644/B/1997. AB határozat
644/B/1997. AB határozat*
1998.03.01.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság a Debreceni Városi Bíróság előtt folyamatban lévő ügyben, a bíróság kezdeményezésére lefolytatott – jogszabály alkotmányellenességének megállapítására irányuló – eljárásban meghozta az alábbi
h a t á r o z a t o t :
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az állami tulajdonban álló ingatlanok kezeléséről szóló 9/1969. (II. 9.) Korm. rendelet végrehajtásáról szóló 6/1970. (IV. 8.) ÉVM–MÉM–PM együttes rendelet 38. § (2) bekezdés b) pontja alkotmányellenes volt, ezért e rendelkezés a Debreceni Városi Bíróság előtt folyamatban lévő 25.P.21.482/1996/14. sz. ügyben nem alkalmazható.
Az Alkotmánybíróság az állami tulajdonban álló ingatlanok kezeléséről szóló 9/1969. (II. 9.) Korm. rendelet végrehajtásáról szóló 6/1970. (IV. 8.) ÉVM–MÉM–PM együttes rendelet 38. § (5) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítványt elutasítja.
I n d o k o l á s
I.
1. A Debreceni Városi Bíróság a 25.P.21.482/1996/14. sz. végzésével az előtte folyamatban lévő eljárást felfüggesztette, és Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 38. § (1) bekezdése alapján az Alkotmánybírósághoz fordult. Az indítványozó az állami tulajdonban álló ingatlanok kezeléséről szóló 9/1969. (II. 9.) Korm. rendelet végrehajtásáról szóló 6/1970. (IV. 8.) ÉVM–MÉM–PM együttes rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 38. § (2) bekezdés b) pontja, és (5) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását kérte, mert álláspontja szerint az ellentétben áll az Alkotmány 9. § (1) bekezdésével és 70/A. § (3) bekezdésével.
Az indítványozó szerint a vizsgálni kért rendelkezések az állami tulajdon és a magántulajdon között az utóbbit negatív diszkriminációval sújtják, illetve a szerződési szabadság elvével is ellentétben állnak. [Az indítványozó a tulajdon szerinti alkotmányellenes megkülönböztetéssel kapcsolatban az Alkotmány 9. § (1) bekezdésén kívül a 70/A. § (3) bekezdését említi, holott az egyéb helyzet szerinti megkülönböztetés tilalmát az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdése tartalmazza. Az Alkotmánybíróság az indítványt tartalma szerint bírálta el.]
2. A Vhr. vizsgálni kért rendelkezései a következőek:
„38. § (1) A kezelő be nem épített állami földrészleten állandó jellegű új épület (egyéb építmény) létesítésére állami szervnek, illetőleg társadalmi szervezetnek nem minősülő szerv vagy állampolgár részére nem adhat tulajdonosi hozzájárulást.
(2) A kezelő már beépített állami földrészleten állandó jellegű újabb épület (egyéb építmény) létesítésére, továbbá a meglevő állami épület bővítésére állami szervnek, illetőleg társadalmi szervezetnek nem minősülő szerv vagy állampolgár részére csak akkor adhat tulajdonosi hozzájárulást, ha
a) az ingatlan társasházzá alakítható és az építtető írásban vállalja, hogy
– viseli a társasház-tulajdon alapításával kapcsolatos költségek arányos részét, továbbá
– megszerzi az alapító okirat szerint a közös tulajdonból őt megillető tulajdoni hányadot és viseli az ezzel kapcsolatos költségeket,
b) az ingatlan ugyan nem alakítható társasházzá, de az építtető írásban tudomásul veszi, hogy
– az általa létesített épület (épületrész, egyéb építmény) tulajdonjoga a Magyar Államot, mint a földrészlet tulajdonosát illeti meg.
– épületre (épületrészre) a kezelővel bér fizetése ellenében bérleti jogviszonyt kell létesítenie, továbbá
– a felmerült és igazolt költségeinek a megtérítését – külön jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában – csak 75% erejéig és a havonta esedékes bér 75%-ának visszatartása útján igényelheti a kezelőtől.
(3) A (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha a be nem épített állami földrészleten a kezelő és állami szervnek, illetőleg társadalmi szervezetnek nem minősülő szervek vagy állampolgárok közösen kívánnak új épületet (egyéb építményt) létesíteni.
(...)
(5) A kezelő az állami földrészleten ideiglenes jellegű új épület (vagy építmény) létesítésére a bérlő vagy harmadik személy részére csak akkor adhat tulajdonosi hozzájárulást, ha az építtető írásban
a) vállalja, hogy
– a földrészletnek az általa létesített épület (egyéb építmény) elhelyezéséhez és használatához szükséges részére a kezelővel bér fizetése ellenében bérleti jogviszonyt létesít, továbbá
– az épületet (egyéb építményt) a bérleti jogviszony megszűnésekor, illetőleg a bérleti szerződésben megállapított idő elteltével vagy a szerződésben meghatározott körülmények bekövetkeztével minden kártalanítási igény nélkül, a saját költségén elbontja (eltávolítja) és az eredeti állapotot visszaállítja,
b) tudomásul veszi, hogy ha az épület (egyéb építmény) elbontására (eltávolítására) és az eredeti állapot visszaállítására vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti, az a kezelő a kötelezett költségére és veszélyére elvégeztetheti.
(6) A kezelő a tulajdonosi hozzájárulás megadása vagy megtagadása ügyében – ha külön jogszabály másként nem rendelkezik – a kérelem kézhezvételétől számított harminc napon belül köteles nyilatkozni.”
3. Az Alkotmány – jelen ügyben irányadó – rendelkezései a következőek:
9. § (1) Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül.
13. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot.
(2) Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben szabályozott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet.
70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.
(3) A Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti.
II.
1. A vizsgálni kért Vhr.-t hatályon kívül helyezte az állami tulajdonban lévő ingatlanok kezeléssel, valamint a magánszemélyek lakás-, üdülő-, lakótelek-, üdülőtelek- és termőföld-tulajdonával kapcsolatos egyes kérdések szabályozásáról szóló 6/1987. (IX. 1.) ÉVM–MÉM–IM–PM együttes rendelet. Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint utólagos absztrakt normakontroll hatáskörben eljárva csak a hatályos jogszabályok alkotmányosságát vizsgálja. Hatályon kívül helyezett jogszabály vizsgálatára csak a konkrét normakontroll két esetében, – ha az eljárást bíró kezdeményezi az előtte lévő ügyben való alkalmazhatóság kérdésében [Abtv. 38. § (2) bekezdés], valamint alkotmányjogi panasz hatáskörben eljárva (Abtv. 48. §) – kerülhet sor. [34/1991. (VI. 15.) AB hat. ABH 1991. 172.]
Jelen ügyben – bírói kezdeményezésre – az Alkotmánybíróság a hatályon kívül helyezett jogszabály tekintetében az érdemi eljárást lefolytatta.
2. A Vhr. 38. §-ában az állam, mint a földrészlet tulajdonosa meghatározza a – kezelő részére a földrészleten történő építéssel kapcsolatos – tulajdonosi hozzájárulásának feltételeit. Ezek lényegében három esetkört szabályoznak:
a) Ha az építtető már beépített állami földterületen társasházzá alakítható ingatlant épít, akkor a tulajdonosi hozzájárulás csak akkor adható meg, ha az építtető vállalja, hogy tulajdont szerez és viseli ennek költségeit. [38. § (2) bekezdés a) pont]
b) Ha ugyanilyen földterületen olyan ingatlant épít, amely nem alakítható társasházzá, akkor a tulajdonosi hozzájárulás feltétele, hogy az építtető írásban vállalja, hogy tulajdonáról lemond, az a Magyar Államot illeti meg. Ilyenkor a kezelő és az építtető között az épületre bérleti jogviszony jön lére. Az építtető bért köteles fizetni, költségei megtérítését csak 75% erejéig igényelheti a kezelőtől, azzal, hogy a havonta esedékes bér 25%-át mindenképpen ki kell fizetnie. [38. § (2) bekezdés b) pont]
c) Végül – állami földrészleten – ideiglenes új jellegű épület létesítése esetén a tulajdonosi hozzájárulás feltétele, hogy az építtető az általa használt földrészletre létesít bérleti jogviszonyt a kezelővel, továbbá vállalnia kell, hogy a bérleti jogviszony megszűnése esetén az épületet kártalanítási igény nélkül elbontja, az eredeti állapotot helyreállítja. [38. § (5) bekezdés]
Az Alkotmánybíróság több döntésében – az Alkotmány 9. § (1) bekezdése és a 70/A. § (1) bekezdése alapján – megállapította, hogy az Alkotmány nem a tulajdoni formák között különböztet, hanem a tulajdon bármely formájára nézve a diszkrimináció-tilalmát fogalmazza meg [21/1990. (X. 4.) AB határozat ABH 1990. 81., 18/1992. (III. 30.) AB hat. ABH 1992. 113. stb.]. A jelen ügyben vizsgált szabályozás szerint az állam – mint tulajdonos – a kezelő részére a tulajdonosi hozzájárulása feltételeit határozza meg. A tulajdon hasznosításáról való rendelkezés a mindenkori tulajdonost megillető jogosítvány, ez a tulajdon bármely formájára nézve megilleti a tulajdonost, így az államot is. A tulajdon szerinti hátrányos megkülönböztetés tilalmával önmagában nem hozható összefüggésbe sem a Vhr. 38. § (2) bekezdés b) pontja, sem pedig 38. § (5) bekezdése csupán azért, mert az állam mint a földrészlet tulajdonosa, a tulajdonosi hozzájárulására vonatkozó szabályokat nem rendeli alkalmazni akkor, ha az építtető állami szerv, vagy társadalmi szerv. Az Alkotmánybíróság így az Alkotmány 9. § (1) bekezdése illetve a 70/A. § (1) bekezdése alapján alkotmánysértést nem állapított meg.
Az ügyben fellelhető alkotmányossági probléma nem a tulajdon szerinti hátrányos megkülönböztetés, hanem az, hogy a vizsgált szabályozás útján az állam nem lépte-e túl a tulajdonával való rendelkezés alkotmányos kereteit.
Az Alkotmánybíróság az összefüggés okán bevonta a vizsgálatba az Alkotmány 13. §-ában foglalt rendelkezéseket.
Az Alkotmány 13. § (1) bekezdése a tulajdonhoz való jogot biztosítja. A tulajdonhoz való jog nem korlátozhatatlan jog. Maga az Alkotmány a 13. § (2) bekezdésében – kisajátítás útján – lehetővé teszi a tulajdon közjogi korlátozását (végső soron elvonását is). Az Alkotmánybíróság már a 21/1990. (X. 4.) AB határozatban kifejtette, hogy az Alkotmány 13. § (2) bekezdése olyan garanciális rendelkezés, amely a tulajdonnak nemcsak egyedi hatósági határozattal, hanem törvénnyel való elvonására is irányadó. (ABH 1990. 73.) Ez az alkotmányos tétel megfelelő garanciák egyidejű érvényesülése esetén teszi lehetővé a tulajdon elvonását, így – többek között – megkívánja a közérdekűséget, és a teljes, feltétlen és azonnali kártalanítást. A Vhr. 38. § (2) bekezdés b) pontja szerint valójában a tulajdonosi hozzájárulás csak akkor adható meg, ha az építtető írásban vállalja, hogy tulajdona „államosításra” kerül. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint ezért a Vhr. 38. § (2) bekezdés b) pontja megítélésénél az Alkotmány 13. § (2) bekezdése az irányadó.
A Vhr. 38. § (2) bekezdés b) pontja az alábbiak miatt alkotmányellenes:
– A szabályozás az állami tulajdonba vételt látszólag „technikai” okra vezeti vissza: az ingatlan nem alakítható társasházzá. Az Alkotmánybíróság megítélése szerint az, hogy valamely ingatlan társasházzá alakítható-e vagy sem, nem ad elég alapot olyan különbségtételre, hogy az építtető tulajdonjogot, vagy bérleti jogot szerezhet-e (ez utóbbi esetben tulajdonának elvonása mellett). A társasházzá alakításhoz a mai társadalmi-gazdasági környezetben semmilyen közérdekűség nem fűződik.
– A szabályozás sérti továbbá a teljes, feltétlen és azonnali kártalanítási kötelezettség alkotmányos követelményét is. Az építtető ingatlanának állami tulajdonba kerülését előíró szabály esetében fogalmilag kizárt, hogy az építtető a tulajdonelvonásért annak értéke szerinti ellentételezést kapjon. Költségeinek a megtérítését csak 75% erejéig érvényesítheti.
– Ugyanígy egyértelmű a „teljes, feltétlen és az azonnali kártalanítás” alkotmányos követelmények sérelme, a havonta esedékes bérleti díjba történő – korlátozott – költségbeszámítás miatt.
– Végül a miniszteri rendelet nem felel meg az Alkotmány – e tekintetben – törvényi szintű szabályozást kívánó tételének.
Az Alkotmánybíróság a Vhr. 38. § (2) bekezdés b) pontja alkotmányellenességét – a fentiek szerint – az Alkotmány 13. § (2) bekezdésének sérelme alapján állapította meg.
Más megítélés alá esik a Vhr. 38. § (5) bekezdése – amely az ideiglenes jellegű építményekre vonatkozik – mivel nem tulajdonelvonásról rendelkezik. Ebben az esetben az építtető az állami földrészletet bérli az állami tulajdon kezelőjétől, azzal, hogy biztosan bekövetkező jövőbeni időpontban az épületet el kell bontania, a beépített anyagot el kell távolítania, és az eredeti állapotot helyre kell állítania. Ez a szabály nem tartozik az Alkotmány 13. § (2) bekezdésében foglaltak alá.
3. Az indítványozó a szerződési szabadság sérelmére is hivatkozik. Az Alkotmánybíróság a szerződési szabadságot önálló alkotmányos jognak tekinti [13/1990. (VI. 18.) AB hat. ABH 1990. 55–56.], amely a piacgazdasággal összefüggésben nyert alkotmányos értéktartamat. A szerződési szabadság azonban nem minősül alkotmányos alapjognak, így az alkotmányos alapjogi értékrendben helyet foglaló jogosultságokra vonatkozó sérthetetlenégi, érinthetetlenségi alkotmányos tétel sem irányadó a szerződési szabadságra. [32/1991. (VI. 6.) AB hat. ABH 1991. 159.].
A Vhr. 38. § (2) bekezdés b) pontja tekintetében – a tulajdonjog sérelmére alapított alkotmányellenesség megállapítása miatt – okafogyottá vált a szerződési szabadsággal való ellentét érdemi vizsgálata. A Vhr. 38. § (5) bekezdése pedig az Alkotmánybíróság megítélése szerint nincs ellentétben a szerződési szabadság alkotmányosan védett tartamával.
E rendelkezések értelmében – az ideiglenes jellegű építmények esetén – a földrészletre bérleti jogviszony jön létre az állami tulajdon kezelője és a bérlő vagy harmadik személy között. Az építtető eleve csak ideiglenes jellegű épület létesítéséhez kap tulajdonosi hozzájárulást, az építtetőnek írásban kell vállalnia – ami az ideiglenes jellegből egyébként fakadhat – az elbontási, és az eredeti állapot helyreállítási kötelezettséget.
E szabályok a bérleti jogviszony megszűnése jogkövetkezményeit rendezik. Az ideiglenes jelleg nyilvánvalón kifejezi azt, hogy az adott földrészletet az állam a későbbiekben más célra kívánja hasznosítani, ezt szolgálja az eredeti állapot helyreállítására irányuló kötelezettséget is, amely feltétel elfogadásával köti meg a szerződést az építtető. A távlati és végleges célú terület-felhasználásra tekintettel alkotmányosan indokolható a szerződési szabadság olyan tartalmú korlátozása, hogy az adott földterületen csak ideiglenes jellegű építmény létesíthető.
Kétségtelen, hogy a vizsgált rendelkezésekben az állam, mint tulajdonos miniszteri rendeletben határozta meg a tulajdonosi hozzájárulása feltételeit oly módon, hogy az így létrejött bérleti jogviszony egyes elemeiről is rendelkezett. Önmagában az a tény, hogy a jelenleg hatályos Ptk. 685. § a) pontja szerint miniszteri rendelet nem határozhatja meg a szerződés tartalmi elemeit, nem ad alapot a már hatályon kívül helyezett miniszteri rendelet alkotmányellenességének megállapítására.
Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság a Vhr. 38. § (5) bekezdése alkotmányellenességét állító indítványozói érveket a szerződési szabadság sérelme alapján sem tartotta megalapozottnak.
4. Az Alkotmánybíróság a Vhr. 38. § (2) bekezdés b) pontja tekintetében a fentiek szerint megállapította az alkotmányellenességet, valamint a hatályon kívül helyezett jogszabály alkotmányellenességéből adódó jogkövetkezményként a Debreceni Városi Bíróság előtt folyamatban lévő 25.P.21.482/1996/14. sz. ügyben – e vonatkozásban – alkalmazási tilalmat mondott ki. A Vhr. 38. § (5) bekezdéséhez, mivel az nem alkotmányellenes, ilyen joghatás nem fűződik.
Az Alkotmánybíróság végül utal arra, hogy a felfüggesztett eljárás alá tarozó ügyekben a bíróság és nem az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozó tényállásbeli kérdések, hogy: ideiglenes jelleggel történtek-e az építkezések vagy sem, írásban vállalták-e az építtetők a jogszabályban foglaltakat stb. Ezeket a kérdéseket bíróságnak kell eldöntenie.
Budapest, 1998. március 31.
Dr. Holló András s. k., Dr. Bagi István s. k.,
előadó alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Vörös Imre s. k.,
alkománybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás