8/1997. (II. 28.) AB határozat
8/1997. (II. 28.) AB határozat1
1997.02.28.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet, illetve rendeleti előírás alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Oroszlány Város Önkormányzatának az egyes önkormányzati rendeletek kiegészítéséről szóló 41/1993. (XII. 1.) rendelete, továbbá a távhőszolgáltatási díjak megállapításáról és a díjalkalmazás feltételeiről szóló 42/1993. (XII. 1.) rendelet 11. § (2) bekezdése alkotmányellenes, ezért az említett rendeletet, illetve rendeleti előírást megsemmisíti.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
I.
Az indítványozó Oroszlány Város Önkormányzatának az egyes önkormányzati rendeletek kiegészítéséről szóló 41/1993. (XII. 1.) rendelete (a továbbiakban: Ör.1.), továbbá a távhőszolgáltatási díjak megállapításáról és a díjalkalmazás feltételeiről szóló 42/1993. (XII. 1.) rendelet (a továbbiakban: Ör.2.) 11. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.
Az indítványozó álláspontja szerint a sérelmezett szabályozásokat az önkormányzat törvényi felhatalmazás hiányában, a jogalkotásról szóló 1989. évi XI. törvény, valamint az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény sérelmével alkotta meg.
Az indítványozó ugyanis azt kifogásolta, hogy az Ör.1. és az Ör.2. 11. § (2) bekezdése adók módjára rendelte behajtani a hulladékkezelési díjhátralékot, a lakbérhátralékot, valamint a távhőszolgáltatási díj hátralékát.
II.
Az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglalt döntését a következőkkel indokolja:
Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése szerint ,,a helyi önkormányzat feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal''. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 16. § (1) bekezdése pedig előírja, hogy ,,a képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot''.
1. Az Ör.1. 1. §-a úgy rendelkezik, hogy az ,,e rendelet hatálybalépését követően keletkezett hulladékkezelési díjhátralékokat adók módjára kell behajtani''.
Az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló 1995. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 1. § (1) bekezdésének megfelelően a települési szilárd hulladék összegyűjtése, elszállítása és ártalommentes elhelyezése helyi közszolgáltatásnak minősül, amelynek ellátására közüzemi szerződés keretében kerül sor.
E szerződés sajátossága – erre már az 59/1996. (XII. 22.) AB határozat is rámutatott –, hogy a szolgáltatás díját nem a felek állapítják meg. A Kötv. 2. § f) pontja a helyi önkormányzat képviselő-testületét hatalmazza fel arra, hogy ,,az elvégzendő szolgáltatás alapján a tulajdonost terhelő díjfizetési kötelezettséget, a díj mértékét, megfizetésének rendjét, az esetleges kedvezmények esetét vagy a szolgáltatás ingyenességét'' meghatározza. E díj azonban – a szerződéses kapcsolat jellegének megfelelően – a szolgáltatót illeti. Az említett alkotmánybírósági határozat elvi jelleggel hangsúlyozta, hogy ,,a közteherviselésre, a közjogi bevételek körének megállapítására, így az e bevételek elmaradása esetén keletkező bevételkiesés, azaz tartozás köztartozássá minősítésére kizárólag törvény jogosult'' (ABK 1996. december, 405.). Mindezekből fakad az a következtetés is, hogy valamely tartozás (így a díjhátralék) adók módjára történő behajtását is csak törvény írhatja elő.
Az Ör. vizsgált 1. §-a nem felelt meg ennek az alkotmányossági követelménynek, ezért az Alkotmánybíróság a megsemmisítéséről határozott.
2. Az Ör.1. 2. §-a azt írja elő, hogy ,,e rendelet hatálybalépését követően keletkezett lakbérhátralékokat adók módjára kell behajtani''.
A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 2. § (1) bekezdése szerint a lakásbérleti jogviszonyt a bérbeadó és a bérlő szerződése hozza létre. Az Lt. 34. § (1) bekezdés első fordulatának megfelelően az önkormányzati lakás lakbérének mértékét önkormányzati rendelet állapítja meg.
Az Lt. a lakbér meg nem fizetése esetén (az e törvényben meghatározottak szerint) lehetővé teszi a bérleti szerződés felmondását. Az Lt. 1. § (3) bekezdése alapján pedig az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezései az irányadóak. A szerződéses kötelezettségek teljesítésére, illetve az e kötelezettségek, pl. a díjfizetés elmaradása esetére vonatkozó szabályokat a Ptk. meghatározza. Az Ör. támadott 2. §-ához hasonló tartalmú önkormányzati rendeleti előírást a már említett 59/1996. (XII. 21.) AB határozat törvényellenesnek minősítette. E döntés felhívta a figyelmet arra, hogy az önkormányzat a tulajdonában lévő lakás bérleti díja megfizetésének elmaradása esetén az Lt., a Ptk., valamint az ezek figyelembevételével alkotott rendelete előírásai alkalmazásával járhat el, nincs azonban törvényes lehetősége a lakbér köztartozássá minősítésére és adók módjára történő behajtásának előírására.
Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az Ör.-nek a lakbérhátralék adók módjára történő behajtásáról rendelkező szabályozását is alkotmányellenesnek minősítette.
Mivel az Alkotmánybíróság a vázoltak szerint az Ör.1. 1. §-a és 2. §-a alkotmányellenességét állapította meg, a vizsgált rendelet további szabályai pedig kizárólag a hatálybalépésre vonatkozó előírást tartalmaznak, ezért az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően az Ör.1.-et teljes egészében megsemmisítette.
3. Az Ör.2. 11. § (2) bekezdése értelmében az 1994. január 1. után keletkezett távhőszolgáltatási díjhátralékot adók módjára kell behajtani.
A lakóépületek és vegyes célra használt épületek távhőellátásáról szóló 129/1991. (X. 15.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Korm. r.) foglaltak alapján a lakossági távfűtés- és melegvíz-szolgáltatás közüzemi szolgáltatásnak minősül, amelyet a szolgáltató közüzemi szerződés alapján lát el.
Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény melléklete szerint a lakossági távfűtés és melegvíz-szolgáltatás díját a települési önkormányzat, a fővárosban a Fővárosi Önkormányzat képviselő-testülete állapítja meg.
Az Alkotmánybíróság e határozata indokolásában már rámutatott arra, hogy valamely díj, illetve annak hátraléka köztartozássá minősítését, illetve adók módjára történő behajtását kizárólag törvény írhatja elő. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az Ör.2. 11. § (2) bekezdését alkotmányellenesnek nyilvánította, és megsemmisítette.
Alkotmánybírósági ügyszám: 1033/B/1996/3.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás