572/B/1997. AB határozat
572/B/1997. AB határozat*
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány alapján meghozta a következő
h a t á r o z a t o t :
Az Alkotmánybíróság a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása tárgyában kiadott 1996. évi CVII. törvény 37. § (8) bekezdése alkotmányellenességének megállapítása és visszamenőleges hatályú megsemmisítése iránt benyújtott indítványt elutasítja.
I n d o k o l á s
1. Az 1996. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Tv.) az 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) által létesített Országos Munkaügyi Központ feladatát és hatáskörét részben módosította és elnevezését és jogállását is megváltoztatta. A Tv. 37. § (7) bekezdése úgy rendelkezett, hogy 1997. január 1-jei hatállyal ,,az Országos Munkaügyi Központ Országos Munkaügyi Módszertani Központtá alakul át. Az Országos Munkaügyi Módszertani Központ az Országos Munkaügyi Központ általános és egyetemes jogutódja.''
A Tv.-nek az indítványozó által alkotmányellenesnek tartott 37. § (8) bekezdése szerint ,,Az Országos Munkaügyi Központban foglalkoztatottak közszolgálati jogviszonya ...közalkalmazotti jogviszonnyá alakul át. Az átalakulás következtében a foglalkoztatottak illetménye nem csökkenhet. Az Országos Munkaügyi Módszertani Központban foglalkoztatottaknak az Országos Munkaügyi Központnál közszolgálati jogviszonyban töltött idejét úgy kell tekinteni, mintha azt az Országos Munkaügyi Módszertani Központban töltötték volna el.''
A 37. § (9) bekezdése — melyet az indítványozó nem támadott — akként rendelkezik, hogy ,,A (8) bekezdéstől eltérően a felmentési idő és a végkielégítés tekintetében az Országos Munkaügyi Módszertani Központnál eltöltött közalkalmazotti időt a közszolgálati jogviszonynak közalkalmazotti jogviszonnyá való átalakulása időpontjától kell számítani. A felmentési idő és a végkielégítés mértékéhez a megelőző közszolgálati jogviszony alapján, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvénynek a jogviszony átalakulásának időpontjában irányadó szabályai szerint számított felmentési idő és végkielégítés mértékét hozzá kell számítani.''
Az Országos Munkaügyi Központ (a továbbiakban: OMK) eredetileg a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) hatálya alá tartozott. Ezt rögzítette a Ktv. 73. §-ának (2) bekezdése alapján kiadott és a Ktv. hatálya alá tartozó szervek jegyzékét tartalmazó 1034/1992. (VII. 1.) Korm. határozat is.
2. Az indítványt benyújtó szakszervezet úgy véli, hogy a Tv. 37. § (8) bekezdése sérti az Alkotmány 70/B. § (1) bekezdését, mely szerint ,,mindenkinek joga van a munkához, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához.'' Érvelése szerint ,,a szervezet státusának megváltoztatása nem jelenti automatikusan az ott munkát vállaló köztisztviselők közszolgálati jogviszonyának automatikus átalakítását.'' Erre csak ,,kizárólagosan az érintett köztisztviselők beleegyező hozzájárulásával kerülhet sor.'' Az indítványt tevő véleménye szerint a Tv. 37. § (8) bekezdése sérti az Alkotmánynak a jogállamiságot deklaráló 2. § (1) bekezdését is, mert a ,,jogállamiság követelménye magában foglalja a jogszabályok áttekinthetőségét, valamint azt, hogy az adott jogszabályok ne legyenek egymásnak ellentmondásosak.'' Márpedig az Flt. és a Ktv.-nek az 1996. évi CXXIV. törvénnyel módosított előírásai ,,teljesen diszharmóniában'' vannak egymással. ,,Ugyanis a Ktv. módosítás véleményünket alátámasztandóan kívánja a köztisztviselők jogviszonyának a szerv átalakításához kapcsolódó változást szabályozni, ugyanakkor a foglalkoztatási tv. módosítása ennek ellentmondó... szabályozást ad.''
3. Az indítvány megalapozatlan.
3.1. A Ktv. 1. §-a részben megnevezetten, (pl. Miniszterelnöki Hivatal, Állami Számvevőszék), részben gyűjtőfogalommal (pl. minisztériumok, országos hatáskörű szervek, illetve ezek területi, helyi szervei) határozza meg, mely szervek alkalmazottainak közszolgálati jogviszonyára terjed ki a törvény hatálya. A törvényi hatály eseti téves értelmezésének megelőzése érdekében a Ktv. 73. § (2) bekezdése felhatalmazta a Kormányt arra, hogy a törvény hatálya alá tartozó szervek jegyzékét közzétegye. Az 1034/1996. (XII. 6.) Korm. határozat 4. pontja pedig úgy rendelkezett, hogy ,,A jegyzékből az Országos Munkaügyi Központ ... szövegrész kimarad.'' E határozat ugyan nem utal a kimaradás törvényi alapjára, de mint az OMK átalakításának és az átalakulás 1997. január 1-jei időbeli hatályának Tv.-beli egyezéséből következően egyértelműen megállapítható, hogy a jegyzék-módosítás a Tv. 37. §-án alapszik. A Kormánynak törvényi kötelezettsége volt a jegyzék-módosítás, s ezt az indítványozó sem kifogásolja.
A törvények között — az Alkotmányt kivéve — nincs hierarchikus alá- és fölérendeltség. A Ktv.-nek ugyanolyan jogforrási ereje van, mint az Flt.-nek vagy az azt módosító Tv.-nek, vagy pl. a Ktv. több rendelkezését módosító — a Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló, s az indítványozó által is idézett — 1996. évi CXXIV. törvénynek.
3.2. Az 1997. évi költségvetési törvénnyel módosított Ktv. és a Tv.-el módosított Flt. rendelkezései között az Alkotmánybíróság nem lát ellentmondást. (Egyébként az Alkotmánybíróság már 1991-ben rámutatott arra, hogy ,,tényállások ellentétes — vagy értelmezéstől függően ellentétes — törvényi rendezése önmagában nem'' jelenthet alkotmányellenességet. ,,A törvényhozás valamely, az Alkotmány sérelmét nem jelentő hibáját általában jogalkalmazói jogszabály-értelmezéssel kell feloldani, mert a jogalkalmazás hivatott eldönteni, hogy a konkrét jogviszonyokban az ellentétet (látszólagos ellentétet) hordozó rendelkezések közül melyik törvényhely alkalmazásával kell eljárni. [35/1991. (VI. 20.) AB határozat. ABH 1991. 176.] A Tv. 37. § (7) bekezdése az OMK átalakulásáról, általános és egyetemes jogutódlásáról rendelkezik; míg a (8) bekezdés csupán ehhez a változáshoz igazítja az OMK-ban foglalkoztatottak közszolgálati jogviszonyának közalkalmazotti jogviszonnyá való átalakulását. A 37. § (8) bekezdésének harmadik mondata és a (9) bekezdése ugyanakkor egyértelműen kifejezésre juttatja, hogy a jogviszony átalakítása következtében az OMK-nak az Országos Munkaügyi Módszertani Központjában (a továbbiakban: OMMK) változatlanul foglalkoztatott dolgozóit az OMK-ban eltöltött köztisztviselői idejükkel kapcsolatban munkajogi hátrány nem érheti. A Tv. 37. § (7) bekezdése a szerv jogutódlásáról, a (8) bekezdés első mondata a foglalkoztatottak jogviszonya automatikus átalakulásáról rendelkezik, a Ktv.-nek az 1996. évi CXXIV. törvénnyel módosított 1. § (3) bekezdése és 17/A. §-a pedig azt rendezi, hogy ha a közigazgatási szerv jogállásának változása miatt a munkavállaló alkalmazási jogviszonya megszűnik, milyen szabályokat kell alkalmazni. Az OMK-t a törvényhozó közjogi intézkedéssel alakította át OMMK-vá, ennek folyományaként az OMK minden alkalmazottja automatikusan az OMMK dolgozójává válik, illetménye sem csökkenhet. Ha viszont az új jogállású OMMK-ban a volt OMK alkalmazott munkaviszonya bármilyen okból megszűnik, rá — az OMK-ban töltött idejét illetően — a Ktv.-nek a közszolgálati jogviszony megszűnésére előírt szabályait kell alkalmazni. A közjogi döntés nem hat ki tehát hátrányosan arra a közalkalmazottá vált munkavállalóra, akinek az új jogviszonya — az átalakulástól függetlenül — esetleg megszűnik. Nincs ezért sem diszharmónia, sem ellentét a két törvényi rendelkezés között.
3.3. Az Alkotmány 70/B. § (1) bekezdése a munkához, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához való alapjogot védelmezi. Alanyi jogi értelemben a munkához való jogba mindenfajta foglalkozás, hivatás, összefoglalóan: a munka megválasztásának és gyakorlásának szabadsága beletartozik. Ezt az alapvető jogot sem a Tv., sem a Ktv. nem korlátozza. Az Alkotmány 70/B. § (1) bekezdésében meghatározott alapjog azonban — sem kifejezetten, sem levezethetően — nem terjed ki arra, hogy a választott és gyakorolt munkát, foglalkozást a törvényhozónak tilos lenne — törvényben megszabott ismérvek szabad mérlegelése alapján — közszolgálati, közalkalmazotti vagy munkajogi jogviszonyként minősíteni, illetőleg tilos lenne a korábban alkalmazott besorolást — a körülmények vagy a jogszabályi rendezések módosulására figyelemmel — ugyanolyan jogforrási szinten megváltoztatnia. Amiként az OMK létrehozásához és státusának meghatározásához a törvényhozónak semmiféle dolgozói beleegyezést nem kellett kérnie, akként a státusváltozás miatt az alkalmazottaknak a törvényileg meghatározott közalkalmazotti besorolásához sem kellett a jogalkotónak az átalakulással érintett köztisztviselők beleegyező hozzájárulását igényelnie. A Tv. rendelkezése folytán az alkalmazottak jogviszonya — ahogyan az indítványozó is kifejezi: ,,ipso iure — tehát az érintettek akaratán kívül — ,, alkotmánysértés nélkül megváltozott. (Ha a közszolgálati jogviszony közalkalmazotti jogviszonnyá alakításával a volt köztisztviselők valamelyike elégedetlen, nem tehet mást, mint munkaviszonyát — az előző alpontban idézett törvényi rendelkezések alapján hátránymentesen megszüntetheti.)
4. Mivelhogy a Tv. 37. § (8) bekezdése nem sérti sem az Alkotmány 2. § (1) bekezdését, sem a 70/B. § (1) bekezdését, az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.
Budapest, 1997. október 27.
Dr. Sólyom László s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Ádám Antal s. k., |
Dr. Bagi István s. k., |
Dr. Holló András s. k., |
Dr. Kilényi Géza s. k., |
Dr. Lábady Tamás s. k., |
Dr. Németh János s. k., |
Dr. Szabó András s. k., |
Dr. Tersztyánszky Ödön s. k., |
Dr. Zlinszky János s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás