61/1997. (HK 20.) HM utasítás
a HM rendelkezésű lakás bérbeadásával és a lakáscélú támogatásokkal összefüggő, a honvédelmi szervekre háruló egyes feladatok ellátásáról, a lakásgazdálkodási és a lakóházkezelési szervek feladatairól, a lakásbizottságok működéséről, továbbá a szállóférőhely-gazdálkodás és a szállóbérlet szabályairól szóló 63/1995. (HK 33.) HM utasítás módosításáról
1997.10.03.
A HM rendelkezésű lakás bérbeadásával és a lakáscélú támogatásokkal összefüggő, a honvédelmi szervekre háruló egyes feladatok ellátásáról, a lakásgazdálkodási és a lakóházkezelési szervek feladatairól, a lakásbizottságok működéséről, továbbá a szállóférőhely-gazdálkodás és a szállóbérlet szabályairól szóló 63/1995. (HK 33.) HM utasítást (a továbbiakban: Ut.) a következők szerint módosítom:
1. § Az Ut. 1. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az utasítás hatálya kiterjed:)
„a) a Honvédelmi Minisztériumban, hivatalainál és háttérintézményeinél, a katonai nemzetbiztonsági szolgálatoknál és a katonai felsőoktatási intézményeknél (a továbbiakban együtt: HM) és a Magyar Honvédségben (a továbbiakban együtt: honvédelmi szerv), működő lakásbizottságokra, a lakásgazdálkodási és lakóházkezelési, valamint személyügyi és pénzügyi szervekre.”
„(5) A továbbszolgálói jogviszony szerződéses szolgálati viszonnyá történt átalakulásával érintett személy továbbszolgáló katonaként benyújtott lakásigénylését a szerződéses katonák csoportjában kell nyilvántartani, és – az igénylés eredeti időpontjának figyelembevételével – be-, illetve átsorolni.
(6) A próbaidejét töltő hivatásos katona lakásigénylését nyilvántartásba kell venni, de besorolni csak a véglegesítését követően lehet.”
„(6) Az R. 26. § (5) bekezdés szerinti bérlőkiválasztási jog megszerzése iránti kérelmet a helyi lakásgazdálkodási és a területi lakásgazdálkodási szerv érdemi javaslatai alapján a HM központi lakásgazdálkodási szerv terjeszti döntésre a honvédelmi miniszter elé. Engedélyezés esetén a visszterhes megállapodást – az engedély tartalma szerint – a területi lakásgazdálkodási szerv köti meg a bérlőkiválasztási jogot szerződő féllel.”
4. § Az Ut. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szerződéses katona kérelmére a vele 1994. január 1. után kötött, határozott időtartamra szóló lakásbérleti szerződést a bérlet tartama tekintetében az R. 28. § (1) bekezdés szerinti feltételre kell módosítani. Ha az érintett HM rendelkezésű lakás önkormányzati tulajdonú, a bérlőkijelölést kell e tekintetben módosítani. (2) Ha a szerződéses katona a lakásbérleti szerződést nem kívánja módosítani, a határozott tartalmú bérlet lejártával a lakás részére történő további bérbeadására – a szerződéses szolgálati viszonya alapján – az R. 28. § (1) bekezdése az irányadó. (3) Az (1)–(2) bekezdésekben foglaltak szerint kell eljárni akkor is, ha a határozott időtartamra szóló lakásbérleti szerződés megkötésekor a szerződéses katona még továbbszolgáló katona volt. (4) Az R. 28. § (4) bekezdése szerinti esetben a HM rendelkezésű lakás bérbeadása iránti kérelmet a helyi lakásgazdálkodási és a területi lakásgazdálkodási szerv érdemi javaslatai alapján a HM központi lakásgazdálkodási szerv terjeszti a honvédelmi miniszter elé döntésre.”
„f) azt a kikötést, amely szerint a megállapodáshoz a területi lakásgazdálkodási szerv hozzájárulása szükséges, mellyel a térítés összegét módosíthatja.
(3) A HM bérlőkijelölési és ismételten gyakorolható bérlőkiválasztási jogú önkormányzati tulajdonú lakás bérleti szerződésének pénzbeli térítéssel történő megszüntetésére irányuló – a bérbeadó, a bérlő és a helyi lakásgazdálkodási szerv közötti – megállapodásban a helyi lakásgazdálkodási szerv képviselőjének a (2) bekezdés a)–d) és f) pontjaiban foglaltakat kell kikötnie.”
„(4) Az R. 5. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti 3 éves folyamatos bérlet időtartamába a fennálló lakásbérletet közvetlenül megelőző, másik HM rendelkezésű lakásra fennállt bérlet időtartamát is be kell számítani.”
„26/A. § Ha a bérlő (használó) és házastársa között házassági bontóper van folyamatban, a lakásbizottság és a lakásgazdálkodási szerv csak a házasság felbontásáról rendelkező ítélet, vagy a pert megszüntető végzés jogerőre emelkedését követően hozhat döntést az érintettek lakásügyében.”
„(2) Az önálló vízmérővel nem rendelkező helyiséget a kezelő csak akkor adhatja bérbe, ha a bérlő vállalja, hogy a saját költségén mellékvízmérőt szereltet fel.”
„Lakások és helyiségek elidegenítése”
„(4) Ha az alapító okirat előkészítésekor még nem állapítható meg a leendő tulajdonostársak tulajdoni hányada, a többségi akaratot lakások és nem lakáscélú helyiségek számának és alapterületének figyelembevételével kell megállapítani.”
„(1) A honvédelmi szerv az állományába tartozó hivatásos és szerződéses katonák, valamint köztisztviselők és közalkalmazottak átmeneti elhelyezése céljából, a szolgálati vagy munkahelyen történő lakhatásuk érdekében nőtlen-, nővér-, és munkásszállókat (a továbbiakban együtt: szálló) működtet.”
„(4) A szálló, és az e célra ideiglenesen hasznosított R. 4. § (3) bekezdés szerinti lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, kizárólag az előírt norma szerinti bútorzattal, valamint egyéb berendezési és használati tárgyakkal működtethető.”
(Kivételesen szállóelhelyezést kaphat:)
„(1) A honvédelmi szerv állományba tartozó személy részére – a HM rendelkezésű lakásra való jogosultságtól függetlenül – szálló férőhely adható, ha a szolgálati vagy munkahelye szerinti településen nem rendelkezik lakással.”
„b) a hivatásos katona felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányait folytató gyermeke, ha az oktatási intézmény székhelyén lakáshasználati joggal nem rendelkezik, és a szálló használatának rendjét nem zavarja.”
„(5) Az (1)–(3) bekezdésekben nem említett személyek részére határozott időtartamra a HM központi lakásgazdálkodási szerv előzetes hozzájárulásával adható szálló férőhely.”
„(1) Nőtlen szálló elhelyezésre elsősorban hivatásos és a szerződéses katona jogosult, ha szolgálati (vezénylési) helye szerinti településen nem rendelkezik lakással.”
”(4) A 60. § (3) bekezdés b) pontja szerinti feltételek megléte esetén nőtlenszálló elhelyezést kaphat a hivatásos katona fiúgyermeke.”
14. § Az Ut. 63. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„63. § Munkásszálló elhelyezés adható a honvédelmi szerv állományába tartozó közalkalmazottnak, ha a munkaköre vagy a munkavégzés helye szerinti településen lakással nem rendelkezik és elhelyezése más szállón nem oldható meg.”
„(5) Ha a szállóférőhely igények kielégítését az nem veszélyezteti, írásbeli kérelemre a helyi lakásgazdálkodási szerv vezetője az egynél több férőhelyes szállószoba egy személy általi kizárólagos használatát is engedélyezheti.”
„A szállóférőhelyen történő elhelyezésről és a bérbeadásról a helyi lakásgazdálkodási szerv értesíti a kérelmezőt.”
17. § Az Ut. 69. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
”69. § (1) A szállóbérlő – a (2)–(3) bekezdésben foglaltak kivételével – a bérlet tartama alatt a bérlőkijelölésben közölt összegű szálló bérleti díjat köteles havonta megfizetni a kikötött határnapig. A bérleti díjat a tárgyhó felére kell megfizetni akkor is, ha a bérlet annál rövidebb tartalmú volt, de meghaladta az öt napot. Ha a tárgyhóban, a bérlet öt nap, vagy annál rövidebb tartalmú volt, arra az időre bérleti díjat nem kell fizetni. (2) A hivatásos katonának, valamint annak a szerződéses katonának, aki a szerződéses szolgálatban öt évet már eltöltött, és összesen legalább tíz év szolgálatot vállalt, szállóbérleti díjat – a (4) bekezdésben foglalt eset kivételével – nem kell fizetnie. (3) A szolgálati úttal összefüggésben a szállóférőhely menetlevél alapján térítésmentesen vehető igénybe. Egyéb alkalmi igénybevétel esetén a bérleti díj időarányos összegét meg kell téríteni.
(4) A 65. § (5) bekezdése szerinti esetben a szállóbérlő az általa kizárólagosan használt szobában lévő, üres férőhelyenként (ágyanként) a bérleti díj 20%-ának, de legfeljebb 50%-ának megfelelő összegű használati díjat is köteles a bérleti díjjal együtt megfizetni. A hivatásos és a (2) bekezdésben meghatározott szerződéses katona az egynél több férőhelyes szoba – 65. § (5) bekezdése szerint engedélyezett – kizárólagos használata esetén egy férőhely bérleti díját köteles megfizetni. (5) A szállóbérleti (használati) díjak mértékét az utasítás melléklete tartalmazza.
(6) A szállóbérleti díjakkal összefüggő pénzügyi adminisztratív szabályokat HM pénzügyi és számviteli feladatokat ellátó központi szerve – az MH elhelyezési feladatokat ellátó központi szervével egyetértésben – intézkedésben határozza meg.”
[A (2) bekezdés d) pontjában foglalt feltételek körében ki kell kötni:]
„e) a kedvezményezettet esetlegesen terhelő személyi jövedelemadó térítési kötelezettséget vagy e kötelezettség alóli mentességet.”
(2) Az Ut. 79. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és egyúttal a következő c) ponttal egészül ki:
(A területi lakásgazdálkodási szerv a támogatás személyi jövedelemadóval csökkentett összege és annak járulékai erejéig a támogatással megszerzett ingatlanra a HM javára jelzálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztet be az ingatlan-nyilvántartásba a támogatásra kötött, valamint a tulajdonszerzést tartalmazó szerződés alapján, a következők szerint:)
„a) a hivatásos szolgálati viszonyban álló személy tulajdonára 25 évre, vagy ha a hivatásos szolgálat felső korhatárának eléréséig ennél kevesebb idő van hátra, a még hátralévő évek tartamára, de legalább 5 év időtartamra.
c) a szerződéses szolgálati viszonyban álló személy tulajdonára az általa vállalható szerződéses szolgálati viszony időtartamának felső határáig számított években kifejezett időtartamra.”
„(8) A (2) bekezdés a) pontja szerinti bérleti szerződéseket a helyi lakásgazdálkodási szerv vezetője, akadályoztatása esetén a szervezetszerű helyettese köti meg. E jogkörét Budapesten, továbbá abban a helyőrségben, ahol önálló beosztású lakásügyi előadó van, az előadóra átruházhatja.”
20. § Az Ut. 90. §-a a következő új n) és o) pontokkal egészül ki:
„n) a hatáskörébe tartozó ügyekben megállapodásokat köt,
o) az R. 5. és 6. §-ában meghatározott személyek részére a lakásgondjuk megoldása érdekében, a budapesti helyi lakásgazdálkodási szerv illetékességi területének kivételével, az egész ország területére kiterjedő illetékességgel, az ide vonatkozó jogszabályok betartásával lakóingatlan közvetítést végezhet.”
„93/A. § A más fegyveres szervhez áthelyezett hivatásos katona számára nyújtott lakhatási támogatás átvállalásáról vagy annak az eredeti és a más fegyveres szerv közötti elszámolásában a munkáltatói jogokat gyakorló parancsnok (vezetői) kezdeményezésére: a) HM rendelkezésű lakásbérlet esetében a helyi lakásgazdálkodási szerv vezetője,
b) egyszeri pénzbeli támogatás, vagy munkáltatói kölcsön esetében a területi lakásgazdálkodási szerv lakásingatlan-gazdálkodási egységének vezetője,
c) lakbértámogatásban, lakásüzemeltetési hozzájárulás vagy albérleti díj hozzájárulás esetén az illetékes pénzügyi és számviteli szolgálat
állapodhat meg.”
22. § Az Ut. 98. §-ának c) és g) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Az R. és ezen utasítás alkalmazásában)
„c) a területi lakásgazdálkodási szerv lakásingatlan-gazdálkodási egysége a HM Fenntartási és Elhelyezési Főigazgatóság Területi Lakásgazdálkodási Osztály,”
„g) a HM közgazdasági és pénzügyi feladatokat ellátó szerv, illetve a HM pénzügyi és számviteli feladatokat ellátó központi szerv a HM Központi Pénzügyi és Számviteli Hivatal.”
23. § Az Ut. a következő melléklettel egészül ki:
A nőtlen, nővér-, és munkásszállók bérleti díja
férőhely
(személyenként) |
Ft/hó
(általános forgalmi adó nélkül)
szálló kategória szerint |
A |
B |
C |
|
|
|
|
1 ágyas szobában |
3300 |
2700 |
2100 |
2 ágyas szobában |
2700 |
2100 |
1500 |
3 ágyas szobában |
2100 |
1500 |
1200 |
4 ágyas szobában |
1500 |
1200 |
900 |
| 5 vagy több ágyas szobában |
1200 |
900 |
500 ” |
24. § Ez az utasítás a közzétételét követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Egyidejűleg a 62. § (1) bekezdésében a „továbbszolgáló” szövegrész a hatályát veszi.
Dr. Fodor István s. k.,
HM politikai államtitkár
