PK BH 1997/71
PK BH 1997/71
1997.02.01.
A felek nyilatkozatának értékelése a különvagyoni igény elbírálásánál [Csjt. 27. § (1) bek., 28. § (1) bek., Pp. 206. § (1) bek.].
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felek házasságát felbontotta, az 1985-ben született Dávid nevű gyermeküket a felperesnél helyezte el, és az alperest gyermektartásdíj fizetésre kötelezte. A felek egyenlő arányú közös tulajdonában álló öröklakás kizárólagos használatára, valamint az alperes 1/2 illetőségének a magához váltására a felperest jogosította fel, a közös vagyoni ingóságokat pedig megosztotta. Ennek keretében közös vagyonként vette figyelembe az OTP Valuta-Deviza Fiókjánál az alperes nevén szereplő 72 925 DEM összegű valutabetétet az akkori árfolyamnak megfelelő 3 354 570 forint értékben, melyet az életközösség megszakadása után nem vitásan az alperes használt fel (11. sorsz. jkv. 3. old.). Az elszámolás eredményeként az alperest a felperes javára 1 580 675 forint értékkülönbözet 15 nap alatti megfizetésére kötelezte.
Az alperes az elsőfokú ítélet elleni fellebbezésében egyebek közt kérte, hogy a bíróság az ő nevére elhelyezett devizaösszeget a közös vagyoni elszámolásból rekessze ki, és ennek folytán a felperest kötelezze 96 610 forint értékkülönbözet megfizetésére.
A fellebbezési eljárásban beszerzett számlakivonat szerint a 72 000 DEM befizetése 1990. október 3-án történt, amelyet a bank 1990. december 28-án a kamatokkal növelt 72 925,45 DEM összegben fizetett ki a számlatulajdonosnak. A másodfokú bíróság a bizonyítás ilyen kiegészítése után hozott ítéletével az elsőfokú ítélet említett rendelkezését helybenhagyta. Indokolása szerint az elsőfokú bíróság a felek életközössége megszűnésének időpontját 1990 novemberében helyesen állapította meg, az életközösség fennállása alatt megvolt deviza ezért a felek közös vagyona volt, s annak megosztásáról az elsőfokú bíróság a jogszabályoknak megfelelően döntött.
A jogerős ítélet fentebb említett rendelkezése ellen az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel. Álláspontja szerint a bíróság a deviza közös vagyoni jellegét a Csjt. 27. §-ának, illetve a Pp. 163. §-ának megsértésével állapította meg. Előadása szerint a márka megszerzésének eredete tekintetében a felek eltérő előadása ellenére bizonyítás lefolytatására nem került sor, az életközösség megszűnésének időpontjára vonatkozó ítéleti megállapítás pedig figyelmen kívül hagyta, hogy élettársi kapcsolata már 1990 augusztusában fennállott, a házastársi életközösség tehát már a közös lakásból való elköltözése előtt megszűnt.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A jogerős ítélet nem törvénysértő.
A Csjt. 27. §-ának (1) bekezdése értelmében a házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik. Ennek megfelelően a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve azt, ami valamelyik házastárs különvagyonához tartozik. A különvagyon körét a Csjt. 28. §-a (1) bekezdésének a)-d) pontjai sorolják fel, amelyek szerint a házastárs különvagyonához tartozik a házasságkötéskor megvolt vagyontárgy, a házasság fennállása alatt öröklés jogcímén szerzett vagy ajándékba kapott vagyontárgy, a személyes használatra szolgáló és szokásos mértékű, illetőleg mennyiségű vagyontárgy, valamint a különvagyon értékén szerzett vagyontárgy. A deviza a felperes szerint üzleti haszonból, az alperes szerint nyereményből származik, olyan jellegű szerzésre tehát, amely a különvagyon megállapítására alapot adna, egyik fél sem hivatkozott. Nem sértett ezért jogszabályt a bíróság azzal, hogy a deviza megszerzésének jogcímére nézve bizonyítást nem folytatott le, az ugyanis a Csjt. 27. §-ának (1) bekezdése értelmében szükségtelen volt.
Törvényes és megalapozott a jogerős ítéletnek az a megállapítása is, hogy a felek életközössége 1990 novemberében szűnt meg, így az 1990. október 3-án az OTP-nél betétben elhelyezett külföldi fizetőeszköz közös vagyon.
A Pp. 206. §-ának (1) bekezdése értelmében a bíróság a tényállást a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak egybevetése alapján állapítja meg; a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli, és meggyőződése szerint bírálja el. A felperes az életközösség megszűnésének időpontját 1990 novemberében jelölte meg (2. sorsz. jkv. 3. old.). Ezt az alperes személyes előadása is megerősítette (lásd ugyanott), amely szerint a gyermek születése után "már jelentkeztek problémák a kettőnk életében, de ez tulajdonképpen 1990 őszéig, amíg az életközösséget meg nem szakítottuk, kettőnk között megoldódott. 1990 novembere volt az, amikor a közös tulajdont képező... lakásból elköltöztem." "1990 novembere óta élettársi kapcsolatban élek" (2. sorsz. jkv. 3. old.). Minthogy az alperes az élettársi kapcsolat kezdetét a házastársi életközösség megszűnésének időpontjával okozati összefüggésbe hozta, élettársa tanúvallomásának is jelentősége van. A nevezett az alperes előadását annyiban cáfolta meg, hogy vallomása szerint az alperessel 1991 januárja óta élettársak (14. sorsz. jkv. 2. old.), azt azonban, hogy a felek életközössége a deviza banki elhelyezése időpontjában még fennállott, megerősítette. Ilyen peradatok alapján a bíróság a Pp. 206. §-ának (1) bekezdése szerinti mérlegelési jogkörében okszerűen jutott arra a következtetésre, hogy a felek életközössége 1990. október 3-án még fennállott, az említett napon a devizaszámlára befizetett 72 000 DEM tehát a Csjt. 27. §-ának (1) bekezdése értelmében a közös vagyonhoz tartozott, így annak megosztása a közös vagyonra vonatkozó szabályok szerint foganatosítandó.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletnek a felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezését a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. II. 22.438/1993. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás