• Tartalom

PK BH 1997/578

PK BH 1997/578

1997.12.01.
Személyhez fűződő jogot sérthet a közszereplést vállaló személy képmása nyilvánosságra hozatalának módja is [Ptk. 76. §, 80 § (1) bek., 84. § (1) bek. a)–c) pont, 339. § (1) bek., 348. § (1) bek., 355. § (1) bek.].
A jogerős ítélet részben helyt adva a felperes keresetének, megállapította, hogy az alperesek a felperest ábrázoló fénykép engedély nélküli nyilvánosságra hozatalával, valamint azzal, hogy egy képaláírás beküldésére felhívó fotópályázat keretében jelentették meg a felperesről készült fényképet, a felperes személyiségi jogait megsértették. Az alpereseket a jövőre nézve hasonló jogsértéstől eltiltotta, és kötelezte őket, hogy 15 napon belül saját költségükön tegyék közzé az alábbi tartalmú nyilatkozatot: "A lap 1994. január 25-i számában "Kérünk egy képaláírást" című pályázatunkban közzétett fényképfelvétel engedély nélküli nyilvánosságra hozatalával, valamint a pályázat keretében való felhasználásával megsértettük K. H. személyiségi jogait. A történtek miatt elnézést kérünk." Kötelezte a jogerős ítélet a II. r. alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 120 000 forint nem vagyoni kártérítést és ennek 1994. január 25-től a kifizetés napjáig járó évi 20%-os kamatát.
A felperes ezt meghaladó keresetét, amelyben a teljes ítélet közzétételét, illetve 500 000 forint nem vagyoni kártérítést kért, elutasította, és a pervesztesség-pernyertesség arányának megfelelően rendelkezett a perköltség, valamint a le nem rótt eljárási illetékek viseléséről.
A jogerős ítélet által megállapított tényállás szerint az érintett folyóirat főszerkesztője az I. r. alperes, míg kiadója a II. r. alperes. A lap 1995. január 25-i számában "Kérünk egy képaláírást" című pályázatában olyan fényképfelvételt közölt, amely Horthy Miklós kenderesi temetése alkalmából készült. A fényképfelvételen a felperes látható díszmagyar ruhában, amint elhalad a kenderesi temető kerítése mellett. A felperes a fényképfelvétel készítését nem észlelte, annak nyilvánosságra hozatalához nem járult hozzá. A jogerős ítélet megállapította, hogy a felperes Horthy Miklós újratemetésén, amely jelentős társadalmi érdeklődést kiváltó esemény volt, a jelenlegi divat szerint már nem használatos, figyelemkeltő öltözékben jelent meg. Ezáltal - az esemény jellege folytán - saját maga fejezte ki azt, hogy közszereplést vállal. A fényképfelvételből azonban a közszereplés jellege és ténye nem derült ki. Ezért a felperest ábrázoló fénykép közzétételéhez a Ptk. 80. §-ának (2) bekezdése alapján a felperes hozzájárulására lett volna szükség. Miután ez nem történt meg, a fényképfelvétel közzétételével az alperesek megsértették a felperes személyhez fűződő jogát. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az alperesek a fénykép közlésének módjával is jogsértést követtek el. Az alperesek ugyanis a pályázat keretében oly módon tették közzé a felperes képmását, amely alkalmas volt arra, hogy a felperest nevetségessé tegye, illetőleg azokban, akik vele szolidárisak, a sajnálat érzését felkeltse. Ezáltal az alperesek a felperesnek a Ptk. 76. §-ában védett emberi méltóságát is megsértették. Ennek megfelelően a jogerős ítélet a Ptk. 84. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján a jogsértést megállapította, a b) pont szerint az alpereseket a további jogsértéstől eltiltotta, és a c) pont alapján kötelezte az alpereseket megfelelő elégtétel adására.
A jogerős ítélet a Ptk. 84. §-a (1) bekezdésének e) pontja, illetve a Ptk. 339. §-ának (1) bekezdése, továbbá a Ptk. 355. §-ának (1) bekezdése alapján megállapította, hogy a jogsértés olyan lelki hátrányt okozott a felperesnek, amely indokolja nem vagyoni kártérítés megállapítását a Ptk. 348. §-ának (1) bekezdésére figyelemmel a II. r. alperessel szemben. Ennek összegét, mérlegeléssel 120 000 forintban határozta meg.
A jogerős ítélet ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmében a II. r. alperes az ítélet hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének a teljes elutasítását kérte. Álláspontja szerint a felperes nyilvános közszereplést vállalt, így az erről készült fénykép közzététele nem sértette a képmáshoz való jogát. A felperes emberi méltóságát pedig azért nem sértette meg, mert a fénykép közzétételét követő lapszámokban a felperest esetleg nevetségessé tevő képaláírásokat már nem közölte.
A II. r. alperes felülvizsgálati kérelme az alábbiak szerint alaptalan.
Helyesen állapította meg a jogerős ítélet, hogy a felperes egy korábbi történelmi időszakot idéző, ezáltal feltűnő öltözetben való megjelenésével Horthy Miklós temetésén lényegében közszereplést vállalt, és emiatt a képmása nyilvánosságra hozatalához való hozzájárulása szükségtelenné vált. A fényképfelvételből azonban az nem derül ki, hogy a felperes közszereplőként jelent meg a nyilvános rendezvényen, így a Ptk. 80. §-ának (1) bekezdése alapján a fényképfelvétel ily módon való közzététele visszaélésnek minősült, amely sérti a személyhez fűződő jogot.
Horthy Miklós temetése olyan társadalmi érdeklődést kiváltó esemény volt, amelyről az alperesek közölhettek tudósítást. A szokatlan öltözékben megjelent felperesről véleményüket is kifejthették volna. A felperes személyét nevetségessé tevő rovatban való közzététel azonban semmilyen társadalmilag indokolható célt nem szolgált, kizárólag azt eredményezte, hogy a felperest nevetségessé tette. Ez a véleménynyilvánítás szabadságát meghaladó olyan cselekmény volt, amelyről helytállóan állapította meg a jogerős ítélet, hogy a Ptk. 76. §-a szerint az emberi méltóságot sértette. Az köztudomású tény, hogy az érintett folyóirat ironikus rovatát képezi a fotópályázat. Általában előbb közlik a fényképfelvételt, majd utóbb közlik a rendszerint ironikus, gúnyos aláírásokat, megjegyzéseket. A lap olvasója számára tehát önmagában e rovatban való szerepeltetés már előidézi azt a hatást, amelyet céloz, azaz nevetségessé teszi az ott szerepeltetett személyt. Ezért nem mentesülnek az alperesek a jogsértés alól azáltal, hogy a felhívást követően esetleg beérkezett képaláírásokat már nem tették közzé.
Jogsértés nélkül állapította meg tehát a jogerős ítélet a II. r. alperes lapkiadó vonatkozásában is a személyhez fűződő jog sérelmét, ezért a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a felülvizsgálattal érintett keretben a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. IV. 20.118/1996. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére