591/B/1997. AB határozat
591/B/1997. AB határozat*
2002.10.16.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény 69/A. § (3) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Indokolás
I.
Az Alkotmánybíróságnál az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Priv.tv.) – az 1997. évi IV. törvénnyel kiegészített – 69/A. § (3) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kezdeményezték. Az indítványozó a megjelölt rendelkezést azért kifogásolta, mert az a védett természeti területeket, műemlékingatlanokat, műkincseket, valamint történeti (régészeti) emlékeket és földterületeket kiveszi az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 109/B. §-ában meghatározott – az állam kizárólagos tulajdonába tartozó – kincstári vagyon köréből. Ezáltal pedig – állítása szerint – sérül az Alkotmány 18. §-ában és 70/D. §-ában biztosított egészséges környezethez való jog, illetve az egészséghez való jog.
II.
1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései:
„18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.”
„70/D. § (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez.
(2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg.”
2. Az Áht. érintett, az indítvány elbírálásakor hatályos rendelkezései:
„109/B. § A kincstári vagyonba tartozik:
a) az a vagyon, amelyet törvény kizárólagos állami tulajdonnak minősít;
b) az a vagyon és vagyoni értékű jog, amelynek hasznosítására vonatkozóan külön törvény rendelkezései alapján koncessziós szerződést lehet kötni;
c) az állam közhatalmi, központi költségvetési szervei, illetve közhasznú szervezetei közérdekű, továbbá egyes gazdasági célú feladatai ellátásához szükséges ingatlanok, berendezések, felszerelések, járművek, készletek és egyéb anyagi és immateriális javak és követelések, illetőleg állami tulajdonban lévő, közcélokat szolgáló vagy nemzeti kincsnek minősülő létesítmény, alkotás, védett természeti terület, illetve védett természeti érték, amely törvény alapján nem került a helyi és szakmai önkormányzatok, a köztestületek, az egyházak és felekezetek, a pártok, a társadalmi szervezetek tulajdonába, továbbá a védelmi és egyéb céllal létesített állami tartalékok;
d) kincstári vagyon továbbá az állami tulajdonban levő
1. műemlékingatlan,
2. védett természeti terület,
3. termőföld, ha törvény másként nem rendelkezik,
4. erdő,
5. történeti (régészeti) emlékek és földterületek,
6. a be nem hajtható állami követelések (pl. adó, vám) ellenében elfogadott vagyon;
e) az állam tulajdonába egyéb jogcímen került vagyon.”
3. A Priv.tv. érintett rendelkezései:
„5. § (1) A (2) bekezdésben meghatározott vagyon a törvény hatálybalépését követően alaptőke-leszállítással az ÁPV Rt.-hez rendelt vagyonná válik.
(2) E törvény hatálya alá tartozik
a) a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény, valamint az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről szóló 1992. évi LIV. törvény, továbbá a tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló 1992. évi LIII. törvény alapján gazdasági társasággá átalakult állami vállalat valamennyi – külső vállalkozók tulajdonába nem került – társasági részesedése;
b) az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény (a továbbiakban: Vt.) hatálya alá tartozó állami vállalat – kivéve a közüzemi vállalatot (Vt. 45–46. §) –, tröszt, tröszti vállalat és egyéb állami gazdálkodó szerv vagyona;
c) az állami vállalat által – a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 74. §-a alapján – létesített leányvállalat vagyona;
d) az a) pontban nem említett és az e törvény hatálybalépésekor az Állami Vagyonügynökséghez tartozó és az Állami Vagyonkezelő Rt. tulajdonában lévő társasági részesedés, valamint az ezeket a szervezeteket megillető egyéb vagyon, vagyoni értékű jog, illetve azokat terhelő kötelezettség;
e) a Kincstári Vagyonkezelő Szervezettől a 71. § (2) bekezdése alapján az ÁPV Rt.-hez kerülő vállalkozói vagyon;
f) az állami vállalat, illetőleg az állam többségi tulajdonában álló gazdasági társaság tulajdonában lévő egyszemélyes társaság. Ezek privatizációjánál e törvény 27–34. §-ai szerint kell eljárni;
g) továbbá a hozzárendelt vagyonból és annak értékesítéséből származó bevételből – mint forrásból – az ÁPV Rt. által alapított, adásvétel vagy csere útján megszerzett gazdasági társaság részvényei és üzletrészei, ingatlanok, ingóságok, vagyoni értékű jogok.
(3) Nem tartozik e törvény hatálya alá:
a) az Állami Fejlesztési Intézet Rt.,
b) azok a gazdasági társaságok, amelyekben e törvény hatálybalépésekor – az 1992. évi LIII. törvény alapján – az igazságügyminiszter gyakorolja az állami tulajdonosok jogait, az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda Rt. kivételével,
c) az állami tulajdonban lévő erdők, illetőleg az erdővel együtt önálló földrészletként nyilvántartott más művelési ágú vagy művelés alól kivett olyan terület, amely a törvény hatálybalépésekor az Állami Vagyonügynökség kezelésében állt vagy az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság vagyoni köréhez tartozott,
d) azok a rehabilitációs és munkaterápiás célú gazdasági társaságok, amelyekben a törvény hatálybalépésekor – a tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló 1992. évi LIII. törvény alapján – az egészségügyi miniszter gyakorolja részben vagy egészben az állam tulajdonosi jogait.
6. § (1) Ha az 5. § szerinti vagyonba védett természeti terület vagy műemléki védelem alatt álló ingatlan, illetve védett kulturális javak vagy gyűjtemény is tartozik, e vagyontárgy elidegenítéséhez, kezelésbe adásához, valamint megterheléséhez a környezetvédelmi miniszternek, illetve a nemzeti kulturális örökség miniszterének – külön jogszabály szerint megadott – egyetértése szükséges. Az egyetértés hiányában kötött szerződés semmis.”
„69/A. § (3) Az e törvény hatálya alá tartozó vagyon nem tartozik az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 109/B. §-ában meghatározott kincstári vagyon körébe.”
III.
Az indítvány nem megalapozott.
1. Az indítványozó azt állította, hogy a Priv.tv. 69/A. § (3) bekezdése az egészséghez való jog, illetve az egészséges környezethez való jog sérelmét valósította meg. Az Alkotmánybíróság az egészséghez, illetve az egészséges környezethez való joggal kapcsolatban korábban már kifejtette:
„A környezethez való jog érvényesítése alkotmányosan megköveteli azt, hogy az állam – amíg jogi védelem egyáltalán szükséges – az elért védelmi szinttől csakis olyan feltételekkel léphessen vissza, amikor alanyi alapjog korlátozásának is helye lenne. A környezethez való jog érvényesítése a védelem elért szintjének fenntartásán belül azt is megkívánja, hogy az állam a preventív védelmi szabályoktól ne lépjen vissza a szankciókkal biztosított védelem felé. Ettől a követelménytől is csak elkerülhetetlen szükségesség esetén, és csak arányosan lehet eltérni.” [28/1994. (V. 20.) AB határozat, ABH 1994. 134, 141.]
Az Alkotmánybíróság hivatkozott határozata szerint tehát az egészséghez való jog, illetve az egészséges környezethez való jog sérelme akkor valósul meg, ha a természetvédelem jogszabályokkal biztosított szintje csökken.
2. Az indítványozó a kincstári vagyonba tartozó védett vagyontárgyak körének csökkenésével indokolta az egészséges környezethez való jog sérelmét.
Az Alkotmánybíróság a vonatkozó törvényi rendelkezések alapján megállapította, hogy az Áht.-nek a kincstári vagyon körét meghatározó 109/B. §-a csak az Áht. hatálybalépését követően, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és az ahhoz kapcsolódó egyes törvényi rendelkezések módosításáról szóló 1995. évi CV. törvény alapján került beiktatásra. A Priv.tv.-nek az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosításáról szóló 1997. évi IV. törvénnyel beiktatott és az indítványozó által támadott 69/A. § (3) bekezdése – az indítványozó állításával ellentétben – nem változtatta meg a kincstári vagyonba tartozó védett vagyontárgyak körét. A Priv.tv. támadott rendelkezése ugyanis csak az állami vagyon korábban is hatályos megosztását ismerte el: a Priv.tv. hatálya alá tartozó vagyon nem tartozik az Áht.-ben meghatározott kincstári vagyon körébe. Mivel a Priv.tv. 69/A. § (3) bekezdése sem a kincstári vagyonba tartozó védett vagyontárgyak körét, sem azok védettségének szintjét nem csökkentette, ezért a támadott rendelkezés alapján nem csökkent az egészséges környezethez való jog védelmének már elért szintje. A védelem szintjének csökkenése hiányában pedig az egészséges környezethez való jog nem sérült. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.
Budapest, 2002. szeptember 9.
Dr. Németh János s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Bagi István s. k., Dr. Bihari Mihály s. k.,
alkotmánybíró előadó alkotmánybíró
Dr. Czúcz Ottó s. k., Dr. Erdei Árpád s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Harmathy Attila s. k., Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k., Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Strausz János s. k., Dr. Tersztyánszkyné
alkotmánybíró dr. Vasadi Éva s. k.,
alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás