• Tartalom

KK BH 1997/611

KK BH 1997/611

1997.12.01.
Az önkormányzat rendelete kimondhatja, hogy a jogellenesen felvett jövedelempótló támogatást rosszhiszeműség hiányában is vissza kell fizetni [1993. évi III. tv. 17. § (1) bek. a) p., 32. § (3) bek., 34. § (1) bek. a) p., 138. §; 1987. évi XI. tv. 1. § (1) bek. f) p.].
Az alperes önkormányzat képviselő-testülete az 1994. április 27-én megtartott ülésén hozta meg 138/1994. ökt. számú határozatát, melyben Cs. József részére 1994. április 16-tól jövedelempótló támogatást állapított meg annak ismeretében, hogy Cs. József 1994. április 12-én rokkantságinyugdíj-igényt is előterjesztett.
Az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság 1994. augusztus 15-én kelt határozatával Cs. József részére 1994. április 11-től kezdődően rendszeres szociális járadékot állapított meg, és erről az alperest értesítette.
Cs. József 1994. augusztus 31-én az alperesnél bejelentette, hogy 1994. április 11-től kezdődően részére rendszeres szociális ellátás megállapítására került sor, és a számára ezen a jogcímen járadékként visszamenőlegesen egy összegben kiutalt 34 085 Ft-ból az 1994. április 16-tól 1994. július 31-ig igénybe vett 19 625 Ft jövedelempótló támogatást az alperesnek visszafizette.
Az alperes az 1994. szeptember 21-én kelt 231/1994. ökt. számú határozatával a Cs. József részére folyósított jövedelempótló támogatást - visszamenőlegesen - 1994. augusztus hó 1. napjától kezdődően megszüntette, rögzítve határozatának indokolásában azt is, hogy Cs. József a részére folyósított támogatást visszafizette.
A felperes főügyészség 1995. január 18-án az alperes 231/1994. ökt. határozata ellen óvást jelentett be, indítványozva annak hatályon kívül helyezését, új eljárás lefolytatását, és annak eredményeként új érdemi határozta hozatalát azzal, hogy amennyiben Cs. József részéről a jogosulatlan és rosszhiszemű pénzfelvétel nem állapítható meg, az alperes rendelkezzék a visszafizetett összeg megtérítéséről is. Álláspontja szerint az óvással támadott alperesi határozat törvénysértő, egyrészt mert a jövedelempótló támogatás folyósítását 1994. augusztus 1. napjától kezdődően szüntette meg, holott Cs. József már 1994. április 11-től kezdődő időszakra részesült rendszeres szociális járadékban, másrészt pedig azért, mert az alperes az ellátás visszafizetésének körülményeit nem tisztázta, holott a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban. Szt.) 17. §-a (1) bekezdésének a) pontja csak az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt kötelezi a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére.
Az ügyészi óvás elbírálásáról az alperes 1995. február 24én meghozott 47/1995. ökt. határozatával rendelkezett. Ebben az óvással támadott 231/1994. ökt. határozatát helybenhagyta azzal a helyesbítő kiegészítéssel, hogy a jövedelempótló támogatás folyósításának megszüntetése 1994. április 16-i - a folyósítás kezdő időpontjára visszamenőleges - hatállyal történt meg. Határozatának indokolásában az alperes a 2/1994. (I. 25.) ökt. rendelet 1. §-ában foglaltakra hivatkozással rámutatott, hogy a visszafizetés elmaradása a kétszeres rendszeres pénzellátásban való részesülést eredményezné, melyet a hivatkozott önkormányzati rendelet nem tesz lehetővé.
A felperes keresetében az alperesi képviselő-testület 47/1995. ökt. számú határozatának - a 231/1994. ökt. számú határozatra is kiterjedő - hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárás lefolytatására való kötelezését indítványozta, hivatkozva arra, hogy az törvénysértő, mert az alperes a visszafizetést megalapozó törvényi feltételek fennálltát nem tisztázta, a visszafizetésről nem rendelkezett.
Az elsőfokú bíróság ítéletével, a keresettel támadott határozatot - a korábbi határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárás lefolytatására utasította, mert úgy találta, hogy az alperes a visszafizetés törvényi feltételei tekintetében a szükséges tényállást nem állapította meg, holott a jövedelempótló támogatás folyósítását - annak kezdő időpontjára visszamenőlegesen - megszüntette.
Az alperesi fellebbezés folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a keresetet elutasította, rámutatva, hogy az óvással támadott alperesi határozat hatályon kívül helyezésére nem ad alapot az a körülmény, hogy az alperes az ellátást igénybe vevő rosszhiszeműségét nem vizsgálta, és ennek eredményeként nem rendelkezett a visszafizetett támogatás ismételt kiutalásáról. Álláspontja szerint a felperesnek a határozat hatályon kívül helyezése helyett annak kiegészítését kellett volna indítványoznia, mely indítvány elutasítása esetén kerülhetett volna sor a bírósági felülvizsgálatra.
A másodfokú ítélet indokolása szerint az alperes által hivatkozott 2/1994. (I. 25.) ökt. rendeletet az 1987. évi XI. törvény 1. §-ának (1) és (2) bekezdése alapján figyelmen kívül kellett hagyni, mert az nincs összhangban az Szt. 17. §-ának (1) bekezdésével.
A másodfokú ítélet felülvizsgálata iránt a felperes nyújtott be kérelmet, az ítélet hatályon kívül helyezését és a jogszabályoknak megfelelő határozat hozatalát kérve. Előadta, hogy a felperes a törvénysértő megszüntetési időpont és a visszafizetésre kötelezés orvoslását egy ügyészi intézkedés keretében kívánta elérni, ez azonban az alperesi határozat kiegészítésével - a szükséges tényállás hiányában - nem volt lehetséges. Kérte figyelembe venni, hogy az alperes a visszafizetésre való kötelezésről határozattal nem rendelkezett, az óvás folytán hozott határozata pedig nem felel meg az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 61. §-ában foglaltaknak. Rámutatott továbbá, hogy a jelen ügyben az Áe. 48. §-ának (2) bekezdésén alapuló határozat kiegészítésével a törvénysértés nem orvosolható.
A Legfőbb Ügyészség az 1996. szeptember 27-én kelt átiratában bejelentette, hogy a főügyészség felülvizsgálati kérelmét - annak indokolásával együtt - fenntartja.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős másodfokú ítélet hatályában való fenntartását kérte, előadva azt is, hogy a felperes kérelmével a községben már két éve kölcsönös megegyezéssel rendezett ügyben kíván újabb intézkedést. A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Szt. 32. §-ának (3) bekezdése alapján az önkormányzat rendeletben szabályozza az önkormányzati pénzbeli ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint ellenőrzésének szabályait. Az alperes e törvényi felhatalmazás alapján alkotta meg a 2/1994. (I. 25.) számú ökt. rendeletét.
Az Szt. 34. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint nem állapítható meg jövedelempótló támogatás annak a munkanélkülinek, aki rendszeres pénzellátásban részesül. A (2) bekezdés a) pontja szerint pedig a támogatás folyósítását meg kell szüntetni a kizáró ok bekövetkezésekor.
Mivel Cs. József 1994. április 11-től rendszeres szociális járadékban részesült, az alperes - a 47/1995. ökt. határozattal kiegészített - 231/1994. ökt. határozatával a jövedelempótló támogatás megszüntetéséről helytállóan rendelkezett. A határozat meghozatalakor figyelemmel volt az alperes az Szt. 32. §-ának (3) bekezdésére és a 138. §-a szerint meghozott 2/1994. (I. 25.) számú helyi önkormányzati rendeletében foglaltakra is, amely az Szt. 17. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglaltaktól eltérően rendelkezik a visszafizetés feltételeiről, mert nemcsak a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás visszafizetését rendeli el, kimondva, hogy ha a támogatott részére a támogatás folyósításának idejére is állapítanak meg nyugdíjat vagy egyéb ellátást, akkor a jövedelempótló támogatást egy összegben vissza kell fizetni az egyéb ellátás felvételét követő 15 napon belül [2/1994. (I. 25.) ökt. számú önkormányzati rendelet 1. §].
A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 1. §-a (1) bekezdésének f) pontjában jogszabályként megjelölt önkormányzati rendelet az alperesre kötelező rendelkezést tartalmaz, amelyet az eljáró bíróság sem hagyhat figyelmen kívül, ezen felül - a Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint - az Szt. rendelkezéseivel sem ellentétes, mert a támogatásban részesültek szélesebb körére vonatkozóan írja elő a visszafizetési kötelezettséget.
Bár Cs. József - rosszhiszeműség hiányában - az Szt. 17. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján a jövedelempótló támogatás visszafizetésére nem lenne kötelezhető, de az alperes 2/1994. (I. 25.) ökt. rendelete szerint a részére folyósított jövedelempótló támogatás egy összegben való visszafizetésének kötelezettsége terhelte. Tekintve azonban, hogy az alperesi határozat meghozatalakor a visszafizetés már megtörtént, így annak elrendeléséről az alperesnek nem kellett határoznia.
Erre utaló adatok hiányában szükségtelennek ítélte a Legfelsőbb Bíróság Cs. József rosszhiszeműségének vizsgálata végett az új eljárás lefolytatására kötelezést is.
Az alperes valóban nem a rá irányadó eljárási szabályoknak eleget téve hozta meg a felperesi óvás eredményeként a korábbi határozatát kiegészítő 47/1995. ökt. számú határozatát, az eljárási jogszabálysértés azonban az ügy érdemi elbírálására nem hatott ki, így a határozat hatályon kívül helyezésére - a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának 31. számú állásfoglalásában írtakra figyelemmel - alapul nem szolgált.
Mivel megállapítható, hogy a keresetet elutasító elsőfokú és az azt helybenhagyó másodfokú ítélet - a kifejtett eltérő indokokra tekintettel - helytálló, ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdésében foglaltak alapján a másodfokú bíróság ítéletét hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. II. 28.076/1996. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére