685/B/1997. AB határozat
685/B/1997. AB határozat*
1998.11.01.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítása iránti eljárása során meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság a betéti kamat, az értékpapírok hozama és a teljes hiteldíj mutató számításáról és közzétételéről szóló 41/1997. (III. 5.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdése és 6. § (2) bekezdése, valamint az 1. és 3. számú melléklete alkotmányellenességének utólagos megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Indokolás
I.
1. Az indítványozó magánszemély a betéti kamat, az értékpapírok hozama és a teljes hiteldíj mutató számításáról és közzétételéről szóló 41/1997. (III. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 2. § (3) bekezdése és 6. § (2) bekezdése, valamint az 1. és 3. számú melléklete alkotmányellenességének utólagos megállapítását és megsemmisítését kérte, mivel véleménye szerint a Kr. ezen rendelkezései és a mellékletekben foglalt számítási módok az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésébe és a 70/G. § (2) bekezdésébe ütköznek.
Az indítványozó álláspontja szerint a Kr. által kötelezővé tett számítási módszer a több képlet miatt különböző eredményre vezet és így megvalósul az Alkotmány 70/A. § által tiltott „egyéb helyzet” – jelen esetben a matematikai tudás – szerinti diszkrimináció, továbbá a Kr. az Alkotmány 70/G. § (2) bekezdését sértő módon tudományos igazságok kérdésében dönt. A kifogásolt rendelkezések megsemmisítése esetén a megmaradt képletek alkalmazásával a diszkriminatív helyzet megszűnik, az 1. és 3. számú mellékletek pedig okafogyottá válnak.
2. A Pénzügyminisztérium az Alkotmánybíróság megkeresésére válaszolva kifejtette azon álláspontját, mely szerint a rendelet meghozatalánál a jogalkotót alapvetően fogyasztóvédelmi szempontok vezették, továbbá hogy a „...mutatók jelentősége nem is feltétlenül tartalmukban, hanem egységességükben áll, viszonyítási pontként szolgálnak a különböző konstrukciók összehasonlításában. Egy-egy konstrukció önmagában történő megítélésétől függetlenül erre mindenképpen alkalmasak, mivel az adott konstrukcióról mindenki számára ugyanazt az információt nyújtják.” Erre való tekintettel a minisztérium az indítvány elutasítását kérte.
II.
2. A Kr.-nek az indítvány által érintett rendelkezései és mellékletei a következőek:
„1. § (1) E rendelet célja, hogy meghatározott betéti és hitelszerződések, illetőleg értékpapírügyletek tekintetében az ügyfelek megfelelő tájékoztatást kapjanak, biztosítva legyen a különböző ajánlatok összehasonlíthatósága.”
„2. § (1) A hitelintézetnek üzletszabályzatában az egyes általa kínált betéti szerződések esetében rögzített kamatszámítási módszeren kívül az egységesített betéti kamatláb mutatót (a továbbiakban: EBKM) is ki kell számítania, és azt a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel az 5. §-ban meghatározott módon közzé kell tennie. (...)
(2) (...)
(3) Ha a betét lejáratáig hátralévő lekötési idő 365 napnál kevesebb, az EBKM kiszámítására az 1. számú mellékletben meghatározott képletet kell alkalmazni.”
„6. § (1) A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében, ha az értékpapír kamata a kibocsátó által a még hátralévő teljes futamidőre megállapításra került, a befektetési szolgáltató és a hitelintézet, valamint az a szervezet, amely törvény alapján forgalmazó igénybevétele nélkül jogosult saját kibocsátású értékpapírt forgalomba hozni, köteles kiszámítani, és a 7. §-ban meghatározott módon közzétenni az egységesített értékpapír hozam mutatót (a továbbiakban: EHM).
(2) Ha az értékpapír lejáratáig hátralévő futamidő 365 napnál kevesebb, az EHM kiszámítására a 3. számú mellékletben meghatározott képletet kell alkalmazni.'
Az EBKM kiszámításához a következő képletet kell alkalmazni, ha a lejáratig hátralévő futamidő 365 napnál kevesebb:
|
n |
|
||
Elhelyezett betét = |
Σ |
(k + bv)i |
||
1 + r × (ti / 365) |
||||
|
i = 1 |
|
||
ahol
n: a kamatfizetések száma,
r: az EBKM századrésze,
ti: a betételhelyezés napjától az i-edik kifizetésig hátralévő napok száma,
(k+bv) i: az i-edik kifizetéskor kifizetett kamat és betétösszeg visszafizetés összege.
Az EHM kiszámításához a következő képletet kell alkalmazni, ha a lejáratig hátralévő futamidő 365 napnál kevesebb:
|
n |
|
||
Eladási ár = |
Σ |
(k + tt)i |
||
1 + r ×(ti / 365) |
||||
|
i = 1 |
|
||
ahol:
n: a kamatfizetések száma,
r: az EHM századrésze,
ti: a vásárlás napjától az i-edik kifizetésig hátralévő napok száma,
(k+tt)i: az i-edik kifizetéskor kifizetett kamat és tőketörlesztés összege.
3. Az Alkotmány vonatkozó rendelkezései a következők:
„70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.”
„70/G. § (2) Tudományos igazságok kérdésében dönteni, kutatások tudományos értékét megállapítani kizárólag a tudomány művelői jogosultak.”
III.
Az indítvány nem megalapozott.
1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az indítványozó által megjelölt alkotmányi rendelkezések nem állnak összefüggésben a Kr. vizsgált §-aival és mellékleteivel. Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlatának megfelelően a jogi szabályzás diszkriminatív jellege nem állapítható meg bármely megkülönböztetés esetén. „Az Alkotmány 70/A. §-a az emberi, illetve állampolgári jogok tekintetében tiltja a megkülönböztetést. (...) Az egyenlőségnek az adott tényállás lényeges elemére nézve kell fennállnia. Ha azonban adott szabályozási koncepción belül eltérő szabályozás vonatkozik valamely csoportra, ez a megkülönböztetés tilalmába ütközik, kivéve ha az eltérésnek kellő súlyú alkotmányos indoka van.” [21/1990. (X. 4.) AB hat. ABH 1990. 73., 77–78.]
Az indítványozó által megjelölt alkotmányi rendelkezéseket sem az egységesített betéti kamatláb mutató (EBKM), sem az egységesített értékpapír hozam mutató (EHM) alkalmazásának kötelezettségét előíró Kr. nem sérti meg. Nem sérti meg, mivel ezen adatok alkalmazási kötelezettsége egyenlően kezeli az állampolgárok összes csoportját, lévén ezek csak tájékoztató jellegű adatok, amelyek – optimális esetben – az értékpapírpiacon való tájékozódást segítik elő és egyúttal az Alkotmány 70/A. § (3) bekezdésének, azaz az esélyegyenlőtlenség kiküszöbölését célzó követelmény gyakorlati megvalósulásához is hozzájárulnak.
2. Az Alkotmány 70/G. § (2) bekezdés rendelkezései a tudományos és művészeti élet szabadságát garantálják, ahogy azt a 34/1994. AB határozat is megállapítja: „A tudományos élet szabadsága tehát magába foglalja a tudományos kutatáshoz és a tudományos igazságok és ismeretek terjesztéséhez való szabadságjogot, amely tágabb értelemben a véleménynyilvánítási szabadsághoz kapcsolódik, egyúttal tartalmazza az államnak azt a kötelezettségét, hogy tartsa tiszteletben és biztosítsa a tudományos élet teljes függetlenségét, a tudomány tisztaságát, elfogulatlanságát és pártatlanságát. [34/1994. (VI. 24.) AB hat. ABH 1994. 182–183. old.] Mivel a jogszabály az alkotmányi rendelkezéssel nem áll összefüggésben, így az Alkotmánybíróság az indítvány ezen részét összefüggés hiánya miatt elutasítja.
3. A Kr.-nek az 1. § (1) bekezdés szerint célja az, hogy „meghatározott betéti és hitelszerződések, illetőleg értékpapírügyletek tekintetében az ügyfelek megfelelő tájékoztatást kapjanak, biztosítva legyen a különböző ajánlatok összehasonlíthatósága.” Ennek érdekében különböző – objektív matematikai módszerekkel meghatározott – számítási módozatok alkalmazását teszi kötelezővé a pénzintézetek számára, melynek eredményeként a fogyasztó tájékoztatását szolgáló összehasonlító adatok születnek. Mivel a Kr. nem tartalmaz az egységesített betéti kamatláb mutató (EBKM) és az egységesített értékpapír hozam mutató (EHM) kifizetéskori alkalmazandóságára kötelező rendelkezést, így a hitelintézetek és ügyfeleik számára továbbra is fennáll a lehetőség, hogy a befektetett pénz, illetve a felvett hitel után járó kamat összege a szerződési feltételek szerint kerüljön kiszámításra.
Mindezekre figyelemmel az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
Budapest, 1998. december 9.
Dr. Bagi István s. k., Dr. Holló András s. k.
előadó alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Németh János s. k.
alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás