7/1997. (ÜK. 11.) LÜ u t a s í t á s
az ügyészségi szolgálati viszonnyal kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 5/1995. (ÜK. 3.) LÜ utasítás módosításáról*
1997.12.15.
(A munkáltatói jogkör gyakorlója eltérő rendelkezés hiányában:)
„a) a legfőbb ügyész: a legfőbb ügyész helyettes, a főosztályvezető ügyész, a főosztályvezető, a főosztályi szervezetbe nem tartozó legfőbb ügyészségi osztályvezető ügyész és osztályvezető, az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet (a továbbiakban: OKKrI) igazgatója, a fellebbviteli főügyész, a fellebbviteli vezető ügyész, a megyei főügyész, a fővárosi főügyész (a továbbiakban a megyei főügyész és a fővárosi főügyész együtt: főügyész), a területi katonai ügyészség vezetője és a legfőbb ügyészhez közvetlenül beosztott személyi titkár, tisztviselő, ügykezelő, fizikai alkalmazott,”
(2) Az Ut. 3. §-a a következő új e) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi e)–f) pont jelölése f)–g) pontra változik:
(A munkáltatói jogkör gyakorlója eltérő rendelkezés hiányában:)
„e) a fellebbviteli főügyész, a fellebbviteli vezető ügyész: a vezetése alá tartozó fellebbviteli főügyészség, Katonai Fellebbviteli Ügyészség ügyészségi alkalmazottai,”
„(2) A fővárosi főügyész a munkáltatói jogkörét a fővárosi főügyészhelyettesre részben átruházhatja. Nincs helye a munkáltatói jogkör átruházásának az olyan jogkör tekintetében, amelynek gyakorlójaként törvény a főügyészt nevezi meg. A fővárosi főügyészhelyettes munkáltatói jogkörét a Fővárosi Főügyészség Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.”
2. § Az Ut. 4. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„4. § (1) A legfőbb ügyészségi alkalmazott, a fellebbviteli főügyész és a főügyész esetében a Legfőbb Ügyészség Személyügyi és Továbbképzési Főosztálya, a Katonai Főügyészség ügyészségi alkalmazottai, a Katonai Fellebbviteli Ügyészség és a területi katonai ügyészségek ügyészei, ügyészségi titkárai, fogalmazói esetében a Katonai Főügyészség Személyügyi és Információs Önálló Osztálya, más ügyészségi alkalmazott esetében a munkáltatói jogkör gyakorlója a) szerzi be a jelölt írásbeli nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul-e a bűnügyi nyilvántartást végző szerv megkereséséhez és a nyilvántartás teljes adatkörére vonatkozó adatszolgáltatáshoz,
b) keresi meg a bűnügyi nyilvántartást vezető szervet a bűnügyi nyilvántartás adatainak szolgáltatása érdekében,
c) kezdeményezi a pályaalkalmassági vizsgálatot, illetőleg az egészségügyi alkalmasság vizsgálatát,
d) keresi meg az ügyészi tanácsot vagy az ügyészségi alkalmazottak tanácsát, illetőleg az Üsztv. 17. §-ában meghatározott ügyészségi vezetőt a hatáskörükbe tartozó személyügyi kérdésekben való véleménynyilvánítási joguk gyakorlása érdekében, e) szerzi be a jelölttől – a legfőbb ügyészi és a legfőbb ügyész helyettesi tisztségre jelölt személy kivételével – a kinevezésnek az a)–c) pontban nem említett feltételeit, továbbá a besorolás szempontjából figyelembe vehető szolgálati időt igazoló okiratokat.
(2) Amennyiben a személyügyi döntés nem tartozik a munkáltatói jogkör gyakorlójának hatáskörébe, az (1) bekezdés b)–e) pontjában említett okiratokat a döntésre jogosulthoz történő előterjesztéséhez csatolja. (3) Az (1) bekezdés a)–c) pontjában említett intézkedést a munkáltatói jogkör gyakorlója helyett a Személyügyi és Továbbképzési főosztály is megteheti, ha azt a pályázat elbírálásának rövid határideje vagy más fontos ok szükségessé teszi. Ilyen esetben is biztosítani kell azonban, hogy a bűnügyi nyilvántartási adatokat és a pályaalkalmassági vizsgálat eredményét a munkáltatói jogkör gyakorlója kinevezési javaslatának megtétele előtt megismerhesse.”
3. § Az Ut. 5. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„5. § (1) Egyes tisztviselői, ügykezelői munkakörök betöltésének jogszabályban nem említett feltételei, különösen: a) OKKrI kutatói és segédmunkatársai esetében a munkakör jellege szerint megkívánt egyetemi végzettség és a külön utasítás1 szerinti képesítés,
b) számítástechnikai, informatikai, pénzügyi, gazdálkodási, műszaki, nemzetközi, titkársági, munkaügyi, személyügyi magasabb vezető állású és vezető állású tisztviselői munkakörökben:
ba) főosztályvezető, főosztályvezető-helyettes, legfőbb ügyészségi, katonai főügyészségi osztályvezető és osztályvezető-helyettes, OKKrI osztályvezetője és osztályvezető-helyettese esetében:
– felsőfokú szakirányú iskolai végzettség, vagy
– más felsőfokú iskolai végzettség és szakirányú felsőfokú szakképesítés,
bb) fellebbviteli főügyészségi, főügyészségi és katonai ügyészségi osztályvezető esetében:
– felsőfokú szakirányú iskolai végzettség, vagy
– középfokú iskolai végzettség és szakirányú felsőfokú szakképesítés,
bc) legfőbb ügyészségi és katonai főügyészségi csoportvezető, OKKrI csoportvezetője, fellebbviteli főügyészségi, főügyészségi és katonai ügyészségi osztályvezető-helyettes, csoportvezető esetében:
– felsőfokú szakirányú iskolai végzettség, vagy
– más felsőfokú iskolai végzettség és szakirányú felső- vagy középfokú szakképesítés, vagy
– szakirányú középfokú iskolai végzettség,
c) számítástechnikai tisztviselői munkakörökben, így számítástechnikai szervező (rendszerszervező, folyamatszervező), számítástechnikai programozó (alkalmazói programozó, rendszerprogramozó) és számítástechnikai műszaki (üzemeltetés-biztonsági, távközlési, híradástechnikai stb.) munkakörök esetében):
– szakirányú felső- vagy középfokú iskolai végzettség, vagy
– középfokú iskolai végzettség és felső- vagy középfokú számítástechnikai szakképesítés,
d) pénzügyi, gazdálkodási és számviteli tisztviselői munkakörökben:
da) költségvetési ügyintéző, könyvelő esetében:
– szakirányú középfokú iskolai végzettség, vagy
– középiskolai végzettség és szakirányú felső- vagy középfokú pénzügyi, számviteli képesítés,
db) bér-, létszám- és társadalombiztosítási ügyintéző esetében:
– szakirányú középfokú iskolai végzettség, vagy
– középfokú iskolai végzettség és szakirányú felső- vagy középfokú szakképesítés,
dc) műszaki ügyintéző és üdülővezető esetében:
– szakirányú középfokú iskolai végzettség, vagy
– középfokú iskolai végzettség és szakirányú felső- vagy középfokú szakképesítés,
e) munkaügyi, személyügyi, továbbképzési területen foglalkoztatott tisztviselői munkakörökben:
– szakirányú felsőfokú iskolai végzettség, vagy
– más felsőfokú iskolai végzettség és felső- vagy középfokú munkaügyi, személyügyi szakképesítés, vagy
– középfokú iskolai végzettség és felső- vagy középfokú munkaügyi, személyügyi, továbbképzési szakképesítés,
f) titkárnői, gépírói munkakörökben:
– gépíró és gyorsíró, vagy gépíró és szövegszerkesztő képesítés,
g) irattárosi munkakörben irattárosi képesítés.
(3) Amennyiben az ügyészségi alkalmazott munkakörében több feladatot lát el, a munkaideje nagyobb részét kitevő feladatköre ellátására előírt képesítéssel kell rendelkeznie.
(4) Azt a személyt, aki az (1)–(3) bekezdésben említett feltételeknek nem felel meg, a képesítés megszerzésének várható időtartamára határozott időre kell kinevezni, illetőleg kinevezését – hozzájárulásával – határozott időtartamra kell módosítani. (5) Egyes tisztviselői, illetőleg ügykezelői munkakörök ellátásához szükséges – az ügyészségi munka sajátos ismereteiről számot adó – vizsgakövetelmények a következők:
a) az irodavezetői, a titkárnői, az igazgatási, a személyügyi ügyintézői munkakörökben és az ügyviteli irodában alkalmazottak esetében ügyészségi ügyviteli vizsga,
b) az információs munkakörökben alkalmazottak esetében ügyészségi statisztikai vizsga,
c) a titkos ügykezelői munkakörökben alkalmazottak esetében titkos ügykezelői vizsga.
(6) Amennyiben az ügyészségi ügyviteli, statisztikai, illetőleg titkos ügykezelői vizsgára kötelezett ügyészségi alkalmazott a vizsgát a kinevezésben meghatározott időpontig nem teszi le, kinevezését – hozzájárulásával – olyan munkakörre lehet módosítani, amelynek ellátásához az előírt vizsgakövetelmények nem szükségesek.”
(Az ügyészségi alkalmazottak kinevezésének jogkörét a következő vezetői munkakört betöltő ügyészségi alkalmazottak gyakorolják:)
„a) a legfőbb ügyész nevezi ki: a legfőbb ügyész helyettes és a katonai ügyészségi csoportvezető ügyész kivételével az ügyészeket, ideértve a magasabb vezető állású és a vezető állású ügyészeket; a magasabb vezető állású tisztviselőket, a Legfőbb Ügyészség és az OKKrI vezető állású tisztviselőit az irodavezetők kivételével; az ügyészségi titkárokat, fogalmazókat, nyomozókat, valamint a közvetlenül hozzá beosztott tisztviselőt, ügykezelőt, fizikai alkalmazottat;”
(2) Az Ut. 6. §-ának (1) bekezdése a következő új e) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi e)–f) pont jelölése f)–g) pontra változik:
(Az ügyészségi alkalmazottak kinevezésének jogkörét a következő, vezetői munkakört betöltő ügyészségi alkalmazottak gyakorolják:)
„e) a fellebbviteli főügyész, a fellebbviteli vezető ügyész nevezi ki: a vezetése alá tartozó tisztviselőket, ideértve a vezető állású tisztviselőket; ügykezelőket és fizikai alkalmazottakat;”
„(2) A fővárosi főügyész a kinevezési jogkörét a fővárosi főügyészhelyettesre részben átruházhatja. A fővárosi főügyészhelyettes kinevezési jogkörét a Fővárosi Főügyészség Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.”
„d) az alapilletményt és a pótlékokat;”
„(2) A tisztviselők, az ügykezelők és a fizikai alkalmazottak munkaköri elnevezését a szolgálati helyük szintjére utaló jelzővel kell kiegészíteni.”
9. § Az Ut. 12. §-ának (2) bekezdésében „a véleménynyilvánításra jogosult ügyészségi vezető és ügyészségi testület” szövegrész helyébe „az Üsztv. 17. §-a szerint véleménynyilvánításra jogosult ügyészségi vezető és ügyészségi testület” szövegrész lép.
„(2) A katonai főügyész jogkörébe tartozik – törvény keretei között – a főosztályvezető ügyész, a fellebbviteli vezető ügyész és a területi katonai ügyészség vezetője kivételével:
a) a katonai ügyész és ügyészségi titkár soron kívüli előresorolása,
b) a katonai ügyészségi fogalmazó magasabb fizetési fokozatba előresorolása, továbbá
c) a katonai ügyészségi titkár és fogalmazó alapilletményének a munkavégzés színvonalára tekintettel történő emelése, illetőleg csökkentése.
(3) A munkáltatói jogkör gyakorlójának jogkörébe tartozik, törvény keretei között:
a) a soron kívüli előresorolás,
b) az ügyészségi fogalmazó magasabb fizetési fokozatba előresorolása,
c) a munkavégzés színvonalára tekintettel az alapilletmény emelése, illetőleg csökkentése.
(4) A főügyész jogkörébe tartozik az irányítása alá tartozó helyi ügyészségek között azonos beosztásba történő áthelyezés a nem vezető állású ügyész, az ügyészségi titkár és fogalmazó esetében.”
(2) A főügyész jogkörébe tartozik a kirendelés, amennyiben az a vezetése, illetőleg irányítása alá tartozó ügyészségek között történik és nem jár az illetmény megváltoztatásával.
(3) A katonai ügyészségi alkalmazott kirendeléséről a katonai főügyész dönt.
(4) A Legfőbb Ügyészséghez történő, három hónapot meg nem haladó tartalmú kirendelés iránt a fellebbviteli főügyésznél és a főügyésznél alacsonyabb beosztású ügyészségi alkalmazott esetében – a főosztályvezető ügyész vagy a főosztályvezető, illetőleg a főosztályi szervezetbe nem tartozó legfőbb ügyészségi osztályvezető ügyész kezdeményezésére, illetőleg egyetértésével – a munkáltatói jogkör gyakorlója intézkedik.”
„(1) Ha az ügyész kéri, hogy a szakmai kollégium, katonai ügyész esetében az összügyészi értekezlet a minősítés megállapításairól véleményt nyilvánítson, a szakmai kollégiumot, illetőleg az összügyészi értekezletet az Üsztv. 41. §-a (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott esetben tizennégy napon belüli időpontra, más esetben pedig harminc napon belüli időpontra kell összehívni.”
14. § Az Ut. 23. §-ának (2) bekezdése a „befejező időpontját” szövegrészt követően „a fellebbviteli főügyész, a fellebbviteli vezető ügyész,” szövegrésszel egészül ki.
15. § (1) Az Ut. 24. §-ának (5) bekezdésében az „és a fizikai alkalmazott” szövegrész helyébe az „és a tisztviselő, ügykezelő, fizikai alkalmazott” szövegrész lép.
(2) Az Ut. 24. §-ának (6) bekezdésében „a fizikai alkalmazott kivételével” szövegrész helyébe „az ügykezelő és a fizikai alkalmazott kivételével” szövegrész lép.
16. § (1) Az Ut. 26. §-ának (1) bekezdésében a „kinevezést követő 5 napon belül” szövegrész helyébe a „kinevezést követő harminc napon belül” szövegrész lép.
(2) Az Ut. 26. §-ának (3) bekezdésében „A főügyész” szövegrész helyébe „A fellebbviteli főügyész, a főügyész” szövegrész, „A területi katonai ügyészségek vezetőinek” szövegrész helyébe pedig „A fellebbviteli vezető ügyésznek és a területi katonai ügyészségek vezetőinek” szövegrész lép.
„(3) A menetlevélen rögzített indulás és érkezés közötti időtartamon felül, ha a gépkocsi mosása az indulás előtt vagy a visszaérkezés után szükséges és azt a gépkocsivezető végzi, fél órát lehet munkaidőként elszámolni.”
„32. § (1) A gépkocsivezető munkaköri leírásának tartalmaznia kell a gépkocsi vezetésén kívül ellátandó feladatokat is. (2) A legfőbb ügyész mellé beosztott gépkocsivezető az V. fizetési osztály 1. fizetési fokozatára megállapított alapilletmény (a továbbiakban: legalacsonyabb ügykezelői alapilletmény) harminc százalékának, a legfőbb ügyész helyettes mellé beosztott gépkocsivezető pedig a legalacsonyabb ügykezelői alapilletmény huszonöt százalékának megfelelő összegű illetménypótlékban részesül havonta.”
22. § Az Ut. 33. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a „kezdő ügykezelői fizetésnek” szövegrész helyébe a „legalacsonyabb ügykezelői alapilletménynek” szövegrész lép, b) pontjában a „kezdő ügykezelői fizetés” szövegrész helyébe a „legalacsonyabb ügykezelői alapilletmény” szövegrész lép.
24. § (1) Ez az utasítás – a (2) bekezdésben felsorolt rendelkezések kivételével – a közzétételét követő hónap 15. napjával lép hatályba.
(2) 1998. július 1. napján lép hatályba az utasítás
(3) Az utasítás közzétételét követő hónap 15. napjával hatályát veszti:
(5) Az utasítás hatályba lépése nem érinti az azt megelőzően hatályos jogszabályokban és legfőbb ügyészi utasításokban előírt képesítési követelményeknek megfelelően történt kinevezések érvényességét.
Dr. Györgyi Kálmán s. k.,
legfőbb ügyész
Melléklet a 7/1997. (ÜK. 11.) LÜ utasításhoz
Az egyes tisztviselői feladatkörökben meghatározott szakirányú
iskolai végzettségek és szakirányú szakképesítések
1. Számítógépes, informatikai feladatok ellátására alkalmazott vezetők, tisztviselők esetében:
a) Számítógépes, informatikai feladatkörben:
Szakirányú felsőfokú végzettség:
– felsőoktatási intézményben programozó matematikus, programtervező matematikus, matematikus, informatika, számítástechnika, telekommunikációs, villamosmérnök, közgazdasági szakon szerzett egyetemi, főiskolai végzettség, vagy
– egyéb, műszaki, természettudományi, közgazdasági jellegű felsőoktatási intézményben szerzett végzettség és ügyvitelszervezői, programtervezői, számítógép-programozói, rendszerszervező és egyéb számítástechnikai jellegű felsőfokú szakképesítés (szakmai vizsga).
Szakirányú felsőfokú szakképesítés:
minden olyan számítástechnikai, informatikai jellegű szakképesítés (szakmai vizsga), amelyet az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) vagy külön jogszabályban felsőfokúnak minősítenek vagy minősítettek (különösen az ügyvitelszervező, programtervező, számítógép-programozó, rendszerszervező, folyamatszervező).
Szakirányú középfokú iskolai végzettség:
szakközépiskola számítástechnikai, informatikai szakán szerzett végzettség.
Szakirányú középfokú szakképesítés:
– középfokú számítástechnikai szakképesítés, vagy
– az OKJ szerinti számítástechnikai programozó, számítógéprendszer-programozó, számítástechnikai szoftverüzemeltető, információs rendszerszervező, számítógépes adatkezelői szakképesítés (szakmai vizsga).
b) Telekommunikációs informatikai feladatkörben:
Szakirányú felsőfokú iskolai végzettség:
műszaki egyetemi, tudományegyetem természettudományi karán, egyetem, főiskola műszaki szakán szerzett végzettség.
Szakirányú középfokú iskolai végzettség, illetve szakirányú középfokú szakképesítés:
– híradástechnikai, távközlési, postaforgalmi szakközépiskola, ilyen technikusi végzettség, vagy
– az OKJ szerinti híradástechnikus, távközléstechnikus szakképesítés (szakmai vizsga).
c) Statisztikai informatikai feladatkörben:
Szakirányú felsőfokú végzettség:
– közgazdasági szakmacsoport felsőoktatási intézményeiben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség, vagy
– egyetemi jogi végzettség, vagy
– egyetemi, főiskolai végzettség és felsőfokú statisztikusi szakképesítés.
2. Pénzügyi, ellenőrzési, gazdálkodási feladatok ellátására alkalmazott vezetők és tisztviselők esetében:
Szakirányú felsőfokú végzettség:
– közgazdaságtudományi egyetemen, tudományegyetem közgazdasági szakán szerzett végzettség, vagy
– egyetemi jogi végzettség, vagy
– pénzügyi és számviteli főiskolán szerzett végzettség, vagy
– államigazgatási főiskolán szerzett végzettség és felsőfokú pénzügyi-számviteli képesítés vagy más szakirányú felsőfokú szakképesítés (szakmai vizsga).
Szakirányú felsőfokú szakképesítés:
az OKJ szerinti felsőfokú pénzügyi, számviteli szakképesítés, különösen a felsőfokú államháztartási, mérlegképes könyvelői, felsőfokú tervgazdasági-beruházási, felsőfokú munkavédelmi, felsőfokú társadalombiztosítási, felsőfokú okleveles ügyvitelszervezői, felsőfokú adóügyi szakképesítés (szakmai vizsga).
Szakirányú középfokú iskolai végzettség, szakirányú középfokú szakképesítés:
– közgazdasági szakközépiskolai, közgazdasági technikumi végzettség, vagy
– szakirányú középfokú pénzügyi-számviteli szakképesítés az OKJ szerint, különösen pénzügyi ügyintéző, pénzügyi-számviteli ügyintéző, képesített könyvelő, adó vagy illeték szakon tett szakmai vizsga.
3. Műszaki vezetők és tisztviselők esetében:
Szakirányú felsőfokú iskolai végzettség:
– műszaki egyetemi, műszaki főiskolai végzettség, vagy
– felsőoktatási intézmény műszaki szakán szerzett oklevél, vagy
– katonai akadémián és főiskolán technika szakon szerzett végzettség.
4. Személyzeti, munkaügyi feladatok ellátására alkalmazott tisztviselők esetében:
Szakirányú felsőfokú iskolai végzettség:
– egyetemi jogi végzettség, vagy
– tudományegyetem bölcsészettudományi karának humán szervező, pszichológia, szociálpolitikus, szociológiai szakán szerzett egyetemi, főiskolai végzettség, vagy
– közgazdasági szakmacsoport felsőoktatási intézményeiben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség, vagy
– államigazgatási főiskolai végzettség, vagy
– egyetemi, főiskolai pedagógus végzettség.
Szakirányú felsőfokú szakképesítés:
munkaügyi, társadalombiztosítási, személyügyi, személyzeti felsőfokú szakképesítés (szakmai vizsga).
Szakirányú középfokú iskolai végzettség, szakirányú középfokú szakképesítés:
– közgazdasági szakközépiskolai végzettség, vagy
– középfokú munkaügyi, társadalombiztosítási, személyügyi, személyzeti szakképesítés (szakvizsga).
5. Nemzetközi kapcsolatok, sajtónyilvánosság szervezésével kapcsolatos feladatok ellátására alkalmazott vezetők esetében:
Szakirányú felsőfokú iskolai végzettség:
különösen tudományegyetem bölcsészettudományi karán szerzett végzettség, egyetemi jogi végzettség, egyetemi, főiskolai pedagógus végzettség, közgazdaságtudományi egyetemi, külkereskedelmi főiskolai, pénzügyi és számviteli főiskolai végzettség, államigazgatási főiskolai végzettség, rendőrtiszti főiskolai végzettség, katonai akadémia, főiskola kommunikációs, PR szakán szerzett végzettség.
6. Könyvtári, dokumentációs, ügyiratkezelési feladatok ellátására alkalmazott vezetők esetében:
Szakirányú felsőfokú iskolai végzettség:
különösen egyetemi jogi végzettség, tudományegyetem bölcsészettudományi karán, államigazgatási főiskolán, pénzügyi és számviteli főiskolán szerzett végzettség, könyvtáros, művelődésszervező, vállalat-gazdasági, pénzügyi szakon szerzett egyetemi, főiskolai végzettség.
Szakirányú középfokú iskolai végzettség, szakirányú középfokú szakképesítés:
– különösen közgazdasági szakközépiskolai végzettség, vagy
– középfokú könyvtáros-asszisztens, ügyvitelszervező szakképesítés.”
