• Tartalom

1997. évi LXVI. törvény

1997. évi LXVI. törvény

a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról1

2010.08.19.

Az igazságszolgáltatás feladatainak jogállami szintű ellátása, a bírói függetlenség elvének maradéktalan megvalósítása és az ítélkezés egységének biztosítása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet

Alapelvek

1. § A Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást a bíróságok gyakorolják.

2. § (1) A bíróságok a vitássá tett vagy megsértett jogról – törvényben szabályozott eljárás során – véglegesen döntenek.

(2) A bíróságok a jogalkalmazási tevékenységük során biztosítják a jogszabályok érvényesülését.

3. § A bírák függetlenek, a jogszabályok alapján meggyőződésüknek megfelelően döntenek, az ítélkezési tevékenységükkel összefüggésben nem befolyásolhatók és nem utasíthatók.

4. § (1) A hivatásos bírót a köztársasági elnök nevezi ki, illetőleg menti fel.

(2) A ülnök tisztsége választással keletkezik.

5. §2 (1) A hivatásos bírót az országgyűlési képviselővel azonos mentelmi jog illeti meg.

(2) A Legfelsőbb Bíróság elnöke mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában az Országgyűlés a képviselők kétharmadának szavazatával dönt, a mentelmi jog megsértése esetén szükséges intézkedést az Országgyűlés elnöke teszi meg.

(3) A hivatásos bíró mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (a továbbiakban: OIT) elnökének javaslatára a köztársasági elnök dönt. A mentelmi jog megsértése esetén szükséges intézkedést az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökének javaslatára a köztársasági elnök teszi meg.

(4) Az ülnököt az igazságszolgáltatásban való részvételével összefüggő cselekmény tekintetében az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény 4. §-ában meghatározott tartalommal mentelmi jog illeti meg.

6. § A bíróságok költségvetését a központi költségvetés szerkezeti rendjében önálló fejezetként kell megjeleníteni.

7. § A bíróság határozata mindenkire kötelező, ideértve azt is, ha a bíróság valamely ügyben hatáskörét vagy ennek hiányát állapítja meg.

8. § A bírósági útra tartozó ügyeket törvény állapítja meg.

9. § Mindenkinek joga van ahhoz, hogy bírói útra tartozó ügyét független és pártatlan bíróság tisztességes eljárás során és ésszerű határidőn belül bírálja el.

10. § A bíróság előtt mindenki egyenlő.

11. §3 (1) Senki sem vonható el törvényes bírájától.

(2) A törvény által rendelt bíró az eljárási szabályok szerint a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságon működő, előre megállapított ügyelosztási rend szerint kijelölt bíró.

(3) Az ügyelosztási rendet – a bírói tanács és a kollégiumok véleményének ismeretében – a bíróság elnöke határozza meg, legkésőbb a tárgyévet megelőző év december 10. napjáig.

(4) Az ügyelosztási rend tartalmazza, hogy az adott bíróságon milyen összetételű és számú tanácsok működnek, a bírák, illetve a tanácsok melyik ügycsoportba tartozó ügyeket intézik, akadályoztatásuk esetén ki jár el helyettük, az ügyek elosztására melyik bírósági vezető jogosult, továbbá, hogy az ügyek elosztása milyen módon történik. Az ügyelosztási rendnek a tárgyalási tevékenységet folytató bírósági vezetők által tárgyalt ügyek körét és az ezekre vonatkozó elosztási módot is tartalmaznia kell.

(5) Az ügyelosztási rend kialakítása során figyelembe kell venni az ügyek jelentőségét, munkaigényességét, az ügyérkezés statisztikai adatait, emellett törekedni kell az arányos munkateher megvalósítására is.

(6) Az ügyelosztási rendet az érintettekkel haladéktalanul ismertetni kell és a bíróságon, a felek által is hozzáférhető helyen ki kell függeszteni.

(7) Az ügyelosztási rendtől az eljárási törvényekben szabályozott esetekben, illetőleg igazgatási úton a bíróság működését érintő fontos okból lehet eltérni.

12. § (1) A bíróság tárgyalása – ha törvény kivételt nem tesz – nyilvános.

(2) A bíróság a tárgyaláson hozott határozatát nyilvánosan hirdeti ki.

13. § (1) A bíróság a határozatát – ha törvény másképpen nem rendelkezik – indokolni köteles.

(2) A bíróság határozatai ellen – ha törvény kivételt nem tesz – jogorvoslatnak van helye.

(3) A bíróság ítéletét és az eljárási törvényekben meghatározott egyéb határozatát a Magyar Köztársaság nevében hozza.

14. § A bírósági határozatok végrehajtását a bíróság rendeli el.

15. § (1) A bíróság egyesbíróként vagy tanácsban jár el. Az ítélkezésben – törvény által meghatározott ügyekben és módon – ülnökök is részt vesznek. Az ülnöknek az ítélkezésben a hivatásos bíróval azonos jogai és kötelezettségei vannak.

(2) Egyesbíróként és a tanács elnökeként csak hivatásos bíró járhat el.

MÁSODIK RÉSZ

A BÍRÓSÁGI SZERVEZET

II. Fejezet

A bíróságok

16. § A Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást a következő bíróságok gyakorolják:

a) a Legfelsőbb Bíróság,

b) az ítélőtáblák,

c) a megyei bíróságok, a fővárosban a Fővárosi Bíróság (a továbbiakban együtt: megyei bíróság),

d) a városi és a kerületi bíróságok (a továbbiakban együtt: helyi bíróság),

e) a munkaügyi bíróság.

17. § (1) Bíróság létesítéséről, összevonásáról, megszüntetéséről, illetékességi területének meghatározásáról – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – törvény rendelkezik.

(2)4 A közigazgatási határok megváltozása következtében a bíróság illetékességi területét – az OIT javaslatára – a köztársasági elnök határozatban módosítja.

18. § (1) A bíróság illetékességi területe általában a közigazgatási területi beosztáshoz igazodik, de törvény ettől eltérően rendelkezhet.

(2) A bíróság elnevezése általában a székhelyéhez igazodik.

Helyi és munkaügyi bíróság

19. § (1) A helyi bíróság első fokon jár el.

(2)5 A munkaügyi bíróság első fokon jár el a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perekben, valamint a törvény által hatáskörébe utalt egyéb ügyekben.

(3) Munkaügyi bíróság működik a fővárosban és a megyékben.

(4) A helyi és a munkaügyi bíróságot az elnök vezeti.

(5) A helyi és a munkaügyi bíróság nem jogi személy, azonban a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott körben polgári jogi jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat.

(6) A helyi bíróságon meghatározott jellegű ügyek intézésére csoportok létesíthetők.

Megyei bíróság

20. § (1) A megyei bíróság – a törvényben meghatározott ügyekben – első fokon jár el, és másodfokon elbírálja a helyi bíróságok határozatai ellen bejelentett fellebbezéseket.

(2) A megyei bíróságot az elnök vezeti.

(3) A megyei bíróság jogi személy.

(4) A megyei bíróságon tanácsok, csoportok és büntető, polgári és gazdasági, valamint közigazgatási kollégiumok működnek. A kollégiumok összevontan is működhetnek.

(5) Törvény által meghatározott ügyekben első fokon – a kijelölt megyei bíróságokon és illetékességi területtel – katonai tanácsok járnak el.

21. § A helyi, a munkaügyi és a megyei bíróságok elnevezését, továbbá illetékességi területét a melléklet I. Része, a katonai tanácsok illetékességi területét a melléklet II. Része tartalmazza.

Ítélőtábla

22. § (1) A külön törvényben meghatározott székhelyeken és illetékességgel, az ott megjelölt időponttól ítélőtábla működik.

(2) Az ítélőtábla elbírálja – törvényben meghatározott ügyekben – a helyi vagy a megyei bíróság határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot, illetve eljár a hatáskörébe utalt egyéb ügyekben.

(3) Az ítélőtáblát az elnök vezeti.

(4) Az ítélőtábla jogi személy.

23. §6 (1) Az ítélőtáblán tanácsok, valamint büntető és polgári kollégiumok működnek. A Fővárosi Ítélőtáblán közigazgatási kollégium is működik, amely a polgári kollégiummal összevontan is működhet.

(2) A kijelölt megyei bíróságokon működő katonai tanácsok által első fokon elbírált ügyekben másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa jár el.

(3)7

Legfelsőbb Bíróság

24. § (1) A Magyar Köztársaság legfőbb bírói szerve a Legfelsőbb Bíróság.

(2) A Legfelsőbb Bíróságot az elnök vezeti.

(3) A Legfelsőbb Bíróság jogi személy, székhelye Budapest.

25. § A Legfelsőbb Bíróság

a) elbírálja – törvényben meghatározott ügyekben – a megyei bíróság vagy az ítélőtábla határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot.

b) elbírálja a felülvizsgálati kérelmet,

c) a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz,

d) eljár a hatáskörébe tartozó egyéb ügyekben.

26. § A Legfelsőbb Bíróságon ítélkező és jogegységi tanácsok,valamint büntető, polgári és közigazgatási kollégiumok működnek.

III. Fejezet

Az ítélkezés egységének biztosítása

Jogegységi eljárás

27. § (1) A bírósági jogalkalmazás egységének biztosítása a Legfelsőbb Bíróság feladata.

(2) A Legfelsőbb Bíróság az (1) bekezdésben meghatározott feladatának ellátása körében jogegységi határozatokat hoz, és elvi bírósági határozatokat tesz közzé.

28. § (1) Ha az ítélőtábla, a megyei bíróság vagy a helyi bíróság tanácsa, illetőleg egyesbírája valamely elvi kérdésben határozott és a határozata jogerőre emelkedett, köteles az elvi jelentőségű határozatot a bíróság elnökének bemutatni.

(2) Az ítélőtábla, a megyei bíróság elnöke, a kollégiumvezetője, valamint a helyi bíróság elnöke köteles a vezetése alatt álló bíróságok ítélkezését folyamatosan figyelemmel kísérni. Ha az (1) bekezdés szerinti határozatból, a bíróság által elintézett ügyekből, a bíróságokon lefolytatott vizsgálat alkalmával vagy más módon arról szerzett tudomást, hogy a vezetése, illetőleg a felügyelete alatt álló bíróságnál elvi kérdésben ellentétes gyakorlat alakult ki, vagy ellentétes elvi alapokon nyugvó jogerős határozatokat hoztak, erről köteles a magasabb szintű bíróság elnökét – a határozatok, illetőleg a szükséghez képest az egyéb iratok felterjesztésével – tájékoztatni.

(3) A (2) bekezdés szerinti tájékoztatás előtt a megyei bíróság, illetőleg az ítélőtábla elnöke, kollégiumvezetője kikérheti az elvi kérdés tárgya szerint érintett kollégium bíráinak véleményét.

29. § (1) Jogegységi eljárásnak van helye, ha

a) a joggyakorlat továbbfejlesztése vagy az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében elvi kérdésben jogegységi határozat meghozatala szükséges,

b) a Legfelsőbb Bíróság valamely tanácsa jogkérdésben el kíván térni a Legfelsőbb Bíróság másik ítélkező tanácsának határozatától.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában említett esetben a Legfelsőbb Bíróság tanácsa kezdeményezi a jogegységi eljárást, és a jogegységi határozat meghozataláig az eljárást felfüggeszti.

Jogegységi tanács

30. § (1) A Legfelsőbb Bíróságon büntető, polgári, gazdasági, munkaügyi és közigazgatási szakágú jogegységi tanács működik. A jogegységi tanácsot az elnök, az elnökhelyettes, a kollégiumvezető vagy a kollégiumvezető-helyettes vezeti. A jogegységi tanács 5 tagból áll, tagjait a tanács elnöke választja ki.

(2) Ha a jogegységi eljárásban hozandó döntés több szakág ügykörét érinti, a tanács elnöke az eljáró jogegységi tanácsot az érintett szakágban eljáró bírák közül arányosan jelöli ki. E tanács 7 tagból áll, elnöke a Legfelsőbb Bíróság elnöke vagy elnökhelyettese.

31. § (1) Jogegységi eljárást kell lefolytatni,

a) ha azt Legfelsőbb Bíróság elnöke vagy kollégiumvezetője, illetőleg – a (2) bekezdésben meghatározott körben – a legfőbb ügyész indítványozza, továbbá

(2) A legfőbb ügyész jogegységi eljárást indítványozhat büntetőeljárásban, továbbá polgári eljárásban akkor, ha az eljárás megindítására vagy az abban való részvételre külön jogszabály feljogosítja.

32. § (1) A jogegységi határozat hozatalára irányuló indítványban az indítványozónak meg kell jelölnie, hogy milyen kérdésekben és mely okokból kéri a jogegységi tanács határozatának meghozatalát.

(2) Az indítvány alapján a jogegységi tanács elnöke tűzi ki az ülés határnapját. A jogegységi tanács ülésére az indítványozót és a legfőbb ügyészt meg kell hívni.

(3) Az ülést az elnök vezeti, az indítványozó és a legfőbb ügyész felszólalhat.

(4) Az indítvány alapján a jogegységi tanács határozatot hoz. A jogegységi határozatát ,,A Magyar Köztársaság nevében'' hozza és azt a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.

(5) A Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozatát és a jogegységi tanács által kiválasztott elvi bírósági határozatot hivatalos gyűjteményében közzéteszi.

(6) A jogegységi határozatnak – ha törvény kivételt nem tesz – a felekre kiterjedő hatálya nincs.

(7) A Törvény a jogegységi eljárásra vonatkozóan további szabályokat állapíthat meg.

(8) A jogegységi eljárásra vonatkozó ügyviteli rendelkezéseket a Legfelsőbb Bíróság ügyviteli szabályzata állapítja meg.

A kollégium szerepe a jogegységi eljárásban

33. § (1) A kollégium az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében elemzi a bíróságok gyakorlatát, és véleményt nyilvánít a vitás jogalkalmazási kérdésekben.

(2) A Legfelsőbb Bíróság, az ítélőtábla és a megyei bíróság kollégiuma szükség esetén javasolja a Legfelsőbb Bíróság, illetőleg az ítélőtábla kollégiumvezetőjének jogegységi eljárás kezdeményezését.

(3) Az ítélőtábla kollégiumának vezetője jogegységi eljárást kezdeményez, ha az ítélőtábla területén a jogalkalmazás egysége érdekében ez szükséges.

(4) A Legfelsőbb Bíróság képviselője útján részt vesz az ítélőtábla és a megyei bíróság kollégiumának ülésein.

HARMADIK RÉSZ

A BÍRÓSÁGOK IGAZGATÁSA

IV. Fejezet

Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács

34. § (1) Az OIT a bírói függetlenség alkotmányos elvének megtartásával ellátja a bíróságok igazgatásának központi feladatait, és felügyeletet gyakorol az ítélőtábla és a megyei bíróság elnökének igazgatási tevékenysége felett.

(2) Az OIT jogi személy.

(3) Az OIT irányítása alatt Hivatal működik.

(4) Az OIT-nek és az OIT Hivatalának (a továbbiakban: Hivatal) székhelye: Budapest.

Az OIT létszáma és összetétele

35. § (1)8 Az OIT létszáma 15 fő. Tagjai: 9 bíró, az igazságügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter), a legfőbb ügyész, az Országos Ügyvédi Kamara elnöke, az Országgyűlés Alkotmány- és Igazságügyi Bizottsága, valamint Költségvetési és Pénzügyi Bizottsága által kijelölt egy-egy országgyűlési képviselő. Elnöke a Legfelsőbb Bíróság elnöke.

(2) Az OIT tagjává választható az a bíró, aki legalább 5 éves bírói gyakorlattal rendelkezik.

(3) Az OIT 9 bíró tagját a bírák küldöttértekezlete a küldöttek közül titkosan, szavazattöbbséggel választja meg.

(4) A 9 bíró tag megválasztásával egyidejűleg a küldöttértekezlet 9 póttagot is választ.

(5) Ha a póttagok létszáma 3 alá csökkent, és az OIT zavartalan működése nem biztosítható, a póttagok létszámát – új választás tartásával – 9-re kell kiegészíteni.

(6) A szavazatokat a Legfelsőbb Bíróság 3 legidősebb – küldötté nem választott – bírájából álló szavazatszámláló bizottság összesíti.

36. § (1) A küldötteket a Legfelsőbb Bíróság teljes ülésén, az ítélőtábla és a megyei bíróság összbírói értekezletén a jelenlévők többségének szavazatával választják. A Legfelsőbb Bíróság teljes ülése egy, az ítélőtáblák összbírói értekezlete egy-egy küldöttet választ.

(2) A megyei bíróság összbírói értekezlete a megye bíróságainak engedélyezett bírói létszáma alapján minden 40 bírói létszám után – titkosan – egy-egy küldöttet választ. Ha a töredék létszám a 20 főt meghaladja, további egy küldöttet kell választani.

(3)9 A Hivatalba, valamint a miniszter által vezetett minisztériumba beosztott bírák a Fővárosi Bíróság összbírói értekezletén választanak, őket a Fővárosi Bíróság bírói létszámába kell beszámítani.

(4) A küldöttválasztó összbírói értekezleteket az (1) bekezdésben említett bíróságok elnökei legkésőbb az OIT megbízatásának lejárta előtt 4 hónappal korábban kötelesek összehívni. A küldöttválasztó összbírói értekezletet határozatképtelensége esetén legkésőbb l5 napon belül ismét össze kell hívni. A megismételt összbírói értekezlet a jelenlévők számától függetlenül határozatképes.

(5) A küldöttek megválasztásukat követő 8 napon belül szakmai önéletrajzukat megküldik a Legfelsőbb Bíróság elnökének.

(6) A küldöttértekezletet a Legfelsőbb Bíróság elnöke hívja össze legkésőbb az OIT megbízatásának lejártát megelőző 2 hónappal korábbi időpontra, és egyidejűleg megküldi a küldötteknek a szakmai önéletrajzokat. A küldöttértekezletet határozatképtelensége esetén legkésőbb l5 napon belül ismét össze kell hívni. A megismételt küldöttértekezlet a jelenlévők számától függetlenül határozatképes.

(7) A küldöttértekezleten történt választás eredményét tartalmazó jegyzőkönyvet 3 napon belül az OIT elnökéhez kell megküldeni.

37. § Nem választható az OIT tagjává az,

a) akivel szemben fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban,

b) aki fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,

c) akivel szemben eljárás van folyamatban az alkalmatlanságának megállapítása iránt,

d) aki ítélkezési tevékenységét tartósan nem gyakorolja,

e) aki hozzátartozói kapcsolatban [Pp. 13. § (2) bek.] áll az OIT elnökével, a Hivatal vezetőjével, az ítélőtábla vagy a megyei bíróság elnökével, illetve elnökhelyettesével.

38. § (1) Az OIT első ülését a bíró tagok megválasztásától számított 15 napon belül kell megtartani.

(2) Az OIT, illetőleg a választott bíró tagok (póttagok) megbízatása az OIT első ülésétől számított 6 évre szól.

(3)10 Akadályoztatása esetén a minisztert államtitkár, a legfőbb ügyészt a legfőbb ügyész helyettese, az Országos Ügyvédi Kamara elnökét az Országos Ügyvédi Kamara elnökének helyettese helyettesíti.

(4) Az Országgyűlés Alkotmány- és Igazságügyi Bizottsága, valamint Költségvetési és Pénzügyi Bizottsága az általa jelölt OIT tagot megbízólevéllel látja el.

Az OIT jogköre és feladatai

39. § Az OIT

a) irányítja és ellenőrzi – a Legfelsőbb Bíróság elnökének kivételével – a kinevezési hatáskörébe tartozó bírósági elnökök igazgatási tevékenységét,

b)11 összeállítja a bírósági fejezet költségvetésére és a költségvetés végrehajtására vonatkozó javaslatát, amelyet a Kormány a központi költségvetési, illetve a zárszámadási törvényjavaslat részeként előterjeszt az Országgyűlésnek,

c) gyakorolja a bírósági fejezet gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat,

d) munkáltatói és személyügyi jogkört gyakorol,

e) a bíróságok feladatkörét érintő jogszabály alkotását kezdeményezheti, és véleményezi a bíróságokat érintő jogszabályok tervezetét,

f) ellátja az ülnökök választásának előkészítésével kapcsolatos feladatokat,

g) közvetlenül irányítja a belső ellenőrzést és a bírósági fejezet felügyeleti, pénzügyi ellenőrzését,

h) ellátja a központi oktatási feladatokat,

i) szervezi és végzi a bírósági statisztikai adatok gyűjtésével és feldolgozásával kapcsolatos központi feladatokat,

j) gondoskodik a bíróságok jogi képviseletéről,

k) irányítja a Hivatal tevékenységét,

l) megállapítja szervezeti és működési szabályzatát, ennek keretében meghatározza az OIT bíró tagjai és póttagjai jelölésének és választásának az e törvényben nem szabályozott kérdéseit, valamint jóváhagyja a Hivatal szervezeti és működési szabályzatát,

m) meghatározza a bíróságok szervezeti és működési szabályzatának alapelveit, jóváhagyja a Legfelsőbb Bíróság, az ítélőtáblák és a megyei bíróságok szervezeti és működési szabályzatát,

n) irányítja a bíróságok informatikai fejlesztését,

o) évente egy alkalommal tájékoztatja működéséről az ítélőtáblák és a megyei bíróságok elnökeit,

p) a bíróságok tekintetében ellátja a honvédelemről és a polgári védelemről szóló jogszabályokból eredő központi feladatokat, valamint ellenőrzi a tűzvédelmi, környezetvédelmi, energetikai gazdálkodási szabályok betartását,

q) az igazgatási feladatainak ellátása érdekében jogszabályi keretek között a bíróságokra kötelező szabályzatokat alkot, ajánlásokat és határozatokat hoz, és ezek megtartását ellenőrzi,

r) ellátja a jogszabály által hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.

40. § (1) Az OIT előzetes véleményt nyilvánít a Legfelsőbb Bíróság elnökének tisztségére jelölt személyéről és az elnökhelyettes személyéről.

(2) Az OIT kinevezi és vezetői tisztségéből felmenti:

a) az ítélőtábla elnökét és elnökhelyettesét,

b) a megyei bíróság elnökét és elnökhelyettesét,

c) a kollégiumvezetőt,

d) a Hivatal vezetőjét és helyetteseit.

41. § (1) Az OIT a bírósági elnökök igazgatási tevékenységének irányítása és ellenőrzése során:

a) figyelemmel kíséri a bíróságok igazgatására vonatkozó szabályok érvényesülését, az eljárási határidők és az ügyviteli szabályok megtartását, mindezek érdekében vizsgálatokat végez, kivételesen – bármely tagjának javaslatára – elrendelheti a társadalom széles körét érintő vagy a közérdek szempontjából kiemelkedő jelentőségű ügyek soron kívüli intézését,

b) a vizsgálat megállapításaitól függően megteszi a hatáskörébe tartozó intézkedéseket, és ellenőrzi azok végrehajtását.

(2) Az OIT szükség szerint megvizsgálja az ítélőtábla és a megyei bíróság elnökének igazgatási tevékenységét.

(3)12 Az OIT évente egyszer megvizsgálja a megyei bíróság elnökének az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvényben meghatározott, a helyi bíróság hatáskörébe tartozó, törvény által meghatározott ügyben egyesbíró hatáskörében eljárásra jogosult bírósági titkárok kijelölésére vonatkozó gyakorlatát.

Az OIT működése

42. § (1) Az OIT a határozatait ülésen hozza meg. Rendkívüli vagy azonnali intézkedést igénylő kérdésben más módon is határozhat. Az intézkedések körét és a határozathozatal módját a OIT működési szabályzata állapítja meg.

(2) Az OIT havonta legalább egyszer ülésezik.

(3) Az OIT ülését össze kell hívni, illetve a javasolt témát napirendre kell tűzni, ha azt az OIT tagjainak legalább egyharmada javasolja.

(4) Az OIT ülésén állandó meghívottként – tanácskozási joggal – a Hivatal vezetője részt vesz, más meghívott részt vehet.

43. § (1) Az OIT akkor határozatképes, ha az ülésén tagjainak legalább kétharmada jelen van.

(2) Az OIT a határozatát szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

44. § Az OIT a határozatát köteles az érdekeltekkel haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül írásban közölni.

45. § Az OIT a működésének rendjét – a törvény keretei között – maga állapítja meg.

Az OIT elnöke

46. § (1) Az OIT elnöke

a) összehívja és vezeti az OIT üléseit,

b) képviseli az OIT-t, ideértve a 39. § g) pontjában meghatározott feladatok ellátását is,

c) ellátja az államháztartásról szóló törvényben és más jogszabályokban a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője számára meghatározott feladatokat a bíróságok költségvetési fejezete tekintetében,

d) aláírja az OIT határozatát és az annak alapján kiadott okiratokat,

e) irányítja a Hivatal vezetőjének tevékenységét.

(2) Az OIT elnökét az OIT bíró tagjai közül választott elnökhelyettes helyettesíti.

47. § Az OIT elnöke évente tájékoztatja az Országgyűlést a bíróságok általános helyzetéről és az OIT igazgatási tevékenységéről.

Az OIT tagjainak jogállása

48. § Az OIT választott tagsága a bírói jogviszonyt, a bíró beosztását és – ha e törvény másképpen nem rendelkezik – a munkáltatói jogok gyakorlását nem érinti.

49. § (1) Az OIT választott bíró tagja nem hívható vissza.

(2) Az OIT bíró tagja ellen fegyelmi eljárás csak az OIT hozzájárulásával indítható.

50. § (1) Az OIT tag nem gyakorolhatja az OIT tagságból eredő jogait és kötelességeit

a) az ellene indított fegyelmi vagy büntetőeljárás alatt,

b) a bírói alkalmatlanságának megállapítása iránt indított eljárás alatt.

(2) Az OIT tagja a személyét érintő kérdésben nem szavazhat.

51. § (1) Az OIT választott bíró tagjának a tisztsége megszűnik:

a) a bírói tisztség megszűnésével,

b) az OIT tagságról való lemondással,

c) a fegyelmi vagy a büntetőjogi felelőssége jogerős megállapításával,

d) ha a 37. §-ban szabályozott összeférhetetlenségi ok a tagság fennállása alatt következett be, és az 30 napon belül nem szűnt meg,

e) ha az OIT tagsággal kapcsolatos jogainak és kötelességeinek vétkes megszegése, hosszabb időn át történő elmulasztása vagy súlyos elhanyagolása miatt a tagot az OIT kétharmados többséggel hozott határozatával tagjainak sorából kizárta.

(2) Az (1) bekezdésben nem említett OIT tagok OIT tagsága akkor szűnik meg, ha a jogállásukra vonatkozó törvény szerint az OIT tagságuk alapját képező megbízatásuk megszűnik.

Az OIT tag jogai és kötelességei

52. § (1) Az OIT tagja jogosult és köteles az OIT munkájában részt venni, feladatai ellátásához jogosult:

a) az OIT működésével kapcsolatos iratokba betekinteni, és a Hivatal vezetőjétől adatokat, tájékoztatást kérni,

b) az OIT ülésének napirendjére javaslatot tenni,

c) a tagsággal kapcsolatban felmerült költségeinek megtérítésére.

(2)13 Az OIT tag köteles a minősített adatot megőrizni.

(3) Az OIT bíró tagját a tagságából eredő feladatai ellátásához szükséges mértékben mentesíteni kell a bírói munka alól.

Az OIT póttagja

53. § (1) Az OIT póttagja a kapott szavazatok sorrendjében lép a választott tag helyébe.

(2) Az OIT póttagjára megfelelően alkalmazni kell a tagra vonatkozó rendelkezéseket.

AZ OIT Hivatala

54. § A Hivatal önállóan gazdálkodó, kincstári körbe tartozó központi költségvetési szerv.

55. § (1) A Hivatal előkészíti az OIT üléseit, és gondoskodik határozatainak végrehajtásáról, valamint ellátja az OIT működésével kapcsolatos ügyviteli feladatokat.

(2) A Hivatal vezeti a bírák központi személyi nyilvántartását.

56. § (1) A Hivatal vezetője hivatásos bíró.

(2) A Hivatal vezetőjét az OIT pályázat útján nevezi ki. A pályázatot hivatalos lapban közzé kell tenni.

(3) A Hivatal vezetőjének megbízatása határozatlan időre szól.

57. § A Hivatal vezetőjévé nem nevezhető ki az, aki

a) az OIT tagja,

b) nem választható az OIT tagjává,

c) hozzátartozói kapcsolatban [Pp. 13. § (2) bek.] áll az OIT tagjával, póttagjával vagy az OIT kinevezési hatáskörébe tartozó bírósági vezetővel.

58. § A Hivatal vezetőjének e tisztsége megszűnik

a) lemondással,

b) felmentéssel,

c) a bírói tisztség megszűnésével,

d) ha a 37. §-ban meghatározott feltételek – a fegyelmi eljárás megindítását kivéve – utóbb következtek be, és az összeférhetetlenségi ok 30 napon belül nem szűnt meg.

59. § (1) A Hivatal vezetője felett – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a munkáltatói jogokat az OIT elnöke gyakorolja.

(2) A Hivatal vezetője ellen fegyelmi eljárást az OIT kezdeményezhet.

(3) A Hivatal vezetőjére – ha törvény másképpen nem rendelkezik – a bírákra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

60. § (1) A Hivatalba határozott vagy határozatlan időtartamra, illetőleg meghatározott feladatra – hozzájárulásával – bíró is beosztható.

(2) A Hivatalba beosztott bíró ellen fegyelmi eljárást az OIT kezdeményezhet.

(3) A Hivatalba beosztott bíróra – ha törvény másképpen nem rendelkezik – a bíróra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

V. Fejezet

Bírósági vezetők

Közös szabályok

61. § (1) A bírósági vezető feladata a bíróság, illetőleg a bírósági szervezeti egység vezetése.

(2) A bírósági vezető felel a bíróság, illetőleg a bírósági szervezeti egység jogszabálynak megfelelő hatékony működéséért.

62. § Bírósági vezető: a bíróság elnöke és elnökhelyettese, a kollégiumvezető és a kollégiumvezető-helyettes, a tanácselnök, a csoportvezető és a csoportvezető-helyettes.

A bíróság elnöke

63. § (1) A bíróság elnöke

a) a költségvetési keretek között gondoskodik a bíróság működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekről,

b) gyakorolja a törvény által hatáskörébe utalt munkáltatói jogokat,

c) irányítja a bíróság pénzügyi, gazdasági tevékenységét,

d) ellenőrzi az eljárási határidők megtartását,

e) gondoskodik az ügyviteli és igazgatási szabályok megtartásáról,

f) az OIT által meghatározott alapelveknek megfelelően szervezeti és működési szabályzatot készít, meghatározza a vezetése alatt álló bíróság munkarendjét és munkatervét, továbbá ellenőrzi a betartásukat,

g) irányítja és ellenőrzi a nála alacsonyabb beosztású bírósági vezető igazgatási tevékenységét,

h) biztosítja a bírói testületek működési feltételeit, összehívja az összbírói értekezletet,

i) biztosítja az érdekképviseletek jogainak gyakorlását,

j) szervezi és ellátja a hatáskörébe utalt oktatási és továbbképzési feladatokat,

k) évente egyszer tájékoztatja az összbírói értekezletet és a bíróság más dolgozóit a bíróság működéséről,

l) felelős a bíróságok működésével kapcsolatban törvényben előírt személyes adatokat tartalmazó, valamint jogszabályokban vagy az OIT határozatában elrendelt – személyes adatokat nem tartalmazó – nyilvántartások vezetéséért, adatok szolgáltatásáért,

m) ellátja azokat az egyéb feladatokat, amelyeket jogszabály vagy az OIT határozata a hatáskörébe utal.

(2) A megyei bíróság elnöke az (1) bekezdésben meghatározott feladatokon túl irányítja és ellenőrzi a területén működő helyi bíróságok elnökeinek és a munkaügyi bíróság elnökének igazgatási tevékenységét.

64. § A helyi és a munkaügyi bíróság elnöke a 63. § (1) bekezdésében meghatározott feladatokat a bíróság sajátosságainak megfelelő eltérésekkel gyakorolja:

a) gazdálkodik a rendelkezésére bocsátott költségvetési kerettel, e körben utalványozási és kötelezettségvállalási joga van. A rendes működés kereteit meghaladó – a szervezeti és működési szabályzatban megállapított összeghatáron felüli – kiadásokhoz a megyei bíróság elnökének előzetes írásbeli engedélye szükséges,

b) bér- és létszámgazdálkodási, illetve általános munkáltatói jogköre csak a bírósági tisztviselőkre, ügykezelőkre és a fizikai dolgozókra terjed ki.

Elnökhelyettes

65. § Az elnökhelyettes a bíróság elnökét a távollétében teljes jogkörrel helyettesíti, és ellátja a bíróság szervezeti és működési szabályzata szerint hatáskörébe utalt igazgatási feladatokat.

Kollégiumvezető és kollégiumvezető-helyettes

66. § (1) A kollégiumvezető szervezi a kollégium munkáját, ellátja a bíróság szervezeti és működési szabályzata szerint hatáskörébe utalt igazgatási feladatokat.

(2) A kollégiumvezető-helyettes a kollégiumvezetőt a távollétében helyettesíti, és ellátja a bíróság szervezeti és működési szabályzata szerint hatáskörébe utalt igazgatási feladatokat.

(3) Kollégiumvezető-helyettes az OIT által kijelölt bíróságon működik.

Tanácselnök

67. § A tanácselnöknek kinevezett bíró (a továbbiakban: tanácselnök) vezeti a tanácsot, és szervezi annak munkáját.

Csoportvezető és csoportvezető-helyettes

68. § (1) A csoportvezető szervezi a csoport munkáját, és ellátja a bíróság szervezeti és működési szabályzata szerint hatáskörébe utalt igazgatási feladatokat.

(2) A csoportvezető-helyettes a csoportvezető távollétében ellátja annak feladatait.

(3) Csoportvezető-helyettes az OIT által kijelölt bíróságon működik.

A bírósági vezetők kinevezése

69. § (1) Bírósági vezetői állást (62. §) csak bíró tölthet be, a bírósági vezetői kinevezés – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – 6 évre szól.

(2) A tanácselnököt határozatlan időre kell kinevezni.

70. § (1) A köztársasági elnök nevezi ki – az OIT előzetes véleményének beszerzésével, a Legfelsőbb Bíróság elnökének javaslatára – a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesét.

(2) Az OIT nevezi ki a 40. § (2) bekezdésében felsorolt bírósági vezetőket.

(3) A Legfelsőbb Bíróság elnöke nevezi ki a Legfelsőbb Bíróság kollégiumvezető-helyetteseit és tanácselnökeit.

(4) Az ítélőtábla elnöke nevezi ki az ítélőtábla kollégiumvezető-helyetteseit és tanácselnökeit.

(5) A megyei bíróság elnöke nevezi ki a megyei bíróság kollégiumvezető-helyetteseit és tanácselnökeit, valamint a helyi és a munkaügyi bíróság elnökét és elnökhelyettesét, a csoportvezetőt, csoportvezető-helyettest.

(6) A kinevező beszerzi a érintett bíróság elnökének javaslatát.

71. § (1)14 A bírósági vezetői állást – a Legfelsőbb Bíróság elnökének kivételével – pályázat útján kell betölteni, ha e törvény, vagy a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény eltérően nem rendelkezik.

(2) A pályázatot a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesi állására a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a többi vezetői állásra a kinevezésre jogosult írja ki. A pályázatnak a vezetői tisztség elnyeréséhez szükséges valamennyi feltételt tartalmaznia kell.

72. § (1) Az OIT kinevezési jogkörébe tartozó bírósági vezető esetén a megfelelő szintű bíróság összbírói értekezlete, kollégiumvezető és kollégiumvezető-helyettes, továbbá a tanácselnök esetén a kollégium, a többi bírósági vezető esetén a megfelelő szintű bírói tanács véleményt nyilvánít.

(2) A bírói testület javaslata a kinevezőt nem köti.

(3) Eredménytelen a pályázat, ha a kinevező egyik pályázatot sem fogadja el.

(4) Ha a pályázat eredménytelen, új pályázatot kell kiírni.

(5) Az új pályázat eredménytelensége esetén a kinevezésre jogosult a vezetői állást – legfeljebb egy évre – megbízás útján töltheti be.

(6) A vezetői pályázatokra az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvénynek a bírói állások pályázatára vonatkozó rendelkezéseit is alkalmazni kell.

A bírósági vezetői tisztség megszűnése

73. § A bírósági vezetői tisztség megszűnik:

a) közös megegyezéssel,

b) lemondással,

c) felmentéssel,

d) a határozott idő elteltével,

e) a bírói tisztség megszűnésével.

74. § (1) A kinevező a bírósági vezető igazgatási tevékenységét bármikor megvizsgálhatja, a bírói testületek javaslatára a vizsgálatot a kinevező köteles elrendelni.

(2) A vizsgálatot az elrendelésétől számított 60 nap alatt be kell fejezni.

(3) A vizsgálat részletes szempontjait és eljárását az OIT határozza meg.

(4) Ha a vizsgálat a vezető alkalmatlanságát állapította meg, a vezetőt vezetői tisztségéből azonnali hatállyal fel kell menteni.

(5) A felmentett vezető a felmentést kimondó határozat ellen – a kézbesítésétől számított 15 napon belül – a bírósághoz fordulhat jogorvoslatért.

75. § (1) A vezető lemondása esetén a lemondási idő 3 hónap. A kinevező és a vezető ennél rövidebb lemondási időben is megállapodhat.

(2) A lemondás a vezető ellen folyamatban levő fegyelmi eljárás lefolytatását nem akadályozza.

76. § (1) Ha a Legfelsőbb Bíróság, az ítélőtábla, a megyei bíróság elnökének, valamint helyettesének és a kollégiumvezetőnek a tisztsége a határozott idő leteltével szűnik meg, őt pályázat kiírása nélkül, a vezetői tevékenységével azonos szintű bíróságra tanácselnöknek kell kinevezni.

(2) Az (1) bekezdésben nem említett bírósági vezetőt a határozott idő letelte után a korábbi bírói állásának megfelelő beosztásba kell helyezni.

(3) Ha a bírósági vezető tisztsége a határozott idő letelte előtt szűnik meg, őt – pályázat nélkül – lehetőleg a korábbi szolgálati helyére és legalább a korábbival azonos bírói beosztásba kell helyezni.

VI. Fejezet

Bírói testületek

77. § A bíróságok igazgatásában közreműködő bírói testületek:

a) a Legfelsőbb Bíróság teljes ülése, az ítélőtáblák és a megyei bíróságok összbírói értekezlete (a továbbiakban együtt: összbírói értekezlet),

b) a kollégium,

c) a Legfelsőbb Bíróság, az ítélőtáblák és a megyei bíróságok bírói tanácsai.

Összbírói értekezlet

78. § Az összbírói értekezlet résztvevői: a Legfelsőbb Bíróságra, az ítélőtáblára, illetőleg a megye területén működő bíróságokra beosztott bírák.

79. § Az összbírói értekezlet feladata:

a) küldöttet választ az OIT tagok megválasztásához,

b) véleményt nyilvánít az OIT kinevezési hatáskörébe tartozó bírósági vezetők pályázatára, és kezdeményezheti a felmentésüket,

c) megválasztja a bírói tanácsot, és évente legalább egyszer beszámoltatja működéséről,

d) dönt a bírói tanács tagjának felmentéséről.

80. § (1) Az összbírói értekezletet a 16. § a)–c) pontjában felsorolt bíróságok elnöke hívja össze.

(2) Az összbírói értekezletet össze kell hívni, ha azt a bírák egyharmada, a bíróság elnöke, a bírói tanács, illetőleg az OIT kezdeményezte.

81. § (1) Az összbírói értekezlet akkor határozatképes, ha azon a bírák több mint a fele részt vesz. Az összbírói értekezlet határozatait titkos szavazással hozza.

(2) A jelenlevő bírák kétharmadának szavazata szükséges

a) az OIT tagokat választó küldöttek megválasztásához,

b) az OIT által kinevezett vezetők felmentésének kezdeményezéséhez,

c) a bírói tanács tagjainak megválasztásához és felmentéséhez.

(3) A (2) bekezdésben fel nem sorolt esetekben az összbírói értekezlet szavazattöbbséggel határoz.

Bírói tanács

82. § (1) A bírói tanács tagjait és póttagjait az összbírói értekezlet 6 évre választja meg.

(2) Ha a bírói tanács tagjainak és póttagjainak száma együttesen 5 főre csökkent, a tagok és a póttagok számát az összbírói értekezlet új választáson kiegészíti.

83. § A bírói tanács

a) véleményt nyilvánít a bíró kinevezése, beosztása, felmentése, kirendelése, áthelyezése tárgyában,

b) véleményt nyilvánít – a kollégiumvezető, a kollégiumvezető-helyettes és a tanácselnök kivételével – a 16. § a)–c) pontjában felsorolt bíróság elnökének kinevezési jogkörébe tartozó vezetők pályázatáról, és kezdeményezheti a felmentésüket,

c) javaslatot tesz a bíróság éves költségvetési tervére és a jóváhagyott költségvetés felhasználására,

d) véleményezi a bíróság szervezeti és működési szabályzatát és ügyelosztási tervét.

84. § (1) A bírói tanácsnak 5–15 tagja és 3–13 póttagja van; a tagok és a póttagok számát az összbírói értekezlet határozza meg.

(2) A bírói tanács az elnökét és elnökhelyettesét tagjai közül választja.

(3) Nem választható a bírói tanács tagjává,

a) aki ellen fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban, vagy aki jogerős fegyelmi határozat hatálya alatt áll,

b) a 16. § a)–c) pontjában felsorolt bíróság elnöke és elnökhelyettese,

c) akivel szemben eljárás van folyamatban alkalmatlanságának megállapítása iránt.

85. § Megszűnik a bírói tanácsi tagság

a) a bíró szolgálati viszonyának megszűnésével,

b) a tagságról való lemondással,

c) a tagságból való felmentéssel,

d) ha a 84. § (3) bekezdésében felsorolt ok utóbb következett be,

e) a megbízás időtartamának leteltével.

86. § (1) A bírói tanács akkor határozatképes, ha ülésén tagjainak több mint a kétharmada részt vesz.

(2) A bírói tanács a döntéseit szavazattöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A jelenlevő tagok kétharmadának szavazata szükséges a tag és a vezető felmentésének kezdeményezéséhez.

87. § (1) A bírói tanácsi tagság megszűnése esetén, illetőleg a tartósan akadályozott tag helyett a bírói tanács által kijelölt póttag jár el.

(2) A póttag bevonásának általános feltételeit a bírói tanács határozza meg.

88. § (1) A bírói tanács az üléseit szükség szerint, de évenként legalább négyszer tartja.

(2) A tagok több mint a felének írásbeli javaslatára a bírói tanácsot össze kell hívni.

(3) A bírói tanács ülése a bírák számára nyilvános, azon a bíróság elnöke állandó meghívottként részt vesz.

(4) A bírói tanács a személyi ügyekben történő véleménynyilvánítás esetén zárt ülést tarthat.

Kollégium

89. § (1) A kollégium meghatározott ügyszakba beosztott hivatásos bírák testülete, amelyet a kollégiumvezető vezet.

(2)15

(3) A Legfelsőbb Bíróság kollégiumának tagjai a Legfelsőbb Bíróság bírái és az ítélőtáblák azonos kollégiumának vezetői.

(4)16 Az ítélőtábla kollégiumának tagjai az ítélőtábla bírái és az ítélőtábla illetékességi területéhez tartozó megyei bíróságok azonos ügyszakban működő kollégiumainak vezetői. Ha a megyei bíróságon azonos ügyszakban működő kollégium nincs, vagy más kollégiummal összevontan működik, az ítélőtábla kollégiumába ez utóbbi kollégium tagjai közül kell tagot választani.

(5) A megyei bíróságon a kollégium tagjai a megyei bíróság bírái, továbbá általuk a megye területén működő helyi bíróságok bírái közül a 6 évre választott bírák.

90. § A kollégium

a) javaslatot tesz – a helyi bíróságra beosztás kivételével – a bíró beosztására,

b) részt vesz a bíró szakmai tevékenységének értékelésében,

c) véleményezi az ügyelosztási tervet,

d) javaslatot tesz a kollégiumvezető, a kollégiumvezető-helyettes és a tanácselnök kinevezésére,

e) ellátja a törvény által meghatározott egyéb feladatokat.

NEGYEDIK RÉSZ

VII. Fejezet

A bírósági dolgozók

Bírósági fogalmazó és bírósági titkár

91. § (1) A bírói tisztség ellátásához szükséges gyakorlati és elméleti ismeretek megszerzése végett a bíróságokon egyetemi jogi végzettségű fogalmazók működnek.

(2)17 A bírósági titkár és a fogalmazó ellátja a külön törvényben meghatározott feladatokat. Ha a bírósági titkár külön törvény alapján a bíró feladatkörében jár el, eljárására a 3. §-ban foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

Bírósági dolgozó

92. § A bíróságon az ügyintézői, ügyviteli és egyéb feladatokat a bírósági tisztviselők, ügykezelők és fizikai alkalmazottak látják el.

93. § A bírósági titkár és fogalmazó, valamint a bírósági dolgozók a bírósággal igazságügyi szolgálati jogviszonyban állnak, amelynek szabályait külön törvény állapítja meg.

VIII. Fejezet

A bírósági határozatok végrehajtása

94. §18 A büntetések és az intézkedések végrehajtása során a bíróságra háruló feladatokat a büntetés-végrehajtási bíró látja el, aki a megyei bíróságon működik.

95. § A polgári ügyben, munkaügyi vitában hozott marasztaló határozat és bírósági egyezség, valamint a büntető ügyben hozott, vagyoni kötelezettséget megállapító határozat végrehajtása – ha jogszabály nem tesz kivételt – a bíró, a végrehajtási ügyintéző és a bírósági végrehajtó feladata.

96. § A bíróság részéről – a bíró feladatkörében eljárva – a törvényben meghatározott, a bírósági végrehajtás elrendelésével és foganatosításával összefüggő egyes eljárási cselekményeket a végrehajtási ügyintéző végzi el, aki a helyi bíróságnál, illetőleg a megyei bíróságnál működik.

97. §19 (1) A bíróság szerveként a megyei bíróságon megyei bírósági végrehajtó működik.

(2) A megyei bírósági végrehajtó működését a bíróság elnöke ellenőrzi.

(3) A megyei bíróság elnökének a helyi bíróságok mellett működő önálló bírósági végrehajtókkal kapcsolatos igazgatási tevékenységét a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény állapítja meg.

(4) A megyei és az önálló bírósági végrehajtó eljárása nemperes eljárás, a hatáskörében tett intézkedése mindenkire kötelező.

ÖTÖDIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

IX. Fejezet

A törvény hatálybalépése és végrehajtása

Hatálybalépés

98. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 1997. október 1-jén lép hatályba.

(2) A 108. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés 1998. február l-jén lép hatályba.

Átmeneti rendelkezések

99. § (1) E törvény hatálybalépésétől számított 30 napon belül a Legfelsőbb Bíróság teljes ülését, továbbá a megyei bíróságok összbírói értekezletét össze kell hívni.

(2) A Legfelsőbb Bíróság teljes ülése, valamint a megyei bíróságok összbírói értekezlete az első ülésén titkos szavazással megválasztja az OIT bíró tagjainak választásához szükséges küldötteket. A Legfelsőbb Bíróság a 36. § (1) bekezdésétől eltérően ez alkalommal két küldöttet választ. A Legfelsőbb Bíróság elnöke a megválasztott küldötteket az utolsó összbírói értekezlet napjától számított 15 napon belül összehívja.

(3) A küldöttgyűlést a Legfelsőbb Bíróság elnöke vezeti, a küldöttgyűlésen történtekről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(4) A küldöttértekezlet akkor határozatképes, ha azon a küldötteknek több mint a fele megjelent.

(5) A küldöttértekezlet a választásnak a törvényben nem szabályozott egyéb kérdéseit szótöbbséggel maga állapíthatja meg.

(6) Az OIT választott tagjainak és póttagjainak első alkalommal történő választása során a tagok és a póttagok személyére – a küldöttek közül – a Legfelsőbb Bíróság elnöke és az igazságügy-miniszter tesz javaslatot. A küldöttértekezlet bármely tagja további javaslatot tehet. A szavazólapra azt a személyt kell felvenni, akit a jelenlévő küldötteknek legalább az egyharmada támogat.

(7) A szavazólapra a jelölteket vezetéknevük ábécé sorrendjében kell felvenni.

(8) A szavazólapra felvett jelöltnek nyilatkozni kell, hogy nem esik-e a törvényben meghatározott választást kizáró szabály hatálya alá (37. §).

(9) A jelöltre a szavazatot a név aláhúzásával kell megtenni. Aláhúzás hiányában vagy több név aláhúzása esetén a szavazat érvénytelen.

(10) Megválasztott tagnak – a törvényben meghatározott számban – azt kell tekinteni, aki a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbb szavazatot, de legalább ötven százalékot meghaladó szavazatot kapott.

(11) A szavazást mindaddig folytatni kell, amíg a szükséges számú tagok a (10) bekezdés szerinti szavazatot meg nem kapják.

(12) Az OIT-ot a küldöttértekezletet követő 15. napig, de legkésőbb e törvény hatálybalépésétől számított 2 hónapon belül meg kell alakítani, működését 1997. december 1-jén kezdi meg.

100. § A Legfelsőbb Bíróság bírói tanácsát e törvény hatálybalépésétől számított 30 napon belül kell megválasztani.

101. § (1) Az OIT működésének megkezdéséig az OIT jogkörét – a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – az igazságügy-miniszter a Legfelsőbb Bíróság elnökével egyetértésben gyakorolja.

(2) Az Országos Bírói Tanács az OIT működésének megkezdéséig gyakorolja az 1972. évi IV. törvény 51/C. § (2) bekezdésében meghatározott jogkörét.

102. § (1) Az OIT Hivatala e törvény hatálybalépésétől számított 4 hónapon belül, 1998. február 1-jén kezdi meg működését.

(2) A Hivatal működésének megkezdéséig a Hivatal feladatait az Igazságügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) látja el.

103. § (1) A Hivatal működése megkezdésének napján a minisztérium megszünteti azt a tevékenységet, amely e törvény szerint a Hivatal feladatkörébe tartozik.

(2) E törvény hatálybalépésekor a minisztériumban a Hivatal feladatkörébe tartozó feladatot ellátó, a minisztériumba beosztott bíró a törvény hatálybalépésének napjától számított 30 napon belül írásban nyilatkozni köteles arról, hogy

a) a minisztériumban beosztott bíróként más munkakörbe kíván e kerülni,

b) a Hivatalba kéri-e beosztását,

c) a minisztériumba történt beosztásának megszüntetését és tényleges bírói szolgálatra beosztását kéri-e.

(3) A minisztériumba beosztott bíró a (2) bekezdés alapján kívánságát vagylagosan vagy sorrendiséget feltüntetve is közölheti.

(4) A (2) bekezdés c) pontjában említett esetben a bírónak bíróságra történő beosztásáról úgy kell gondoskodni, hogy a címzetes főtanácsos, főtanácsos, osztályvezető, főosztályvezető-helyettes és főosztályvezető legalább megyei bírósági, illetőleg fővárosi bírósági bírói beosztásra jogosult.

104. § (1) A törvény hatálybalépésekor már határozott időre kinevezett bírósági vezetők megbízatása a kinevezésben meghatározott időtartamra szól.

(2)20 Az ítélőtábla vezetői tisztségére benyújtott pályázatokról és a bírák beosztásáról első alkalommal

a) az elnök és az elnökhelyettes esetén a megyei bíróságok elnökei együttesen,

b) a kollégiumvezető, a kollégiumvezető-helyettes, a tanácselnök és a bíró esetén a megyei bíróságok megfelelő kollégiumának vezetői, a Legfelsőbb Bíróság megfelelő kollégiumának vezetőjével együtt nyilvánítanak véleményt. A megyei bíróságok elnökeit és a kollégiumvezetőket az OIT Hivatalának vezetője hívja össze.

105. § Az e törvény hatálybalépését megelőzően hozott irányelvek, elvi döntések és kollégiumi állásfoglalások az eltérő iránymutatást tartalmazó jogegységi határozat meghozataláig alkalmazhatók.

106. § Az igazságügy-miniszter köteles e törvény hatálybalépésétől számított egy éven belül a bíróságokra vonatkozó igazságügy-miniszteri rendeleteket felülvizsgálni, és e törvény végrehajtásához szükséges mértékben azokat módosítani, illetőleg hatályon kívül helyezni.

Hatályukat vesztő jogszabályok

107. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) a bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény, továbbá az e törvény módosításáról szóló 1991. évi LVI. törvény és az 1991. évi LXVII. törvény, a 10. § azon rendelkezését kivéve, amellyel az Országos Bírói Tanács egyetértési és véleményezési jogkörét megállapítja, továbbá az 1993. évi XCI. törvény a 10. §-ának az 1972. évi IV. törvény 62/A., 62/B., 62/C., 62/D., 62/E. §-át megállapító rendelkezése kivételével, valamint a 15. §-ának 1972. évi IV. törvény 80/D., 80/E., 80/F. §-át megállapító rendelkezése kivételével, továbbá e törvény módosításáról szóló 1979. évi 16. törvényerejű rendelet,

c) az Alkotmány módosításával összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 1989. évi XLII. törvény 1–16. §-a,

d) a bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvényt, és a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényt módosító 1990. évi LXXXV. törvény 1–5. §-a,

e) a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának kiterjesztéséről szóló 1991. évi XXVI. törvény 1. és 2. §-a,

g)21

i) a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényben és az ehhez kapcsolódó jogszabályokban a felülvizsgálati eljárás megteremtéséről szóló 1992. évi LXVIII. törvény 31. §-ának b) pontja,

j) a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 309. §-a,

k) a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló 1995. évi CXXI. törvény 109. §-a (1) bekezdésének 23. pontja,

l) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 332. §-ának (3) bekezdése,

m) az egyes állami szervek korszerűsítéséről szóló 1983. évi 25. törvényerejű rendelet 1. §-a,

n) a bíróságok igazgatásáról szóló 9/1993. (IV. 2.) IM rendelet.

(2) Az 1991. évi LXVII. törvény 10. §-ának az Országos Bírói Tanács jogkörét megállapító rendelkezése 1998. január 1-jén veszti hatályát.

(3) Az 1993. évi XCI. törvénynek a bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény 62/A., 62/B., 62/C., 62/D., 62/E. §-át megállapító 10. §-ának rendelkezése és a 80/D., 80/E., 80/F. §-át megállapító 15. §-ának rendelkezése 1998. június 30-án veszti hatályát.

108. §22

Melléklet az 1997. évi LXVI. törvényhez


I. RÉSZ

A Fővárosi Bíróság, a megyei bíróságok,
a helyi bíróságok és a munkaügyi bíróságok
illetékességi területe

1. FŐVÁROSI BÍRÓSÁG
(székhelye: Budapest)

1/1. Pesti Központi Kerületi Bíróság
Budapest V. kerület
Budapest VI. kerület
Budapest VII. kerület
Budapest VIII. kerület
Budapest IX. kerület
Budapest X. kerület
Budapest XIII. kerület
Budapest XIV. kerület
Budapest XVI. kerület
Budapest XVII. kerület

1/2. Budai Központi Kerületi Bíróság
Budapest I. kerület
Budapest XI. kerület
Budapest XII. kerület
Budapest XXII. kerület

1/3. Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság
Budapest II. kerület
Budapest III. kerület

1/4. Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság
Budapest IV. kerület
Budapest XV. kerület

1/5. Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság
Budapest XVIII. kerület
Budapest XIX. kerület

1/6. Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság
Budapest XX. kerület
Budapest XXI. kerület
Budapest XXIII. kerület

1/7. Fővárosi Munkaügyi Bíróság
Főváros területe

2. BARANYA MEGYEI BÍRÓSÁG
(székhelye: Pécs)

2/1. Pécsi Városi Bíróság
Abaliget
Aranyosgadány
Bakonya
Berkesd
Birján
Bogád
Cserkút
Ellend
Görcsöny
Gyód
Husztót
Keszü
Kovácsszénája
Kozármisleny
Kökény
Kővágószőlős
Kővágótőttős
Lothárd
Magyarsarlós
Nagykozár
Orfű
Pellérd
Pereked
Pécs
Pécsudvard
Pogány
Regenye
Romonya
Szemely
Szilágy
Szőke

2/2. Komlói Városi Bíróság
Alsómocsolád
Apátvarasd
Ág
Bakóca
Baranyajenő
Baranyaszentgyörgy
Bikal
Bodolyabér
Egyházaskozár
Erdősmecske
Felsőegerszeg
Gerényes
Gödre
Hegyhátmaróc
Hidas
Hosszúhetény
Kárász
Kisbeszterce
Kishajmás
Kisvaszar
Komló
Köblény
Liget
Lovászhetény
Magyaregregy
Magyarhertelend
Magyarszék
Martonfa
Mágocs
Mánfa
Máza
Mecseknádasd
Mecsekpölöske
Mekényes
Meződ
Mindszentgodisa
Nagyhajmás
Nagypall
Óbánya
Ófalu
Oroszló
Palé
Pécsvárad
Sásd
Szalatnak
Szágy
Szárász
Szászvár
Tarrós
Tékes
Tormás
Tófű
Varga
Vásárosdombó
Vázsnok
Vékény
Zengővárkony

2/3. Mohácsi Városi Bíróság
Babarc
Bár
Belvárdgyula
Bezedek
Borjád
Bóly
Dunaszekcső
Erdősmárok
Erzsébet
Fazekasboda
Feked
Geresdlak
Görcsönydoboka
Hásságy
Himesháza
Homorúd
Ivándárda
Kátoly
Kékesd
Kisbudmér
Kisnyárád
Kölked
Lánycsók
Lippó
Liptód
Majs
Maráza
Máriakéménd
Mohács
Monyoród
Nagybudmér
Nagynyárád
Olasz
Palotabozsok
Pócsa
Sárok
Sátorhely
Somberek
Szajk
Szebény
Szederkény
Szellő
Székelyszabar
Szűr
Töttös
Udvar
Versend
Véménd

2/4. Siklósi Városi Bíróság
Adorjás
Alsószentmárton
Áta
Babarcszőlős
Baksa
Baranyahidvég
Beremend
Besence
Bisse
Bogádmindszent
Bosta
Csarnóta
Csányoszró
Cún
Diósviszló
Drávacsehi
Drávacsepely
Drávaiványi
Drávapalkonya
Drávapiski
Drávaszabolcs
Drávaszerdahely
Drávasztára
Egerág
Egyházasharaszti
Garé
Gilvánfa
Gordisa
Harkány
Hegyszentmárton
Hirics
Illocska
Ipacsfa
Ivánbattyán
Kákics
Kásád
Kemse
Kémes
Kisasszonyfa
Kisdér
Kisharsány
Kisherend
Kisjakabfalva
Kiskassa
Kislippó
Kisszentmárton
Kistapolca
Kistótfalu
Kovácshida
Kórós
Lapáncsa
Lúzsok
Magyarbóly
Magyarmecske
Magyartelek
Marócsa
Matty
Márfa
Márok
Nagycsány
Nagyharsány
Nagytótfalu
Ócsárd
Okorág
Old
Ózdfalu
Palkonya
Páprád
Peterd
Pécsdevecser
Piskó
Rádfalva
Sámod
Sellye
Siklós
Siklósbodony
Siklósnagyfalu
Sósvertike
Szalánta
Szaporca
Szava
Szilvás
Szőkéd
Tengeri
Tésenfa
Téseny
Túrony
Újpetre
Vajszló
Vejti
Villány
Villánykövesd
Vokány
Zaláta

2/5. Szigetvári Városi Bíróság
Almamellék
Almáskeresztúr
Basal
Bánfa
Bicsérd
Boda
Bogdása
Boldogasszonyfa
Botykapeterd
Bükkösd
Bürüs
Csebény
Cserdi
Csertő
Csonkamindszent
Dencsháza
Dinnyeberki
Drávafok
Drávakeresztúr
Endrőc
Felsőszentmárton
Gerde
Gyöngyfa
Gyöngyösmellék
Helesfa
Hetvehely
Hobol
Horváthertelend
Ibafa
Kacsóta
Katádfa
Kétújfalu
Királyegyháza
Kisdobsza
Kistamási
Magyarlukafa
Markóc
Merenye
Molvány
Mozsgó
Nagydobsza
Nagypeterd
Nagyváty
Nemeske
Nyugotszenterzsébet
Okorvölgy
Patapoklosi
Pettend
Pécsbagota
Rózsafa
Somogyapáti
Somogyhatvan
Somogyhárságy
Somogyviszló
Sumony
Szabadszentkirály
Szentdénes
Szentegát
Szentkatalin
Szentlászló
Szentlőrinc
Szigetvár
Szörény
Szulimán
Teklafalu
Tótszentgyörgy
Várad
Vásárosbéc
Velény
Zádor
Zók

2/6. Pécsi Munkaügyi Bíróság
Baranya megye

3. BÁCS-KISKUN MEGYEI BÍRÓSÁG
(székhelye: Kecskemét)

3/1. Kecskeméti Városi Bíróság
Ágasegyháza
Ballószög
Felsőlajos
Fülöpháza
Helvécia
Izsák
Jakabszállás
Kecskemét
Kerekegyháza
Kunbaracs
Ladánybene
Lajosmizse
Lakitelek
Nyárlőrinc
Orgovány
Szentkirály
Tiszakécske
Tiszaug23
Városföld

3/2.24 Bajai Városi Bíróság
Baja
Bácsalmás
Bácsbokod
Bácsborsod
Bácsszentgyörgy
Bácsszőlős
Bátmonostor
Borota
Csátalja
Csávoly
Csikéria
Dávod
Dunafalva
Érsekcsanád
Érsekhalma
Felsőszentiván
Gara
Hercegszántó
Katymár
Kunbaja
Madaras
Mátételke
Nagybaracska
Nemesnádudvar
Rém
Sükösd
Szeremle
Tataháza
Vaskút

3/3.25 Kalocsai Városi Bíróság
Bátya
Drágszél
Dunapataj
Dunaszentbenedek
Dunatetétlen
Dusnok
Fajsz
Foktő
Géderlak
Hajós
Harta
Homokmégy
Kalocsa
Miske
Ordas
Öregcsertő
Solt
Szakmár
Újsolt
Újtelek
Uszód

3/4. Kiskőrösi Városi Bíróság
Akasztó
Bócsa
Császártöltés
Csengőd
Fülöpszállás
Imrehegy
Kaskantyú
Kecel
Kiskőrös
Páhi
Soltszentimre
Soltvadkert
Tabdi
Tázlár

3/5. Kiskunfélegyházi Városi Bíróság
Bugac
Bugacpusztaháza
Fülöpjakab
Gátér
Kiskunfélegyháza
Kunszállás
Pálmonostora
Petőfiszállás
Tiszaalpár

3/6. Kiskunhalasi Városi Bíróság
Balotaszállás
Csólyospálos
Harkakötöny
Jánoshalma
Jászszentlászló
Kelebia
Kéleshalom
Kiskunhalas
Kiskunmajsa
Kisszállás
Kömpöc
Kunfehértó
Mélykút
Móricgát
Pirtó
Szank
Tompa
Zsana

3/7. Kunszentmiklósi Városi Bíróság
Apostag
Dunaegyháza
Dunavecse
Kunadacs
Kunpeszér
Kunszentmiklós
Szabadszállás
Szalkszentmárton
Tass

3/8. Kecskeméti Munkaügyi Bíróság
Bács-Kiskun megye

4. BÉKÉS MEGYEI BÍRÓSÁG
(székhelye: Gyula)

4/1. Gyulai Városi Bíróság
Elek
Geszt
Gyula
Kétegyháza
Kötegyán
Lőkösháza
Mezőgyán
Méhkerék
Sarkad
Sarkadkeresztúr
Újszalonta

4/2. Battonyai Városi Bíróság
Almáskamarás
Battonya
Dombegyház
Dombiratos
Kaszaper
Kevermes
Kisdombegyház
Kunágota
Magyarbánhegyes
Magyardombegyház
Medgyesbodzás
Medgyesegyháza
Mezőhegyes
Mezőkovácsháza
Nagybánhegyes
Nagykamarás
Pusztaottlaka
Végegyháza

4/3. Békési Városi Bíróság
Békés
Bélmegyer
Csárdaszállás
Kamut
Köröstarcsa
Mezőberény
Murony
Tarhos
Vésztő

4/4. Békéscsabai Városi Bíróság
Békéscsaba
Csabaszabadi
Csorvás
Doboz
Gerendás
Kétsoprony
Kondoros
Szabadkígyós
Telekgerendás
Újkígyós

4/5. Orosházi Városi Bíróság
Békéssámson
Csanádapáca
Gádoros
Kardoskút
Nagyszénás
Orosháza
Pusztaföldvár
Tótkomlós

4/6. Szarvasi Városi Bíróság
Békésszentandrás
Csabacsüd
Dévaványa
Ecsegfalva
Gyomaendrőd
Hunya
Kardos
Örménykút
Szarvas

4/7. Szeghalmi Városi Bíróság
Biharugra
Bucsa
Füzesgyarmat
Kertészsziget
Körösladány
Körösnagyharsány
Körösújfalu
Okány
Szeghalom
Zsadány

4/8. Gyulai Munkaügyi Bíróság
Békés megye

5. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI BÍRÓSÁG
(székhelye: Miskolc)

5/1.26 Miskolci Városi Bíróság
Alsózsolca
Arnót
Berzék
Bőcs
Bükkaranyos
Bükkszentkereszt
Emőd
Felsőzsolca
Gesztely
Harsány
Hernádkak
Hernádnémeti
Kisgyőr
Kistokaj
Kondó
Mályi
Miskolc
Muhi
Nyékládháza
Onga
Ónod
Parasznya
Radostyán
Répáshuta
Sajóbábony
Sajóecseg
Sajóhidvég
Sajókápolna
Sajókeresztúr
Sajólád
Sajólászlófalva
Sajópálfala
Sajópetri
Sajósenye
Sajóvámos
Szirmabesenyő
Varbó

5/2. Encsi Városi Bíróság27
Abaújalpár
Abaújkér
Abaújvár
Arka
Baskó
Boldogkőújfalu
Boldogkőváralja
Encs
Fancsal
Fáj
Fony
Forró
Fulókércs
Garadna
Gibár28
Gönc
Göncruszka
Hejce
Hernádbűd
Hernádcéce
Hernádpetri
Hernádszentandrás
Hernádszurdok
Hernádvécse
Hidasnémeti
Ináncs
Kéked
Korlát
Méra
Mogyoróska
Novajidrány
Pányok
Pere
Pusztaradvány
Regéc
Sima
Szalaszend
Szemere
Telkibánya
Tornyosnémeti
Vilmány
Vizsoly
Zsujta

5/3. Kazincbarcikai Városi Bíróság
Abod
Aggtelek
Alacska
Alsószuha
Alsótelekes
Balajt
Bánhorváti
Becskeháza
Berente29
Boldva
Borsodszirák
Bódvalenke
Bódvarákó
Bódvaszilas
Damak
Debréte
Dédestapolcsány
Dövény
Edelény
Égerszög
Felsőkelecsény
Felsőnyárád
Felsőtelekes
Galvács
Hangács
Hegymeg
Hidvégardó
Imola
Irota
Izsófalva
Jákfalva
Jósvafő
Kazincbarcika
Kánó
Komjáti
Kurityán
Lak
Ládbesenyő
Martonyi
Mályinka
Meszes
Múcsony
Nagybarca
Nyomár
Ormosbánya
Perkupa
Ragály
Rakaca
Rakacaszend
Rudabánya
Rudolftelep
Sajógalgóc
Sajóivánka
Sajókaza
Sajószentpéter
Szakácsi
Szalonna
Szendrő
Szendrőlád
Szin
Szinpetri
Szögliget
Szőlősardó
Szuhafő
Szuhakálló
Szuhogy
Tardona
Teresztenye
Tomor
Tornabarakony
Tornakápolna
Tornanádaska
Tornaszentandrás
Tornaszentjakab
Trizs
Vadna
Varbóc
Viszló
Zádorfalva
Ziliz
Zubogy

5/4. Mezőkövesdi Városi Bíróság30
Bogács
Borsodgeszt
Borsodivánka
Bükkábrány
Bükkzsérc
Cserépfalu
Cserépváralja
Csincse
Egerlövő
Kács
Mezőkeresztes
Mezőkövesd
Mezőnagymihály
Mezőnyárád
Négyes
Sály
Szentistván
Szomolya
Tard
Tibolddaróc
Tiszabábolna
Tiszavalk
Vatta

5/5. Ózdi Városi Bíróság31
Arló
Bánréve
Borsodbóta
Borsodnádasd
Borsodszentgyörgy
Bükkmogyorósd
Csernely
Csokvaomány
Domaháza
Dubicsány
Farkaslyuk32
Gömörszőlős
Hangony
Hét
Járdánháza
Kelemér
Királd
Kissikátor
Lénárddaróc
Nekézseny
Ózd
Putnok
Sajómercse
Sajónémeti
Sajópüspöki
Sajóvelezd
Sáta
Serényfalva
Uppony

5/6. Sátoraljaújhelyi Városi Bíróság
Alsóberecki
Alsóregmec
Bodroghalom
Bodrogolaszi
Bózsva
Cigánd
Dámóc
Erdőhorváti
Felsőberecki
Felsőregmec
Filkeháza
Füzér
Füzérkajata
Füzérkomlós
Füzérradvány
Györgytarló
Háromhuta
Hercegkút
Hollóháza
Karcsa
Karos
Kenézlő
Kishuta
Kisrozvágy
Komlóska
Kovácsvágás
Lácacséke
Makkoshotyka
Mikóháza
Nagyhuta
Nagyrozvágy
Nyíri
Olaszliszka
Pácin
Pálháza
Pusztafalu
Révleányvár
Ricse
Sárazsadány
Sárospatak
Sátoraljaújhely
Semjén
Tiszacsermely
Tiszakarád
Tolcsva
Vajdácska
Vágáshuta
Vámosújfalu
Vilyvitány
Viss
Zalkod
Zemplénagárd

5/7. Szerencsi Városi Bíróság
Abaújszántó
Alsódobsza
Bekecs
Bodrogkeresztúr
Bodrogkisfalud
Csobaj
Erdőbénye
Golop
Legyesbénye
Mád
Megyaszó
Mezőzombor
Monok
Prügy
Rátka
Sóstófalva
Szegi
Szegilong
Szerencs
Taktabáj
Taktaharkány
Taktakenéz
Taktaszada
Tarcal
Tállya
Tiszaladány
Tiszalúc
Tiszatardos
Tokaj
Újcsanálos

5/8. Szikszói Városi Bíróság33
Abaújlak
Abaújszolnok
Alsógagy
Alsóvadász
Aszaló
Baktakék
Beret
Büttös
Csenyéte
Csobád
Detek
Felsődobsza
Felsőgagy
Felsővadász
Gadna
Gagyapáti
Gagybátor
Gagyvendégi
Halmaj
Hernádkércs
Homrogd
Kány
Kázsmárk
Keresztéte
Kiskinizs
Krasznokvajda
Kupa
Léh
Litka
Monaj
Nagykinizs
Nyésta
Pamlény
Perecse
Rásonysápberencs
Selyeb
Szászfa
Szentistvánbaksa
Szikszó

5/9.34 Tiszaújvárosi Városi Bíróság
Ároktő
Gelej
Girincs
Hejőbába
Hejőkeresztúr
Hejőkürt
Hejőpapi
Hejőszalonta
Igrici
Kesznyéten
Kiscsécs
Köröm
Mezőcsát
Nagycsécs
Nemesbikk
Oszlár
Sajóörös
Sajószöged
Szakáld
Tiszadorogma
Tiszakeszi
Tiszapalkonya
Tiszatarján
Tiszaújváros

5/10. Miskolci Munkaügyi Bíróság
Borsod-Abaúj-Zemplén megye

6. CSONGRÁD MEGYEI BÍRÓSÁG
(székhelye: Szeged)

6/1. Szegedi Városi Bíróság
Algyő35
Ásotthalom
Baks
Balástya
Bordány
Csengele
Deszk
Domaszék
Dóc
Forráskút
Kistelek
Kübekháza
Mórahalom
Ópusztaszer
Öttömös
Pusztamérges
Pusztaszer
Röszke
Ruzsa
Sándorfalva
Szatymaz
Szeged
Tiszasziget
Újszentiván
Üllés
Zákányszék
Zsombó

6/2. Csongrádi Városi Bíróság
Csanytelek
Csongrád
Felgyő
Tömörkény

6/3. Hódmezővásárhelyi Városi Bíróság
Hódmezővásárhely
Mártély
Mindszent
Székkutas

6/4. Makói Városi Bíróság
Ambrózfalva
Apátfalva
Csanádalberti
Csanádpalota
Ferencszállás
Földeák
Királyhegyes
Kiszombor
Klárafalva
Kövegy
Magyarcsanád
Makó
Maroslele
Nagyér
Nagylak
Óföldeák
Pitvaros

6/5. Szentesi Városi Bíróság
Árpádhalom
Derekegyház
Eperjes
Fábiánsebestyén
Nagymágocs
Nagytőke
Szegvár
Szentes

6/6. Szegedi Munkaügyi Bíróság
Csongrád megye

7. FEJÉR MEGYEI BÍRÓSÁG
(székhelye: Székesfehérvár)

7/1. Székesfehérvári Városi Bíróság
Aba
Bakonycsernye
Bakonykúti
Balinka
Baracska
Bodajk
Csákberény
Csókakő
Csór
Csősz
Enying
Fehérvárcsurgó
Füle
Gárdony
Gyúró
Iszkaszentgyörgy
Isztimér
Jenő
Kajászó
Kápolnásnyék
Kincsesbánya
Kisláng
Kőszárhegy
Lepsény
Lovasberény
Magyaralmás
Martonvásár
Mátyásdomb
Mezőszentgyörgy
Moha
Mór
Nadap
Nagyveleg
Nádasdladány
Pákozd
Pátka
Pázmánd
Polgárdi
Pusztavám
Sárkeresztes
Sárkeszi
Sárszentmihály
Seregélyes
Soponya
Söréd
Sukoró
Szabadbattyán
Székesfehérvár
Tác
Tordas
Úrhida
Velence
Vereb
Zámoly
Zichyújfalu36

7/2.37 Bicskei Városi Bíróság
Alcsútdoboz
Bicske
Bodmér
Csabdi
Csákvár
Etyek
Felcsút
Gánt
Mány
Óbarok38
Szár
Tabajd
Újbarok
Vál
Vértesacsa
Vértesboglár

7/3. Dunaújvárosi Városi Bíróság
Adony
Baracs
Beloiannisz
Besnyő
Daruszentmiklós39
Dunaújváros
Előszállás
Ercsi
Iváncsa
Kisapostag
Kulcs
Mezőfalva
Nagykarácsony
Nagyvenyim
Perkáta
Pusztaszabolcs
Rácalmás
Ráckeresztúr

7/4. Sárbogárdi Városi Bíróság
Alap
Alsószentiván
Cece
Dég
Hantos
Igar
Káloz
Lajoskomárom
Mezőkomárom
Mezőszilas
Nagylók
Sárbogárd
Sáregres
Sárkeresztúr
Sárosd
Sárszentágota
Szabadegyháza
Szabadhidvég
Vajta

7/5. Székesfehérvári Munkaügyi Bíróság
Fejér megye

8. GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI BÍRÓSÁG
(székhelye: Győr)

8/1. Győri Városi Bíróság
Abda
Acsalag
Árpás
Bakonygyirót40
Bakonypéterd41
Bakonyszentlászló42
Barbacs
Bágyogszovát
Bezi
Bodonhely
Bogyoszló
Bőny
Börcs
Bősárkány
Cakóháza
Csikvánd
Csorna
Dör
Dunaszeg
Dunaszentpál
Egyed
Enese
Écs
Farád
Fehértó
Felpéc
Fenyőfő43
Gönyű
Gyarmat
Gyömöre
Győr
Győrasszonyfa
Győrladamér
Győrság
Győrsövényház
Győrszemere
Győrújbarát
Győrújfalu
Győrzámoly
Ikrény
Jobaháza
Kajárpéc
Kisbabot
Kisbajcs
Koroncó
Kóny
Kunsziget
Lázi44
Maglóca
Markotabödöge
Mezőörs
Mérges
Mórichida
Nagybajcs
Nagyszentjános
Nyalka
Nyúl
Öttevény
Pannonhalma
Páli
Pásztori
Pázmándfalu
Pér
Potyond
Ravazd
Rábacsanak
Rábacsécsény
Rábapatona
Rábapordány
Rábasebes
Rábaszentandrás
Rábaszentmihály
Rábaszentmiklós
Rábatamási
Rábcakapi
Rétalap
Románd45
Sikátor46
Sobor
Sokorópátka
Sopronnémeti
Szany
Szerecseny
Szil
Szilsárkány
Tarjánpuszta
Táp
Tápszentmiklós
Tárnokréti
Tényő
Tét
Töltéstava
Vág
Vámosszabadi
Veszprémvarsány47
Vének
Zsebeháza

8/2. Mosonmagyaróvári Városi Bíróság
Ásványráró
Bezenye
Darnózseli
Dunakiliti
Dunaremete
Dunasziget
Feketeerdő
Halászi
Hegyeshalom
Hédervár
Jánossomorja
Károlyháza48
Kimle
Kisbodak
Levél
Lébény
Lipót
Máriakálnok
Mecsér
Mosonmagyaróvár
Mosonszentmiklós
Mosonszolnok
Püski
Rajka
Újrónafő
Várbalog

8/3. Soproni Városi Bíróság
Agyagosszergény
Ágfalva
Babót
Beled
Cirák
Csapod
Csáfordjánosfa
Csér
Dénesfa
Ebergőc
Edve
Egyházasfalu
Fertőboz
Fertőd
Fertőendréd
Fertőhomok
Fertőrákos
Fertőszentmiklós
Fertőszéplak
Gyalóka
Gyóró
Harka
Hegykő
Hidegség
Himod
Hövej
Iván
Kapuvár
Kisfalud
Kópháza
Lövő
Magyarkeresztúr
Mihályi
Nagycenk
Nagylózs
Nemeskér
Osli
Pereszteg
Petőháza
Pinnye
Pusztacsalád
Rábakecöl
Répceszemere
Répcevis
Röjtökmuzsaj
Sarród
Sopron
Sopronhorpács
Sopronkövesd
Szakony
Szárföld
Újkér
Und
Vadosfa
Vásárosfalu
Veszkény
Vitnyéd
Völcsej
Zsira

8/4. Győri Munkaügyi Bíróság
Győr-Moson-Sopron megye

9. HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BÍRÓSÁG
(székhelye: Debrecen)

9/1. Debreceni Városi Bíróság
Álmosd
Bagamér
Balmazújváros
Bocskaikert
Debrecen
Egyek
Fülöp
Hajdúbagos
Hajdúhadház
Hajdúsámson
Hortobágy
Hosszúpályi
Kokad
Létavértes
Mikepércs
Monostorpályi
Nyíracsád
Nyíradony
Nyírábrány
Nyírmártonfalva
Sáránd
Téglás
Tiszacsege
Újléta
Újszentmargita
Vámospércs

9/2. Berettyóújfalui Városi Bíróság
Ártánd
Bakonszeg
Bedő
Berekböszörmény
Berettyóújfalu
Biharkeresztes
Bojt
Csökmő
Darvas
Derecske
Esztár
Furta
Gáborján
Hencida
Kismarja
Komádi
Konyár
Körösszakál
Körösszegapáti
Magyarhomorog
Mezőpeterd
Mezősas
Nagykereki
Pocsaj
Szentpéterszeg
Tépe
Told
Újiráz
Váncsod
Vekerd
Zsáka

9/3. Hajdúböszörményi Városi Bíróság
Folyás
Görbeháza
Hajdúböszörmény
Hajdúdorog
Hajdúnánás
Polgár
Tiszagyulaháza
Újtikos

9/4. Hajdúszoboszlói Városi Bíróság
Ebes
Hajdúszoboszló
Hajdúszovát
Nagyhegyes
Nádudvar

9/5. Püspökladányi Városi Bíróság
Báránd
Bihardancsháza
Biharnagybajom
Bihartorda
Földes
Kaba
Nagyrábé
Püspökladány
Sáp
Sárrétudvari
Szerep
Tetétlen

9/6. Debreceni Munkaügyi Bíróság
Hajdú-Bihar megye

10. HEVES MEGYEI BÍRÓSÁG
(székhelye: Eger)

10/1. Egri Városi Bíróság
Andornaktálya
Balaton
Bátor
Bekölce
Bélapátfalva
Bodony
Bükkszenterzsébet
Bükkszentmárton
Bükkszék
Demjén
Eger
Egerbakta
Egerbocs
Egercsehi
Egerszalók
Egerszólát
Erdőkövesd
Fedémes
Felsőtárkány
Hevesaranyos
Istenmezeje
Ivád
Kerecsend
Kisfüzes
Maklár
Mátraballa
Mátraderecske
Mikófalva
Mónosbél
Nagytálya
Nagyvisnyó
Noszvaj
Novaj
Ostoros
Parád
Parádsasvár
Pétervására
Recsk
Sirok
Szajla
Szarvaskő49
Szentdomonkos
Szilvásvárad
Szúcs
Tarnalelesz
Tarnaszentmária
Terpes
Váraszó
Verpelét

10/2. Füzesabonyi Városi Bíróság
Aldebrő
Besenyőtelek
Dormánd
Egerfarmos
Feldebrő
Füzesabony
Kál
Kápolna
Kompolt
Mezőszemere
Mezőtárkány
Nagyút
Poroszló
Sarud
Szihalom
Tófalu
Újlőrincfalva

10/3. Gyöngyösi Városi Bíróság
Abasár
Adács
Atkár
Detk
Domoszló
Gyöngyös
Gyöngyöshalász
Gyöngyösoroszi
Gyöngyöspata
Gyöngyössolymos
Gyöngyöstarján
Halmajugra
Karácsond
Kisnána
Ludas
Markaz
Mátraszentimre
Nagyfüged
Nagyréde
Pálosvörösmart50
Szücsi
Vámosgyörk
Vécs
Visonta
Visznek

10/4. Hatvani Városi Bíróság
Apc
Boldog
Csány
Ecséd
Hatvan
Heréd
Hort
Kerekharaszt51
Lőrinci
Nagykökényes
Petőfibánya
Rózsaszentmárton
Zagyvaszántó

10/5. Hevesi Városi Bíróság
Átány
Boconád
Erdőtelek
Erk
Heves
Hevesvezekény
Kisköre
Kömlő
Pély
Tarnabod
Tarnaméra
Tarnaörs
Tarnaszentmiklós
Tarnazsadány
Tenk
Tiszanána
Zaránk

10/6. Egri Munkaügyi Bíróság
Heves megye

11. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI BÍRÓSÁG
(székhelye: Szolnok)

11/1. Szolnoki Városi Bíróság
Besenyszög
Csataszög
Fegyvernek
Hunyadfalva
Kengyel
Kőtelek
Kuncsorba
Martfű
Nagykörű
Örményes
Rákóczifalva
Rákócziújfalu
Szajol
Szászberek
Szolnok
Tiszabő
Tiszaföldvár
Tiszagyenda
Tiszajenő
Tiszapüspöki
Tiszaroff
Tiszasüly
Tiszatenyő
Tiszavárkony
Tószeg
Törökszentmiklós
Újszász
Vezseny
Zagyvarékas

11/2. Jászberényi Városi Bíróság
Alattyán
Jánoshida
Jászalsószentgyörgy
Jászapáti
Jászágó
Jászárokszállás
Jászberény
Jászboldogháza
Jászdózsa
Jászfelsőszentgyörgy
Jászfényszaru
Jászivány
Jászjákóhalma
Jászkisér
Jászladány
Jászszentandrás
Jásztelek
Pusztamonostor

11/3. Karcagi Városi Bíróság
Berekfürdő
Karcag
Kenderes
Kisújszállás
Kunhegyes
Kunmadaras

11/4.52 Kunszentmártoni Városi Bíróság
Cibakháza
Cserkeszőlő
Csépa
Kunszentmárton
Mesterszállás
Mezőhék
Nagyrév
Öcsöd
Szelevény
Tiszainoka
Tiszakürt
Tiszasas

11/5. Mezőtúri Városi Bíróság
Kétpó
Mezőtúr
Túrkeve

11/6. Tiszafüredi Városi Bíróság
Abádszalók
Nagyiván
Tiszabura
Tiszaderzs
Tiszafüred
Tiszaigar
Tiszaörs
Tiszaszentimre
Tiszaszőlős53
Tomajmonostora

11/7. Szolnoki Munkaügyi Bíróság
Jász-Nagykun-Szolnok megye

12. KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI BÍRÓSÁG
(székhelye: Tatabánya)

12/1. Tatabányai Városi Bíróság
Bokod
Dad
Gyermely
Héreg
Kecskéd
Kömlőd
Környe
Oroszlány
Szákszend
Szárliget54
Szomor
Tarján
Tatabánya
Várgesztes
Vértessomló
Vértesszőlős

12/2. Esztergomi Városi Bíróság
Annavölgy
Bajna
Bajót
Csolnok
Dág
Dorog
Dömös
Epöl
Esztergom
Kesztölc
Lábatlan
Leányvár
Máriahalom
Mogyorósbánya
Nagysáp
Nyergesújfalu
Piliscsév
Pilismarót
Sárisáp
Süttő
Tát
Tokod
Tokodaltáró
Úny

12/3. Komáromi Városi Bíróság
Aka
Almásfüzitő
Ács
Ácsteszér
Ászár55
Bakonybánk
Bakonysárkány
Bakonyszombathely
Bana
Bábolna
Bársonyos
Csatka
Császár
Csém
Csép
Ete
Kerékteleki
Kisbér
Kisigmánd
Komárom
Mocsa
Nagyigmánd
Réde
Súr
Tárkány
Vérteskethely

12/4. Tatai Városi Bíróság
Baj
Dunaalmás
Dunaszentmiklós
Kocs
Naszály
Neszmély
Szomód
Tardos
Tata
Vértestolna

12/5. Tatabányai Munkaügyi Bíróság
Komárom-Esztergom megye

13. NÓGRÁD MEGYEI BÍRÓSÁG
(székhelye: Balassagyarmat)

13/1. Balassagyarmati Városi Bíróság
Alsópetény
Balassagyarmat
Bánk
Becske
Bercel
Berkenye
Borsosberény
Cserháthaláp
Cserhátsurány
Csesztve
Csitár
Debercsény
Dejtár
Diósjenő
Drégelypalánk
Endrefalva
Érsekvadkert
Felsőpetény
Galgaguta
Herencsény
Hollókő
Hont
Horpács
Hugyag
Iliny
Ipolyszög56
Ipolyvece
Karancsság
Keszeg
Kétbodony
Kisecset
Legénd
Ludányhalászi
Magyargéc
Magyarnándor
Mohora
Nagylóc
Nagyoroszi
Nézsa
Nógrád
Nógrádkövesd
Nógrádmarcal
Nógrádmegyer
Nógrádsáp
Nógrádsipek
Nógrádszakál
Nőtincs
Őrhalom
Ősagárd
Patak
Patvarc
Piliny
Pusztaberki
Rétság
Rimóc
Romhány
Ságújfalu
Szalmatercs
Szanda
Szátok
Szendehely
Szente
Szécsénke
Szécsény
Szécsényfelfalu
Szügy
Tereske
Terény
Tolmács
Varsány

13/2. Pásztói Városi Bíróság
Alsótold
Bér
Bokor
Buják
Cserhátszentiván
Csécse
Ecseg
Egyházasdengeleg
Erdőkürt
Erdőtarcsa
Felsőtold
Garáb
Héhalom
Jobbágyi
Kálló
Kisbágyon
Kozárd
Kutasó
Mátraszőlős
Palotás
Pásztó
Szarvasgede
Szirák
Szurdokpüspöki
Tar
Vanyarc

13/3. Salgótarjáni Városi Bíróság
Bárna
Bátonyterenye
Cered
Dorogháza
Egyházasgerge
Etes
Ipolytarnóc
Karancsalja
Karancsberény
Karancskeszi
Karancslapujtő
Kazár
Kisbárkány
Kishartyán
Litke
Lucfalva
Márkháza
Mátramindszent
Mátranovák
Mátraszele
Mátraterenye
Mátraverebély
Mihálygerge
Nagybárkány
Nagykeresztúr57
Nemti
Rákóczibánya58
Salgótarján
Sámsonháza
Somoskőújfalu59
Sóshartyán
Szilaspogony
Szuha
Vizslás
Zabar

13/4. Salgótarjáni Munkaügyi Bíróság60
Nógrád megye

14. PEST MEGYEI BÍRÓSÁG
(székhelye: Budapest)

14/1. Budakörnyéki Bíróság (székhelye: Budapest)
Budajenő
Budakeszi
Nagykovácsi
Páty
Perbál
Pilisborosjenő
Piliscsaba
Pilisjászfalu
Pilisszentiván
Pilisvörösvár
Remeteszőlős61
Solymár
Telki
Tinnye
Tök
Üröm
Zsámbék

14/2. Ceglédi Városi Bíróság
Abony
Albertirsa
Cegléd
Ceglédbercel
Csemő
Dánszentmiklós
Jászkarajenő
Kőröstetétlen
Mikebuda
Tápiószőlős
Törtel
Újszilvás

14/3. Dabasi Városi Bíróság
Alsónémedi
Bugyi
Dabas
Felsőpakony
Gyál
Hernád
Inárcs
Kakucs
Ócsa
Örkény
Pusztavacs
Tatárszentgyörgy
Táborfalva
Újhartyán
Újlengyel

14/4. Dunakeszi Városi Bíróság
Csomád
Dunakeszi
Fót
Göd

14/5. Gödöllői Városi Bíróság
Aszód
Bag
Csömör
Dány
Domony
Erdőkertes
Galgahévíz
Galgamácsa
Gödöllő
Hévízgyörk
Iklad
Isaszeg
Kartal
Kerepes
Kistarcsa
Mogyoród
Nagytarcsa
Pécel
Szada
Tura
Valkó
Vácegres
Váckisújfalu
Vácszentlászló
Veresegyház
Verseg
Zsámbok

14/6. Monori Városi Bíróság
Bénye
Csévharaszt
Ecser
Gomba
Gyömrő
Káva
Maglód
Mende
Monor
Monorierdő62
Nyáregyháza
Péteri
Pilis
Sülysáp
Úri
Üllő
Vasad
Vecsés

14/7. Nagykátai Városi Bíróság
Farmos
Kóka
Nagykáta
Pánd
Szentlőrinckáta
Szentmártonkáta
Tápióbicske
Tápiógyörgye
Tápióság
Tápiószecső
Tápiószele
Tápiószentmárton
Tóalmás

14/8. Nagykőrösi Városi Bíróság
Kocsér
Nagykőrös
Nyársapát

14/9. Ráckevei Városi Bíróság
Apaj
Áporka
Délegyháza
Dömsöd
Dunaharaszti
Dunavarsány
Halásztelek
Kiskunlacháza
Lórév
Majosháza
Makád
Ráckeve
Szigetbecse
Szigetcsép
Szigethalom
Szigetszentmárton
Szigetszentmiklós
Szigetújfalu
Taksony
Tököl

14/10. Szentendrei Városi Bíróság
Budakalász
Csobánka
Dunabogdány
Kisoroszi
Leányfalu
Pilisszántó
Pilisszentkereszt
Pilisszentlászló
Pomáz
Pócsmegyer
Szentendre
Szigetmonostor
Tahitótfalu
Visegrád

14/11. Váci Városi Bíróság
Acsa
Bernecebaráti
Csörög63
Csővár
Galgagyörk
Ipolydamásd
Ipolytölgyes
Kemence
Kismaros
Kisnémedi
Kosd
Kóspallag
Letkés
Márianosztra
Nagybörzsöny
Nagymaros
Őrbottyán
Penc
Perőcsény
Püspökhatvan
Püspökszilágy
Rád
Szob
Szokolya
Sződ
Sződliget
Tésa
Vác
Vácduka
Váchartyán
Vácrátót
Vámosmikola
Verőce
Zebegény

14/12. Budaörsi Városi Bíróság
Biatorbágy
Budaörs
Diósd
Érd
Herceghalom
Pusztazámor
Sóskút
Százhalombatta
Tárnok
Törökbálint

14/13. Pest Megyei Munkaügyi Bíróság
Pest megye

15. SOMOGY MEGYEI BÍRÓSÁG
(székhelye: Kaposvár)

15/1. Kaposvári Városi Bíróság
Alsóbogát
Baté
Bárdudvarnok
Bodrog
Bőszénfa
Büssü
Cserénfa
Csoma
Csombárd
Csököly
Ecseny
Edde
Felsőmocsolád
Fonó
Gadács
Gálosfa
Gige
Gölle
Hajmás
Hedrehely
Hencse
Hetes
Igal
Jákó
Juta
Kadarkút
Kaposfő
Kaposgyarmat
Kaposhomok
Kaposkeresztúr
Kaposmérő
Kaposszerdahely
Kaposújlak
Kaposvár
Kazsok
Kercseliget
Kisasszond
Kisgyalán
Kiskorpád
Kőkút
Magyaratád
Magyaregres
Mernye
Mezőcsokonya
Mike
Mosdós
Nagybajom
Nagyberki
Orci
Osztopán
Patalom
Patca
Pálmajor
Polány
Ráksi
Rinyakovácsi
Sántos
Simonfa
Somodor
Somogyaszaló
Somogygeszti
Somogyjád
Somogysárd
Somogyszil
Szabadi
Szenna
Szentbalázs
Szentgáloskér
Szilvásszentmárton
Taszár
Újvárfalva
Várda
Visnye
Zimány
Zselickisfalud
Zselickislak
Zselicszentpál

15/2. Barcsi Városi Bíróság
Babócsa
Barcs
Bélavár
Bolhó
Csokonyavisonta
Darány
Drávagárdony
Drávatamási
Heresznye
Homokszentgyörgy
Istvándi
Kastélyosdombó
Kálmáncsa
Komlósd
Lad
Lakócsa
Patosfa
Péterhida
Potony
Rinyaújlak
Rinyaújnép
Somogyaracs
Szentborbás
Szulok
Tótújfalu
Vízvár

15/3. Fonyódi Városi Bíróság
Balatonboglár
Balatonfenyves
Balatonlelle
Buzsák
Fonyód
Gamás
Gyugy
Hács
Kisberény
Látrány
Lengyeltóti
Ordacsehi
Öreglak
Pamuk
Somogybabod
Somogytúr
Somogyvámos
Somogyvár
Szőlősgyörök
Visz

15/4. Marcali Városi Bíróság
Balatonberény
Balatonkeresztúr
Balatonmáriafürdő
Balatonszentgyörgy
Balatonújlak
Böhönye
Csákány
Csömend
Főnyed
Gadány
Hollád
Hosszúviz
Keleviz
Kéthely
Libickozma
Marcali
Mesztegnyő
Nagyszakácsi
Nemesdéd
Nemeskisfalud
Nemesvid
Nikla
Pusztakovácsi
Sávoly
Somogyfajsz
Somogysámson
Somogysimonyi
Somogyszentpál
Somogyzsitfa
Szegerdő
Szenyér
Szőkedencs
Tapsony
Táska
Tikos
Varászló
Vése
Vörs

15/5. Nagyatádi Városi Bíróság
Bakháza
Beleg
Berzence
Bolhás
Csurgó
Csurgónagymarton
Görgeteg
Gyékényes
Háromfa
Iharos
Iharosberény
Inke
Kisbajom
Kutas
Lábod
Nagyatád
Nagykorpád
Őrtilos
Ötvöskónyi
Pogányszentpéter
Porrog
Porrogszentkirály
Porrogszentpál
Rinyabesenyő
Rinyaszentkirály
Segesd
Somogybükkösd
Somogycsicsó
Somogyszob
Somogyudvarhely
Szabás
Szenta
Tarany
Zákány
Zsákányfalu64

15/6. Siófoki Városi Bíróság
Andocs
Ádánd
Balatonendréd
Balatonföldvár
Balatonőszöd
Balatonszabadi
Balatonszárszó
Balatonszemes
Bábonymegyer
Bálványos
Bedegkér
Bonnya
Fiad
Kapoly
Karád
Kánya
Kára
Kereki
Kisbárapáti
Kőröshegy
Kötcse
Lulla
Miklósi
Nagyberény
Nagycsepely
Nágocs
Nyim
Pusztaszemes
Ságvár
Sérsekszőlős
Siófok
Siójut
Som
Somogyacsa
Somogydöröcske
Somogyegres
Somogymeggyes
Szántód65
Szorosad
Szólád
Tab
Teleki
Tengőd
Torvaj
Törökkoppány
Zala
Zamárdi
Zics

15/7. Kaposvári Munkaügyi Bíróság
Somogy megye

16. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI BÍRÓSÁG
(székhelye: Nyíregyháza)

16/1. Nyíregyházi Városi Bíróság
Apagy
Baktalórántháza
Balsa
Besenyőd
Beszterec
Biri
Bököny
Buj
Demecser
Érpatak
Gávavencsellő
Geszteréd
Ibrány
Kálmánháza
Kemecse
Kék
Kótaj
Levelek
Magy
Nagycserkesz
Nagyhalász
Nagykálló
Napkor
Nyírbogdány
Nyíregyháza
Nyíribrony
Nyírjákó
Nyírkércs
Nyírpazony
Nyírtelek
Nyírtét
Nyírtura
Paszab
Rakamaz
Ramocsaháza
Sényő
Szabolcs
Székely
Szorgalmatos66
Timár
Tiszabercel
Tiszadada
Tiszadob
Tiszaeszlár
Tiszalök
Tiszanagyfalu
Tiszarád
Tiszatelek
Tiszavasvári
Újfehértó
Vasmegyer

16/2. Fehérgyarmati Városi Bíróság
Botpalád
Cégénydányád
Csaholc
Császló
Csegöld
Darnó
Fehérgyarmat
Fülesd
Gacsály
Garbolc
Gyügye
Hermánszeg
Jánkmajtis
Kérsemjén
Kisar
Kishódos
Kisnamény
Kispalád
Kisszekeres
Kölcse
Kömörő
Magosliget
Mánd
Méhtelek
Milota
Nagyar
Nagyhódos
Nagyszekeres
Nábrád
Nemesborzova
Olcsvaapáti
Panyola
Penyige
Rozsály
Sonkád
Szamossályi
Szamosújlak
Szatmárcseke
Tiszabecs
Tiszacsécse
Tiszakóród
Tisztaberek
Tunyogmatolcs
Túristvándi
Túrricse
Uszka
Vámosoroszi
Zajta
Zsarolyán

16/3. Kisvárdai Városi Bíróság
Ajak
Anarcs
Benk
Berkesz
Dombrád
Döge
Eperjeske
Fényeslitke
Gégény
Győröcske
Gyulaháza
Jéke
Kékcse
Kisvárda
Komoró
Laskod
Lövőpetri
Mándok
Mezőladány
Nyírkarász
Nyírlövő
Nyírtass
Pap
Pátroha
Petneháza
Rétközberencs
Szabolcsbáka
Szabolcsveresmart
Tiszabezdéd
Tiszakanyár
Tiszamogyorós
Tiszaszentmárton
Tornyospálca
Tuzsér
Újdombrád
Újkenéz
Záhony
Zsurk

16/4. Mátészalkai Városi Bíróság
Csenger
Csengersima
Csengerújfalu
Fábiánháza
Fülpösdaróc
Géberjén
Győrtelek
Hodász
Jármi
Kántorjánosi
Kocsord
Komlódtótfalu
Mátészalka
Mérk
Nagydobos
Nagyecsed
Nyírcsaholy
Nyírkáta
Nyírmeggyes
Nyírparasznya
Ópályi
Ököritófülpös
Őr
Papos
Pátyod
Porcsalma
Rápolt
Rohod
Szamosangyalos
Szamosbecs
Szamoskér
Szamosszeg
Szamostatárfalva
Tiborszállás
Tyukod
Ura
Vaja
Vállaj

16/5. Nyírbátori Városi Bíróság
Balkány
Bátorliget
Encsencs
Kállósemjén
Kisléta
Máriapócs
Nyírbátor
Nyírbéltek
Nyírbogát
Nyírcsászári
Nyírderzs
Nyírgelse
Nyírgyulaj
Nyírlugos
Nyírmihálydi
Nyírpilis
Nyírvasvári
Ófehértó
Ömböly
Penészlek
Piricse
Pócspetri
Szakoly
Terem

16/6. Vásárosnaményi Városi Bíróság
Aranyosapáti
Barabás
Beregdaróc
Beregsurány
Csaroda
Gelénes
Gemzse
Gulács
Gyüre
Hetefejércse
Ilk
Jánd
Kisvarsány
Lónya
Márokpapi
Mátyus
Nagyvarsány
Nyírmada
Olcsva
Pusztadobos
Tarpa
Tákos
Tiszaadony
Tiszakerecseny
Tiszaszalka
Tiszavid
Tivadar
Vámosatya
Vásárosnamény

16/7. Nyíregyházi Munkaügyi Bíróság
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

17. TOLNA MEGYEI BÍRÓSÁG
(székhelye: Szekszárd)

17/1. Szekszárdi Városi Bíróság
Alsónána
Alsónyék
Báta
Bátaszék
Bogyiszló
Decs
Fadd
Fácánkert
Harc
Kistormás
Kölesd
Medina
Őcsény
Pörböly
Sárpilis
Sióagárd
Szálka
Szedres
Szekszárd
Tengelic
Tolna
Várdomb

17/2. Bonyhádi Városi Bíróság
Aparhant
Bátaapáti
Bonyhád
Bonyhádvarasd
Cikó
Dúzs
Felsőnána
Grábóc
Györe
Hőgyész
Izmény
Kakasd
Kalaznó
Kéty
Kisdorog
Kismányok
Kisvejke
Lengyel
Mórágy
Mőcsény
Mucsfa
Mucsi
Murga
Nagymányok
Nagyvejke
Tevel
Váralja
Závod
Zomba

17/3. Dombóvári Városi Bíróság
Attala
Csibrák
Csikóstőttős
Dalmand
Dombóvár
Döbrököz
Gyulaj
Jágónak
Kapospula
Kaposszekcső
Kocsola
Kurd
Lápafő
Nak
Szakcs
Várong

17/4. Paksi Városi Bíróság
Bikács
Bölcske
Dunaföldvár
Dunaszentgyörgy
Gerjen
Györköny
Kajdacs
Madocsa
Nagydorog
Németkér
Paks
Pálfa
Pusztahencse
Sárszentlőrinc

17/5. Tamási Városi Bíróság
Belecska
Diósberény
Értény
Felsőnyék
Fürged
Gyönk
Iregszemcse
Keszőhidegkút
Kisszékely
Koppányszántó
Magyarkeszi
Miszla
Nagykónyi
Nagyszékely
Nagyszokoly
Ozora
Pári67
Pincehely
Regöly
Simontornya
Szakadát
Szakály
Szárazd
Tamási
Tolnanémedi
Udvari
Újireg
Varsád

17/6. Szekszárdi Munkaügyi Bíróság
Tolna megye

18. VAS MEGYEI BÍRÓSÁG
(székhelye: Szombathely)

18/1.68 Szombathelyi Városi Bíróság
Acsád
Alsóújlak
Andrásfa
Balogunyom
Bérbaltavár
Bozzai
Bucsu
Csehi
Csehimindszent
Csempeszkopács
Csipkerek
Dozmat
Egervölgy
Felsőcsatár
Gencsapáti
Gersekarát
Gyanógeregye
Győrvár
Hegyhátszentpéter
Horvátlövő
Ják
Kám
Kisunyom
Meszlen
Mikosszéplak
Nagytilaj
Narda
Nárai
Nemesbőd
Nemeskolta
Olaszfa
Oszkó
Pácsony
Perenye
Petőmihályfa
Pornóapáti
Püspökmolnári
Rábahidvég
Rábatöttös
Rum
Salköveskút
Sárfimizdó
Sorkifalud
Sorkikápolna
Sorokpolány
Söpte
Szemenye
Szentpéterfa
Szombathely
Tanakajd
Táplánszentkereszt
Telekes
Torony
Vasasszonyfa
Vaskeresztes
Vassurány
Vasszécseny
Vasszilvágy
Vasvár
Vát
Vép
Zsennye

18/2.69 Körmendi Városi Bíróság
Alsószölnök
Apátistvánfalva
Bajánsenye
Csákánydoroszló
Csörötnek
Daraboshegy
Döbörhegy
Döröske
Egyházashollós
Egyházasrádóc
Felsőjánosfa
Felsőmarác
Felsőszölnök
Gasztony
Halastó
Halogy
Harasztifalu
Hegyháthodász
Hegyhátsál
Hegyhátszentjakab
Hegyhátszentmárton
Ispánk
Ivánc
Katafa
Kemestaródfa
Kercaszomor
Kerkáskápolna
Kétvölgy
Kisrákos
Kondorfa
Körmend
Magyarlak
Magyarnádalja
Magyarszecsőd
Magyarszombatfa
Molnaszecsőd
Nádasd
Nagykölked
Nagymizdó
Nagyrákos
Nemesmedves
Nemesrempehollós
Orfalu
Őrimagyarósd
Őriszentpéter
Pankasz
Pinkamindszent
Rábagyarmat
Rádóckölked
Rátót
Rönök
Szaknyér
Szakonyfalu
Szalafő
Szarvaskend
Szatta
Szentgotthárd
Szőce
Vasalja
Vasszentmihály
Velemér

18/3. Kőszegi Városi Bíróság
Bozsok
Bük
Cák
Csepreg
Gyöngyösfalu
Horvátzsidány
Kiszsidány
Kőszeg
Kőszegdoroszló
Kőszegpaty
Kőszegszerdahely
Lukácsháza
Nemescsó
Ólmod
Peresznye
Pusztacsó
Tormásliget
Tömörd
Velem

18/4. Sárvári Városi Bíróság
Bejcgyertyános
Boba
Borgáta
Bögöt
Bögöte
Celldömölk
Chernelházadamonya
Csánig
Csénye
Csönge
Duka
Egyházashetye
Gérce
Gór
Hegyfalu
Hosszúpereszteg
Ikervár
Iklanberény
Jákfa
Jánosháza
Karakó
Káld
Keléd
Kemeneskápolna
Kemenesmagasi
Kemenesmihályfa
Kemenespálfa
Kemenessömjén
Kemenesszentmárton
Kenéz
Kenyeri
Kissomlyó
Köcsk
Lócs
Meggyeskovácsi
Megyehid
Mersevát
Mesterháza
Mesteri
Nagygeresd
Nagysimonyi
Nemeskeresztúr
Nemeskocs
Nemesládony
Nick
Nyőgér
Ostffyasszonyfa
Ölbő
Pápoc
Pecöl
Porpác
Pósfa
Rábapaty
Répcelak
Répceszentgyörgy
Sajtoskál
Sárvár
Simaság
Sitke
Sótony
Szeleste
Szergény
Tokorcs
Tompaládony
Uraiújfalu
Vasegerszeg
Vashosszúfalu
Vámoscsalád
Vásárosmiske
Viszák
Vönöck
Zsédeny

18/5. Szombathelyi Munkaügyi Bíróság
Vas megye

19. VESZPRÉM MEGYEI BÍRÓSÁG
(székhelye: Veszprém)

19/1. Veszprémi Városi Bíróság
Alsóörs
Aszófő
Bakonyjákó
Bakonykoppány
Balatonakali
Balatonalmádi
Balatoncsicsó
Balatonfőkajár
Balatonfüred
Balatonfűzfő
Balatonkenese
Balatonszepezd
Balatonszőlős
Balatonudvari
Balatonvilágos
Barnag
Bánd
Berhida
Csajág
Csopak
Dörgicse
Felsőörs
Hajmáskér
Hárskút
Herend
Hidegkút
Királyszentistván
Küngös
Litér
Lovas
Márkó
Mencshely
Monoszló
Nagyvázsony
Nemesvámos
Németbánya
Óbudavár
Örvényes
Ősi
Öskü
Paloznak
Papkeszi
Pécsely
Pétfürdő70
Pula
Sóly
Szentantalfa
Szentgál
Szentjakabfa
Szentkirályszabadja
Tagyon
Tés
Tihany
Tótvázsony
Várpalota
Vászoly
Veszprém
Veszprémfajsz
Vilonya
Vöröstó
Zánka

19/2. Ajkai Városi Bíróság
Adorjánháza
Ajka
Apácatorna
Bakonypölöske
Borszörcsök
Csehbánya
Csögle
Dabrony
Devecser
Doba
Egeralja
Halimba
Iszkáz
Kamond
Karakószörcsök
Kerta
Kisberzseny
Kiscsősz
Kislőd
Kispirit
KisszőlősKolontár
Magyarpolány
Nagyalásony
Nagypirit
Noszlop
Oroszi
Öcs
Pusztamiske
Somlójenő
Somlószőlős
Somlóvásárhely
Somlóvecse
Szőc
Tüskevár
Úrkút
Városlőd
Vid

19/3. Pápai Városi Bíróság
Adásztevel
Bakonyság
Bakonyszentiván
Bakonyszücs
Bakonytamási
Béb
Békás
Csót
Dáka
Döbrönte
Egyházaskesző
Farkasgyepű
Ganna
Gecse
Homokbödöge
Kemeneshőgyész
Kemenesszentpéter
Kup
Külsővat
Lovászpatona
Magyargencs
Malomsok
Marcalgergelyi
Marcaltő
Mezőlak
Mihályháza
Nagyacsád
Nagydém
Nagygyimót
Nagytevel
Nemesgörzsöny
Nemesszalók
Nóráp
Nyárád
Pápa
Pápadereske
Pápakovácsi
Pápasalamon
Pápateszér
Takácsi
Ugod
Vanyola
Vaszar
Várkesző
Vinár

19/4. Tapolcai Városi Bíróság
Ábrahámhegy
Badacsonytomaj
Badacsonytördemic
Balatonederics
Balatonhenye
Balatonrendes
Bazsi
Bodorfa
Csabrendek
Dabronc
Gógánfa
Gyepükaján
Gyulakeszi
Hegyesd
Hegymagas
Hetyefő
Hosztót
Kapolcs
Káptalanfa
Káptalantóti
Kékkút
Kisapáti
Kővágóörs
Köveskál
Lesencefalu
Lesenceistvánd
Lesencetomaj
Megyer
Mindszentkálla
Monostorapáti
Nemesgulács
Nemeshany
Nemesvita
Nyirád
Raposka
Révfülöp
Rigács
Salföld
Sáska
Sümeg
Sümegprága
Szentbékkálla
Szentimrefalva
Szigliget
Taliándörögd
Tapolca
Ukk
Uzsa
Veszprémgalsa
Vigántpetend
Zalaerdőd
Zalagyömörő
Zalahaláp
Zalameggyes
Zalaszegvár

19/5.71 Zirci Városi Bíróság
Bakonybél
Bakonynána
Bakonyoszlop
Bakonyszentkirály
Borzavár
Csesznek
Csetény
Dudar
Eplény
Gic
Jásd
Lókút
Nagyesztergár
Olaszfalu
Pénzesgyőr
Porva
Szápár
Zirc

19/6. Veszprémi Munkaügyi Bíróság
Veszprém megye

20. ZALA MEGYEI BÍRÓSÁG
(székhelye: Zalaegerszeg)

20/1. Zalaegerszegi Városi Bíróság
Alibánfa
Alsónemesapáti
Babosdöbréte
Bagod
Bak
Baktüttös
Becsvölgye
Bezeréd
Bocfölde
Boncodfölde
Böde
Bucsuszentlászló
Csatár
Csonkahegyhát
Csöde
Dobronhegy
Egervár
Gellénháza
Gombosszeg
Gősfa
Gyűrűs
Hagyárosbörönd
Hottó
Iborfia
Kávás
Kemendollár
Keménfa
Kisbucsa
Kiskutas
Kispáli
Kustánszeg
Lakhegy
Lickóvadamos
Milejszeg
Misefa
Nagykapornak
Nagykutas
Nagylengyel
Nagypáli
Nemesapáti
Nemeshetés
Nemesrádó
Nemessándorháza
Nemesszentandrás
Németfalu
Orbányosfa
Ormándlak
Ozmánbük
Pacsa
Padár
Pálfiszeg
Pethőhenye
Petrikeresztúr
Pókaszepetk
Pölöske
Pusztaederics
Pusztaszentlászló
Salomvár
Sárhida
Söjtör
Szentkozmadombja
Szentpéterúr
Teskánd
Tófej
Vasboldogasszony
Vaspör
Vöckönd
Zalaboldogfa
Zalacséb
Zalaegerszeg
Zalaháshágy
Zalaigrice
Zalaistvánd
Zalalövő
Zalaszentgyörgy
Zalaszentiván
Zalaszentlőrinc
Zalaszentmihály
Zalatárnok

20/2. Keszthelyi Városi Bíróság
Almásháza
Alsópáhok
Balatongyörök
Batyk
Bókaháza
Cserszegtomaj
Dióskál
Döbröce
Dötk
Egeraracsa
Esztergályhorváti
Felsőpáhok
Gétye
Gyenesdiás
Hévíz
Kallósd
Karmacs
Kehidakustány
Keszthely
Kisgörbő
Kisvásárhely
Ligetfalva
Mihályfa
Nagygörbő
Nemesbük
Óhid
Pakod
Rezi
Sármellék
Sénye
Sümegcsehi
Szalapa
Szentgyörgyvár
Tilaj
Türje
Vállus
Várvölgy
Vindornyafok
Vindornyalak
Vindornyaszőlős
Vonyarcvashegy
Zalaapáti
Zalabér
Zalacsány
Zalaköveskút
Zalaszántó
Zalaszentgrót
Zalaszentlászló
Zalaszentmárton
Zalavár
Zalavég

20/3. Lenti Városi Bíróság
Alsószenterzsébet
Baglad
Barlahida
Belsősárd
Bödeháza
Csertalakos
Csesztreg
Csömödér
Dobri
Felsőszenterzsébet
Gáborjánháza
Gosztola
Gutorfölde
Hernyék
Iklódbördőce
Kálócfa
Kányavár
Kerkabarabás
Kerkafalva
Kerkakutas
Kerkateskánd
Kissziget
Kozmadombja
Külsősárd
Lendvadedes
Lendvajakabfa
Lenti
Lovászi
Magyarföld
Márokföld
Mikekarácsonyfa
Nemesnép
Nova
Ortaháza
Páka
Pórszombat
Pördefölde
Pusztaapáti
Ramocsa
Resznek
Rédics
Szentgyörgyvölgy
Szentpéterfölde
Szécsisziget
Szijártóháza
Szilvágy
Tormafölde
Tornyiszentmiklós
Zalabaksa
Zalaszombatfa
Zebecke

20/4. Nagykanizsai Városi Bíróság
Alsórajk
Balatonmagyaród
Bánokszentgyörgy
Bázakerettye
Becsehely
Belezna
Bocska
Borsfa
Börzönce
Bucsuta
Csapi
Csörnyeföld
Eszteregnye
Felsőrajk
Fityeház
Füzvölgy
Galambok
Garabonc
Gelse
Gelsesziget
Hahót
Homokkomárom
Hosszúvölgy
Kacorlak
Kerecseny
Kerkaszentkirály
Kilimán
Kiscsehi
Kisrécse
Kistolmács
Lasztonya
Letenye
Lispeszentadorján
Liszó
Magyarszentmiklós
Magyarszerdahely
Maróc
Miháld
Molnári
Murakeresztúr
Murarátka
Muraszemenye
Nagybakónak
Nagykanizsa
Nagyrada
Nagyrécse
Nemespátró
Oltárc
Orosztony
Pat
Petrivente
Pölöskefő
Pötréte
Pusztamagyaród
Rigyác
Sand
Semjénháza
Sormás
Surd
Szentliszló
Szentmargitfalva
Szepetnek
Tótszentmárton
Tótszerdahely
Újudvar
Valkonya
Várfölde
Zajk
Zalakaros
Zalakomár
Zalamerenye
Zalasárszeg
Zalaszabar
Zalaszentbalázs
Zalaszentjakab
Zalaújlak

20/5. Zalaegerszegi Munkaügyi Bíróság
Zala megye

II. RÉSZ

A megyei bíróságok katonai tanácsai és illetékességi területük

1. FŐVÁROSI BÍRÓSÁG KATONAI TANÁCSA
Budapest főváros
Fejér megye
Heves megye
Jász-Nagykun-Szolnok megye
Komárom-Esztergom megye
Nógrád megye
Pest megye

2. CSONGRÁD MEGYEI BÍRÓSÁG KATONAI TANÁCSA
Bács-Kiskun megye
Békés megye
Csongrád megye

3. GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI BÍRÓSÁG KATONAI TANÁCSA
Győr-Moson-Sopron megye
Vas megye
Veszprém megye

4. HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BÍRÓSÁG KATONAI TANÁCSA
Borsod-Abaúj-Zemplén megye
Hajdú-Bihar megye
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

5. SOMOGY MEGYEI BÍRÓSÁG KATONAI TANÁCSA
Baranya megye
Somogy megye
Tolna megye
Zala megye
1

A törvényt az Országgyűlés az 1997. július 8-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1997. július 23. "Ahol a Bsz. ítélőtáblákról vagy ítélőtábláról rendelkezik, azon a továbbiakban az Országos Ítélőtáblát kell érteni." [1999: CX. törvény 141. § (3) bek.]

2

Az 5. § a 2006: LXXXVII. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.

3

A 11. § a 2001: CV. törvény 16. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

4

A 17. § (2) bekezdése a 2006: LXXXVII. törvény 12. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

5

A 19. § (2) bekezdése az 1999: CX. törvény 139.§-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

6

A 23. § a 2002: XXXVII. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

7

A 23. § (3) bekezdését a 2005: XVII. törvény 19. § (2) bekezdésének e) pontja hatályon kívül helyezte.

8

A 35. § (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 170. § (3) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.

9

A 36. § (3) bekezdése a 2006: CIX. törvény 170. § (3) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.

10

A 38. § (3) bekezdése a 2006: CIX. törvény 170. § (3) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.

11

A 39. § b) pontja a 2002: XLVI. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

12

A 41. § (3) bekezdését a 2010: LXXXVI. törvény 20. §-a iktatta be.

13

Az 52. § (2) bekezdése a 2009: CLV. törvény 43. § (9) bekezdése szerint módosított szöveg.

14

A 71. § (1) bekezdése az 1999: CX. törvény 139.§-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

15

A 89. § (2) bekezdését a 2001: CV. törvény 21. §-ának tizenkettedik francia bekezdése hatályon kívül helyezte.

16

A 89. § (4) bekezdése a 2002: XXXVII. törvény 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

17

A 91. § (2) bekezdése az 1999: CX. törvény 140.§-ával megállapított szöveg.

18

A 94. § a 2003: XIV. törvény 1. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 40. § (5) bekezdése alapján a 2003. július 1-jén folyamatban maradt pártfogolási ügyek eredeti iratait a büntetés-végrehajtási csoport vezetője, illetve a gyámhivatal-vezető a területileg illetékes Pártfogó Felügyelői Szolgálat megyei (fővárosi) igazgatójának küldi meg és gondoskodik a másolati példány irattárba helyezéséről (átiktatás). A Pártfogó Felügyelői Szolgálat megyei (fővárosi) igazgatója az iratok átvételét követően haladéktalanul kijelöli az ügyben eljárni jogosult pártfogó felügyelőt.

19

A 97. § a 2000: CXXXVI. törvény 177. §-ával megállapított szöveg.

20

A 104. § (2) bekezdése az 1999: CX. törvény 141.§-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

21

A 107. § (1) bekezdésének g) pontját a 2006: X. törvény 112. § s) pontja hatályon kívül helyezte 2007. július 1. napjával.

22

A 108. §-t és az azt megelőző alcímet a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 285. pontja hatályon kívül helyezte.

23

Tiszaug községet e törvény 17. § (2) bekezdése alapján a melléklet 11/4. pontjából a 3/1. pontba helyezte a 200/1999. (XI. 24.) KE határozat.

24

A melléklet I. részének 3/2. pontja a 2001: CV. törvény 16. § (3) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 20. § (2) bekezdése alapján az új illetékességi szabályt a 2002. január 1-je után indult ügyekben kell alkalmazni.

25

A melléklet I. részének 3/3. pontja a 2001: CV. törvény 16. § (3) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 20. § (2) bekezdése alapján az új illetékességi szabályt a 2002. január 1-je után indult ügyekben kell alkalmazni.

26

A melléklet I. részének 5/1. pontja a 2007: CLXVI. törvény 3. §-ával megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 4. § (2) bekezdését.

27

Az I. Rész 5/2. pontja az 1997: CXIX. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

28

E törvény 17. § (2) bekezdése alapján a melléklet I. rész 5/2. pontját Gibár községgel kiegészítette a 168/2007. (IX. 7.) KE határozat, 2007. szeptember 1. napjával.

29

Berente községet e törvény 17. § (2) bekezdése alapján a melléklet 5/3. pontjába iktatta a 160/1999. (IX. 8.) KE határozat.

30

Az I. Rész 5/4. pontja az 1997: CXIX. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

31

Az I. Rész 5/5. pontja az 1997: CXIX. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

32

Farkaslyuk községet e törvény 17. § (2) bekezdése alapján a melléklet 5/5. pontjába iktatta a 160/1999. (IX. 8.) KE határozat.

33

Az I. Rész 5/8. pontja az 1997: CXIX. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

34

A melléklet I. részének 5/9. pontja a 2007: CLXVI. törvény 3. §-ával megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 4. § (2) bekezdését.

35

E törvény 17. § (2) bekezdése alapján a mellékletbe iktatta a 46/2001. (V. 11.) KE határozat.

36

E törvény 17. § (2) bekezdése alapján a mellékletbe iktatta a 46/2001. (V. 11.) KE határozat.

37

Szárliget községet e törvény 17. § (2) bekezdése alapján a melléklet 7/2. pontjából a 12/1. pontba helyezte a 72/1999. (III. 26.) KE határozat.

38

Óbarok községet e törvény 17. § (2) bekezdése alapján a melléklet 7/2. pontjába iktatta a 212/1999. (XII. 17.) KE határozat.

39

Daruszentmiklós községet e törvény 17. § (2) bekezdése alapján a melléklet I. részének 7/3. pontjába iktatta a 2/2003. (I. 14.) KE határozat.

40

Bakonygyirót községet e törvény 17. § (2) bekezdése alapján a melléklet I. rész 19/5. pontjából a 8/1. pontba helyezte a 39/2003. (III. 13.) KE határozat, 2003. március 1-jével.

41

Bakonypéterd községet e törvény 17. § (2) bekezdése alapján a melléklet 19/5. pontjából a 8/1. pontba helyezte a 200/1999. (XI. 24.) KE határozat.

42

Bakonyszentlászló községet e törvény 17. § (2) bekezdése alapján a melléklet I. rész 19/5. pontjából a 8/1. pontba helyezte a 39/2003. (III. 13.) KE határozat, 2003. március 1-jével.

43

Fenyőfő községet e törvény 17. § (2) bekezdése alapján a melléklet I. rész 19/5. pontjából a 8/1. pontba helyezte a 39/2003. (III. 13.) KE határozat, 2003. március 1-jével.

44

Lázi községet e törvény 17. § (2) bekezdése alapján a melléklet 19/5. pontjából a 8/1. pontba helyezte a 200/1999. (XI. 24.) KE határozat.

45

Románd községet e törvény 17. § (2) bekezdése alapján a melléklet I. rész 19/5. pontjából a 8/1. pontba helyezte a 39/2003. (III. 13.) KE határozat, 2003. március 1-jével.

46

Sikátor községet e törvény 17. § (2) bekezdése alapján a melléklet I. rész 19/5. pontjából a 8/1. pontba helyezte a 39/2003. (III. 13.) KE határozat, 2003. március 1-jével.

47

Veszprémvarsány községet e törvény 17. § (2) bekezdése alapján a melléklet I. rész 19/5. pontjából a 8/1. pontba helyezte a 39/2003. (III. 13.) KE határozat, 2003. március 1-jével.

48

Károlyháza községet e törvény 17. § (2) bekezdése alapján a melléklet I. részének 8/2. pontjába iktatta a 2/2003. (I. 14.) KE határozat.

49

Szarvaskő községet e törvény 17. § (2) bekezdése alapján a melléklet I. részének 10/1. pontjába iktatta a 2/2003. (I. 14.) KE határozat.

50

E törvény 17. § (2) bekezdése alapján a melléklet I. rész 10/3. pontját Pálosvörösmart községgel kiegészítette a 168/2007. (IX. 7.) KE határozat, 2007. szeptember 1. napjával.

51

E törvény 17. § (2) bekezdése alapján a melléklet I. rész 10/4. pontját Kerekharaszt községgel kiegészítette a 168/2007. (IX. 7.) KE határozat, 2007. szeptember 1. napjával.

52

Tiszaug községet e törvény 17. § (2) bekezdése alapján a melléklet 11/4. pontjából a 3/1. pontba helyezte a 200/1999. (XI. 24.) KE határozat.

53

Tiszaszőlős községet e törvény 17. § (2) bekezdése alapján a melléklet I. részének 11/6. pontjába iktatta a 2/2003. (I. 14.) KE határozat.

54

Szárliget községet e törvény 17. § (2) bekezdése alapján a melléklet 7/2. pontjából a 12/1. pontba helyezte a 72/1999. (III. 26.) KE határozat.

55

Ászár községet e törvény 17. § (2) bekezdése alapján a melléklet I. részének 12/3. pontjába iktatta a 2/2003. (I. 14.) KE határozat.

56

E törvény 17. § (2) bekezdése alapján a melléklet I. rész 13/1. pontját Ipolyszög községgel kiegészítette a 168/2007. (IX. 7.) KE határozat, 2007. szeptember 1. napjával.

57

Nagykeresztúr községet e törvény 17. § (2) bekezdése alapján a melléklet 13/3. pontjába iktatta a 160/1999. (IX. 8.) KE határozat.

58

Rákóczibánya községet e törvény 17. § (2) bekezdése alapján a melléklet I. részének 13/3. pontjába iktatta a 2/2003. (I. 14.) KE határozat.

59

E törvény 17. § (2) bekezdése alapján a melléklet I. rész 13/3. pontját Somoskőújfalu községgel kiegészítette a 168/2007. (IX. 7.) KE határozat, 2007. szeptember 1. napjával.

60

Az eredetileg Balassagyarmati Munkaügyi Bíróság nevét az 1997: CXIX. törvény 1. §-a változtatta meg.

61

Remeteszőlős községet e törvény 17. § (2) bekezdése alapján a melléklet I. részének 14/1. pontjába iktatta a 2/2003. (I. 14.) KE határozat.

62

E törvény 17. § (2) bekezdése alapján a melléklet I. rész 14/6. pontját Monorierdő községgel kiegészítette a 168/2007. (IX. 7.) KE határozat, 2007. szeptember 1. napjával.

63

Csörög községet e törvény 17. § (2) bekezdése alapján a melléklet I. részének 14/11. pontjába iktatta a 2/2003. (I. 14.) KE határozat.

64

Zsákányfalu községet e törvény 17. § (2) bekezdése alapján a melléklet I. részének 15/5. pontjába iktatta a 2/2003. (I. 14.) KE határozat.

65

E törvény 17. § (2) bekezdése alapján a mellékletbe iktatta a 46/2001. (V. 11.) KE határozat.

66

Szorgalmatos községet e törvény 17. § (2) bekezdése alapján a melléklet I. részének 16/1. pontjába iktatta a 2/2003. (I. 14.) KE határozat.

67

E törvény 17. § (2) bekezdése alapján a melléklet I. rész 17/5. pontját Pári községgel kiegészítette a 168/2007. (IX. 7.) KE határozat, 2007. szeptember 1. napjával.

68

A melléklet I. részének 18/1. pontja a 2007: CLXVI. törvény 3. §-ával megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 4. § (2) bekezdését.

69

A melléklet I. részének 18/2. pontja a 2007: CLXVI. törvény 3. §-ával megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 4. § (2) bekezdését.

70

E törvény 17. § (2) bekezdése alapján a mellékletbe iktatta a 46/2001. (V. 11.) KE határozat.

71

Bakonypéterd és Lázi községeket e törvény 17. § (2) bekezdése alapján a melléklet 19/5. pontjából a 8/1. pontba helyezte a 200/1999. (XI. 24.) KE határozat, Bakonygyirót, Bakonyszentlászló, Fenyőfő, Románd, Sikátor és Veszprémvarsány községeket a melléklet I. 19/5. pontjából a 8/1. pontba helyezte a 39/2003. (III. 13.) KE határozat.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére