7/1997. (III. 26.) IM rendelet
7/1997. (III. 26.) IM rendelet
a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjai részére járó egyes költségtérítésekről1
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 342. §-a (2) bekezdésének e) pontjában kapott felhatalmazás alapján a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjai részére járó egyes költségtérítések megállapítására és kifizetésére a következőket rendelem el:
A RENDELET HATÁLYA
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságára (a továbbiakban: országos parancsnokság), a büntetés-végrehajtási intézetekre, intézményekre (a továbbiakban az országos parancsnoksággal együtt: bv. intézet), illetőleg e szerveknél szolgálatot teljesítő hivatásos állomány tagjára (a továbbiakban: ht. állomány tagja).
(2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, e rendeletet kell alkalmazni a ht. állomány más szervhez vezényelt tagjára is.
(3) A más szervhez vezényelt esetén – ha külön megállapodás eltérően nem rendelkezik – a Hszt. végrehajtásáról szóló 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet szerint a költségek a más szervet terhelik.
(4) A büntetés-végrehajtási gazdálkodó szervezethez vezényelt esetén e rendeletben meghatározott engedélyezési jog a gazdálkodó szervezet vezetőjét illeti meg.
(5) E rendeletet kell alkalmazni – a rájuk vonatkozó mértékben – a ht. állomány tagjának hozzátartozójára, a büntetés-végrehajtás nyugállományú tagjára (a továbbiakban: nyugállományú tag) és hozzátartozójára.
KIKÜLDETÉSI KÖLTSÉGTÉRÍTÉSEK
Általános szabályok
2. § (1) A ht. állomány tagja a szolgálati helyén kívüli más helységben teljesített szolgálattal összefüggésben felmerült költségeinek megtérítésére jogosult.
(2) A ht. állomány tagja részére kiküldetési költségtérítés a következő címen állapítható meg:
a) napidíj (élelmezési többletköltség),
b) utazási költség,
c) szállásköltség.
3. § (1) E rendelet alkalmazásában belföldi szolgálati kiküldetést (a továbbiakban: kiküldetés) teljesít a ht. állomány tagja, ha szolgálati feladatát a szolgálati helyének vagy állandó lakóhelyének közigazgatási határán kívül látja el.
(2) A kiküldetés szolgálati jellegének megállapítására és a kiküldetés végrehajtásának személyi menetlevélen történő elrendelésére az állományilletékes parancsnok jogosult, aki ezt a hatáskörét a helyettesére vagy más vezetőre (szolgálati elöljáróra) átruházhatja.
(3) A 30 napot meghaladó időtartamú (a továbbiakban: tartós) kiküldetést az állományilletékes parancsnok, illetőleg az elöljáró parancsnok rendelheti el.
(4) A kiküldetés alkalmával az utazással indokoltan eltöltött időt a szolgálatteljesítési időbe be kell számítani.
(5) A szolgálati hely és a lakóhely közötti rendszeres (napi, heti vagy havi) helyközi utazás nem minősül kiküldetésnek. Az ilyen címen felmerülő többletköltségek megtérítésére külön szabályok irányadók.
(6) A kiküldetéshez előleg vehető igénybe, amelynek összege nem lehet nagyobb a várható költségeknél.
(7) A kiküldetés során felmerült költségekről a kiküldetés befejezését követő három munkanapon belül el kell számolni.
4. § A külföldi kiküldetésről külön jogszabály rendelkezik.
Napidíj
5. §2 (1) A ht. állomány kiküldetésben lévő tagja a Hszt. 111. §-a alapján – az élelmezéssel kapcsolatos többletköltségének fedezetére – napidíjra jogosult.
(2) Nem számolható el napidíj, ha a kiküldetésben töltött idő a 4 órát nem éri el.
6. § (1) Többnapos kiküldetés esetén minden befejezett 24 óra után teljes összegű napidíj jár, és ha a töredékidő a nyolc órát meghaladja, ez után is teljes összegű napidíjat kell elszámolni. Ha a töredékidő a nyolc órát nem éri el, a napdíj fele jár.
(2) Tartós kiküldetés esetén a kiküldetés minden napjára a teljes összegű napidíj jár.
(3) Nem illeti meg napidíj a ht. állomány tagját, ha a kiküldetés időtartama alatt térítésmentes élelmezésben részesült.
7. § (1) A távollét időtartamának megállapításánál, a menetrend szerinti közlekedési eszközön történő utazáskor, a menetrendben feltüntetett indulás és érkezés közötti időtartamot kell alapul venni. Ez az indulásnál és a visszaérkezésnél legfeljebb egy-egy órával kiegészíthető a helyi utazás időtartamával [a munkahelyről (lakásról) az állomásra, illetve vissza].
(2) A nem menetrend szerinti közlekedési eszközzel történő utazás esetén a távollét időtartamának megállapításakor az elindulás és érkezés tényleges időpontját és helyét kell figyelembe venni.
Utazási költség
8. § (1) A ht. állomány tagja részére meg kell téríteni a kiküldetés során indokoltan felmerült utazási költséget.
(2) Az utazás során igénybe vehető közlekedési eszközt – a gazdaságossági szempontok figyelembevételével – a kiküldetést elrendelő szolgálati elöljáró határozza meg.
(3) Tiszt, főtiszt és tábornok részére a magasabb komfortfokozatú (I. osztályú, IC stb.) közlekedési eszköz igénybevételét kell engedélyezni. Ettől eltérni csak kivételesen indokolt esetben lehet.
9. § (1) A kiküldetést teljesítő részére a ténylegesen felmerült utazási költség – a 10. §-ban foglaltak kivételével – számla, egyszerűsített számla alapján fizethető ki. Az utazással összefüggő utas- és poggyászbiztosítási, valamint egyéb költségek az állományilletékes parancsnok engedélyével számolhatók el.
(2) Nem számolható el utazási költség, ha a kiküldetés teljesítése szolgálati gépjárművel történt.
10. § A magántulajdonban levő saját gépjárművet szolgálati célra az állományilletékes parancsnok engedélyével lehet igénybe venni. Az elszámolható kiadások összege a külön jogszabály szerinti nyilvántartás és elszámolás előírásai alapján fizethető ki.
Szállásköltség
11. § (1) Szállás céljára elsősorban a bv. intézet szálláshelyeit kell igénybe venni. Ilyen szálláshely hiányában szálloda vagy más szálláshely vehető igénybe.
(2) Ha a szállodai számla a kötelező reggeli árát is tartalmazza, a napidíj összegét 20%-kal csökkenteni kell.
(3) Nem számolható el szállásköltség az olyan éjszakára, amelyen a szálláshelyet térítésmentesen vették igénybe.
(4) Szállásköltség címen a gépjármű parkolási (őrzési) díja, a szolgálati érdekű telefon-, fax- és távirati költség elszámolható.
AZ ÁTHELYEZETTEK ÉS VEZÉNYELTEK KÖLTSÉGTÉRÍTÉSEI
Közös szabályok
12. § (1) E fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni a ht. állomány tagjának szolgálati érdekből egyik szolgálati helyről a másik szolgálati helyre való áthelyezése, magasabb beosztásba történő kinevezése vagy megszakítás nélkül két hónapot meghaladó időtartamú vezénylése esetében, ha a szolgálati viszony módosítása más helységbe történő átköltözéssel jár.
(2) E fejezet szerint kell eljárni, ha a ht. állományba vételkor az első szolgálati hely és a lakóhely nem azonos helységben van.
(3) A más bv. intézethez áthelyezett vagy vezényelt ht. állomány tagja részére járó költségtérítést a fogadó szerv folyósítja.
(4) Nem jogosult áthelyezési költségtérítésre az, akit saját kérelmére helyeztek át vagy vezényeltek. Az állományilletékes parancsnok méltányosságból ilyen esetben is engedélyezheti az egyébként elszámolható költözködési költségek 50%-ának kifizetését.
Költözködési költségtérítések
13. § A ht. állomány tagját – a 12. § (1) és (2) bekezdése szerinti feltételek esetén – az átköltözéssel felmerülő kiadásainak megtérítésére költözködési költségtérítés címén megilleti
a) a bútorok és egyéb ingóságok szállítási költsége,
b) a saját és vele közös háztartásban élő, vele együtt költöző közeli hozzátartozók egyszeri utazási költsége, és
c) a költözködési átalány.
14. § (1) Az ingóságok szállítását elsősorban a bv. intézet gépjárművének igénybevételével kell biztosítani; ha ez nem lehetséges, akkor a számlával igazolt költséget kell megtéríteni.
(2) Szállítási költség különösen a fuvarozási, rakodási és biztosítási költség.
(3) Szállítási költségként felszámítható az üres csomagolóeszközök és az igénybe vett szállítóeszközök korábbi szolgálati helyre történő visszaszállításának igazolt költsége is.
15. § (1) Az áthelyezett saját maga, továbbá a vele együtt költöző házastársa vagy élettársa (a továbbiakban: házastárs), és az általa eltartott, vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója után jogosult a ténylegesen felmerült utazási költség megtérítésére.
(2) Az utazáshoz igénybe vehető közlekedési eszközt – a gazdaságosság figyelembevételével – az állományilletékes parancsnok határozza meg.
(3) Az utazási költséget a 8–10. § alapján kell megtéríteni.
16. § (1) A költözködési átalány a nem vagy nehezen számszerűsíthető költségeknek, továbbá a bútorok és más ingóságok fokozott elhasználódásának megtérítését szolgálja.
(2) A költözködési átalány összege az illetményalap 100%-a.
(3) A költözködési átalány azt a nyugállományú tagot is megilleti, aki a bv. intézet lakásgazdálkodási érdekével egyezően a bv. intézet vagy az önkormányzat kezelésében levő szolgálati lakásból költözik ki.
17. § (1) Költözködési költségtérítésre jogosult a ht. állomány egy évnél hosszabb időtartamra iskolára vezényelt tagja, ha a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozóját az iskola székhelyére, illetőleg az iskola befejezése után szolgálati helyére ingóságokkal együtt átköltözteti.
(2) Az ugyanazon szolgálati helyen szolgálatot teljesítő házastársak együttes áthelyezése esetén a költözködési költségtérítésre csak az egyik házastárs jogosult.
18. § (1) Az áthelyezett részére a költözködési átalány és az előrelátható szállítási költség együttes összegének legfeljebb 80%-áig terjedő előleg adható.
(2) A felvett előleget egy összegben vissza kell fizetni, ha a ht. állomány tagja az előleg felvételétől számított 30 napon belül az új szolgálati helyére nem költözött át.
Házastársi jövedelemkiegészítés
19. § (1) A ht. állomány tagja a 12. § (1) bekezdése szerinti áthelyezése esetén a vele együtt költöző házastársa kereset-, illetőleg jövedelemkiesésének átmeneti pótlása céljából jövedelemkiegészítésre jogosult. A jövedelemkiegészítés folyósítását a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka (a továbbiakban: országos parancsnok) engedélyezi.
(2) A jövedelemkiegészítésre a ht. állomány tagja akkor jogosult, ha a vele együtt költöző házastársa az átköltözés előtti lakóhelyén munkavégzésre irányuló fő- vagy részfoglalkozású jogviszony alapján keresettel, illetőleg jövedelemmel (a továbbiakban együtt: jövedelem) rendelkezett, és új lakóhelyén önhibáján kívül – így különösen megfelelő munkaalkalom hiányában – jövedelemhez nem jut, vagy annak összege a korábbi jövedelemnél kevesebb.
20. § (1) A jövedelemkiegészítés összegének meghatározásakor a házastárs korábbi jövedelmeként munkaviszony esetén az utolsó három hónapra számított átlagkeresetet, egyéb jogviszony esetén a személyes munkavégzés díjazásának az utolsó három hónapban elért havi átlagát, az új lakóhelyén szerzett jövedelmeként bármely rendszeres munkavégzésre irányuló jogviszonyból származó jövedelmét, továbbá a részére folyósított munkanélküli járadékot és átképzési támogatást kell figyelembe venni.
(2)3 Jövedelemkiegészítésként az (1) bekezdés szerinti jövedelmek különbözetét, legfeljebb azonban az áthelyezés évében és az áthelyezést követő első évben a havi munkabér kötelező legkisebb összegének 75%-át, a második évben 60%-át, a harmadik évben 50%-át kell fizetni.
(3) A jövedelemkiegészítés legfeljebb az átköltözést követő naptól az áthelyezést követő harmadik év végéig jár, és azt havonta utólag, a tárgyhónapot követő hónap 5-éig kell fizetni.
(4) A jövedelemkiegészítésre való jogosultság alapjául szolgáló körülmények megváltozását a ht. állomány tagja az állományilletékes parancsnoknak köteles haladéktalanul bejelenteni.
(5) A jövedelemkiegészítést a házastárs jövedelmeként kell figyelembe venni.
A különélők költségtérítése
21. § (1) Különélési díjra jogosult a más helységbe áthelyezett (vezényelt) nős, férjezett vagy családfenntartónak minősülő személy, akinek az új szolgálati helyén nincs lakása, és ezért családjától külön él.
(2) A családtól való különélésnek minősül az élettárstól való különélés is, ha a jogosult az áthelyezést (vezénylést) megelőzően legalább hat hónapon át élet- és vagyonközösségben együtt élt az élettársával, és erről az élettársával együtt írásbeli közös nyilatkozatot tett.
(3) A különélési díj szempontjából az áthelyezettnek a családfenntartói minőségét csak a saját háztartásában eltartott gyermekkel, szülővel kapcsolatban lehet megállapítani.
(4) Különélési díj illeti meg azt az egyedülálló személyt, aki igazolja, hogy keresőképtelen és jövedelem nélküli szülőjét (szüleit) vagy más eltartó nélküli kiskorú testvérét (testvéreit) áthelyezése (vezénylése) előtt saját háztartásában tartotta el, abban az esetben, ha azoknak eltartásra kötelezhető és keresőképes más hozzátartozója nincs, és a ht. állomány tagja az új szolgálati helyére lakás hiányában nem tudja őket átköltöztetni.
(5) A különélési díj a ht. állomány tagjának az áthelyezés időpontjától számított egy évig folyósítható. A különélési díj további egy évre történő folyósítását az állományilletékes parancsnok meghosszabbíthatja, ha fontos szolgálati érdek miatt a különélés nem szüntethető meg.
22. § A különélési díj napi összege az illetményalap egy munkanapra eső összegének 25%-a.
23. § (1) Ha az áthelyezett (vezényelt) az új szolgálati helyéről naponta családjához úgy vissza tud térni, hogy lakóhelyén legalább tíz órát eltölthet, különélési díj helyett utazási költségtérítésre jogosult.
(2) Az utazáshoz igénybe vehető és a költségtérítés szempontjából irányadó közlekedési eszközt – a gazdaságosság és a szolgálati érdek figyelembevételével – az állományilletékes parancsnok határozza meg.
24. § Nem jogosult a ht. állomány tagja különélési díjra
a) a szabadság (Hszt. 89. §) idejére,
b) ha kiküldetési (kül- vagy belföldi) költségtérítés címén napidíjban részesül, továbbá
c) ha az új szolgálati helyén a méltányolható lakásigényének megfelelő szolgálati lakást biztosítottak számára, vagy albérletben él családjával.
25. § A különélőnek az állandó lakóhelyére (családjához) való utazás és onnan a szolgálati helyére történő visszautazás költségét az utazási költségtérítésre vonatkozó szabályok szerint kell megtéríteni.
A MUNKÁBA JÁRÁSSAL KAPCSOLATOS
UTAZÁSI KÖLTSÉGTÉRÍTÉS
26. § A ht. állomány tagja a szolgálatteljesítés helyére utazással, munkába járással (a továbbiakban: munkába járással) kapcsolatos költségeinek megtérítésére – az e fejezetben foglalt kiegészítésekkel – a munkavállalókra vonatkozó jogszabályok szerint jogosult.
27. § (1) Az állományilletékes parancsnok jóváhagyásával helyközi munkába járás céljára saját gépjármű igénybevétele engedélyezhető akkor, ha ezt a szolgálati feladatok teljesítése indokolja, vagy a bv. intézet így költségmegtakarítást ér el.
(2) Nem számolható el a munkába járási költség arra az útszakaszra, amelyen a bv. intézet által szervezett, menetrend szerinti személyszállítás biztosított.
(3) Az állományilletékes parancsnok engedélyezheti az utazási többletköltség elszámolását, ha a szolgálati feladatok végrehajtása miatt a szokásos szolgálatteljesítési időtől eltérő időpontban kell a szolgálatteljesítés helyén jelen lenni, és emiatt utazási többletköltség merül fel.
28. §4 (1) A ht. állomány tagja részére – a 27. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével – a közlekedési viszonyoknak megfelelő helyi közlekedési bérlethez való hozzájárulás biztosítható. A büntetés-végrehajtás országos parancsnoka évente állapítja meg a hozzájárulás mértékét, amely a helyi közlekedési bérlet árának 100%-áig terjedhet.
(2) A hozzájárulás igénybevételének feltétele az érvényes bérletigazolvány bemutatása.
(3) A helyi közlekedési bérlethez való hozzájárulást időarányosan kell biztosítani.
(4) Nem fizethető a helyi közlekedési bérlethez való hozzájárulás annak,
a) aki gépjárművel történő munkába járáshoz költségtérítést vesz igénybe,
b) aki nyugdíjas-, vagy diák bérletigazolvánnyal rendelkezik,
c) akinek a szolgálati jogviszonya szünetel,
d) aki szülési szabadságot, terhességi gyermekágyi segélyt, gyermekgondozási díjat vesz igénybe,
e) aki a Hszt. 57. § (1) bekezdése alapján a felmentési ideje alatt a szolgálati kötelezettség teljesítése alól mentesül,
f) akit a Hszt. 132. §-a alapján a beosztásából felfüggesztettek.
EGYÉB UTAZÁSOK KÖLTSÉGTÉRÍTÉSE
Egészségügyi ellátással kapcsolatos utazási költség
29. § (1) A ht. állománynak a szolgálatteljesítéssel összefüggő kötelező szűrővizsgálatra berendelt tagja az 5–10. §-okban foglaltak szerint jogosult költségeinek megtérítésére.
(2) A ht. állomány tagja részére a 8–10. §-okban foglaltak szerint meg kell téríteni a gyógyító-megelőző kezelés, kórházi ellátás, gyógyfürdőbe utalás, gyógyászati segédeszközzel való ellátás, gyógyintézetbe utalás, kondicionálás, regenerálás céljából végrehajtott utazás költségét.
(3)–(4)5
Ruházati ellátással kapcsolatos utazási költség
30. § A ht. állomány tagjának az egyenruházati cikkek készítésével, beszerzésével, illetőleg kötelező felszerelési tárgyak vásárlásával kapcsolatos utazási költségét – ha a szolgálati helyen ilyen beszerzési lehetőség nincs – a 8–10. §-okban foglaltak szerint évente legfeljebb négy alkalommal meg kell téríteni.
A továbbtanulók utazási költségei
31. § (1) Ha a ht. állomány tagját a rendvédelmi tanintézet és más oktatási intézmény által szervezett tanfolyam elvégzésére, képesítést nyújtó levelező oktatásra, tudományos fokozat megszerzésére kötelezték, részére meg kell téríteni a felsorolt képzési formák kötelező foglalkozásaira, vizsgáira, összevonásaira való utazások költségét.
(2) A ht. állománynak a Hszt. 73. §-ának (2) bekezdése alapján továbbképzésre berendelt tagja részére a kiküldetés (vezénylés) szabályai szerint meg kell téríteni a ténylegesen felmerült, indokolt és igazolt költségét.
(3) Ha a ht. állomány tagjával tanulmányi szerződést kötöttek, az oktatásban (képzésben) résztvevő számára az ezzel kapcsolatos utazási és szállásköltsége részben vagy egészben megtéríthető.
Egyéb költségek
32. § A ht. állomány tagja részére meg kell téríteni a szabadságról, a munkaszüneti és pihenőnapról történő visszarendeléssel kapcsolatos költséget – így különösen az utazási költséget –, továbbá az előre kifizetett és a visszarendelés miatt igénybe nem vett szolgáltatások vissza nem téríthető ellenértékét.
HATÁLYBALÉPÉS
33. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
A rendeletet a 66/2011. (XII. 30.) BM rendelet 43. § (2) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte 2012. január 1. napjával.
Az 5. § a 26/2002. (XII. 20.) IM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
A 20. § (2) bekezdése a 26/2002. (XII. 20.) IM rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.
A 28. § a 77/2009. (XII. 28.) IRM rendelet 9. §-ával megállapított szöveg.
A 29. § (3)–(4) bekezdését a 26/2002. (XII. 20.) IM rendelet 3. §-a hatályon kívül helyezte.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás