BK BH 1997/69
BK BH 1997/69
1997.02.01.
A fellebbezésnek táviratban való bejelentése: joghatályos jogorvoslat [Be. 243. § (3) bek.].
Az elsőfokú bíróság az ítélet ellen bejelentett védői fellebbezést elkésettség okából azért utasította el, mert az 1995. január 3-án kihirdetett ítélet elleni fellebbezés - a háromnapi gondolkodási idő fenntartása után - távirati úton, a rendelkezésre álló határidőn túl, 1995. január 9-én érkezett a bíróságra. Az elsőfokú bíróságnak nem állt rendelkezésére a távirat feladásának az időpontját rögzítő másolat.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen a védő jelentett be fellebbezést, és a Matáv Rt. Táviratkezelő Központjából beszerzett táviratmásolatot csatolva igazolta azt, hogy a fellebbezést a törvényes határidőben, 1995. január 6-án távirat formájában postára adta.
A főügyészség átiratában - utalva a Be. Kommentárra és az ott felsorolt BJD 6901. és 6905. számú eseti döntésekre - az elsőfokú bíróság végzésének a helybenhagyását indítványozta arra hivatkozással, hogy a távirat útján bejelentett fellebbezés nem felel meg a Be. 243. §-ának (3) bekezdésében írt - írásban benyújtandó - formának, és ezért az nem joghatályos.
A másodfokú bíróság nem értett egyet a főügyészségnek azzal az álláspontjával, amely szerint az írásbeli formának kizárólag - a jogosulttól származó, azonosítható aláírást tartalmazó - postára adott levél felel meg. A másodfokú bíróság álláspontja szerint nem maradhat fenn az a régi jogértelmezés, amely még az előző évtizedek távközlését jellemző elavult technikai berendezésekhez kapcsolódott. Az élet túllépett azon a merev megközelítésen, mely szerint az írásbeli formának kizárólag a postára adott levél felel meg. A piacgazdaságra történő áttérés sokkal rugalmasabb szabályozást kíván, így természetes, hogy a gazdasági élet területén nemcsak a megszokott írásbeli formában, hanem telexeken és egyéb modern távközlési eszközök felhasználásával is lehet jogokat és kötelezettségeket teremtő jelentős nemzetközi, illetve belföldi szerződéseket joghatályosan megkötni. Ez a változás az élet egyéb területeire, így a büntetőjog adminisztratív szabályainak értelmezésére is szükségszerűen kihat.
Az adott esetben a vádlott az elsőfokú ítéletet sérelmezte, és ezt a tényt, a törvényes határidőn belül, a posta útján, írásban, távirati formában - a jogi képviselője útján - a bíróság tudomására hozta. A postai viszonyok ismeretében a távirat útján történő feladásnál a feladójoggal és nagyobb biztonsággal számíthat arra, hogy az időben, általában még aznap, a címzetthez megérkezik. A hitelesség követelményét sem sérti a távirati forma, mivel megkönnyíti a feladás tényének és időpontjának az utólagos visszakeresését, beazonosítását, tehát szükség esetén a joghatályosság igazolását.
A másodfokú bíróság ezért - a fellebbezést alaposnak találva - az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte, a védői fellebbezést időben érkezett és joghatályos fellebbezésnek értékelve, az ítélet jogerősítésére vonatkozó záradékot mellőzte. (Főv. Bír. 21. Bf. 5567/1995. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás