BK BH 1997/567
BK BH 1997/567
1997.12.01.
A többszörös visszaesést az alapozza meg, ha az elkövetőt, mint visszaesőt korábban 30 napot meghaladó, végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, és az emiatt jogerősen kiszabott szabadságvesztésre elítélése esetén a büntetés kitöltésétől vagy a szabadságvesztés végrehajthatóságának a megszűnésétől számítva, szabadságvesztéssel fenyegetett újabb bűncselekményének az elkövetéséig három év még nem telt el [Btk. 137. § 12. és 14. pont].
A városi bíróság a vádlottat 2 rb. társtettesként elkövetett lopás bűntette és a társtettesként elkövetett lopás vétsége miatt - mint többszörös visszaesőt - 10 hónapi börtönbüntetésre, és mellékbüntetésül 2 évre a közügyektől eltiltásra ítélte.
A városi bíróság által megállapított és megalapozottsága folytán a másodfokú eljárásban is irányadó tényállás az alábbiakban összegezhető:
A 22 éves vádlott betanított munkás, munkanélküli, aki az özvegy édesanyjával él együtt.
A bíróság a vádlottat 1993. november 15. napján jogerőre emelkedett ítéletével önkényes eltávozás bűntette miatt 6 hónapi - a katonai fogdában letöltendő - szabadságvesztésre, majd az 1994. március 22. napján jogerőre emelkedett ítéletével önkényes eltávozás vétsége miatt - mint különös visszaesőt - 4 hónapi fogházbüntetésre ítélte. Ezt a két büntetést az 1994. március 22. napján jogerőre emelkedett ítélettel összbüntetésbe foglalták, a szabadságvesztést 9 hónapi tartamban állapították meg azzal, hogy azt katonai fogdában kell letölteni. A vádlott ebből a büntetésből 1994. május 21-én szabadult.
A városi bíróság a vádlottat, mint többszörös visszaesőt 4 hónapi börtönbüntetésre ítélte, amelynek a végrehajtását 1 évi próbaidőre felfüggesztette.
A megyei bíróság az 1996. október 29-én kelt végzésével ezt az ítéletet - a súlyosítási tilalomra utalva - helybenhagyta annak a megállapításával, hogy a vádlott a próbaidő alatt pártfogó felügyelet alatt áll. A megyei bíróság az előélettel kapcsolatos adatokat kiegészíti azzal, hogy a vádlottat a városi bíróság az 1997. február 27. napján jogerőre emelkedett ítéletével lopás bűntette miatt - mint többszörös visszaesőt - 8 hónapi börtönbüntetésre ítélte. A vádlott ebben az ügyben előzetes letartóztatásba került, ez idő szerint már ezt a büntetését tölti. A történeti tényállást illetően: a vádlott 1995. október 7. napján összetalálkozott két társával - akiket érintően a városi bíróság az eljárást elkülönítette, és vonatkozásukban jogerős ítéletet hozott - és elhatározták, hogy pénzhez jutás érdekében betörést fognak végrehajtani. Elhatározásuknak megfelelően éjfél után a kisáruházhoz mentek. Ott a vádlott egyik társa magával vitt vasdarabbal betörte a bolt egyik kirakatüvegét. Ezután mindhárman várták, hogy a csörömpölésre felfigyelt-e valaki. Miután észlelték, hogy cselekményüket semmi sem zavarja, a kirakatból összesen 107 030 forint értékű műszaki cikkeket vettek ki, majd azt eltulajdonítva eltávoztak a helyszínről. A lopott árukból 95 020 forint eredeti érték lefoglalásra került, ezek azonban nem megfelelő állapotban jutottak vissza a sértett birtokába. A további lopási kár, illetőleg a rongálással okozott 20 560 forint összegű kár nem térült meg.
Ugyanebben a hónapban, pontosan meg nem határozható napon a vádlott és két társa felfeszítette a butik kirakatát lezáró ablakot. Innen 5650 forint értékű férfiingeket és arcszeszt tulajdonítottak el. A bűnjeleket, azok sérült állapota miatt a sértett nem vette át.
Ugyancsak 1995. október elején a vádlott és két társa a piacon egy pavilont törtek fel, és onnan szeszes italokat loptak el 4950 forint értékben.
Az ítélet ellen a vádlott és a védője felmentés végett jelentett be fellebbezést, amelyet a fellebbezési tárgyaláson csupán enyhítésért tartottak fenn.
A megyei főügyész átiratában az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyására tett indítványt.
Az ismertetett tényállásból az elsőfokú bíróság okszerűen vont következtetést a vádlott bűnösségére, és a cselekmények jogi minősítése is törvényes.
Ami a halmazati büntetés kiszabását illeti, a megyei bíróság nem a városi bíróság által említett büntetett előéletet, hanem a vádlott többszörös visszaeső voltát és az ezt meghaladó büntetett előéletet tekintette a terhére figyelembe jövőnek (BK 154. sz.). A városi bíróság ugyanakkor helyesen értékelte súlyosítóként a halmazatot, a csoportos elkövetést, az ilyen jellegű cselekmények elszaporodottságát és azok nehezen felderíthetőségét.
Az elsőfokú bíróság enyhítőként vette figyelembe az okozott kár összegét. A megyei bíróság ezt csupán a második cselekmény vonatkozásában látta fennállni, mivel ott a lopással okozott kár alig haladja meg a szabálysértési értékhatárt. Ugyanakkor a lopás vétségeként értékelt harmadik cselekménynél a 4950 forint lopási kár a vonatkozó minősítés szerinti felső határt közelíti meg. Így az enyhítőként nem jön figyelembe. A városi bíróság a vádlott fiatalabb életkorát viszont indokoltan értékelte a javára.
A megyei bíróság a vádlottal szemben kiszabott halmazati főbüntetést nem találta enyhíthetőnek. A lopás bűntettének fenyegetettsége 3 évig terjedő szabadságvesztés. A vádlott többszörös visszaesői voltára figyelemmel ez 4 év 6 hónapra emelkedik [Btk. 97. § (1) bek.]. Ehhez képest a vele szemben kiszabott főbüntetés semmiképp nem szigorúbb a szükségesnél és arányosnál, és nem eltúlzott a mellékbüntetés sem.
A megyei bíróság a többszörös visszaesés kapcsán esetenként észlelhető bizonytalanságokra figyelemmel irányításul az alábbiakat emeli ki:
Az 1993. évi XVII. törvény 34. §-ának (2) bekezdésével megváltoztatta a Btk. 137. §-ának 12. pontját az alábbiakban: "Visszaeső a szándékos bűncselekmény elkövetője, ha korábban szándékos bűncselekmény miatt 30 napot meghaladó, végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, és a büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszűnésétől az újabb bűncselekmény elkövetéséig 3 év még nem telt el." Ugyanakkor e törvény érintetlenül hagyta a 137. § 14. pontját, amely szerint: "Többszörös visszaeső az, akit a szándékos bűncselekmény elkövetését megelőzően visszaesőként szabadságvesztésre ítéltek, és az utolsó büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatóságának megszűnésétől a szabadságvesztéssel fenyegetett újabb bűncselekménye elkövetéséig 3 év nem telt el." A korábbi joghelyzetben visszaesőt nem ítélhettek próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre, és a határozott ideig tartó szabadságvesztés legrövidebb tartama 3 hónap volt. Így a törvényhozói akarat kifejezésére a Btk. 137. §-ának 14. pontjában elegendő volt annak a feltüntetése, hogy "visszaesőként szabadságvesztésre" ítélték, minthogy ez mindenképp végrehajtandó büntetést jelentett.
A Btk. 137. §-a 14. pontjának - a fentiekből következő - szükségesnek mutatkozó megváltoztatása nem történt meg. Így a hatályos törvény szövege lehetőséget adhat olyan értelmezésre, hogy a többszörös visszaesést az is megalapozza, ha korábban visszaesőként próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre, illetőleg akár egynapi szabadságvesztésre ítéltek valakit, - mivel ezek is beletartoznak a "szabadságvesztésre ítélték" fogalmába. Az 1993. évi XVII. törvény és annak indokolása viszont nem hagy kétséget a tekintetben, hogy a visszaesést - és a többszörös visszaesést - a korábbinál szűkebb és nem tágabb körben kívánta a törvényhozó meghatározni. Nem kívánt változtatni a többszörös visszaesés lényegén; azon, hogy annak a megállapításához a visszaesés előfeltételeinek az újabb megvalósulása szükséges. A helyes jogértelmezés szerint tehát csak az tekinthető többszörös visszaesőnek (Btk. 137. § 14. pont), akit a szándékos bűncselekmény elkövetését megelőzően visszaesőként 30 napot meghaladó, végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek (Btk. 137. § 12. pont) és az utolsó büntetés töltésétől vagy végrehajthatóságának megszűnésétől a szabadságvesztéssel fenyegetett újabb bűncselekmény elkövetéséig 3 év még nem telt el.
A megyei bíróság ennek a kiemelése mellett helybenhagyta a városi bíróság ítéletét azzal, hogy a büntetést, mint többszörös visszaesővel szemben tekintette kiszabottnak. (Fejér Megye Bíróság Bf. 52/1997. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás