651/B/1997. AB határozat
651/B/1997. AB határozat*
2000.05.01.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 25. § (2) bekezdése, valamint 72. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Indokolás
I.
1. Az indítványozó hátrányos jogi megkülönböztetésnek (Alkotmány 70/A. §), így alkotmányellenesnek tartja a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) azon rendelkezéseit, amelyek a nappali tagozaton folytatott felsőfokú tanulmányi időből csak 6 hónapot engednek a közszolgálati időbe beszámítani, "szemben azokkal akik esti vagy levelező tagozaton szereztek felsőfokú szakképzést". Ez a szabályozás – az indítványozó szerint – hátrányos helyzetbe hozza a nappali tagozaton felsőfokú tanulmányokat végzőket.
2. Az Alkotmánybíróság az indítvány elbírálásánál a következő jogszabályokat vizsgálta:
A diszkrimináció tilalmáról az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdése rendelkezik, amikor kimondja: "A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetes faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül."
A Ktv. 23. §-a szerint "a köztisztviselőt az e törvényben meghatározott feltételek teljesítése esetén – a 32. §-ban foglaltak kivételével – iskolai végzettségének és a közszolgálati jogviszonyban eltöltött idejének megfelelően kell besorolni". A Ktv. 24. §-a határozza meg az iskolai végzettség és a közszolgálati jogviszonyban töltött idő alapján a besorolási fokozatokat, a 25. § (2) bekezdése pedig kimondja, hogy "a közszolgálati jogviszonyban töltött idő 24. § szerinti számításánál a munkavégzési kötelezettséggel nem járó, megszakítás nélkül 6 hónapot meghaladó időtartamot – kivéve a sor- és tartalékos katonai, polgári szolgálat idejét, a 10 éven aluli gyermek ápolásának, gondozásának céljából, valamint a tartós külszolgálatot teljesítő dolgozó házastársa által igénybe vett fizetés nélküli szabadság teljes időtartamát – figyelmen kívül kell hagyni".
A köztisztviselő besorolásánál a Ktv. 72. § (1) bekezdése az irányadó, amely a következőképpen rendelkezik: "A köztisztviselő besorolásánál (23. §) a munkaviszonyban, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, bírósági szolgálati, illetve munkaviszonyban, ügyészségi, hivatásos szolgálati jogviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban töltött időt kell alapul venni azzal, hogy munkavégzési kötelezettséggel nem járó, megszakítás nélkül hat hónapot meghaladó időtartamból hat hónapot kell beszámítani. A sor- és tartalékos katonai, valamint polgári szolgálat, a 10 éven aluli gyermek ápolására, gondozására, továbbá a tartós külszolgálatot teljesítő dolgozó házastársa által igénybe vett fizetés nélküli szabadság teljes időtartamát figyelembe kell venni."
II.
Az indítvány megalapozatlan.
1. Az Alkotmánybíróság már vizsgálta a Ktv. 25. § (2), valamint 72. § (1) bekezdését és azokat megsemmisítette. [6/1997. (II. 7.) AB határozat, ABH 1997. 67–71.] Az alkotmánybírósági döntés alapjául szolgáló indítvány akkor azért támadta az említett jogszabályi rendelkezéseket, mert a kötelező katonai szolgálatban töltött idő – mint az Alkotmánybíróság álláspontja szerint, egyedüli alkotmányos kötelezettségre visszavezethető tartós munkavégzési kötelezettség szünetelési okot, amelynél az érintett személynek szabad választási lehetősége nincs – teljes beszámítását kizárták. Az elbírált esetben a Ktv. támadott szabályainak részleges megsemmisítése a szövegösszefüggésekre, a jogszabálynak a gyakorlatban való alkalmazhatósága szempontjaira is figyelemmel nem volt lehetséges. Ezért az Alkotmánybíróság az alkotmányellenességet megállapította és a Ktv. 25. § (2) bekezdését, valamint a 72. § (1) bekezdését teljes egészében megsemmisítette. A jogalkotó az Alkotmánybíróság döntésének megfelelően állapította meg a jogszabály szövegét.
A szóban levő indítvány a Ktv. hatályos 25. § (2) bekezdését és 72. § (1) bekezdését más összefüggésben, más tényállásra (jogviszonyra) hivatkozva támadja, ezért az Alkotmánybíróság korábbi határozatában foglalt döntés nem minősül ítélt dolognak, így az indítvány tartalmi elbírálásának nem volt akadálya.
2. A munkavégzésre irányuló jogviszonyra vonatkozó szabályok számos esetben tulajdonítanak jelentőséget az adott jogviszonyban töltött idő tartamának. A köztisztviselőknél – az iskolai végzettség mellett – a köztisztviselői jogviszonyban töltött idő tartamának meghatározó jelentősége van a köztisztviselő besorolására és fizetési fokozatára. A köztisztviselő illetményrendszerét befolyásoló tényezők a köztisztviselői hivatás (szolgálat) sajátos jellegével is összefüggésben vannak.
Főszabályként a közszolgálati jogviszonyban töltött idő számításánál csak azok a jogviszonyok vehetők figyelembe, amelyek munkavégzési kötelezettséggel járnak. Az egyetemek, főiskolák nappali tagozatán töltött idő nem tekinthető munkavégzési kötelezettséggel járó időnek, ezért abból csak hat hónapot enged beszámítani a jogalkotó a közszolgálati jogviszonyba. A törvényhozó általában szabadon, mérlegelési jogkörében döntheti el azt, milyen módon, illetve időtartamban számítható be egyes, munkavégzési kötelezettséggel nem járó időtartam. Ennek során azonban nem járhat el önkényesen.
Az tehát, hogy a törvényhozó hogyan, illetve milyen időtartamot enged beszámítani közszolgálati jogviszonyban töltött időként, alapjognak nem minősülő egyéb jogra vonatkozik, ekként tehát általánosságban a "törvényhozói szabadság tartományába" eső kérdés. Az Alkotmánybíróság szerint "az alapjognak nem minősülő egyéb jogra vonatkozó, személyek közötti hátrányos megkülönböztetés vagy más korlátozás alkotmányellenessége akkor állapítható meg, ha a sérelem összefüggésben áll valamely alapjoggal, végső soron az emberi méltóság általános személyiségi jogával, és a megkülönböztetésnek, illetve korlátozásnak nincs tárgyilagos mérlegelés szerinti ésszerű indoka, vagyis önkényes". [35/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1991. 197., 200.]
Az elmondottakból következően a törvényhozói mérlegelés körébe tartozó szabályozás tartalmi korlátját jelenti a diszkrimináció tilalma és az emberi méltósághoz való általános személyiségi jog, az egyenlő méltóságú személyként való kezelés alkotmányos követelménye.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványban kifogásolt rendelkezések alkotmányos kereteken belül határozzák meg a nappali tagozaton felsőfokú tanulmányok időtartamának közszolgálati jogviszonyban töltött időnkénti beszámítását, amely egyébként a hatályos szabályozásban az adott jogintézmény jellegével is összhangban van. A közszolgálati jogviszonyban eltöltött idő meghatározásánál, illetőleg a köztisztviselő besorolásánál a "beszámítás jogalapja", ugyanis nem a tanulmányok folytatásának időtartama, hanem az a munkavégzésre irányuló jogviszony, mint "alapjogviszony", amely a tanulmányok folytatása alatt, illetve mellett fennállt. Alkotmányos tételbe, nevezetesen a diszkrimináció tilalmába (70/A. §) ütköző különbségtétel egyébként is csak összehasonlítható jogosultak, vagy kötelezettek között vethető fel. [4/1993. (II. 12.) AB határozat, ABH 1993. 48., 65.] Aki pedig dolgozik és mellette tanul, nem összehasonlítható azzal, aki "csak" tanul, és semmiféle jogviszony keretében nem dolgozik.
Mindezekre figyelemmel az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.
Budapest, 2000. május 29.
Dr. Holló András s. k."
az Alkotmánybíróság helyettes elnöke
Dr. Bagi István s. k., Dr. Bihari Mihály s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Czúcz Ottó s. k., Dr. Harmathy Attila s. k."
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k., Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszkyné
Dr. Strausz János s. k., dr. Vasadi Éva s. k.,
Dr. Strausz János s. k., dr. Vasadi Éva s. k.,
alkotmánybíró előadó alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás