1997. évi LXXX. törvény
1997. évi LXXX. törvény
a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről1
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A törvény célja
Tbj. 1. § E törvény célja, hogy az egyéni felelősség és öngondoskodás követelményeinek és a társadalmi szolidaritás elveinek megfelelően szabályozza a társadalombiztosítás keretében létrejövő jogviszonyokat. A foglalkoztatók és a biztosítottak biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos kötelezettségeit: a biztosítottaknak a társadalombiztosítás rendszerében való részvételi kötelezettségét, a foglalkoztatók és a biztosítottak fizetési kötelezettségét és ennek a közteherviselésnek megfelelő teljesítését. Meghatározza a társadalombiztosítási ellátások körét és a társadalombiztosítási rendszerhez kapcsolódó magánnyugdíj keretében járó szolgáltatásokat.
Alapelvek
Tbj. 2. § (1) A társadalombiztosítás a Magyar Köztársaság állampolgárait, illetve – az e törvényben foglalt követelmények teljesítése esetében – a Magyar Köztársaság területén tartózkodó más természetes személyeket felölelő társadalmi kockázatközösség, amelyben törvényben megállapított szabályok szerint a részvétel kötelező.
(2) A kötelező társadalombiztosítási rendszerben a biztosítási elv, a társadalmi szolidaritás és a tulajdonhoz fűződő jogok alkotmányos keretek közötti korlátozása együttesen érvényesül.
(3)2 A biztosítottak egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevételére való jogosultságát a társadalombiztosításban való részvételi kötelezettségük, illetve – törvényben meghatározott ellátások kivételével – társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségük teljesítése alapozza meg. A pénzbeli társadalombiztosítási ellátások – ha törvény kivételt nem tesz – a biztosított járulékfizetésének alapjául szolgáló jövedelmével arányosak.
(4) A társadalombiztosítási rendszerhez kapcsolódó magánnyugdíj keretében járó ellátások fedezetére a biztosítottak – törvényben meghatározott mértékű – tagdíjat fizetnek.
(5)3 A biztosítás az annak alapjául szolgáló jogviszonnyal egyidejűleg, a törvény erejénél fogva jön létre. Ennek érvényesítése érdekében a foglalkoztatót bejelentési, nyilvántartási, járulék-megállapítási és levonási, járulékfizetési, valamint bevallási kötelezettség terheli. E kötelezettség kiterjed arra a külföldi foglalkoztatóra is, aki a Magyar Köztársaság területén biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében foglalkoztat munkavállalót, továbbá arra a külföldi foglalkoztatóra, aki a Magyar Köztársaság területén kívül foglalkoztat olyan munkavállalót, aki a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet alapján e törvény hatálya alá tartozik.
(6) A foglalkoztatót a társadalombiztosítás keretében nyújtott ellátások pénzügyi fedezetéhez törvényben meghatározott járulék- és hozzájárulásfizetési kötelezettségek terhelik.
(7) A társadalombiztosítási rendszer működésében érvényesülő közteherviselés érdekében törvény a biztosítottakat és a foglalkoztatókat mindazon adataik rendszeres vagy eseti közlésére kötelezi, amelyek társadalombiztosítási járulékfizetési és hozzájárulásfizetési kötelezettségeik megállapításához, ennek teljesítéséhez, ellenőrzéséhez és érvényesítéséhez szükségesek. A közteherviselés érvényesítéséhez és a jogosultságok megállapításához létrehozott nyilvántartások törvényben meghatározott módon egységes rendszert alkotnak.
Tbj. 3. § (1) Az állam a társadalombiztosítási rendszer működéséről és a nemzetgazdaság lehetőségeivel összhangban álló fejlesztéséről
a) a társadalombiztosítási rendszerben nyújtott egyes ellátások megállapításával,
b) az ellátások fedezetére a foglalkoztatókat és a biztosítottakat terhelő fizetési kötelezettségek meghatározásával,
c) az ellátások igénybevételére, a hozzájárulás és járulék közteherként való megállapítására, bevallására, befizetésére és beszedésére, valamint nyilvántartására vonatkozó szabályok megalkotásával,
d) az egyes ellátások és fizetési kötelezettségek teljesítését nyilvántartó és ellenőrző rendszer szabályozásával
gondoskodik.
(2) Az állam a társadalombiztosítási ellátások fedezetét akkor is biztosítja, ha a társadalombiztosítás kiadásai a bevételeket meghaladják.
FOGALMAK ÉS ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK
Tbj. 4. § E törvény alkalmazásában:
a) Foglalkoztató:
1.4 bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat;
2. tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló esetén a szerződést kötő gazdálkodó szervezet, egyéni vállalkozó;
3. társas vállalkozó esetén a társas vállalkozás;
4.5 az álláskeresési járadékban, álláskeresési segélyben, keresetpótló juttatásban, vállalkozói járadékban, valamint munkanélküli-járadékban, álláskeresést ösztönző juttatásban, nyugdíj előtti munkanélküli segélyben (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás) részesülő biztosítottnak minősülő személy esetén az ellátást folyósító szerv;
5.6 a gyermekgondozási segélyben, a gyermekgondozási díjban, a gyermeknevelési támogatásban, az ápolási díjban részesülő személyek esetében a segélyt, a támogatást, illetve a díjat folyósító szerv;
6.7 a kincstár számfejtési körében a helyi önkormányzatok nettó finanszírozásának hatálya alá tartozó munkáltatók esetében a járulék megállapításával, bevallásával, megfizetésével, a nyilvántartással és adatszolgáltatással, valamint a biztosítottak bejelentésével összefüggő, az e törvényben és az Art.-ben előírt kötelezettségek tekintetében a kincstár,
7.8 a Munka Törvénykönyve Harmadik része XI. fejezete szerinti munkavégzés esetén – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a kölcsönbeadó;
8.9
9.10
10.11 A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti munka-rehabilitáció (a továbbiakban: munka-rehabilitáció) keretében munka-rehabilitációs díjat folyósító szociális intézmény.
b) Egyéni vállalkozó:
1.12 az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy,
2.13 a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély, a gyógyszerészi magántevékenység, falugondnoki tevékenység, tanyagondnoki tevékenység vagy szociális szolgáltató tevékenység folytatásához szükséges engedéllyel rendelkező magánszemély (a továbbiakban együtt: egészségügyi vállalkozó),
3.14 az ügyvédekről szóló törvény15 hatálya alá tartozó ügyvéd, európai közösségi jogász (a továbbiakban együtt: ügyvéd),
4. az egyéni szabadalmi ügyvivő,
5.16 a nem közjegyzői iroda tagjaként tevékenykedő közjegyző,
6.17 a nem végrehajtói iroda tagjaként tevékenykedő önálló bírósági végrehajtó.
ba)18 Kezdő egyéni vállalkozó: Az egyéni vállalkozó tevékenységet kezdőnek minősül a járulékfizetési kötelezettsége első napjával kezdődően az e napot magában foglaló naptári év utolsó napjáig. Nem minősül tevékenységet kezdőnek az az egyéni vállalkozó, aki a vállalkozói tevékenysége megszűnésének napját követően ismételten egyéni vállalkozóként tevékenykedik, feltéve, hogy vállalkozásának megszűnése és új vállalkozásának megkezdése között egy teljes naptári év nem telt el.
c) Társas vállalkozás:
1.19 a közkereseti társaság,
2. a betéti társaság,
3. a korlátolt felelősségű társaság,
4.20
5.21 a közös vállalat,
6.22 az egyesülés, ideértve az európai gazdasági egyesülést is,
7. az 1–6.23 pontban felsorolt társas vállalkozások az előtársaságként történő működés időszakában is
8.24 a szabadalmi ügyvivői társaság, szabadalmi ügyvivői iroda,
9. a gépjárművezető-képző munkaközösség,
10. az oktatói munkaközösség,
11.25 az ügyvédi iroda, közjegyzői iroda,
12.26 a végrehajtói iroda,
13.27 az egyéni cég.
d) Társas vállalkozó:
1.28 a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony),
2.29 a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja, ha a társaság tevékenységében személyesen közreműködik,
3.30 az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, a gépjárművezető-képző munkaközösség, az oktatói munkaközösség tagja,
4.31 az egyéni cég tagja.
e)32 Kiegészítő tevékenységet folytató:
az az egyéni, illetve társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytat, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.
f)33 Saját jogú nyugdíjas: az a természetes személy, aki
1.34 a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával a 14. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott saját jogú öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül. A saját jogú nyugdíjjal azonos elbírálás alá esik a korengedményes nyugdíj, az előnyugdíj, a bányásznyugdíj, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíja, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által megállapított öregségi nyugdíj, Magyarországon nyilvántartásba vett egyházi, felekezeti nyugdíj, a szolgálati nyugdíj, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által megállapított rendszeres rokkantsági segély, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadék és a rehabilitációs járadék,
2.35 a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül,
3.36 az egyéni vagy társas vállalkozó e) pont szerinti jogállását nem érinti, ha az 1–2. alpontokban említett nyugdíj folyósítása szünetel.
g)37 Segítő családtag: az egyéni vállalkozónak, az egyéni cég és a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság tagjának közeli hozzátartozója, aki a vállalkozásban személyesen és díjazás ellenében – nem munkaviszony keretében – munkát végez, kivéve a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő olyan személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.
h)38 Megbízási jogviszony, munkaviszony: a magyar jog hatálya alá tartozó megbízási jogviszony és munkaviszony, továbbá a külföldi jog hatálya alá tartozó olyan megbízási jogviszony és munkaviszony, amely alapján a munkát a Magyar Köztársaság területén végzik.
i) Foglalkoztatott:
aki nem minősül egyéni, illetve társas vállalkozónak és foglalkoztatója biztosítással járó jogviszony keretében foglalkoztatja.
j)39 Külföldi: az a természetes személy, aki nem minősül belföldinek.
k) Járulékalapot képező jövedelem:
1.40 a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződésben meghatározott díj, a hivatásos nevelőszülői díj, a felszolgálási díj, a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló (a továbbiakban: borravaló), az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj,
2.41 az 1. alpont szerinti jövedelem hiányában a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér, illetőleg ha a munkát nem munkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzik, a szerződésben meghatározott díj.
l)42 Járulék: a nyugdíjjárulék, a magán-nyugdíjpénztári tagdíj, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék, a társadalombiztosítási járulék, a táppénz-hozzájárulás, az egészségügyi szolgáltatási járulék, valamint a korkedvezmény-biztosítási járulék.
m)43 A magánnyugdíjpénztár tagja:
1.44
2. a magánnyugdíjpénztárhoz önkéntes döntéssel csatlakozó
személy.
n)45
o)46 Magánnyugdíjpénztárhoz önkéntes döntéssel csatlakozó:
1. a tagságra kötelezett pályakezdőnek nem minősülő természetes személy, aki az 1998. január 1-je és 2005. december 31-e között hatályos rendelkezések értelmében önkéntes döntéssel taggá vált, és
2. az Mpt. 3. §-ának (2) bekezdésében meghatározott személy.
p) Tanulószerződés:
a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény szerinti tanulószerződés.
q)47
r)48 Igazgatási szerv:
1.49 a biztosítási kötelezettség megállapításával, a bejelentési-, nyilvántartási-, adatszolgáltatási kötelezettséggel, a járulék- és tagdíj bevallásával, megfizetésével, e kötelezettségek megsértésével kapcsolatos jogkövetkezmények megállapításával, a tartozás beszedésével, behajtásával, a bevallás ellenőrzésével kapcsolatos hatósági ügyben – a 34–35. §, 41. § (4)–(5) bekezdés, 42–43. § kivételével – az állami adóhatóság, az adózás rendjéről szóló törvény 88. §-ának (5) bekezdésében meghatározott feladatkörében a vámhatóság,
2.50 a 34. § (1), (5), (8) bekezdésének, a 35. §-ának, 40. §-ának, a 41. §-ának (2) bekezdése és a 42–43. §-ainak alkalmazásánál a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv,
3.51 a 34. § (10) és (12) bekezdésének, a 35. §-ának, 40. §-ának, a 41. §-a (2) és (4)–(5) bekezdésének, a 42–43. §-ainak, alkalmazásánál az egészségbiztosítási szerv.
4.52
s)53 Minimálbér:
1. a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összege, és
2. a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel.
t)54
u)55 Belföldi:
1.56 a Magyar Köztársaság területén a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, a bevándorolt és a letelepedett jogállású, valamint a menekültként elismert személy,
2. a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy (a továbbiakban: a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy), aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint
3. a hontalan;
v)57 EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.
w)58 Mezőgazdasági őstermelő: az Szja tv. 3. §-ának 18. alpontjában meghatározott személy.
x)59 Kezdő mezőgazdasági őstermelő: az a személy, aki a tárgyévet megelőző évben nem minősült mezőgazdasági őstermelőnek.
z)60 Harmadik állam:
az Európai Gazdasági Térség és a Magyar Köztársaság által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezmény hatálya alá nem tartozó állam.
zs)61
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS ELLÁTÁSAI
ÉS AZ ELLÁTÁSRA JOGOSULTAK
A biztosítottak
Tbj. 5. § (1)62 E törvény alapján biztosított
a)63 a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt is), közalkalmazotti, illetőleg közszolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, hivatásos nevelőszülői jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona (a továbbiakban: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik,
b)64 a szövetkezet tagja – ide nem értve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját –, ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik,
c) a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló,
d)65 az álláskeresési támogatásban részesülő személy,
e) a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó,
f) a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó,
g)66 a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (bedolgozói, megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban, segítő családtagként) személyesen munkát végző személy – a külön törvényben67 meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével –, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét,
h)68 az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy, szerzetesrend tagja (a továbbiakban együtt: egyházi személy), kivéve a saját jogú nyugdíjast,
i)69 a mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve
1. az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját,
2. az egyéb jogcímen – ide nem értve a g) pont és a (2) bekezdés szerint – biztosítottat,
3. a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.
(2)70 Az (1) bekezdés g) pontjában foglaltakon túl, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki: alapítvány, társadalmi szervezet, társadalmi szervezetek szövetsége, társasház közösség, egyesület, köztestület, kamara, gazdálkodó szervezet választott tisztségviselője; szövetkezet vezető tisztségviselője, továbbá a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, a magánnyugdíjpénztárak választott tisztségviselője, a helyi (települési) önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője), társadalmi megbízatású polgármester, amennyiben járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri az (1) bekezdés g) pontjában említett összeget.
(3)71 Biztosított az a természetes személy is, aki a munkát külföldi foglalkoztató számára a Magyar Köztársaság területén kívül végzi, és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet alapján e törvény hatálya alá tartozik.
Tbj. 6. § (1) A biztosítottak a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosultságot szerezhetnek.
(2) Az a személy, aki az 5. § (1) bekezdés a), b), g) pontjában, valamint a (2) bekezdésében meghatározott jogviszonyban áll, és egyidejűleg saját jogú nyugdíjas, baleseti ellátásra és egészségügyi szolgáltatásra jogosult.
Tbj. 7. § (1) A biztosítás – amennyiben e törvény eltérően nem rendelkezik – az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn.
(2)72 A Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszony esetén a biztosítás kezdete az a nap, amelyen a munkavállaló ténylegesen munkába lép.
Tbj. 8. §73 Szünetel a biztosítás:
a) a fizetés nélküli szabadság ideje alatt, kivéve, ha
aa) a fizetés nélküli szabadság idejére gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély vagy gyermeknevelési támogatás kerül folyósításra, vagy
ab) a fizetés nélküli szabadságot tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszik igénybe,
b) az igazolatlan távollét időtartama alatt,
c) a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt, kivéve, ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, vagy munkabér (illetmény), átlagkereset (távolléti díj), táppénzfizetés történt,
d) az előzetes letartóztatás, szabadságvesztés tartama alatt, kivéve, ha a letartóztatottat az ellene emelt vád alól jogerősen felmentették, vagy a büntetőeljárást megszüntették, továbbá, ha az elítéltet utóbb a bíróság jogerősen felmentette,
e) az ügyvéd, a közjegyző, a szabadalmi ügyvivő kamarai tagságának szüneteltetése alatt,
f) az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének ideje alatt.
Tbj. 9. § (1) Az egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban álló személy biztosításának fennállását mindegyik jogviszonyában külön-külön kell elbírálni.
(2) Az 5. § (1) bekezdés g) pontjában és (2) bekezdésében szabályozott munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személyek biztosítását havonta kell elbírálni, és a biztosítási kötelezettség elbírálásánál az ugyanannál a foglalkoztatónál a naptári hónapban elért járulékalapot képező jövedelmeket össze kell számítani.
(3)74 Az 5. § (1) bekezdésének g) pontjában és (2) bekezdésében említett személy biztosítása – a 7. § (1) bekezdésében említett időszakon belül – akkor is fennáll, ha
a)75 táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban,
b) gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban
részesül, továbbá
c)76
amennyiben az ellátások folyósítását közvetlenül megelőző napon biztosított volt.
Tbj. 10. § (1)77 Az egyéni vállalkozó biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége:
a)78 az egyéni vállalkozói nyilvántartásba való bejegyzés napjától az egyéni vállalkozói nyilvántartásból való törlés napjáig,
b)79 ügyvéd, egyéni szabadalmi ügyvivő esetében a kamarai tagság kezdete napjától annak megszűnése napjáig, európai közösségi jogász esetében a nyilvántartásba vétele napjától annak törlése napjáig,80
c) közjegyző, önálló bírósági végrehajtó esetén e szolgálat kezdete napjától annak megszűnése napjáig
tart.
(2) A társas vállalkozó biztosítási kötelezettsége:
a)81 a gazdasági társaság, az egyesülés, a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja esetében a tényleges személyes közreműködési kötelezettség kezdete napjától annak megszűnése napjáig, egyéni cég tagja esetében az egyéni cég tagjává válás napjától az egyéni cégben fennálló tagság megszűnésének napjáig,
b) egyéb esetben a társas vállalkozásnál létesített tagsági jogviszony létrejötte napjától annak megszűnése napjáig tart.
(3)82 A mezőgazdasági őstermelő biztosítási kötelezettsége
a) az őstermelői igazolványban feltüntetett időponttól az igazolvány visszaadása napjáig,
b) gazdálkodó család tagja esetében a családi gazdaság nyilvántartásba vétele napjától a nyilvántartásból való törlés napjáig, illetőleg
c) az 5. § (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott biztosítást kizáró körülmény megszűnését követő naptól a biztosítást kizáró körülmény bekövetkezésének napjáig
áll fenn. Megszűnik a biztosítás akkor is, ha a mezőgazdasági őstermelő kilép a családi gazdaságból vagy a közös őstermelésből.
Tbj. 11. § A biztosítás nem terjed ki:
a)83 külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviselete személyzetének külföldi állampolgárságú tagjára (a továbbiakban: képviselet tagja), a külföldi állampolgárságú háztartási alkalmazottra, aki kizárólag a képviselet tagjának alkalmazásában áll, a képviselet tagjával közös háztartásban élő külföldi állampolgárságú családtagra (házastárs, gyermek), feltéve hogy az alkalmazottra, illetve a családtagra kiterjed a küldő állam vagy más állam társadalombiztosítási rendszere, továbbá a nemzetközi szervezet nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező tisztviselőjére (alkalmazottjára) és vele közös háztartásban élő családtagjára (házastárs, gyermek), feltéve hogy kiterjed rájuk a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszere;
b)84 a magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató által a Magyar Köztársaság területén foglalkoztatott külföldinek minősülő,
ba)85
bb) harmadik állam polgárára, ha kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében végez munkát;
c)86 az európai parlamenti képviselőre.
d)87
Tbj. 12. § A 11. §-ban meghatározott személyek társadalombiztosítási ellátására a 34–35. § rendelkezései szerint megállapodást lehet kötni.
Tbj. 13. §88 E törvény rendelkezéseit
a) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek,
b) a nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyre az egyezmény
szabályai szerint kell alkalmazni.
Társadalombiztosítási ellátások
Tbj. 14. § (1) A társadalombiztosítás rendszerében nyújtott ellátások az egészségbiztosítás és a nyugdíjbiztosítás keretében vehetők igénybe.
(2) Egészségbiztosítási ellátások:
a) egészségügyi szolgáltatás;
b)89 pénzbeli ellátások:
ba) terhességi-gyermekágyi segély,
bb) gyermekgondozási díj,
bc) táppénz;
c) baleseti ellátások:
ca) baleseti egészségügyi szolgáltatás,
cb) baleseti táppénz,
cc) baleseti járadék.
(3) A nyugdíjbiztosítási ellátások:
a) társadalombiztosítási saját jogú nyugellátás:
aa) öregségi nyugdíj,
ab) rokkantsági nyugdíj,
ac) baleseti rokkantsági nyugdíj;
b) hozzátartozói nyugellátás:
ba) özvegyi nyugdíj,
bb) árvaellátás,
bc) szülői nyugdíj,
bd) baleseti hozzátartozói nyugellátások;
c)90 rehabilitációs járadék.
A társadalombiztosítás egyes ellátásaira jogosultak
Baleseti ellátásra jogosultak
Tbj. 15. § (1) Baleseti ellátásra, baleseti rokkantsági nyugdíjra, baleseti hozzátartozói nyugellátásra jogosult a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényben (a továbbiakban: Tny. tv.) és a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben (a továbbiakban: Eb. tv.) meghatározottak szerint – a biztosítottakon túl – az, aki egyéni, illetve társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül, vagy saját jogú nyugdíjasként az 5. § (1) bekezdés a), b), g) pontjában, valamint a (2) bekezdésében meghatározott jogviszonyban áll.
(2) Baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosult, aki
a) nevelési-oktatási és felsőoktatási intézmény, iskola, iskolarendszeren kívüli oktatásban gyakorlati képzésben részesülő tanulója, hallgatója, ide nem értve a külföldi állampolgárt,
b) szocioterápiás intézetben gyógykezelt elmebeteg, illetőleg szenvedélybeteg,
c) őrizetbe vett, előzetesen letartóztatott, elzárásra utalt, szabadságvesztés büntetést töltő személy (a továbbiakban: fogvatartott),
d) közcélú munkát végez, különösen, aki életmentés, baleset-, illetőleg katasztrófa-elhárítás vagy véradás során szenved, balesetet vagy egészségkárosodást.
e) közérdekű munkát végez,
f)91 külön törvény92 alapján közérdekű önkéntes tevékenységet végez.
Egészségügyi szolgáltatásra jogosultak
Tbj. 16. §93 (1) Egészségügyi szolgáltatásra jogosult – az e törvény szerint biztosított, illetőleg a 13. § szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeken túl – az, aki
a) táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, baleseti táppénzben, baleseti járadékban,
b)94 a 14. § (3) bekezdése alapján saját jogán nyugdíjban, hozzátartozói nyugellátásban, rehabilitációs járadékban,
c)95 mezőgazdasági járadékban (öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban), átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban, egészségkárosodási járadékban, fogyatékossági támogatásban, rokkantsági járadékban, házastársi pótlékban, házastársi jövedelempótlékban,
d) nemzeti gondozási díjban (pótlékban), hadigondozotti ellátásban,
e) bányászati keresetkiegészítésben,
f) gyermekgondozási segélyben,
g)96 Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól, felekezettől nyugdíjban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványtól öregségi nyugdíjban vagy rendszeres rokkantsági segélyben,
h)97 az aktív korúak ellátására való jogosultság keretében megállapított pénzbeli ellátásban, időskorúak járadékában, ápolási díjban, gyermeknevelési támogatásban
részesül,
i)98 a közoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó alapfokú, középfokú nevelési-oktatási vagy a felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató nagykorú magyar állampolgár, valamint az a külföldi állampolgár, aki nemzetközi szerződés vagy az oktatásért felelős miniszter által adományozott ösztöndíj alapján létesített tanulói, hallgatói jogviszonyban áll,
j)99 megváltozott munkaképességű, illetve egészségkárosodást szenvedett és munkaképesség-változásának mértéke az 50 százalékot, illetve egészségkárosodásának mértéke a 40 százalékot eléri, és az illetékes hatóság erre vonatkozó igazolásával rendelkezik,
k)100 a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte és jövedelme nem éri el a minimálbér 30 százalékát,
l)101 a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel, illetve magyar állampolgár esetén a lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező kiskorú személy,
m) személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézményben elhelyezett személy (ide nem értve a külföldi állampolgárt), a gyermekvédelmi rendszerben utógondozási ellátásban részesülő 18–24 éves fiatal felnőtt, továbbá az illetékes magyar hatóság által ideiglenes hatállyal elhelyezett, otthont nyújtó ellátás keretében átmeneti és tartós nevelésbe vett külföldi kiskorú személy,
n) fogvatartott,
o)102 a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 54. §-a alapján szociálisan rászorult,
p)103 egészségügyi szolgáltatás megszerzése érdekében kötött megállapodás alapján jogosult,
r)104 a 39. § (2) bekezdése szerint egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett,
s)105 nevelőszülői tevékenységet folytat, és az e tevékenységéből származó tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimálbér 30 százalékát, naptári napokra annak harmincad részét.
t)106 hajléktalan.
(2) A 13. § hatálya alá tartozó külföldi személy az ugyanott hivatkozott külön jogszabály, illetőleg nemzetközi egyezmény szerint jogosult egészségügyi ellátásra.
(3)107 Az (1) bekezdés a)–k), továbbá o), s) pontja esetében – az (1) bekezdés i) pontjában meghatározott ösztöndíjas kivételével – az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság további feltétele, hogy az érintett személy belföldinek minősüljön.
(4)108 Az egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó igényjogosultságot egyszerre csak egy jogcímre tekintettel lehet megállapítani. Amennyiben a jogosultság egyszerre több jogcím alapján is megállapítható, akkor a jogcímek (1) bekezdésben foglalt felsorolása jogosultsági sorrendet jelent azzal, hogy a (2) bekezdésben meghatározott jogcím az (1) bekezdésben felsorolt jogcímeket megelőzi.
(5)109 Az egészségügyi szolgáltatásra jogosult és az egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult személyek által a biztosítástól függetlenül térítésmentesen, valamint a biztosítás alapján térítésmentesen vagy térítés ellenében, továbbá a biztosításon felül térítés ellenében igénybe vehető ellátások körét külön törvény határozza meg.
Tbj. 16/A. §110 A 16. § (1) bekezdésének i) pontjában említett tanuló és hallgató a tanulói jogviszony, illetőleg a hallgatói jogviszony kezdetétől a diákigazolványra való jogosultság megszűnéséig jogosult egészségügyi szolgáltatásra, ideértve a tanulói, hallgatói jogviszony szünetelésének időtartamát is.
A magánnyugdíj keretében járó szolgáltatás
és kifizetés
Tbj. 17. §111 A magánnyugdíj keretében a biztosított, illetőleg a kedvezményezett
a) nyugdíjjáradékra, vagy
b) egyösszegű kifizetésre
szerezhet jogosultságot a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvényben meghatározott feltételek szerint.
AZ ELLÁTÁSOK FEDEZETE
Járulékfizetésre vonatkozó általános szabályok112
Tbj. 18. §113 (1)114 A társadalombiztosítási ellátások és a munkaerő-piaci célok fedezetére
a)115 a biztosított természetbeni egészségbiztosítási járulékot, pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és munkaerő-piaci járulékot (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék), valamint nyugdíjjárulékot, a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó nyugdíjjárulékot,
b)116 a foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot, valamint nyugdíj-biztosítási járulékot (a továbbiakban együtt: társadalombiztosítási járulék),
c) a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, valamint a 39. § (2) bekezdésében említett személy egészségügyi szolgáltatási járulékot,
d) az egészségügyi szolgáltatások fedezetére a külön törvényben meghatározott személy egészségügyi hozzájárulást
e)117 a foglalkoztató a külön jogszabályban meghatározott korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatott, saját jogú nyugdíjasnak nem minősülő biztosított, illetőleg kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó után, valamint a korkedvezményre jogosító munkakörben vállalkozói tevékenységet végző biztosított egyéni vállalkozó korkedvezmény-biztosítási járulékot
fizet.
(2) A magánnyugdíjpénztár tagja nyugdíjjárulék és tagdíj fizetésére kötelezett.
(3) A külön törvényben meghatározott szolgálati nyugellátás, valamint a szolgálati rokkantsági nyugdíj járulékfizetéssel nem fedezett többletköltségeit a központi költségvetés fizeti.
(4) A foglalkoztató a táppénzkiadásokhoz hozzájárul.
(5)118 A járulékokat a járulékalapot képező jövedelem kifizetésekor irányadó járulékmértékek szerint kell megfizetni. A járulékokat a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony megszűnését követően kifizetett (kiosztott) járulékalapot képező jövedelem után is meg kell fizetni.119
(6)120 A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően, a külön törvényben meghatározott szolgálati nyugellátás, valamint a szolgálati rokkantsági nyugdíj járulékfizetéssel nem fedezett, 2011. január 1-je és 2011. december 31-e közötti időszakban esedékes többletköltségeit a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap fizeti meg.
Tbj. 19. § (1)121 A foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke 27 százalék, ebből a nyugdíj-biztosítási járulék 24 százalék, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék 3 százalék. Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 1,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1 százalék.
(2)122 A biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke
a)123 kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosított esetében 10 százalék,
b)124 magánnyugdíjpénztár tagja esetében 2 százalék.
A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott, valamint a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó magán-nyugdíjpénztári tagsága esetén is 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet.
(3)125 A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke 7,5 százalék. Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék.
(4)126 A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, valamint a 39. § (2) bekezdésében meghatározott személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 5100 forint (napi összege 170 forint).
(5)127 A foglalkoztató az 5. §-ban említett biztosított betegsége miatti keresőképtelensége, valamint a kórházi (klinikai) ápolása időtartamára folyósított táppénz egyharmadát hozzájárulás címén fizeti meg.
(6)128 A foglalkoztató és az egyéni vállalkozó által fizetendő korkedvezmény-biztosítási járulék mértéke 13 százalék.
(7)129 A 2010. november 1-je és 2011. december 31-e közötti időszakban esedékes, a magán-nyugdíjpénztári tag után fizetendő nyugdíjjárulék mértéke – a (2) bekezdés b) pontjában foglaltaktól eltérően – 10 százalék.
A társadalombiztosítási járulék
Tbj. 20. §130 A foglalkoztató az általa foglalkoztatott biztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal összefüggésben kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem után havonta a 19. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű társadalombiztosítási járulékot fizet.
Korkedvezmény-biztosítási járulék131
Tbj. 20/A. §132 (1)133 A foglalkoztató a Tny. tv. szerint korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatott után a társadalombiztosítási járulék alapjának alapulvételével – a társadalombiztosítási járulékon felül – korkedvezmény-biztosítási járulékot fizet, kivéve, ha e kötelezettsége alól külön jogszabály szerint mentesítették.
(2) A korkedvezmény-biztosítási járulék fizetésére és bevallására, az ezzel összefüggő nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségre a társadalombiztosítási járulékra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.
Járulékalapot nem képező jövedelem
Tbj. 21. §134 Nem képezi a társadalombiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék (tagdíj) és az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapját:
a) a foglalkoztató által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint a szociális ellátásnak nem a foglalkoztatót terhelő összege,
b)135 az Szja tv. 71. §-a szerinti béren kívüli juttatás,
c)136 a jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék),
d)137 a szerzői jogi védelem, találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzők oltalma, mintaoltalom alatt álló mű, alkotás, valamint az újítás hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerződés alapján a vagyoni jog (védelem alatt álló jog, oltalmi jog) felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj,
e)138 a késedelmes teljesítéshez kapcsolódó kamat.
Tbj. 22. § (1)139 A 4. § a) pont 4–5. alpontjában megjelölt foglalkoztatót az álláskeresési támogatás után a 19. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű társadalombiztosítási járulék megfizetésének kötelezettsége, az ápolási díj összege után a 19. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű nyugdíjbiztosítási járulék megfizetésének kötelezettsége terheli.
(2)140
Tbj. 23. §141 A 5. § (1) bekezdésének a) pontjában említett szervek a hivatásos, szerződéses állományú tagjaik részére a társadalombiztosítási ellátás helyett kifizetett pénzbeli juttatásokat a társadalombiztosítási ellátásoknak megfelelő mértékben elszámolhatják.
Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék, valamint a nyugdíjjárulék142
Tbj. 24. § (1)143 A foglalkoztatott a 19. § (2) bekezdésében meghatározott nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és a 19. § (3) bekezdésében meghatározott egészségbiztosítási- és munkaerő- piaci járulékot fizet. A nyugdíjjárulék (tagdíj), valamint az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja azonos a 20. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulék alapjával. A foglalkoztatott nem fizet
a)144 nyugdíjjárulékot, valamint egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot a felszolgálási díj és a borravaló után,
b) egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot a jubileumi jutalom, a végkielégítés, az újrakezdési támogatás, a szabadságmegváltás jogcímen kifizetett juttatás, a határozott időtartamú jogviszony megszüntetése esetén a Munka Törvénykönyve 88. §-ának (2) bekezdése és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 27. §-ának (2) bekezdése alapján kifizetett összeg után, pénzbeli egészségbiztosítási járulékot a külön jogszabály szerinti prémiumévek program, illetőleg a különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás után.
(2)145 A foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) a járulékalapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényben146 az egy naptári napra meghatározott összeg naptári évre számított összege után fizeti meg (a továbbiakban: járulékfizetési felső határ).
(3)147 A járulékfizetési felső határt évente január 1-jétől december 31-éig kell számítani. Ha a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony nem áll fenn a teljes naptári évben, akkor a járulékfizetési felső határt a jogviszony időtartamával arányosan kell megállapítani. A járulékfizetési felső határ számításánál figyelmen kívül kell hagyni továbbá azt az időtartamot, amelyre a foglalkoztatottnak járulékalapot képező jövedelme nem volt, így különösen, ha táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, baleseti táppénzben részesült, valamint a fizetés, díjazás nélküli időszakot. A megállapított járulékfizetési felső határt időközben csökkenteni kell az említett időszakok naptári napjainak száma és a napi járulékfizetési felső határ szorzatával.
(4)148 Amennyiben a foglalkoztató a biztosítottól több járulékot vont le az (1)–(2) bekezdésben előírtnál, a többletként jelentkező járulékot legkésőbb a biztosított kérését követő 15 napon belül vissza kell fizetni.
(5)149
(6)150
(7)151
Járulékfizetésre vonatkozó különös szabályok152
Tbj. 25. §153 A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a járulékalapot képező jövedelme után természetbeni egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot fizet. Ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is köteles fizetni.
Tbj. 25/A. §154 Nem fizet a 19. § (3) bekezdésében meghatározott mértékű munkaerő-piaci járulékot
a) az 5. § (1) bekezdésének b)–d), g)–i) pontjaiban és (2) bekezdésében meghatározott személy – ide nem értve az iskolaszövetkezetnek nem minősülő szövetkezet tevékenységében munkaviszony keretében közreműködő szövetkezeti tagot –,
b)155 az az egyéni és társas vállalkozó, aki közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy a vállalkozói tevékenysége mellett munkaviszonnyal is rendelkezik – ide nem értve azt a munkavállalót, aki fizetés nélküli szabadságon van,
c) az a foglalkoztatott, egyéni és társas vállalkozó, aki saját jogú nyugdíjas vagy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabályban meghatározott reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.
Tbj. 26. §156 (1)157 A gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban, munka-rehabilitációs díjban, rehabilitációs járadékban részesülő személy a díj, segély, támogatás, járadék összege után nyugdíjjárulékot (tagdíjat) fizet. A saját jogú nyugdíjban, valamint a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülő személy a gyermekgondozási segély, az ápolási díj, valamint a munka-rehabilitációs díj után nyugdíjjárulékot (tagdíjat) nem fizet. A rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, valamint a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülő személy a folyósító szervhez benyújtott nyilatkozatával azonban vállalhatja a nyugdíjjárulék fizetését.
(2)158 Az álláskeresési támogatásban részesülő személy az ellátás után nyugdíjjárulékot (tagdíjat) fizet.
(3)159 Az egyházi személy után az egyház a minimálbér alapulvételével a 19. § (1)–(3) bekezdésében meghatározott mértékű társadalombiztosítási járulékot, természetbeni egészségbiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot, magán-nyugdíjpénztári tagdíjat (a továbbiakban: tagdíjat) fizet. A járulékot és a tagdíjat központilag, egy összegben az Art. szabályai szerint kell az állami adóhatóságnak bevallani és megfizetni.
(4)160 A gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, a munka-rehabilitáció keretében folyósított munka-rehabilitációs díj, rehabilitációs járadék után a foglalkoztatót [4. § a) pont 5. és 10–11. alpont] terhelő nyugdíj-biztosítási járulékot a központi költségvetés, a gyermekgondozási díj utáni nyugdíj-biztosítási járulékot az Egészségbiztosítási Alap terhére az egészségbiztosítási szerv fizeti.
(5)161 A központi költségvetés a 16. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott – foglalkoztatottnak vagy kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő – személyek, a gyermekgondozási díjban részesülők, valamint a 16. § (1) bekezdésének c)–f), h)–o), s) és t) pontjaiban meghatározott személyek után havonta 9300 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet.
(6)162 A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény 4/A. §-a szerinti prémiumévek programhoz kötődően a külön jogszabályban meghatározottak szerint megállapított nyugdíjjárulék, magánnyugdíjpénztári tagdíj, illetve nyugdíjbiztosítási járulék különbözetét a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprésze fizeti. A megtérítésre évente utólag, azon prémiumévek programban részt vevő munkavállalók járuléka vonatkozásában kerül sor, akiknek a külön jogszabály szerinti járulék-kiegészítésre való jogosultsága a tárgyévben megszűnt, ide nem értve az elhalálozás miatti megszűnés esetét.
(7)163 A külön jogszabály szerinti felszolgálási díj után – a 19. § (1) bekezdésétől eltérően – a foglalkoztató 15%-os nyugdíjbiztosítási járulékot fizet, amely magában foglalja a nyugdíjjárulékot is. A vendéglátó üzlet felszolgálója a – 19. § (2) bekezdésétől eltérően – fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló után 15% nyugdíjbiztosítási járulékot fizethet, amely magában foglalja a nyugdíjjárulékot is. A felszolgálási díj, valamint a borravaló után magán-nyugdíjpénztári tagdíjat nem kell fizetni. A vendéglátó üzlet felszolgálója a borravaló után fizethető járulékot a személyi jövedelemadóról benyújtott bevallásában vallja be, a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg, továbbá a bevallásában adatot szolgáltat a nyugdíjjárulékot is magában foglaló 15% nyugdíjbiztosítási járulék alapjáról és összegéről.
(8)164 A foglalkoztató a START-kártyával rendelkező biztosított foglalkoztatása alapján fizetendő társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségének, valamint a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló törvény 8/B. §-ában meghatározott részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló utáni járulékfizetési kötelezettségének a külön törvényben meghatározottak szerint tesz eleget.
(9)165 Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (a továbbiakban: ekho) fizetését megalapozó jogviszonyból származó jövedelem után a foglalkoztató az e törvény szerinti társadalombiztosítási, a biztosított az e törvény szerinti nyugdíjjárulék (tagdíj) és egészségbiztosítási járulék fizetési kötelezettségét az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvényben166 meghatározottak szerint teljesíti.
(10)167 A mikro-, kis- és középvállalkozások, valamint civil szervezetek a 19. § (1) bekezdés szerinti társadalombiztosítási járulékot a foglalkoztatás bővítése és rugalmasabbá tétele érdekében szükséges intézkedésekről szóló külön törvényben168 foglaltaknak megfelelően fizetik meg.
(11)169 A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően, a gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, a munka-rehabilitáció keretében folyósított munka-rehabilitációs díj, rehabilitációs járadék után a foglalkoztatót terhelő, 2011. január 1-je és 2011. december 31-e közötti időszakban esedékes nyugdíj-biztosítási járulékot a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap fizeti meg.
A társas vállalkozás és a társas vállalkozó
járulékfizetése
Tbj. 27. § (1)170 A társas vállalkozás a biztosított társas vállalkozó után fizetendő társadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem, de havi átlagban legalább az e törvény szerinti minimálbér alapulvételével fizeti meg.
(2)171 A biztosított társas vállalkozó a 19. § (2) bekezdése szerinti nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és a 19. § (3) bekezdése szerinti egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot fizet. A nyugdíjjárulék (tagdíj) és az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja megegyezik az (1) bekezdésben meghatározott társadalombiztosítási járulék alapjával azzal, hogy a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) legfeljebb a járulékfizetési felső határig kell megfizetni.
(3) Abban az esetben, ha a biztosítási kötelezettség a naptári év teljes tartama alatt nem áll fenn, a járulékfizetési felső határt a biztosítási kötelezettség időtartamával arányosan kell meghatározni.
(4)172
(5)173 A társas vállalkozás a Tny. tv. szerint korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatott biztosított társas vállalkozó után a társadalombiztosítási járulék alapjának alapulvételével – a társadalombiztosítási járulékon felül – korkedvezmény-biztosítási járulékot fizet, kivéve, ha e kötelezettsége alól külön jogszabály szerint mentesítették.
Tbj. 28. §174 (1) A 27. §-ban meghatározott járulékalap alsó határát arányosan csökkenteni kell azon időszak figyelembevételével, amely alatt a társas vállalkozó
a) táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül – kivéve, ha a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj fizetésének időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja –,
b) katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
c) fogvatartott,
d) ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát szünetelteti.
(2) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott körülmények nem állnak fenn a naptári hónap teljes tartamán át, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy naptári napra a 27. § (1) bekezdésben meghatározott járulékalap harmincad részét kell alapul venni. A járulékfizetési felső határt csökkenteni kell az (1) bekezdésben meghatározott időtartamok naptári napjai és a járulékfizetési felső határ naptári napi összegének szorzatával. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a társas vállalkozó biztosítási jogviszonya a hónap közben kezdődött vagy szűnt meg.
Az egyéni vállalkozók járulékfizetése
Tbj. 29. § (1)175 A biztosított egyéni vállalkozó a 19. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű társadalombiztosítási járulékot
a) vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét,
b) átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem,
de havi átlagban legalább az e törvény szerinti minimálbér alapulvételével fizeti meg.
(2)176
(3)177 Az egyéni vállalkozó a 19. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot az (1)–(2) bekezdésben meghatározott társadalombiztosítási járulékalap figyelembevételével fizeti meg, a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) azonban legfeljebb a járulékfizetési felső határig.
(4)178 Az egyéni vállalkozó az (1) bekezdésben említett járulékalap alapulvételével nem köteles társadalombiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt
a) táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül – kivéve, ha a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj folyósításának tartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja –,
b) katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
c) fogvatartott,
d)179 ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát, egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti,
e) a 31. § (4) bekezdésében említett egyéni vállalkozó keresőképtelen.
(5)180 Amennyiben a (4) bekezdésben meghatározott körülmények a naptári hónap teljes tartamán át nem állnak fenn, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét kell alapul venni. A járulékfizetési felső határt csökkenteni kell a (4) bekezdésben meghatározott időtartamok naptári napjai és a járulékfizetési felső határ naptári napi összegének szorzatával. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha az egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya hónap közben kezdődött vagy szűnt meg.
(6)181
(7)182 A tevékenységet kezdő egyéni vállalkozó a járulékfizetési kötelezettségének kezdő évében a 19. § (1)–(3) bekezdésében meghatározott mértékű társadalombiztosítási, egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci, valamint nyugdíjjárulékot (tagdíjat) az (1)–(3) bekezdésben foglaltaktól eltérően a minimálbér összege után fizeti meg. Ez a rendelkezés nem alkalmazható a 31. § (4) bekezdésében említett egyéni vállalkozóra. Ha a tárgyhónapban a kezdő egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje vagy átalányban megállapított jövedelme meghaladja a minimálbért, akkor a járulékbevallásában nyilatkozhat arról, hogy a járulékokat (tagdíjat) a kivét, illetőleg az átalányban megállapított jövedelem alapulvételével fizeti meg.
(8)183 A Tny. tv. szerint korkedvezményre jogosító munkakörben vállalkozói tevékenységet végző biztosított egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulék alapjának alapulvételével – a társadalombiztosítási járulékon felül – korkedvezmény-biztosítási járulékot fizet, kivéve, ha e kötelezettsége alól külön jogszabály szerint mentesítették.
Tbj. 29/A. §184 (1)185 Az a biztosított egyéni vállalkozó, aki az egyszerűsített vállalkozói adó alanya (a továbbiakban: eva adózó), a 19. § (1)–(3) bekezdésében meghatározott járulékokat (tagdíjat) az e törvény szerinti minimálbér alapulvételével fizeti meg.
(2)186 Az eva adózó egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettségének megállapításánál értelemszerűen alkalmazni kell a 29. § (4)–(5) és (8) bekezdésének rendelkezéseit.
(3)187 Az eva adózó egyéni vállalkozó a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében egyoldalú nyilatkozattal vállalhatja, hogy a 19. § (1)–(3) bekezdés szerinti járulékokat az (1) bekezdésben meghatározott járulékalapnál magasabb járulékalap után fizeti meg. A nyilatkozat az adóévre szól, melyet első ízben az adóévet megelőző év december 20-áig, azt követően a november hónapra vonatkozó járulékbevallásával egyidejűleg kell az állami adóhatósághoz benyújtani. A nyilatkozat az Art. szerinti végrehajtható okiratnak minősül.
(4)188 A (3) bekezdéstől eltérően a 31. § (4) bekezdésében említett eva adózó egyéni vállalkozó a munkaviszonya, illetőleg a tanulói, hallgatói jogviszonya megszűnését követő tárgyévi időszakra is választhatja a magasabb járulékalap utáni járulékfizetést.
Tbj. 30. §189
A mezőgazdasági őstermelő járulékfizetése190
Tbj. 30/A. §191 (1)192 A mezőgazdasági őstermelő – ideértve a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőt is – a minimálbérnek megfelelő összeg után fizeti meg a 19. § (1) bekezdésében meghatározott nyugdíj-biztosítási, természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, a 19. § (3) bekezdésében meghatározott természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint a nyugdíjjárulékot (tagdíjat).
(2)193 Az (1) bekezdéstől eltérően az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladja meg az Szja tv. szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatárt, az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 20 százaléka után a 19. § (3) bekezdésében meghatározott mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot és – a nyugdíj-biztosítási járulékot is magában foglaló – 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet. Ha a mezőgazdasági őstermelő magánnyugdíjpénztár tagja, akkor 2,3 százalék tagdíjat és 7,7 százalék nyugdíjjárulékot fizet. Az Szja tv. szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított, egyébként bevételnek számító támogatást.
(3)194 A mezőgazdasági őstermelő a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében az adóévre vonatkozóan nyilatkozattal vállalhatja, hogy a 19. § (1) bekezdésében meghatározott nyugdíj-biztosítási, természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, a 19. § (3) bekezdésében meghatározott természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) az (1)–(2) bekezdésben meghatározott járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg. A mezőgazdasági őstermelő a magasabb járulékalap választásáról a tárgyév első negyedévére vonatkozó járulékbevallásában nyilatkozik az állami adóhatóságnak. A nyilatkozat az Art. szerinti végrehajtható okiratnak minősül.
(4) A mezőgazdasági őstermelő járulékfizetési kötelezettségére a 29. § (4) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
(5)195 A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a magán-nyugdíjpénztári tag őstermelő esetében
a) a 2011. január 1-je és 2011. január 12-e közötti időszakban esedékes tagdíj mértéke 0 százalék, a nyugdíjjárulék mértéke 9,5 százalék,
b) a 2011. január 13-a és 2011. december 31-e közötti időszakban esedékes tagdíj mértéke 0 százalék, a nyugdíjjárulék mértéke 10 százalék.
Járulékfizetés több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén196
Tbj. 31. § (1)197 Több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén a járulékalap után mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot.
(2)198 A nyugdíjjárulékot (tagdíjat) a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyokban és a 26. § (1) bekezdésében említett ellátások után együttesen legfeljebb a járulékfizetési felső határig kell megfizetni. A nyugdíjjárulékot (tagdíjat) a naptári év folyamán addig kell levonni, amíg a biztosított nem nyilatkozik arról, hogy a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) a járulékfizetési felső határig megfizette. Nyugdíjjárulék-túlfizetés esetén a foglalkoztató a túlfizetés igazolását követő 15 napon belül köteles a járulékot visszafizetni a biztosítottnak.
(3)199 Ha a biztosított legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkezik, az egyidejűleg fennálló, biztosítási kötelezettség alapjául szolgáló további jogviszonya alapján nem fizet a 19. § (3) bekezdésében meghatározott pénzbeli egészségbiztosítási járulékot. A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani. A heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal egy tekintet alá esik az országgyűlési képviselői jogviszony.
(4)200 A társadalombiztosítási járulék, a természetbeni egészségbiztosítási járulék, a b) pontban említett vállalkozó esetén a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a nyugdíjjárulék (tagdíj) alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, eva adózó egyéni vállalkozó esetében az Eva tv.-ben meghatározott adóalap 4 százaléka, átalányadózó egyéni vállalkozó esetében az átalányban megállapított jövedelem, ha
a) az – átalányadózónak nem minősülő – egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, vagy
b) az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat.
A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani.
(5)201 Amennyiben a társas vállalkozóként biztosított több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja, a 27. § (1) bekezdésében előírt legkisebb összegű járulékot – évente egy alkalommal történő választása szerint – egyszer kell figyelembe venni. A társas vállalkozó e választásáról a tárgyév január 31-éig nyilatkozik a társas vállalkozásnak.
(6)202 Annak az egyéni vállalkozónak, aki egyben társas vállalkozóként is biztosított, egyéni vállalkozói járulékfizetési kötelezettsége a 29. § (1) bekezdése, illetőleg 29/A. § (1) bekezdése szerint áll fenn. Ez esetben a társas vállalkozásnál fennálló járulékfizetési kötelezettség alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem. Az egyéni vállalkozó a társas vállalkozás részére a tárgyév január 31-éig tett nyilatkozat alapján évenként az adóév egészére választhatja, hogy a legalább a minimálbér után történő járulékfizetési kötelezettséget társas vállalkozóként teljesíti. E választása alapján az egyéni vállalkozásában, illetőleg a további tagsági jogviszonyában a (4) bekezdésben említett járulékalap után kell a járulékot megfizetni.
(7)203 A Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja a további jogviszonyából származó jövedelme után nyugdíjjárulékot (tagdíjat) nem fizet.
Tbj. 32. §204
A magánnyugdíjrendszer keretében fizetendő tagdíj
Tbj. 33. § (1)205 A magánnyugdíjpénztár tagja a nyugdíjjárulék alapja után 8 százalék tagdíjat fizet.
(2)206 A tagdíjfizetési kötelezettségre a nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a túlfizetésként jelentkező összeget a magánnyugdíjpénztár a foglalkoztatón keresztül fizeti vissza a tagnak.
(3)207 A 2010. november 1-je és 2011. december 31-e közötti időszakban esedékes tagdíj mértéke – az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően – 0 százalék.
Megállapodás társadalombiztosítási ellátásra
Tbj. 34. §208 (1)209 Az a belföldi nagykorú személy, aki nem saját jogú nyugdíjas, és
a)210 aki az 5. és a 13. §-ban említett biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem áll, illetőleg akire a 11. § szerint a biztosítás nem terjed ki,
b)211 akinek biztosítása szünetel,
nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából – magánnyugdíjpénztár tagja esetében a kötelező tagdíj mértékével csökkentett – 34 százalék nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulék fizetésének vállalása mellett megállapodást köthet. A megállapodás megszűnik a tagdíjfizetésre kötött megállapodás megszűnésével.
(2) Az (1) bekezdés szerinti megállapodás szolgálati időre és nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset megszerzésére külön-külön nem köthető meg.
(3)212
(4)213 Az (1) bekezdés alapján kötött megállapodás esetén a járulékfizetés alapja a megállapodást kötő személy által megjelölt jövedelem, legfeljebb azonban a megállapodás megkötésekor érvényes járulékfizetési felső határ napi összegének figyelembevételével a naptári hónapokra számított összeg, de legalább a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér összege. Amennyiben a megállapodást a minimálbér, vagy a járulékfizetési felső határ összegének figyelembevételével kötik meg, annak változása esetén a megállapodás alapján fizetendő nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulékot, a változást követő hónap 12. napjáig kell a módosított összeg alapján megfizetni. Így kell eljárni akkor is, ha a megállapodást kötő személy az általa megjelölt jövedelmét módosítja. Ha a megállapodást kötő személy, kedvezményezett javára kötött megállapodás esetén a kedvezményezett a megállapodás időtartama alatt biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban áll, a megállapodás alapján történő járulékfizetési kötelezettség szünetel.
(5)214 Szolgálati idő szerzése érdekében megállapodást köthet a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér alapulvételével számított – magánnyugdíjpénztár tagja esetén a kötelező tagdíj mértékével csökkentett – 34 százalék nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulék fizetésével az a nagykorú személy, aki
a)215 felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányoknak a Tny. 41. §-a szerint figyelembe vehető idejét (ideértve a doktorandusz-képzést is),
b)216 a társadalombiztosítási öregségi teljes nyugdíjhoz a Tny.-ben meghatározott húsz év szolgálati idő, vagy – az igénylőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár 1997. december 31-e utáni betöltése esetén – az öregségi résznyugdíjhoz előírt tizenöt év szolgálati idő elérése érdekében kizárólag az említett öregségi résznyugdíjra, illetőleg öregségi teljes nyugdíjra jogosultsághoz szükséges hiányzó szolgálati idejét, legfeljebb azonban öt naptári évet
kívánja szolgálati időként elismertetni.
(6) A (5) bekezdés szerinti esetekben a megállapodás alapján fizetendő nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulék alapja a szolgálati időként elismerhető időszak naptári napjainak és a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér harmincad részének szorzata. Ha az (5) bekezdés a) pontja szerinti megállapodást a minimálbér alapján kötötték és a minimálbér változik, a megállapodás alapján fizetendő nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulékot a változást követő hónap 12. napjáig kell a módosított összeg alapján megfizetni.
(7)217 Az (5) bekezdés b) pont szerinti esetben a megállapodás megkötése a nyugdíjigény elbírálása tárgyában hozott első fokú határozat elleni jogorvoslatra meghatározott idő lejártáig kezdeményezhető és a nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulékot a megállapodás megkötését követő tizenöt napon belül egy összegben kell megfizetni. A megállapodást kezdeményező személy az addig elismert szolgálati idejét a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatával igazolja. Az elismert szolgálati idő figyelembevételével az ellátás az egyéb jogosultsági feltételek megléte esetén is legkorábban a járulék megfizetésének napjától állapítható meg. A járulékfizetés határideje indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. A 2000. január 1-je előtt jogerős határozattal elbírált igények esetében újabb szolgálati idő szerzésére megállapodás nem köthető.
(8) Szolgálati idő szerzése érdekében megállapodás köthető, a megállapodás megkötése napján érvényes gyermekgondozási segély összege alapján, a 19. § (2) bekezdésében meghatározott nyugdíjjárulék megfizetésével
a) 1998. évre, a gyermekgondozási segély idejével megegyező otthoni gondozás idejére, valamint
b) arra az időtartamra, amelyre a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény alapján a gyermekgondozási segély nem jár.
(9)218 A (8) bekezdés a) pontja alkalmazásánál a járulékfizetést a megállapodás megkötése napján érvényes járulékmértékek figyelembevételével a megállapodás megkötését követő 30 napon belül egy összegben kell teljesíteni. A (8) bekezdés b) pontja szerint megkötött megállapodás esetén, ha változik a gyermekgondozási segély összege, vagy a nyugdíjjárulék mértéke, a megállapodás alapján fizetendő és nyugdíjjárulékot a változást követő hónap 12. napjáig kell a módosított összeg alapján megfizetni.
(10)219 Az e törvény szerint nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult természetes személy megállapodást köthet a saját, valamint a vele együtt élő gyermeke egészségügyi szolgáltatásának biztosítására.
(11)220 A (10) bekezdésben említett megállapodás alapján fizetendő járulék havi összege:
a) nagykorú állampolgár esetén a (4) bekezdés szerinti minimálbér 50 százaléka,
b) 18 évesnél fiatalabb gyermek esetén a (4) bekezdés szerinti minimálbér 30 százaléka.
(12)221 A Magyar Köztársaság területén oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató külföldi állampolgár egészségügyi szolgáltatására a (4) bekezdésben meghatározott minimálbér 30 százalékának megfelelő havi összegű egészségbiztosítási járulék megfizetésének vállalása esetén köthet megállapodást.
(13)222 A nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem, illetőleg a szolgálati idő, valamint az egészségügyi szolgáltatás szerzése érdekében kötött megállapodást a kedvezményezett személy javára a járulékfizetés átvállalásával más személy vagy szerv is megkötheti. Az előzőekben említett megállapodások alapján fizetendő járulékokat magyar törvényes pénznemben és a megállapodás megkötése utáni mértékváltozások figyelembevételével kell megállapítani és megfizetni.
Tbj. 35. § (1)223 A megállapodásnak tartalmaznia kell a szerződő felek megnevezését, címét, valamint a megállapodást kötő személynek, illetőleg a kedvezményezettnek a nyilvántartásra, adatszolgáltatásra vonatkozó rendelkezések szerinti adatait, a fizetendő járulék alapját vagy összegét, a szerződés keltét, s ha a járulékfizetési kötelezettség (a szerződés hatálya) ettől eltér, ennek időpontját.
(2)224 Az egészségügyi szolgáltatásra megállapodás csak a megállapodás megkötését követő hónap első napjától kezdődő hatállyal, az első hónapra esedékes járulék egyidejű befizetése mellett köthető. Ezt követően a járulékot havonta előre, a tárgyhónapot közvetlenül megelőző hónap 12. napjáig kell megfizetni. A befizetési határidő elmulasztása esetén a megállapodás megszűnik a járulék esedékességének napját magában foglaló naptári hónap utolsó napján, kivéve, ha addig a tartozást megfizetik. Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság a megállapodás megszűnéséig áll fenn.
(3)225 A 34. § (1) bekezdése és a (8) bekezdés b) pontja szerinti megállapodás a megkötése napján, legkorábban a tárgyhónap első napján jön létre. A tárgyhónap első napját megelőző időre megállapodás nem köthető. Ezt követően a nyugdíjbiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell megfizetni. A befizetés elmulasztása a megállapodás megszűnését vonja maga után.
(4)226 A megállapodás alapján megszerzett jogosultságra – ha e törvény másként nem rendelkezik – a Tny.tv., illetve az Eb.tv. rendelkezéseit kell alkalmazni.
(5)227 A (4) bekezdés rendelkezéseitől eltérően a 34. § (10) és (12) bekezdése szerint kötött megállapodás alapján egészségügyi szolgáltatás – a sürgősségi ellátás kivételével – a megállapodás megkötését követő hatodik hónap első napjától jár, kivéve, ha a megállapodás megkötésével egyidejűleg az előírt járulék befizetése visszamenőleg hat hónapra megtörtént. Az utóbbi esetben az egészségügyi szolgáltatás a megállapodás megkötését követő hónap első napjától jár.
(6)228 Megállapodás alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosult külföldi részére az igazolást a vele megállapodást kötő igazgatási szerv adja ki.
(7)229
Biztosítási kötelezettséggel nem rendelkezők járulékfizetése230
Tbj. 36. §231 (1)232 A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás a 19. § (4) bekezdésében meghatározott egészségügyi szolgáltatási járulékot, a társas vállalkozó a 19. § (2) bekezdésében meghatározott nyugdíjjárulékot fizet. A nyugdíjjárulék alapja a társas vállalkozónak a személyes közreműködése alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem.
(2) A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó tevékenységének megszűnése után kifizetett, a személyes közreműködése alapján járó járulékalapot képező jövedelem után is meg kell fizetni a járulékot.
(3)233 A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó a nyugdíjjárulékot legfeljebb a járulékfizetési felső határig fizeti meg.
Tbj. 37. §234 (1)235 A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a 19. § (4) bekezdésében meghatározott egészségügyi szolgáltatási járulékot és a 19. § (2) bekezdésében meghatározott nyugdíjjárulékot fizet. A nyugdíjjárulék alapja az e tevékenységből származó vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányban megállapított jövedelem.
(2)236 Az egyszerűsített vállalkozói adózást választó kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a nyugdíjjárulékot – az (1) bekezdésben meghatározott járulékalaptól eltérően – az Eva tv.-ben meghatározott adóalap 10 százaléka után fizeti meg.
(3) A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a 10. § (1) bekezdésében meghatározott időtartam alatt köteles járulék fizetésére.
(4)237 A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a nyugdíjjárulékot legfeljebb a járulékfizetési felső határig fizeti meg.
Tbj. 37/A. §238 Nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó
a) keresőképtelen, gyermekgondozási segélyben részesül,
b) fogvatartott,
c) ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként fennálló kamarai tagsága szünetel,
d) egyéni vállalkozói tevékenysége szünetel.
Tbj. 38. §239 (1) Több jogviszony egyidejű fennállása esetén a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó után az egészségügyi szolgáltatási járulékot – a (2)–(4) bekezdésben meghatározottak szerint – csak egy jogviszonyban kell megfizetni.
(2) Ha az egyéni vállalkozó egyidejűleg társas vállalkozó is, az egészségügyi szolgáltatási járulékot egyéni vállalkozóként kell megfizetnie.
(3) Ha a társas vállalkozó több vállalkozásban végez munkát, a tárgyév január 31-éig az adóév egészére vonatkozóan nyilatkozik a társas vállalkozásoknak arról, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot melyik társas vállalkozás fizeti meg utána.
(4) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően az egyéni vállalkozó a tárgyév január 31-éig a társas vállalkozásnak tett nyilatkozata alapján az adóév egészére választhatja, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot a társas vállalkozás – több társas vállalkozásban fennálló tagsági jogviszony esetén a választása szerinti vállalkozás – fizeti meg utána.
Tbj. 39. §240 (1) A központi költségvetés a 16. § (1) bekezdésének a)–o), s)–t) pontjában említett személyek egészségügyi szolgáltatásának fedezetét a 26. § (5) bekezdésében meghatározott járulékfizetéssel és az egészségügyi hozzájárulás bevételeinek átutalásával biztosítja.
(2)241 Az a belföldi személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra a 16. § (1) bekezdésének a)–p) és s)–t) pontja, valamint a 13. § szerint sem jogosult, köteles a 19. § (4) bekezdésében meghatározott egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni.
(3)242 A (2) bekezdésben meghatározott kötelezettség további feltétele, hogy a természetes személy a bejelentkezését megelőzően megszakítás nélkül legalább egy éve a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik a Magyar Köztársaság területén. Az egyéves időtartamba beszámít az a legfeljebb kilencven napos időszak is, amely alatt a belföldi személy nem rendelkezett a Magyar Köztársaság területén bejelentett lakóhellyel. Ha az állami adóhatóság az egy éves időtartamra vonatkozóan a saját nyilvántartásában nem rendelkezik adattal, a járulékfizetési kötelezettség elbírálása céljából megkeresi a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szervet, a lakcímre vonatkozó adatok közlése érdekében.
(4)243 A járulékfizetést a kötelezett helyett annak hozzájárulásával más személy vagy szerv is teljesítheti. A járulékfizetés átvállalása az állami adóhatóság jóváhagyásával válik érvényessé.
(5) A járulékfizetés átvállalásáról a (2) bekezdés szerinti kötelezett 15 napon belül bejelentést tesz az állami adóhatóságnak. Ha a járulékfizetést átvállaló személy vagy szerv nem teljesít, az egészségügyi szolgáltatási járulékot a (2) bekezdés szerinti kötelezett köteles megfizetni.
(6)244 Az állami adóhatóság a (2) bekezdés szerint egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett által az Art. 20. § (6) bekezdése szerint hozzá bejelentett adatokat a bejelentést követő 10 napon belül elektronikus úton megküldi az Egészbiztosítás Alap kezeléséért felelős szerv részére.
Tbj. 39/A. §245 (1) A 39. § (2) bekezdésében meghatározott járulékfizetési kötelezettség az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megszűnését követő naptól a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony első napjáig, illetőleg a 16. § (1) bekezdésének a)–p) és s)–t) pontja meghatározott jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjáig áll fenn.
(2) Ha a biztosítási kötelezettség megállapítására utólag kerül sor, a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt a 39. § alapján megfizetett járulékot a foglalkoztató által kiállított igazolás benyújtása mellett vissza lehet igényelni az állami adóhatóságtól.
TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI NYILVÁNTARTÁSOK
Tbj. 40. §246 A társadalombiztosítási rendszerek és a magánnyugdíjrendszer hatékony működésének biztosítása céljából az a)–c) pont szerinti nyilvántartások tartalmazzák a befizetések nyilvántartását, beszedését és az ellátások megállapításához szükséges e törvény szerinti adatokat
a)247 a nyugdíj-biztosítási nyilvántartás adatkezelője a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv,
b)248 az egészségbiztosítási nyilvántartás adatkezelője az egészségbiztosítási szerv,
c)249 a járulék bevallását, befizetését, végrehajtását tartalmazó nyilvántartás adatkezelője az állami adóhatóság.
Tbj. 40/A. §250 A nyugdíj-biztosítási nyilvántartás és az egészségbiztosítási nyilvántartás adatkezelője a nyilvántartással kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg kivéve, ha e korlátozás alól az adatkezelő irányítására kijelölt miniszter előterjesztésére a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvényben meghatározott egyedi felmentést ad.
Tbj. 41. § (1)251 A 40. §-ban említett nyilvántartások tartalmazzák a foglalkoztatók és a biztosítottak törvényben előírt kötelezettségei teljesítésével szolgáltatott mindazon adatot, amelyből biztosítottanként megállapítható a társadalombiztosítási, egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci, valamint nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelem, a biztosított után megfizetett, illetőleg a tőle levont egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék (tagdíj) összege, a biztosítási jogviszony időtartama, valamint a biztosítottat megillető ellátások megállapításához szükséges adat.
(2)252 Az állami adóhatóság a jogosulatlan társadalombiztosítási ellátások igénybevételének megakadályozása, az ellátások összegének megállapítása érdekében az e törvényben és az Art.-ben meghatározott adatokat a biztosítottak adóazonosító jelének feltüntetésével szolgáltatja. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az egészségbiztosítási szerv (a továbbiakban: társadalombiztosítási igazgatási szervek) az átadott nyilvántartás adatait a saját nyilvántartásának adataival az 1996. évi XX. törvény szabályai szerinti kapcsolati kód alkalmazásával veti egybe. A társadalombiztosítási igazgatási szervek a jogosulatlan ellátások igénybevevőiről adóazonosító jel feltüntetésével tájékoztatják az állami adóhatóságot.
(3)253 A társadalombiztosítási ellátások és a magán-nyugdíjpénztári szolgáltatások megállapítása és jogszerű igénybevételének ellenőrzése érdekében az állami adóhatóság az Art. 52. § (7) bekezdésében foglaltak szerint adatot szolgáltat a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv és az egészségbiztosítási szerv, illetőleg a magánnyugdíjpénztár részére.
(4)254 A Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, az egészségbiztosítási szerv, a PSZÁF, valamint a magánnyugdíjpénztárak az adatok kezelésével más szervezetet is megbízhatnak, amennyiben az adatvédelem azonos szintjét a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvénynek megfelelően biztosítják.
(5)255 Az egészségbiztosítási szerv és a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv – az adatszolgáltatás módjára kötött megállapodás alapján – a pénztártagok magánnyugdíjpénztári tagsági jogosultságának, tagdíjfizetési kötelezettségének megállapításához, ellenőrzéséhez a PSZÁF részére a rendelkezésére álló adatokból a következő adatokat szolgáltatja:
a) a biztosított személyi adatai (neve, leánykori neve, anyja neve, születési helye, ideje), lakcíme (levelezési címe), TAJ száma,
b) a biztosítási jogviszony kezdete, megszűnése,
c) a foglalkoztató azonosító adatai,
d) a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése érdekében a 34. § (1) bekezdése szerinti megállapodás megkötésének, megszűnésének időpontja.
(6)256 Az állami adóhatóság a (3) bekezdésben foglaltakon túl az Art. 16. §-ának (3) bekezdése a)–i) pontjában meghatározott adatokat a társadalombiztosítási igazgatási szervnek átadja. Amennyiben a felhasználás során a felhasználó igazgatási szervnek eltérő tény, adat jut tudomására, erről köteles az állami adóhatóságot értesíteni.
(7)257 A mezőgazdasági igazgatási szerv a mezőgazdasági őstermelő biztosítási kötelezettségét érintő, nyilvántartásában szereplő új adatokról, az adatok változásáról a járulékfizetési kötelezettség ellenőrzése érdekében negyedévenként, a negyedévet követő hónap 20. napjáig adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak. Az adatszolgáltatás tartalmáról és módjáról az állami adóhatóság megállapodást köt a mezőgazdasági igazgatási szervvel.
AZ ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉG TERJEDELME, ADATVÉDELMI RENDELKEZÉSEK
Tbj. 42. § (1) Az igazgatási szervek a nyilvántartási rendszerben az alábbi személyes adatokat tarthatják nyilván és kezelhetik:
a)258 személyi adatok (név, leánykori név, anyja neve, születési hely, születés éve, hónapja és napja),
b) családi állapot, állampolgárság,
c) lakóhely (tartózkodási hely),
d) foglalkozás, munkahely, munkakör, tevékenység,
e)259 a rokkantság fokára, az egészségkárosodás mértékére, a rehabilitálhatóságra, az egészségi állapotra, továbbá az élettársra, az eltartott hozzátartozói minőségre vonatkozó olyan adatok, amelyek a társadalombiztosítási ellátás megállapításához szükségesek,
f) jövedelemre vonatkozó adatok,
g)260 társadalombiztosítási azonosító jel (a továbbiakban: TAJ szám).
(2)261
(3) Az igazgatási szerv, valamint a társadalombiztosítási feladatokat ellátó foglalkoztatók és egyéb szervek nem társadalombiztosítási szerv és természetes személy részére adatot csak törvény, illetve törvény felhatalmazása alapján – a felhasználás céljának és jogalapjának egyidejű megjelölése mellett – jogszabályban meghatározott módon szolgáltathatnak.
(4)262 A bíróságok, az ügyészségek, a bűnüldözés és a büntetés-végrehajtás szervei, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátása érdekében – a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén – e törvény felhatalmazása alapján a nyilvántartásba felvett adatok teljes körének igénylésére jogosultak.
Tbj. 43. § (1) A 42. § (1) bekezdés alapján nyilvántartásba vett adatokból
a)263 állami adóhatóság, valamint a vámhatóság az ellenőrzési feladatok érdekében az a) pont szerinti adatok, a d) pontból a munkahelyre vonatkozó és az f) pont szerinti jövedelemre vonatkozó adatok,
b)264 az állami adóhatóság, az önkormányzati adóhatóság az adókötelezettség ellenőrzése és az adó-végrehajtási eljárás lefolytatása érdekében az a) pont szerinti adatok, valamint a d) pontból a munkahelyre és a foglalkoztatási jogviszony időtartamára vonatkozó adatok, támogatás megállapítása és ellenőrzése érdekében az e) pontból a rokkantság fokára, az egészségkárosodás mértékére vonatkozó,
c)265 a munkaügyi és szociális igazgatás szervei az ellátás megállapítása, folyósítása, munkaügyi ellenőrzés céljából az a)–d) és f)–g) pontjai,
d)266 az egészségügyi ellátást nyújtó szervek (személyek) az egészségügyi szolgáltatói feladataik ellátása érdekében az a)–e) és g) pontjai,
e)267 az okmányirodák kijelöléséről és illetékességi területéről szóló kormányrendeletben meghatározott – körzetközponti feladatokat ellátó – települési (fővárosi kerületi) önkormányzatok jegyzői és a cégbíróságok külön törvényben meghatározottak,
f)268 a menekültügyi hatóság az ellátások és támogatások megállapítása, folyósítása és a jogosultság ellenőrzése céljából az a), d) és f) pontban foglalt adatokról
g)269 az egészségügyi államigazgatási szerv szervei egészségfejlesztési tevékenységük ellátása céljából az a)–e) és g) pontjai
h)270 a köztartozás behajtására törvény által felhatalmazott szervek e tevékenységük ellátása céljából az a)–d) és f) pontban foglaltak
szerinti adatok igénylésére jogosultak.
(2) A 42. § (1) bekezdése szerinti adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra – személyazonosításra alkalmatlan módon – átadhatók.
(3) Az e törvényben nem szabályozott esetben adatok továbbításának csak akkor van helye, ha ahhoz az érintett írásban hozzájárult.
(4) A társadalombiztosítási nyilvántartásba az érintett betekinthet, a róla nyilvántartott adatairól felvilágosítást kérhet.
(5) Az igazgatási szervek, továbbá a társadalombiztosítási feladatokat ellátó foglalkoztató, illetőleg egyéb szerv vezetője a polgárok személyes adatai védelméért való felelősségének körében köteles olyan technikai és szervezési intézkedéseket tenni, ellenőrzési rendszert kialakítani és adatvédelmi szabályzatot kiadni, amely biztosítja az adatvédelmi követelmények teljesülését.
Tbj. 43/A. §271 Az állami adóhatóság elektronikus úton átadja az 56/A. § (6) bekezdésében meghatározott adatokat
a) az álláskeresési támogatások megállapítása és ellenőrzése céljából az állami foglalkoztatási szerv, az egészségbiztosítási ellátások ellenőrzése céljából az egészségbiztosítási szerv, a magán-nyugdíjpénztári tag folyószámlájának vezetéséhez a pénztártag magán-nyugdíjpénztára részére a bevallás benyújtására előírt határidőt követő hónap utolsó napjáig,
b) éves szinten összesítve a nyugdíjjogosultság és nyugdíj megállapítása céljából a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv részére a tárgyévet követő augusztus 31-éig.
A JÁRULÉKKÖTELEZETTSÉG TELJESÍTÉSÉNEK ELJÁRÁSI SZABÁLYAI
Nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése
Tbj. 44. §272 (1)273 A 4. § szerinti foglalkoztató, az egyéni vállalkozó, az őstermelő, valamint az 56/A. § szerinti munkavállaló, foglalkoztatott (a továbbiakban együtt: nyilvántartásra kötelezett) kötelesek a jogszabályban meghatározott nyilvántartás vezetésére és az Art. 31. §-ának (2) bekezdésében meghatározott adatokról a bevallásukban adatszolgáltatás teljesítésére.
(2)274 A mezőgazdasági őstermelő az 5. § (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott körülmények fennállásáról az őstermelői igazolvány igénylésével, illetőleg a családi gazdaság nyilvántartásba vétele iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg nyilatkozik a mezőgazdasági igazgatási szervnek. A mezőgazdasági őstermelő a biztosítási kötelezettségét érintő változást annak bekövetkezését követő 15 napon belül jelenti be az állami adóhatóságnak.
(3)275 A foglalkoztató a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos bejelentési kötelezettségét az Art. 16. §-ában foglaltaknak megfelelően az állami adóhatóságnak teljesíti.
(4)276 A társadalombiztosítási igazgatási szervek az adatszolgáltatásra kötelezettől nem kérhetik olyan adat ismételt közlését, amely a nyilvántartásra kötelezett bejelentésében, bevallásában már szerepelt. Nem esik az előző korlátozás alá, ha az egészségbiztosítási szerv a pénzbeli ellátások megállapításához az igénylő adatait a foglalkoztatótól, illetőleg a társadalombiztosítási igazgatási szervek a járulék fizetésére kötelezett jövedelemadatait az állami adóhatóságtól kérik. A társadalombiztosítás igazgatási szervei és a PSZÁF az Art. 54. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján az ellátásokra való jogosultság megállapításával, a járulékok (tagdíj) alapjául szolgáló jövedelemmel és a fizetési kötelezettség teljesítésével összefüggő adótitok megismerésére jogosultak.
(5)277 A foglalkoztató és az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak nyilvántartásába való bejelentésre kötelezett más személy vagy szerv legkésőbb a bejelentést követő napon, illetve a biztosított vagy egyéb jogcímen egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy kérésére három munkanapon belül köteles a bejelentésről igazolást kiadni a biztosított, illetve az egyéb jogcímen egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy részére, mely tartalmazza a bejelentésben közölt adatokat és a bejelentés teljesítésének időpontját.
Tbj. 44/A. §278 (1) A kincstár a 42. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott személyi adatok és a TAJ-szám megjelölésével bejelentést tesz az egészségbiztosítási szerv részére a gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, fogyatékossági támogatásban részesülő személyekről az ellátást megállapító határozat jogerőre emelkedését és az ellátás megszűnését követő 10 napon belül. Az adatok átadásának módjáról a kincstár és az egészségbiztosítási szerv megállapodást köt.
(2)279 Az illetékes települési önkormányzat jegyzője a 42. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott személyi adatok és a TAJ-szám megjelölésével bejelentést tesz az egészségbiztosítási szervnek az aktív korúak ellátására való jogosultság keretében megállapított pénzbeli ellátásban, az ápolási díjban, az időskorúak járadékában és a hadigondozotti pénzellátásban részesülő személyekről az ellátást megállapító határozat jogerőre emelkedését és az ellátás megszűnését követő 10 napon belül. Az illetékes települési önkormányzat jegyzője bejelentést tesz arról a személyről is, akinek a szociális rászorultságát a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 54. §-a alapján megállapította. A bejelentést a szociális rászorultság megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedését követő 10 napon belül kell az egészségbiztosítási szerv részére teljesíteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell azt is, hogy a jogosultságot milyen időtartamra állapították meg.
(3) Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság kezdetére és megszűnésére vonatkozó bejelentést
a) az egyházi, felekezeti nyugdíjban részesülők esetén az egyházi, felekezeti nyugdíjat folyósító szerv,
b) a bányászati keresetkiegészítésben részesülők esetén a keresetkiegészítést folyósító szerv,
c) a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványtól öregségi nyugdíjban, illetve rendszeres rokkantsági segélyben részesülők esetében a közalapítvány,
d)280 a személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézményben és gyermekotthonban elhelyezettek esetén – az a) pontban és a (4) bekezdésben említett személyek kivételével – az intézmény, illetve a gyermekotthon vezetője, nevelőszülőnél elhelyezettek esetén a nevelőszülői hálózatot működtető, külső férőhelyen elhelyezettek esetén a külső férőhelyet működtető,
e)281 a 16. § (1) bekezdésének i) pontjában említett tanulók és hallgatók esetén a közoktatási információs rendszer, illetve a felsőoktatási információs rendszer működtetője,
f) fogvatartottak esetén a fogvatartást foganatosító szerv
a jogosultság kezdetét és megszűnését követő 10 napon belül köteles teljesíteni az egészségbiztosítási szervnek.
(4)282 A nyugdíj-biztosítási ellátásban (ideértve a saját jogú és a hozzátartozói nyugellátásban részesülőket), rehabilitációs járadékban, korengedményes nyugdíjban, mezőgazdasági járadékban (öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban), átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban, bányászati dolgozók egészségkárosodási járadékában, bányászati keresetkiegészítésben, rokkantsági járadékban, baleseti járadékban, polgármesterek közszolgálati járadékában, házastársi pótlékban, házastársi jövedelempótlékban részesülő személyekről, továbbá nemzeti gondozási díjban, pótlékban részesülők esetén, a hadigondozotti pénzellátás esetén a nyugdíjfolyósító szerv legkésőbb az ellátás folyósításának megkezdését, illetve megszüntetését követő napon bejelentést tesz az egészségbiztosítási szervnek. A nyugdíjfolyósító szerv bejelentési kötelezettségének teljesítésére a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv megállapodást köt az egészségbiztosítási szervvel.
(5) A 16. § (1) bekezdésének j) pontjában meghatározott személy az egészségügyi szolgáltatásának biztosítására bejelentést tesz az egészségbiztosítási szervnek, ezzel egyidejűleg az orvosszakértői szerv szakvéleményével igazolja, hogy munkaképessége csökkenésének mértéke az 50 százalékot, illetve az egészségkárosodásának mértéke a 40 százalékot eléri.
(6) A 16. § (1) bekezdésének k) és s) pontjában említett személy az egészségügyi szolgáltatásának biztosítására bejelentést tesz az egészségbiztosítási szervnek, ezzel egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy a havi jövedelme nem éri el a minimálbér 30 százalékát.
(7)283 Az egészségbiztosítási szerv a 44. § (5) bekezdésében meghatározott igazolás kiállítására kötelezettet az igazolás kiállításának elmulasztása, hibás vagy késedelmes teljesítése miatt 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.
(8)284 Ha az egészségbiztosítási szerv az egészségbiztosítási nyilvántartás adatkezelőjeként a nyilvántartás felülvizsgálata során azt állapítja meg, hogy a foglalkoztató, illetve egyéb bejelentésre kötelezett a bejelentési kötelezettségét nem, vagy nem jogszabály szerint teljesítette, 15 napos határidő kitűzésével felszólítja a bejelentésre kötelezettet, hogy igazolja a bejelentés szabályszerű teljesítését. Ha a bejelentésre kötelezett határidőben nem igazolja a bejelentés teljesítését, 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. A kiszabható bírság felső határa a be nem jelentett személyek számának és a bírság legmagasabb értékének szorzata.
(9)285 A (7)–(8) bekezdésben meghatározott mulasztási bírság kiszabásánál az egészségbiztosítási szerv mérlegeli az eset összes körülményét, a kötelezett jogellenes magatartásának vagy mulasztásának súlyát és gyakoriságát, amely alapján a mulasztás súlyához igazodó bírságot szab ki, vagy a bírság kiszabását mellőzi.
(10)286 A hajléktalan személyekről az egészségbiztosítási szervnek bejelentést tesznek az alábbi intézmények vezetői:
a) hajléktalanok otthona,
b) hajléktalanok átmeneti szállása,
c) hajléktalanok rehabilitációs intézménye,
d) hajléktalanok éjjeli menedékhelye,
e) hajléktalanok nappali melegedője.
A bejelentésről az intézmény vezetője igazolást ad ki a hajléktalan személy részére. A bejelentés és az igazolás érvényessége a bejelentés napját magában foglaló naptári hónapot követő hatodik naptári hónap utolsó napjáig tart.
(11)287 A (10) bekezdésben meghatározott intézmény a bejelentés vagy az igazolás kiállításának elmulasztása miatt nem bírságolható.
Tbj. 44/B. §288 (1) Az egészségbiztosítási szerv az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő, de az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak nyilvántartásában nem szereplő személyekről a bejelentési- és járulékfizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzése céljából – külön megállapodásban foglaltak szerint – havonta adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak.
(2) Az egészségbiztosítási szerv az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak nyilvántartásában biztosítottként vagy egyéb jogcímen egészségügyi szolgáltatásra jogosultként nem szereplő személyekről a bejelentési- és járulékfizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzése céljából – külön megállapodásban foglaltak szerint – adatot szolgáltathat az állami adóhatóságnak.
(3) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatás kiterjedhet az Art. 20. § (1) bekezdésében meghatározott természetes azonosító adatokra.
(4) Az állami adóhatóság a (1)–(2) bekezdésben, valamint a 44/C. § (3) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatás alapján ellenőrzi a bejelentési- és járulékfizetési kötelezettség teljesítését.
(5)289 Ha az állami adóhatóság tudomást szerez arról, hogy a foglalkoztató megszűnt, azonban a biztosítás megszűnéséről bejelentés nem történt, akkor az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság ellenőrzése céljából a cég nevéről, székhelyéről és a foglalkoztatottak Art. 20. §-ának (1) bekezdése szerinti természetes azonosító adatairól tájékoztatja az egészségbiztosítási szervet. Ha az egészségbiztosítási szerv nyilvántartása szerint a természetes személy egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága a foglalkoztató megszűnése miatt már nem áll fenn, akkor az egészségbiztosítási szerv erről tájékoztatja az adóhatóságot.
(6)290 Az idegenrendészeti hatóság az állami adóhatóság kérésére a 39. § (2) bekezdésében előírt járulékfizetésre bejelentkező személyek ellenőrzése céljából adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak azokról, akik a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott tartózkodási feltételek teljesítését más EGT-államban fennálló biztosítással (Európai Egészségbiztosítási Kártyával) igazolják. Az adatszolgáltatás az Art. 20. §-ának (1) bekezdése szerinti természetes azonosító adatokra terjed ki. Az adatszolgáltatás módjáról az állami adóhatóság megállapodást köt az idegenrendészeti hatósággal.
Tbj. 44/C. §291 (1) Ha az egészségügyi szolgáltatónak az Eb. tv. rendelkezései szerinti ellenőrzése során megállapítást nyer, hogy az ellátást igénybe vevő személy nem szerepel az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak nyilvántartásában, akkor a jogosultságának tisztázása érdekében az érintett személy hatósági eljárást kezdeményezhet az egészségbiztosítási szervnél.
(2) Az egészségbiztosítási szerv az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak nyilvántartásában az érintett személyt – a biztosítotti, illetve az egyéb jogcímen egészségügyi szolgáltatásra jogosító jogviszony fennállásának tisztázásáig – az egészségügyi szolgáltatásra jogosultként szerepelteti, ha az érintett személy okirattal valószínűsíti a jogviszony fennállását.
(3) Az egészségbiztosítási szerv a (2) bekezdésben meghatározott bejegyzést követően – az okirat másolatának megküldésével együtt – a bejelentési- és járulékfizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzése céljából a 44/B. § (3) bekezdésében meghatározott adatokat haladéktalanul továbbítja az állami adóhatóságnak.
Tbj. 45. § (1)292 A magánnyugdíjpénztárhoz önkéntes döntéssel csatlakozó személy [4. § o) pontja] a pénztártaggá válásától számított 15 napon belül köteles a foglalkoztatójának bejelenteni az általa választott magánnyugdíjpénztár megnevezését, címét és pénzforgalmi számlájának számát.
(2)293
(3)294
(4)295 A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történt visszalépés, valamint az Mpt. 24. §-ának (8) bekezdése és az Mpt. 29. §-a (9) bekezdésének b) pontja szerinti átutalás esetén a magánnyugdíjpénztár a pénztártag egyéni számlán nyilvántartott, tagdíj-kiegészítéssel csökkentett követelését
a) ha a pénztár elszámolóegységre épülő nyilvántartást nem vezet, a tagsági jogviszony megszűnése napját magában foglaló negyedév utolsó napján (fordulónap) fennálló értékben, a fordulónapot követő 50 napon, vagy ha ez nem lehetséges, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv értesítését követő 18 munkanapon belül,
b) ha a pénztár elszámolóegységre épülő nyilvántartást vezet, a tagsági jogviszony megszűnése napján fennálló értékben a megszűnés napját követő 18 munkanapon, vagy ha ez nem lehetséges, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv értesítését követő 18 munkanapon belül
utalja át a Nyugdíjbiztosítási Alap részére. Az átutalásnál hivatkozni kell a pénztártag személyi adataira és taj-számára, ezzel egyidejűleg az átutalás megtörténtéről és az átutalt összegről tájékoztatni kell a foglalkoztatót, a volt pénztártagot és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet. A Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető összegen felül az egyéni számlán maradó, a pénztártag követelését képező összeget a pénztár az a)–b) pontokban foglalt határidőig a tag, illetve a kedvezményezett rendelkezése szerint visszafizeti vagy önkéntes nyugdíjpénztárba utalja át.
Társadalombiztosítási egyéni nyilvántartás
Tbj. 46. §296 (1) A foglalkoztató a tevékenységében személyesen közreműködő biztosított személyek adatait oly módon köteles nyilvántartásba venni és erről a magánszemélynek igazolást adni, hogy abból a törvényben előírt adatok a munkavégzés (tevékenység) megkezdésétől megállapíthatók legyenek. A nyilvántartásba vétel elmulasztása miatt a foglalkoztatót az Art. szerint megállapítható mulasztási bírság – a nyilvántartásba nem vett személyenként – terheli.
(2)297 A foglalkoztató a biztosítottakról – az egyéni vállalkozó a biztosítással összefüggő adatairól – köteles a külön törvényben meghatározottak szerint olyan nyilvántartást vezetni, amely tartalmazza a biztosított nevét és személyi adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét, a magánnyugdíj-pénztári tagságára vonatkozó adatot, a foglalkoztató adatait, a biztosítási időre és a szolgálati időre vonatkozó adatokat, a biztosítottól levont járulékok alapját és összegét. A Munka Törvénykönyve Harmadik részének XI. fejezete alapján foglalkoztatott munkavállalót a kölcsönbeadó köteles nyilvántartásba venni.
Tbj. 47. § (1)298 A 46. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartást a nyilvántartásra kötelezett havonta lezárja, archiválja és arról az Art. 31. §-ának (2) bekezdésében meghatározottak szerint az állami adóhatósághoz bevallást, a Tny. 97. §-a (2) bekezdésében előírtak esetén a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervhez adatszolgáltatást teljesít.
(2)299
(3)300 A foglalkoztató a jövedelemigazoláshoz csatoltan a tárgyévet követő év január 31. napjáig köteles a nyilvántartás adataival egyező igazolást kiadni a biztosított részére a tárgyévben fennállt biztosítási idő „tól–ig” tartamáról, a tárgyévre, illetve a tárgyévtől eltérő időre levont járulékok (tagdíj) összegéről, a foglalkoztató által megfizetett egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék összegéről és azok alapjáról. A biztosítással járó jogviszony év közben történő megszűnése esetén az igazolást soron kívül kell kiadni.
(4)301 Amennyiben a 47. § (1) bekezdése szerinti bevallási kötelezettség teljesítése, vagy a már teljesített adatszolgáltatás módosítása a 2008. évet megelőző időszakra, illetőleg az Art.-ben meghatározott elévülési időn túli év(ek)re vonatkozik, az adatszolgáltatást a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv részére kell teljesíteni.
Tbj. 48. §302
Tbj. 49. §303
A járulék és a tagdíj megállapítása, bevallása, megfizetése304
Tbj. 50. §305 (1)306 A foglalkoztató a biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott), járulékalapot képező jövedelem alapján köteles a társadalombiztosítási járulékot, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot, a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) megállapítani és a biztosítottat terhelő járulékot levonni. A megállapított tárgyhavi járulékot (tagdíjat) az Art. 31. §-ának (2) bekezdésében és 2. számú mellékletében meghatározottak szerint kell a tárgyhónapot követő hónap 12-éig bevallani, illetőleg megfizetni az állami adóhatóságnak. A megállapított járulékot (tagdíjat) csökkenteni kell azzal az összeggel, amelyet a foglalkoztató az adott jogviszonnyal összefüggésben a tárgyévre vonatkozó túlfizetés – ideértve a magán-nyugdíjpénztári tagsággal összefüggő túlfizetést is – miatt fizetett vissza a biztosítottnak. Ha a tárgyhavi tagdíj-kötelezettség nem nyújt fedezetet a túlfizetés rendezésére, akkor a tárgyhavi kötelezettséget meghaladó tagdíjtúlfizetés összegét az állami adóhatóság adatszolgáltatása alapján a pénztár visszafizeti.
(2)307 Az egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulékot, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot, valamint a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) az Art. 31. §-ának (2) bekezdésében és 2. számú mellékletében meghatározottak szerint a tárgyhónapot követő hónap 12-éig vallja be, illetőleg fizeti meg az állami adóhatóságnak. Az eva adózó egyéni vállalkozó a járulékot (tagdíjat) az Eva tv.-ben meghatározottak szerint fizeti meg és vallja be.
(3)308
(4)309 A mezőgazdasági őstermelő a 19. § (1) bekezdésében meghatározott nyugdíj-biztosítási, természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, a 19. § (3) bekezdésében meghatározott természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) az Art. 31. §-ának (2) bekezdése szerinti adattartalommal elektronikus úton negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig vallja be és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg az állami adóhatóságnak.
(5)310 A foglalkoztató a biztosítottat terhelő járulékot (tagdíjat) akkor is köteles bevallani és befizetni, ha annak levonása a tárgyhónapban kifizetett jövedelemből nem lehetséges. A megelőlegezett járulékot (tagdíjat) a foglalkoztató a biztosítottal szemben fennálló követelésként veszi nyilvántartásba.
(6)311 A foglalkoztató írásban tájékoztatja a biztosítottat a tárgyhavi jövedelem kifizetésével egyidejűleg az általa megfizetett társadalombiztosítási járulékról, a biztosított jövedelméből levont egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékról, valamint nyugdíjjárulékról (tagdíjról), illetőleg a részére túlvonás miatt visszafizetett (átutalt) járulékokról, a társas vállalkozás a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozót az egészségügyi szolgáltatási járulékról.
(7)312 A magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetési kötelezettséget, a késedelmi- és az önellenőrzési pótlékot az állami adóhatóság nevén, a kincstár által vezetett, magánnyugdíjpénztáranként megnyitott tagdíjbeszedési-, késedelmi- és önellenőrzési pótlék számlákra kell teljesíteni. A kincstár a tagdíjat, a késedelmi- és az önellenőrzési pótlékot haladéktalanul átutalja a magánnyugdíjpénztárnak, egyidejűleg a befizetés adatairól elektronikus úton adatot szolgáltat az állami adóhatóság és a magánnyugdíjpénztár részére.
(8)313 Az állami adóhatóság a járulékkötelezettség teljesítése érdekében a 20. § (2) bekezdésében, a 27. § (1) bekezdésében, a 29. § (1) bekezdésében és a 29/A. § (1) bekezdésében meghatározott bejelentés valóságtartalmát – különösen a vállalkozásból származó jövedelmekre figyelemmel – vizsgálja.
(9)314 Az Mpt. 24. § (4)–(5) bekezdésében foglalt megállapodás alapján a tagdíjat és a tagdíj-kiegészítést közvetlenül az érintett magánnyugdíjpénztárnak kell megfizetni.
(10)315 A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény rendelkezései alapján megállapított magán-nyugdíjpénztári tagdíjkülönbözet összegét a külön jogszabályban foglaltak szerint közvetlenül az érintett magánnyugdíjpénztárnak kell megfizetni, és egyidejűleg közölni kell a pénztártag nevét, TAJ-számát, a tárgyévi prémiumévek programban töltött időszak kezdő és befejező napját, a tagdíjkülönbözet megállapítása érdekében figyelembe vett járulékalap, a tagdíj, valamint a tagdíjkülönbözet összegét.
Tbj. 51. §316 (1)317 A tagdíjat, a tagdíj-kiegészítést, a tagdíjjal összefüggésben felszámított késedelmi pótlékot, önellenőrzési pótlékot forintban kell bevallani és megfizetni. Az adóhatóság a tagdíjat, a foglalkoztató és a tag által fizetett tagdíj-kiegészítést, a tagdíjjal összefüggésben felszámított késedelmi pótlékot és önellenőrzési pótlékot az egyéb adóktól, járulékoktól elkülönítetten tartja nyilván.
(2)318 A magánnyugdíjpénztár egyeztetést kezdeményez az állami adóhatósággal, ha a bevallás és a befizetés adatai között eltérést állapít meg, tagdíj bevallására, befizetésére nem került sor. Az egyeztetés lefolytatásához szükséges adatokat a pénztár – az adatátadás módjáról kötött megállapodásnak megfelelően – átadja az állami adóhatóságnak.
(3)–(5)319
(6)320 A tárgyévtől eltérő időszakra vonatkozó tagdíjtúlfizetés elszámolása önellenőrzés benyújtásával tagonkénti kimutatásban történik. Az állami adóhatóság a foglalkoztató rendelkezése alapján a túlfizetés összegét a következő esedékes fizetési kötelezettségbe beszámítja, vagy az adóhatóság adatszolgáltatása alapján a magánnyugdíjpénztár visszatéríti. Ha a biztosított pénztártagsági jogviszonya az önellenőrzés, illetőleg a tagdíjtúlfizetés megállapításának időpontjában a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépése miatt már nem áll fenn és a tag egyéni számlakövetelése már átutalásra került, a tagdíjtúlfizetés önellenőrzéssel megállapított összegét a foglalkoztató a nyugdíjjárulék-kötelezettség önellenőrzése során érvényesíti. Ha a biztosított pénztártagsági jogviszonya a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés miatt már nem áll fenn, a visszalépést megelőző időszakban tévesen megállapított nyugdíjjárulék és tagdíj önellenőrzését nyugdíjjárulék önellenőrzésként kell elvégezni, feltéve, hogy ennek eredményeként a nyugdíjjárulék összege az eredetileg bevallott nyugdíjjárulék és tagdíj együttes összegéhez képest változik.
(7) Ha a foglalkoztató a bevallás szerinti fizetési kötelezettségét csak részben teljesíti, a befizetett tagdíjat a magánnyugdíjpénztár az érintett pénztártagok között tagdíjnagyságuk arányában, az 53. §-ban foglaltaknak megfelelően számolja el.
(8) A foglalkoztatót – a levont, de a pénztárnak meg nem fizetett tagdíj miatt – a mulasztási bírság és a késedelmi pótlék mellett a pénztártagnak okozott kár megtérítése is terheli.
(9) Az Mpt. 26. §-a szerinti kötelezettségvállalás alapján megállapított tagdíjkiegészítés bevallására, megfizetésére, ellenőrzésére, behajtására és végrehajtására a tagdíjra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
Tbj. 51/A–51/B. §321
Tbj. 52. § (1)322 A társadalombiztosítási kifizetőhelyet fenntartó foglalkoztató – ideértve a központosított illetményszámfejtő helyeket is – a táppénz-hozzájárulást az általa folyósított társadalombiztosítási ellátások elszámolásán tünteti fel.
(2)323 Ha a biztosított részére a (1) bekezdésben meghatározott táppénzt az egészségbiztosítási szerv állapítja meg és folyósítja, a táppénz folyósítását követően a táppénz-hozzájárulás összegét az igazgatási szerv érvényesíti.
(3) A társas vállalkozás köteles a tagjának biztosítási kötelezettség alá eső segítő családtagja után fizetendő járulékot a társas vállalkozó jövedelméből levonni és az egyéb járulékokkal együtt elszámolni és befizetni. Amennyiben a tagnak a járulék elszámolásakor jövedelme nincs, a segítő családtag után fizetendő járulékot a társas vállalkozás köteles megelőlegezni, elszámolni és befizetni.
(4)324 A társas vállalkozás köteles a társas vállalkozó után fizetendő járulékot, a társas vállalkozó jövedelméből levont járulékkal együtt a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig befizetni. Amennyiben a tárgyhónapban a társas vállalkozó(k) részére jövedelmet nem fizettek és a tárgyév folyamán – a tárgyhónapig bezárólag – elszámolt járulék a minimálbér után számított járulék összegét nem éri el, a társas vállalkozás a minimálbér utáni járulékot köteles a társas vállalkozó helyett megelőlegezni, és azt a törvényben előírt határidőn belül befizetni.
(5)325
(6)326
(7) A foglalkoztató által levont járulék és tagdíj a biztosítottól akkor sem követelhető, ha azt a foglalkoztató bevallani és/vagy befizetni elmulasztotta, és a vele szemben foganatosított hatósági intézkedések nem vezettek eredményre.
(8)327
A befizetések elszámolása
Tbj. 53. §328 (1)329 A foglalkoztató által befizetett tagdíjat az 51. § (7) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel, az esedékesség sorrendjében, a következő kiegyenlítési sorrend alkalmazásával kell elszámolni:
a) biztosítottat terhelő tagdíj,
b) biztosítottól levont munkavállalói tagdíj-kiegészítés,
c) munkáltatói tagdíj-kiegészítés.
(2) Ha a tagdíj befizetés a bevallásban közölt kötelezettség teljes kiegyenlítésére nem nyújt fedezetet, a foglalkoztatónak minősülő egyéni és társas vállalkozót terhelő saját tagdíj, illetőleg tagdíj-kiegészítés elszámolására az (1) bekezdésben meghatározott sorrendet követően kerülhet sor.
(3)330 Felszámolási eljárás alatt álló foglalkoztató esetében a befizetések elszámolása – az (1)–(2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény rendelkezései szerint történik.
(4)331 Ha a foglalkoztató, az egyéni vállalkozó a határidőben benyújtott vagy a pótolt bevallás alapján a tagdíjtartozást és a tartozás után felszámított késedelmi pótlékot az állami adóhatóság igazolása szerint elévülési időn túl fizeti meg az érintett magánnyugdíjpénztárnak, a befizetett összeget a pénztár a pénztártag egyéni számlájára számolja el az (1) bekezdésben foglaltak szerint. A tagdíjtartozás és a tagdíjtartozás után felszámított késedelmi pótlék elévülésére vonatkozó adóhatósági igazolást a foglalkoztató a befizetéssel egyidejűleg megküldi az érintett magánnyugdíjpénztárnak.
Tbj. 53/A. §332 (1) A befizetett egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékból az állami adóhatóság 76,19 százalékot az Egészségbiztosítási Alapnak, 23,81 százalékot a Munkaerőpiaci Alapnak utal át.
(2) A Munkaerőpiaci Alapot megillető járulékot naponta kell átutalni a Munkaerőpiaci Alap számlájára.
Ellenőrzés
Tbj. 54. § (1)333 Az igazgatási szervek – jogszabályban meghatározott hatáskörükben eljárva – ellenőrzik a 46. § (1) bekezdésében előírt nyilvántartást, a biztosítási kötelezettség elbírálását és a 46. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartás vezetését.
(2)334 Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés során a biztosítás vagy az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság utólagos megállapítása, törlése tárgyában a határozat meghozatalára
a)335 a járulék utólagos megállapítása nélkül az egészségbiztosítási szerv,
b) a járulék utólagos megállapítása mellett az állami adóhatóság jogosult. A határozat elleni jogorvoslatra a Tny. tv., az Eb. tv., illetőleg az Art. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(3)336 A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott igazgatási szervek – igényelbírálási eljárásuk során – ellenőrizhetik a járulékfizetési kötelezettség teljesítését és a mulasztásról értesítik az állami adóhatóságot.
Tbj. 55. §337 Az a természetes személy, jogi személy vagy egyéb jogalany, aki (amely)
a) valótlan adatok közlésével olyan személyt jelentett be, akire a biztosítás nem terjed ki, vagy
b) a járulékokat (tagdíjat) jogellenesen a tényleges járulékalapot képező jövedelemnél magasabb összeg után állapította meg és vallotta be,
a jogsértés időtartamára – a bejelentés vagy bevallás megalapozatlanságától függetlenül – köteles a társadalombiztosítási járulékot, a b) pont szerinti esetben a magasabb összeg utáni társadalombiztosítási járulékot megfizetni.
Késedelem, mulasztás következményei
Tbj. 56. § (1)338 Az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit az e törvényben, a Tny. és az Eb.tv.-ben, valamint az Mpt.-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni a
a) járulékok (tagdíj) megállapításával, bevallásával, megfizetésével, a kötelezettség keletkezésének bejelentésével, a bejelentett adatok változásával, az ellenőrzéssel, a feltárt jogsértések jogkövetkezményeivel,
b) járulék (tagdíj) kötelezettség teljesítésével kapcsolatos hatósági eljárásra, a tartozások behajtására és végrehajtására, az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztásával és késedelmével, a járulékfizetési kötelezettség, a bejelentési kötelezettség elmulasztásával kapcsolatban,
c)339 Tny., az Eb. tv. és az Mpt. szerinti megtérítési és visszafizetési kötelezettség, mulasztási bírság, késedelmi kamat, korengedményes nyugdíjtartozás megfizetésére, behajtására, végrehajtására, a behajthatatlan tartozás törlésére, a végrehajtáshoz való jog elévülésére, továbbá a fizetési halasztás, részletfizetés engedélyezésére.340
(2)341 Az adóhatósági eljárásban az adózás rendjéről szóló törvény szerinti fizetési könnyítés és mérséklés (elengedés) nem engedélyezhető a foglalkoztató által levont tagdíjra és az egyéni vállalkozót terhelő tagdíjtartozásra, valamint a tagdíjtartozás után felszámított késedelmi és önellenőrzési pótlékra.
(3)342
Különös szabályok a járulékkötelezettségek teljesítésére vonatkozóan343
Tbj. 56/A. §344 (1) A magyar jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldi foglalkoztató (a továbbiakban: külföldi vállalkozás) javára biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében munkát végző foglalkoztatott részére kifizetett járulékalapot képző jövedelem után a külföldi vállalkozás a 19. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű társadalombiztosítási járulékot fizet, és a jövedelemből a 19. § (2)–(3) bekezdéseiben meghatározott járulékokat, illetve magán-nyugdíjpénztári tagság esetén a 33. § szerinti magán-nyugdíjpénztári tagdíjat von le.
(2) A külföldi vállalkozás a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget az Art. 8. és 9. §-ában meghatározott képviselő útján, ennek hiányában közvetlenül saját maga teljesíti. Ha a külföldi vállalkozás a járulékkötelezettséget közvetlenül teljesíti, a biztosítás kezdetét megelőzően köteles bejelentkezni az állami adóhatóságnál, és kérelmezni, hogy az állami adóhatóság foglalkoztatói minőségében vegye nyilvántartásba.
(3) Ha a külföldi vállalkozás a járulékkötelezettségek teljesítésére nem rendelkezik Art. szerinti képviselővel, és a (2) bekezdésben foglalt bejelentkezést is elmulasztja, az általa foglalkoztatott természetes személy biztosításával összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget a foglalkoztatott teljesíti, és viseli a járulékkötelezettségek elmulasztása miatti jogkövetkezményeket (ide nem értve a mulasztási bírságot és az adóbírságot).
(4) Ha a munkavállaló magyarországi foglalkoztatására
a) kirendelés alapján kerül sor, és a munkáltatók megállapodása alapján a munkavállaló munkabérét és az ezzel járó közterheket az a munkáltató fizeti, amelyhez a munkavállalót kirendelték,
b) munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, és a kölcsönbeadó külföldi vállalkozás,
e foglalkoztatással összefüggésben a bejelentés és nyilvántartás, valamint a járulék megállapításának, bevallásának és megfizetésének kötelezettsége az a) pont szerinti esetben azt a munkáltatót terheli, amelyhez a munkavállalót kirendelték, a b) pont szerinti esetben a belföldön bejegyzett kölcsönvevőt terheli.
(5)345 A (2)–(3) bekezdés szerinti kötelezett a biztosítási és járulékfizetési kötelezettséggel összefüggő bevallási, adatszolgáltatási kötelezettségét havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12-éig – a (6) bekezdésben meghatározott adattartalommal – elektronikus úton teljesíti az állami adóhatóság részére. A (2)–(3) bekezdés szerinti kötelezettet a 44. §-ban és a 46–47. §-ban, valamint az 50. § (6) bekezdésben meghatározott nyilvántartási és igazolási kötelezettség nem terheli.
(6)346 Az (5) bekezdésben meghatározott járulékbevallás tartalmazza:
a) a külföldi vállalkozás nevét, székhelyét, adóazonosító számát,
b) a foglalkoztatott természetes személyazonosító adatait, nemét, állampolgárságát,
c) a foglalkoztatott taj-számát, adóazonosító jelét,
d) a járulékfizetési felső határig terjedő és az afölötti járulékalapra, a járulékok összegére, a biztosítási (foglalkoztatási) idő „tól-ig” tartamára és a magán-nyugdíjpénztári tag biztosított magán-nyugdíjpénztárára vonatkozó adatot,
e) annak az időszaknak a megjelölését, amely alatt a biztosított természetes személy járulékalapot képező jövedelemmel nem rendelkezett, és
f) a külföldi vállalkozásnak az illetősége szerinti állam hatósága által megállapított adóazonosító számát, ha a járulékkötelezettséget a (3) bekezdés szerint a foglalkoztatott teljesíti.
(7)347 Az (1) bekezdés szerinti járulékokat a (2)–(3) bekezdése szerinti kötelezett egy beszedési számlára fizeti meg. A megfizetett járulékból az állami adóhatóság
a) 76,4 százalékot a Nyugdíjbiztosítási Alapnak,
b) 18 százalékot az Egészségbiztosítási Alapnak,
c) 5,6 százalékot a Munkaerőpiaci Alapnak,
d) 0 százalékot a biztosított magánnyugdíjpénztárának
utal át.
Tbj. 56/B. §348 A kincstár számfejtési körébe tartozó központi költségvetési szervek képviselőjeként a kincstár teljesíti a járulék megállapításával, bevallásával, megfizetésével, a nyilvántartással és adatszolgáltatással, valamint a biztosítottak bejelentésével összefüggő, e törvényben és az Art.-ben előírt kötelezettségeket.
Különös eljárási szabályok a magán-nyugdíjpénztári visszalépésekre és a tagdíjak elszámolására vonatkozóan
Tbj. 56/C. §349 (1) A kincstár által vezetett, magánnyugdíjpénztáranként megnyitott tagdíjbeszedési-, késedelmi- és önellenőrzési pótlék számlákra 2011. május 31-ig teljesített valós túlfizetés és téves befizetés összegét a foglalkoztató az Art. szabályai szerint az adóhatóságtól kérheti vissza. Az állami adóhatóság a téves befizetés, illetve túlfizetés kiutalását a vonatkozó adónem számlák terhére teljesíti. A kiutalásról az adóhatóság az Art. szabályai szerint intézkedik. A 2011. május 31-ét követően magán-nyugdíjpénztári számlára teljesített olyan befizetést, amely nem a pénztárat illeti a befizető közvetlenül a pénztártól igényelheti vissza.
(2) A túlfizetésként jelentkező összeget az állami adóhatóság a foglalkoztatón keresztül fizeti vissza a tagnak.
Tbj. 56/D. §350 (1) A Tbj. 51. § (6) bekezdése negyedik mondatában foglalt rendelkezést megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a biztosítottól a foglalkoztatója tagdíj címén vonta le a járulékot annak ellenére, hogy a magánszemély nem volt magánnyugdíjpénztár tagja, feltéve, hogy tagdíj-kiegészítés miatt nem mutatkozik különbözet.
(2) A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépett pénztártag esetében a 2007. január 1-től kezdődő bevallási időszakra vonatkozó pótbevallásban nyugdíjjárulékot kell megállapítani.
Tbj. 56/E. §351 A foglalkoztató, vagy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépett foglalkoztatott (biztosított) kezdeményezésére a tagdíj-kiegészítéssel kapcsolatos eltérések tisztázására indult eljárások lefolytatása a pénztárak feladata. Az egyeztetés eredményeképp kimutatott, a magánszemélyt jogszerűen megillető tagdíj-kiegészítés összegét a pénztár a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alaptól e célra visszaigényelt összeg terhére teljesíti.
Tbj. 56/F. §352 (1) A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépett pénztártagra vonatkozóan 1998. január 1-je és 2006. december 31-e közötti időszakra – a (2) bekezdés szerinti kivétellel – a foglalkoztató által a magánnyugdíjpénztárhoz benyújtott pótbevallásokat, helyesbítő bevallásokat a magánnyugdíjpénztár köteles feldolgozni és a feldolgozott adatokat az állami adóhatóság részére továbbítani a pótbevallás és a helyesbítő bevallás benyújtását követő hónap utolsó napjáig. A fizetési kötelezettséget az állami adóhatóság felé kell teljesíteni.
(2) Amennyiben a magánnyugdíjpénztár a foglalkoztató által elkészített pótbevallás, helyesbítő bevallás benyújtásának idejére már megszűnt, a foglalkoztató a pótbevallást, helyesbítő bevallást az eredeti esedékességig benyújtott alapbevallással együtt az állami adóhatósághoz nyújtja be, amelyeket az állami adóhatóság köteles feldolgozni és a feldolgozott adatokat a Pénztárak Központi Nyilvántartása részére továbbítani a pótbevallás és a helyesbítő bevallás benyújtását követő hónap utolsó napjáig. A fizetési kötelezettséget az állami adóhatóság felé kell teljesíteni.
(3) A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépett pénztártagra vonatkozóan 2007. január 1-jét követő időszakra a foglalkoztató által benyújtott pótbevallásokat, helyesbítő bevallásokat az állami adóhatóság feldolgozza és a feldolgozott adatokat a Pénztárak Központi Nyilvántartása részére továbbítja. A fizetési kötelezettséget az állami adóhatóság felé kell teljesíteni.
Tbj. 56/G. §353 Ha a biztosított pénztártagsági jogviszonya a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépése miatt már nem áll fenn, a pénztártagsági jogviszony idejére járó, meg nem fizetett tagdíj, bírság, pótlék tekintetében az eljárást az állami adóhatóság a Nyugdíjbiztosítási Alap javára folytatja le.
Tbj. 56/H. §354 (1) A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépett tagokhoz kötődő követelésérvényesítés biztosítása végett, a magánnyugdíjpénztáraknak 2011. augusztus 31. napjáig vissza kell vonniuk az állami adóhatóságnak átadott, mindazon – 2006. december 31. napja előtti biztosítási jogviszonyhoz kötődő követelésükre irányuló – végrehajtási megkereséseiket, melyekben az adott foglalkoztatóval szemben még van fennálló, végrehajtás alatti követelésük, és egyben nyilatkozatot tesznek, hogy ezen felül egyéb végrehajtási eljárás kezdeményezéshez kapcsolódó követelésük nem áll fenn a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal szemben.
(2) A magánnyugdíjpénztárak legkésőbb 2011. október 31. napjáig – foglalkoztatónkénti bontásban – átadják a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak végrehajtási eljárás lefolytatása végett a szervezetük nyilvántartásába felvett hátralékos kötelezettségekre vonatkozó adatokat. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz csak olyan követelések adhatók át, melyekhez kötődően az adó-végrehajtás lefolytatásához való jog még nem évült el.
Tbj. 56/I. §355 Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény 251. § (9) bekezdése a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépett tag esetében nem alkalmazható.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Hatálybaléptetés
Tbj. 57. § (1)356 E törvény hatálybaléptetéséről a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezik.357
(2)358
(3)359 Az egyszerűsített foglalkoztatásra e törvény rendelkezéseit az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló külön törvényben360 foglalt eltérések figyelembevételével kell alkalmazni.
Felhatalmazások
Tbj. 58. § (1) A Kormány felhatalmazást361 kap arra, hogy rendeletben szabályozza
a) a járulékalap megállapításához szükséges számítási módot,
b) a biztosítási jogviszony fennállásának részletes szabályait,
c) az előírt adatszolgáltatás teljesítésének módját,362
d) a biztosítottak és az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak nyilvántartását és bejelentését.
e)363 a 23. § szerinti elszámolás feltételeit, valamint a 18. § (3) bekezdésében, a 26. § (3)–(5) bekezdésében meghatározott járulékfizetés rendjét és az adatszolgáltatás módját;
f) a 46. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartás részletes szabályait;
g)364 a magán-nyugdíjpénztári tagdíjbevallás és a tagdíj önellenőrzés, valamint az elektronikus adatfogadás részletes szabályait,365
h)366 a magánnyugdíjpénztári tagdíjjal összefüggésben felszámított bírság és pótlék elszámolására vonatkozó részletes szabályokat,
i)367 a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy biztosítási jogviszonyával, járulékfizetésével, valamint adatszolgáltatásával összefüggő rendelkezéseket,
j)368 a 26. § (5) bekezdésében meghatározott kedvezményezetti kör évenkénti tájékoztatásának részletes szabályait, valamint a központi költségvetés által teljesítendő járulékfizetés összege kiszámításának módszerét,
k)369 a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendeletek és a szociális biztonságról szóló nemzetközi egyezmények alapján az alkalmazandó jogszabályokról szóló igazolás kiadásának részletes szabályait.
(2)370 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg az e törvényben előírt feladatokat ellátó igazgatási szerveket, e körben feladatokat állapítson meg , szabályozza az igazgatási szervek közötti együttműködést, a biztosítottak és az egyes ellátásra jogosultak bejelentésére vonatkozó részletes szabályokat, a társadalombiztosítás nyilvántartási rendszerének működését, módszereinek összehangolását.
Tbj. 59–60. §371
Az Európai Unió jogának való megfelelés
Tbj. 61. §372 Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) a Tanács 2003/109/EK tanácsi irányelve (2003. november 25.) a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról, 11. cikk (1) bekezdés d) pont és 21. cikk;
b) az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 24. cikk.
Átmeneti rendelkezések373
Tbj. 62. §374 (1)375 E törvénynek az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a 2011. január 1-jén és azt követően megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulék-fizetési kötelezettségekre kell alkalmazni, azzal, hogy e törvény 2010. december 31-én hatályos 19. § (2) és (7) bekezdését és 30/A. § (2) és (5) bekezdését kell alkalmazni a 2011. január 10-éig megszerzett és 2010. december havi járulékalapot képező olyan jövedelemre, amelyet a 2010. december hónapra vonatkozóan benyújtott bevallásban kell bevallani.
(2) Az adóellenőrzés során a Tbj. 2010. december 31-én hatályos 27., 29. és 29/A. §-a alapján járulékfizetésre kötelezett terhére utólagos adómegállapítás keretében nem állapítható meg mulasztási bírság és adóbírság a tevékenységre jellemző kereset jogellenes megállapításával összefüggésben.
Tbj. 63. §376 A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIII. törvény 33. §-ával megállapított 19. § (2) bekezdés b) pontját a 2011. február 1-jén, és az azt követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni.
Tbj. 64. §377 Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény módosításáról szóló 2011. évi XXIII. törvénnyel megállapított 16. § (1) bekezdés h) pontjában foglaltakat 2011. január 1-jére visszamenőlegesen alkalmazni kell.
Melléklet az 1997. évi LXXX. törvényhez378
A törvényt az Országgyűlés 1997. július 15-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1997. július 25.
A Tbj. 2. §-ának (3) bekezdése a 2006: CXV. törvény 40. §-ával megállapított, valamint a 2008: LXXXI. törvény 249. §-ának a) pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 268. §-a alapján a rendelkezést a 2009. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni.
A Tbj. 2. § (5) bekezdése 2010: CXXIII. törvény 147. §-ával megállapított szöveg.
A Tbj. 4. §-a a) pontjának 1. alpontja a 2005: LXXXII. törvény 32. §-ával megállapított, a 2010: CXXIII. törvény 169. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A Tbj. 4. §-a a) pontjának 4. alpontja a 2005: CXIX. törvény 129. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 202. § (5) és (7) bekezdését.
A Tbj. 4. §-a a) pontjának 5. alpontja az 1999: XCIX. törvény 92. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A Tbj. 4. § a) pont 6. alpontja a 2009: LXXVII. törvény 111. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 223. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni.
A 4. § a) pontja 7. pontját a 2001: XVI. törvény 35. §-ának (1) bekezdése iktatta a szövegbe.
A Tbj. 4. §-a a) pontjának 8. alpontját a 2001: LXXXIV. törvény 20. § (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: LXXVII. törvény 194. § (1) bekezdés a) pontja. Ez utóbbi módosító törvény 223. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni.
A Tbj. 4. §-a a) pontjának 9. alpontját a 2005: LXXXVII. törvény 4. § (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2007: XVII. törvény 82. § (5) bekezdésének a) pontja.
A Tbj. 4. §-a a) pontjának 10. alpontját a 2005: CLXX. törvény 62. § (1) bekezdése iktatta be.
A Tbj. 4. § b) pont 1. alpontja a 2009: CXVI. törvény 66. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A Tbj. 4. §-a b) pontjának 2. alpontja a 2004: XXVII. törvény 27. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A Tbj. 4. §-a b) pontjának 3. alpontja a 2003: XCI. törvény 149. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 224. § (2) bekezdése alapján a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.
Lásd az 1998: XI. törvényt.
A Tbj. 4. §-a b) pontjának 5. alpontja a 2004: CI. törvény 318. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A Tbj. 4. §-a b) pontjának 6. alpontja a 2004: CI. törvény 318. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A Tbj. 4. §-a b) pontjának ba) alpontját a 2002: XLII. törvény 189. § (1) bekezdése iktatta be.
A Tbj. 4. §-a c) pontjának 1. alpontja a 2004: CI. törvény 318. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.
A Tbj. 4. § c) pontjának 4. alpontját a 2006: IV. törvény 367. § 19. pontja hatályon kívül helyezte.
A 4. § c) pontjának 5–7. alpontjait az 1998: XXXIII. törvény 63. §-ának (1) bekezdése iktatta a szövegbe és egyidejűleg az eredeti 5–8. alpontok jelölését 8–11. alpontra módosította.
A 4. § c) pontja 6. alpontjának számozását 7. alpontra, 7. alpontjának számozását pedig 6. alpontra változtatta az 1998: LXVII. törvény 22. §-ának (2) bekezdése. A c) pont 6. alpontja a 2004: XXVII. törvény 27. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1998: LXVII. törvény 22. §-a (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A Tbj. 4. §-a c) pontjának 8. alpontja a 2003: XCI. törvény 149. § (3) bekezdése szerint kiegészített szöveg.
A Tbj. 4. §-a c) pontjának 11. alpontja a 2004: CI. törvény 318. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A Tbj. 4. §-a c) pontjának 12. alpontját a 2001: LXXXIV. törvény 20. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe.
A Tbj. 4. § c) pont 13. alpontját a 2009: CXVI. törvény 66. § (2) bekezdése iktatta be.
A Tbj. 4. §-a d) pontjának 1. alpontja a 2004: XXVII. törvény 27. § (2) bekezdésével megállapított és a 2006: IV. törvény 367. § 19. pontja szerint módosított szöveg.
A Tbj. 4. §-a d) pontjának 2. alpontja a 2003: XCI. törvény 224. § (1) bekezdésének 1.1. pontja szerint módosított szöveg.
A Tbj. 4. §-a d) pontjának 3. alpontja a 2001: LXXXIV. törvény 20. § (3) bekezdésével megállapított és a 2004: CI. törvény 318. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A Tbj. 4. § d) pont 4. alpontját a 2009: CXVI. törvény 66. § (3) bekezdése iktatta be.
A 4. § e) pontja az 1998: XXXIII. törvény 63. §-ának (3) bekezdése szerint módosított szöveg. A rendelkezés e törvény 74. §-ának (3) bekezdése értelmében 1998. április 1-jén lép hatályba azzal, hogy 1998. január 1-jétől kell alkalmazni.
A Tbj. 4. §-ának f) pontja a 2004: XXVII. törvény 27. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A Tbj. 4. § f) pontjának 1. alpontja a 2007: LXXXIV. törvény 32. § b) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 30. § (2) bekezdését.
A Tbj. 4. §-a f) pontjának 2. alpontja a 2007: I. törvény 110. § (1) bekezdésével megállapított és a 2010: XCII. törvény 3. §-a szerint módosított szöveg.
A Tbj. 4-a § f) pontjának 3. alpontja a 2006: LXI. törvény 251. § (3) bekezdésének a) pontja és a 2006: CXXI. törvény 31. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg.
A Tbj. 4. § g) pontja a 2009: CXVI. törvény 66. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A Tbj. 4. § h) pontja a 2009: LXXVII. törvény 111. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 223. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni.
A Tbj. 4. §-ának j) pontja a 2004: XXVII. törvény 27. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A Tbj. 4. § k) pont 1. alpontja a 2010: CXXIII. törvény 148. §-ával megállapított szöveg.
A Tbj. 4. §-a k) pontjának 2. alpontja a 2008: LXXXI. törvény 138. §-ával megállapított és a 2009: CLII. törvény 24. § (1) bekezdés a) pontja, a 2010: CXXIII. törvény 169. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A Tbj. 4. §-ának l) pontja a 2006: CXXI. törvény 14. § (1) bekezdésével megállapított és a 2009: LXXVII. törvény 177. § b) pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 223. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni.
A Tbj. 4. §-ának m) pontja a 2002: XLII. törvény 189. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A Tbj. 4. § m) pont 1. alpontját a 2010: C. törvény 2. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A Tbj. 4. § n) pontját a 2010: C. törvény 2. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 4. § o) pontja a 2007: CXXVI. törvény 218. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 482. § (1) bekezdését.
A Tbj. 4. § q) pontját a 2009: LXXVII. törvény 111. § – 2009: CXVI. törvény 108. § 19. pontja szerint módosított – (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2010: CXXIII. törvény 169. § c) pontja.
A Tbj. 4. §-ának r) pontja a 2005: LXXXV. törvény 59. §-ával megállapított szöveg.
A Tbj. 4. § r) pontjának 1. alpontja a 2006: LXI. törvény 132. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 251. § (7) bekezdését. E módosító törvény 251. § (2) bekezdése alapján 2007. január 1. napján lépett hatályba. A Tbj. 4. §-a r) pontjának 1. alpontja a 2006: CIX. törvény 84. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A Tbj. 4. §-a r) pontjának 2. alpontja a 2006: CIX. törvény 80. § (1) bekezdésének j) pontja szerint módosított szöveg.
A Tbj. 4. §-a r) pontjának 3. alpontja a 2006: LXI. törvény 251. § (5) bekezdése a) pontjának aa) alpontja és b) pontja, a 2006: CIX. törvény 80. § (1) bekezdésének j) pontja szerint módosított szöveg.
A Tbj. 4. §-a r) pontjának 4. alpontját a 2006: LXI. törvény 251. § (5) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.
A Tbj. 4. §-ának s) pontját az 1999: XCIX. törvény 92. §-ának (5) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2006: CXXI. törvény 31. § (6) bekezdése, újonnan a 2007: CXXVI. törvény 218. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2010: CXXIII. törvény 149. §-ával megállapított szöveg.
A Tbj. 4. §-ának t) pontját a 2001: LXX. törvény 25. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2010: CXXIII. törvény 169. § c) pontja.
A Tbj. 4. §-ának u) pontját a 2001: LXX. törvény 25. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2007: I. törvény 110. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A Tbj. 4. §-a u) pontjának 1. alpontja a 2008: LXXXI. törvény 227. §-ának a) pontja szerint módosított szöveg. E módosító törvény 268. §-a alapján a rendelkezést a 2009. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni.
A Tbj. 4. §-ának v) pontját a 2001: LXX. törvény 25. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2007: I. törvény 110. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A Tbj. 4. § w) pontját a 2006: LXI. törvény 132. § (3) bekezdése iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító törvény 251. § (7) bekezdését. E módosító törvény 251. § (2) bekezdése alapján 2007. január 1. napján lépett hatályba.
A Tbj. 4. §-ának x) pontját újonnan a 2007: I. törvény 110. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2007: CXXVI. törvény 218. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 482. § (1) bekezdését.
A Tbj. 4. §-ának z) pontját a 2001: LXX. törvény 25. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe, e módosító törvény 42. § (5) bekezdése alapján az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.
A Tbj. 4. §-ának zs) pontját a 2006: CXXI. törvény 14. § (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2010: CXXIII. törvény 169. § c) pontja.
A Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének felvezető szövegrésze a 2003: XCI. törvény 224. § (1) bekezdésének 2. pontja szerint módosított szöveg.
A Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének a) pontja a 2005: CXXIII. törvény 81. §-ával megállapított, a 2006: LXI. törvény 251. § (5) bekezdése a) pontjának aa) alpontja, a 2007: XC. törvény 21. § (1) bekezdésének i) pontja, a 2009: XXXV. törvény 53. § (2) bekezdése, a 2009: CIX. törvény 51. § (1) bekezdés m) pontja, a 2009: CLII. törvény 24. § (1) bekezdés b) pontja, a 2010: CXXIII. törvény 169. § d) pontja, a 2010: CLIII. törvény 33. § (5) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének b) pontját a 2003: XCI. törvény 224. § (1) bekezdésének 2. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2004: XXVII. törvény 27. § (7) bekezdése iktatta be, szövege a 2006: LXI. törvény 251. § (3) bekezdésének a) pontja, a 2007: CXXVI. törvény 417. § c) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 482. § (1) bekezdését.
Az 5. § (1) bekezdésének d) pontja a 2007: CXXVI. törvény 219. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 482. § (1) bekezdését.
A Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének g) pontja a 2002: XLII. törvény 312. § (3) bekezdése, a 2005: LXXXVIII. törvény 26. § (4) bekezdésének g) pontja, a 2006: LXI. törvény 251. § (3) bekezdésének a) pontja és (5) bekezdése a) pontjának aa) alpontja, a 2007: CXXVI. törvény 417. § d) pontja és 448. § a) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 482. § (1) bekezdését.
Lásd a 2005: LXXXVIII. törvényt.
A Tbj. 5. § (1) bekezdésének h) pontját a 2000: CXIII. törvény 281. §-a (2) bekezdése a) pontjának 1. alpontja iktatta be, szövege a 2006: LXI. törvény 133. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 251. § (7) bekezdését.
A Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének i) pontját a 2006: CXXXI. törvény 82. §-a iktatta be, szövege a 2007: CXXVI. törvény 219. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 482. § (1) bekezdését.
A Tbj. 5. §-ának (2) bekezdése az 1999: XCIX. törvény 207. §-a (1) bekezdésének első francia bekezdése, a 2005: CXIX. törvény 202. § (2) bekezdésének a) pontja, a 2006: IV. törvény 367. § 19. pontja, a 2006: LXI. törvény 251. § (3) bekezdésének a) pontja, a 2007: CXXVI. törvény 417. § e) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 482. § (1) bekezdését.
A Tbj. 5. §-ának (3) bekezdését a 2005: LXXXII. törvény 33. §-a iktatta be, szövege a 2010: CXXIII. törvény 150. §-ával megállapított szöveg.
A Tbj. 7. §-ának (2) bekezdését az 1999: XCIX. törvény 207. §-a (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2007: CXXVI. törvény 220. §-a iktatta be, szövege a 2010: CXXIII. törvény 151. §-ával megállapított szöveg.
A Tbj. 8. § a 2010: CXXIII. törvény 152. §-ával megállapított szöveg.
A Tbj. 9. § (3) bekezdése a 2006: LXI. törvény 251. § (5) bekezdése a) pontjának aa) alpontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 251. § (7) bekezdését.
A Tbj. 9. §-a (3) bekezdésének a) pontja az 1999: XCIX. törvény 95. §-ával megállapított szöveg.
A Tbj. 9. §-a (3) bekezdésének c) pontját a 2004: CV. törvény 209. § 21. pontja hatályon kívül helyezte.
A Tbj. 10. § (1) bekezdés bevezető szövegrésze a 2009: CXVI. törvény 68. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 151. §-a alapján a rendelkezést a 2010. január 1. napjától megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni.
A Tbj. 10. § (1) bekezdés a) pontja a 2009: CXVI. törvény 68. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 151. §-a alapján a rendelkezést a 2010. január 1. napjától megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni.
A Tbj. 10. §-a (1) bekezdésének b) pontja a 2004: CI. törvény 232. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 318. § (8) bekezdése alapján a járulékot a 2005. január 1-jétől kezdődő időszakra juttatott és megszerzett jövedelmek után első ízben februárban kell megfizetni.
A Tbj. 10. § (2) bekezdés a) pontja a 2009: CXVI. törvény 68. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 151. §-a alapján a rendelkezést a 2010. január 1. napjától megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni.
A Tbj. 10. §-ának (3) bekezdését a 2006: CXXXI. törvény 84. §-a iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 208. §-át.
A Tbj. 11. §-ának a) pontja a 2007: CXXVI. törvény 221. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 482. § (1) bekezdését.
A Tbj. 11. § b) pontja a 2006: LXI. törvény 135. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 251. § (7) bekezdését. [A 11. § b) pontjának a 2010: CXXIII. törvény 153. §-ával megállapított, a 234. § (10) bekezdése alapján 2012. január 1-jétől hatályos szövege: „b) a magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató által a Magyar Köztársaság területén foglalkoztatott, harmadik állam állampolgárságával rendelkező és külföldinek minősülő munkavállalóra, ha a munkavégzésre kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, feltéve, hogy e munkavégzés a két évet nem haladja meg; e rendelkezés ismételten nem alkalmazható ugyanarra a munkavállalóra, ha az előző belföldi munkavégzés befejezésétől számítva három év nem telt el;”.]
A Tbj. 11. §-a b) pontjának ba) alpontját a 2008: LXXXI. törvény 249. §-ának d) pontja hatályon kívül helyezte.
A Tbj. 11. §-ának c) pontját a 2001: LXX. törvény 42. § (5) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2009: XXXV. törvény 44. §-a iktatta be. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 66. §-át.
A Tbj. 11. §-ának d) pontját az 1999: XCIX. törvény 97. §-a iktatta a szövegbe, s a 2000: CXIII. törvény 281. §-a (2) bekezdésének b) 1. pontja hatályon kívül helyezte.
A Tbj. 13. §-a a 2010: XCII. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.
A Tbj. 14. §-a (2) bekezdésének b) pontja az 1999: XCIX. törvény 98. §-ával megállapított szöveg.
A Tbj. 14. § (3) bekezdésének c) pontját a 2007: LXXXIV. törvény 17. § (2) bekezdése iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 30. § (2) bekezdését.
A Tbj. 15. §-a (2) bekezdésének f) pontját a 2005: LXXXVIII. törvény 24. §-a iktatta be.
Lásd a 2005: LXXXVIII. törvényt.
A Tbj. 16. §-a a 2001: LXX. törvény – 2003: XCI. törvény 224. § (1) bekezdésének 1.3. pontja szerint módosított – 28. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 42. § (5) bekezdése alapján az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.
A Tbj. 16. § (1) bekezdésének b) pontja a 2007: LXXXIV. törvény 17. § (3) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 30. § (2) bekezdését.
A Tbj. 16. § (1) bekezdésének c) pontja a 2007: CXXVI. törvény 222. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 482. § (1) bekezdését.
A Tbj. 16. § (1) bekezdésének g) pontja a 2007: CXXVI. törvény 222. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 482. § (1) bekezdését.
A Tbj. 16. § (1) bekezdésének h) pontja a 2007: XVII. törvény 82. § (5) bekezdésének b) pontjával megállapított, a 2007: CXXVI. törvény 448. § b) pontja, a 2008: CVII. törvény 52. § (2) bekezdés e) pontja, a 2011: XXIII. törvény 38. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A Tbj. 16. § (1) bekezdésének i) pontja a 2007: CXXVI. törvény 222. § (3) bekezdésével megállapított, valamint a 2008: LXXXI. törvény 227. §-ának b) pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 268. §-a alapján a rendelkezést a 2009. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni.
A Tbj. 16. §-a (1) bekezdésének j) pontját a 2004: CV. törvény 209. § 21. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2006: CXXI. törvény 14. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2007: CXXVI. törvény 222. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 482. § (1) bekezdését.
A Tbj. 16. §-a (1) bekezdésének k) pontja a 2006: CXXI. törvény 14. § (2) bekezdésével megállapított, a 2007: CXXVI. törvény 417. § f) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 482. § (1) bekezdését.
A Tbj. 16. §-a (1) bekezdésének l) pontja a 2008: LXXXI. törvény 139. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 268. §-a alapján a rendelkezést a 2009. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni.
A Tbj. 16. §-a (1) bekezdésének o) pontja a 2008: LXXXI. törvény 227. §-ának c) pontja szerint módosított szöveg. E módosító törvény 268. §-a alapján a rendelkezést a 2009. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni.
A Tbj. 16. §-a (1) bekezdésének p) pontja a 2005: CXIX. törvény 130. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 202. § (5) és (7) bekezdését.
A Tbj. 16. §-a (1) bekezdésének r) pontja a 2005: CXIX. törvény 130. §-ával megállapított, a 2006: LXI. törvény 251. § (3) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 251. § (7) bekezdését.
A Tbj. 16. §-a (1) bekezdésének s) pontját a 2004: CI. törvény 233. §-a iktatta be, szövege a 2006: LXI. törvény 251. § (5) bekezdése a) pontjának aa) alpontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 251. § (7) bekezdését.
A Tbj. 16. §-a (1) bekezdésének t) pontját újonnan a 2006: CXXI. törvény 14. § (2) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 30. § (9) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. április 1. napját követő időszakra kifizetett (juttatott, elszámolt) jövedelmekre kell alkalmazni.
A Tbj. 16. §-ának (3) bekezdése a 2004: XXVII. törvény 30. § (2) bekezdésével megállapított és a 2004: CI. törvény 318. § (1) bekezdése, valamint a 2005: CXIX. törvény 202. § (1) bekezdésének a) pontja, a 2006: LXI. törvény 251. § (5) bekezdésének b) pontja, a 2006: CXXI. törvény 31. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg.
A Tbj. 16. §-ának (4) bekezdését a 2002: XLII. törvény 191. § (2) bekezdése iktatta be, szövegét újonnan a 2004: XXVII. törvény 30. § (2) bekezdése állapította meg.
A Tbj. 16. §-ának (5) bekezdését a 2006: CXXI. törvény 14. § (3) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 30. § (9) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. április 1. napját követő időszakra kifizetett (juttatott, elszámolt) jövedelmekre kell alkalmazni.
A Tbj. 16/A. §-át a 2007: CXXVI. törvény 223. §-a iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító törvény 482. § (1) bekezdését.
A Tbj. 17. §-a és címe a 2002: XLII. törvény 192. §-ával megállapított szöveg.
A Tbj. 18. §-át megelőző alcímet a 2009: LXXVII. törvény 112. § (1) bekezdése iktatta be.
A Tbj. 18. §-a az 1999: XCIX. törvény 99. §-ával megállapított szöveg.
A Tbj. 18. § (1) bekezdése a 2006: LXI. törvény 136. §-ával, bevezető szövegrésze a 2009: LXXVII. törvény 112. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 223. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni.
A Tbj. 18. § (1) bekezdés a) pontja a 2009: LXXVII. törvény 112. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 223. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni.
A Tbj. 18. § (1) bekezdés b) pontja a 2009: LXXVII. törvény 112. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 223. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni.
A Tbj. 18. §-a (1) bekezdésének e) pontját a 2006: CXXI. törvény 14. § (5) bekezdése iktatta be. A korkedvezmény-biztosítási járulék központi költségvetés általi átvállalása tekintetében lásd e módosító törvény 30. § (14) bekezdését.
A Tbj. 18. § (5) bekezdését a 2000: CXIII. törvény 150. §-a iktatta be, második mondatát a 2003: XCI. törvény 152. §-a iktatta be, szövege a 2007: CXXVI. törvény 448. § c) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 482. § (1) bekezdését.
A 2005: LXXXII. törvény – 2005: CXIX. törvény 207. § (1) bekezdésével beiktatott – 51. §-a alapján ha az értékpapírra vonatkozó vételi, jegyzési vagy eladási jog alapítása tárgyában kötött megállapodást 2005. augusztus 31-éig írásba foglalták, a magánszemély által a jog 2008. augusztus 31-éig történő gyakorlása révén megszerzett jövedelem társadalombiztosítási járulékkötelezettségét a 2005. augusztus 31-éig hatályos rendelkezések szerint kell megállapítani. A rendelkezést visszamenőlegesen 2005. szeptember 1-jétől kell alkalmazni.
A Tbj. 18. § (6) bekezdését a 2010: CLIII. törvény 33. § (1) bekezdése iktatta be.
A Tbj. 19. § (1) bekezdése a 2009: LXXVII. törvény 113. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 223. § (2) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni, azzal, hogy a 2010. január 10-éig megszerzett jövedelmekre a 2009. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. [A 19. § (1) bekezdésének a 2010: CLIV. törvény 34. § (1) bekezdésével megállapított, a 13. § (2) bekezdése alapján 2011. december 1-jétől hatályos szövege: „(1) A foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék 3 százalék. Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 1,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1 százalék. A társadalmi szolidaritás elvének megfelelően, a rászorulókról való gondoskodás és a törvényben megállapított társadalombiztosítási ellátások fedezetének megteremtése érdekében a foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő munkáltatói nyugdíj-hozzájárulás 24 százalék.”.]
A Tbj. 19. § (2) bekezdése a 2007: CXXVI. törvény 224. §-ával megállapított, záró szövegrésze a 2010: CXXIII. törvény 168. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A Tbj. 19. § (2) bekezdés a) pontja a 2010: CXXIII. törvény 168. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A Tbj. 19. § (2) bekezdés b) pontja a 2010: CLIII. törvény 33. § (5) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg. A b) pontot a 2010: CLIV. törvény 34. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte, e módosító törvény 13. § (2) bekezdése alapján 2011. december 1-jén lép hatályba.
A Tbj. 19. § (3) bekezdése a 2009: LXXVII. törvény 113. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 223. § (2) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni, azzal, hogy a 2010. január 10-éig megszerzett jövedelmekre a 2009. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
A Tbj. 19. § (4) bekezdése a 2010: CXXIII. törvény 154. §-ával megállapított szöveg.
A Tbj. 19. §-ának (5) bekezdése a 2004: CI. törvény 318. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A Tbj. 19. §-ának (6) bekezdését az 1999: XCIX. törvény 100. §-ának (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2006: LXI. törvény 251. § (5) bekezdése a) pontjának aa) alpontja, újonnan a 2006: CXXI. törvény 14. § (7) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 30. § (9) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. január 1. napját követő időszakra kifizetett (juttatott, elszámolt) jövedelmekre kell alkalmazni.
A 19. § (7) bekezdését a 2010: CI. törvény 1. §-a iktatta be, szövege a 2010: CXXIII. törvény 168. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A Tbj. 20. § a 2010: CXXIII. törvény 155. §-ával megállapított szöveg.
A Tbj. 20/A. §-át megelőző alcímét a 2006: CXXI. törvény 14. § (8) bekezdése iktatta be.
A Tbj. 20/A. §-át a 2006: CXXI. törvény 14. § (8) bekezdése iktatta be. A korkedvezmény-biztosítási járulék központi költségvetés általi átvállalása tekintetében lásd e módosító törvény 30. § (14) bekezdését.
A 20/A. § (1) bekezdése a 2007: CXXVI. törvény 225. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 396. §-a alapján a rendelkezés 2007. november 24. napján lépett hatályba.
A Tbj. 21. §-ának felvezető szövege a 2006: LXI. törvény 251. § (3) bekezdésének a) pontja, a 2009: LXXVII. törvény 177. § b) pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 223. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni.
A Tbj. 21. § b) pontját a 2009: LXXVII. törvény 194. § (1) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2009: CLII. törvény 24. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2010: CXXIII. törvény 156. §-ával megállapított szöveg.
A Tbj. 21. §-ának c) pontját a 2004: CI. törvény 318. § (5) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2007: CXXVI. törvény 226. § (1) bekezdése iktatta be. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 482. § (1) bekezdését.
A Tbj. 21. §-ának d) pontját a 2002: XLII. törvény 194. §-a iktatta be, e módosító törvény 312. § (1) bekezdése alapján a módosított összegű járulékokat a 2003. január 1-jétől kezdődő időszakra juttatott és megszerzett jövedelmek után első ízben február hónapban kell megfizetni.
A Tbj. 21. §-ának e) pontját a 2007. CXXVI. törvény 226. § (2) bekezdése iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító törvény 482. § (1) bekezdését.
A 22. § (1) bekezdése a 2007: XVII. törvény 82. § (5) bekezdésének c) pontjával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 80. § (3)–(4) bekezdését.
A Tbj. 22. §-ának (2) bekezdését az 1999: XCIX. törvény 207. §-a (1) bekezdésének első francia bekezdése hatályon kívül helyezte.
A Tbj. 23. §-a az 1999: XCIX. törvény 207. §-a (1) bekezdésének első francia bekezdése és a 2002: XLII. törvény 312. § (2) bekezdése, valamint a 2004: CV. törvény 209. § 21. pontja szerint módosított szöveg.
A Tbj. 24. §-át megelőző alcím a 2009: LXXVII. törvény 114. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A Tbj. 24. § (1) bekezdése a 2009: LXXVII. törvény 114. § – 2009: CLI. törvény 18. § (23) bekezdése szerint módosított – (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 223. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni.
A Tbj. 24. § (1) bekezdés a) pontja a 2010: CXXIII. törvény 169. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A Tbj. 24. §-ának (2) bekezdése a 2004: CI. törvény 235. §-ával megállapított, a 2006: LXI. törvény 251. § (3) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 251. § (7) bekezdését.
A járulékfizetési felső határ egy naptári napra jutó összege az 1999: CXXV. törvény 48. § (1) bekezdése alapján 2000. évben 5520 forint, a 2000: CXXXIIII. törvény 51. §-ának (1) bekezdése értelmében 2001. évben 6020 forint, 2002. évben 6490 forint, a 2002: LXII. törvény 45. § (1) bekezdése alapján 2003. évben 10 700 forint, a 2003: CXVI. törvény 51. § (1) bekezdése alapján 2004. évben 14 500 forint, a 2004: CXXXV. törvény 55. § (1) bekezdése alapján 2005. évben 16 440 forint, a 2005: CLIII. törvény 58. § (1) bekezdése alapján 2006. évben 17 330 forint, a 2006: CXXVII. törvény 55. § (1) bekezdése alapján 2007. évben 18 490 forint, a 2007: CLXIX. törvény 55. § (1) bekezdése alapján 2008. évben 19 500 forint, a 2008: CII. törvény 53. § (1) bekezdése alapján 2009. évben 20 400 forint, a 2009: CXXX. törvény 70. § (1) bekezdése alapján 20 420 forint.
A Tbj. 24. § (3) bekezdése a 2007. CXXVI. törvény 227. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 482. § (1) bekezdését.
A Tbj. 24. §-ának (4) bekezdése a 2003: XCI. törvény 154. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A Tbj. 24. § (5) bekezdését az 1998: LXVII. törvény 6. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2006: LXI. törvény 251. § (5) bekezdésének b) pontja.
A Tbj. 24. §-ának (6) bekezdését a 2002: XLII. törvény 195. § (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2006: LXI. törvény 251. § (5) bekezdésének b) pontja.
A Tbj. 24. §-ának (7) bekezdését a 2002: XLII. törvény 195. § (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2006: LXI. törvény 251. § (5) bekezdésének b) pontja.
A Tbj. 25. §-t megelőző alcímet a 2009: LXXVII. törvény 115. §-a iktatta be.
A Tbj. 25. §-a a 2006: CXXI. törvény 14. § (9) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 30. § (10) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. április 1. napját követő időszakra kifizetett (juttatott, elszámolt) jövedelmekre kell alkalmazni. Lásd még e módosító törvény 30. § (10) bekezdésének további rendelkezéseit.
A Tbj. 25/A. §-t újonnan a 2009: LXXVII. törvény 116. §-a iktatta be, e módosító törvény 223. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni.
A Tbj. 25/A. § b) pontja a 2010: CXXIII. törvény 157. §-ával megállapított szöveg.
A Tbj. 26. §-a az 1999: XCIX. törvény 103. §-ával megállapított szöveg.
A 26. § (1) bekezdése a 2007: XVII. törvény 82. § (5) bekezdésének d) pontjával megállapított, első mondata a 2007: LXXXIV. törvény 17. § (4) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 30. § (2) bekezdését.
A Tbj. 26. §-ának (2) bekezdése a 2002: LIII. törvény 47. § (2) bekezdésével megállapított, és a 2005: CXIX. törvény 202. § (1) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 202. § (5) és (7) bekezdését.
A Tbj. 26. § (3) bekezdése a 2006: LXI. törvény 141. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 251. § (7) bekezdését. E módosító törvény 251. § (2) bekezdése alapján 2007. január 1. napján lépett hatályba.
A Tbj. 26. §-ának (4) bekezdése a 2008: LXXXII. törvény 8. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 32. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni.
A Tbj. 26. §-ának (5) bekezdését a 2004: CV. törvény 209. § 21. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2005: CXIX. törvény 134. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: CIX. törvény 19. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 55. § (5) bekezdése alapján a rendelkezést a 2010. január 1-jétől keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni.
A Tbj. 26. §-ának (6) bekezdését a 2005: LXXII. törvény 3. § (4) bekezdésének a) pontja iktatta be.
A Tbj. 26. §-ának (7) bekezdését a 2005: LXXXII. törvény 35. §-a negyedik mondatát a 2005: CXIX. törvény 134. § (2) bekezdése iktatta be. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 202. § (5) és (7) bekezdését.
A Tbj. 26. §-ának (8) bekezdését a 2005: LXXXII. törvény 35. §-a iktatta be, szövege a 2010: CXXIII. törvény 168. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A Tbj. 26. §-ának (9) bekezdését a 2005: CXX. törvény 14. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2008: LXXXI. törvény 227. §-ának d) pontja és 249. §-ának f) pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 268. §-a alapján a rendelkezést a 2009. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni.
Lásd a 2005: CXX. törvényt.
A Tbj. 26. §-ának (10) bekezdését a 2005: CLXXX. törvény 14. §-a iktatta be.
Lásd a 2005: CLXXX. törvényt.
A Tbj. 26. § (11) bekezdését a 2010: CLIII. törvény 33. § (2) bekezdése iktatta be.
A Tbj. 27. § (1) bekezdése a 2010: CXXIII. törvény 158. §-ával megállapított szöveg.
A Tbj. 27. § (2) bekezdése a 2006: LXI. törvény 142. §-ával megállapított és a 2009: LXXVII. törvény 177. § b) és c) pontja, a 2010: CXXIII. törvény 169. § f) pontja szerint módosított szöveg.
A Tbj. 27. §-ának (4) bekezdését a 2006: CXXXI. törvény 86. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2010: CXXIII. törvény 169. § g) pontja.
A Tbj. 27. §-ának (5) bekezdését a 2006: CXXI. törvény 14. § (10) bekezdése iktatta be, szövege a 2007: CXXVI. törvény 229. §-ával megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 396. §-a alapján a rendelkezés 2007. november 24. napján lépett hatályba.
A Tbj. 28. §-a a 2006: LXI. törvény 143. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 251. § (7) bekezdését.
A Tbj. 29. § (1) bekezdése a 2010: CXXIII. törvény 159. §-ával megállapított szöveg.
A Tbj. 29. § (2) bekezdését a 2007: CXXVI. törvény 448. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A Tbj. 29. § (3) bekezdése a 2006: LXI. törvény 144. §-ával megállapított, a 2007: CXXVI. törvény 448. § e) pontja, a 2009: LXXVII. törvény 177. § c) pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 223. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni.
A Tbj. 29. § (4) bekezdése a 2006: LXI. törvény 144. §-ával megállapított és a 2009: LXXVII. törvény 177. § c) pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 223. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni.
A Tbj. 29. § (4) bekezdés d) pontja a 2009: CXVI. törvény 101. § a) pontja szerint módosított szöveg. E módosító törvény 151. §-a alapján a rendelkezést a 2010. január 1. napjától megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni.
A Tbj. 29. § (5) bekezdése a 2006: LXI. törvény 144. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 251. § (7) bekezdését.
A Tbj. 29. § (6) bekezdését a 2006: LXI. törvény 251. § (5) bekezdése a) pontjának aa) alpontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2006: CXXXI. törvény 87. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2010: CXXIII. törvény 169. § h) pontja.
A Tbj. 29. §-ának (7) bekezdését a 2002: XLII. törvény 196. §-a iktatta be, szövege a 2006: LXI. törvény 251. § (3) bekezdésének a) pontja, a 2007: CXXVI. törvény 448. § f) pontja, a 2007: CLVI. törvény 19. §-a és a 2009: LXXVII. törvény 177. § d) és e) pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 223. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni.
A Tbj. 29. §-ának (8) bekezdését a 2006: CXXI. törvény 14. § (11) bekezdése iktatta be, szövege a 2007: CXXVI. törvény 230. §-ával megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 396. §-a alapján a rendelkezés 2007. november 24. napján lépett hatályba.
A Tbj. 29/A. §-át a 2002: XLIII. törvény 28. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2003: XCI. törvény 224. § (1) bekezdésének 1.1. és 2. pontja szerint módosított szöveg.
A Tbj. 29/A. § (1) bekezdése a 2010: CXXIII. törvény 160. §-ával megállapított szöveg.
A Tbj. 29. §-ának (2) bekezdése a 2006: CXXI. törvény 31. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg.
A Tbj. 29/A. §-ának (3) bekezdése a 2005: CXIX. törvény 202. § (1) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 202. § (5) és (7) bekezdését. A 2005: CLXIII. törvény 13. §-a alapján, amennyiben az eva adózó egyéni vállalkozó 2007. évre vonatkozóan a minimálbér összegénél magasabb járulékalapot választja a Tbj. 29/A. § (3) bekezdése alapján, az erre vonatkozó nyilatkozatát – az első ízben történő nyilatkozatot kivéve – 2007. január 31-ig az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti bevallásában nyújtja be az állami adóhatósághoz. A 29/A. § (3) bekezdése a 2006: LXI. törvény 251. § (5) bekezdése a) pontjának aa) alpontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 251. § (7) bekezdését.
A Tbj. 29/A. § (4) bekezdését a 2006: LXI. törvény 251. § (5) bekezdése a) pontjának aa) alpontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2007: CXXVI. törvény 231. §-a iktatta be. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 482. § (1) bekezdését.
A Tbj. 30. §-át a 2010: CXXIII. törvény 169. § i) pontja hatályon kívül helyezte.
A Tbj. 30/A. § alcímét a 2006: LXI. törvény 147. §-a iktatta be. E módosító törvény 251. § (2) bekezdése alapján 2007. január 1. napján lépett hatályba.
A Tbj. 30/A. §-át a 2005: LXXXII. törvény 36. §-a iktatta be, szövege a 2006: LXI. törvény 147. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 251. § (7) bekezdését. Ez utóbbi módosító törvény 251. § (2) bekezdése alapján a rendelkezés 2007. január 1. napján lép hatályba.
A Tbj. 30/A. § (1) bekezdése a 2006: CXXXI. törvény 161. § a) pontja, a 2009: LXXVII. törvény 177. § f) pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 223. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni.
A Tbj. 30/A. § (2) bekezdése a 2007: CXXVI. törvény 232. § (1) bekezdésével megállapított, valamint a 2008: LXXXI. törvény 227. §-ának e) pontja, a 2010: CXXIII. törvény 168. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A Tbj. 30/A. § (3) bekezdése a 2007: CXXVI. törvény 232. § (2) bekezdése, a 2010: CXXIII. törvény 168. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A Tbj. 30/A. § (5) bekezdését a 2010: CXXIII. törvény 161. §-a iktatta be.
A Tbj. 31. §-ának alcíme a 2006: LXI. törvény 148. §-ával megállapított szöveg.
A Tbj. 31. § (1) bekezdése a 2006: LXI. törvény 148. §-ával megállapított és a 2009: LXXVII. törvény 177. § c) pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 223. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni.
A Tbj. 31. § (2) bekezdése a 2007: CXXVI. törvény 233. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 482. § (1) bekezdését.
A Tbj. 31. § (3) bekezdése a 2006: CXXXI. törvény 89. § (1) bekezdésével megállapított, a 2007: CXXVI. törvény 448. § g) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 482. § (1) bekezdését. A (3) bekezdés alkalmazásánál heti 36 órás foglalkoztatásnak tekintendő munkaviszonyról lásd a 2009: LXXVII. törvény 223. § (3) bekezdését is. A (3) bekezdés a 2010: VIII. törvény 1. §-a szerint módosított szöveg.
A Tbj. 31. § (4) bekezdése a 2007: CXXVI. törvény 233. § (2) bekezdésével megállapított és a 2009: LXXVII. törvény 177. § e) és g) pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 223. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni. A (4) bekezdés alkalmazásánál heti 36 órás foglalkoztatásnak tekintendő munkaviszonyról lásd a 2009: LXXVII. törvény 223. § (3) bekezdését is.
A Tbj. 31. § (5) bekezdése a 2006: LXI. törvény 148. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 251. § (7) bekezdését. Az (5) bekezdés második mondatát a 2006: CXXXI. törvény 89. § (2) bekezdése iktatta be.
A Tbj. 31. § új (6) bekezdését a 2006: LXI. törvény 148. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (6) bekezdésének számozását (7) bekezdésre változtatta. A (6) bekezdés a 2006: CXXXI. törvény 89. § (3) bekezdése, a 2007: CXXVI. törvény 417. § i) pontja, a 2009: LXXVII. törvény – 2009: CXVI. törvény 108. § 19. pontja, a 2010: CXXIII. törvény 169. § j) pontja szerint módosított szöveg.
A Tbj. 31. §-ának (6) bekezdését az 1999: XCIX. törvény 107. §-a iktatta be, számozását (7) bekezdésre változtatta a 2006: LXI. törvény 148. §-a. A (7) bekezdés a 2007: XC. törvény 25. § (1) bekezdésének p) pontja, a 2010: CLIII. törvény 33. § (5) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.
A Tbj. 32. §-át a 2005: CXIX. törvény 202. § (2) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.
A Tbj. 33. §-ának (1) bekezdése a 2006: CXXXI. törvény 90. §-ával megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 208. §-át. [A 33. § (1) bekezdésének a 2010: CLIV. törvény 34. § (2) bekezdésével megállapított, a 13. § (2) bekezdése alapján 2011. december 1-jétől hatályos szövege: „(1) A magánnyugdíjpénztár tagja a nyugdíjjárulék alapja után 10 százalék tagdíjat fizet.”.]
A Tbj. 33. § (2) bekezdése a 2000: CXIII. törvény 159. §-ával megállapított szöveg.
A 33. § (3) bekezdését a 2010: CI. törvény 2. §-a iktatta be.
A Tbj. 34. §-a az 1999: XCIX. törvény 109. §-ával megállapított szöveg.
A Tbj. 34. §-ának (1) bekezdése a 2004: XXVII. törvény 31. §-ával megállapított szöveg, második mondatát a 2005: CXIX. törvény 137. §-a iktatta be. Az (1) bekezdés záró szövegrésze a 2010: CXXIII. törvény 168. § f) pontja szerint módosított szöveg.
A Tbj. 34. § (1) bekezdésének a) pontja a 2006: LXI. törvény 251. § (3) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 251. § (7) bekezdését.
A Tbj. 34. § (1) bekezdésének b) pontja a 2007: CXXVI. törvény 448. § h) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 482. § (1) bekezdését.
A Tbj. 34. §-ának (3) bekezdését a 2005: CXIX. törvény 202. § (2) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 202. § (4) bekezdése alapján a Tbj. 34. §-ának (3) bekezdése alapján megkötött megállapodások 2006. május 1-jével megszűnnek; a (3) bekezdés hatályon kívül helyezése nem érinti a folyamatban lévő ellátásokat.
A Tbj. 34. §-a (4) bekezdésének első mondata a 2005: CXIX. törvény 202. § (2) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg. A (4) bekezdés negyedik mondatát a 2006: LXI. törvény 149. § (1) bekezdése iktatta be. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 251. § (7) bekezdését.
A Tbj. 34. § (5) bekezdésének felvezető szövege a 2000: CXIII. törvény 160. §-ának (2) bekezdésével megállapított, a 2010: CXXIII. törvény 168. § f) pontja szerint módosított szöveg.
A Tbj. 34. § (5) bekezdésének a) pontja a 2007: CXXVI. törvény 417. § m) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 482. § (1) bekezdését.
A Tbj. 34. § (5) bekezdés b) pontja a 2008: CVII. törvény 52. § (2) bekezdés f) pontja, a 2009: XL. törvény 10. § (1) bekezdésének c) pontja és (2) bekezdésének h) pontja szerint módosított szöveg.
A Tbj. 34. §-ának (7) bekezdése a 2006: CXXXI. törvény 185. §-a szerint módosított szöveg.
A Tbj. 34. § (9) bekezdése a 2000: CXIII. törvény 281. §-a (2) bekezdése b) 1. pontja szerint módosított szöveg.
A Tbj. 34. § (10) bekezdése a 2009: XXXV. törvény 26. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 65. § (1) bekezdése alapján a 2009. július 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni.
A Tbj. 34. § (11) bekezdése a 2009: XXXV. törvény 26. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 65. § (1) bekezdése alapján a 2009. július 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni.
A Tbj. 34. § (12) bekezdése a 2007: CXXVI. törvény 417. § n) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 482. § (1) bekezdését.
A Tbj. 34. § (13) bekezdése a 2006: LXI. törvény 149. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 251. § (7) bekezdését.
A Tbj. 35. §-ának (1) bekezdése a 2003: XCI. törvény 159. §-ával megállapított szöveg.
A Tbj. 35. §-ának (2) bekezdése az 1999: XCIX. törvény 110. §-ának (1) bekezdésével megállapított, a 2010: CXXIII. törvény 162. §-a szerint módosított szöveg.
A Tbj. 35. §-ának új (3) bekezdését az 1999: XCIX. törvény 110. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe, s egyidejűleg az eredeti (3)-(5) bekezdés számozását (4)-(6) bekezdésre módosította. A (3) bekezdés a 2003: XCI. törvény 224. § (1) bekezdésének 1.1. pontja szerint módosított szöveg.
A Tbj. 35. § (4) — eredetileg (3) — bekezdése az 1998: LXVII. törvény 14. §-ával megállapított szöveg.A bekezdés második és harmadik mondatát a 2000: CXIII. törvény 281. §-a (2) bekezdésének b) 1. pontja hatályon kívül helyezte.
A Tbj. 35. § (5) bekezdése a 2000: CXIII. törvény 161. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A Tbj. 35. § (6) bekezdése a 2007: CXXVI. törvény 448. § i) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 482. § (1) bekezdését.
A Tbj. 35. § (7) bekezdését a 2000: CXIII. törvény 161. §-ának (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2005: CXIX. törvény 202. § (2) bekezdésének b) pontja.
A Tbj. 36. §-ának alcíme a 2006: LXI. törvény 150. §-ával megállapított szöveg.
A Tbj. 36. §-a a 2006: CXXI. törvény 14. § (12) bekezdésével megállapított, a 2007: CXXVI. törvény 448. § c) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 482. § (1) bekezdését.
A Tbj. 36. § (1) bekezdése a 2007: CXXVI. törvény 417. § o) pontja és a 448. § c) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 482. § (1) bekezdését.
A Tbj. 36. § (3) bekezdését a 2007: CXXVI. törvény 234. §-a iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító törvény 482. § (1) bekezdését.
A Tbj. 37. §-a a 2006: CXXI. törvény 14. § (12) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 30. § (10) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. április 1. napját követő időszakra kifizetett (juttatott, elszámolt) jövedelmekre kell alkalmazni. Lásd még e módosító törvény 30. §-ának további rendelkezéseit.
A Tbj. 37. § (1) bekezdése a 2007: CXXVI. törvény 417. § p) pontja, a 2009: LXXVII. törvény 177. § e) pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 223. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni.
A Tbj. 37. § (2) bekezdése a 2007: CXXVI. törvény 417. § r) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 482. § (1) bekezdését.
A Tbj. 37. § (4) bekezdését a 2007: CXXVI. törvény 235. §-a iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító törvény 482. § (1) bekezdését.
A Tbj. 37/A. §-át 2009: CXVI. törvény 69. §-a iktatta be. E módosító törvény 151. §-a alapján a rendelkezést a 2010. január 1. napjától megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni.
A Tbj. 38. §-át a 2006: LXI. törvény 251. § (5) bekezdése a) pontjának aa) alpontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2008: LXXXII. törvény 8. § (3) bekezdése iktatta be. Ez utóbbi módosító törvény 32. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni.
A Tbj. 39. §-ának alcímét a 2006: LXI. törvény 251. § (5) bekezdése a) pontjának aa) alpontja hatályon kívül helyezte. A Tbj. 39. §-a a 2006: CXXI. törvény 14. § (13) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 30. § (9) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. április 1. napját követő időszakra kifizetett (juttatott, elszámolt) jövedelmekre kell alkalmazni.
A Tbj. 39. § (2) bekezdése a 2007: CXXVI. törvény 236. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 482. § (1) és (3) bekezdését.
A Tbj. 39. § (3) bekezdését a 2007: CXXVI. törvény 448. § j) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2009: XXXV. törvény 27. §-a iktatta be. Ez utóbbi módosító törvény 65. § (1) bekezdése alapján a 2009. július 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni.
A Tbj. 39. § (4) bekezdése a 2007: CXXVI. törvény 448. § k) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 482. § (1) bekezdését.
A Tbj. 39. § (6) bekezdésének alkalmazására lásd a 2006: CXXXI. törvény 203. § – 2008: LXXXII. törvény 31. § (9) bekezdése szerint módosított – (1) bekezdését, valamint (2) bekezdését.
A Tbj. 39/A. §-át a 2007: CXXVI. törvény 237. §-a iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító törvény 482. § (1) bekezdését.
A Tbj. 40. §-a a 2005: LXXXV. törvény 60. §-ával megállapított szöveg.
A Tbj. 40. §-ának a) pontja a 2006: CIX. törvény 80. § (1) bekezdésének j) pontja szerint módosított szöveg.
A Tbj. 40. §-ának b) pontja a 2006: CIX. törvény 80. § (1) bekezdésének j) pontja szerint módosított szöveg.
A Tbj. 40. §-ának c) pontja a 2006: CIX. törvény 83. § (5) bekezdésének m) pontja szerint módosított szöveg.
A Tbj. 40/A. §-át a 2010: CLVII. törvény 11. §-a iktatta be, szövege a 2011: LXIX. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.
A Tbj. 41. §-ának (1) bekezdése a 2005: LXXXV. törvény 61. § (1) bekezdésével megállapított és a 2009: LXXVII. törvény 177. § d) pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 223. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni.
A Tbj. 41. §-ának (2) bekezdése a 2005: LXXXV. törvény 61. § (1) bekezdésével megállapított, a 2006: CIX. törvény 80. § (1) bekezdésének j) pontja és 83. § (5) bekezdésének m) pontja, a 2007: LXXXII. törvény 13. § (1) bekezdésének 35. pontja szerint módosított szöveg.
A Tbj. 41. §-ának (3) bekezdése a 2006: CXXXI. törvény 91. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 208. §-át.
A Tbj. 41. §-ának (4) bekezdése a 2000: CXIII. törvény 281. §-a (2) bekezdésének a) 1. pontja, a 2006: CIX. törvény 80. § (1) bekezdésének j) pontja szerint módosított szöveg.
A Tbj. 41. §-ának (5) bekezdése a 2002: XLII. törvény 199. §-ával megállapított, a 2006: CIX. törvény 80. § (1) bekezdésének j) pontja szerint módosított szöveg.
A Tbj. 41. §-ának (6) bekezdését az 1999: XCIX. törvény 207. §-a (1) bekezdésének első francia bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2005: LXXXV. törvény 61. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2006: CIX. törvény 83. § (5) bekezdésének m) pontja szerint módosított szöveg.
A Tbj. 41. §-ának (7) bekezdését a 2006: CXXXI. törvény 91. § (2) bekezdése iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 208. §-át.
A Tbj. 42. §-a (1) bekezdésének a) pontja a 2002: XLII. törvény 312. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.
A Tbj. 42. § (1) bekezdésének e) pontja a 2007: LXXXIV. törvény 17. § (6) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 30. § (2) bekezdését.
A Tbj. 42. §-a (1) bekezdésének g) pontját a 2002: XLII. törvény 200. §-a iktatta a szövegbe.
A Tbj. 42. §-ának (2) bekezdését az 1999: XCIX. törvény 207. §-a (1) bekezdésének első francia bekezdése hatályn kívül helyezte.
A Tbj. 42. §-ának (4) bekezdése a 2005: CXIX. törvény 202. § (2) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 202. § (5) és (7) bekezdését.
A Tbj. 43. §-a (1) bekezdésének a) pontja a 2008: LXXXI. törvény 140. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 268. §-a alapján a rendelkezést a 2009. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni.
A Tbj. 43. §-a (1) bekezdésének új b) pontját a 2005: LXXXV. törvény 62. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti b)–f) pontok jelölését c)–g) pontokra változtatva. A b) pont a 2007: LXXXIV. törvény 17. § (7) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 30. § (2) bekezdését.
A Tbj. 43. §-a (1) bekezdésének b) pontja a 2003: XCI. törvény 160. §-ával megállapított szöveg. A b) pont jelölését c) pontra változtatta a 2005: LXXXV. törvény 62. §-a, szövege a 2007: LXXXII. törvény 2. § 315. pontja szerint módosított szöveg.
A Tbj. 43. §-a (1) bekezdésének c) pontja a 2003: XVIII. törvény 5. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 11. §-a alapján a rendelkezést 2003. január 1-jétől kell alkalmazni. A c) pont jelölését d) pontra változtatta a 2005: LXXXV. törvény 62. §-a.
A Tbj. 43. § (1) bekezdésének d) pontja a 2000: LXXXIII. törvény 20. §-ával megállapított szöveg, jelölését e) pontra változtatta a 2005: LXXXV. törvény 62. §-a.
A Tbj. 43. §-a (1) bekezdésének e) pontját a 2001: XXXVIII. törvény 29. § (2) bekezdése iktatta be, jelölését f) pontra változtatta a 2005: LXXXV. törvény 62. §-a.
A Tbj. 43. §-a (1) bekezdésének f) pontját a 2002: XLII. törvény 201. §-a iktatta be, szövegét újonnan a 2004: XXVII. törvény 33. §-a állapította meg, jelölését g) pontra változtatta a 2005: LXXXV. törvény 62. §-a. A Tbj. 43. §-ának (1) bekezdésének g) pontja a 2006: CIX. törvény 107. § (3) bekezdésének m) pontja szerint módosított szöveg.
A Tbj. 43. § (1) bekezdésének h) pontját a 2007: CXXVI. törvény 238. §-a iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító törvény 482. § (1) bekezdését.
A Tbj. 43/A. §-át a 2010: CLIII. törvény 33. § (3) bekezdése iktatta be.
A Tbj. 44. §-a a 2005: CXIX. törvény 138. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 202. § (5) és (7) bekezdését.
A Tbj. 44. § (1) bekezdése a 2006: LXI. törvény 154. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 251. § (7) bekezdését. E módosító törvény 251. § (2) bekezdése alapján 2007. január 1. napján lépett hatályba.
A Tbj. 44. §-ának (2) bekezdése a 2006: CXXXI. törvény 92. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 208. §-át.
A Tbj. 44. § (3) bekezdése a 2006: LXI. törvény 154. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 251. § (7) bekezdését. E módosító törvény 251. § (2) bekezdése alapján 2007. január 1. napján lépett hatályba.
A Tbj. 44. §-ának (4) bekezdése a 2006: CIX. törvény 80. § (1) bekezdésének j) pontja és 83. § (5) bekezdésének m) pontja szerint módosított szöveg.
A Tbj. 44. § (5) bekezdése a 2007: CXXVI. törvény 239. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 482. § (1) bekezdését.
A Tbj. 44/A. §-át a 2007: CXXVI. törvény 240. §-a iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító törvény 482. § (1) bekezdését.
A Tbj. 44/A. § (2) bekezdése a 2008: CVII. törvény 53. §-ával megállapított, a 2011: XXIII. törvény 38. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A Tbj. 44/A. §-a (3) bekezdésének d) pontja a 2008: LXXXI. törvény 141. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 268. §-a alapján a rendelkezést a 2009. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni.
A Tbj. 44/A. §-a (3) bekezdésének e) pontja a 2008: LXXXI. törvény 141. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 268. §-a alapján a rendelkezést a 2009. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni.
A Tbj. 44/A. §-ának (4) bekezdése a 2008: LXXXI. törvény 249. §-ának h) pontja szerint módosított szöveg. E módosító törvény 268. §-a alapján a rendelkezést a 2009. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni.
A Tbj. 44/A. §-ának (7) bekezdése a 2008: LXXXI. törvény 141. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 268. §-a alapján a rendelkezést a 2009. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni.
A Tbj. 44/A. §-ának (8) bekezdését a 2008: LXXXI. törvény 141. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 268. §-a alapján a rendelkezést a 2009. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni.
A Tbj. 44/A. §-ának (9) bekezdését a 2008: LXXXI. törvény 141. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 268. §-a alapján a rendelkezést a 2009. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni.
A Tbj. 44/A. § (10) bekezdését a 2010: CXXIII. törvény 163. §-a iktatta be.
A Tbj. 44/A. § (11) bekezdését a 2010: CXXIII. törvény 163. §-a iktatta be.
A Tbj. 44/B. §-át a 2007: CXXVI. törvény 240. §-a iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító törvény 482. § (1) bekezdését.
A Tbj. 44/B. §-ának (5) bekezdését a 2008: LXXXI. törvény 142. §-a iktatta be. E módosító törvény 268. §-a alapján a rendelkezést a 2009. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni.
A Tbj. 44/B. §-ának (6) bekezdését a 2008: LXXXI. törvény 142. §-a iktatta be. E módosító törvény 268. §-a alapján a rendelkezést a 2009. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni.
A Tbj. 44/C. §-át a 2007: CXXVI. törvény 240. §-a iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító törvény 482. § (1) bekezdését.
A Tbj. 45. § (1) bekezdése a 2010: C. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.
A Tbj. 45. §-ának (2) bekezdését a 2005: CXIX. törvény 202. § (2) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.
A Tbj. 45. §-ának (3) bekezdését az 1999: XCIX. törvény 207. §-a (1) bekezdésének első francia bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2003: XCI. törvény 162. §-a iktatta be, újból hatályon kívül helyezte a 2010: C. törvény 2. § c) pontja.
A Tbj. 45. § (4) bekezdése a 2007: CXXVI. törvény 241. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 482. § (1) bekezdését.
A Tbj. 46. §-a az 1999: XCIX. törvény 114. §-ával megállapított szöveg.
A Tbj. 46. § (2) bekezdése a 2001: LXXXIV. törvény 20. § (10) bekezdésével megállapított és a 2002: XLII. törvény 312. § (3) bekezdése, a 2009: LXXVIII. törvény 45. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 50. §-a alapján a 2009. december havi tételes egészségügyi hozzájárulás fizetésére és bevallására a 2009. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
A Tbj. 47. §-ának (1) bekezdése a 2005: LXXXV. törvény 64. §-ával megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 67. § (2) bekezdését.
A Tbj. 47. §-ának (2) bekezdését a 2004: CI. törvény 318. § (5) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A Tbj. 47. §-ának (3) bekezdése a 2005: CXIX. törvény 139. §-ával megállapított és a 2009: LXXVII. törvény 177. § b) pontja, a 2010: CXXIII. törvény 168. § g) pontja szerint módosított szöveg.
A Tbj. 47. §-ának (4) bekezdését újonnan a 2005: LXXXV. törvény 64. §-a iktatta be, szövege a 2006: LXI. törvény 251. § (3) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 251. § (7) bekezdését. A Tbj. 47. §-ának (4) bekezdése a 2006: CIX. törvény 82. § (1) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.
A Tbj. 48. §-át a 2005: CXIX. törvény 202. § (2) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.
A Tbj. 49. §-át és az előtte lévő címet az 1999: XCIX. törvény 207. §-a (1) bekezdésének első francia bekezdése hatályon kívül helyezte.
A Tbj. 50. §-ának alcíme a 2006: LXI. törvény 155. §-ával megállapított szöveg.
A Tbj. 50. §-a a 2006: LXI. törvény 155. §-ával megállapított szöveg.
A Tbj. 50. § (1) bekezdése a 2007: CXXVI. törvény 242. §-a és a 448. c) pontja, a 2009: LXXVII. törvény 177. § c) pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 223. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni.
A Tbj. 50. § (2) bekezdése a 2009: LXXVII. törvény 177. § i) pontja szerint módosított szöveg, e módosító törvény 223. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni.
A Tbj. 50. § (3) bekezdését a 2010: CXXIII. törvény 169. § k) pontja hatályon kívül helyezte.
A Tbj. 50. § (4) bekezdése a 2009: LXXVII. törvény 177. § f) pontja szerint módosított szöveg, e módosító törvény 223. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni.
A Tbj. 50. § (5) bekezdése a 2010: CXXIII. törvény 164. §-ával megállapított szöveg.
A Tbj. 50. § (6) bekezdése a 2009: LXXVII. törvény 177. § j) pontja szerint módosított szöveg, e módosító törvény 223. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni.
A Tbj. 50. §-ának (7) bekezdése a 2006: CIX. törvény 84. § (3) bekezdése, a 2006: CXXXI. törvény 161. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A Tbj. 50. §-ának (8) bekezdése a 2006: CXXXI. törvény 160. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A Tbj. 50. §-ának (9) bekezdését a 2006: CXXXI. törvény 93. §-a iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 208. §-át és 211. §-át.
A Tbj. 50. §-ának (10) bekezdését a 2006: CXXXI. törvény 93. §-a iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 208. §-át.
A Tbj. 51. §-a a 2005: CXIX. törvény 140. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 202. § (5) és (7) bekezdését.
A Tbj. 51. §-ának új (1) bekezdését a 2006: CXXXI. törvény 94. §-a iktatta be, egyidejűleg a § korábbi (1) bekezdésének számozását (2) bekezdésre változtatva. Alkalmazására lásd e módosító törvény 208. §-át.
A Tbj. 51. § (1) bekezdése a 2006: LXI. törvény 156. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 251. § (7) bekezdését. Az (1) bekezdés számozását (2) bekezdésre változtatta a 2006: CXXXI. törvény 94. §-a.
A Tbj. 51. § (3)–(5) bekezdését a 2006: LXI. törvény 251. § (5) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.
A Tbj. 51. § (6) bekezdése a 2006: LXI. törvény 251. § (4) bekezdése, a 2007: CXXVI. törvény 417. § s) pontja, a 2011: XIII. törvény 10. §-a szerint módosított szöveg.
A Tbj. 51/A–51/B. §-át a 2005: CXIX. törvény 141. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2006: LXI. törvény 251. § (5) bekezdésének b) pontja.
A Tbj. 52. §-ának (1) bekezdése az 1999: XCIX. törvény 207. §-a (1) bekezdésének a) pontja és a 2001: LXXXIV. törvény 25. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.
A Tbj. 52. §-ának (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 80. § (1) bekezdésének j) pontja szerint módosított szöveg.
A Tbj. 52. §-ának (4) bekezdése az 1999: XCIX. törvény 207. §-a (1) bekezdésének a) pontja, a 2006: LXI. törvény 251. § (3) bekezdésének a) pontja, a 2007: CXXVI. törvény 417. § t) pontja, a 2009: CXVI. törvény 101. § c) pontja, a 2010: CXXIII. törvény 169. § l) pontja szerint módosított szöveg.
A Tbj. 52. § (5) bekezdését a 2000: CXIII. törvény 281. §-a (2) bekezdése b) 1. pontja hatályon kívül helyezte.
A Tbj. 52. §-ának (6) bekezdését a 2006: CXXXI. törvény 185. §-a hatályon kívül helyezte.
Az 52. § (8) bekezdését az 1998: LXVII. törvény 20. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2008: LXXXI. törvény 249. §-ának i) pontja.
A Tbj. 53. §-a az 1999: XCIX. törvény 118. §-ával megállapított szöveg.
A Tbj. 53. § (1) bekezdése a 2002: XLII. törvény 312. § (2) bekezdése és a 2005: CXIX. törvény 202. § (1) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 202. § (5) és (7) bekezdését.
A Tbj. 53. §-ának (3) bekezdését a 2002: XLII. törvény 205. §-a iktatta be.
A Tbj. 53. §-ának (4) bekezdését a 2006: CXXXI. törvény 95. §-a iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 208. §-át.
A Tbj. 53/A. §-t a 2009: LXXVII. törvény 120. §-a iktatta be, e módosító törvény 223. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni.
A Tbj. 54. §-a az 1999: XCIX. törvény 119. §-ával megállapított szöveg, a § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatta a 2000: CXIII. törvény 167. §-a. A Tbj. 54. §-ának (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 80. § (1) bekezdésének j) pontja szerint módosított szöveg.
A Tbj. 54. §-ának (2) bekezdését a 2000: CXIII. törvény 167. §-a iktatta be, egyidejűleg a § eredeti szövegének megjelölését (1) bekezdésre változtatva. A Tbj. 54. §-a (2) bekezdésének bevezető szövegrésze a 2008: LXXXI. törvény 227. §-ának f) pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 268. §-a alapján a rendelkezést a 2009. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni.
A Tbj. 54. §-a (2) bekezdésének a) pontja a 2004: CI. törvény 318. § (1) bekezdése, a 2006: CIX. törvény 80. § (1) bekezdésének j) pontja szerint módosított szöveg.
A Tbj. 54. §-ának (3) bekezdését a 2000: CXIII. törvény 167. §-a iktatta be, szövegét újonnan a 2003: XCI. törvény 165. §-a állapította meg.
A Tbj. 55. §-át és az azt megelőző alcímet a 2007: CXXVI. törvény 448. § l) pontja hatályon kívül helyezte, a Tbj. 55. §-át újonnan a 2010: CXXIII. törvény 165. §-a iktatta be.
A Tbj. 56. §-a eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatta az 1998: XXXIII. törvény 65. § (4) bekezdése, szövege a 2002: XLII. törvény 206. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A Tbj. 56. § (1) bekezdésének c) pontja a 2004: CI. törvény 239. §-ával megállapított szöveg.
A magánnyugdíjpénztári tagdíjtartozások behajtásával, végrehajtásával kapcsolatos magánnyugdíjpénztári eljárásokról lásd a PSZÁF elnökének 1/2003. (MK 111.) számú irányelvét.
A Tbj. 56. § (2) bekezdését újonnan a 2003: XCI. törvény 166. §-a iktatta be, szövege a 2006: CXXXI. törvény 160. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A Tbj. 56. §-ának (3) bekezdését az 1999: XCIX. törvény 120. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2006: LXI. törvény 251. § (5) bekezdésének b) pontja.
A Tbj. 56/A. §-t megelőző alcím a 2010: CXXIII. törvény 166. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A Tbj. 56/A. § a 2010: CXXIII. törvény 166. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A Tbj. 56/A. § (5) bekezdése a 2010: CLIII. törvény 78. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A Tbj. 56/A. § (6) bekezdését a 2010: CLIII. törvény 78. § (2) bekezdése iktatta be.
A Tbj. 56/A. § (7) bekezdését a 2010: CLIII. törvény 78. § (2) bekezdése iktatta be.
A Tbj. 56/B. §-t a 2009: LXXVII. törvény 121. §-a iktatta be, e módosító törvény 223. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni.
A Tbj. 56/C. §-át és az azt megelőző alcímet a 2011: CII. törvény 28. §-a iktatta be.
A Tbj. 56/D. §-át a 2011: CII. törvény 28. §-a iktatta be.
A Tbj. 56/E. §-át a 2011: CII. törvény 28. §-a iktatta be.
A Tbj. 56/F. §-át a 2011: CII. törvény 28. §-a iktatta be.
A Tbj. 56/G. §-át a 2011: CII. törvény 28. §-a iktatta be.
A Tbj. 56/H. §-át a 2011: CII. törvény 28. §-a iktatta be.
A Tbj. 56/I. §-át a 2011: CII. törvény 28. §-a iktatta be.
A Tbj. 57. § (1) bekezdésének második mondatát a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 315. pontja hatályon kívül helyezte.
Az 1997: LXXXII. törvény 132. § (1) bekezdése alapján a hatálybalépés időpontja 1998. január 1.
Az 57. § (2) bekezdését az 1997: CLIII. törvény 60. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte 1998. február 1. napjával.
A Tbj. 57. § (3) bekezdése a 2009: CLII. törvény 24. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
Lásd a 2009: CLII. törvényt.
Végrehajtására lásd a 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendeletet.
A Tbj. 58. §-a (1) bekezdésének e), f) és g) pontját az 1999: XCIX. törvény 121. §-a iktatta a szövegbe.
A Tbj. 58. §-a (1) bekezdésének új g) pontját a 2002: XLII. törvény 207. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti g)–h) pontok jelölését h)–i) pontokra változtatva.
A Tbj. 58. § (1) bekezdése eredeti g) pontjának jelölését a 2002: XLII. törvény 207. §-a h) pontra változtatta.
A Tbj. 58. §-a (1) bekezdésének h) pontját a 2001: LXX. törvény 29. §-a iktatta be, jelölését i) pontra változtatta a 2002: XLII. törvény 207. §-a, szövege a 2007: I. törvény 110. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A Tbj. 58. § (1) bekezdésének j) pontját a 2007: CXXVI. törvény 244. §-a iktatta be.
A Tbj. 58. § (1) bekezdés k) pontját a 2009: CLII. törvény 24. § (4) bekezdése iktatta be.
A Tbj. 58. §-ának (2) bekezdése az 1999: XCIX. törvény 207. §-a (1) bekezdésének első francia bekezdése szerint módosított szöveg.
A Tbj. 59–60. §-t és az 59. §-t megelőző alcímet a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 315. pontja hatályon kívül helyezte.
A Tbj. 61. §-át és alcímét a 2007: I. törvény 110. § (6) bekezdése iktatta be.
A Tbj. 62. §-át megelőző alcímet a 2010: CXXIII. törvény 167. §-a iktatta be.
A Tbj. 62. §-át a 2010: CXXIII. törvény 167. §-a iktatta be.
A Tbj. 62. § (1) bekezdése a 2010: CLIII. törvény 78. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A Tbj. 63. §-át a 2010: CLIII. törvény 33. § (4) bekezdése iktatta be.
A Tbj. 64. §-át a 2011: XXIII. törvény 38. § (3) bekezdése iktatta be.
A mellékletet a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 315. pontja hatályon kívül helyezte.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás