786/B/1997. AB határozat
786/B/1997. AB határozat*
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányosságának utólagos vizsgálatára irányuló indítvány alapján meghozta a következő
h a t á r o z a t o t :
Az Alkotmánybíróság a Budaörs Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által a Budaörs Bevásárló Központ Részletes Rendezési Tervéről alkotott 23/1995. (VII. 31.) számú önkormányzati rendelet alkotmányellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt benyújtott indítványt elutasítja.
I n d o k o l á s
I.
Indítványozó azért kéri a Budaörs Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által a Budaörs Bevásárló Központ Részletes Rendezési Tervéről alkotott 23/1995. (VII. 31.) számú önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Ör.) alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését, mert álláspontja szerint a rendezési terv az építésügyről szóló 1964. évi III. törvény (a továbbiakban: Ét.) 6. § (5)—(6) bekezdésében foglalt előírások megsértésével került elfogadásra. Mivel az önkormányzat nem az Ét. által meghatározott eljárási rendnek megfelelően fogadta el az Ör.-t, a rendelet törvénysértő, s mint ilyen sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében foglaltakat.
Indítványozó álláspontja szerint a polgármester nem tett eleget az Ét. 6. § (5) bekezdésében előírt azon kötelezettségének, mely szerint a rendezési terveket jóváhagyásuk előtt ismertetni kell. Az önkormányzat részéről a részletes rendezési terv megismertetésére nem került sor, lakossági fórumot, az érintett lakossággal egyeztetési tárgyalást nem tartottak, az általános rendezési terv megvitatására tartott közmeghallgatás alkalmával a bevásárló központ létesítéséről nem esett szó. Ennek következtében a lakosságnak nem volt lehetősége arra, hogy az Ét. 6. § (6) bekezdésében biztosított észrevételezési, véleménynyilvánítási jogával éljen. Egy 50˙20000 m2 alapterületű bevásárló központ építése olyan nagyberuházás, amely jelentős mértékben érinti a környezetében élő polgárok életét, és amelyről ezért az érintettek véleményének figyelembevétele nélkül nem lehet döntést hozni.
II.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítvány megalapozatlan.
A rendezési tervek jóváhagyás előtti egyeztetéséről az Ét. 6. §-ának (5) és (6) bekezdése a következőképpen rendelkezik:
,,(5) A rendezési terveket a jóváhagyásuk előtt az érdekelt államigazgatási és érdekképviseleti szervekkel egyeztetni és azokat az egyeztetési eljárás során a lakossággal ismertetni kell. Az egyeztetési eljárás lefolytatásáról a polgármester (főpolgármester) gondoskodik.
(6) A lakosság az egyeztetési eljárás során véleményt nyilváníthat és a rendezési tervekre észrevételeket tehet. Az észrevételek, vélemények el nem fogadása esetén az önkormányzatot indokolási kötelezettség terheli.''
AZ Ét. idézett rendelkezései a terveknek a lakossággal való megismertetését írják elő, s nem támasztják eljárási követelményként a lakossággal való egyeztetést. Azaz az egyeztetési eljárás lefolytatásáért felelős polgármester e törvényi rendelkezések alapján arról köteles gondoskodni, hogy a tervvel érintett lakosság a tervek tartalmának megismerésére lehetőséget kapjon és arra észrevételt tehessen. Az Ét. végrehajtásáról szóló 30/1964. (XII. 2.) Korm. rendeletnek — a 25/1992. (I. 28.) Korm. rendelettel hatályon kívül helyezett — 5/A. §-a korábban a terv megismerésének lehetőségét, nyilvánosságát közszemlére tétel előírásával biztosította. A hatályos jogban sem a törvény, sem a végrehajtásáról szóló kormányrendelet nem szabályozza a tervek lakossággal való megismertetésének módját. A megismertetés formájának megválasztását rábízza a települési önkormányzatra, illetőleg az eljárás lefolytatására kötelezett polgármesterre.
Indítványozó állítása szerint a vitatott részletes rendezési terv elfogadása előtt az érintett lakosság nem kapott lehetőséget arra, hogy a terv tartalmát megismerje és emiatt nem állt módjában az, hogy a tervre észrevételeket tegyen.
Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 25. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az Alkotmánybíróság a rendelkezésre álló iratok alapján — szükség esetén személyes meghallgatással, valamint szakértő bevonásával — folytatja le a bizonyítási eljárást. Egyéb bizonyítási mód és eszköz az eljárásban nem alkalmazható. Mivel az Alkotmánybíróságnak e rendelkezés alapján az indítvány által állított tények valósságának megállapításához szükséges bizonyítási eljárás lefolytatása nem áll módjában, a rendezési terv elfogadására előírt eljárás törvényességének vizsgálata érdekében megkeresést intézett a megyei közigazgatási hivatal vezetőjéhez. A közigazgatási hivatal vezetője ellenőrzése során megállapította, hogy az Ör. megalkotására törvényes eljárás keretében került sor. A törvény által előírt egyeztetési eljárásokat lefolytatták. Az egyeztetési eljárás során az önkormányzat lehetőséget adott a lakosságnak arra, hogy a rendezési terv tartalmát megismerje és arra észrevételeket tegyen. A részletes rendezési tervet kifüggesztették a polgármesteri hivatal aulájában és a város főépítésze 1995. július 2-i keltezéssel — a közigazgatási hivatal által másolatban is csatolt — felhívást intézett a város lakosságához, amelyben tájékoztatást ad a rendezési terv elkészültéről, megtekintésének lehetőségéről, valamint arról, hogy a tervvel kapcsolatosan észrevételeket lehet tenni.
A közigazgatási hivatal által feltárt tények alapján megállapítható, hogy a helyi önkormányzat — a korábbi jogi szabályozás alapján kialakult, általánosnak tekinthető gyakorlatot követve — közszemlére tétel útján adott lehetőséget arra, hogy a polgárok a terv tartalmát megismerjék és arra észrevételeket tegyenek. A polgármester tehát az Ét. 6. § (5) bekezdésében előírt kötelezettségének eleget tett.
Kétségtelenül helytálló indítványozónak az a megállapítása, hogy a 6. § (5)-(6) bekezdésében szabályozott eljárás, a rendezési tervek lakossággal való megismertetése csak akkor tudja betölteni teljes mértékben a rendeltetését, a lakosság akkor tud érdemben észrevételeket tenni a tervben foglaltakra, ha a tervek elkészülte megfelelő publicitást kap, ha a terv tartalmának ismertetése magában foglalja a lakosság kellő részletességű tájékoztatását arról is, hogy a terv megvalósítása miként fog hatni környezetére, életvitelére, egészségére, miként befolyásolja jogait, a tulajdonában lévő ingatlan rendeltetésszerű használhatóságát.
Azonban a megfelelő mélységű tájékoztatás hiánya olyan eljárási hiba, amely önmagában nem eredményezi a rendezési tervről szóló önkormányzati rendelet alkotmányellenességét. Az Ör. alkotmányellenessége — az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése alapján — akkor lenne megállapítható, ha az Ör. egésze, vagy valamely rendelkezése tartalmát tekintve magasabb szintű jogszabály valamely rendelkezésébe ütközne.
Ilyen tartalmi alkotmányellenességet az indítványozó nem állít. Az Alkotmánybíróság ezért az Ör. alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította.
Budapest, 1997. december 16.
Dr. Ádám Antal s. k., |
Dr. Holló András s. k., |
Dr. Kilényi Géza s. k., |
|
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás