
A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét annak helyes indokai alapján helybenhagyta, kiemelve, hogy a beavatkozó teljesítés iránti igénye megelőzi a felperes kérelmét, mert a közvetlenül a tanyájához csatlakozó föld kiadását kérte. A jogerős másodfokú ítélet felülvizsgálata iránti kérelmében a felperes az ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetének helyt adó határozat hozatalát kérte. Állította, hogy az ítélet sérti az 1993. évi II. törvény 5. §-ának (1) és (3) bekezdésében, valamint 6. §-ának (3) bekezdésében, illetőleg a 7. §-ában foglaltakat. Kérte figyelembe venni, hogy a beavatkozóval szemben elsőbbséget élvez, mert részarány-földtulajdona beviteli kötelezettség alapján keletkezett, míg a beavatkozóé nem.
Az alperes és a beavatkozó a másodfokú ítélet hatályában való fenntartását kérte, előadva, hogy a beavatkozó részarány-földtulajdona is beviteli kötelezettség alapján (földrendezési jog címén) keletkezett, őt azonban elsőbbség illeti, mert a per tárgyát képező földrészlet közvetlenül az általa lakott tanyájához kapcsolódik.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §-ának (4) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvénynek az alperesi határozat hozatalakor hatályban lévő 6. §-a (3) bekezdése úgy rendelkezett, hogy a földkiadó bizottság az illetékességi területén a részarány-földtulajdonok kielégítésére elkülönített külterületi földrészletekből a következő sorrendben (teljesítési sorrend) elsősorban annak a részarány-földtulajdonosnak földkiadási kérelmét teljesíti, akinek a kérelemben megjelölt településen
a) beviteli kötelezettség alapján belterületen keletkezett részarány-földtulajdona, de a föld kiadása a belterületen nem lehetséges;
b) beviteli kötelezettség alapján belterületen és külterületen is, illetőleg meglévő tanyájához csatlakozó terület bevitelével keletkezett részarány-földtulajdona;
c) beviteli kötelezettség alapján külterületen keletkezett részarány-földtulajdona;
d) a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény alapján keletkezett részarány-földtulajdona.
A törvény 6. §-a (3) bekezdésének b) pontja meglévő tanyához csatlakozó terület bevitelével keletkezett részarány-földtulajdont határoz meg. A felperes és a beavatkozó által egyaránt kiadni kért terület a beavatkozó meglévő tanyájához csatlakozó terület, ezért az elsőbbségi igény a beavatkozót illeti meg. A felperes tanyája a kiadni kért területtől távolabb van, az ahhoz közvetlenül nem csatlakozik, így a teljesítési sorrend meghatározásakor figyelembe nem vehető. Helyesen mutatott rá az alperes határozatában, hogy a felperest az 546. számú tanyához csatlakozó terület tekintetében illeti meg mindenki mást megelőzően a földkiadás. Az alperes tehát jogszerűen eljárva hozta meg határozatát, és nem sértett törvényt a másodfokú bíróság sem, amikor ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése szerint a megyei bíróság jogerős ítéletét hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. II. 27.260/1996. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás