766/B/1997. AB határozat
766/B/1997. AB határozat*
1998.05.01.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára vonatkozó indítvány alapján meghozta a következő
h a t á r o z a t o t :
Az Alkotmánybíróság az öregségi nyugdíjkorhatár emeléséről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 1996. évi LIX. törvény 21. § (8) bekezdésének „az 1944. január 1-je és 1944. december 31-e között született” szövegrésze alkotmányellenességének utólagos megállapítására vonatkozó indítványt elutasítja.
I n d o k o l á s
Az indítványozó álláspontja szerint hátrányos megkülönböztetést jelent, tehát alkotmányellenes az öregségi nyugdíjkorhatár emeléséről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 1996. évi LIX. tv. (a továbbiakban: Tmt.) 21. § (8) bekezdésének a születési időt meghatározó része. Ezzel ugyanis az 1943-ban születettek hátrányos helyzetbe kerültek.
Az Alkotmánybíróság megkereste az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságot, és az Igazgatóság szakmai álláspontját is figyelembe véve hozta meg határozatát.
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban Flt.) által szabályozott előnyugdíj intézményét az e törvényt módosító 1995. évi LII. törvény 10. § megszüntette. Az előnyugdíjjal kapcsolatosan a kifogásolt rendelkezések azonban lényegileg átmeneti szabályokat tartalmaznak, így az Alkotmánybíróság az indítványt érdemben bírálta el.
Az Flt. 30. § szerint:
„(1) A munkanélküli előnyugdíj megállapítását kérheti, ha a) az öregségi korhatár betöltéséhez legfeljebb három éve hiányzik.” (...)
Az Tmt. 21. § (8) bekezdése kimondja:
„Az 1944. január 1-je és 1944. december 31-e között született nő esetében az 1997. január 1-je és 1997. december 31-e közötti időszakban az Flt. 30. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott időtartam négy év.”
A Tmt. 21. § (7) és (8) bekezdései a nyugdíjkorhatár emelésével kapcsolatos rendelkezések. A Tmt. (7) bekezdése átmeneti rendelkezésként egyrészt azokat a nőket érinti, akik még 1996. december 31-ig szereztek jogot előnyugdíjra. Esetükben az öregségi nyugdíjkorhatár változatlanul 55 év. Másrészt azokat a nőket érinti, akik 1997. január 1-je és december 31-e között szereztek előnyugdíjra jogot, esetükben az öregségi nyugdíjkorhatár 57 év.
Ezzel függ össze az Flt. 30. § (1) bekezdés a) pontjának rendelkezése, amely szerint a munkanélküli – az ehhez szükséges többi előfeltétel fennállása esetén – csak akkor kérheti előnyugdíj megállapítását, ha az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb 3 éve hiányzik. (Ilyenek voltak az 1943-ban születettek.)
Az Flt. 21. §-ának (8) bekezdése az általános szabályokhoz képest kivételes rendelkezést tartalmazott, amikor kimondotta, hogy „az 1944. január 1-je és 1944. december 31-e között született nő esetében az 1997. január 1-je és 1997. december 31-e közötti időszakban az Flt. 30. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott időtartam négy év.” E rendelkezéssel a jogalkotó lehetővé tette, hogy az 1944-ben születettek is igénybe vegyék az idő közben megszűnt előnyugdíj intézményét.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Tmt. 21. § (8) bekezdése olyan rendelkezés tehát, amely az időközben felemelt nyugdíjkorhatárt figyelembe véve az előnyugdíj jogintézményét a megemelt korhatárba elsőként belépőkre is kiterjesztette. E korcsoport tekintetében a jogalkotó az Alkotmány 70/A. § (3) bekezdésében megengedett pozitív diszkriminációt alkalmazott, tehát a sérelmezett rendelkezés nem alkotmányellenes.
E rendelkezést az sem teszi alkotmányossági szempontból kifogásolhatóvá, hogy a gyakorlatban előfordulhatott: egy 1943. év végén született nő később került jogosulti helyzetbe, mint egy 1944. elején született. Ez a csoportok kiválasztására vonatkozó időpont-meghatározás szabályozás-technikai módjából adódhat, teremthet méltánytalanságot, de nem alkotmányellenes.
Mindezekre figyelemmel az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.
Budapest, 1998. május 5.
Dr. Lábady Tamás s. k.,
az Alkotmánybíróság helyettes elnöke
Dr. Ádám Antal s. k., Dr. Bagi István s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Erdei Árpád s. k., Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Kilényi Géza s. k., Dr. Kiss László s. k.,
előadó alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Németh János s. k., Dr. Tersztyánszky Ödön s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Vörös Imre s. k.,
alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás