• Tartalom

BK BH 1997/575

BK BH 1997/575

1997.12.01.
I. A kényszergyógykezelés alatt álló terheltet a perújítási kérelmet elutasító végzés elleni fellebbezési jog nem illeti meg, ha a perújítási kérelmet más terjesztette elő [Be. 279. § (2) és (4) bek., 249. § a) pont].
II. A kényszergyógykezelés alatt álló terhelt javára – a terhelt életében – a testvére csak akkor terjeszthet elő perújítási kérelmet, ha ő a terhelt törvényes képviselője; ez a jog a terhelt testvérét csak a terhelt halála után illeti meg [Be. 277. § (2) bek. c) és d) pont].
Az alapügyben eljárt megyei bíróság illetőleg a Legfelsőbb Bíróság a terheltet az emberölés bűntette kísérletének a vádja alól felmentette, és elrendelte a kényszergyógykezelését.
Az alapügyben hozott jogerős határozat ellen - a terhelt javára - a terhelt testvére nyújtott be perújítási kérelmet. Kérelmét a megyei bíróság végzésével elutasította.
A végzés ellen a terhelt a perújítási kérelmet előterjesztő testvére jelentett be fellebbezést a perújítási kérelem elutasítása miatt.
A legfőbb ügyész a terhelt fellebbezésének az elutasítását, egyebekben pedig az elsőfokú bíróság végzésének a helybenhagyását indítványozta.
A Legfelsőbb Bíróság mindenekelőtt azt állapította meg, hogy a terhelt fellebbezése arra nem jogosulttól származik. Tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a terhelt testvére perújítási kérelmét elutasító végzését a terhelt részére is kézbesítette. A Be. 279. §-ának (2) bekezdése szerint ugyanis a perújítási kérelmet elutasító határozatot csak az ügyésszel és a perújítási kérelem előterjesztőjével kell közölni. Ez a tévedés vezetett oda, hogy a perújítási kérelem elutasítása miatt a terhelt is fellebbezett. A terheltnek azonban az adott esetben fellebbezési joga nincs. A Be. 279. §-ának (4) bekezdése szerint ugyanis a perújítási kérelem elutasítása miatt kizárólag a kérelmet előterjesztő élhet fellebbezéssel. Miután az elsőfokú bíróság nem észlelte, hogy a terhelt fellebbezése nem jogosulttól származik, s azt nem utasította el, a fellebbezést a Be. 249. § a) pontja alapján a Legfelsőbb Bíróságnak kellett elutasítania.
A perújítási kérelmet előterjesztő részéről előterjesztett fellebbezés alaptalan.
A Be. 277. §-ának (1) és (2) bekezdése kimerítően sorolja fel azoknak a személyeknek a körét, akik az alapügyben hozott jogerős határozat ellen perújítási kérelmet terjeszthetnek elő. A felsorolás értelmében a terhelt testvére csak a terhelt halála után [Be. 277. § (2) bek c) pont], illetőleg a terhelt kényszergyógykezelését elrendelő ítélet ellen csak akkor nyújthat be perújítási kérelmet, ha ő a terhelt törvényes képviselője [Be. 277. § (2) bek d) pont]. Az iratokból megállapítható, hogy a terheltnek nem a kérelmet előterjesztő testvére a gondnoka (törvényes képviselője), és gondnoki megbízatással soha nem rendelkezett. Ezt egyébként a perújítási kérelmében ő maga is elismerte. A terhelt gondnoka korábban Sz. I. volt, a gondnoki tisztről 1996. április 4-én történt lemondása óta pedig Sz. I.-né.
Helyesen járt el tehát az elsőfokú bíróság, amikor a végzésében azt állapította meg, hogy a terhelt terhére a perújítási kérelem előterjesztésére nem jogosult, és a kérelmét ez okból elutasította.
A kifejtettek folytán a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. (Legf. Bír. Bpf. III. 2051/1996. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére