• Tartalom

70/1997. (VII. 15.) OGY határozat

70/1997. (VII. 15.) OGY határozat

a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság létrehozásáról1

2010.12.27.

Az Országgyűlés

1. a nemzeti hírügynökségről szóló 1996. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Nht.) 31. §-a alapján – a mellékletben foglalt Alapító Okirat elfogadásával – a Magyar Állam nevében egyszemélyes részvénytársaságként megalapítja a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaságot (a továbbiakban: részvénytársaság);

2. a ,,XXXII. Magyar Távirati Iroda'' költségvetési fejezet előirányzatát az ,,I. Országgyűlés'' költségvetési fejezetbe csoportosítja át;

3–11.2

Melléklet a 70/1997. (VII. 15.) OGY határozathoz


A Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság
Alapító Okirata

ALAPÍTÓ OKIRAT,

amely a gazdasági társaságokról szóló törvény (a továbbiakban: Gt.), valamint a nemzeti hírügynökségről szóló törvény (a továbbiakban: Nht.) alapján a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság (a továbbiakban: részvénytársaság) zártkörű alapításáról az alábbiak szerint rendelkezik:3

I. A részvénytársaság alapvető adatai

1.1. A részvénytársaság alapítója: a Magyar Állam nevében a Magyar Köztársaság Országgyűlése (a továbbiakban: Alapító).
Székhely: Budapest V., Kossuth tér 1–3.

1.2.4 A részvénytársaság cégneve: MTI Magyar Távirati Iroda Zártkörűen működő Részvénytársaság
– angolul: MTI Hungarian News Agency Privately Owned Joint-Stock Company
– franciául: MTI Agence Télégraphique Hongroise Société Anonyme sans appel public ŕ l'épargne
– németül: MTI Ungarische Nachrichtenagentur Geschlossene Aktiengesellschaft
– oroszul: Zakritoje Akcionyernoje Obscsesztvo MTI Vengerszkoje Tyelegrafnoje Agentsztvo

A részvénytársaság rövidített cégneve: MTI Zrt.
– angolul: MTI Hungarian News Agency. Co.
– franciául: MTI Agence Télégraphique Hongroise S. A.
– németül: MTI Ungarische Nachrichtenagentur AG
– oroszul: ZAO MTI Vengerszkoje Tyelegrafnoje-Agentsztvo

1.3. A részvénytársaság székhelye: Budapest I., Naphegy tér 8.

1.4.5 A részvénytársaság telephelyei:
Budapest I., Fém u. 8.
Budapest I., Naphegy tér 1.
Budapest I., Naphegy tér 8.
Budapest I., Krisztina krt. 24.
Budapest VII., Károly krt. 19–21.

1.5. A részvénytársaság fióktelepe:
Gödöllő, Hegy u. 1.

1.6. A részvénytársaság határozatlan időre alakul. Üzleti tevékenységét az Alapító Okiratot elfogadó országgyűlési határozatnak a Magyar Közlönyben történő közzétételének napján kezdi meg. A részvénytársaság első üzleti éve tevékenysége megkezdésének napjától az adott év december 31-éig tart. Ezt követően az üzleti évek minden év január 1. napjától december 31. napjáig tartanak. A részvénytársaság megszüntetéséről az Országgyűlés törvényben rendelkezik.

1.7. A részvénytársaság a Magyar Távirati Iroda költségvetési szerv általános jogutódja.

II. A részvénytársaság feladatai

2.1. A részvénytársaság közszolgálati feladatai:
a) a közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről híreket, tudósításokat, fényképeket, adathordozókat, háttéranyagokat, grafikákat, dokumentációs adatokat szolgáltat,
b) biztosítja a hozzáférhetőséget minden olyan hírhez és tudósításhoz, amelynek ismerete szükséges a nyilvánosság számára az egyéni és közösségi jogok és érdekek megfelelő érvényesítéséhez,
c) közreműködik az állami szervek, más szervezetek és a természetes személyek közérdekű közleményeinek a nyomtatott és az elektronikus sajtóhoz történő továbbításában,
d) rendszeres és tényszerű tájékoztatást nyújt a parlamentben képviselettel rendelkező pártok Országgyűléssel összefüggő tevékenységéről és a Kormány tevékenységéről, az ezzel összefüggő hivatalos közleményeket nyilvánosságra hozza,
e) rendszeres és tényszerű tájékoztatást nyújt külföldre a legfontosabb magyarországi eseményekről és az ország életének főbb folyamatairól,
f) rendszeresen és tényszerűen tájékoztat a Magyar Köztársaság határain kívül élő magyarság életéről, illetve számára hírszolgáltatást nyújt,
g) rendszeres és tényszerű tájékoztatást nyújt a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek életéről,
h) választási időszakban külön törvényben meghatározottak szerint gondoskodik a tájékoztatásról,
i) rendkívüli állapot, illetve szükségállapot idején külön törvényben meghatározott feladatokat végez,
j) a tevékenysége során birtokába került kulturális értékek és történelmi jelentőségű eredeti dokumentumok tartós megőrzéséről és védelméről archívumában gondoskodik, azokat szakszerűen összegyűjti, tárolja, gondozza és az azokhoz való hozzáférhetőséget biztosítja,
k) részt vesz a nemzetközi hírügynökségi szervezetek munkájában.

2.2. A részvénytársaság a 2.1. pontban meghatározott közszolgálati feladatok ellátása érdekében
a) az ország minden megyéjére és a fővárosra kiterjedő belföldi tudósítói hálózatot tart fenn és működtet,
b) az ország nemzetközi kapcsolatrendszerének és érdekeinek megfelelő külföldi tudósítói hálózatot tart fenn és működtet,
c) gondoskodik műszaki eszközeinek üzemeltetéséről és módszeres fejlesztéséről.

2.3.6 A részvénytársaság a 2.1. pontban meghatározott feladatok megvalósítása érdekében az alábbi „A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerébe” (TEÁOR 2003) tartozó tevékenységi kört gyakorolja:

Fő tevékenység:
92.40 '03 Hírügynökségi tevékenység

Egyéb tevékenység:
22.11 '03 Könyvkiadás
22.12 '03 Napilapkiadás
22.13 '03 Időszaki kiadvány kiadása
22.14 '03 Hangfelvétel kiadás
22.15 '03 Egyéb kiadás
22.21 '03 Napilapnyomás
22.22 '03 Máshova nem sorolt nyomás
22.23 '03 Könyvkötés
22.24 '03 Nyomdai előkészítő tevékenység
22.25 '03 Kisegítő nyomdai tevékenység
22.31 '03 Hangfelvétel-sokszorosítás
22.32 '03 Videofelvétel-sokszorosítás
22.33 '03 Számítógépes adathordozó sokszorosítása
32.10 '03 Elektronikai alkatrész gyártása
32.20 '03 Ipari híradástechnikai termék gyártása
45.31 '03 Villanyszerelés
45.32 '03 Szigetelés
45.33 '03 Víz-, gáz-, fűtésszerelés
45.34 '03 Egyéb épületgépészeti szerelés
45.41 '03 Vakolás
45.42 '03 Épületasztalos-szerkezet szerelése
45.43 '03 Padló-, falburkolás
45.44 '03 Festés, üvegezés
45.45 '03 Egyéb befejező építés
50.20 '03 Gépjárműjavítás
51.90 '03 Egyéb nagykereskedelem
52.47 '03 Könyv-, újság-, papíráru-kiskereskedelem
55.10 '03 Szállodai szolgáltatás
55.23 '03 Egyéb szálláshely-szolgáltatás
55.30 '03 Étkezőhelyi vendéglátás
60.23 '03 Egyéb szárazföldi személyszállítás
63.21 '03 Egyéb szárazföldi szállítást segítő tevékenység
64.20 '03 Távközlés
70.20 '03 Ingatlan bérbeadása, üzemeltetése
71.33 '03 Irodagép, számítógép kölcsönzése
72.10 '03 Hardver-szaktanácsadás
72.21 '03 Szoftver-kiadás
72.22 '03 Egyéb szoftver-szaktanácsadás, -ellátás
72.30 '03 Adatfeldolgozás
72.40 '03 Adatbázis-tevékenység, on-line kiadás
72.50 '03 Irodagép-, számítógép-javítás
72.60 '03 Egyéb számítástechnikai tevékenység
74.13 '03 Piac- és közvélemény-kutatás
74.40 '03 Hirdetés
74.81 '03 Fényképészet
74.87 '03 Máshova nem sorolt, egyéb gazdasági szolgáltatás
85.12 '03 Járóbeteg-ellátás
92.11 '03 Film-, videogyártás
92.12 '03 Film-, videoterjesztés
92.20 '03 Rádió-televízió műsorszolgáltatás
92.51 '03 Könyvtári, levéltári tevékenység

III. A részvénytársaság vagyona, alaptőkéje és részvénye

3.1. A részvénytársaság vagyona
Az Alapító az Alapító Okirat elfogadásával egyidejűleg a Magyar Távirati Iroda költségvetési szervnek az 1. számú mellékletként csatolt vagyonmérlegben kimutatott vagyonát a részvénytársaság saját tőkéjeként bocsátja a részvénytársaság tulajdonába és rendelkezésére.
A Magyar Távirati Iroda költségvetési szerv vagyonértékelését az AUDIT Könyvszakértő és Tanácsadó Rt. és az Aquincum Osztrák–Magyar Könyvszakértői Kft. által létrehozott jogi személyiség nélküli konzorcium végezte, a vagyonmérleget dr. Horváth József (bejegyzési szám: KI-3284/95/XII.) okleveles könyvvizsgáló auditálta.

3.2.7 A részvénytársaság alapításkori saját tőkéje 2 642 394 000 Ft, azaz kettőmilliárd-hatszáznegyvenkettőmillió-háromszázkilencvennégyezer forint, amely 1 750 000 000 Ft, azaz egymilliárd-hétszázötvenmillió forint alaptőkéből (jegyzett tőkéből) és 892 394 000 Ft, azaz nyolcszázkilencvenkettőmillió-háromszázkilencvennégy-
ezer forint tőketartalékból áll.
A részvénytársaság alaptőkéjéből a pénzbeli hozzájárulás összege 250 000 000 Ft, azaz kettőszázötvenmillió forint, a nem pénzbeli hozzájárulás (apport) értéke 1 500 000 00 Ft, azaz egymilliárd-ötszázmillió forint.
A pénzbeli hozzájárulást az Alapító a részvénytársaság bankszámlájára történő átutalással teljesíti.
A nem pénzbeli hozzájárulás tárgyát és értékét ugyancsak az 1. számú melléklet tartalmazza, melynek teljes egésze az alapításkor a részvénytársaság rendelkezésére áll.
A részvénytársaság tulajdonába kerülő ingatlanok jegyzékét a 3. számú melléklet tartalmazza.

3.3. A részvénytársaság alaptőkéje 1 750 000 000 Ft, amely egy db 1 750 000 000 Ft, azaz egymilliárd-hétszázötvemillió forint névértékű, névre szóló, forgalomképtelen törzsrészvényből áll. A részvényt az értékpapírokra vonatkozó előírások betartásával, nyomdai úton kell előállítani.

3.4. A részvény kiadásáról – a részvénytársaság cégbejegyzését és az alaptőke teljes rendelkezésre bocsátását követően – a részvénytársaság elnöke köteles gondoskodni.

3.5. A részvényen fel kell tüntetni:
a) a részvénytársaság cégnevét és székhelyét,
b) a részvény sorszámát, névértékét, azt, hogy névre szóló, és tulajdonosa a Magyar Állam.
c) a részvény fajtáját, illetve a részvényhez fűződő, a jelen Alapító Okiratban meghatározott jogokat,
d) a kibocsátás időpontját, a kibocsátáskori alaptőke nagyságát, és azt, hogy a részvények száma egy,
e) a részvénytársaság elnökének a cégjegyzés szabályai szerinti aláírását,
f) a részvény értékpapírkódját.

IV. Közgyűlés, a közgyűlés hatáskörébe tartozó, az Alapító által gyakorolt jogok

4.1. Az Alapító a társaságot zártkörű, egyszemélyes részvénytársaságként hozza létre, így a részvénytársaságnál közgyűlés nem működik. A Gt. és más jogszabály alapján a közgyűlés hatáskörébe tartozó jogokat a Gt. 300. §-a és az Nht. 4. §-a alapján, az Nht. eltérő rendelkezése hiányában az Alapító az alábbiak szerint gyakorolja:
Az Alapító hatáskörébe tartozik különösen:
– az Alapító Okirat elfogadása és módosítása,
– az alaptőke felemelése és leszállítása,
– az Nht. 9. §-ában meghatározott elnöki beszámoló alapján a mérleg és az eredménykimutatás megállapítása, jóváhagyása, a nyereség felosztása,
– a részvénytársaság elnökének évente történő beszámoltatása, ennek keretében a mérleg és eredménykimutatás jóváhagyása,
– a felügyelő bizottság elnökének és egy tagjának megválasztása és visszahívása,
– a Tulajdonosi Tanácsadó Testület (a továbbiakban: TTT) tagjainak megválasztása,
– döntés minden olyan ügyben, amelyet a Gt. a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

4.2. Az Alapító minden olyan kérdésben határozattal intézkedhet, amely jogszabály alapján nem tartozik más szerv vagy a társaság elnökének kizárólagos hatáskörébe.

V. A részvénytársaság ügyvezetése, a részvénytársaság alelnökei

5.1. A részvénytársaságnál igazgatóság nem működik, a részvénytársaság ügyvezetését az elnök látja el. Az elnök gyakorol minden olyan jogot, amelyet jogszabály, jelen Alapító Okirat, illetve a társaság szervezeti és működési szabályzata nem utal más szerv vagy személy kizárólagos hatáskörébe.

5.2. A részvénytársaság elnökét a TTT által kiírt nyilvános pályázat elbírálását követően tett előterjesztés alapján, a miniszterelnök javaslatára, a köztársasági elnök nevezi ki, illetve menti fel. Az elnök megbízatása öt évre szól.

5.3. Nem nevezhető ki a részvénytársaság elnökévé, aki a kinevezést megelőző két évben köztársasági elnök, miniszterelnök, a Kormány tagja, politikai államtitkár, országgyűlési képviselő, főpolgármester, polgármester, illetve politikai párt országos vagy területi szervezetének tisztségviselője volt.

5.4. Az elnök képviseli a részvénytársaságot harmadik személyekkel szemben, a bíróságok és más hatóságok előtt, kialakítja és irányítja a részvénytársaság munkaszervezetét, gyakorolja a munkáltatói jogokat.

5.5. Az elnök a TTT véleményének kikérését követően – a TTT Titkárságára vonatkozó rendelkezések tekintetében a TTT egyetértésével – megalkotja a részvénytársaság szervezeti és működési szabályzatát.

5.6. Az elnök gondoskodik a részvénytársaság üzleti könyveinek – így különösen a részvénykönyvnek – a szabályszerű vezetéséről.

5.7.8 A részvénytársaság elnöke az Nht., a Gt., más jogszabályok és az Alapító Okirat rendelkezéseivel összhangban irányítja a részvénytársaságot. Ennek keretében:
– évente írásban beszámol az Országgyűlésnek a részvénytársaság tevékenységéről, amelynek keretében sor kerül a mérleg és eredménykimutatás jóváhagyására, valamint a nyereség felosztására. Az elnök beszámolóját a részvénytársaság felügyelőbizottságának véleményével együtt kell az Országgyűlés elé terjeszteni.
– az Országgyűlésnek történő évenkénti beszámolás keretében elkészíti és bemutatja a részvénytársaság következő évi gazdálkodási tervét, és gondoskodik annak végrehajtásáról;
– kinevezi az alelnököket és gyakorolja a részvénytársaság dolgozói tekintetében a munkáltatói jogokat;
– az Országos Rádió és Televízió Testülettel egyetértésben külön szabályzatban megállapítja az archíválás szabályait és feltételeit, a hasznosítás módját a közgyűjteménynek nem minősülő dokumentumok vonatkozásában;
– gondoskodik az 500 000 Ft-os szerződési értéket meghaladó szerződésekről külön nyilvántartás vezetéséről;
– az elnök köteles a felügyelő bizottság egyidejű értesítése mellett az Alapítót – a szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslat megtételével – tájékoztatni, ha a részvénytársaság az alaptőkéjének egyharmadát elvesztette, vagy a részvénytársaság fizetéseit megszüntette, és vagyona a tartozásokat nem fedezi.

5.8.9 Az elnök és a részvénytársaság jogviszonya kereteit a TTT-nek az elnöki tisztség betöltésére vonatkozó pályázati felhívásba kell foglalni. Az elnökkel a szerződést a TTT elnöke a TTT határozata szerint köti meg.

5.9. Az elnök a vezető tisztségviselőktől általában elvárható gondossággal köteles eljárni. Kötelezettségei megszegésével a részvénytársaságnak okozott kárért a polgári jog szabályai szerint felel.

5.10. A részvénytársaság elnökének adatait az Alapító Okirat 2. számú mellékletének 1. pontja tartalmazza.

5.11. A részvénytársaságnál alelnökök működnek, akiket az elnök nevez ki. Az alelnökök száma legfeljebb három lehet. Az alelnökök a részvénytársaság szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint irányítják az alárendeltségükbe tartozó szervezeti egységeket.
A részvénytársaság alelnökei a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint helyettesítik az elnököt és képviselik a részvénytársaságot harmadik személyekkel szemben, továbbá bíróságok és más hatóságok előtt.

5.12.10 A Társaság cégjegyzése úgy történik, hogy a cégjegyzésre jogosult a Társaság kézzel vagy géppel írt előnyomott vagy nyomtatott elnevezése alatt vagy felett írja nevét az aláírási címpéldány szerint.

VI. A részvénytársaság felügyelő bizottsága

6.1. A részvénytársaság ügyvezetését felügyelő bizottság ellenőrzi.

6.2. A felügyelő bizottság öt tagból áll. A felügyelő bizottság elnökét és egy tagját az Országgyűlés, egy tagját a TTT, két tagját pedig a munkavállalók választják meg. A Tulajdonosi Tanácsadó Testület az általa választott tag megválasztásának módját ügyrendjében állapítja meg.
A felügyelő bizottság elnökét az Országgyűlés ellenzéki, a másik tagot a kormánypárti képviselőcsoportjai jelölik.

6.3. A felügyelő bizottság tagjának összeférhetetlenségére az Nht. 8. §-ának (1), (3) és (4) bekezdésének rendelkezései (a részvénytársaság elnökére vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok) – a 8. § (1) bekezdésének b) és e) pontja kivételével – irányadóak azzal, hogy a felügyelő bizottság tagja nem lehet politikai párt országos vagy területi szervezetének tisztségviselője, valamint – a dolgozói küldöttek kivételével – nem állhat munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban a részvénytársasággal.

6.4. A felügyelő bizottság tagjainak megbízatása négy évre szól. A felügyelő bizottság működése addig tart, amíg az új felügyelő bizottság tagjait az arra jogosultak meg nem választják.

6.5. A felügyelő bizottsági tag a választásra jogosultnak, a felügyelő bizottság pedig az Alapítónak tájékoztatási kötelezettséggel tartozik.

6.6. A felügyelő bizottsági tagot a választásra jogosult visszahívhatja. A felügyelő bizottság tagjainak részleges cserélődése esetén az új tag(ok) megbízatása a felügyelő bizottság eredeti megbízásának időpontjáig szól.

6.7. A felügyelő bizottság a Gt., az Nht. és az Alapító Okirat rendelkezéseivel összhangban maga állapítja meg ügyrendjét.

6.8. A felügyelő bizottság a jogait testületileg vagy tagja útján gyakorolja. Az ellenőrzést állandó jelleggel is megoszthatja tagjai között. Az ellenőrzés megosztása nem mentesít a felelősség alól és nem érinti a felügyelő bizottsági tagnak azt a jogát, hogy az ellenőrzést más tevékenységre is kiterjessze.

6.9. A felügyelő bizottság szükség szerint, de legalább negyedévenként ülésezik. A felügyelő bizottság üléseinek összehívására annak elnöke jogosult. Az elnök köteles összehívni a felügyelő bizottság ülését, amennyiben azt – az ok és cél megjelölésével – két tagja kéri. Ha az elnök a felügyelő bizottság ülését a kéréstől számított 8 napon belül nem hívja össze, annak összehívására a két tag jogosult.

6.10. A felügyelő bizottság akkor határozatképes, ha az ülésén legalább három tag jelen van. A felügyelő bizottság a hatáskörébe tartozó kérdésekben egyszerű szótöbbséggel dönt. Amennyiben a szavazás során szavazategyenlőség alakul ki, ismételt szavazást kell tartani. Ismételt szavazásnál szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

6.11. A felügyelő bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyv tartalmazza a részvénytársaság cégnevét és székhelyét, a felügyelő bizottsági ülés helyét és idejét, a felügyelő bizottsági ülés jegyzőkönyvvezetőjének, az elnöknek és a jegyzőkönyv hitelesítőjének a nevét, az ülésen elhangzottakat, a szavazás módját és eredményét – személy szerint is rögzítve, hogy melyik tag miként szavazott –, valamint a felügyelő bizottság által hozott határozatokat.

6.12. A felügyelő bizottság tagjai az ilyen tisztséget betöltő személyekről általában elvárható gondossággal kötelesek eljárni. A felügyelő bizottsági tagságukból eredő kötelezettségeik megszegésével a részvénytársaságnak okozott kárért a polgári jog szabályai szerint felelősek.

6.13. A felügyelő bizottság hatáskörébe tartozik:
– előzetes tárgyalási felhatalmazás megadása az 1 Mrd Ft-nál vagy a tervezett éves forgalom 10%-ánál magasabb értékű szerződésekhez,
– a hitelfelvétel, illetve a 300 M Ft-nál vagy a tervezett éves forgalom 3%-ánál nagyobb értékű szerződések előzetes jóváhagyása,
– ingatlan elidegenítés, illetve a 100 M Ft feletti vagyoni értékű jog elidegenítésének engedélyezése,
– jelentés vagy felvilágosítás kérése az elnöktől, illetve a részvénytársaság dolgozóitól, a részvénytársaság könyveinek, bankszámlájának, iratainak és pénztárának megvizsgálása, vagy szakértővel történő megvizsgáltatása, a részvénytársaság költségére,
– az elnöknek az Országgyűlés részére a részvénytársaság tevékenységéről készített éves beszámolójának, ezen belül is a részvénytársaság mérleg- és eredménykimutatásának véleményezése,
– a részvénytársaság belső ellenőrzési szervezetének irányítása.

6.14. A felügyelő bizottság elnöke – a szükséges intézkedések megtétele céljából – haladéktalanul köteles bejelenteni az Alapítónak, ha a felügyelő bizottság tagjainak száma három fő alá csökken.

6.15. A felügyelő bizottság tagjainak adatait az Alapító Okirat 2. számú mellékletének 2. pontja tartalmazza.
VII. A részvénytársaság könyvvizsgálója

7.1. A részvénytársaságnál egy könyvvizsgáló működik. A könyvvizsgálót a TTT bízza meg négy évre. A könyvvizsgáló működése addig tart, amíg az új könyvvizsgálót a TTT meg nem bízza. A TTT a könyvvizsgálót a jelenlévő tagok 2/3-ának szavazatával bízza meg.

7.2. A könyvvizsgáló feladata:
a) köteles megvizsgálni a társaság mérlegét és vagyonkimutatását, továbbá az Alapító elé terjesztett minden jelentést az adatok valódisága és a jogszabályi előírások megfelelőségének szempontjából, és véleményét ismerteti. E nélkül a jelentést nem lehet előterjeszteni,
b) elősegíti és szakmailag támogatja az elnök, a felügyelő bizottság és a TTT munkáját,
c) ellátja mindazon feladatokat, amelyet a Gt., illetve más törvény a részvénytársaság könyvvizsgálójának feladatkörébe utal.

7.3. A könyvvizsgáló tájékozódhat a részvénytársaság ügyeinek viteléről, így különösen
a) a részvénytársaság vezető tisztségviselőitől és dolgozóitól felvilágosítást kérhet,
b) betekinthet a részvénytársaság könyveibe és irataiba,
c) megvizsgálhatja a részvénytársaság pénztárát, értékpapír- és szerződésállományát, bankszámláját,
d) a felügyelő bizottság ülésein részt vesz.

7.4. A könyvvizsgáló köteles a felügyelő bizottságot, a TTT-t és az Alapítót egyidejűleg tájékoztatni, ha
a) tudomása szerint a társaság vagyonának jelentős csökkenése várható, vagy
b) az elnök, vagy a vezető tisztségviselők felelősségre vonását megalapozó tényről szerez tudomást.
Ha az elnök, illetve a TTT a szükséges döntéseket nem hozza meg, a könyvvizsgáló erről értesíti a cégbíróságot.

7.5. Nem lehet könyvvizsgáló a részvénytársaság elnöke, a felügyelő bizottság, illetve a TTT tagja, és ezek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], valamint a társaság dolgozója e minőségének megszűnésétől számított három évig.

7.6. A könyvvizsgáló tevékenységére egyebekben a Gt. vonatkozó rendelkezései megfelelően irányadók.

7.7. A könyvvizsgáló az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal köteles eljárni, felelősségére a polgári jog szabályai az irányadóak.

7.8. A részvénytársaság könyvvizsgálójának adatait az Alapító Okirat 2. számú mellékletének 3. pontja tartalmazza.

VIII. A részvénytársaság Tulajdonosi Tanácsadó Testülete

8.1. A TTT a részvénytársaság javaslattevő, véleményező, tanácsadó és az Nht.-ben meghatározott esetekben döntést hozó szerve. Ennek keretében:
a) a jelenlévő tagok 2/3-ának szavazatával
– meghatározza a részvénytársaság elnöki tisztségére a pályázati szempontokat, és kiírja a pályázatot,
– értékeli az elnöki tisztségre kiírt pályázatot és ez alapján előterjeszti a miniszterelnökhöz az elnöki tisztségre jelölt személy (személyek) pályázatát, javaslatot tesz az elnök személyére,
– javaslatot tesz a miniszterelnök részére a részvénytársaság elnökének felmentésére,
– megállapítja a részvénytársaság elnökének díjazását,
– megválasztja a felügyelő bizottság egy tagját,
– megállapítja a felügyelő bizottság tagjainak díjazását,
– megbízza a részvénytársaság könyvvizsgálóját, illetve a megbízást felmondja, továbbá megállapítja a könyvvizsgáló díjazását,
– folyamatosan ellenőrzi és évenként értékeli a részvénytársaság elnökének pályázatában foglalt célkitűzések megvalósítását;
b) a jelenlévő tagok többségének szavazatával dönt a hatáskörébe tartozó, az a) pontban fel nem sorolt kérdésekben, így
– előkészíti az Alapító Okirat módosítását,
– jóváhagyja a részvénytársaság díjszabását,
– megállapítja az elnök összeférhetetlenségét.

8.2. A TTT tagjait az Országgyűlés választja meg négyévi időtartamra. A TTT tagjainak felét a kormánypárti, másik felét az ellenzéki képviselőcsoportok jelölik.

8.3. A TTT a feladatai ellátásához szükséges gyakorisággal, de legalább negyedévente ülésezik, ügyrendjét maga állapítja meg.

8.4. A TTT elnökét a kormánypárti, elnökhelyettesét az ellenzéki képviselőcsoportok jelölik.

8.5. A TTT tagjainak szavazati joga egyenlő. A TTT ülése határozatképes, ha azon a tagok több mint fele jelen van.

8.6. A TTT ülésein a felügyelő bizottság elnöke tanácskozási joggal részt vehet, a könyvvizsgáló pedig jelen lehet.

8.7. A TTT ügyintéző, ügykezelő és ügyviteli teendőit a TTT Titkársága (a továbbiakban: Titkárság) látja el. A Titkárság a részvénytársaság szervezetébe tartozik, a részvénytársaság szervezeti és működési szabályzatában arra felhatalmazott alelnök közvetlenül irányítja.
A Titkárság vezetője és dolgozói a részvénytársasággal munkaviszonyban állnak. A Titkárság vezetőjét a részvénytársaság elnöke nevezi ki. A Titkárság szervezetére és működésére vonatkozó részletes szabályokat a részvénytársaság szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
A Titkárság vezetőjének kinevezéséhez, felmentéséhez, valamint a szervezeti és működési szabályzatnak a Titkárságra vonatkozó rendelkezéseihez a TTT egyetértése szükséges.

8.8. A TTT tagjainak adatait az Alapító Okirat 2. számú mellékletének 4. pontja tartalmazza.

IX. A részvénytársaság cégjegyzése

9.1. A részvénytársaság cégjegyzése akként történik, hogy a részvénytársaság előírt, előnyomott vagy nyomtatott cégneve alá a cégjegyzésre jogosultak nevüket – a közjegyző által hitelesített módon – aláírják.

9.2. A részvénytársaság cégjegyzésére jogosultak:
a) a részvénytársaság elnöke önállóan, vagy
b) a részvénytársaság szervezeti és működési szabályzata által erre feljogosított két alelnök együttesen, vagy a szervezeti és működési szabályzatban erre feljogosított személy az arra feljogosított alelnökkel együttesen.

X. A részvénytársaság gazdálkodása

10.1. A részvénytársaság tevékenységét az Alapító által rendelkezésre bocsátott vagyon célszerű működtetésével valósítja meg.

10.2. A részvénytársaság – közszolgálati feladatai ellátása mellett, azok elősegítésére vállalkozhat. A részvénytársaság nem vehet részt olyan vállalkozásban, amelyben felelőssége meghaladja vagyoni hozzájárulásának mértékét.

10.3. Az Alapító a központi költségvetés ,,Országgyűlés'' fejezetében a részvénytársaságot a közszolgálati feladatai ellátásához – ideértve a Titkárság működtetésével kapcsolatos feladatokat is – szükséges mértékű céltámogatásban részesíti. A támogatásra a részvénytársaság elnöke tesz javaslatot a felügyelőbizottság és a könyvvizsgáló véleményével.

10.4. A részvénytársaság elnöke, alelnöke, valamint az a dolgozója, aki 100 ezer Ft-nál nagyobb értékű szerződések megkötésére jogosult, a részvénytársaság nevében nem köthet olyan szerződést, amelyben másik félként maga, a Ptk. 685. § b) pontja szerinti hozzátartozója, illetve olyan társaság szerepel, amelyben maga vagy a Ptk. 685. § b) pontja szerinti hozzátartozója közvetett vagy közvetlen tulajdoni részesedéssel, más vagyoni értékű joggal, illetve személyes érdekeltséggel rendelkezik. Ha a korlátozásban érintettek érdekeltségi körébe tartozó szerződést a részvénytársaság más dolgozója köti meg, a szerződést a részvénytársaság felügyelő bizottságának haladéktalanul meg kell küldeni.

10.5.11 A részvénytársaság beszerzéseire a közbeszerzésekről szóló törvény előírásai vonatkoznak.

10.6. A részvénytársaság gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

XI. A nyereségfelosztás, osztalékkifizetés szabályai

A részvénytársaság nyereségének felosztásáról, az osztalékkifizetés mértékéről az Alapító – a mérleg és az eredménykimutatás jóváhagyásával egyidejűleg – dönt. A nyereségosztalék-kifizetéssel nem érintett részét a részvénytársaság kizárólag a közszolgálati hírügynökségi tevékenység folytatására, fejlesztésére, valamint munkavállalóinak javadalmazására használhatja fel. Osztalékkifizetés esetén az osztalékot az erről szóló döntést követő nyolc napon belül kell átutalni.

XII. A részvénytársaság munkaszervezete

A részvénytársaság munkaszervezetének leírását és a munkaszervezet működési rendjét a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza.

XIII. A részvénytársaság hirdetményei

A részvénytársaság hirdetményeit a jogszabály által előírt esetekben a Cégközlönyben, egyéb esetekben a Magyar Nemzet című országos napilapban teszi közzé.

XIV. Egyéb rendelkezések

14.1. A részvénytársaság működésének hivatalos nyelve a magyar.

14.2.12 A jelen Alapító Okiratban nem érintett, vagy nem teljeskörűen szabályozott kérdésekben az Nht., valamint a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

14.3. A részvénytársaság a cégbejegyzéssel, az alakulás napjára visszaható hatállyal jön létre.

1. számú melléklet a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság Alapító Okiratához13



A Magyar Távirati Iroda végleges vagyonmérlege és a Magyar Távirati Iroda Rt. nyitómérlege
1997. július 15-i időpontra
Adatok ezer forintban

ESZKÖZÖK

Sor-
szám

ESZKÖZÖK
A tétel megnevezése

Könyv. sz. érték

Értékelési
különbözet

Vagyon érték

Nyitómérleg

01.

A) Befektetett eszközök (02+09+16. sor)

1 137 230

1 735 544

2 872 774

2 872 774

 

 

 

 

 

02.

I. IMMATERIÁLIS JAVAK (03—08. sorok)

24 775

65 050

89 825

89 825

03.

Vagyoni értékű jogok

1 883

46 759

48 642

48 642

04.

Üzleti vagy cégérték

 

 

 

 

05.

Szellemi termékek

22 892

18 291

41 183

41 183

06.

Kísérleti fejlesztés aktivált értéke

 

 

 

 

07.

Alapítás-átszervezés aktivált értéke

 

 

 

 

08.

Immateriális javak értékhelyesbítése

 

 

 

 

 

 

 

 

 

09.

II. TÁRGYI ESZKÖZÖK (10—15. sorok)

1 018 054

1 720 848

2 738 902

2 738 902

10.

Ingatlanok

827 178

1 570 626

2 397 804

2 397 804

11.

Műszaki berendezések, gépek, járművek

163 054

150 263

313 317

313 317

12.

Egyéb berendezések, felszerelések, járművek

984

—41

943

943

13.

Beruházások

26 838

 

26 838

26 838

14.

Beruházásokra adott előlegek

 

 

 

 

15.

Tárgyi eszközök értékhelyesbítése

 

 

 

 

 

 

 

 

 

16.

III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK (17—21. sorok)

94 401

—50 354

44 047

44 047

17.

Részesedések

83 742

—45 642

38 100

38 100

18.

Értékpapírok

 

 

 

 

19.

Adott kölcsönök

10 659

—4 712

5 947

5 947

20.

Hosszú lejáratú bankbetétek

 

 

 

 

21.

Befektetett eszközök értékhelyesbítése

 

 

 

 

 

 

 

 

 

22.

B) Forgóeszközök (23+30+36+40. sor)

317 102

—119 786

197 316

447 316

 

 

 

 

 

23.

I. KÉSZLETEK (24—29. sorok)

14 246

 

14 246

14 246

24.

Anyagok

14 246

 

14 246

14 246

25.

Áruk

 

 

 

 

26.

Készletekre adott előlegek

 

 

 

 

27.

Állatok

 

 

 

 

28.

Befejezetlen termelés és félkész termékek

 

 

 

 

29.

Késztermékek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

30.

II. KÖVETELÉSEK (31—35. sorok)

247 454

—119 786

127 668

377 668

31.

Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők)

234 265

—119 786

114 479

114 479

32.

Váltókövetelések

 

 

 

 

33.

Jegyzett, de még be nem fizetett tőke

 

 

 

 

34.

Alapítókkal szembeni követelések

 

 

 

250 000

35.

Egyéb követelések

13 189

 

13 189

13 189

 

 

 

 

 

36.

III. ÉRTÉKPAPÍROK (37—39. sorok)

 

 

 

 

37.

Eladásra vásárolt kötvények

 

 

 

 

38.

Saját részvények, üzletrészek, eladásra vásárolt részvények

 

 

 

 

39.

Egyéb értékpapírok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

40.

IV. PÉNZESZKÖZÖK (41—42. sorok)

55 402

 

55 402

55 402

41.

Pénztár, csekk

1 320

 

1 320

1 320

42.

Bankbetétek

54 082

 

54 082

54 082

 

 

 

 

 

43.

C) Aktív időbeli elhatárolások

 

 

 

 

44.

ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) ÖSSZESEN
(01+22+43. sorok)

1 454 332

1 615 758

3 070 090

3 320 090



FORRÁSOK

Sor-
szám

FORRÁSOK
A tétel megnevezése

Könyv. sz. érték

Értékelési
különbözet

Vagyon érték

Nyitómérleg

45.

D) Saját tőke (46—51. sorok)

963 938

1 428 546

2 392 394

2 642 394

 

 

 

 

 

 

46.

I. JEGYZETT TŐKE

 

 

1 500 000

1 750 000

 

 

 

 

 

 

47.

II. TŐKETARTALÉK

 

 

892 394

892 394

 

 

 

 

 

 

48.

III. EREDMÉNYTARTALÉK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

49.

IV. ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

50.

V. ELŐZŐ ÉVEK ÁTHOZOTT VESZTESÉGE

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

51.

VI. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

52.

E) Céltartalékok (53—55. sorok)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

53.

1. Céltartalék a várható veszteségekre

 

 

 

 

54.

2. Céltartalék a várható kötelezettségekre

 

 

 

 

55.

3. Egyéb céltartalék

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

56.

F) Kötelezettségek (57+64. sor)

490 394

187 302

677 696

677 696

 

 

 

 

 

 

57.

I. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK (58—63. sorok)

 

 

 

 

58.

Beruházási és fejlesztési hitelek

 

 

 

 

59.

Egyéb hosszú lejáratú hitelek

 

 

 

 

60.

Hosszú lejáratra kapott kölcsönök

 

 

 

 

61.

Tartozások kötvénykibocsátásból

 

 

 

 

62.

Alapítókkal szembeni kötelezettségek

 

 

 

 

63.

Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek

 

 

 

 

64.

II. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK (65—70. sorok)

490 394

187 302

677 696

677 696

65.

Vevőktől kapott előlegek

 

 

 

 

66.

Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók)

47 898

 

47 898

47 898

67.

Váltótartozások

 

 

 

 

68.

Rövid lejáratú hitelek

 

 

 

 

69.

Rövid lejáratú kölcsönök

 

 

 

 

70.

Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

442 496

187 302

629 798

629 798

 

 

 

 

 

 

71.

G) Passzív időbeli elhatárolások

 

 

 

 

88.

FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) ÖSSZESEN
(45+52+56+71. sorok)

1 454 332

1 615 758

3 070 090

3 320 090




Apportlista a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság számára
(1997. július 15.)

____________________________
Sorszám, Leltári szám | Cím, H: Helyrajzi szám, A: Apportérték (E Ft)
____________________________

a) Közművesített telek
1. 121-14-87 | 1016 Budapest, Naphegy tér 8. H: 7342 A: 222 403
2. 122-31-57 | 8623 Balatonföldvár, Szigligeti u. 11. H: 634 A: 15 988
Összesen: A: 238 391

b) Épületek, építmények
1. 123-11-53 | 1016 Budapest, Naphegy tér 8. H: 7342 A: 1 210 451
2. 123-36-57 | 8623 Balatonföldvár, Szigligeti u. 11. H: 634 A: 19 963
3. 123-37-91 | 9024 Győr, Bajcsy-Zsilinszky u. 30—32. H: 7179/A/1 A: 9 204
4. 123-34-69 | 3300 Eger, Trinitárius u. 1. H: 7228 A: 3 024
5. 123-35-74 | 7623 Pécs, Nagy Lajos király u. 1. H: 18815/1 A: 4 331
6. 123-33-79 | 3100 Salgótarján, Erzsébet tér 4. H: 513/1/A A: 1 800
7. 123-38-84 | 9700 Szombathely, Gyöngyösparti sétány 1. H: 6538/2/A/58 A: 12 528
Összesen: A: 1 261 301

c) Software
1. 6450/93. | Software csomag+drive+interface A: 61
2. 6754/93. | Software crossfield Newsline mac A: 244
Összesen: A: 305

d) Archívumok (eszmei értéken)
1. Sajtóadatbank A: 1
2. Szakkönyvtár, mikrofilm A: 1
3. Fotóarchívum A: 1
Összesen: A: 3
Mindösszesen: A: 1 500 000
azaz egymilliárd-ötszázmillió forint

2. számú melléklet a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság Alapító Okiratához14

3. számú melléklet a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság Alapító Okiratához


Az MTI ingatlanainak listája az 1996. évi CXXVII. törvény 32. §-a (3) bekezdésének megfelelően,
vagyonértékelés alapján

---------------------
Sorszám Megnevezés (típus) | Hrsz. | Aktív éve | Vagyon értéke (E Ft)
---------------------
01. 1016 Budapest, Naphegy tér 8., MTI székház | 7342 | 1953 | 1 196 812
02. 1016 Budapest, Naphegy tér 8., Telek | 7342 | 1987 | 211 443
a telek építményei: | | | 10 960
---------
1 419 215

03. 1016 Budapest, Naphegy tér 9., Garázs | 7350/A/3 | 1968 | 1 152
04. 1118 Budapest, Budaörsi út 15., Öröklakás | 2745/a/6 | 1989 | 4 536
05. 1121 Budapest, Rege u. 11/C., Öröklakás | 2129 | 1992 | 3 280
06. 7623 Pécs, Nagy Lajos kir. u. 1., Szerkesztőség | 18815/1 | 1974 | 4 331
07. 3300 Eger, Trinitárius u. 1., Szerkesztőség | 7228 | 1969 | 3 024
08. 3100 Salgótarján, Erzsébet tér 4., Szerkesztőség | 513/1/A | 1979 | 1 800
09. 9700 Szombathely, Gyöngyösparti sétány 1., Szerkesztőség | 6538/2/A58 | 1984 | 12 528
10. 9042 Győr, Bajcsy-Zsilinszky u. 30–32., Szerkesztőség | 7179/A/1 | 1991 | 9 204
11. 1016 Budapest, Naphegy tér 1., Irodaház | 7367/1 | 1983 | 60 960
12. 1016 Budapest, Naphegy tér 1., Telek | 7367/1 | 1983 | 75 947
a telek építményei: | | | 4 700
---------
141 607

13. 1016 Budapest, Fém u. 8., Irodaház | 7349 | 1963 | 59 169
14. 1016 Budapest, Fém u. 8., Telek | 7349 | 1963 | 48 982
a telek építményei: | | | 2 550
---------
110 701

15. 1016 Budapest, Naphegy u. 31. (Lisznyai u. 28.) | 7303/11 | 1975 | 259 907
16. 1016 Budapest, Naphegy u. 31. (Lisznyai u. 28.) | 7303/11 | 1975 | 65 008
a telek építményei: | | | 1 680
---------
326 595

17. 2100 Gödöllő, Hegy u. 1. (Öreghegy), Rádióállomás | 7483, 7485, 278 | 1987 | 175 856
18. 2100 Gödöllő, Hegy u. 1. (Öreghegy), Rádióállomás | 7483, 7485, 278 | 1982 | 61 329
a telek építményei: | | | 65 636
---------
302 821

19. 2100 Gödöllő, Hegy u. 42., Szolg. lakás | 2129 | 1965 | 3 840
20. 2100 Gödöllő, Hegy u. 42., Telek | 2129 | 1965 | 3 580
---------
7 420

21. 8623 Balatonföldvár, Szigligeti u. 11., Üdülő | 634 | 1957 | 19 862
22. 8623 Balatonföldvár, Szigligeti u. 11., Üdülőtelek | 634 | 1957 | 15 988
---------
35 850

MINDÖSSZESEN: | | 2 384 064
1

A határozatot az Országgyűlés az 1997. július 8-i ülésnapján fogadta el.

2

A 3–11. pontot a 80/2010. (IX. 15.) OGY határozat 10. pontja hatályon kívül helyezte.

3

A mellékletben szereplő Alapító Okirat preambuluma a 27/2007. (III. 28.) OGY határozat 1. pontjával megállapított szöveg.

4

A mellékletben szereplő Alapító Okirat I. részének 1.2. pontja a 27/2007. (III. 28.) OGY határozat 2. pontjával megállapított szöveg.

5

A mellékletben szereplő Alapító Okirat I. részének 1.4. pontja a 27/2007. (III. 28.) OGY határozat 3. pontjával megállapított szöveg.

6

A mellékletben szereplő Alapító Okirat II. részének 2.3. pontja a 27/2007. (III. 28.) OGY határozat 4. pontjával megállapított szöveg.

7

A mellékletben szereplő Alapító Okirat III. fejezete 3.2. pontjának első bekezdése a 7/1998. (II. 18.) OGY határozat 1. pontjával megállapított szöveg.

8

A mellékletben szereplő Alapító Okirat V. részének 5.7. pontja a 27/2007. (III. 28.) OGY határozat 5. pontja, a 132/2010. (XII. 27.) OGY. határozat 1. pontja szerint módosított szöveg.

9

A mellékletben szereplő Alapító Okirat V. részének 5.8. pontja a 27/2007. (III. 28.) OGY határozat 6. pontjával megállapított szöveg.

10

A mellékletben szereplő Alapító Okirat V. részének 5.12. pontját a 27/2007. (III. 28.) OGY határozat 7. pontja iktatta be.

11

A mellékletben szereplő Alapító Okirat X. részének 10.5. pontja a 27/2007. (III. 28.) OGY határozat 8. pontjával megállapított szöveg.

12

A mellékletben szereplő Alapító Okirat XIV. részének 14.2. pontja a 27/2007. (III. 28.) OGY határozat 9. pontjával megállapított szöveg.

13

A mellékletben szereplő Alapító Okirat 1. számú melléklete a 7/1998. (II. 18.) OGY határozat 2. pontjával megállapított szöveg.

14

A 2. számú melléklet vonatkozásában lásd az OGY határozat 3/a) pontját.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére