GK BH 1997/601
GK BH 1997/601
1997.12.01.
A felszámolás alá került céggel szembeni beszámítás lehetőségének elbírálása során "a jogszabály közzétételének időpontja" megállapításánál irányadó szempontok [1986. évi 11. tvr.* 17. § (2) és (4) bek., Ptk. 296. § (2) bek., 25/1992. (IV. 30.) AB hat.].
A felperes fizetési meghagyás útján, majd az alperes ellentmondása folytán perré alakult eljárásban módosított keresetében 127 706 632 Ft-nak és kamatainak megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Az alperes a kereset elutasítását kérte arra hivatkozással, hogy az 1992. július 10-én a B. Kft.-től vásárolt - a felperes által elismert - lejárt tartozást 127 684 259 Ft összegben joghatályosan beszámította a felperes követelésébe, a különbözetet pedig a peres eljárás során megfizette.
A felperes a beszámíthatóság kérdésében arra hivatkozott, hogy miután olyan felszámolás alatt áll, amelyre még a módosított 1986. évi 11. tvr. (a továbbiakban: Ftvr.) szabályai az irányadók, a beszámításnak nem lehet helye, mert az csak ugyanazon jogviszonyból eredő követelések tekintetében lehetséges. Hivatkozott arra is, hogy a felszámolási eljárás közzététele a Magyar Közlöny 1992. július 10-én megjelent 1992. évi 75. számában történt meg, az alperes beszámítási kifogása pedig csak 1992. július 13-án érkezett a felpereshez, így a beszámítás ez okból sem lehet joghatályos.
Az alperes e körben előadta, hogy a Magyar Közlöny említett, 1992. július 10-ére keltezett 75. száma a nyomdából 1992. július 13-án érkezett a terjesztő Magyar Postához, ezért a közzétételről az érdekeltek legfeljebb 1992. július 14-én szerezhettek tudomást, így ez a nap tekinthető a közzététel napjának. A beszámítás viszont már a felszámolási eljárás közzététele előtt, 1992. július 13-án joghatályosan megtörtént.
Az elsőfokú bíróság ítéletében a felperes keresetét elutasította, a felperest perköltség fizetésére kötelezte, és kimondta, hogy a le nem rótt illetéket az állam viseli. Az ítélet indokolásában kifejtette, hogy a Magyar Közlöny 1992. július 10-ére keltezett 75. számát 1992. július 13-án vette át a terjesztő, így az az előfizetők számára legkorábban 1992. július 14-én válhatott csak hozzáférhetővé. Ehhez képest az 1992. július 13-án nem vitásan előterjesztett beszámítási kifogás joghatályos, ezért a beszámítás erejéig a felperes követelése megszűnt.
A felperes fellebbezése folytán eljáró Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, és a felperest 100 000 Ft fellebbezési költség és az állam javára 750 000 Ft le nem rótt fellebbezési illeték megfizetésére kötelezte.
A Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság az ítélet indokolásában kifejtette: a felek között nem volt vitás, hogy a felperes ellen folyamatban lévő felszámolási eljárásra a módosított 1986. évi 11. tvr. szabályai az irányadók. Nem volt vitás az sem, hogy az Ftvr. 17. §-ának (2) bekezdése szerint a felszámolási eljárásban beszámításnak csak ugyanabból a jogviszonyból eredő pénzkövetelések tekintetében van helye. Megállapította viszont, hogy miután a beszámításra a felszámolási eljárás közzététele előtt, 1992. július 13-án került sor, az említett korlátozás nem érvényesült, hanem az alperes beszámítására a Ptk. 296-297. §-ai kerülhetnek alkalmazásra, amihez képest a felperes követelése a joghatályos beszámítás folytán megszűnt.
A felperes felszámolásának közzétételével kapcsolatosan a Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság a rendelkezésre álló adatokat mérlegelve arra a következtetésre jutott, hogy miután a Magyar Közlöny 75. számának példányait a nyomda 1992. július 13-án, hétfőn adta át a terjesztő Postának, a postai ügymenetet is figyelembe véve, a Magyar Közlönynek ez a száma legkorábban 1992. július 14-én állhatott az érdekeltek rendelkezésére, így a felszámolás közzétételének jogkövetkezményei e nap 0 órájától számíthatók. A kifejtettek folytán a beszámítás a közzétételt megelőző napon joghatályosan megtörtént, a felperes követelése tehát megszűnt, ezért nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a felperes keresetét elutasította.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Álláspontja szerint a jogerős ítélet törvénysértő, mert az alperes 1992. július 13-án közölt beszámítása már nem volt hatályos. Az Ftvr. 17. §-ának (4) bekezdéséből ugyanis az következik, hogy a közzététel napján a beszámítás már nem lehetséges. Utalt az Alkotmánybíróság 25/1992. (IV. 30.) AB határozatában kifejtettekre, mely szerint a jogszabály akkor válik törvényesen kihirdetetté, ha bármely állampolgárnak módjában áll a Magyar Közlöny adott számát megvásárolni, és a reá irányadó jogszabály rendelkezéseit megismerni. Álláspontja szerint ugyanez vonatkozik a felszámolás közzététele napjának meghatározására is. Mint ahogy az alkotmánybírósági határozat is utalt rá, teljes jogbizonytalanságot teremtene, ha az egyes ügyekben külön-külön kellene vizsgálni, hogy az érintett előfizetőkhöz mikor jutott el a Magyar Közlöny. Az adott esetben a Posta 1992. július 13-án a reggeli órákban átvette a nyomdától a Magyar Közlöny vonatkozó számait, így a terjesztés e munkanapon megkezdődött, ebhez képest ezt a napot mint a Magyar Közlöny megjelenési dátumához legközelebbi valószínűsített napot kell figyelembe venni olyanként, amikor a közzététel megtörtént. A jogerős ítélet tehát az Ftvr. 17. §-ának (4) bekezdésébe ütköző módon állapította meg a közzététel napját, ezért a jogerős ítélet jogszabálysértő.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban való fenntartását kérte, álláspontja szerint a jogerős ítéletben a bíróságok helyesen értékelték a rendelkezésre álló adatokat, és helyesen állapították meg a felszámolási eljárás közzétételének napját, továbbá azt is, hogy az alperes beszámítása joghatályos. Azt, hogy 1992. július 13-át nem lehet a közzététel napjának tekinteni, alátámasztja az a tény is, hogy ugyanezen a napon kelt válaszlevelében még maga a felperes sem hivatkozott a felszámolási eljárás megindításának közzétételére, hanem egyéb okokból kifogásolta az alperes eljárását.
A jogerős ítélet nem jogszabálysértő.
A Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság helyesen állapította meg a tényállást, és arra alapítottan érdemben helyes döntést hozott. Nem tévedett a Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság akkor, amikor arra az álláspontra helyezkedett, hogy az adott esetre a beszámításnak az Ftvr. 17. §-ának (2) és (4) bekezdésébe foglalt speciális rendelkezései nem vonatkoznak, mert a beszámítás már a felszámolási eljárás megindításának közzététele előtt joghatályosan megtörtént, aminek következtében - a Ptk. 296. §-ának (2) bekezdése értelmében - a felperes követelése a törvény erejénél fogva már megszűnt.
Ami pedig a felszámolási eljárás közzétételének időpontját illeti, a Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság a rendelkezésre álló adatok helyes mérlegelésével jutott arra a következtetésre, hogy miután a nyomda 1992. július 13-án adta át a Magyar Közlöny 75. számának példányait a terjesztő Posta részére, az bármely állampolgár számára legkorábban július 14-én vált hozzáférhetővé, tehát a közzététel időpontjának e nap 0 óráját kell tekinteni. A Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság ezzel kapcsolatos megállapítása a bizonyítékok mérlegelésén alapult. A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság már több esetei döntésében kifejtette, hogy a bizonyítékok mérlegelése felülvizsgálati kérelemben csak akkor támadható, ha ez a mérlegelés okszerűtlen, iratellenes vagy logikai ellentmondást tartalmazó. Az adott esetben a mérlegelésnek ilyen hibája nem volt megállapítható, ezért az felülvizsgálat tárgya sem lehet.
Megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság, hogy az adott esetben nem arról van szó, mintha a bíróság azt vizsgálná, hogy az érintett előfizetőhöz mikor jutott el a Magyar Közlöny adott példánya, s ezért a felperes által hivatkozott alkotmánybírósági határozatban említett jogbizonytalanság keletkezne, hanem a bíróság kizárólag azt vizsgálta, hogy a Magyar Közlöny említett száma bármely állampolgár részére mikor vált hozzáférhetővé, ehhez képest a felszámolási eljárást mikor kell közzétettnek tekinteni. "Bármely állampolgár részére hozzáférhetővé" akkor válik a közzétett jogszabály szövege, ha az az ország bármely részén, az erre kijelölt terjesztőhelyeken bárki számára hozzáférhető. Ez a folyóirat-terjesztés jelenlegi helyzetében országosan minimálisan egy napot igénybe vesz. Ehhez képest tehát a másodfokú bíróság mérlegelése okszerű volt, az megfelelt az alkotmánybírósági határozatban kifejtetteknek is.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Gfv. X. 31.153/1996. sz.)
* Az 1986, évi 11. tvr. az 1991. évi IL. tv. folytán hatályát vesztette, a tvr. rendelkezéseit azonban az annak alapján indult felszámolási eljárásokban továbbra is alkalmazni kell.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás