KK BH 1997/614
KK BH 1997/614
1997.12.01.
A fellebbezést elbíráló szerv a fellebbezéssel megtámadott határozatot és az azt megelőző eljárást vizsgálja, de nem vizsgálhatja a megelőző eljárás során hozott, már jogerőre emelkedett határozatot [Áe. 61. § (1)–(3) bek., 66. § (2)–(3) bek.].
A felperes 1994. március 1. napján kelt adásvételi szerződéssel megvásárolta a T. Kft. tulajdonát képező "üzem" megjelölésű ingatlant 15 200 000 Ft vételárért. Az illetékhivatal az ingatlan forgalmi értékét az adásvételi szerződésben foglaltaktól eltérően 40 885 000 Ft-ban állapította meg, és ennek alapján a 314 679-01-94. számú fizetési meghagyásában 3 270 800 Ft visszterhes vagyonátruházási és 2000 Ft eljárási illeték megfizetésére kötelezte a felperest. Ezt követően 606 711/1994. számú határozatával az elsőfokú határozatot módosította és 2 054 800 Ft törlését rendelte el, egyben kikötötte, hogy az ingatlan forgalmi értékét a határozat jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül vizsgálni fogja. E módosítást követően az elsőfokú hatóság a fizetési meghagyást ismét módosította, és ismételten előírta a vevő terhére 2 054 800 Ft illetéket (606 711-2/1994. számú határozat). E határozat ellen benyújtott fellebbezést az alperes alaptalannak találta, és azt elutasította, egyidejűleg határozatában rendelkezett a 606 711-2. és 606 711/1994. számú határozatok megsemmisítése tárgyában. Döntését azzal indokolta, hogy az elsőfokú közigazgatási hatóság az érték meghatározásánál nem volt figyelemmel arra, hogy ugyanezen ingatlant az előző tulajdonos két hónappal korábban, 1994 januárjában vásárolta és e jogügylet kapcsán a jogerős fizetési meghagyás 35 000 000 Ft forgalmi értéket állapított meg. Ez az összeg tekinthető megalapozottnak, hiszen két vétel között eltelt hét hónap alatt értéknövelő beruházást az ingatlanon nem végeztek, illetőleg értékcsökkenés nem következett be. Erre figyelemmel az illetékalap megállapítását tartalmazó elsőfokú 314 679-01-94. számú fizetési meghagyást annyiban változtatta meg, hogy 491 400 Ft illeték törlését rendelte el. A két utóbb keletkezett módosító határozat megsemmisítésének indokát az alperes abban jelölte meg, hogy egy éven belül a felülvizsgálatra az illetéktörvény értelmében csak akkor kerülhet sor, ha azt az illeték kiszabásakor a fizetési meghagyásban rögzítik.
A fizetési meghagyás ellen benyújtott keresetet az elsőfokú bíróság megalapozottnak találta, és az alperes határozatát megváltoztatta akként, hogy a 606 711/1994. számú elsőfokú határozatot hatályában fenntartotta.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A jogerős ítélet a felperes keresetét azért találta alaposnak, mert - egyetértve az elsőfokú bíróság jogi álláspontjával - megállapította, hogy az illetékhivatal jogosult volt módosítani a 314 679-01-94. számú fizetési meghagyást. Az a tény, hogy ugyanarra az ingatlanra rendelkezésre állt egy-két hónappal korábbi forgalmiérték-megállapítás, nem zárja ki, hogy az illetékhivatal az illetékalap megállapítása érdekében az általa szükségesnek vélt eljárást lefolytassa. Miután az illetékhivatal 606 711/1994. számú határozata nem jogszabálysértő, ezért annak megsemmisítésére az alperesnek kellő indoka nem volt, így az alperesi határozat az első módosító határozatot megsemmisítő részében jogszabályt sértett.
Helytállónak minősítette a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságnak a 606 711-2/1994. számú határozattal kapcsolatos okfejtését is, mely szerint ez a módosítás az 1957. évi IV. tv. (Áe.) 61. §-ának (3) bekezdésében írt szabályok megsértésével történt, ezért e tekintetben az alperes helyesen döntött a megsemmisítésről. A megyei bíróság megállapította, hogy az illetékhivatal 606 711/1994. számú, 1994. december 6-án kelt határozata jogerőre emelkedett, ennek alapján a felperes az 1 218 000 Ft illetéket be is fizette. A határozat ellen államigazgatási úton jogorvoslat igénybevételére nem került sor, és felügyeleti intézkedés körében való megváltoztatására sem merült fel adat.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, és a felperesi kereset elutasítását kérte. A rendkívüli perorvoslat igénybevételét az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (Áe.) 61. §-a (3) bekezdésének, illetve az illetékekről szóló többször módosított 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 78. §-ának (2) bekezdésének megsértésében jelölte meg.
A felperes ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az Áe. 61. §-ának (1) és (2) bekezdése szerint, ha a közigazgatási szerv megállapítja, hogy a felettes szerv vagy a bíróság által még el nem bírált határozat jogszabályt sért, a határozatot módosítja, vagy visszavonja. A közigazgatási szerv az ügyfél jogorvoslati kérelme esetén a határozatot akkor is módosíthatja, vagy visszavonhatja, ha a jogorvoslati kérelemben foglaltakkal egyetért, feltéve, hogy az ügyben nincs ellenérdekű fél. A határozat módosítására vagy visszavonására a közigazgatási szerv csak egy ízben, a határozat közlésétől számított egy éven belül jogosult. Helyesen állapította meg az alperes a keresettel támadott határozatában, hogy a második módosító határozat meghozatalának törvényi feltételei nem álltak fenn, a határozat törvénysértő, ezért megsemmisítése indokolt volt. Tévesen értelmezte azonban az Áe. 66. §-ának (3) bekezdését, amikor a második módosító határozat ellen benyújtott fellebbezés elbírálása során az első - jogorvoslattal nem támadott, így jogerőre emelkedett - módosító határozat visszavonása tárgyában is intézkedett. Az Áe. 66. §-ának (2) bekezdése szerint a felettes szerv a fellebbezéssel megtámadott határozatot és az azt megelőző eljárást megvizsgálja, tekintet nélkül arra, hogy ki és milyen okból fellebbezett. A vizsgálat eredményeként a határozatot helybenhagyja, megváltoztatja, vagy megsemmisíti. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint ez azt jelenti, hogy a fellebbezéssel támadott határozatot megelőző eljárást vizsgálhatja a fellebbezés elbírálására hatáskörrel rendelkező szerv, nem teheti azonban vizsgálat tárgyává a megelőző eljárás során hozott, de már jogerőre emelkedett határozatot.
A jogerős ítélet az alperes felülvizsgálati kérelmében megjelölt jogszabályokat helyesen értelmezte, ezért azt a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legf. Bír. Kfv. I. 28.472/1996. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás