Műveletek

Akadálymentes nézet Bezárás
  • Tartalom

62/1997. (XI. 26.) IKIM rendelet

62/1997. (XI. 26.) IKIM rendelet

földtani és bányászati követelmények a nukleáris létesítmények és a radioaktív hulladék elhelyezésére szolgáló létesítmények telepítéséhez és tervezéséhez1

2009.03.01.

Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: At.) 68. §-ának (6) és (9) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya

a) nukleáris létesítmény és radioaktív hulladék elhelyezésére szolgáló létesítmény (a továbbiakban együtt: létesítmény) telepítése, létesítése, üzembe helyezése és bezárása során, továbbá a bezárást követően végzendő földtani és bányászati tevékenységekre, továbbá

b) az e tevékenységeket végző természetes és jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre

terjed ki.

Fogalmak

2. § E rendelet alkalmazásában:

a) a telephely földtani környezete: a Föld felszín alatti természetes, élettelen közegének (földkéregnek) azon része, melynek szilárd-, folyékony- és gázfázisai kölcsönhatásban vannak, vagy lehetnek a létesítménnyel;

b) földtani adottságok: a földtani környezet ásvány-kőzettani, geokémiai, geomechanikai, geofizikai, tektonikai, rétegtani, hidrogeológiai, radiometriai, fejlődéstörténeti jellemzői, melyek meghatározóak a tervezett létesítmény és a tevékenység szempontjából;

c) földtani alkalmasság: a létesítmény biztonsági követelményei szempontjából meghatározó földtani adottságok kedvező minősítése;2

d) befogadó kőzet: az a földtani képződmény vagy képződményegyüttes, melyben a radioaktív hulladék elhelyezésére szolgáló létesítmény települ, és amelynek térbeli kiterjedése nagyobb mint a tárolótér;

e) földtani gát: a földtani környezetnek azon része, mely meghatározott ideig és mértékben, természetes állapotában képes akadályozni a radioaktív izotópok terjedését;

f) földtani kutatás: a földkéreg anyagi, szerkezeti és fejlődéstörténeti sajátosságainak megismerésére irányuló műszaki-tudományos tevékenység;

g) radioaktív hulladék felszíni és felszínközeli tárolója: a radioaktív hulladék végleges elhelyezésére szolgáló létesítmény, mely a talajvízszint feletti földtani környezetben települ;

h) radioaktív hulladék mélységi tárolója: a radioaktív hulladék végleges elhelyezésére szolgáló, bányászati módszerekkel kialakított létesítmény, mely a talajvízszint alatti földtani környezetben települ;

i) átmeneti tároló: olyan radioaktív hulladék tároló létesítmény, amelynek üzemeltetési engedélye csak meghatározott ideig érvényes, továbbá a hulladék csak visszanyerhető módon helyezhető el benne;

j) telephely: a felszínen és a mélységben egyértelműen elhatárolt térrész, amelyben a nukleáris létesítmény és védőzónája, vagy a radioaktív hulladéktároló létesítmény és védőzónája elhelyezhető;

k) potenciális telephely: olyan, földtani kutatással vizsgált telephely, melynek földtani alkalmassága biztonsági értékelésben még nem bizonyított;

l) felajánlott telephely: a helyi lakosság és az illetékes önkormányzatok előzetes beleegyezésével bíró és az általuk létesítésre felajánlott telephely;

m) intézményes ellenőrzés: a hulladéktárolónak az erre a célra kijelölt szervezet által végzett ellenőrzése, amely lehet aktív (megfigyelés, felügyelet, helyreállítás) vagy passzív (földhasználat ellenőrzése); az intézményes ellenőrzés a létesítmény tervezésekor számításba veendő tényező.

A földtani alkalmasság vizsgálata

3. § (1) A földtani környezet vizsgálatának módszere a földtani kutatás. A földtani kutatás során érvényesíteni kell

a) a fokozatos, egyenletes és szükséges mértékű megismerést;

b) a kutatási fázisok egymásra épülését;

c) a műszakilag és gazdaságilag elérhető legjobb módszer és technológia alkalmazását;

d) az adatok megőrzését és reprodukálhatóságát;

e) a minőségbiztosítást.

(2) A komplex biztonsági értékeléshez szükséges földtani adatokat a földtani kutatás során kell meghatározni.

(3) Földtani kutatási zárójelentésben kell vizsgálni és bizonyítani a potenciális telephelyek és a kiválasztott telephely földtani alkalmasságát.

(4) A műszaki védelem elemei úgy tervezendők és létesítendők, hogy ezek kölcsönhatása a földtani környezettel ne veszélyeztesse a földtani gátat.

4. § A nukleáris létesítmények és a radioaktív hulladék elhelyezésére szolgáló létesítmények telephely-kijelölése és a földtani alkalmasság vizsgálata fázisokra tagolható, amelyeket a földtani kutatási terv készítése és jóváhagyása során kell meghatározni.

5. §3 Az egyes kutatási fázisokat megalapozó földtani kutatási terveket és a kutatási fázisokat lezáró földtani kutatási zárójelentéseket a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (a továbbiakban: MBFH) hagyja jóvá.

6. § A földtani kutatások tartalmát a 11. §-ban meghatározott általános földtani követelmények, az 1. számú mellékletben felsorolt földtani vizsgálati szempontok és a 2–5. számú mellékletben részletezett különleges földtani alkalmassági követelmények alapján kell meghatározni.

7. § A földtani kutatás során a kutatási módszerek kiválasztásakor, a kutatólétesítmények számának és elhelyezésének tervezésekor figyelemmel kell lenni arra, hogy a potenciális befogadó kőzet és a földtani gát kedvező adottságai ne károsodjanak. Károsodás esetén a földtani kutatást végző köteles az eredetivel azonos szintű földtani alkalmasság helyreállítására.

8. § (1) A földtani kutatást és a létesítményt úgy kell megtervezni, hogy az lehetővé tegye a földtani környezet rendszeres megfigyelését és a létesítmény intézményes ellenőrzését annak

a) működése megkezdése előtti időszakban,

b) működése alatt,

c) bezárása, illetve felszámolása után.

(2) A befogadó kőzet, illetve a földtani gát viselkedését és a radioaktív izotópok esetleges kijutását és terjedését a földtani környezetben a nukleáris létesítmény és a radioaktív hulladék elhelyezésére szolgáló létesítmény

a) üzemelése alatt rendszeres időközönként,

b) a tervezési alapban figyelembe nem vett esemény bekövetkeztekor,

c) bezárása előtt,

d) a bezárás utáni intézményes ellenőrzés alatt rendszeres időközönként

elkészítendő biztonsági értékelésben, biztonsági jelentésben, környezetvédelmi felülvizsgálatban kell bemutatni.

9. § A földtani kutatás során feltárt ásványi nyersanyagok és védett vagy védelemre érdemes természeti értékek bejelentésére a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvényben és a természet védelméről alkotott 1996. évi LIII. törvényben foglaltak vonatkoznak.

Minőségbiztosítás

10. § (1) A földtani kutatás tervezésekor minőségbiztosítási rendszert kell kidolgozni és a kivitelezéskor alkalmazni.

(2) A minőségbiztosítás lényeges elemei a következők:

a) a kutatás kezdeményezőjének ki kell jelölnie a földtani kutatások szakmai irányítását ellátó földtani szervezetet;

b) a szakmai irányítást ellátó szervezet kutatási tervet állít össze, amelynek része a minőségbiztosítási dokumentáció. A minőségbiztosítási dokumentációban rögzíteni kell a kutatásban résztvevők felelősségi körét és az ellenőrzés rendjét;

c) földtani kutatást csak földtani szakértői engedéllyel rendelkező személy vezethet;

d) a kutatásban résztvevőknek megfelelő szakképesítéssel kell rendelkezniük;

e) a kutatás során olyan technikai eszközök és eljárások alkalmazhatók, amelyek megfelelnek a hazai vagy ennek hiányában a nemzetközi szabványoknak és a rendelkezésre álló műszaki irányelveknek. Ezeknek hiányában a kutatást végzőnek az alkalmazott technikai eszközöknek és eljárásoknak olyan leírását kell elkészítenie, amely alapján a vizsgálat reprodukálható;

f) a kutatás során nyert és/vagy felhasznált adatokat egységes adatbázisba kell szervezni. A kutatásban résztvevők jogosultak és kötelesek az egységes adatbázis munkájukhoz szükséges részét használni;

g) a kutatás során nyert mérési eredmények, adatok megőrizendők a létesítmény bezárásáig, illetve az intézményes ellenőrzés befejezéséig.

Általános földtani követelmények

11. § (1) Létesítmény ott telepíthető, ahol

a) a telephely földtani környezete, a befogadó kőzet és a földtani gát a tudomány és a technika adott szintjén jól megismerhető és modellezhető;

b) a földtani környezet geomorfológiai, geomechnikai, szeizmológiai, vulkanikus, hidrogeológiai, ásvány-kőzettani, geokémiai stabilitásának a biztonsági értékelésben számba vett mértéke bizonyítható;

c) a földtani gátat olyan adottságok jellemzik, melyek a biztonsági értékelésben számításba vett mértékben akadályozzák az esetlegesen kiszabadult radioaktív izotópok terjedését a földtani környezetben;

d) a földtani környezet ásvány-kőzettani, geokémiai és geomikrobiológiai hatásai nem veszélyeztetik a műszaki védelem elemeit.

(2) Telephely nem jelölhető ki olyan törésszakaszon, ahol az utolsó százezer évben felszíni elmozdulás volt.4

(3) A potenciális telephely kijelölését követően mikroszeizmikus mérőhálózatot kell telepíteni és folyamatosan üzemeltetni legalább három éven át. A létesítmény tervezésekor figyelembe kell venni a várható földrengésekből származó közvetlen és közvetett hatásokat (talajfolyósodás, rézsű állékonyság stb.).

(4) A létesítmény megvalósításának gazdasági értékelésénél figyelembe kell venni a potenciális telephellyel lekötött nem vagy feltételesen megújuló természeti erőforrásokat és védett vagy védendő földtani értékeket.

(5) A 2. § g) és h) pontjai szerinti radioaktív hulladék tároló az (1)–(4) bekezdésben foglalt követelmények mellett csak ott telepíthető, ahol

a) a befogadó kőzet térbeli kiterjedése elegendő a tároló befogadására, és ezen belül homogén földtani adottságokkal bír;

b) a földtani gátnak a műszaki védelem meghibásodása vagy megsemmisülése esetén a radioaktív izotópok kiszabadulását és terjedését gátló vagy megakadályozó visszatartó (retenciós), késleltető (retardációs), megkötő (szorpciós) képessége van, és ez a tulajdonsága megmarad a biztonsági értékelésben számításba vett ideig;

c) a hidrogeológiai rendszer biztosítja a radioaktív izotópok megfelelően hosszú, a biztonsági értékelésben számításba vett ideig késleltetett felszínre jutását, illetve koncentrációjának sugárterhelési szempontból elfogadható hígulását;

d) a földtani környezet védelmet nyújt a felszíni éghajlati, lepusztulási, vízrajzi változások és az emberi beavatkozás létesítményt veszélyeztető, káros hatásaival szemben.

12. § Nagy aktivitású és hosszú felezési idejű radioaktív hulladék végleges elhelyezése kizárólag olyan mélységi hulladéktárolóban engedélyezhető, ahol a földtani környezet önmagában biztosítja a sugárvédelmi követelmények teljesülését.

Általános bányászati követelmények

13. § (1) Radioaktív hulladék tárolására szolgáló bányatérség, valamint egyéb föld alatti térség helyének kiválasztásánál figyelembe kell venni, hogy az elhelyezésre kerülő hulladékot ne veszélyeztesse a vonatkozó bányabiztonsági szabályzat fogalmai szerint

a) omlásveszély,

b) vízbetörésveszély,

c) robbanásveszély (sújtólégveszély),

d) gázkitörésveszély,

e) endogén vagy exogén tűzveszély.

(2) A bányászati műveletek során alkalmazandó eljárások és technológiák nem károsíthatják a földtani környezet kedvező adottságait.

(3) Radioaktív hulladék tárolására szolgáló bányatérség, valamint egyéb föld alatti térség létesítése, üzembe helyezése, üzemeltetése, átalakítása, lezárása, továbbá ezek engedélyezése és ellenőrzése során meg kell tartani a bányászatról szóló jogszabályokban és biztonsági szabályzatokban, valamint kötelező szabványokban előírt bányaműszaki és bányabiztonsági követelményeket is.

14. §5 (1)–(2)6

(3) A földtani kutatási terveket és földtani kutatási zárójelentéseket az MBFH engedélyezi, illetve hagyja jóvá.

(4) Az engedélyezési eljárás megindítása előtt a kérelmező kérheti az MBFH előzetes szakvéleményét. Az így kiadott előzetes szakvélemény díjfizetés-köteles.

(5) Az MBFH az engedélyezési eljárás során a (4) bekezdés szerint kiadott előzetes szakvéleményétől eltérő határozatot adhat ki, amennyiben

a) az ügy érdemi részét érintő újabb adatok jutottak tudomására, vagy

b) a kérelmező nem tett eleget az előzetes szakvéleményben foglalt kiegészítési, továbbkutatási javaslatnak.

Záró rendelkezések

15. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napán lép hatályba.

(2)7

1. számú melléklet a 62/1997. (XI. 26.) IKIM rendelethez

Nukleáris létesítmények és radioaktív hulladékok elhelyezésére szolgáló létesítmények telephelye földtani alkalmasságának általános vizsgálati szempontjai

Földtani szempontok

Kis és közepes aktivitású
radioaktív hulladék elhelyezésére szolgáló létesítmény

Nagy aktivitású és hosszú
felezési idejű radioaktív
hulladék elhelyezésére szolgáló létesítmény

Nukleáris
létesítmény

végleges

átmeneti

végleges

felszíni és
felszínközeli

mélységi

felszíni és
felszínközeli

mélységi

Geo-
morfológia

a létesítmény befogadására elégséges kiterjedésű, pozitív domborzati forma

2

1

2

1

1

meredek dőlésű vagy erősen tagolt felszín

2

0

2

0

2

erózióveszélyes felszín

2

0

2

0

2

aktív földcsuszamlásos és csuszamlásveszélyes terület

2

1

2

1

2

aktív vagy potenciális üledéklerakódás területe

2

0

1

0

1

felszín alatti természetes üregek

2

2

2

2

2

Geo-
mechanika

felhagyott vagy működő bányák, más mesterséges felszín alatti üregek és geomechanikai hatásterületeik

2

2

2

2

2

korábbi rekultiválatlan mélyfúrások és egyéb felszín alatti műtárgyak

2

2

1

2

1

felszíni szennyeződésérzékeny képződmények

2

1

2

1

1

a képződmények teherbírása

2

1

1

1

2

statikus vagy dinamikus terhelés hatására folyósodásra hajlamos képződmények

2

1

2

1

2

víztartalom-változás hatására térfogatváltozó anyagok

2

1

1

2

2

tőzeg, anhidrit

2

2

2

2

2

Kőzettan

a befogadó kőzet térbeli kiterjedése, homogenitása

2

2

1

2

1

a befogadó kőzet olvadáspontja

0

0

0

2

0

a befogadó kőzet oldhatósága

2

2

0

2

0

a befogadó kőzet hővezető képessége

0

1

0

2

0

kis in situ hőmérséklet

0

1

0

2

0

evaporit tömzsök

2

2

0

2

1

Geokémia

korrozív mállástermékű befogadó kőzet, illetve kőzetek a környezetben

2

1

1

1

1

a földtani környezet szorpciós és ioncserélő kapacitása

2

2

1

2

1

természetes kolloidok és szerves anyagok a földtani gátban

2

2

0

2

0

geomikrobiológiai aktivitás

2

2

1

2

0

Geodinamika

természetes gázok előfordulásai

2

2

2

2

2

aktív vagy negyedidőszaki vulkáni működés

2

2

2

2

2

vetők, redők, rátolódások

2

2

1

2

2

földrengések aktív és potenciális fészekövei

2

2

2

2

2

potenciálisan aktív törések

2

2

2

2

2

természetes repedezettség

1

2

1

2

1

Hidro-
geológia

szivárgási tényező

2

2

1

2

1

lefelé mutató hidraulikus gradiens

2

2

1

2

1

karsztosodásra hajlamos képződmények a felszínen vagy a felszín alatt

2

2

2

2

2

magas talajvízszint

2

1

1

1

2

a létesítmény miatt vagy természetes okokból bekövetkező potenciális változás az áramlási viszonyokban

2

2

1

2

1

 

a felszín alatti vizek szennyezettsége

2

1

1

1

1

 

agresszív, korrozív vízgeokémiai jellemzők

2

2

1

2

1

Természeti erőforrások

potenciális vagy meglévő felszín alatti ivóvízbázis és utánpótlódási területe

2

2

2

2

2

 

ásvány-, gyógy- és termálvizek meglévő és potenciális termelőhelyei

2

2

2

2

2

 

nyilvántartott és potenciális ásványi nyersanyag lelőhelyek

2

2

1

2

2

 

védett vagy védendő földtani értékek

1

1

1

1

1
Jelmagyarázat:
0: a létesítmény szempontjából közömbös földtani adottság.
1: a létesítmény szempontjából fontos, vizsgálandó földtani adottság.
2: a létesítmény szempontjából igen fontos, feltétlenül és behatóan vizsgálandó földtani adottság.

2. számú melléklet a 62/1997. (XI. 26.) IKIM rendelethez

Nukleáris létesítmények telepítésének különleges földtani követelményei
1. Nukleáris létesítmény nem telepíthető
a) meredek (>15° szilárd alkotó kőzet és >5° laza alkotó kőzet esetén), vagy erősen tagolt felszínű, vagy erózió-, csuszamlás-, kúszásveszélyes területen;
b) 100 méternél kisebb mélységben lévő, karsztképződésre hajlamos képződmények felett, attól 1,0 km távolságon belül;
c) felszín alatti természetes vagy mesterséges eredetű üregek, barlangok, bányák, pincék vagy más rekultiválatlan műtárgyak felett, azok geomechanikai hatásterületén belül.
2. A nukleáris létesítmény telephelyének kiválasztásánál meghatározó földtani adottság a telephely szeizmikus veszélyeztetettsége. A földrengés által a telephelyen kiváltott talajmozgások két valószínűségi szintjét határozzuk meg:
S1 – az a legnagyobb talajmozgás, amely a telephelyen a nukleáris létesítmény élettartama során várhatóan egyszer bekövetkezik;
S2 – az a legnagyobb talajmozgás, amelynek valószínűsége 10–4 esemény/év.
3. Nukleáris létesítmény tervezéséhez meg kell határozni a két valószínűségi szint bármelyikén bekövetkező földrengés által kiváltott talajmozgást meghatározó, a telephelyre jellemző szabad felszíni válaszspektrumot, a mozgás időbeli lefutását, továbbá a talajfolyás, roskadás, csúszás valószínűségét és mértékét. Ezek a telephelyre jellemző függvények, mennyiségek a szeizmikus tervezési alapadatok.
4. A szeizmikus tervezési alapadatok meghatározásához szakirodalmi adatok felhasználásával és terepi kutatással földtani adatbázist kell létrehozni. Az elérendő adatsűrűséget és az adatok térbeli megoszlását a földtani kutatási tervekben szerepeltetni kell. Az adatbázisok terjedjenek ki a geofizikai, kőzettani, tektonikai, neotektonikai, hidrogeológiai, geomorfológiai, geotechnikai, szeizmológiai (történelmi földrengések, műszeres megfigyelések, mérnökszeizmológia) vizsgálatok eredményeire. Az értékelés során vizsgálni kell a különböző módszerekkel nyert eredmények közötti összefüggéseket.
5. A szeizmikus tervezési alapadatokat
a) a létesítés megkezdése előtt független számítással,
b) az üzembe helyezés előtt a 11. § (3) bekezdés szerint megvalósított mikroszeizmikus megfigyelő rendszer adatainak értékelésével.8
igazolni kell.
6. A létesítmény telepítésére kedvezőtlen egyéb földtani adottságok:
a) a kivitelezés költségét növelő kedvezőtlen geomechanikai adottságok, különösen a felszínközelben elhelyezkedő térfogatváltozó agyag, magas talajvíz, kis teherbírású tőzeg, könnyen oldódó és térfogatváltozó anhidrit stb.;
b) a potenciális szennyeződés gyors terjedése a felszín alatti vizekben a bioszféráig;
c) a felszín süllyedésének lehetősége a felszín alatti vizek, szénhidrogének termelése vagy egyéb hatások eredményeként.
7. Megfigyelő kúthálózatot kell telepíteni
a) a telephely kijelölését követően a hidrogeológiai viszonyok meghatározása céljából, és azt folyamatosan üzemeltetni szükséges a létesítmény üzembe helyezéséig,
b) a létesítmény üzembe helyezését követően,
c) a létesítmény leszerelése után
a felszín alatti vizek megfigyelése céljából.
8. A telephely földtani környezetében meg kell határozni a létesítést megelőző radioaktív sugárzási alapszintet, annak természetes és mesterséges eredetű forrásait. A vizsgálandó terület meghatározásánál figyelembe kell venni a nukleáris létesítményből kijutó szennyeződések lehetséges terjedési útvonalait.
9. A nukleáris biztonsági szempontból kijelölt épületeken és az építkezéssel nem érintett területeken elhelyezett mérőhelyekkel geodéziai megfigyelőrendszert kell kiépíteni a telephely és a létesítmény stabilitásának rendszeres és folyamatos ellenőrzésére.

3. számú melléklet a 62/1997. (XI. 26.) IKIM rendelethez

Nagy radioaktivitású hulladék mélységi tárolója telepítésénél figyelembe veendő különleges földtani követelmények
1. Nagy radioaktivitású hulladék mélységi tárolója telephelyének kiválasztásánál a földtani környezet alkalmassága meghatározó követelmény, mert a műszaki védelem elemeinek hatékonysága nem biztosított a lerakásra szánt hosszú felezési idejű radioaktív elemek sugárvédelmi szempontból elfogadható több tízezer éves lebomlási idejéig.
2. A telephely kiválasztásakor és alkalmasság vizsgálatakor az időben változó földtani folyamatokat figyelembe kell venni. Ezért a kiválasztott telephely vagy telephelyek földtani alkalmasságát legalább ötéves in situ vagy közeli földtani analóg területen folytatott mérésekkel és megfigyelésekkel szükséges vizsgálni és bizonyítani. A vizsgálatoknak ki kell térnie a létesítmény és a földtani környezet kölcsönhatásának következményeire is.
3. A telephely tektonikai, szeizmikus, vulkanikus, geomechanikai, ásvány-kőzettani, geokémiai, hidrogeológiai stabilitása földtörténeti léptékben vizsgálandó és tízezer évre prognosztizálandó. A földtani folyamatok és események bekövetkezési gyakoriságuk, valószínűségük és fontosságuk alapján a műszaki tervezés alapjául szolgálnak.
4. A befogadó kőzet felett olyan kis vízvezető képességű, nagy kiterjedésű földtani gát legyen, mely képes visszatartani vagy elterelni a tároló felé irányuló vízáramlást. A befogadó kőzetet kis vízszintes és függőleges vízvezető képesség és lefelé mutató hidraulikus gradiens jellemezze.
5. A mélységi rétegvizek kémiai összetétele, elektrokémiai jellemzői (Eh, pH, vezetőképesség), radiokémiai összetétele és hőmérséklete olyan legyen, mely sem önmagában, sem a víz-kőzet kölcsönhatások során nem képez agresszív, korrozív mállásterméket és oldatot, nem veszélyezteti a műszaki védelem elemeit, és gátolja a víz-hulladék kölcsönhatás során a radioaktív anyagok kioldódását.
6. A földtani környezet stabilitásának vizsgálatakor kiemelt figyelmet kell fordítani a különböző okokból (tektonika, kiemelkedés, erózió, felszíni domborzat és klíma változásai, szeizmikus és vulkanikus aktivitás) potenciálisan bekövetkező hidrogeológiai változásokra.
7. A telephely földtani környezetét olyan ásvány-kőzettani, geokémiai tulajdonságok jellemezzék, melyek elősegítik a radioaktív izotópok kicsapódását vagy szorpcióját; gátolják az olyan részecskék, kolloidok, szerves és szervetlen komplexek képződését, melyek növelik a radioaktív izotópok mobilitását.
8. A telephely földtani környezetét olyan ásvány-kőzettani, geokémiai adottságok és folyamatok jellemezzék, melyek nem veszélyeztetik a műszaki védelem elemeit, és nem lépnek olyan kölcsönhatásba a tárolótérből kiszabaduló anyagokkal, melynek reakciótermékei tovább károsítanák a műszaki és földtani gátakat.
9. A befogadó kőzet hőmérséklete, olvadáspontja, hővezető képessége, hőtágulási együtthatója biztosítsa, hogy az elhelyezendő hulladék hőtermelése ne módosítsa veszélyes mértékben a geomechanikai tulajdonságokat. A hőhatás nem befolyásolhatja a földtani gát kedvező ásvány-kőzettani, geokémiai, hidrogeológiai tulajdonságait.
10. A földtani környezet geodinamikai folyamatai (szeizmikus, tektonikus, vulkanikus események) ne veszélyeztessék a hulladéktároló műszaki és földtani gátjainak mechanikai állékonyságát.
11. A hulladéktároló földtani környezetében ne legyenek olyan természetes üregek (nyitott kőzethasadékok, karszt- vagy más eredetű barlangok) vagy mesterséges üregek és műtárgyak (felhagyott vagy működő bányák, pincék, el nem tömedékelt mélyfúrások stb.), melyek kedvezőtlenül hathatnak a geomechanikai stabilitásra, segíthetik a radioaktív szennyeződés terjedését, és megnehezítik a földtani modellezést.

4. számú melléklet a 62/1997. (XI. 26.) IKIM rendelethez

Kis és közepes radioaktivitású hulladék mélységi tárolója telepítésénél figyelembe veendő különleges földtani követelmények
1. Kis és közepes radioaktivitású hulladék mélységi tárolója telepítésének földtani követelményei azonosak a nagy radioaktivitású hulladék tárolójánál leírtakkal a 2–4. pontokban foglalt eltérésekkel.
2. A létesítést nem kell megelőznie ötéves in situ vizsgálati és megfigyelési időszaknak, de a földtani kutatás során létesített kutatóobjektumok egy részét megfigyelő állomássá kell kiképezni.
3. A telephely földtani környezetének stabilitása az elhelyezendő radioaktív izotópok felezési ideje függvényében hatszáz éves időtávlatban vizsgálandó és bizonyítandó.
4. A befogadó kőzetet nem kell vizsgálni a 3. számú melléklet 9. pontjában előírtak szerint.

5. számú melléklet a 62/1997. (XI. 26.) IKIM rendelethez

Kis és közepes radioaktivitású hulladék felszíni és felszínközeli tárolója telepítésénél figyelembe veendő különleges földtani követelmények
1. Radioaktív hulladék felszíni és felszínközeli tárolója nem létesülhet meredek (>15° szilárd alkotó kőzet és >5° laza alkotó kőzet esetében), vagy erősen tagolt felszínű, vagy erózió-, csuszamlás-, kúszás-, árvíz- és üledéklerakódás-veszélyes területen, negatív domborzati formaelemen, karsztosodott vagy karsztosodásra hajlamos képződmények felett.
2. A hulladéktároló nem létesülhet felszín alatti természetes és mesterséges üregek, bányák, rekultiválatlan mélyfúrások és más műtárgyak feletti térszínen, illetve geomechanikai hatásterületén; kis teherbírású, folyósodásra hajlamos üledékek és térfogatváltozó agyagok, tőzeg és anhidrit felett.
3. A hulladéktároló olyan pozitív domborzati formán települjön, ahol a maximális talajvízszint a műszaki védelem legalsó szintje alatt legalább öt méterrel húzódik.
4. A földtani környezet hidrogeológiai alkalmasságának feltétele, hogy az esetlegesen kiszabaduló radioaktív izotópok felszínre jutását leszálló vízáramlás gátolja.
5. A telephely földtani környezetének stabilitásvizsgálatakor kiemelt figyelmet kell fordítani az éghajlati, vízrajzi, geomorfológiai, talajmechnaikai, tektonikai és szeizmikus időben változó folyamatokra, és ezeket hatszáz év időtartamra kell prognosztizálni.
1

A rendeletet a 33/2013. (VI. 21.) NFM rendelet 15. §-a hatályon kívül helyezte 2013. július 6. napjával.

2

A Magyar Közlöny 1997. évi 111. számában közzétett helyesbítésnek megfelelő szöveg.

3

Az 5. § a 86/2006. (XII. 26.) GKM rendelet 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

4

A Magyar Közlöny 1997. évi 111. számában közzétett helyesbítésnek megfelelő szöveg.

5

A 14. § a 86/2006. (XII. 26.) GKM rendelet 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 14. §-t megelőző alcímet a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 44. § (2) bekezdés 88. pontja hatályon kívül helyezte.

6

A 14. § (1)–(2) bekezdését a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 44. § (2) bekezdés 88. pontja hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 45. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. március 1-jét követően indulr eljárásokban kell alkalmazni.

7

A 15. § (2) bekezdését a 86/2006. (XII. 26.) GKM rendelet 25. §-ának b) pontja hatályon kívül helyezte.

8

A Magyar Közlöny 1997. évi 111. számában közzétett helyesbítésnek megfelelő szöveg.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére