1997. évi LXVI. törvény

1. § A Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást a bíróságok gyakorolják.

2. § (1) A bíróságok a vitássá tett vagy megsértett jogról – törvényben szabályozott eljárás során – véglegesen döntenek.

(2) A bíróságok a jogalkalmazási tevékenységük során biztosítják a jogszabályok érvényesülését.

3. § A bírák függetlenek, a jogszabályok alapján meggyőződésüknek megfelelően döntenek, az ítélkezési tevékenységükkel összefüggésben nem befolyásolhatók és nem utasíthatók.

4. § (1) A hivatásos bírót a köztársasági elnök nevezi ki, illetőleg menti fel.

(2) A ülnök tisztsége választással keletkezik.

5. §² (1) A hivatásos bírót az országgyűlési képviselővel azonos mentelmi jog illeti meg.

(2) A Legfelsőbb Bíróság elnöke mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában az Országgyűlés a képviselők kétharmadának szavazatával dönt, a mentelmi jog megsértése esetén szükséges intézkedést az Országgyűlés elnöke teszi meg.

(3) A hivatásos bíró mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (a továbbiakban: OIT) elnökének javaslatára a köztársasági elnök dönt. A mentelmi jog megsértése esetén szükséges intézkedést az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökének javaslatára a köztársasági elnök teszi meg.

(4)³ Az ülnököt az igazságszolgáltatásban való részvételével összefüggő cselekmény tekintetében az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény 4. §-ában meghatározott tartalommal mentelmi jog illeti meg. A mentelmi jog felfüggesztésére és a mentelmi jog megsértése esetén szükséges intézkedés megtételére a (3) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

6. § A bíróságok költségvetését a központi költségvetés szerkezeti rendjében önálló fejezetként kell megjeleníteni.

7. § A bíróság határozata mindenkire kötelező, ideértve azt is, ha a bíróság valamely ügyben hatáskörét vagy ennek hiányát állapítja meg.

8. § A bírósági útra tartozó ügyeket törvény állapítja meg.

9. § Mindenkinek joga van ahhoz, hogy bírói útra tartozó ügyét független és pártatlan bíróság tisztességes eljárás során és ésszerű határidőn belül bírálja el.

10. § A bíróság előtt mindenki egyenlő.

11. §⁴ (1) Senki sem vonható el törvényes bírájától.

(2) A törvény által rendelt bíró az eljárási szabályok szerint a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságon működő, előre megállapított ügyelosztási rend szerint kijelölt bíró.

(3)⁵ Az ügyelosztási rendet – a bírói tanács és a kollégiumok véleményének ismeretében – a bíróság elnöke határozza meg, legkésőbb a tárgyévet megelőző év december 10. napjáig. Az ügyelosztási rend a tárgyévben szolgálati érdekből vagy a bíróság működését érintő fontos okból módosítható.

(4)⁶ Az ügyelosztási rend tartalmazza, hogy az adott bíróságon milyen összetételű és számú tanácsok működnek, a bírák, a tanácsok és a 15. § (2) bekezdése alapján eljáró bírósági titkárok melyik ügycsoportba tartozó ügyeket intézik, akadályoztatásuk esetén ki jár el helyettük, az ügyek elosztására melyik bírósági vezető jogosult, továbbá, hogy az ügyek elosztása milyen módon történik. Az ügyelosztási rendnek a tárgyalási tevékenységet folytató bírósági vezetők által tárgyalt ügyek körét és az ezekre vonatkozó elosztási módot is tartalmaznia kell.

(5)⁷ Az ügyelosztási rend kialakítása során figyelembe kell venni az ügyek jelentőségét, munkaigényességét, az ügyérkezés statisztikai adatait, emellett törekedni kell az arányos munkateher megvalósítására is.

(6)⁸ Az ügyelosztási rendet és annak módosítását az érintettekkel haladéktalanul ismertetni kell és a bíróságon, a felek által is hozzáférhető helyen ki kell függeszteni, továbbá a bíróságok központi internetes honlapján (a továbbiakban: központi honlap), valamint – ha a bíróság azzal rendelkezik – az érintett bíróság internetes honlapján közzé kell tenni.

(7) Az ügyelosztási rendtől az eljárási törvényekben szabályozott esetekben, illetőleg igazgatási úton a bíróság működését érintő fontos okból lehet eltérni.

12. § (1) A bíróság tárgyalása – ha törvény kivételt nem tesz – nyilvános.

(2) A bíróság a tárgyaláson hozott határozatát nyilvánosan hirdeti ki.

13. § (1) A bíróság a határozatát – ha törvény másképpen nem rendelkezik – indokolni köteles.

(2) A bíróság határozatai ellen – ha törvény kivételt nem tesz – jogorvoslatnak van helye.

(3) A bíróság ítéletét és az eljárási törvényekben meghatározott egyéb határozatát a Magyar Köztársaság nevében hozza.

14. § A bírósági határozatok végrehajtását a bíróság rendeli el.

15. § (1) A bíróság egyesbíróként vagy tanácsban jár el. Az ítélkezésben – törvény által meghatározott ügyekben és módon – ülnökök is részt vesznek. Az ülnöknek az ítélkezésben a hivatásos bíróval azonos jogai és kötelezettségei vannak.

(2)⁹ Egyesbíróként és a tanács elnökeként csak hivatásos bíró járhat el. Helyi bíróság hatáskörébe tartozó, törvény által meghatározott ügyben, egyesbíró hatáskörében bírósági titkár is eljárhat.

16. § A Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást a következő bíróságok gyakorolják:

17. §¹¹ (1) Bíróság létesítéséről, összevonásáról, megszüntetéséről, elnevezéséről, székhelyéről, illetékességi területének meghatározásáról, valamint a katonai tanácsokkal rendelkező bíróságok kijelöléséről – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – külön törvény rendelkezik.

(2) Ha a bíróság illetékességi területe a közigazgatási területi beosztáshoz igazodik, a közigazgatási határok megváltozása következtében a bíróság illetékességi területét – az OIT javaslatára – a köztársasági elnök határozatban módosítja.

18. §¹²

19. § (1) A helyi bíróság első fokon jár el.

(2)¹³ A munkaügyi bíróság első fokon jár el a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perekben, valamint a törvény által hatáskörébe utalt egyéb ügyekben.

(3)¹⁴

(4) A helyi és a munkaügyi bíróságot az elnök vezeti.

(5) A helyi és a munkaügyi bíróság nem jogi személy, azonban a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott körben polgári jogi jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat.

(6) A helyi bíróságon meghatározott jellegű ügyek intézésére csoportok létesíthetők.

(7)¹⁵ Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a helyi bíróságon a munkaügyi bíróságot, helyi bíróság elnökén a munkaügyi bíróság elnökét is érteni kell.

20. § (1) A megyei bíróság – a törvényben meghatározott ügyekben – első fokon jár el, és másodfokon elbírálja a helyi bíróságok határozatai ellen bejelentett fellebbezéseket.

(2) A megyei bíróságot az elnök vezeti.

(3) A megyei bíróság jogi személy.

(4) A megyei bíróságon tanácsok, csoportok és büntető, polgári és gazdasági, valamint közigazgatási kollégiumok működnek. A kollégiumok összevontan is működhetnek.

(5)¹⁶ Törvény által meghatározott ügyekben első fokon – a külön törvényben meghatározott megyei bíróságokon és illetékességi területtel – katonai tanácsok járnak el.

21. §¹⁷

22. § (1)¹⁸

(2) Az ítélőtábla elbírálja – törvényben meghatározott ügyekben – a helyi vagy a megyei bíróság határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot, illetve eljár a hatáskörébe utalt egyéb ügyekben.

(3) Az ítélőtáblát az elnök vezeti.

(4) Az ítélőtábla jogi személy.

23. §¹⁹ (1)²⁰ Az ítélőtáblán tanácsok, valamint büntető, polgári és közigazgatási kollégiumok működnek. A kollégiumok összevontan is működhetnek.

(2)²¹

(3)²²

24. § (1) A Magyar Köztársaság legfőbb bírói szerve a Legfelsőbb Bíróság.

(2) A Legfelsőbb Bíróságot az elnök vezeti.

(3)²³ A Legfelsőbb Bíróság jogi személy.

25. § A Legfelsőbb Bíróság

26. § A Legfelsőbb Bíróságon ítélkező és jogegységi tanácsok,valamint büntető, polgári és közigazgatási kollégiumok működnek.

27. § (1) A bírósági jogalkalmazás egységének biztosítása a Legfelsőbb Bíróság feladata.

(2) A Legfelsőbb Bíróság az (1) bekezdésben meghatározott feladatának ellátása körében jogegységi határozatokat hoz, és elvi bírósági határozatokat tesz közzé.

28. § (1) Ha az ítélőtábla, a megyei bíróság vagy a helyi bíróság tanácsa, illetőleg egyesbírája valamely elvi kérdésben határozott és a határozata jogerőre emelkedett, köteles az elvi jelentőségű határozatot a bíróság elnökének bemutatni.

(2) Az ítélőtábla, a megyei bíróság elnöke, a kollégiumvezetője, valamint a helyi bíróság elnöke köteles a vezetése alatt álló bíróságok ítélkezését folyamatosan figyelemmel kísérni. Ha az (1) bekezdés szerinti határozatból, a bíróság által elintézett ügyekből, a bíróságokon lefolytatott vizsgálat alkalmával vagy más módon arról szerzett tudomást, hogy a vezetése, illetőleg a felügyelete alatt álló bíróságnál elvi kérdésben ellentétes gyakorlat alakult ki, vagy ellentétes elvi alapokon nyugvó jogerős határozatokat hoztak, erről köteles a magasabb szintű bíróság elnökét – a határozatok, illetőleg a szükséghez képest az egyéb iratok felterjesztésével – tájékoztatni.

(3) A (2) bekezdés szerinti tájékoztatás előtt a megyei bíróság, illetőleg az ítélőtábla elnöke, kollégiumvezetője kikérheti az elvi kérdés tárgya szerint érintett kollégium bíráinak véleményét.

29. § (1) Jogegységi eljárásnak van helye, ha

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában említett esetben a Legfelsőbb Bíróság tanácsa kezdeményezi a jogegységi eljárást, és a jogegységi határozat meghozataláig az eljárást felfüggeszti.

30. § (1) A Legfelsőbb Bíróságon büntető, polgári, gazdasági, munkaügyi és közigazgatási szakágú jogegységi tanács működik. A jogegységi tanácsot az elnök, az elnökhelyettes, a kollégiumvezető vagy a kollégiumvezető-helyettes vezeti. A jogegységi tanács 5 tagból áll, tagjait a tanács elnöke választja ki.

(2) Ha a jogegységi eljárásban hozandó döntés több szakág ügykörét érinti, a tanács elnöke az eljáró jogegységi tanácsot az érintett szakágban eljáró bírák közül arányosan jelöli ki. E tanács 7 tagból áll, elnöke a Legfelsőbb Bíróság elnöke vagy elnökhelyettese.

31. § (1) Jogegységi eljárást kell lefolytatni,

(2) A legfőbb ügyész jogegységi eljárást indítványozhat büntetőeljárásban, továbbá polgári eljárásban akkor, ha az eljárás megindítására vagy az abban való részvételre külön jogszabály feljogosítja.

32. § (1) A jogegységi határozat hozatalára irányuló indítványban az indítványozónak meg kell jelölnie, hogy milyen kérdésekben és mely okokból kéri a jogegységi tanács határozatának meghozatalát.

(2) Az indítvány alapján a jogegységi tanács elnöke tűzi ki az ülés határnapját. A jogegységi tanács ülésére az indítványozót és a legfőbb ügyészt meg kell hívni.

(3) Az ülést az elnök vezeti, az indítványozó és a legfőbb ügyész felszólalhat.

(4) Az indítvány alapján a jogegységi tanács határozatot hoz. A jogegységi határozatát ,,A Magyar Köztársaság nevében'' hozza és azt a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.

(5) A Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozatát és a jogegységi tanács által kiválasztott elvi bírósági határozatot hivatalos gyűjteményében közzéteszi.

(6) A jogegységi határozatnak – ha törvény kivételt nem tesz – a felekre kiterjedő hatálya nincs.

(7) A Törvény a jogegységi eljárásra vonatkozóan további szabályokat állapíthat meg.

(8) A jogegységi eljárásra vonatkozó ügyviteli rendelkezéseket a Legfelsőbb Bíróság ügyviteli szabályzata állapítja meg.

33. § (1) A kollégium az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében elemzi a bíróságok gyakorlatát, és véleményt nyilvánít a vitás jogalkalmazási kérdésekben.

(2) A Legfelsőbb Bíróság, az ítélőtábla és a megyei bíróság kollégiuma szükség esetén javasolja a Legfelsőbb Bíróság, illetőleg az ítélőtábla kollégiumvezetőjének jogegységi eljárás kezdeményezését.

(3) Az ítélőtábla kollégiumának vezetője jogegységi eljárást kezdeményez, ha az ítélőtábla területén a jogalkalmazás egysége érdekében ez szükséges.

(4) A Legfelsőbb Bíróság képviselője útján részt vesz az ítélőtábla és a megyei bíróság kollégiumának ülésein.

(5)²⁷ Az ítélőtábla képviselője útján részt vesz az illetékességi területéhez tartozó megyei bíróság kollégiumi ülésén.

33/A. §²⁸ (1) A Legfelsőbb Bíróság az OIT elnökének indítványára az ügy elbírálására az illetékes bíróság helyett kivételesen más, azonos hatáskörű bíróságot jelölhet ki, ha az ügy vagy a bíróságra az adott időszakban érkezett ügyek meghatározott csoportjának elbírálása a bíróság rendkívüli és aránytalan munkaterhe miatt ésszerű időn belül másként nem biztosítható és a kijelölés nem jár a kijelölt bíróság aránytalan megterhelésével.

(2) A kijelölés iránti indítvány megtételét az ítélőtábla vagy a megyei bíróság elnöke az ügy érkezésétől számított 15 napon belül kezdeményezheti az OIT elnökénél. Ha az OIT elnöke a kezdeményezéssel egyetért, 15 napon belül teszi meg az indítványt a Legfelsőbb Bíróság részére.

(3) A kijelölés iránti indítványban meg kell indokolni, hogy a kijelöléssel érintett ügy vagy a bíróságra a (2) bekezdésben meghatározott időszakban érkezett ügyek meghatározott csoportja ésszerű időn belül való elbírálása miért nem biztosítható, továbbá fel kell sorolni azokat az ügyforgalmi, személyzeti és egyéb adatokat, amelyek a bíróság rendkívüli és aránytalan munkaterhét igazolják. Az OIT elnöke az indítvány megtétele előtt kikéri a kijelöléssel érintett bíróság – és büntető ügy esetében a legfőbb ügyész – véleményét, továbbá az OIT Hivatalától és bármely bíróságtól adatot vagy véleményt kérhet; a megkeresésnek soron kívül eleget kell tenni.

(4) A kijelölésről a Legfelsőbb Bíróság tárgyaláson kívül 8 napon belül határoz; a határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

(5) A Legfelsőbb Bíróság a határozat meghozatala előtt az OIT elnökétől további adatokat, véleményt szerezhet be, és megteheti a (3) bekezdésben meghatározott intézkedéseket. Az indítvány és a beszerzett vélemény a határozat meghozatalában a Legfelsőbb Bíróságot nem köti és az indítványban meghatározott ügyek elbírálására az indítványban megjelölt bíróságtól eltérő másik bíróságot is kijelölhet; e másik bíróság véleményét a döntéshozatal előtt ki kell kérni.

(6) Ha a kijelölés büntető ügyet érint, a Legfelsőbb Bíróság a kijelölésről értesíti a legfőbb ügyészt.

(7) A kijelöléssel érintett ügyben e § szerint újabb kijelölésnek nincs helye.

34. §²⁹ (1) Az OIT a bírói függetlenség alkotmányos elvének megtartásával ellátja a bíróságok igazgatásának központi feladatait.

(2) Az OIT jogi személy.

(3) Az OIT székhelye Budapest.

35. § (1)³⁰ Az OIT létszáma 16 fő. Tagjai: 9 bíró, az igazságügyért felelős miniszter, az államháztartásért felelős miniszter, a legfőbb ügyész, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, az Országgyűlés igazságüggyel foglalkozó bizottsága, valamint költségvetéssel foglalkozó bizottsága által kijelölt egy-egy országgyűlési képviselő. Az OIT elnöke a Legfelsőbb Bíróság elnöke.

(2) Az OIT tagjává választható az a bíró, aki legalább 5 éves bírói gyakorlattal rendelkezik.

(3) Az OIT 9 bíró tagját a bírák küldöttértekezlete a küldöttek közül titkosan, szavazattöbbséggel választja meg.

(4)³¹ A küldöttértekezlet az OIT bíró tagjait akként választja meg, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesi és kollégiumvezetői, valamint az ítélőtáblák és a megyei bíróságok elnöki, elnökhelyettesi és kollégiumvezetői tisztségét betöltő személyek (a továbbiakban együtt: bírósági felsővezető) száma az 5 főt nem haladhatja meg.

(5)³² A küldöttértekezlet az OIT bíró tagjainak megválasztásával egyidejűleg 9 bírót – a szavazatoknak megfelelő, a szavazategyenlőséget kizáró sorrend meghatározásával – póttaggá választ. A bírósági felsővezető póttagok száma az 5 főt nem haladhatja meg.

(6)³³ A (4) és (5) bekezdésben megjelölt felső határnál több érvényes többségi szavazat esetén a bírósági felsővezetők közül – a törvényben meghatározott számban – azokat kell az OIT megválasztott tagjának (póttagjának) tekinteni, akik a szavazatok közül sorrendben a legtöbb szavazatot kapták.

(7)³⁴ Ha a póttagok létszáma 3 alá csökkent és az OIT zavartalan működése vagy a (4) bekezdésben meghatározott felső határ érvényesülése nem biztosítható, a póttagok létszámát – új választás tartásával – 9 főre kell kiegészíteni.

35/A. §³⁵ (1) A küldöttértekezlet akkor határozatképes, ha azon a küldötteknek több mint a fele megjelent.

(2) Az OIT választott bíró tagjainak és póttagjainak választása során a tagok és a póttagok személyére a küldöttek közül az OIT elnöke – a bírósági szintek, a különböző ügyszakok képviselete biztosításának és a regionalitás elvének figyelembevételével – tesz javaslatot. A küldöttértekezlet bármely tagja további javaslatot tehet. A szavazólapra azt a személyt kell felvenni, akit a jelenlévő küldötteknek legalább az egyharmada támogat.

(3) A szavazólapra felvett jelöltnek nyilatkoznia kell, hogy áll-e fenn vele szemben e törvényben meghatározott kizáró ok.

(4) Megválasztott tagnak, póttagnak – a törvényben meghatározott számban – azt kell tekinteni, aki a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbb szavazatot, de legalább ötven százalékot meghaladó szavazatot (szavazattöbbség) kapott. A szavazást mindaddig folytatni kell, amíg – a 35. § (3)–(4) bekezdésében meghatározottak szerinti számban, póttagok esetében a 35. § (5) bekezdésében meghatározottak szerint – a szükséges számú jelölt az előírt számú szavazatot meg nem kapja.

(5) A szavazatokat a Legfelsőbb Bíróság 3 legidősebb – küldötté nem választott – bírájából álló szavazatszámláló bizottság összesíti.

36. §³⁶ (1) A küldötteket a Legfelsőbb Bíróság teljes ülésén, az ítélőtábla és a megyei bíróság összbírói értekezletén a jelenlévők többségének szavazatával választják.

(2) A Legfelsőbb Bíróság teljes ülése, valamint az ítélőtábla és a megyei bíróság összbírói értekezlete a bíróság engedélyezett bírói létszáma alapján minden 40 bírói létszám után – titkosan – egy-egy küldöttet választ. Ha a töredék létszám a 20 főt meghaladja, további egy küldöttet kell választani. A megválasztott küldöttek száma a tíz főt nem haladhatja meg és két főnél akkor sem lehet kevesebb, ha a bíróság engedélyezett bírói létszáma alapján egy vagy egy küldött sem választható.

(3) Az adott bíróságon megválasztott küldöttek fele lehet bírósági felsővezető.

(4) A Legfelsőbb Bíróságra, az OIT Hivatalába (továbbiakban: Hivatal), illetve az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumba beosztott bírák a beosztásukat közvetlenül megelőző szolgálati helyük szerinti bíróság, ennek hiányában a Fővárosi Bíróság összbírói értekezletén választanak.

(5) A küldöttválasztó összbírói értekezleteket az (1) bekezdésben említett bíróságok elnökei legkésőbb az OIT megbízatásának lejárta előtt 4 hónappal korábban kötelesek összehívni. A küldöttválasztó összbírói értekezletet határozatképtelensége esetén legkésőbb 15 napon belül ismét össze kell hívni. A megismételt összbírói értekezlet a jelenlévők számától függetlenül határozatképes.

(6) A küldöttek a megválasztásukat követő 8 napon belül szakmai önéletrajzukat megküldik az OIT elnökének.

(7) A küldöttértekezletet az OIT elnöke hívja össze legkésőbb az OIT megbízatásának lejártát megelőző 2 hónappal korábbi időpontra, és egyidejűleg megküldi a küldötteknek a szakmai önéletrajzokat. A küldöttértekezletet határozatképtelensége esetén legkésőbb 15 napon belül ismét össze kell hívni. A megismételt küldöttértekezlet a jelenlévők számától függetlenül határozatképes.

(8) A küldöttértekezleten történt választás eredményét tartalmazó jegyzőkönyvet 3 napon belül az OIT elnökéhez kell megküldeni, aki azt haladéktalanul továbbítja a megyei bíróságok és az ítélőtáblák elnökének.

(9) Az OIT bíró tagjai és póttagjai jelölésének és választásának részletes szabályait az OIT a szervezeti és működési szabályzatában állapítja meg.

37. § Nem választható az OIT tagjává az,

38. §³⁹ (1) Az OIT, illetve a választott bíró tagok (póttagok) megbízatása az OIT első ülésétől számított 6 évre szól. Az OIT megbízatása az újonnan megválasztott OIT első ülésének napján szűnik meg. Az újonnan megválasztott OIT első ülését a bíró tagok megválasztásától számított 15 napon belül kell megtartani.

(2) Akadályoztatása esetén az igazságügyért felelős minisztert és az államháztartásért felelős minisztert államtitkár, a legfőbb ügyészt a legfőbb ügyész helyettese, a Magyar Ügyvédi Kamara elnökét a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének helyettese helyettesíti.

(3) Az Országgyűlés igazságüggyel foglalkozó bizottsága, valamint költségvetéssel foglalkozó bizottsága az általa jelölt OIT tagot megbízólevéllel látja el.

39. §⁴⁰ Az OIT

40. §⁴¹ Az OIT személyes meghallgatás alapján előzetes véleményt nyilvánít a Legfelsőbb Bíróság elnökének tisztségére jelölt személyéről. A meghallgatásról készült jegyzőkönyvet a bíróságok központi internetes honlapján közzé kell tenni.

41. §⁴²

42. § (1)⁴³ Az OIT a hatáskörébe tartozó ügyekben ülésen határoz; rendkívüli vagy azonnali intézkedést igénylő esetben más módon is határozhat.

(2) Az OIT havonta legalább egyszer ülésezik.

(3) Az OIT ülését össze kell hívni, illetve a javasolt témát napirendre kell tűzni, ha azt az OIT tagjainak legalább egyharmada javasolja.

(4)⁴⁴

43. § (1) Az OIT akkor határozatképes, ha az ülésén tagjainak legalább kétharmada jelen van.

(2) Az OIT a határozatát szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

44. §⁴⁵ (1) Az OIT részére előterjesztést, tájékoztatót és javaslatot (a továbbiakban együtt: ülésanyag) lehet benyújtani.

(2) Az előterjesztés az OIT normatív vagy egyedi határozatainak írásba foglalt előkészítése. A tájékoztató az OIT feladatkörét érintő kérdésre vonatkozó információ összefoglalása. A javaslat az OIT hatáskörébe tartozó – az előterjesztés és a tájékoztató fogalomkörén kívüli – bármely ügyben való döntéshozatalra vonatkozó indítvány.

(3) Előterjesztés benyújtására az OIT elnöke és tagja és a Hivatal vezetője, tájékoztató és javaslat benyújtására az OIT elnöke, tagja, a Hivatal vezetője, az ítélőtábla és a megyei bíróság elnöke, valamint a bírói tanács (a továbbiakban együtt: előterjesztő) jogosult. A helyi bíróság elnöke a megyei bíróság elnökénél indítványozhatja tájékoztató és javaslat benyújtását; ha a megyei bíróság elnöke az indítványban foglaltaknak nem tesz eleget, arról a helyi bíróság elnökét tájékoztatja.

(4) Az ülésanyagot napirendre kell tűzni, ha

45. §⁴⁶ Az OIT ülése nem nyilvános, kivéve, ha az OIT nyilvános ülés tartását rendeli el. Az OIT ülésén az OIT elnökén, tagjain, a Hivatal vezetőjén, a Hivatal által delegált személyen és a jegyzőkönyvvezetőn kívül az egyes ülésanyagok megtárgyalásán tanácskozási joggal részt vehet a nem OIT tag előterjesztő, valamint bármely előterjesztő által meghívott eseti szakértő.

45/A. §⁴⁷ (1) Az OIT ülésén elhangzottakról a Hivatal jegyzőkönyvet, a bíróságok igazgatását és a bírák tevékenységét szélesebb körben érintő döntésekről összefoglalót, a közérdeklődésre számot tartó kérdésekről pedig a sajtó számára sajtóközleményt készít. Az összefoglalóba kerülő döntésekről és a sajtóközlemény tartalmáról az OIT az ülésen határoz.

(2) A jegyzőkönyv a jelenlévők nevét, az elfogadott napirendet, a napirendre nem tűzött ülésanyagok címét és az elutasítás indokát, az egyes napirendi pontok tárgyalásának menetét, ezen belül a hozzászóló nevét, álláspontja lényegét, a szavazás tényét, módját és a szavazás eredményét, valamint a döntés szövegét tartalmazza.

(3) Az összefoglaló tartalmazza az ülésanyag tömör összegzését, a döntést és indokait, valamint a döntéssel összefüggő feladatokat.

(4) A sajtóközlemény a sajtó és a közvélemény tájékoztatására alkalmas módon tartalmazza az ülésanyag és a döntés lényegét és indokait. A közérdeklődésre számot tartó ülésanyaghoz az előterjesztő sajtóközlemény-tervezetet csatol.

45/B. §⁴⁸ (1) Az OIT határozatát az érintettekkel haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül írásban kell közölni. A jegyzőkönyvet és az összefoglalót az OIT tagjai részére az ülést követő 8 napon belül kell megküldeni.

(2) Az OIT szabályzatát, ajánlását és – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – határozatát a bíróságok hivatalos lapjában és a bíróságok központi internetes honlapján kell közzétenni. A bíróságok központi internetes honlapján kell közzétenni továbbá az OIT ülését legalább 8 nappal megelőzően a soron következő ülés napirendi javaslatát, valamint az OIT ülést követő 8 napon belül a sajtó részére készített tájékoztató anyagokat.

(3) A központi honlapon közzé kell tenni az OIT féléves üléstervét, az OIT elnökének a bíróságok általános helyzetéről és a bírósági igazgatási tevékenységéről szóló éves tájékoztatóját, továbbá a Legfelsőbb Bíróság elnökének tisztségére jelölt személyről történő előzetes véleménynyilvánításnak és az OIT elnökének kinevezési jogkörébe tartozó vezetői állásra pályázó meghallgatásának jegyzőkönyvét.

(4) Az intraneten kell közzétenni az OIT saját működése során e körben hozott határozatát és eljárási döntéseit, az összefoglalót, valamint a napirendre nem tűzött ülésanyagot.

45/C. §⁴⁹ Az OIT ülésének előkészítésére, az ülésre, az ülésanyagokra, az OIT döntéseire és azok végrehajtására, a nem OIT tag által benyújtott ülésanyag napirendre vételére vonatkozó eljárás részletes szabályaira, az elutasított ülésanyagok kezelésére, a sajtóközlemény elkészítésére, valamint a jegyzőkönyv, az összefoglaló és a sajtóközlemény őrzésére, kezelésére, megtekintésére vonatkozó részletes szabályokat az OIT szervezeti és működési szabályzata állapítja meg.

46. §⁵⁰ (1) Az OIT elnöke

(2) Az OIT elnöke döntéseinek közlésére a 45/B. § (1) bekezdésében, közzétételére a 45/B. § (2) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(3) Az OIT elnökét akadályoztatása esetén – ideértve azt az esetet is, ha e tisztség nincs betöltve – az OIT bíró tagjai közül három évre választott elnökhelyettes helyettesíti. Az elnökhelyettes e tisztségre nem választható újra.

47. §⁵¹ Az OIT elnöke évente tájékoztatja az Országgyűlést a bíróságok általános helyzetéről és az OIT, valamint a bíróságok igazgatási tevékenységéről.

48. § Az OIT választott tagsága a bírói jogviszonyt, a bíró beosztását és – ha e törvény másképpen nem rendelkezik – a munkáltatói jogok gyakorlását nem érinti.

49. § (1) Az OIT választott bíró tagja nem hívható vissza.

(2) Az OIT bíró tagja ellen fegyelmi eljárás csak az OIT hozzájárulásával indítható.

50. § (1) Az OIT tag nem gyakorolhatja az OIT tagságból eredő jogait és kötelességeit

(2) Az OIT tagja a személyét érintő kérdésben nem szavazhat.

51. § (1) Az OIT választott bíró tagjának a tisztsége megszűnik:

(2) Az (1) bekezdésben nem említett OIT tagok OIT tagsága akkor szűnik meg, ha a jogállásukra vonatkozó törvény szerint az OIT tagságuk alapját képező megbízatásuk megszűnik.

52. § (1) Az OIT tagja jogosult és köteles az OIT munkájában részt venni, feladatai ellátásához jogosult:

(2)⁵³ Az OIT tag köteles a minősített adatot megőrizni.

(3) Az OIT bíró tagját a tagságából eredő feladatai ellátásához szükséges mértékben mentesíteni kell a bírói munka alól.

53. § (1)⁵⁴ Az OIT póttagja – a 35. § (4) bekezdésében meghatározottak figyelembevételével – a kapott szavatok sorrendjében lép a választott tag helyébe.

(2) Az OIT póttagjára megfelelően alkalmazni kell a tagra vonatkozó rendelkezéseket.

54. §⁵⁵ A Hivatal önállóan gazdálkodó, kincstári körbe tartozó központi költségvetési szerv. A Hivatal székhelye Budapest.

55. § (1) A Hivatal előkészíti az OIT üléseit, és gondoskodik határozatainak végrehajtásáról, valamint ellátja az OIT működésével kapcsolatos ügyviteli feladatokat.

(2)⁵⁶ A Hivatal vezeti a bírák központi személyi nyilvántartását és kezeli a bírói vagyonnyilatkozatok vagyoni részét.

(3)⁵⁷ A Hivatal meghatalmazás alapján képviseli az OIT-ot, az OIT elnökét és a bíróságokat a bírósági eljárásokban.

(4)⁵⁸ A Hivatal ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket törvény a hatáskörébe utal.

56. § (1) A Hivatal vezetője hivatásos bíró.

(2)⁵⁹ A Hivatal vezetőjét az OIT elnöke pályázat útján nevezi ki. A pályázatot nyilvánosan közzé kell tenni. A pályázatra a 72. § (5)–(8) bekezdésében foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

(3) A Hivatal vezetőjének megbízatása határozatlan időre szól.

57. §⁶⁰ A Hivatal vezetőjévé nem nevezhető ki az,

58. §⁶¹ (1) A Hivatal vezetőjének e tisztsége megszűnik

(2) A hivatalvezető lemondása esetén a lemondási idő 3 hónap. A kinevező és a hivatalvezető ennél rövidebb lemondási időben is megállapodhat.

(3) A lemondás a hivatalvezető ellen folyamatban levő fegyelmi eljárás lefolytatását nem akadályozza.

(4) A hivatalvezető e tisztségéből indokolás nélkül felmenthető.

(5) A hivatalvezetői tisztség megszűnése esetén a 76. § (1) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.

59. § (1)⁶² A Hivatal vezetője felel a Hivatal jogszabálynak, az OIT szabályzatainak és határozatainak megfelelő hatékony működéséért.

(2)⁶³ A Hivatal vezetője felett a munkáltatói jogkört az OIT elnöke gyakorolja.

(3) A Hivatal vezetőjére – ha törvény másképpen nem rendelkezik – a bírákra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

59/A. §⁶⁴ (1) A Hivatal vezetőjét akadályoztatása esetén – ideértve azt az esetet is, ha a tisztség nincs betöltve – a hivatalvezető-helyettes helyettesíti.

(2) A hivatalvezető-helyettes kinevezésére és felmentésére – az 56. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével – a Hivatal vezetőjére vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

60. § (1) A Hivatalba határozott vagy határozatlan időtartamra, illetőleg meghatározott feladatra – hozzájárulásával – bíró is beosztható.

(2)⁶⁵ A Hivatalba beosztott bíró ellen fegyelmi eljárást az OIT elnöke kezdeményezhet.

(3) A Hivatalba beosztott bíróra – ha törvény másképpen nem rendelkezik – a bíróra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

61. § (1) A bírósági vezető feladata a bíróság, illetőleg a bírósági szervezeti egység vezetése.

(2)⁶⁶ A bírósági vezető felel a bíróság, illetve a bírósági szervezeti egység jogszabályoknak, az OIT szabályzatainak és határozatainak megfelelő hatékony működéséért.

62. § Bírósági vezető: a bíróság elnöke és elnökhelyettese, a kollégiumvezető és a kollégiumvezető-helyettes, a tanácselnök, a csoportvezető és a csoportvezető-helyettes.

63. § (1) A bíróság elnöke

(2)⁷² A megyei bíróság elnöke az (1) bekezdésben meghatározott feladatokon túl irányítja és ellenőrzi a területén működő helyi bíróságok elnökeinek igazgatási tevékenységét.

(3)⁷³ Az ítélőtábla elnöke koordinálja az illetékességi területén működő bíróságokon foglalkoztatott bírósági fogalmazók regionális képzését és meghatározza a regionális képzés alapelveit, a regionális képzési terv tematikáját.

64. §⁷⁴ A helyi bíróság elnöke a 63. § (1) bekezdésében meghatározott feladatokat a bíróság sajátosságainak megfelelő eltérésekkel gyakorolja:

65. §⁷⁶ Az elnökhelyettes a bíróság elnökét akadályoztatása esetén – ideértve azt az esetet is, ha a tisztség nincs betöltve – teljes jogkörrel helyettesíti, és ellátja a bíróság szervezeti és működési szabályzata szerint hatáskörébe utalt igazgatási feladatokat.

66. § (1)⁷⁷ A kollégiumvezető

(2)⁷⁸ A kollégiumvezető-helyettes a kollégiumvezetőt akadályoztatása esetén – ideértve azt az esetet is, ha a tisztség nincs betöltve – helyettesíti, és ellátja a bíróság szervezeti és működési szabályzata szerint hatáskörébe utalt igazgatási feladatokat.

(3)⁷⁹ Kollégiumvezető-helyettes az OIT elnöke által kijelölt bíróságon működik.

67. § A tanácselnöknek kinevezett bíró (a továbbiakban: tanácselnök) vezeti a tanácsot, és szervezi annak munkáját.

68. § (1)⁸⁰ A csoportvezető

(2)⁸¹ A csoportvezető-helyettes a csoportvezetőt akadályoztatása esetén – ideértve azt az esetet is, ha a tisztség nincs betöltve – helyettesíti, és ellátja a bíróság szervezeti és működési szabályzata szerint hatáskörébe utalt igazgatási feladatokat.

(3)⁸² Csoportvezető-helyettes az OIT elnöke által kijelölt bíróságon működik.

69. §⁸³ (1) Bírósági vezetői állást (62. §) csak bíró tölthet be; a bírósági vezetői kinevezés – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 6 évre szól.

(2) A tanácselnököt határozatlan időre kell kinevezni.

(3) Az ítélőtábla és a megyei bíróság elnöke és elnökhelyettese, továbbá a helyi bíróság elnöke és elnökhelyettese ugyanazon bírósági vezetői tisztségre – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – legfeljebb két alkalommal nevezhető ki.

(4) Ha a (3) bekezdésben meghatározott vezető ugyanazon vezetői állást korábban már két alkalommal betöltötte, ugyanarra bírósági vezetői állásra az OIT előzetes hozzájárulásával nevezhető ki.

70. § (1)⁸⁴ A köztársasági elnök nevezi ki a Legfelsőbb Bíróság elnökének javaslatára a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyetteseit.

(2)⁸⁵ Az OIT elnöke nevezi ki a 46. § (1) bekezdés g) pontjában felsorolt bírósági vezetőket.

(3) A Legfelsőbb Bíróság elnöke nevezi ki a Legfelsőbb Bíróság kollégiumvezető-helyetteseit és tanácselnökeit.

(4) Az ítélőtábla elnöke nevezi ki az ítélőtábla kollégiumvezető-helyetteseit és tanácselnökeit.

(5)⁸⁶ A megyei bíróság elnöke nevezi ki a megyei bíróság kollégiumvezető-helyetteseit és tanácselnökeit, valamint a helyi bíróság elnökét és elnökhelyettesét, a csoportvezetőt, csoportvezető-helyettest.

(6)⁸⁷ Ha a kinevező nem az elnök – az elnöki pályázat kivételével – beszerzi az érintett bíróság elnökének javaslatát.

71. § (1)⁸⁸ A bírósági vezetői állást – a Legfelsőbb Bíróság elnökének kivételével – pályázat útján kell betölteni, ha e törvény, vagy a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény eltérően nem rendelkezik.

(2) A pályázatot a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesi állására a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a többi vezetői állásra a kinevezésre jogosult írja ki. A pályázatnak a vezetői tisztség elnyeréséhez szükséges valamennyi feltételt tartalmaznia kell.

(3)⁸⁹ A benyújtott pályázatnak – tanácselnöki pályázat kivételével – tartalmaznia kell a pályaművet, amely a pályázónak a megpályázott tisztségtől függően a bíróság, a kollégium, illetve a csoport működésével kapcsolatos hosszú távú terveiről, és azok megvalósításának ütemezéséről szól.

72. § (1)⁹⁰ A pályázókról véleményt nyilvánít

(2)⁹¹ A kinevező a pályázókat meghallgatja.

(3)⁹² A kinevező a pályázatot – a pályázati anyag, valamint a pályázó személyes meghallgatása, továbbá a véleményező szerv javaslata alapján – valamely pályázó kinevezésével vagy a pályázat eredménytelenné nyilvánításával elbírálja. A kinevezőt a véleményező szerv javaslata nem köti, a javaslattól eltérő döntését azonban írásban indokolni köteles.

(4)⁹³ A kinevező – az OIT elnöke kinevezési jogkörébe tartozó vezetői állás kivételével – döntéséről haladéktalanul tájékoztatja az OIT elnökét.

(5)⁹⁴ Eredménytelen a pályázat, ha a kinevező egyik pályázatot sem fogadja el.

(6)⁹⁵ Ha a pályázat eredménytelen, új pályázatot kell kiírni.

(7)⁹⁶ Az új pályázat eredménytelensége esetén a kinevezésre jogosult a vezetői állást – legfeljebb egy évre – megbízás útján töltheti be.

(8)⁹⁷ A vezetői pályázatokra az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvénynek a bírói állások pályázatára vonatkozó rendelkezéseit is alkalmazni kell.

73. § A bírósági vezetői tisztség megszűnik:

74. §⁹⁸ (1) A bírósági vezető köteles részt venni a kinevezője által meghatározott, vezetési ismereteket is nyújtó képzésen.

(2) A kinevező – a (3)–(5) bekezdésben foglalt eltéréssel – a bírósági vezető vezetői tevékenységét szükség szerint, de legalább egy alkalommal, legkésőbb a megbízatásának lejártát megelőző évben megvizsgálja.

(3) A kinevező a tanácselnök vezetői tevékenységét szükség szerint, de legalább hatévente egyszer megvizsgálja.

(4) A véleményező szerv – továbbá a helyi bíróság elnöke, elnökhelyettese, csoportvezetője, csoportvezető- helyettese esetében a bírói tanács – javaslatára a vizsgálatot le kell folytatni.

(5) Ha

(6) A vizsgálatot az elrendelésétől számított 60 nap alatt be kell fejezni.

(7) A vizsgálat részletes szempontjait és eljárását az OIT szabályzatban határozza meg.

74/A. §⁹⁹ (1) Ha a bírósági vezetői vizsgálat a vezető alkalmatlanságát állapította meg, a vezetőt vezetői tisztségéből azonnali hatállyal fel kell menteni.

(2) A felmentett vezető a felmentést kimondó határozat ellen – a kézbesítéstől számított 15 napon belül – a szolgálati bírósághoz fordulhat jogorvoslatért.

75. § (1) A vezető lemondása esetén a lemondási idő 3 hónap. A kinevező és a vezető ennél rövidebb lemondási időben is megállapodhat.

(2) A lemondás a vezető ellen folyamatban levő fegyelmi eljárás lefolytatását nem akadályozza.

76. § (1) Ha a Legfelsőbb Bíróság, az ítélőtábla, a megyei bíróság elnökének, valamint helyettesének és a kollégiumvezetőnek a tisztsége a határozott idő leteltével szűnik meg, őt pályázat kiírása nélkül, a vezetői tevékenységével azonos szintű bíróságra tanácselnöknek kell kinevezni.

(2) Az (1) bekezdésben nem említett bírósági vezetőt a határozott idő letelte után a korábbi bírói állásának megfelelő beosztásba kell helyezni.

(3) Ha a bírósági vezető tisztsége a határozott idő letelte előtt szűnik meg, őt – pályázat nélkül – lehetőleg a korábbi szolgálati helyére és legalább a korábbival azonos bírói beosztásba kell helyezni.

77. § A bíróságok igazgatásában közreműködő bírói testületek:

78. § Az összbírói értekezlet résztvevői: a Legfelsőbb Bíróságra, az ítélőtáblára, illetőleg a megye területén működő bíróságokra beosztott bírák.

79. § Az összbírói értekezlet feladata:

80. § (1) Az összbírói értekezletet a 16. § a)–c) pontjában felsorolt bíróságok elnöke hívja össze.

(2)¹⁰² Az összbírói értekezletet össze kell hívni, ha azt a bírák egyharmada, a bíróság elnöke, a bírói tanács, illetőleg az OIT vagy az OIT elnöke kezdeményezte.

81. §¹⁰³ (1) Az összbírói értekezlet akkor határozatképes, ha azon a bírák több mint a fele részt vesz. Az összbírói értekezletet határozatképtelensége esetén legkésőbb 15 napon belül ismét össze kell hívni. A megismételt összbírói értekezlet a jelenlévők számától függetlenül határozatképes. Az összbírói értekezlet – eltérő döntésének hiányában – a határozatait titkos szavazással hozza.

(2) Az összbírói értekezlet szavazattöbbséggel határoz.

82. § (1) A bírói tanács tagjait és póttagjait az összbírói értekezlet 6 évre választja meg.

(2) Ha a bírói tanács tagjainak és póttagjainak száma együttesen 5 főre csökkent, a tagok és a póttagok számát az összbírói értekezlet új választáson kiegészíti.

83. § A bírói tanács

84. § (1)¹⁰⁶ A bírói tanácsnak 5–15 tagja és 3–13 póttagja van; a tagok és a póttagok számát az összbírói értekezlet határozza meg. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben a bírói kinevezési eljárás során szabályozott feladatai ellátása (a pályázók meghallgatása és a pályázatoknak az elért pontszámoknak megfelelően való rangsorolása) során a megyei bíróság bírói tanácsa két – az ítélőtábla elnöke által kijelölt – ítélőtáblai bíróval, az ítélőtábla bírói tanácsa két – a Legfelsőbb Bíróság elnöke által kijelölt – legfelsőbb bírósági bíróval egészül ki, akik a bírói tanácsnak e feladatai ellátása során a többi taggal azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek.

(2) A bírói tanács az elnökét és elnökhelyettesét tagjai közül választja.

(3) Nem választható a bírói tanács tagjává,

85. § Megszűnik a bírói tanácsi tagság

86. § (1) A bírói tanács akkor határozatképes, ha ülésén tagjainak több mint a kétharmada részt vesz.

(2) A bírói tanács a döntéseit szavazattöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A jelenlevő tagok kétharmadának szavazata szükséges a tag és a vezető felmentésének kezdeményezéséhez.

87. § (1) A bírói tanácsi tagság megszűnése esetén, illetőleg a tartósan akadályozott tag helyett a bírói tanács által kijelölt póttag jár el.

(2) A póttag bevonásának általános feltételeit a bírói tanács határozza meg.

88. § (1) A bírói tanács az üléseit szükség szerint, de évenként legalább négyszer tartja.

(2) A tagok több mint a felének írásbeli javaslatára a bírói tanácsot össze kell hívni.

(3) A bírói tanács ülése a bírák számára nyilvános, azon a bíróság elnöke állandó meghívottként részt vesz.

(4) A bírói tanács a személyi ügyekben történő véleménynyilvánítás esetén zárt ülést tarthat.

89. § (1) A kollégium meghatározott ügyszakba beosztott hivatásos bírák testülete, amelyet a kollégiumvezető vezet.

(2)¹⁰⁷

(3) A Legfelsőbb Bíróság kollégiumának tagjai a Legfelsőbb Bíróság bírái és az ítélőtáblák azonos kollégiumának vezetői.

(4)¹⁰⁸ Az ítélőtábla kollégiumának tagjai az ítélőtábla bírái, valamint általuk az ítélőtábla illetékességi területéhez tartozó megyei bíróságok azonos ügyszakban működő kollégiumainak a bírái közül 6 évre választott bírák, továbbá az ítélőtábla illetékességi területéhez tartozó megyei bíróságok azonos ügyszakban működő kollégiumainak vezetői. Ha a megyei bíróságon azonos ügyszakban működő kollégium nincs, vagy más kollégiummal összevontan működik, az ítélőtábla kollégiumába ez utóbbi kollégium tagjai közül kell tagot választani.

(5) A megyei bíróságon a kollégium tagjai a megyei bíróság bírái, továbbá általuk a megye területén működő helyi bíróságok bírái közül a 6 évre választott bírák.

90. § A kollégium

91. § (1) A bírói tisztség ellátásához szükséges gyakorlati és elméleti ismeretek megszerzése végett a bíróságokon egyetemi jogi végzettségű fogalmazók működnek.

(2)¹¹¹ A bírósági titkár és a fogalmazó ellátja a külön törvényben meghatározott feladatokat. Ha a bírósági titkár külön törvény alapján a bíró feladatkörében jár el, eljárására a 3. §-ban foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

92. § A bíróságon az ügyintézői, ügyviteli és egyéb feladatokat a bírósági tisztviselők, ügykezelők és fizikai alkalmazottak látják el.

93. § A bírósági titkár és fogalmazó, valamint a bírósági dolgozók a bírósággal igazságügyi szolgálati jogviszonyban állnak, amelynek szabályait külön törvény állapítja meg.

94. §¹¹⁴ A büntetések és az intézkedések végrehajtása során a bíróságra háruló feladatokat a büntetés-végrehajtási bíró látja el, aki a megyei bíróságon működik.

95. § A polgári ügyben, munkaügyi vitában hozott marasztaló határozat és bírósági egyezség, valamint a büntető ügyben hozott, vagyoni kötelezettséget megállapító határozat végrehajtása – ha jogszabály nem tesz kivételt – a bíró, a végrehajtási ügyintéző és a bírósági végrehajtó feladata.

96. § A bíróság részéről – a bíró feladatkörében eljárva – a törvényben meghatározott, a bírósági végrehajtás elrendelésével és foganatosításával összefüggő egyes eljárási cselekményeket a végrehajtási ügyintéző végzi el, aki a helyi bíróságnál, illetőleg a megyei bíróságnál működik.

97. §¹¹⁵ (1) A bíróság szerveként a megyei bíróságon megyei bírósági végrehajtó működik.

(2) A megyei bírósági végrehajtó működését a bíróság elnöke ellenőrzi.

(3) A megyei bíróság elnökének a helyi bíróságok mellett működő önálló bírósági végrehajtókkal kapcsolatos igazgatási tevékenységét a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény állapítja meg.

(4) A megyei és az önálló bírósági végrehajtó eljárása nemperes eljárás, a hatáskörében tett intézkedése mindenkire kötelező.

97/A. §¹¹⁶ (1) A bírósági épületnek a közönség és ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeibe és a tárgyalóterembe a bírósági ügyintézés és a nyilvános tárgyaláson történő részvétel céljából – e törvényben foglalt korlátozással – bárki beléphet.

(2) A bíróság épületében tartózkodók kötelesek olyan magatartást tanúsítani, amely tiszteletben tartja az igazságszolgáltatás méltóságát, nem zavarja meg a bíróság működését és megfelel az épület használatának rendjére vonatkozó előírásoknak.

97/B. §¹¹⁷ A bírósági épület rendjének biztosítása a bíróság elnökének feladata. A bíróság elnöke – helyi bíróság esetében a megyei bíróság elnöke – e körben megállapítja a bírósági épület használatának rendjét, meghatározza a közönség és az ügyfélforgalom számára nyitva álló épületrészeket, valamint megalkotja és a központi honlapon – és ha a bíróság saját honlappal rendelkezik, a bíróság honlapján is – közzéteszi az ezekről szóló, az OIT által meghatározott követelményeknek megfelelő szabályzatot.

97/C. §¹¹⁸ (1) A bíróság épületébe, kivéve, ha eljárási cselekmény lefolytatásához az szükséges, lőfegyverrel, lőszerrel, robbanóanyaggal, robbantószerrel, illetve a közbiztonságra különösen veszélyes vagy rendbontásra alkalmas eszközzel – a rendőrség, a büntetés-végrehajtási testület vagy más fegyveres szervek hivatásos állományú, szolgálati feladatot ellátó tagjain kívül – senki nem léphet be. Ennek ellenőrzésére a bíróság elnöke, valamint az általa az épület rendjének biztosításával megbízott szervezet vagy személy (a továbbiakban együtt: rendfenntartást végző személy) jogosult.

(2) A rendfenntartást végző személy köteles elősegíteni, hogy az eljárásban részt vevő személyek, a hallgatóság és a sajtó – a rájuk vonatkozó jogszabályban előírtak szerint – gyakorolhassák jogaikat és teljesíthessék kötelezettségeiket. Ennek érdekében a rendfenntartást végző személy

(3) Ha a rendfenntartást végző személy intézkedésének az érintett önként nem tesz eleget, a rendfenntartást végző személy az intézkedésre jogosult hatósághoz fordulhat.

97/D. §¹¹⁹ (1) Ha a bíróság elnöke a 97/B. §-ban meghatározott feladatának ellátása körében – az ügyek elosztása során, az eljáró tanács elnöke, az OIT, illetve más bíróság vagy hatóság jelzése alapján vagy egyéb módon – észleli, hogy egy ügy elbírálása a rendfenntartás szempontjából kiemelt kockázatot jelenthet, a tárgyalások nyilvánosságának és az épület rendjének megfelelő biztosítása érdekében köteles a szükséges intézkedést megtenni.

(2) A bíróság elnöke a kiemelt kockázatú ügyben a következő intézkedést vagy intézkedéseket teszi:

(3) Az eljáró tanács elnöke a tárgyalás előkészítése körében megvizsgálja, hogy az ügy körülményei – így különösen a felek, a terheltek vagy az idézett tanúk nagy száma, illetve az ügy társadalom széles körének figyelmét felkeltő tárgya – alapján szükség van-e az eljárási törvényekben foglalt, a tanács elnökének jogkörébe tartozó döntések mellett a (2) bekezdésben foglalt intézkedés megtételére, és ennek érdekében tájékoztatja a bíróság elnökét.

(4) A bíróság elnöke az általa elrendelt intézkedésről az eljáró tanács elnökét és az intézkedéssel érintetteket tájékoztatja.

98. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 1997. október 1-jén lép hatályba.

(2) A 108. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés 1998. február l-jén lép hatályba.

99–104. §¹²⁰

105. § Az e törvény hatálybalépését megelőzően hozott irányelvek, elvi döntések és kollégiumi állásfoglalások az eltérő iránymutatást tartalmazó jogegységi határozat meghozataláig alkalmazhatók.

106. §¹²¹ (1) A 2012. január 1-jéig terjedő időszakban bírósági vezetői tisztségre pályázat nem írható ki, a már kiírt pályázat nem bírálható el, továbbá bírósági vezető nem nevezhető ki és – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – bírósági vezetői tisztség egyéb módon sem tölthető be.

(2) Ha a tanácselnök tisztsége a 2012. január 1-jéig terjedő időszakban szűnik meg, a tanácselnöki tisztség legfeljebb 1 évre megbízás útján betölthető.

107. §¹²²

108. §¹²³