PK BH 1997/78
PK BH 1997/78
1997.02.01.
A gyermektartásdíj megállapításánál az önadózás keretében bevallott adóköteles jövedelem mellett mérlegelési körbe kell vonni a vagyoni körülményeket is [Csjt. 69/A. § (1) bek., 69/C. § (1) bek., 4/1987. (VI. 14.) IM r. 10. §].
A B. Városi Bíróság ítéletével arra kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek az 1991. december 29-én született Kitti nevű gyermeke tartására havi 1500 forint gyermektartásdíjat. A tartásdíj alapját az alperes akkori havi 8660 forint nettó jövedelme képezte, a tartásdíj mértékének meghatározásánál pedig a bíróság figyelembe vette, hogy az alperes a perbeli gyermeken kívül három kiskorú gyermeke tartásáról köteles gondoskodni.
A gyermektartásdíj mértékének felemelése iránt indított perben a bíróság jogerős ítéletével az alperest 1995. január 1. napjától kezdődően havi 2500 forint összegű gyermektartásdíj megfizetésére kötelezte, és megállapította, hogy az időközbeni teljesítések beszámítása mellett az alperest terhelő hátralék 1000 forint.
A jogerős ítélet ellen az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel. Álláspontja szerint a bíróság döntése meghozatalánál figyelmen kívül hagyta azt a rendelkezést, hogy a tartásdíj megállapításánál mindkét fél kereseti, vagyoni viszonyait értékelni kell, továbbá azt, hogy az alperes a perbeli gyermeken kívül három kiskorú gyermek eltartására köteles, ezzel pedig megsértette a Csjt. 69/C. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontjait.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §-ának (4) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
A megállapított tényállás szerint az alperesnek az 1994. évi adóbevallása szerinti évi tiszta jövedelme 125 000 forint volt, ami havi 10 416 forint keresetnek felel meg. Ugyanakkor családi ház építkezésébe kezdett, melyhez 1 000 000 forint, házastársa vállalkozásához pedig további 1 000 000 forint pénzintézeti kölcsönt vett igénybe. A felperes korábban gyermekgondozási díjban részesült, 1994. február 8. napjától pedig a B. Cipőgyárban dolgozik, ahol havi jövedelme 14 000 forint.
A Csjt. 69/C. §-a (1) bekezdésének a), b) és c) pontjai szerint a gyermektartásdíj összegét gyermekenként általában a kötelezett átlagos jövedelmének 15-25%-ában kell megállapítani, a tartásdíj meghatározásánál pedig figyelemmel kell lenni a gyermek tényleges szükségleteire, mindkét szülő jövedelmi és vagyoni viszonyaira, valamint a szülők háztartásában eltartott, más - saját, illetőleg mostoha - gyermekekre is.
A bíróság jogerős ítéletének meghozatalakor nem sértett jogszabályt, amikor az alperesnek az önadózás keretében bevallott adóköteles jövedelme mellett az alperes vagyoni körülményeit is mérlegelési körébe vonta. Az elmúlt időszakban és a jelenleg is folyamatos gazdasági változásokat követve, az ítélkezési gyakorlat a gyermektartásdíj megállapítása körében nem alkalmazza mereven a 4/1987. (VI. 14.) IM rendelet 10. §-ában foglaltakat, hanem a bizonyítás kiterjesztésével a felek vagyoni és életkörülményeit vizsgálja, melyekből megalapozott következtetés vonható le a feleknek a formálisan kimutathatótól eltérő, tényleges jövedelmi viszonyaira (BH 1994/2/82; 1993/9/554; 1996/7/369.).
Az alperes vállalkozói tevékenysége mellett építkezésbe kezdett, melynek céljára igen jelentős hiteltartozást vállalt, emellett a felesége vállalkozói tevékenységének megkezdéséhez számottevő kölcsönt vett igénybe. Ezekből a körülményekből megalapozottan és okszerűen vonható le az a következtetés, hogy az alperesnek az általa bevallott jövedelmén túlmenően olyan anyagi eszközök állanak a rendelkezésére, amelyeket a Csjt. 69/A. §-ának (1) bekezdése értelmében a tartásra rászoruló kiskorú gyermekével meg kell osztania.
A felperes jelenlegi, havi 14 000 forintos havi jövedelme mellett a jogerős ítélet által megállapított tartás mértéke a perbeli gyermek alapvető létszükségleteinek biztosításához elengedhetetlen, s minthogy az alperes életvitele megfelelő anyagi hátteret igazol, az általa fizetendő tartásdíj az ugyancsak tartásra szoruló, más háztartásban nevelkedő három kiskorú gyermek tartását sem veszélyezteti.
A felülvizsgálati kérelem helytálló abban a részében, melyben iratellenességre hivatkozik azzal kapcsolatban, hogy az alperes 2500 forint tartásdíj megfizetésére egyezségi ajánlatot tett, ezért a Legfelsőbb Bíróság ezt a megállapítást a jogerős ítélet indokolásából mellőzi.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. II. 22.472/1995. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás