• Tartalom

1997. évi LXXXI. törvény

1997. évi LXXXI. törvény

a társadalombiztosítási nyugellátásról1

2010.01.01.

Az Országgyűlés az Alkotmányban foglalt elveknek megfelelően az időskorúak és a tartósan vagy véglegesen munkaképtelenné válók, valamint hozzátartozóik megélhetésének biztosítása érdekében a társadalombiztosítási nyugellátásról az alábbi törvényt alkotja:
E törvény célja, hogy a biztosítottak és hozzátartozóik részére nyújtandó társadalombiztosítási nyugellátásokat – figyelemmel a magánnyugdíjrendszerre is – egységes elvek alapján szabályozza.

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Alapelvek

1. § (1) A kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszer működtetése és fejlesztése az állam feladata. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer öregség, megrokkanás, megrokkanással járó baleset esetén a biztosított részére, elhalálozása esetén a hozzátartozója részére egységes elvek alapján nyugellátást biztosít.

(2)2 A szociális biztonsági tárgyú nemzetközi szerződés, illetve szociálpolitikai egyezmény hatálya alá tartozó személyre e törvény rendelkezéseit az adott nemzetközi szerződés (egyezmény) szabályai szerint kell alkalmazni.

(3)3 A Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjainak nyugellátásával kapcsolatos eltérő szabályokról külön törvény rendelkezik.

(4) A nyugdíjbiztosítás szervezetéről külön törvény rendelkezik.

2. § (1) A társadalombiztosítási nyugdíj fedezetére, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény (a továbbiakban: Tbj.) rendelkezései szerint járulékot kell fizetni.

(2) Az állam a társadalombiztosítási nyugellátások kifizetését akkor is biztosítja, ha a Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásai meghaladják a bevételeket. Ha a Nyugdíjbiztosítási Alap tervezett kiadásai meghaladják a bevételeket, a központi költségvetés a különbség összegét előirányzatként biztosítja.

(3) A társadalombiztosítási nyugellátás a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem összegéhez és az elismert szolgálati időhöz igazodik.

(4) Az, aki szolgálati idejének legalább egy részében a magánnyugdíjrendszer keretében is fizetett tagdíjat, és ennek alapján szolgáltatásra jogosultságot szerzett, a kizárólag társadalombiztosítási nyugellátásra (a továbbiakban: nyugellátás) jogosultakhoz képest eltérő mértékű társadalombiztosítási nyugdíjra jogosult.

(5) Ha a biztosított élt a Tbj.-ben biztosított azon jogával, hogy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben, valamint a magánnyugdíjrendszerben is részt vesz, és ennek megfelelően a magánnyugdíjrendszerben tagdíjat fizetett, illetőleg azt a foglalkoztató a keresetéből, a jövedelméből levonta, majd ennek összegét a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer számára a biztosított döntése alapján átutalták, akkor nyugellátását, baleseti rokkantsági nyugdíját úgy kell megállapítani, mintha biztosítási idejének teljes tartama alatt kizárólag nyugdíjjárulék fizetésére lett volna kötelezett.

3. § (1) Az 1997. december 31-én hatályos jogszabályok alapján megszerzett jogosultságot megszüntetni, illetőleg korlátozni nem lehet.

(2)4

(3)5

(4)6

Alapfogalmak

4. § (1) E törvény alkalmazásában

a) saját jogú nyugellátás és a hozzátartozói nyugellátás: olyan keresettől, jövedelemtől függő rendszeres pénzellátás, amely meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén a biztosítottnak (volt biztosítottnak), illetve hozzátartozójának jár;

b) öregségi nyugdíj: meghatározott életkor elérése és meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén járó nyugellátás;

c) rokkantsági nyugdíj: megrokkanás mellett meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén járó nyugellátás;

d) baleseti rokkantsági nyugdíj: üzemi baleset (foglalkozási betegség) következtében történő megrokkanás esetén szolgálati időtől függetlenül járó nyugellátás;

e) özvegyi nyugdíj: az elhunyt nyugdíjas, illetve nyugdíjban nem részesülő, de nyugdíjjogosultságot szerzett elhunyt személy házastársának, meghatározott feltételek mellett élettársának, valamint elvált házastársának járó nyugellátás;

f) árvaellátás: az elhunyt nyugdíjas, illetve nyugdíjban nem részesülő, de nyugdíjjogosultságot szerzett elhunyt személy gyermekének, örökbefogadott gyermekének, meghatározott feltételek esetén nevelt gyermekének, testvérének, unokájának járó ellátás;

g) szülői nyugdíj: az elhunyt biztosított (nyugdíjas) szülőjének, nagyszülőjének, meghatározott feltételek fennállása esetén nevelőszülőjének járó ellátás;

h) szolgálati idő: az az időszak, amely alatt a biztosított nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett volt, illetve megállapodás alapján nyugdíjjárulékot fizetett. A nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség nélkül szolgálati időnek minősülő időszakokat e törvény külön határozza meg;

i) nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset: a biztosított nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettségének külön törvényben meghatározott alapját képező keresetnek, jövedelemnek az e törvény rendelkezései szerint számított átlaga;

j)7 EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.

(2) A biztosítottak és foglalkoztatók körével, továbbá a járulékfizetéssel összefüggő fogalommeghatározásokra a Tbj. rendelkezései az irányadók.

A törvény hatálya

5. § E törvény hatálya kiterjed:

a)8 a Tbj. szabályai alapján biztosítottnak minősülő személyekre és a foglalkoztatókra, továbbá

b)9 az e törvényben meghatározott saját jogú és hozzátartozói nyugellátásban részesülő személyekre, valamint

c)10 a nyugdíjmegállapító szervre és a nyugdíjfolyósító szervre (a továbbiakban együtt: nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv), valamint a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szervre.

d)11

A nyugdíjszolgáltatások

6. § (1) A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó saját jogú nyugellátások

a) az öregségi nyugdíj,12

b) a rokkantsági nyugdíj,

c) a baleseti rokkantsági nyugdíj,

d)13 a külön jogszabály alapján járó rehabilitációs járadék.

(2) A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó hozzátartozói nyugellátások

a) az özvegyi nyugdíj,

b) az árvaellátás,

c) a szülői nyugdíj,

d) a baleseti hozzátartozói nyugellátások.

(3)14 Az, aki egyidejűleg

a) több saját jogú nyugellátásra, vagy

b) több hozzátartozói nyugellátásra

is jogosult – ha törvény másként nem rendelkezik – mind a saját jogú, mind a hozzátartozói nyugellátások közül a számára kedvezőbbet választhatja azzal, hogy a jogosultra kedvezőtlenebb nyugellátás folyósítása szüneteltetésre kerül. Ugyanazon üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés alapján baleseti rokkantsági nyugdíj és baleseti járadék egyidejűleg nem jár.

(4)15 Ha jogszabály kivételt nem tesz, a bányásznyugdíjra, a korengedményes nyugdíjra, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjára, a szolgálati nyugdíjra, az előnyugdíjra, a mezőgazdasági szövetkezeti járadékra, a mezőgazdasági szakszövetkezeti járadékra és a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű járadékára a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó nyugellátásokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A rehabilitációs járadékra a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó nyugellátásokra vonatkozó szabályokat a külön jogszabályban meghatározottak szerint kell alkalmazni.

6/A. §16

II. Fejezet

AZ ÖREGSÉGI NYUGDÍJ

1. CÍM

A nyugdíjjogosultság

Az 1997. december 31-ét követő és 2009. január 1-jét megelőző időpont között megállapításra kerülő
öregségi nyugdíj

7. §17

A korkedvezmény

8. §18 (1) Aki a szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá az egészségre különösen ártalmas munkát végez, korkedvezményben részesül.

(2) Az igénylőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatárhoz képest kétévi korkedvezményben részesül

a) az a férfi, aki legalább tíz és az a nő, aki legalább nyolc éven át korkedvezményre jogosító munkakörben, továbbá

b) az, aki legalább hat éven át 100 kPa-nál nagyobb nyomású légtérben

dolgozott.

(3) A korkedvezmény további egy-egy év

a) a korkedvezményre jogosító munkakörben végzett minden újabb öt-, nőnél négyévi, illetőleg

b) a 100 kPa-nál nagyobb nyomású légtérben végzett minden újabb háromévi

munka után.

(4) A korkedvezményre jogosító különböző munkakörökben (munkahelyeken) eltöltött időket egybe kell számítani. A 100 kPa-nál nagyobb nyomású légtérben végzett munka alapján figyelembe vehető idő minden harminc napját ötven nappal kell a korkedvezményre jogosító egyéb munkakörben (munkahelyen) eltöltött időhöz hozzászámítani.

(5) A táppénzes állományban (betegszabadságon) eltöltött időt abban az esetben lehet korkedvezményre jogosító időként figyelembe venni, ha az igénylő keresőképtelenségének bekövetkezésekor korkedvezményre jogosító munkakörben (munkahelyen) dolgozott.

8/A. §19 (1) A korkedvezményre jogosultság szempontjából figyelembe kell venni az 1. § (3) bekezdésben említett szerveknél (a továbbiakban: fegyveres szerv)

a) hivatásos szolgálatban ténylegesen eltöltött szolgálati időt,

b) nem hivatásos szolgálatban vagy más állam hadseregében eltöltött és az a) pont szerinti hivatásos szolgálatba beszámított időt.

(2) A korkedvezményre jogosultság szempontjából figyelembe kell venni a fegyveres szerveknél továbbszolgáló állományban 1960. december 17-e után eltöltött időt is.

(3) Továbbszolgáló állományban 1960. december 18-a előtt eltöltött időt, valamint a katonai szolgálatban eltöltött időt abban az esetben lehet a korkedvezményre jogosultság szempontjából számításba venni, ha az igénylő e szolgálatát megelőző és követő harminc napon belül korkedvezményre jogosító munkakörben (munkahelyen) dolgozott.

8/B. §20 (1)21 Korkedvezményre – 2010. december 31-éig – a 2006. december 31-én hatályos rendelkezések szerinti munkakörök (munkahelyek) jogosítanak azzal, hogy a munkaköri jegyzékben szereplő, menetrendszerű tömegközlekedésben (személyszállításban) járművezetői munkakörben 2008. május 1-jétől végzett munka a jármű típusától függetlenül korkedvezményre jogosít. 2010. december 31-éig a 2006. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni az egyes munkakörökre (munkahelyekre) vonatkozó különös számítási szabályokra is.

(2)22 A Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv – a munkabiztonságért felelős miniszter által vezetett minisztérium véleményére is figyelemmel – engedélyezheti a korkedvezményre jogosító munkakörök (munkahelyek) jegyzékében felsorolt munkakörben 2008. január 1-je előtt eltöltött idő korkedvezményre jogosító időként történő figyelembevételét akkor is, ha a jegyzék szerint a korkedvezmény ágazati hatálya az adott munkahelyre nem terjed ki.

(3)23 Ha a munkakör azonosítása tekintetében vita merül fel, a munkakör (munkahely) alapján feladatkörrel rendelkező miniszter és a szakmai, ágazati érdekképviselet, szakszervezet központi szerve véleményének a kikérése után a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv dönt.

(4)24 Ha a hatóság külön törvényben foglaltak szerint a foglalkoztatót, egyéni vállalkozót a kérelmében megjelölt munkahelyen az adott munkakör tekintetében a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetési kötelezettsége alól mentesíti, az adott munkakör a mentesítés időpontjától annak visszavonásáig korkedvezményre nem jogosít.

8/C. §25 A 2011. január 1-jétől a korkedvezményre jogosító feltételek meghatározásáról külön törvény rendelkezik.

9. §26

10. §27

11. §28

11/A. §29

A nyugdíj összege

Az 1997. december 31-ét követő és 2013. január 1-jét megelőző időpont között megállapításra kerülő öregségi nyugdíj

12. § (1)30 Az öregségi nyugdíj összege az elismert szolgálati időtől és a figyelembe vehető havi átlagkereset összegétől függ. Ezek alapján az öregségi nyugdíj összege

------------------

szolgálati idő (év) havi átlagkereset százaléka

------------------

10 33,0

11 35,0

12 37,0

13 39,0

14 41,0

15 43,0

16 45,0

17 47,0

18 49,0

19 51,0

20 53,0

21 55,0

22 57,0

23 59,0

24 61,0

25 63,0

26 64,0

27 65,0

28 66,0

29 67,0

30 68,0

31 69,0

32 70,0

33 71,0

34 72,0

35 73,0

36 74,0

37 75,5

38 77,0

39 78,5

40 80,0

és minden további évre 2-2 százalék.

(2)31 Az (1) bekezdés szerint megállapított öregségi teljes nyugdíj nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj külön jogszabályban meghatározott legkisebb összegénél. Ha az öregségi teljes nyugdíj alapját képező havi átlagkereset az öregségi nyugdíj külön jogszabályban meghatározott legkisebb összegét nem éri el, az ellátás összege azonos a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegével.

(3)32

(4) A 21. § rendelkezéseit a 2013. január 1-je előtti időponttól megállapított (megállapításra kerülő) öregségi nyugdíjra is alkalmazni kell.

(5)33 A 10–19 évi szolgálati idő alapján megállapított öregségi résznyugdíjat akkor is a nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetnek a szolgálati időtől függő százalékában kell megállapítani, ha ez nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegét.

(6)34 Az öregségi nyugdíj összegét – ha a biztosított kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében fizetett nyugdíjjárulékot, vagy a magánnyugdíjpénztárban az egyéni számláján lévő összeget a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz átutalták – az (1) bekezdés szerint kell meghatározni.

(7)35 Ha a biztosítottnak a magánnyugdíjpénztárban az egyéni számláján lévő összeget saját döntése alapján nem utalták át a Nyugdíjbiztosítási Alap részére, az öregségi nyugdíj összege a (6) bekezdés szerint kiszámított összeg hetvenöt százaléka.

(8)36 Ha a 39. §-ban előírt arányos beszámítás miatt a biztosított szolgálati ideje nem éri el a tíz évet, az öregségi nyugdíj összegét – a (2)–(3) bekezdés alkalmazása nélkül – úgy kell meghatározni, hogy a havi átlagkeresetnek a tíz évhez tartozó (1) bekezdés szerinti százalékos mértékét annyiszor 2 százalékponttal kell csökkenteni, ahány év a tíz év szolgálati időből hiányzik.

13. §37 (1) A 2013. január 1-je előtti időponttól megállapításra kerülő öregségi nyugdíj összegét a 22. § alapján meghatározott havi átlagkeresetből kell kiszámítani azzal, hogy az 1987. december 31-ét követően és 2013. január 1-jét megelőzően elért kereseteket, jövedelmeket – ideértve a minimálbér összegét is – naptári évenként csökkenteni kell

a)38 a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott járulékmértékek figyelembevételével számított természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj, munkavállalói járulék, vállalkozói járulék, valamint 2010. január 1-jétől egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék összegével, továbbá

b)39 a személyi jövedelemadónak

ba) – 2010. január 1-jét megelőzően elért keresetek, jövedelmek esetén – a keresetek, jövedelmek a) pont szerinti csökkentése után fennmaradó összegre képzett összegével,

bb) – 2009. december 31-ét követően elért keresetek, jövedelmek esetén – a keresetek, jövedelmek a) pont szerint csökkentett összege és az ezen összegre számított – a személyi jövedelemadó szabályai szerinti – adóalap-kiegészítés együttes összegére képzett összegével.

(2) Ha a 2013. január 1-je előtti időponttól megállapításra kerülő öregségi nyugdíj összegének kiszámítása során a 22. § (5) bekezdését kell alkalmazni, az 1988. január 1-je előtti kereseteket, jövedelmeket a nyugdíjjárulék 1988. január 1-jén érvényes mértékének alapulvételével kell csökkenteni.

(3) A havi átlagkereset megállapítása során a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért keresetet, jövedelmet az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani.

(4)40 Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően 1991. évben munkavállalói járulék címén 0,2 százalékos, 2006. évben egészségbiztosítási járulék címén 4,6 százalékos, munkavállalói járulék címén 1,1 százalékos mértéket kell alkalmazni.

14. §41 Az öregségi nyugdíjra jogosultság azon a napon nyílik meg, amelyen a 18. §-ban meghatározott feltételek mindegyike teljesült.

15. § (1) A rokkantsági nyugdíjas és a (2) bekezdésben foglaltak esetén a baleseti rokkantsági nyugdíjas öregségi nyugdíjra nem jogosult.

(2) Az öregségi nyugdíjra jogosultságot a baleseti rokkantsági nyugdíj abban az esetben zárja ki, ha ennek összegét szolgálati időként figyelembe vehető jogviszonyban elért kereset alapján állapították meg.

16. § Ha az 1997. december 31-ét követő és 1999. január 1-je előtti időponttól megállapításra kerülő öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset 35 000 forintnál több

a 35 001–40 000 forint közötti átlagkeresetrész kilencven százalékát,

a 40 001–45 000 forint közötti átlagkeresetrész nyolcvan százalékát,

a 45 001–50 000 forint közötti átlagkeresetrész hetven százalékát,

a 50 001–55 000 forint közötti átlagkeresetrész hatvan százalékát,

az 55 001–60 000 forint közötti átlagkeresetrész ötven százalékát,

a 60 001–70 000 forint közötti átlagkeresetrész negyven százalékát,

a 70 001–80 000 forint közötti átlagkeresetrész harminc százalékát,

a 80 001–90 000 forint közötti átlagkeresetrész húsz százalékát,

a 90 000 forint feletti átlagkeresetrész tíz százalékát kell az

öregségi nyugdíj megállapításánál figyelembe venni.

17. § (1)42 1999. január 1-jétől kezdődően a 16. § szerinti összeghatárok, a tárgyévet megelőző naptári év I–III. naptári negyedévi és az azt megelőző naptári év IV. negyedévi országos nettó átlagkereset-növekedés, továbbá az ehhez hozzászámított évenkénti nyolcszázalékos növelés együttes mértékének megfelelő – ezres számra kerekített – összeggel emelkednek. A járulékfizetési felső határt meghaladó átlagkeresetrészre a járulékfizetési felső határnak megfelelő összegre vonatkozó százalékos mértéket kell alkalmazni.

(2)43 2003. január 1-jétől kezdődően az előző évi összeghatárok évente, a tárgyévet megelőző naptári év I. naptári félévi és az azt megelőző naptári év II. félévi országos nettó átlagkereset-növekedés, továbbá az ehhez hozzászámított évenkénti nyolcszázalékos növelés együttes mértékének megfelelő – ezres számra kerekített – összeggel emelkednek. A járulékfizetési felső határnak a 13. § (1) bekezdése szerint csökkentett összegét meghaladó átlagkeresetrészre a járulékfizetési felső határnak a 13. § (1) bekezdése szerint csökkentett összegére vonatkozó százalékos mértéket kell alkalmazni. 2003. évben az összeghatárokat az (1) bekezdés szerint 2002. évre meghatározott összeghatárok alapján kell megállapítani.

2. CÍM

A nyugdíjjogosultság

A 2008. december 31-ét követő időponttól
megállapításra kerülő öregségi nyugdíj esetében

18. §44 (1) A társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatára annak, aki

a) 1952. január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév,

b) 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,

c) 1953-ban született, a betöltött 63. életév,

d) 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,

e) 1955-ben született, a betöltött 64. életév,

f) 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,

g) 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.

(2) Öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki

a) a születési évének megfelelő – az (1) bekezdésben meghatározott – öregségi nyugdíjkorhatárt (a továbbiakban: öregségi nyugdíjkorhatár) betöltötte, és

b) legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, valamint

c) azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)–b) és e)–g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll.

(3) Öregségi résznyugdíjra az jogosult, aki

a) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és

b) legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik, valamint

c) azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi résznyugdíjat megállapítják, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)–b) és e)–g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll.

(4) Nem jogosult öregségi teljes, illetve résznyugdíjra

a) az a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó személy, aki EGT-államban,

b) az a szociálpolitikai (szociális biztonsági) egyezmény hatálya alá tartozó személy – ha az egyezmény eltérően nem rendelkezik –, aki a szerződő államban

– az igénylő nyilatkozata, illetve az ügyben hatáskörrel rendelkező külföldi szerv adatszolgáltatása alapján – azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi nyugdíjat megállapítják, a Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének a)–b) és e)–g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonynak megfelelő jogviszonyban áll.

18/A. §45 (1)46 Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult az a 60. életévét betöltött, 1950-ben született férfi és az az 59. életévét betöltött, 1952-ben vagy 1953-ban született nő, aki

a) legalább 40 év szolgálati időt szerzett, és

b) azon a napon, amelytől kezdődően az előrehozott öregségi nyugdíjat megállapítják, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)–b) és e)–g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll.

(2)47 Csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult az a 60. életévét betöltött, 1950-ben született férfi és az az 59. életévét betöltött, 1952-ben vagy 1953-ban született nő, aki

a) legalább 37 év szolgálati időt szerzett, és

b) azon a napon, amelytől kezdődően a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjat megállapítják, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)–b) és e)–g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll.

(3)48 A (2) bekezdés szerinti esetben a csökkentés mértéke a társadalombiztosítási nyugdíj megállapításának időpontjától az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig terjedő időszak minden 30 napjára, de legfeljebb 1095 napra – 40 év szolgálati időnél

a) 1–365 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkező személy esetében – havi 0,1 százalék,

b) 366–730 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkező személy esetében – havi 0,2 százalék,

c) 731–1095 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkező személy esetében – havi 0,3 százalék.

(4) Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése a csökkentést nem érinti.

(5)49 Az előrehozott öregségi nyugdíjra és a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra való jogosultság, valamint a csökkentés mértékének megállapítása szempontjából szolgálati időként kell figyelembe venni a rokkantsági nyugdíj és a baleseti rokkantsági nyugdíj folyósításának időtartamát.

(6)50 Nem jogosult előrehozott öregségi nyugdíjra és csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra

a) az a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó személy, aki EGT-államban,

b) az a szociálpolitikai (szociális biztonsági) egyezmény hatálya alá tartozó személy – ha az egyezmény eltérően nem rendelkezik –, aki a szerződő államban

– az igénylő nyilatkozata, illetve az ügyben hatáskörrel rendelkező külföldi szerv adatszolgáltatása alapján – azon a napon, amelytől kezdődően az előrehozott öregségi nyugdíjat, illetve a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjat megállapítják, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)–b) és e)–g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonynak megfelelő jogviszonyban áll.

18/B. §51 (1)52 Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően két évvel előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult az az 1950. december 31-ét követően született férfi, valamint az az 1958. december 31-ét követően született nő, aki

a) legalább 37 év szolgálati időt szerzett, és

b) azon a napon, amelytől kezdődően az előrehozott öregségi nyugdíjat megállapítják, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)–b) és e)–g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll.

(2)53 Az (1) bekezdés szerinti előrehozott öregségi nyugdíj összegét úgy kell meghatározni, hogy az öregségi nyugdíj összegét

a) annyiszor 0,3 százalékkal kell csökkenteni, ahányszor 30 naptári nap hiányzik az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez, ha a jogosult az öregségi nyugdíjkorhatárnál legfeljebb egy évvel fiatalabb,

b) 3,6 százalékkal, továbbá annyiszor 0,4 százalékkal kell csökkenteni, ahányszor 30 naptári nap hiányzik az öregségi nyugdíjkorhatárnál egy évvel alacsonyabb életkor betöltéséhez, ha a jogosult az öregségi nyugdíjkorhatárnál több mint egy évvel fiatalabb.

Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése a csökkentést nem érinti.

(3)54 Az (1) bekezdésben foglaltakon túl előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult

a) az az (1) bekezdés a)–b) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő nő is, aki

aa) 1954-ben született és a 60 éves és 183 napos életkort betöltötte,

ab) 1955-ben született és 61. életévét betöltötte,

ac) 1956-ban született és a 61 éves és 183 napos életkort betöltötte,

ad) 1957-ben született és 62. életévét betöltötte,

ae) 1958-ban született és a 62 éves és 183 napos életkort betöltötte;

b) az az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételnek megfelelő és legalább 42 év szolgálati idővel rendelkező férfi is, aki

ba) 1952-ben vagy 1953-ban született és 60. életévét betöltötte,

bb) 1954-ben született és a 60 éves és 183 napos életkort betöltötte.

Az a)–b) pont szerinti esetekben a (2) bekezdés szerinti csökkentés mértéke nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj összegének 8,4 százalékát.

(4)55 Az előrehozott öregségi nyugdíjra való jogosultság szempontjából szolgálati időként kell figyelembe venni a rokkantsági nyugdíj és a baleseti rokkantsági nyugdíj folyósításának időtartamát.

(5)56 Nem jogosult előrehozott öregségi nyugdíjra

a) az a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó személy, aki EGT-államban,

b) az a szociálpolitikai (szociális biztonsági) egyezmény hatálya alá tartozó személy – ha az egyezmény eltérően nem rendelkezik –, aki a szerződő államban

– az igénylő nyilatkozata, illetve az ügyben hatáskörrel rendelkező külföldi szerv adatszolgáltatása alapján – azon a napon, amelytől kezdődően az előrehozott öregségi nyugdíjat megállapítják, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)–b) és e)–g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonynak megfelelő jogviszonyban áll.

19. §57 (1) Aki a szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá egészségre különösen ártalmas munkát végzett, korkedvezményre a 8–8/C. §-ban foglaltak megfelelő alkalmazásával jogosult.

(2) A korkedvezményt szerzett személynek az öregségi nyugdíjkorhatárhoz képest az előrehozott öregségi nyugdíj annyi évvel alacsonyabb életkorban jár, ahány évvel korábban őt a korkedvezményre jogosultság nélkül az előrehozott öregségi nyugdíj megilletné. Az előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultság meghatározásánál a megszerzett szolgálati időt, a nyugdíjcsökkenés mértékének meghatározásánál pedig a megszerzett szolgálati időt, illetve az elért életkort a korkedvezmény időtartamával növelve kell figyelembe venni.

Az öregségi nyugdíj összege

A 2012. december 31-ét követően megállapításra kerülő nyugdíjak esetében

20. § (1) Az öregségi nyugdíj összege az elismert szolgálati időtől és a figyelembe vehető havi bruttó átlagkereset összegétől függ. Ezek alapján, ha a biztosított kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében fizetett nyugdíjjárulékot, vagy a magánnyugdíjpénztárban az egyéni számláján lévő összeget a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz átutalták, az öregségi nyugdíj összege

---------------

szolgálati idő (év) a havi bruttó átlagkereset százaléka

----------------

20 33,00

21 34,65

22 36,30

23 37,95

24 39,60

25 41,25

26 42,90

27 44,55

28 46,20

29 47,85

30 49,50

31 51,15

32 52,80

33 54,45

34 56,10

35 57,75

36 59,40

37 61,05

38 62,70

39 64,35

40 66,00

és minden további évre 1,65-1,65 százalék.

(2) Ha a biztosítottnak a magánnyugdíjpénztárban az egyéni számláján lévő összeget saját döntése alapján nem utalták át a Nyugdíjbiztosítási Alap részére, az öregségi nyugdíj összege a következő:

----------------

szolgálati idő (év) a havi bruttó átlagkereset százaléka

----------------

20 24,40

21 25,62

22 26,84

23 28,06

24 29,28

25 30,50

26 31,72

27 32,94

28 34,16

29 35,38

30 36,60

31 37,82

32 39,04

33 40,26

34 41,48

35 42,70

36 43,92

37 45,14

38 46,36

39 47,58

40 48,80

és minden további évre 1,22-1,22 százalék.

(3) Aki 2013. január 1-je előtt öregségi nyugdíjra jogot szerzett és kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében fizetett nyugdíjjárulékot, az igényérvényesítés időpontjától függetlenül a 12. § szerinti mértékű öregségi nyugdíjra jogosult.

21. § (1) Az öregségi nyugdíj összege – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – az annak alapját képező havi átlagkeresetnél több nem lehet.

(2)58 Aki húsz év szolgálati idővel rendelkezik és a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább 30 naptári napra szolgálati időt szerez, nyugdíjnövelésben részesül. A nyugdíjnövelés mértéke minden 30 nap után az öregségi nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj 0,5 százaléka.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott nyugdíjnöveléssel az öregségi nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj a megállapítása alapjául szolgáló havi átlagkeresetet meghaladhatja.

22. § (1)59 Az öregségi nyugdíj összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért (kifizetett) – a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló –, a személyi jövedelemadót is tartalmazó, csökkentés nélküli bruttó kereset, jövedelem havi átlaga alapján kell meghatározni. Keresetként, jövedelemként kell figyelembe venni:

a) az 1988. január 1-je és 1996. december 31-e közötti, illetőleg az 1988. január 1-je előtti keresetek, jövedelmek esetén az 1996. december 31. napján érvényes társadalombiztosítási szabályok szerint a főfoglalkozásban elért jövedelmet, az ezen időszak alatt kifizetett év végi részesedést, prémiumot, jutalmat és a keresettel, jövedelemmel azonos időre járó baleseti járadékot,

b) 1997. január 1-jétől az 1998. január 1-je előtti rendelkezések szerinti, illetőleg 1998. január 1-jétől a Tbj.-ben meghatározott biztosítással járó jogviszonyból származó – nyugdíjjárulék-alapot képező – keresetet, jövedelmet, több biztosítással járó jogviszony esetén a nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettségre meghatározott összeghatárig összeszámított keresetet, jövedelmet és 1997. évben a keresettel, jövedelemmel azonos időre járó baleseti járadékot,

c) amennyiben a nyugdíjjárulékot a biztosítási jogviszony keretében meghatározott összeg után kellett fizetni, ezt az összeget,

d)60

e)61 a felszolgálási díj 81%-át,

f)62 a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló 81%-át,

g)63 azon egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) alap 50 százalékát, 2008. január 1-jétől 61 százalékát, amely után a magánszemélyt terhelő ekho mértéke 15 százalék,

h)64 a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti munka-rehabilitációs díjat,

i)65 a Tbj. 30/A. § (2) bekezdésében meghatározott mezőgazdasági őstermelő esetében az éves bevételének 6 százalékát.

(2)66 Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset meghatározásánál a munkanélküli-járadék, vállalkozói járadék, a nyugdíj előtti munkanélküli-segély, az álláskeresést ösztönző juttatás, a keresetpótló juttatás, a gyermekgondozási segély, nyugdíjjárulék-köteles szociális ellátások (gyermeknevelési támogatás, ápolási díj), a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Péptv.) 3–4. és 5. §-a szerinti prémiumévek program, illetőleg különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás, a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Rjtv.) szerinti rehabilitációs járadék összegét, valamint a felsorolt ellátások folyósításának időtartama alatti biztosítással járó jogviszonyból származó jövedelmet (keresetet) – a kifizetésük (folyósításuk) időpontjától függetlenül – figyelmen kívül kell hagyni. Ha az igénylőre kedvezőbb,

a) a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj, a munkanélküli-járadék, vállalkozói járadék, a nyugdíj előtti munkanélküli-segély, az álláskeresést ösztönző juttatás, a keresetpótló juttatás, a Péptv. 3–4. és 5. §-a szerinti prémiumévek program, illetőleg különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás, továbbá az Rjtv. szerinti rehabilitációs járadék összegét,

b) amennyiben az a) pontban meghatározott ellátás folyósításával egyidejűleg biztosítási jogviszonnyal is rendelkezik, az abból származó jövedelem (kereset) és az ellátás együttes összegét

kell keresetként figyelembe venni.

(3) A havi átlagkereset megállapítása előtt a nyugdíjazást megelőző harmadik év előtti naptári években elért keresetet, jövedelmet a bruttó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve a nyugdíjazást megelőző második naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani.

(4)67 Amennyiben a biztosított az (1) bekezdésben meghatározott időszaknak – vagy ha ennél a szolgálati idő kevesebb, e rövidebb időnek – legalább a felében rendelkezik a nyugdíjszámítás alapjául szolgáló keresettel, jövedelemmel, a havi átlagkeresetet a tényleges – a kifizetés időpontjában érvényes jogszabályok szerint nyugdíjjárulék-alapot képező – kereset, jövedelem alapján kell meghatározni.

(5)68 Ha a (4) bekezdés szerinti időszakban, az átlagszámítási időnek legalább a fele részére a nyugdíjat igénylőnek nincs keresete, jövedelme, a hiányzó időre eső napokra a keresetet, jövedelmet az 1988. január 1-je előtti legközelebbi időszak keresete, jövedelme alapján kell a (3) bekezdés alkalmazásával növelten figyelembe venni. Ha ez sem áll rendelkezésre, keresetként – a nyugellátás megállapításának kezdő napjától folyamatosan visszaszámítva – a hiányzó időre érvényes, külön jogszabályban általánosan meghatározott minimálbér harmincad részét kell figyelembe venni azokra a naptári napokra, amelyekre nyugdíjalapot képező kereset, jövedelem nem volt és a (7)–(8) bekezdés alkalmazásánál e naptári napok is osztószámot képeznek.

(6) A kereseteket naptári évenként kell meghatározni, és ezt követően kell a (3) bekezdés alapján a nyugdíjazást megelőző harmadik naptári év előtti kereseteket a (3) és az (5) bekezdések szerint kiigazítani.

(7) Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetet úgy kell meghatározni, hogy az (1) bekezdés, illetőleg az (5) bekezdés szerinti időszak alatt elért és a (6) bekezdés szerint növelt kereset, jövedelem együttes összegét el kell osztani az átlagszámítási időszaknak a biztosításban töltött azon napjainak számával, amelyekre a nyugdíjat igénylőnek az (1) és (5) bekezdésekben említett keresete, jövedelme volt. Az így kapott napi átlagot meg kell szorozni 365-tel, és el kell osztani 12-vel.

(8) Az osztószám megállapításánál a heti pihenőnapokat, a munkaszüneti napokat és a szabadnapokat is figyelembe kell venni.

(9)69 A Péptv. 4/A. §-a szerinti prémiumévek programban részt vevő biztosított esetében – a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset megállapításánál a részmunkaidőre megállapított, ténylegesen kifizetett kereset mellett a nyugdíjjárulék-, illetve nyugdíjbiztosítási járulék-kiegészítés alapjaként számított összeget is figyelembe kell venni. Ha a prémiumévek programba történő belépése és munkaviszonya megszűnése közötti időszakban a biztosított prémiumévek programhoz kapcsolódó, részmunkaidőre szóló munkabérét emelték, akkor a járulék-kiegészítés alapjaként számított összeget szintén ezen emelés százalékos arányával megemelten kell figyelembe venni. Többszöri béremelés esetén a prémiumévek programba történő bekerüléskor, illetve annak megszűnésekor érvényes bér közötti százalékos arány veendő alapul. A 39. §-ban szereplő rendelkezéseket ebben az esetben nem kell alkalmazni.

22/A. §70 (1)71 A saját jogú nyugellátásban részesülő személy – ideértve azt a személyt is, akinek nyugellátása a 83/A–83/B. § szerint szünetel – nyugellátását kérelemre minden, 2006. december 31-ét követően saját jogú nyugdíjasként történt foglalkoztatása, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenysége 365 napja után, az általa ezen időszakban fizetendő nyugdíjjárulék alapja havi átlagos – a 13. § (3) bekezdése szerint növelt – összegének 0,5 százalékával meg kell emelni.

(2)72 Az (1) bekezdés szerinti átlagos havi összeget úgy kell meghatározni, hogy a nyugellátás folyósítása, illetve szüneteltetése alatt elért, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem együttes összegét el kell osztani tizenkettővel.

III. Fejezet

A ROKKANTSÁGI
ÉS A BALESETI ROKKANTSÁGI NYUGDÍJ

1. CÍM

A rokkantsági nyugdíj

A nyugdíjjogosultság

23. § (1) Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki

a) egészségromlás, illetőleg testi vagy szellemi fogyatkozás következtében munkaképességét hatvanhét százalékban elvesztette és ebben az állapotában javulás egy évig nem várható (a továbbiakban: rokkant),

b) a szükséges szolgálati időt megszerezte, és

c) rendszeresen nem dolgozik, vagy keresete lényegesen kevesebb a megrokkanás előtti keresetnél.

(2) Az öregségi – ideértve az előrehozott öregségi nyugdíjat is – és a baleseti rokkantsági nyugdíjas rokkantsági nyugdíjra nem jogosult. Rokkantsági nyugdíj nem állapítható meg annak, aki saját rokkantságát szándékosan okozta, továbbá annak sem, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt elérte, kivéve, ha öregségi nyugdíjra korkedvezmény címén jogosult, vagy rokkantsági nyugdíjat a jogosultság feléledése címén igényel.

A nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati idő

24. § (1) A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő

22 éves életkor betöltése előtt 2 év,

22–24 éves életkorban 4 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 3 év,

25–29 éves életkorban 6 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 4 év,

30–34 éves életkorban 8 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 6 év,

35–44 éves életkorban 10 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 8 év,

45–54 éves életkorban 15 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 12 év,

55 éves életkor betöltésétől 20 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 16 év.

(2) Az, aki az iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül szolgálati időt szerzett és huszonkét éves kora előtt megrokkan, szolgálati idejének tartamára tekintet nélkül jogosult rokkantsági nyugdíjra.

(3) Az a rokkant, aki

a) a negyvenötödik életévét, illetőleg 1993. július 1-je előtt az ötvenötödik életévét már betöltötte és legalább tízévi,

b)73 1993. június 30-át követően az ötvenötödik életévét betölti és legalább tizenöt évi

szolgálati idővel rendelkezik, rokkantsági résznyugdíjra jogosult.

25. § (1) A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megállapításánál a megrokkanás időpontjában betöltött életkort kell figyelembe venni.

(2) Az, aki a megrokkanáskor betöltött életkora szerint szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, rokkantsági nyugdíjra akkor jogosult, ha az alacsonyabb korcsoportban az előírt szolgálati időt megszerezte és ezt követően szolgálati idejében a megrokkanásig harminc napnál hosszabb megszakítás nincs. E harminc napba nem lehet beszámítani a keresőképtelenség idejét.

(3) Abban az esetben, ha az igénylő korkedvezményre jogosító és egyéb szolgálati időt is szerzett, a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időnek nem kizárólag korkedvezményre jogosító idő alapján történő számításánál a korkedvezményre jogosító munkakörben eltöltött minden évet egy és negyedévként kell számításba venni.

(4) Az, aki szolgálati idejének a kezdetét megelőző időtől rokkant, rokkantsági nyugdíjra akkor jogosult, ha az igénybejelentés időpontjában betöltött életkora szerint szükséges szolgálati időt megszerezte, és rendszeresen nem dolgozik, vagy keresete lényegesen kevesebb a nyugdíj igénylését megelőző kereseténél.

A nyugdíjjogosultság megnyílása

26. § (1)74 A rokkantsági nyugdíjra a jogosultság azzal a nappal nyílik meg, amelytől a rokkantság a rehabilitációs szakértői szerv véleménye szerint fennáll. Ha a rehabilitációs szakértői szerv a megrokkanás időpontjáról nem nyilatkozott, a megrokkanás időpontjának az igénybejelentés napját kell tekinteni.

(2) Ha az igénylőnek az (1) bekezdésben megjelölt napig nincs meg a jogosultsághoz szükséges szolgálati ideje, a rokkantsági nyugdíjra jogosultság a szükséges szolgálati idő megszerzését követő nappal nyílik meg.

27. § (1) Ha az igénylő a 26. §-ban meghatározott napon munkaviszonyban áll, rokkantsági nyugdíjra a jogosultság azon a napon nyílik meg, amelytől

a) munkaviszonyban már nem áll, és táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül, vagy

b) munkát rendszeresen nem végez, és táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül, vagy

c) lényegesen kisebb keresetet biztosító munkakörben dolgozik.

(2)75

A nyugdíj összege, a nyugdíj alapjául szolgáló kereset

28. § (1) A rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset megállapításánál az öregségi nyugdíjra vonatkozó rendelkezéseket (12., 13., 16., 17. és 22. §-ok) kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy amennyiben a rokkantsági nyugdíjra jogosultsághoz szükséges és a figyelembe vehető szolgálati idő együttesen is rövidebb a 22. § (1) bekezdésében meghatározott átlagszámítási időszaknál, a rokkantsági nyugdíjat e rövidebb idő alatt elért kereset, jövedelem havi átlaga alapján kell megállapítani, legalább 30 napi kereset hiányában pedig azt a – külön jogszabályban általánosan meghatározott – minimálbért kell havi átlagkeresetnek tekinteni, amely azt a napot megelőző naptári hónapban érvényes, amely naptól a nyugdíjat megállapítják.

(2) Ha a rokkant a magánnyugdíjpénztárba is fizetett tagdíjat és saját döntése szerint az egyéni számláján lévő összeget nem utalták át a Nyugdíjbiztosítási Alap részére, a szolgálati időtől, az átlagkeresete összegétől és a rokkantság fokától függően kiszámított összeg hetvenöt százalékát kell részére rokkantsági nyugdíjként megállapítani.

29. § (1) A rokkantsági nyugdíj mértéke a megrokkanás időpontjában betöltött életkortól, a nyugdíj megállapításáig szerzett szolgálati idő tartamától és a rokkantság fokától függ. A rokkantság fokának megfelelően

a) a III. rokkantsági csoportba tartozik az, aki rokkant, de nem teljesen munkaképtelen,

b) a II. rokkantsági csoportba tartozik az, aki teljesen munkaképtelen, de mások gondozására nem szorul,

c) a I. rokkantsági csoportba tartozik az, aki teljesen munkaképtelen, és mások gondozására szorul.

(2)76 A rokkantsági nyugdíj összege nem lehet kevesebb az (1) bekezdésben meghatározott rokkantsági csoportok sorrendjében a havi átlagkereset 37,5, 42,5, illetőleg 47,5 százalékánál.

(3) A rokkantsági nyugdíj összege az ennek alapját képező havi átlagkeresetnél több nem lehet.

(4) A rokkantsági nyugdíj mértéke huszonöt évet meghaladó szolgálati idő után a III. rokkantsági csoportban az öregségi nyugdíj mértékével azonos.

(5) A rokkantsági nyugdíj összege a II. rokkantsági csoportban a havi átlagkereset öt, az I. rokkantsági csoportban pedig tíz százalékával több, mint a III. rokkantsági csoportban.

(6)77

A rokkantság felülvizsgálata, a rokkantsági nyugdíj módosítása és a feléledés

30. § (1)78 A rokkantsági nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha a nyugdíjas már nem rokkant, vagy rendszeresen dolgozik és keresete négy hónap óta lényegesen nem kevesebb annál a keresetnél, amelyet a megrokkanás előtti munkakörében rokkantság nélkül elérhetne.

(2)79 A rokkantsági nyugdíjra jogosultság a szolgálati idő tartamától függetlenül feléled, ha a jogosultság egyéb feltételei a nyugdíj megszüntetése után öt éven belül a rokkantsági nyugdíj megállapítására a feléledés időpontjában alkalmazandó szabályok alapján ismét fennállnak. A jogosultat a nyugdíj megszüntetését követő emelések, kiegészítések is megilletik.

(3) Az, aki az öregségi nyugdíjra jogosító életkort – ide nem értve a korkedvezményre jogosultat – még nem töltötte be, feléledés helyett kérheti rokkantsági nyugdíjra jogosultságának új igényként történő elbírálását.

31. § (1) Ha a rokkantsági nyugdíjas állapotváltozás miatt más rokkantsági csoportba kerül, rokkantsági nyugdíja mértékét ennek megfelelően módosítani kell. Az öregségi nyugdíjra jogosító életkor betöltése után azonban a rokkantsági nyugdíj mértékét állapotváltozás miatt módosítani nem lehet.

(2) A rokkantsági nyugdíjat az öregségi nyugdíjra jogosító életkor betöltése után csak a III. rokkantsági csoportnak megfelelő összegben lehet újból megállapítani.

(3) A rokkantsági nyugdíjat és a baleseti rokkantsági nyugdíjat állapotváltozás esetén rokkantsági csoportonként annak a rokkantsági nyugdíjnak az öt százalékával kell emelni, illetőleg csökkenteni, amely a rokkantat az állapotváltozás időpontjában megilleti.

2. CÍM

A baleseti rokkantsági nyugdíj

A nyugdíjjogosultság

32. § (1) Baleseti rokkantsági nyugdíj üzemi baleset vagy foglalkozási betegség esetén a 33. §-ban meghatározott feltételek mellett jár.

(2)80 Az üzemi baleset társadalombiztosítási fogalmát, az üzemi balesetek és a foglalkozási betegségek bejelentésére és nyilvántartására, valamint az adatszolgáltatásra vonatkozó szabályokat a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény (a továbbiakban: Eb.) határozza meg.

(3) Az, aki sérülését szándékosan okozta, vagy az orvosi segítség igénybevételével, illetőleg a baleset bejelentésével szándékosan késlekedett, sérülése alapján baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult.

33. § (1) Baleseti rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki munkaképességét hatvanhét százalékban túlnyomóan üzemi baleset következtében elvesztette, és rendszeresen nem dolgozik, vagy keresete lényegesen kevesebb a megrokkanás előtti kereseténél.

(2) Baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosult az is, aki munkaképességét ötven százalékban szilikózis következtében vesztette el, és nem dolgozik, vagy szilikózisveszély-mentes munkakörben, illetőleg munkahelyen

a) nem rendszeresen dolgozik, vagy

b) keresete lényegesen kevesebb a megrokkanás előtti kereseténél.

(3) A baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosultság megnyílása szempontjából a 26. és 27. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

A nyugdíj összege

34. § (1) A baleseti rokkantsági nyugdíj összegét a rokkantsági nyugdíj megállapítására vonatkozó rendelkezések szerint, vagy ha az kedvezőbb, az igénylő kérelmére a balesetet megelőző egy évi, nyugdíjjárulék alapját képező kereset alapján kell meghatározni.

(2) A baleseti rokkantsági nyugdíj mértéke a rokkantság fokától és a szolgálati idő tartamától függ. A rokkantság fokának megfelelően

a) a III. rokkantsági csoportba tartozik az, aki munkaképességének a hatvanhét – szilikózis miatt az ötven – százalékát elvesztette, de nem teljesen munkaképtelen,

b) a II. rokkantsági csoportba tartozik az, aki teljesen munkaképtelen, de mások gondozására nem szorul,

c) az I. rokkantsági csoportba tartozik az, aki teljesen munkaképtelen, és mások gondozására szorul.

(3) A baleseti rokkantsági nyugdíj összege a (2) bekezdésben meghatározott rokkantsági csoportok sorrendjében a havi átlagkereset hatvan, hatvanöt, illetőleg hetven százaléka.

(4) A baleseti rokkantsági nyugdíj összege a szolgálati idő minden éve után a havi átlagkereset egy százalékával emelkedik, az átlagkeresetnél azonban több nem lehet.

A nyugdíjjogosultság megszűnése

35. § (1)81 A baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha a nyugellátásban részesülő személy túlnyomóan üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés következtében kialakult munkaképesség-csökkenése a hatvanhét – szilikózis miatt az ötven – százalékot már nem éri el.

(2)82 Állapotjavulás nélkül is megszűnik a baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosultság akkor, ha a nyugdíjas rendszeresen dolgozik és keresete négy hónap óta lényegesen nem kevesebb annál a keresetnél, amelyet a megrokkanás előtti munkakörében rokkantság nélkül elérhetne. A baleseti sérült részére ebben az esetben – a baleseti rokkantsági nyugdíj helyett – az Eb.-ben szabályozott 4. fokozatú baleseti járadékot kell megállapítani.

(3)83 A baleseti rokkantsági nyugdíj állapotváltozás miatti módosítására és a feléledésére a 30–31. §-ban foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően a baleseti rokkantsági nyugdíjat egészségromlás miatt módosítani kell.

Jogosultság újabb üzemi baleset esetén

36. § (1) Újabb üzemi baleset esetén valamennyi baleset következményét együttesen kell figyelembe venni.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt esetben a baleseti rokkantsági nyugdíjat a korábbi és az újabb üzemi balesetre irányadó átlagkeresetek közül a kedvezőbb alapján kell megállapítani.

3. CÍM84

A 2007. december 31-ét követő időponttól megállapításra kerülő rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj

A rokkantsági nyugdíjjogosultság85

36/A. §86 (1) Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki

a) esetében az Rjtv. 1. §-ának a) pontjában meghatározott egészségkárosodás (a továbbiakban: egészségkárosodás)

aa) 79 százalékot meghaladó mértékű, vagy

ab)87 50–79 százalékos mértékű, ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, azonban a rehabilitációs szakértői szerv szakhatósági állásfoglalása alapján rehabilitációja nem javasolt [az aa)–ab) pontok szerinti ismérvek valamelyikének megfelelő személy a továbbiakban: rokkant], és

b) az életkorára előírt szolgálati idővel rendelkezik, és

c) az egészségkárosodás következtében

ca) az Rjtv. 1. §-ának b) pontja szerinti kereső tevékenységet nem folytat, vagy

cb) az Rjtv. 1. §-ának c) pontja szerinti keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál, és

d) táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jogosultság elbírálásánál a 23. § (2) bekezdésében, valamint a 26. §-ban foglaltakat alkalmazni kell.

(3)88 Ha az egészségkárosodás azelőtt következett be, hogy az igénylő szolgálati időt szerzett volna, az (1) bekezdés cb) alpontja szerinti feltételt azt az időpontot megelőző négy naptári hónapra kell vizsgálni, amelytől kezdődően az igénylő a rokkantsági nyugdíj megállapítását kéri.

(4)89 Az (1) bekezdés c) pontja alkalmazása során

a) a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó személy esetén EGT-államban,

b) a szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény hatálya alá tartozó személy esetén – ha az egyezmény eltérően nem rendelkezik – a szerződő államban

végzett keresőtevékenységet és ott szerzett keresetet, jövedelmet is – az igénylő nyilatkozata, illetve az ügyben hatáskörrel rendelkező külföldi szerv adatszolgáltatása alapján – figyelembe kell venni.

A rokkantsági nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati idő90

36/B. §91 A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő meghatározására a 24–25. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

A rokkantsági nyugdíj összege, mértéke, az alapul szolgáló kereset92

36/C. §93 A rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset megállapítására, valamint a rokkantsági nyugdíj összegének meghatározására a 28–29. §-ban foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a rokkantsági nyugdíj mértékét a 36/A. § (1) bekezdésének aa) pontja szerinti esetben – attól függően, hogy a jogosult mások gondozására szorul-e – az I. vagy II. rokkantsági csoportnak, az ab) pontja szerinti esetben pedig a III. rokkantsági csoportnak megfelelően kell meghatározni.

A rokkantsági nyugdíj megszűnése és feléledése94

36/D. §95 (1)96 A rokkantsági nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha

a) a nyugdíjas már nem rokkant, vagy

b) a 36/A. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti, az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő és az Rjtv. 1. § b) pontja szerinti keresőtevékenységet folytató rokkant hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja

ba) a rokkantsági nyugdíj összegének kétszeresét és

bb) a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét.

A kereset, jövedelem vizsgálata céljából az Rjtv. 13. § (3) bekezdésében foglaltakat a rokkantsági nyugdíjas esetében is alkalmazni kell.

(2)97 Amennyiben a rokkantsági nyugdíjas foglalkoztatására a foglalkoztatására irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv soron kívüli felülvizsgálatot rendel el, amelynek keretében el kell végezni az érintett személy komplex minősítését. A felülvizsgálat, illetve a komplex minősítés időtartamára a rokkantsági nyugdíj folyósítását fel kell függeszteni. Amennyiben a felülvizsgálat során megállapítható, hogy a jogosultsági feltételek továbbra is fennállnak, a rokkantsági nyugdíjat a felfüggesztés időpontjától kezdődően folyósítani kell. A jogosultsági feltételek hiányában a rokkantsági nyugdíjat meg kell szüntetni.

(3)98

(4)99 A rokkantsági nyugdíjra jogosultság a szolgálati idő tartamától függetlenül feléled, ha a jogosultság egyéb feltételei a nyugdíj megszüntetése után öt éven belül a rokkantsági nyugdíj megállapítására a feléledés időpontjában alkalmazandó szabályok alapján ismét fennállnak. A jogosultat a nyugdíj megszüntetését követő emelések, kiegészítések is megilletik. Aki az öregségi nyugdíjra jogosító életkort – ide nem értve a korkedvezményre jogosult személyre irányadó életkort – a jogosultság egyéb feltételeinek ismételt bekövetkezésekor még nem töltötte be, feléledés helyett kérheti rokkantsági nyugdíjra való jogosultságának új igényként történő elbírálását.

(5) Ha a rokkantsági nyugdíjas egészségkárosodásának mértéke változik, rokkantsági nyugdíja mértékét ennek megfelelően módosítani kell. Az öregségi nyugdíjra jogosító életkor betöltése után azonban a rokkantsági nyugdíj mértékét az egészségkárosodás változása miatt módosítani nem lehet.

(6)100 Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazása során

a) a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó személy esetén EGT-államban,

b) a szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény hatálya alá tartozó személy esetén – ha az egyezmény eltérően nem rendelkezik – a szerződő államban

végzett keresőtevékenységet és ott szerzett keresetet, jövedelmet is – a nyugdíjas nyilatkozata, illetve az ügyben hatáskörrel rendelkező külföldi szerv adatszolgáltatása alapján – figyelembe kell venni.

A baleseti rokkantsági nyugdíjjogosultság101

36/E. §102 (1) Baleseti rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki

a) túlnyomóan üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében rokkant, és

b) az egészségkárosodás következtében

ba) az Rjtv. 1. §-ának b) pontja szerinti kereső tevékenységet nem folytat, vagy

bb) az Rjtv. 1. §-ának c) pontja szerinti keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál, és

c) táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül.

(2) A jogosultság elbírálásánál a 26. §-ban, valamint a 32. § (2)–(3) bekezdésében és a 36. §-ban foglaltakat alkalmazni kell.

(3) Baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosult az is, akinek az egészségkárosodása szilikózis vagy aszbesztózis miatt következett be, és az egészségkárosodás mértéke eléri a 40 százalékot, továbbá az (1) bekezdésben meghatározott egyéb jogosultsági feltételeknek megfelel.

(4)103 Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazása során

a) a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó személy esetén EGT-államban,

b) a szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény hatálya alá tartozó személy esetén – ha az egyezmény eltérően nem rendelkezik – a szerződő államban

végzett keresőtevékenységet és ott szerzett keresetet, jövedelmet is – az igénylő nyilatkozata, illetve az ügyben hatáskörrel rendelkező külföldi szerv adatszolgáltatása alapján – figyelembe kell venni.

A baleseti rokkantsági nyugdíj összegének meghatározása104

36/F. §105 A baleseti rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset megállapítására, valamint a baleseti rokkantsági nyugdíj összegének meghatározására a 34. §-ban foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a baleseti rokkantsági nyugdíj mértékét a 36/A. § (1) bekezdésének aa) alpontja szerinti esetben – attól függően, hogy a jogosult mások gondozására szorul-e – az I. vagy II. rokkantsági csoportnak, az ab) alpontja, valamint a 36/E. § (3) bekezdése szerinti esetekben pedig a III. rokkantsági csoportnak megfelelően kell meghatározni.

A baleseti rokkantsági nyugdíj megszűnése és feléledése106

36/G. §107 (1)108 A baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha

a) a nyugdíjas túlnyomóan üzemi baleset, foglalkozási betegség vagy szilikózis (azbesztózis) következtében kialakult egészségkárosodás miatt már nem minősül rokkantnak, vagy

b) a 36/A. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti, az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő és az Rjtv. 1. § b) pontja szerinti keresőtevékenységet folytató rokkant hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja

ba) a baleseti rokkantsági nyugdíj összegének kétszeresét és

bb) a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét.

A kereset, jövedelem vizsgálata céljából az Rjtv. 13. § (3) bekezdésében foglaltakat a baleseti rokkantsági nyugdíjas esetében is alkalmazni kell.

(2)109 Amennyiben a baleseti rokkantsági nyugdíjas foglalkoztatására a foglalkoztatására irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv soron kívüli felülvizsgálatot rendel el, amelynek keretében el kell végezni az érintett személy komplex minősítését. A felülvizsgálat, illetve a komplex minősítés időtartamára a baleseti rokkantsági nyugdíj folyósítását fel kell függeszteni. Amennyiben a felülvizsgálat során megállapítható, hogy a jogosultsági feltételek továbbra is fennállnak, a baleseti rokkantsági nyugdíjat a felfüggesztés időpontjától kezdődően folyósítani kell. A jogosultsági feltételek hiányában a baleseti rokkantsági nyugdíjat meg kell szüntetni.

(3)110

(4)111 A baleseti rokkantsági nyugdíj állapotváltozás miatti módosítására és feléledésére a 36/D. § (4)–(5) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a baleseti rokkantsági nyugdíj mértékét egészségromlás miatt az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően is módosítani kell.

(5)112 Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazása során

a) a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó személy esetén EGT-államban,

b) a szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény hatálya alá tartozó személy esetén – ha az egyezmény eltérően nem rendelkezik – a szerződő államban

végzett keresőtevékenységet és ott szerzett keresetet, jövedelmet is – a nyugdíjas nyilatkozata, illetve az ügyben hatáskörrel rendelkező külföldi szerv adatszolgáltatása alapján – figyelembe kell venni.

IV. Fejezet

A SZOLGÁLATI IDŐ

37. § (1)113 A Tbj.-ben biztosítottnak minősülő személy biztosítással járó jogviszonyának 1997. december 31. napját követő időtartama szolgálati időnek számít, ha erre az időszakra az előírt nyugdíjjárulékot a biztosítottól levonták, illetve a 38. § (2) bekezdésének a)–b) pontjában említett személyek esetében megfizették.

(2)114

(3)115 Ha a biztosítás ténye, illetőleg a biztosítással járó jogviszony időtartamára vonatkozó adatok a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az egészségbiztosítási szerv (a továbbiakban: társadalombiztosítási igazgatási szervek) nyilvántartásaiból megállapíthatók, azonban a nyugdíjjárulék levonásának ténye – a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által beszerzett – a 43. § (2) bekezdés a)–b) pontok szerinti okiratok (igazolások) alapján sem állapítható meg, vagy az okiratok (igazolások) hiányában, illetőleg a foglalkoztató megszűnése miatt nem bizonyítható, a nyugdíjjárulék levonását vélelmezni kell.

(4) A biztosítással járó jogviszony 1998. január 1. napját megelőző időtartamát az 1997. december 31-én hatályos jogszabályok alapján kell szolgálati időként figyelembe venni.

38. § (1) Szolgálati időként kell továbbá figyelembe venni

a) a Tbj.-ben meghatározott, nyugellátás szerzése céljából megállapodást kötött személy esetében azt az időszakot, amelyre az előírt nyugdíjjárulékot megfizették,

b)116 az egyházi szervek által kiállított igazolás alapján az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személyként és szerzetesrendi tagként ilyen minőségben eltöltött, az 1997. december 31-ét követően pedig azt az időtartamot, amelyre az előírt nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulékot az egyházi szervek megfizették,

c) a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj, valamint a gyermekgondozási segély folyósításának időtartamát, amennyiben az előírt nyugdíjjárulékot megfizették,

d) a katonai (polgári) szolgálatban eltöltött időt,

e)117 a táppénz (betegszabadság) – ide nem értve a külön jogszabály rendelkezése szerint kötött megállapodás alapján folyósított táppénzt –, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély folyósításának időtartamát, valamint a gyermekgondozási díj 2000. január 1-jét megelőző folyósításának időtartamát, illetőleg az 1999. december 31-ét követő gyermekgondozási díj folyósításának azt az időtartamát, amelyre az előírt nyugdíjjárulékot megfizették,

f)118 a munkanélküli-járadék, a vállalkozói járadék, a nyugdíj előtti munkanélküli-segély, az álláskeresést ösztönző juttatás, a keresetpótló juttatás folyósításának időtartamát, ha az előírt nyugdíjjárulékot megfizették,

g) azt az időt, amely az 1997. december 31-én hatályos rendelkezések szerint szolgálati időnek minősült,

h)119 a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti munka-rehabilitáció keretében foglalkoztatott személy tekintetében a munka-rehabilitációs díj folyósításának időtartamát, ha az előírt nyugdíjjárulékot megfizették,

i)120 az Rjtv. szerinti rehabilitációs járadék folyósításának időtartamát, ha az előírt nyugdíjjárulékot megfizették.

(2)121 Szolgálati időként nem lehet figyelembe venni

a)122 az egyéni vállalkozó biztosítási kötelezettség alá tartozó jogviszonyának azt az időtartamát, amelyre vonatkozóan az egyéni vállalkozónak nyugdíjbiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék tartozása van,

b) a társas vállalkozás tagja esetében az adott társas vállalkozás tagjaként fennállt biztosítási kötelezettség alá tartozó jogviszonyának azt az időtartamát, amelyre vonatkozóan a társas vállalkozásnak a biztosítottnak minősülő akkori tagjai után nyugdíjbiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék tartozása van,

c) az egyéni vállalkozó vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társas vállalkozás tagja, segítő családtagjának az e jogcímen fennállt biztosítási idejének azt az időtartamát, amelyre vonatkozóan az egyéni vállalkozónak, illetőleg a jogi személyiséggel nem rendelkező társas vállalkozásnak e segítő családtag után nyugdíjbiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék tartozása van.

A tartozás utólag történő – a nyugdíj megállapítása utáni – megfizetése esetén az így meghosszabbodott szolgálati időt legkorábban a befizetés napját magában foglaló naptári hónap első napjától lehet figyelembe venni. Az a)–c) pontokban említett biztosítottak szolgálati idejének figyelembevételénél a nyugdíjbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék megfizetése tényének megállapítása, bizonyítása, illetőleg vélelmezése tekintetében a 37. § (3) bekezdésének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

A tartozás összegét és azt az időtartamot, amelyre a tartozás vonatkozik, az állami adóhatóság igazolja, ennek hiányában a társas vállalkozás, illetőleg az egyéni vállalkozó igazolása, nyilatkozata az irányadó. Amennyiben az állami adóhatóság vagy a társas vállalkozás, illetőleg az egyéni vállalkozó nem közli azt az időtartamot, amelyre a tartozás vonatkozik, akkor szolgálati időként a biztosítási jogviszony időtartamából annyi naptári nap nem vehető figyelembe, ahányszor a tartozás megfelel a nyugdíj megállapításának kezdő napját megelőző hónapban érvényes minimálbér harmincad része után számított nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulék összegének. Ha az igény elbírálása után megállapításra kerül, hogy a társas vállalkozás vagy az egyéni vállalkozó igazolása, nyilatkozata nem felelt meg a tényeknek és ez által a nyugdíj magasabb mértékben (összegben) került megállapításra, akkor a 84–86. §-ok rendelkezései alapján az érintett köteles a jogalap nélkül megállapított és folyósított ellátás visszafizetésére, illetőleg megtérítésére.

(3)123 A (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha az állami adóhatóság a (2) bekezdés a)–c) pontjaiban említett személy kérelmére a nyugdíjbiztosítási járulék vagy a nyugdíjjárulék tartozást, illetve az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) értelmében a magánszemély kérelmére a nyugdíjjárulék tartozást mérsékli vagy elengedi.

Arányosan elismerhető szolgálati idő

39. § (1)124 Ha a biztosítottnak a Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének a)b), g) pontja és a (2) bekezdése szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya keretében – ide nem értve a Munka Törvénykönyve értelmében teljes munkaidőben, illetőleg az adott munkakörre irányadó, jogszabályban meghatározott munkaidőben foglalkoztatottakat – elért nyugdíjjárulék-alapot képező keresete, jövedelme a külön jogszabályban meghatározott minimálbérnél kevesebb, akkor a 12. § (1)–(2) bekezdésének, a 20. §-ának, a 29. § (1) és (4) bekezdésének, valamint a 34. § (2) és (4) bekezdésének alkalmazása során – az 1996. december 31-ét követő időszak tekintetében – a biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető szolgálati időként figyelembe. Ebben az esetben a szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem és a mindenkori érvényes minimálbér arányával.

(2)125 Az (1) bekezdés rendelkezéseit a Tbj. 30/A. §-ának (2) bekezdése szerinti mezőgazdasági őstermelő biztosítási idejének szolgálati időként történő figyelembevétele során is alkalmazni kell.

40. § Szolgálati időként kell figyelembe venni azt az időt is, amely a munkaviszony (közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszony) jogellenes megszűnésétől annak helyreállításáig, vagy az utóbbi mellőzése esetén a jogviszony jogellenes megszüntetésének jogerős megállapításáig telt el.

Szolgálati idő a felsőfokú tanulmányok idejére

41. § (1) Szolgálati időként kell figyelembe venni,

a) az öregségi nyugdíjra jogosultság szempontjából az 1998. január 1-je előtt,

b) a rokkantsági nyugdíjra jogosultság szempontjából az időpontra tekintet nélkül

a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott – legfeljebb azonban a képesítés megszerzéséhez a tanulmányok folytatása idején szükséges – tanulmányok idejét.

(2) A felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok címén a tanulmányi időszak (tanulmányi év, tanulmányi félév) kezdetét magában foglaló hónap első napjától a végét magában foglaló hónap utolsó napjáig eltelt idő számít szolgálati időnek.

(3) Szolgálati időként kell figyelembe venni a két egymást követő tanulmányi időszak közötti tanulmányi szünet idejét is.

(4) Több képesítés megszerzésére irányuló tanulmányok folytatása esetén legfeljebb az egyik képesítés megszerzéséhez szükséges idő vehető figyelembe.

(5)126 A külföldi felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok ideje szolgálati időként akkor vehető figyelembe, ha a külföldi állam joga szerint kiállított bizonyítvány és oklevél Magyarországon a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény rendelkezései szerint egyenértékűnek ismerhető el az illetékes hatóság szakvéleménye alapján, illetőleg a külföldi résztanulmányok idejét a hazai felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányi időbe beszámították.

Szolgálati időnek nem minősülő idők

42. § (1) Szolgálati időként nem lehet figyelembe venni a fizetés nélküli szabadság, vagy a munkavégzés alóli mentesítés időtartamát, ha erre az időre nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset, jövedelem kifizetés nem történt.

(2) A szolgálati idő számításánál nem lehet figyelembe venni az előzetes letartóztatás, a szabadságvesztés tartamát. E rendelkezéstől eltérően szolgálati időként kell figyelembe venni

a) az előzetes letartóztatás idejét, ha a letartóztatottat az ellene emelt vád alól jogerősen felmentették, vagy a büntetőeljárást megszüntették,

b) a szabadságvesztés idejét, ha az elítéltet a bíróság utóbb jogerősen felmentette.

A szolgálati idő igazolása

43. § (1) A szolgálati időt naptári naponként kell számításba venni és 365 naptári napot kell egy évnek tekinteni. Ugyanazt az időtartamot csak egyszer lehet számításba venni.

(2)127 A szolgálati időt a társadalombiztosítási igazgatási szervek nyilvántartása alapján kell számításba venni. A társadalombiztosítási igazgatási szervek nyilvántartásai alapján nem igazolt szolgálati időket – ha jogszabály másként nem rendelkezik – abban az esetben kell figyelembe venni, ha azokat az igénylő

a) a foglalkoztató által kiállított egykorú eredeti okirattal (igazolással), vagy

b) a foglalkoztató eredeti nyilvántartásai alapján kiállított igazolással, vagy

c) egyéb hitelt érdemlő módon

bizonyítja.

(3)128

43/A. §129 (1) A 43. § (1) bekezdés szerint számított szolgálati időn túl az egészségügyi dolgozók esetében kiegészítő szolgálati időként kell figyelembe venni a külön törvényben meghatározott, a heti 48 órát meghaladó önként vállalt többletmunkavégzésnek – a munkáltató által munkaórában igazolt – 2004. május 1-jét követő, – napi 8 óra alapulvételével átszámított – időtartamát.

(2) Az (1) bekezdés és a 43. § (1) bekezdés szerint külön-külön számított szolgálati idő együttes időtartamát a 12., 20., 29. és 34. §-ok alkalmazásánál kell figyelembe venni.

(3)130

V. Fejezet

A HOZZÁTARTOZÓI NYUGELLÁTÁSOK

44. § (1)131 Hozzátartozói nyugellátásra jogosultság szempontjából halálesetnek számít az eltűnés is, ha azt bíróság jogerősen megállapította.

(2)132 A hozzátartozói nyugellátások megállapítása során – a 47. § (2) bekezdésének b) pontja, az 52. § (2) bekezdése, az 55. § (1) bekezdése, az 56. § (2) bekezdésének b) pontja, az 58. §-ának (1) és (3)–(4) bekezdése alkalmazásában – rokkant az, akinek az Rjtv. 1. §-ának a) pontjában meghatározott egészségkárosodása eléri az 50 százalékos mértéket.

44/A. §133 Az, aki hozzátartozója halálát – a bíróság jogerős ítélete szerint – szándékosan okozta, hozzátartozói, baleseti hozzátartozói nyugellátásra nem jogosult.

44/B. §134 Hozzátartozói nyugellátásra jogosult, akinek elhunyt házastársa, szülője, gyermeke mezőgazdasági szövetkezeti járadékhoz, mezőgazdasági szakszövetkezeti járadékhoz, illetve mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű járadékához szükséges szolgálati időt megszerezte, illetve mezőgazdasági szövetkezeti járadékosként, mezőgazdasági szakszövetkezeti járadékosként, mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű járadékosaként halt meg. Hozzátartozói nyugellátással kapcsolatos egyéb rendelkezések az előzőekben felsorolt jogosultak esetében megegyezik a jelen törvényben az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás és a szülői nyugdíj cím paragrafusaiban szereplő az öregségi, illetve a rokkantsági nyugdíjasok hozzátartozói nyugellátása esetében meghatározott rendelkezésekkel.

44/C. §135 (1)136 Ha az igénylőnek az elhunyt házastársa, élettársa, szülője, gyermeke (a továbbiakban: a jogszerző) kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében fizetett nyugdíjjárulékot, vagy a jogszerzőnek a magánnyugdíjpénztárban az egyéni számláján lévő összeget a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. év LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 123. § (2) bekezdés szerinti saját döntése, illetőleg a jogszerzőnek a felhalmozási időszakban bekövetkezett halála esetén a hozzátartozónak az Mpt. 29. § (9) bekezdés b) pontja szerinti döntése alapján a Nyugdíjbiztosítási Alapnak átutalták, a hozzátartozói nyugellátások összegét a 12. § (6) bekezdésének alapulvételével kell meghatározni.

(2)137 Ha a jogszerzőnek a magánnyugdíjpénztárban az egyéni számláján lévő összegét saját döntése, illetőleg ennek hiányában a jogszerző felhalmozási időszakban bekövetkezett halála esetén a hozzátartozó döntése [Mpt. 29. § (9) bekezdés b) pontja] alapján nem utalták át a Nyugdíjbiztosítási Alap részére, a hozzátartozói nyugellátások összegét a 12. § (7) bekezdés alapján kell meghatározni.

(3) Ha a jogszerző vagy annak halála esetén a hozzátartozója az egyéni számlán levő összegnek a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz történő átutalását kérte, és az igény érvényesítésekor ez a tény bizonyított, a hozzátartozói nyugellátást a 12. § (6) bekezdés megfelelő alkalmazásával kell megállapítani

1. CÍM

Az özvegyi nyugdíj

45. § (1) Özvegyi nyugdíjat a házastárs, az elvált házastárs és az élettárs (a továbbiakban együtt: házastárs) kaphat.

(2) Özvegyi nyugdíjra jogosult a házastársra előírt feltételek fennállása esetén az is, aki élettársával ennek haláláig

a) egy év óta megszakítás nélkül együtt élt és gyermekük született, vagy

b) megszakítás nélkül tíz év óta együtt élt.

(3) Élettársa után nem jogosult özvegyi nyugdíjra az, aki a (2) bekezdésben megjelölt együttélési időszak vagy ennek egy része alatt özvegyi nyugdíjban vagy baleseti özvegyi nyugdíjban részesült.

46. §138 Özvegyi nyugdíjra az jogosult, akinek házastársa az öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte vagy öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjasként halt meg.

47. § (1) Az ideiglenes özvegyi nyugdíj a házastárs halálától legalább egy évig, továbbá az elhunyt jogán árvaellátásra jogosult, másfél évesnél fiatalabb gyermeket eltartó özvegynek az árva 18 hónapos életkorának betöltéséig jár. Fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek esetén az ideiglenes özvegyi nyugdíj azonos feltétellel a gyermek harmadik születésnapjáig folyósítható.

(2) Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően özvegyi nyugdíjra az jogosult, aki házastársa halálakor

a) a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte, vagy

b) rokkant, vagy

c)139 házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik.

(3)140 Özvegyi nyugdíj jár akkor is, ha az erre jogosító feltételek valamelyike

a)141 a házastárs 1993. március 1-je előtt bekövetkezett halála esetén az elhalálozástól számított tizenöt éven belül,

b) a házastárs 1993. február 28-a után bekövetkezett halála esetén az elhalálozástól számított tíz éven belül

következik be.

48. § (1) Az, akinek házastársa a házasság megkötésekor a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító életkort már betöltötte, özvegyi nyugdíjra csak abban az esetben jogosult, ha a házasságból (a korábbi együttélésből) gyermek származott, vagy a házastársak a házasság megkötésétől öt éven át megszakítás nélkül együtt éltek.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, ha az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt kötött házasságot felbontották és – bármelyikük irányadó korhatárának betöltése után – ismét házasságot kötöttek.

49. §142 (1) Az elvált, továbbá házastársától egy évnél hosszabb ideje külön élő személynek ideiglenes özvegyi nyugdíj csak akkor jár, ha házastársától annak haláláig tartásdíjban részesült, vagy részére a bíróság tartásdíjat állapított meg.

(2) Az elvált, továbbá házastársától egy évnél hosszabb ideje külön élő személynek az 50. § (2)–(3) bekezdés szerinti özvegyi nyugdíj csak abban az esetben jár, ha a 47. § (2) bekezdésében meghatározott jogosultsági feltételek a különéléstől számított tíz éven belül bekövetkeztek és a házastársától annak haláláig tartásdíjban is részesült, vagy részére a bíróság tartásdíjat állapított meg.

(3) Ha az elvált személy a házastársától már a házasság megszűnése előtt is külön élt, a (2) bekezdés szerinti tíz évet a tényleges különélés kezdő időpontjától kell számítani.

50. § (1)143 Megözvegyülés esetén az ideiglenes özvegyi nyugdíj hatvan százaléka annak az öregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjnak, amely az elhunytat halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.

(2)144 Az özvegyi nyugdíj mértéke

a)145 a 47. § (2) bekezdés a)–b) pontja szerinti feltétellel rendelkező, de saját jogú nyugellátásban nem részesülő özvegy esetében hatvan százaléka,

b) a 47. § (2) bekezdés a)–b) pontja szerinti feltétellel rendelkező és egyidejűleg saját jogú nyugellátásban részesülő, továbbá a 47. § (2) bekezdés c) pont szerinti feltétellel rendelkező özvegy esetében harminc százaléka

annak az öregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjnak, amely az elhunytat halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.

(3)146 A (2) bekezdés a) pontja szerint hatvanszázalékos mértékben megállapított özvegyi nyugdíj helyett harminc százalékos mértékű özvegyi nyugdíjat kell megállapítani attól az időponttól, amelytől az özvegy saját jogú nyugellátásban részesül. A (2) bekezdés b) pontja szerint megállapított özvegyi nyugdíj az özvegy saját jogú nyugdíjának összegére tekintet nélkül jár.

(4)147

(5)148 A 49. § alapján megállapított özvegyi nyugdíj a tartásdíj összegénél több nem lehet.

(6)149 A házastárs 1998. január 1-je előtti halála esetén a saját jogú nyugellátást az özvegyi nyugellátással – a megállapításuk időpontjára tekintet nélkül – a Kormány rendeletében meghatározott összeghatárig kell együtt folyósítani.150 Az özvegy kérelmére azonban a saját jogú nyugellátást a (2) bekezdés b) pontja szerinti mértékben az özvegyi nyugellátással kiegészítve kell folyósítani, ha ez számára kedvezőbb. A (2) bekezdés b) pontja szerinti összeget abból a saját jogú nyugellátási összegből kell meghatározni, amely a jogszerzőt 1997. december 31-én megillette, vagy megillette volna. Ha az özvegyi nyugdíjra az igény 1998. december 31-ét követően nyílik meg, olyan összegű saját jogú nyugdíjból kell az özvegyi nyugdíjat megállapítani, amely a jogszerzőt az özvegyi nyugdíj megállapításának időpontját megelőző naptári év december 31-én megillette volna.

Az özvegyi nyugdíj megosztása

51. § (1) Több jogosult esetén az özvegyi nyugdíjat a jogosultak között egyenlő arányban meg kell osztani. Ha a különélő, illetőleg elvált házastársnak a ráeső arányos résznél kisebb összegű ideiglenes özvegyi nyugdíj jár, a különbözet az özvegyi nyugdíjast, illetőleg az együttélés alapján ideiglenes özvegyi nyugdíjra jogosultat illeti meg.

(2) Az özvegyi nyugdíjra jogosult a többi jogosult ellen indított perben az özvegyi nyugdíj más arányú megosztását kérheti.

(3) Az özvegyi nyugdíjnak bírói ítélet alapján történő megosztását az ítélet jogerőre emelkedését követő hónap első napjától kell végrehajtani.

(4) Amennyiben a jogosultak száma megváltozik, az özvegyi nyugdíjat meg kell, illetőleg újból meg kell osztani. A megosztásra (újbóli megosztásra) legkorábban a jogosultak számának a változását, illetőleg az igénybejelentést követő hónap első napjától kerülhet sor.

Az özvegyi nyugdíj megszűnése

52. § (1) Az özvegyi nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha az özvegy a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító életkorának betöltése előtt házasságot köt.

(2) A rokkantság címén megállapított özvegyi nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha az özvegyi nyugdíjas már nem rokkant.

(3)151 Az árvaellátásra jogosult gyermekek tartása címén megállapított özvegyi nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha már egyik gyermeket sem illeti meg árvaellátás.

Az özvegyi nyugdíj feléledése

53. § (1)152 Feléled az özvegyi nyugdíja annak, akinek az özvegyi nyugdíja nem házasságkötés miatt szűnt meg, ha az arra jogosító feltételek valamelyike

a)153 a házastárs 1993. március 1-je előtt bekövetkezett halála esetén az özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított tizenöt éven belül,

b) a házastárs 1993. február 28-a után bekövetkezett halála esetén az özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított tíz éven belül

bekövetkezik.

Az özvegyi nyugdíj feléledése során az özvegyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt a jogszerző halálakor hatályos jogszabályok alapján kell megállapítani.

(2)154

(3)155 A házasságkötés miatt megszüntetett özvegyi nyugdíjra a jogosultság a házasság megszűnése után feléled, ha

a) az igénylő a házasságkötéskor az 1998. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezések alapján végkielégítést nem vett fel, és

b) az igénylőt a házasság létrejötte nélkül az özvegyi nyugdíj egyébként megilletné.

(4) Az özvegyi nyugdíj feléledése esetén a jogosultat az özvegyi nyugdíj megszűnését követő emelések, kiegészítések megilletik.

(5)156 Ha 1997. december 31-ét követően az 1998. január 1-je előtt megszüntetett özvegyi nyugdíjra a jogosultság az (1)-(2) bekezdés szerint feléled, az özvegy a saját jogú öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíja mellett – a megállapítás időpontjára tekintet nélkül – kérheti az özvegyi nyugdíj 50. § (2) bekezdés b) pontja szerinti folyósítását, ha ez számára kedvezőbb.

(6)157

2. CÍM

Az árvaellátás

Az ellátásra jogosultság

54. § (1) Árvaellátásra az a gyermek jogosult – ideértve a házasságban vagy az élettársi közösségben együtt élők egy háztartásban közösen nevelt, korábbi házasságból, élettársi együttélésből származó gyermeket is –, akinek szülője haláláig az öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, vagy öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjasként halt meg.

(2) Az örökbefogadott gyermeknek vér szerinti szülője jogán árvaellátás nem jár, kivéve, ha a gyermeket a vér szerinti szülő házastársa fogadta örökbe.

(3)158 Árvaellátás jár a testvérnek és az unokának (ideértve a dédunokát és ükunokát is) is, ha őt az elhunyt saját háztartásában eltartotta, és a gyermeknek tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs.

55. § (1)159 Az árvaellátás – a jogosultsági feltételek megléte esetén – legkorábban az 54. §-ban említett személy halála napjától kezdődően a gyermek 16. életévének betöltése napjáig jár. Ha a gyermek oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, az árvaellátás a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a huszonötödik életév betöltéséig jár. Ha a jogosultság megszűnése előtt a gyermek megrokkant, ennek tartamára az árvaellátás életkorra tekintet nélkül megilleti.

(2) Nem érinti az árvaellátásra jogosultságot, ha a gyermek vagy életben maradt szülője házasságot köt, vagy örökbe fogadják.

(3) Iskolai tanulmányok címén azt a gyermeket is megilleti az árvaellátás, aki

a)160 betegsége, testi vagy szellemi fogyatékossága miatt tanulmányait magántanulóként végzi,

b) huszonöt évesnél fiatalabb és a felnőttoktatás keretében folytat tanulmányokat.

(4)161 Iskolai tanulmányok címén az árvaellátás a tanulmányok befejezése hónapjának végéig, a nyári tanulmányi szünet tartamára is jár. Magyarországon tanuló árva esetén a közoktatási információs rendszer, illetve a felsőoktatási információs rendszer működtetője a tanulói, hallgatói jogviszony létesítését, fennállását és a tanulmányok befejezésének várható idejét a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv megkeresésére, a tanulói jogviszony megszűnését, illetve a hallgatói jogviszony szünetelését, megszűnését – a tanuló, hallgató nevének, társadalombiztosítási azonosító jelének és a szünetelés, megszűnés időpontjának közlésével – hivatalból igazolja. Külföldön tanuló árvának a tanulmányok folytatását az oktatási intézmény által kiállított igazolással középiskolai tanulmányok esetén évente, felsőfokú tanulmányok esetén félévente, a tanulmányok megkezdésétől számított egy hónapon belül kell igazolnia.

(5)162 Az árvaellátásra való jogosultságot nem érinti, ha a középiskola tanulójának a tanulói jogviszonya, illetőleg a felsőoktatási intézmény hallgatójának a hallgatói jogviszonya a tanuló, illetőleg hallgató betegsége vagy szülése miatt szünetel.

Az ellátás összege

56. § (1) Az árvaellátás gyermekenként annak a nyugdíjnak a harminc százaléka, ami az elhunytat öregségi, rokkantsági nyugdíjként, baleseti rokkantsági nyugdíjként halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott nyugdíj hatvan százaléka jár árvaellátásként annak a gyermeknek,

a) akinek mindkét szülője elhunyt,

b)163 akinek életben lévő szülője rokkant,

c)164

(3) Ha a gyermek mindkét szülője után jogosult az árvaellátásra, azt az árvaellátást kell folyósítani, amelynek összege számára előnyösebb.

(4)165

57. §166

3. CÍM

A szülői nyugdíj

A nyugdíjjogosultság

58. § (1) Szülői nyugdíjra az a szülő jogosult, akinek a gyermeke az öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megszerzése után vagy öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjasként halt meg, ha

a) a szülő a gyermekének halálakor rokkant, vagy a hatvanötödik életévét betöltötte, és

b) a szülőt a gyermeke a halálát megelőző egy éven át túlnyomó részben eltartotta.

(2) Az (1) bekezdésben előírt feltételek fennállása esetén szülői nyugdíjra jogosult az a nevelőszülő is, aki a nevelt gyermeket tíz éven át eltartotta.

(3)167 A szülői nyugdíj – a jogosultsági feltételek megléte esetén – legkorábban az (1)–(2) és az (5) bekezdésben említett személy halála napjától a jogosult rokkantságának tartamára jár. A hatvanötödik életévét betöltött szülőt orvosi vizsgálat nélkül is rokkantnak kell tekinteni.

(4) Annak a szülőnek, aki gyermeke halálakor nem volt rokkant, szülői nyugdíj csak abban az esetben jár, ha az elhalálozástól számított tíz éven belül megrokkan és tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs.

(5) E § rendelkezéseit a nagyszülőre és az unokára is megfelelően alkalmazni kell.168

(6)169 A szülői nyugdíjra jogosultság nem szűnik meg, ha a szülői nyugdíjra jogosult személy saját jogú vagy hozzátartozói nyugellátása a szülői nyugdíj folyósításának tartama alatt az évenkénti emelésekkel már meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

A nyugdíj összege

59. § (1)170 A szülői nyugdíj mértéke azonos az 50. § (2) bekezdés a), illetve b) pontja szerinti özvegyi nyugdíj mértékével. Ha a szülői nyugdíjra többen jogosultak, azt közöttük – az özvegyi nyugdíj megosztására vonatkozó rendelkezések alkalmazásával – egyenlő arányban meg kell osztani.

(2) A szülői nyugdíjat újból meg kell osztani, ha a jogosultak száma megváltozik. Az újbóli megosztásra legkorábban a jogosultak számának a változását követő hónap első napjától kerülhet sor.

4. CÍM

A baleseti hozzátartozói nyugellátások

60. § (1) A hozzátartozók részére baleseti hozzátartozói nyugellátás akkor jár, ha a sérült az üzemi baleset következtében meghalt.

(2) A baleseti rokkantsági nyugdíjas hozzátartozóját megilleti a baleseti nyugellátás akkor is, ha a nyugdíjas nem az üzemi baleset következtében halt meg.

(3) A baleseti sérült hozzátartozóit a baleseti nyugellátás akkor is megilleti, ha a sérült a baleseti táppénz folyósításának a tartama alatt nem az üzemi baleset következtében halt ugyan meg, de vélelmezhető, hogy életben maradása esetén baleseti rokkantsági nyugdíjra lett volna jogosult.

61. § A baleseti sérült hozzátartozói ideiglenes özvegyi nyugdíjra és ennek megszűnését követően özvegyi nyugdíjra, árvaellátásra és szülői nyugdíjra a hozzátartozói nyugellátásra vonatkozó rendelkezések szerint azzal az eltéréssel jogosultak, hogy a hozzátartozót a baleseti nyugellátás a jogszerző szolgálati idejére tekintet nélkül megilleti.

VI. Fejezet

A NYUGELLÁTÁSOK
ÉVENKÉNTI RENDSZERES EMELÉSE

1. CÍM

A 2013. január 1-je előtt megállapított nyugellátások évenkénti emelése

62. §171 (1) A tárgyév január 1-je előtti időponttól megállapított társadalombiztosítási nyugellátást – ideértve a 6. § (4) bekezdésében meghatározott ellátásokat és a baleseti járadékot is – a megállapítás naptári évét követően minden év január hónapjában az emelés évére tervezett

a) fogyasztói árnövekedésnek megfelelő mértékben kell emelni, amennyiben a bruttó hazai termék változatlan áron számított növekedésének tárgyévre tervezett mértéke nem éri el a 3 százalékot,

b) fogyasztói árnövekedés és a tervezett országos nettó átlagkereset-növekedés 80 és 20 százalékos arányban súlyozott átlagának megfelelő mértékben kell emelni, amennyiben a bruttó hazai termék változatlan áron számított növekedésének tárgyévre tervezett mértéke legalább 3 százalék, de nem éri el a 4 százalékot,

c) fogyasztói árnövekedés és a tervezett országos nettó átlagkereset-növekedés 60 és 40 százalékos arányban súlyozott átlagának megfelelő mértékben kell emelni, amennyiben a bruttó hazai termék változatlan áron számított növekedésének tárgyévre tervezett mértéke legalább 4 százalék, de nem éri el az 5 százalékot,

d) fogyasztói árnövekedés és a tervezett országos nettó átlagkereset-növekedés 50-50 százalékos arányban súlyozott átlagának megfelelő mértékben kell emelni, amennyiben a bruttó hazai termék változatlan áron számított növekedésének tárgyévre tervezett mértéke 5 százalék, vagy azt meghaladó mértékű.

(2) A tárgyévi tervezett adatokat a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvény állapítja meg.172

(3) Ha a fogyasztói árak, az országos nettó átlagkereset vagy a bruttó hazai termék változatlan áron számított növekedésének tárgyévben várható mértéke a tervezettől olyan mértékben tér el, hogy a nyugdíjak ezen adatok alapján történő emelése legalább 1 százalékponttal meghaladja a januárban végrehajtott emelés mértékét, akkor november hónapban – január 1-jére visszamenőleges hatállyal – kiegészítő nyugdíjemelést kell végrehajtani. Amennyiben az eltérés az 1 százalékpontot nem éri el, akkor november hónapban az egész évre járó különbözetet egy összegben kell kiutalni.

(4) A (3) bekezdés szerinti nyugdíjemelésnél a nyugdíjasok fogyasztói ár növekedésének – a tárgyév első nyolc hónapjának tényadatára alapozott – várható mértékét kell figyelembe venni, amennyiben az meghaladja a fogyasztói árnövekedés várható mértékét.

(5) Egyösszegű kifizetés esetén a kifizetett összeg egytizenkettedével a következő naptári év január hónapjában – az emelés végrehajtása előtt – a nyugellátás, a baleseti nyugellátás összegét meg kell növelni.

(6) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a tényleges, illetőleg a várható makrogazdasági folyamatok és adatok ismeretében a szükséges feltételek megléte esetén további kiegészítő intézkedéseket tegyen.

2. CÍM

A 2012. december 31-ét követő időponttól megállapított nyugellátások emelése

63. § A 2012. december 31-ét követően bruttó kereseti adatokból megállapított saját jogú nyugdíjbiztosítási nyugellátást, illetve hozzátartozói nyugellátást a megállapítás naptári évét követő évben, legkorábban 2014. január 1-jétől kezdődően – évente egy alkalommal, január hónapban – az emelést megelőző naptári év I–III. negyedévében és az azt megelőző év negyedik naptári negyedévében mért fogyasztói árnövekedés és az országos bruttó átlagkereset-növekedés 50-50 százalékos súlyozott átlagának megfelelő mértékben kell emelni.

VII. Fejezet

IGÉNYÉRVÉNYESÍTÉS ÉS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

64. §173 (1)174 A nyugellátást írásban, kizárólag az e célra rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon (a továbbiakban együtt: igénybejelentő lap) kell igényelni.

(2) Az igényt visszamenőleg legfeljebb hat hónapra lehet érvényesíteni, az ellátást a jogosultsági feltételek fennállása esetén legkorábban az igénybejelentés időpontját megelőző hatodik hónap első napjától lehet megállapítani. Az igényt az ellátás megállapításának kezdő időpontjában hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni.

(3)175

(4)176 Az igénybejelentő lap benyújtásával egyidejűleg az igénylőnek közölnie kell az azonosításához szükséges adatokat, a társadalombiztosítási azonosító jelét, valamint csatolnia kell a társadalombiztosítási nyilvántartásban nem szereplő jogviszonyok bizonyításához felhasználni kívánt iratokat, továbbá egészségkárosodáson alapuló ellátás esetén az egészségkárosodással összefüggő iratokat.

(5)177 A nyugellátás iránti igényt a nyugdíj-megállapító szervnél, illetve – ha az elhunyt jogszerző korábban nyugellátásban részesült – a nyugdíjfolyósító szervnél kell érvényesíteni.

(6)178

(7)179

(8)180 Egészségkárosodáson alapuló nyugellátás esetén az igénylő az igény elbírálása során, illetve a nyugdíjas a felülvizsgálat során – a jogkövetkezményekről való tájékoztatás mellett – a rehabilitációs szakértői szerv vizsgálatán történő személyes megjelenésre kötelezhető. Ha az igénylő, illetve a nyugdíjas a személyes megjelenési kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, a nyugellátás megállapítása iránti eljárást meg kell szüntetni, illetve felülvizsgálat esetén az ellátást az erről szóló elsőfokú határozat keltét követő hónap első napjával meg kell szüntetni.

(9)181 Egészségkárosodáson alapuló nyugellátás esetén a jogosultság felülvizsgálata soron kívül is elrendelhető, ha olyan tény vagy körülmény jut a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv tudomására, amely valószínűsíti, hogy a korábban megállapított munkaképesség-csökkenés, illetve az egészségkárosodás nem áll fenn, vagy az a megállapítottnál kisebb mértékű.

(10)182

65. §183 (1)184

(2)185 A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek nem kell határozatot hoznia a nyugellátások évenkénti rendszeres emeléséről – ideértve a kiegészítő nyugdíjemelést és az egyösszegű kifizetést is.

66. §186 (1)187 Különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv vezetője

a)188 az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő személy, vagy rokkant, illetőleg árva részére kivételes nyugellátást állapíthat meg,

b)189 az a) pontban meghatározott személyek, illetőleg a 47. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti feltétellel rendelkező özvegy részére kivételes nyugellátás-emelést, illetőleg a 6. § szerinti nyugellátásban részesülő személyek részére egyszeri segélyt engedélyezhet.

(2)190

67. §191

68. §192 (1)193 A biztosított (volt biztosított) a nyugdíj-megállapító szervtől kérheti

a) az öregségi nyugdíjra jogosító életkort megelőző tíz éven belül a figyelembe vehető szolgálati idejének, valamint

b) életkortól függetlenül a korkedvezményre jogosító idejének

megállapítását.

(2)194 A kérelemhez csatolni kell a biztosított által feltüntetett, a nyugdíj-megállapító szerv nyilvántartásában nem vagy eltérő tartalommal szereplő szolgálati időre, illetve a korkedvezményre jogosító idő megállapításánál a korkedvezményre vonatkozó, az igénylő rendelkezésére álló igazolásokat, okiratokat.

(3)195 A nyugdíj-megállapító szerv az (1) bekezdés szerinti esetekben határozatban állapítja meg az elismert szolgálati időt, illetve a korkedvezményre jogosító időt, valamint – megfelelő indokolással – a szolgálati időként, illetve korkedvezményre jogosító időként el nem ismerhető időtartamot.

69. § (1) A nyugellátás attól a naptól állapítható meg, amely napon a jogosultsághoz szükséges feltételek bekövetkeztek.

(2)196 Ha a saját jogú nyugellátást igénylő részére munkanélküliség esetére járó ellátást folyósítanak, a saját jogú nyugellátást legkorábban a munkanélküliség esetére járó ellátás folyósításának megszűnését követő naptól lehet megállapítani.

70. § (1) A baleseti rokkantsági nyugdíj iránti igényt a baleset bekövetkezése, foglalkozási betegség esetén a betegség megállapításának a napjától számított két éven belül lehet érvényesíteni. Ha a sérült a baleset miatt táppénzben részesült, a határidőt a táppénz első ízben történő megszűnésének a napjától kell számítani.

(2) Három éven belül lehet érvényesíteni a baleseti rokkantsági nyugdíj iránti igényt, ha a baleset következményét az (1) bekezdésben említett határidő után lehetett csak megállapítani.

(3) Az üzemi baleset következtében meghalt személy hozzátartozója a halál napját követő két éven belül érvényesítheti igényét.

(4)197 Az (1)–(3) bekezdésekben megjelölt határidő után akkor lehet az igényt érvényesíteni, ha egykorú okirat (baleseti jegyzőkönyv, társadalombiztosítási vagy üzemi nyilvántartás, rendőrhatósági eljárás során készült irat, orvosi lelet, boncolási jegyzőkönyv stb.) alapján kétséget kizáróan bizonyított, hogy üzemi baleset történt, továbbá ha a sérülés és az egészségkárosodás, illetve a halál között – a jogszabályban meghatározott rehabilitációs szakértői szerv szakhatósági állásfoglalása szerint – okozati összefüggés van.

70/A. §198 A baleseti táppénz megállapítására jogosult szerv az üzemi balesettel vagy foglalkozási betegséggel kapcsolatos ténymegállapító határozatának másolatát – megkeresésre – megküldi az eljáró nyugdíj-megállapító szervnek.

71. §199

72. §200 (1)201 A nyugellátás iránti igény elbírálásához a rokkantságról, illetőleg a rehabilitálhatóságról a rehabilitációs szakértői szerv szakhatósági állásfoglalást ad.

(2)202

72/A. §203

73. §204 Ha a nyugellátásra jogosultság kétséget kizáróan fennáll, a nyugellátás összege azonban adatok hiánya vagy egyéb ok miatt az igénybejelentéstől számított 30 napon belül várhatóan nem határozható meg, akkor a rendelkezésre álló adatok alapján az igénylő részére végzésben előleget kell megállapítani, és folyósítani. A nyugellátás megállapításakor a nyugellátás összegébe a folyósított előleget be kell számítani.

74. §205 Ha az igénylő az igénybejelentését a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedéséig visszavonja, a felvett nyugellátást harminc napon belül köteles visszafizetni.

75. §206 Ha az egészségkárosodáson alapuló nyugellátásra irányuló igényt a 72. §-ban meghatározott rehabilitációs szakértői szerv szakhatósági állásfoglalására tekintettel utasították el, az elutasító határozat jogerőre emelkedését követő egy éven belül előterjesztett újabb igénybejelentést csak akkor kell elbírálni, ha a háziorvos (szakorvos) igazolja, hogy az igénylő egészségi állapota az igény elutasítását követően rosszabbodott.

76. §207 A nyugellátásnak a rehabilitációs szakértői szerv vizsgálata alapján történő megszüntetését az erről szóló elsőfokú határozat keltét követő második hónap első napjától kell végrehajtani.

77. §208

78. §209 A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv kérelemre az ellátást megszüntető határozatának azonnali végrehajtását rendelheti el, ha a megszűnést követő naptól kezdődően más nyugellátásra vagy rendszeres pénzellátásra való jogosultságot állapít meg, és a két ellátás jogosultsági feltételei egymást kizárják.

A nyugellátások és a baleseti nyugellátások
folyósítása

79. § (1)210 A saját jogú és a hozzátartozói nyugellátást, továbbá a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek hatáskörébe utalt nem társadalombiztosítási ellátást a nyugdíjfolyósító szerv a nyugdíjfolyósítási törzsszám mint azonosító szám alatt folyósítja. A nyugdíjfolyósító szerv az ellátás folyósításának kezdetekor a nyugdíjfolyósítási törzsszám igazolására – az e célra rendszeresített nyomtatványon – az érintett személy részére díjmentesen igazolást ad ki.

(2)211 A nyugdíjfolyósító szerv a megállapított nyugellátás folyósítását a határozat vele való közlését követő tíz munkanapon belül

a)212 pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján vagy a jogosult által megjelölt belföldi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlájára,

b)213 a valamely EGT-állam területén élők részére történő folyósítás esetén a jogosult által megjelölt, valamely EGT-államban vezetett pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára,

c)214 a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti – ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett – gyermek árvaellátását a gyám, eseti gondnok által megjelölt gyámhatósági fenntartásos betétre vagy fizetési számlára történő utalással

teljesíti.

A nyugellátást havonta kell folyósítani, legkorábban attól a naptól kezdve, amelytől azt megállapították, a jogosultság megszűnésének (megszüntetésének) napjáig, de – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – legfeljebb a jogosult elhalálozásának napját magában foglaló naptári hónap utolsó napjáig.

(3)215 A nyugdíjfolyósító szerv által folyósított ellátásokból történő levonásra a bírósági végrehajtásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4)216

(5)217 Ha a korengedményes nyugdíjban részesülő a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt eléri, ettől a naptól kezdődően a megállapított korengedményes nyugdíjat részére öregségi nyugdíj címén kell folyósítani.

Az igény érvényesítésének egyéb szabályai

80. § (1)218 Ha az igény elbírálása után megállapítják, hogy a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az eljárása során jogszabályt sértett, és emiatt az igényt elutasították, illetve az ellátást nem folyósították, vagy alacsonyabb összegű nyugellátást állapítottak meg, illetve folyósítottak, akkor a jogszabálysértés megállapításától számított öt éven belül járó összeget, valamint az (5) bekezdés szerinti késedelmi kamatot ki kell fizetni.

(2)219 Ha az (1) bekezdés szerinti jogszabálysértés a foglalkoztató vagy egyéb szerv jogszabálysértése – különösen jogszabálysértő adatszolgáltatása, eljárása vagy mulasztása – miatt következett be, a késedelmikamat-fizetési kötelezettség a foglalkoztatót vagy az egyéb szervet terheli.

(3)220 Abban az esetben, ha az (1) bekezdés szerinti jogszabálysértésért a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet, a foglalkoztatót vagy egyéb szervet is felelősség terhel, a késedelmi kamatot közrehatásuk arányában kötelesek megfizetni. Ha a közrehatásuk aránya nem állapítható meg, a késedelmi kamat fizetési kötelezettség egyenlő arányban áll fenn.

(4)221 A (2) és (3) bekezdés szerinti kötelezettet a késedelmi kamat megfizetésére a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv kötelezi.

(5)222 A késedelmi kamat naptári napokra számított mértéke a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.

(6)223 Az esedékessé vált és fel nem vett nyugellátást az esedékességtől számított öt éven belül lehet felvenni.

81. §224 (1) A társadalombiztosítási nyugellátás iránti igény érvényesítésével kapcsolatos eljárások, valamint az e törvény szerinti más eljárások – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – illeték- és költségmentesek.

(2)225 Ha a 84. § (2) bekezdése alapján visszafizetésre kötelezett, illetve a 85. §, a 87. § vagy a 88. § szerint megtérítésre kötelezett, tovább a 91. § szerinti mulasztási bírságra kötelezett a tartozás mérséklése, elengedése vagy fizetési kedvezmény engedélyezése iránt nyújt be kérelmet, általános tételű eljárási illetéket köteles fizetni.

82. § (1) Az, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt elérte és eddig az időpontig legalább húsz év szolgálati időt szerzett, kérheti a nyugdíja összegének folyósítás nélküli megállapítását (a továbbiakban: rögzített nyugdíj). Amennyiben a nyugdíjra jogosító korhatáron túl tovább dolgozik úgy, hogy legalább 365 naptári napra szolgálati időt szerez, és ez idő alatt nem kéri a nyugdíja folyósítását, a tényleges nyugdíjba menetel idején, – amennyiben számára kedvezőbb – választhatja a nyugdíjkorhatár betöltésére rögzített nyugdíjként kiszámított és az évenkénti emelésekkel növelt nyugdíját a tényleges nyugdíjba vonuláskor kiszámított összeg helyett. Aki nyugdíjának folyósítás nélküli megállapítását kéri, nem minősül öregségi nyugdíjasnak.

(2) Nem vonatkozik az (1) bekezdés arra, akinek a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltésétől a tényleges nyugdíjazás időpontjáig eltöltött idő legalább fele része alatt özvegyi nyugdíjat (állandó özvegyi nyugdíjat) folyósítottak.

83. § (1)226 Az e törvény alapján megállapított nyugellátásról lemondani, azt – mint a jogosult személyéhez kötött ellátást – átruházni (engedményezni) nem lehet.

(2) A jogosult halála esetén a fel nem vett nyugellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben, ezek hiányában az örökös veheti fel a halál napjától vagy a hagyatéki végzés jogerőssé válása napjától számított egy éven belül.

(3)227

83/A. §228 (1) Az öregségi, valamint a 6. § (4) bekezdése szerinti nyugdíj tárgyhónapra (tárgyhónapokra) járó folyósítását a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítási jogviszonyban álló jogosult kérelmére mindaddig szüneteltetni kell, amíg annak újbóli folyósítását nem kéri.

(2) A nyugellátás szüneteltetésének időtartama alatt az érintett nyugdíjasnak minősül.

(3)229 Az újbóli folyósítás során a jogosultat az (1) bekezdés szerinti ellátás szüneteltetést megelőző összegének a 22/A. § szerinti emeléssel, továbbá az időközben végrehajtott emelésekkel – az egyes emelések esedékességi időpontjának figyelembevételével – növelt összege illeti meg.

83/B. §230 (1)231 Ha az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött,

a) előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjban,

b) korkedvezményes nyugdíjban,

c) bányásznyugdíjban,

d) korengedményes nyugdíjban,

e) az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában,

f)232 az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló törvény alapján járó öregségi nyugdíjban vagy

g)233 a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló törvény alapján járó öregségi nyugdíjban

részesülő személy a tárgyévben a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítással járó jogviszonyban áll, illetőleg egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (a továbbiakban: éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíjfolyósító szervnek a nyugdíj folyósítását szüneteltetnie kell. Ha az a)–g) pont szerinti nyugellátásban részesülő személy által fizetendő nyugdíjjárulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátást – a 84. § alkalmazásával – vissza kell fizetni. Nem kell szüneteltetni olyan személy nyugellátásának folyósítását, aki 2007. december 31-én az a)–g) pont szerinti nyugellátásban részesült.

(2)234 A nyugdíjfolyósító szerv a nyugdíj folyósításának szüneteltetéséről, újbóli folyósításáról, valamint a jogalap nélkül felvett nyugellátás visszafizettetéséről – a nyugellátásban részesülő személynek a 97. § (5) bekezdése szerint tett bejelentése, illetve az állami adóhatóság által közölt éves keretösszegre vonatkozó összesített adatok alapján – hivatalból dönt.

(3)235 Az e §-ban foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók arra a személyre, aki a nyugdíjának folyósítását a 83/A. § alapján teljes naptári évre szünetelteti.

(4) A nyugellátás szüneteltetésének időtartama alatt az érintett nyugdíjasnak minősül. Az ellátás újbóli folyósítása során a 83/A. § (3) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(5)236 Az (1)–(4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a szolgálati nyugdíjra azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szolgálati nyugdíj folyósításának kötelező szüneteltetésére a hivatásos szolgálat külön törvény szerinti felső korhatárának betöltését követően nem kerülhet sor.

VIII. Fejezet

FELELŐSSÉGI SZABÁLYOK, JOGORVOSLAT

Visszafizetési és megtérítési kötelezettség

84. § (1) Az, aki nyugellátást jogalap nélkül vett fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított kilencven napon belül írásban kötelezték.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott idő elteltével a jogalap nélkül felvett nyugellátást attól lehet visszakövetelni, akinek a nyugellátás felvétele felróható.

(3)237 Az (1) bekezdésben meghatározott idő elteltével felróhatóság hiányában is vissza kell fizetni a bírósági ítélet alapján folyósított nyugellátást, ha a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálat keretében úgy dönt, hogy a nyugellátás megállapítása nem volt jogszerű.

85. § (1) A foglalkoztató és egyéb szerv köteles megtéríteni a jogalap nélkül felvett nyugellátást, ha a nyugellátás jogalap nélküli megállapítása, illetőleg folyósítása az ő mulasztásának vagy a valóságtól eltérő adatszolgáltatásának a következménye, és a nyugellátást a 84. § alapján visszakövetelni nem lehet.

(2) Ha nyugellátás jogalap nélküli megállapításáért, illetőleg felvételéért a foglalkoztatót vagy egyéb szervet és a nyugellátásban részesülőt is felelősség terheli, a jogalap nélkül felvett nyugellátást közrehatásuk arányában kötelesek megtéríteni, illetőleg visszafizetni. Ha a közrehatások aránya nem állapítható meg, a felelősöket egyetemlegesen kell megtérítésre, illetőleg visszafizetésre kötelezni.

86. § (1) A 84. § (1) bekezdésében megjelölt határidőn belül a jogalap nélkül felvett nyugellátással kapcsolatban a foglalkoztató és az egyéb szerv abban az esetben kötelezhető a megtérítésre, ha

a) a nyugellátás jogalap nélküli felvevője meghal, mielőtt visszafizetési kötelezettségének eleget tett, vagy

b) a nyugellátás jogalap nélküli felvétele kizárólag a foglalkoztató, illetőleg az egyéb szerv mulasztásának vagy a valóságtól eltérő adatszolgáltatásának a következménye, és a visszafizetésre kötelezettől a jogalap nélkül felvett nyugellátás nem hajtható be.

(2) Ha az nyugellátás jogalap nélküli megállapításáért, illetőleg a felvételéért több foglalkoztatót vagy egyéb szervet terhel felelősség, a jogalap nélkül felvett nyugellátás megtérítéséért egyetemlegesen felelnek.

(3) A jogalap nélkül felvett nyugellátással kapcsolatban a közrehatás arányában megállapított megtérítési kötelezettség nem módosítható azon a címen, hogy a visszafizetésre kötelezettől az őt terhelő rész nem hajtható be, illetőleg azt mérsékelték, vagy elengedték.

86/A. §238 Az, aki a jogosult halála esetén a kiutalt nyugellátást jogalap nélkül vette fel, köteles azt visszafizetni, ha erre őt írásban kötelezték.

87. §239 (1) A foglalkoztató köteles megtéríteni a baleseti rokkantsági nyugdíjat, a baleseti hozzátartozói nyugellátást, ha a baleset annak a következménye, hogy ő vagy megbízottja a reá nézve kötelező munkavédelemi szabályzatnak, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény előírásainak nem tett eleget. Ugyanilyen megtérítési kötelezettség terheli a foglalkoztatót akkor is, ha ő vagy alkalmazottja (tagja) a balesetet szándékosan idézte elő.

(2)240 Az (1) bekezdés rendelkezésének alkalmazása során a foglalkoztató alatt a Munka Törvénykönyve 193/C. §-ának c) pontjában meghatározott kölcsönvevőt is érteni kell.

88. § (1)241 Aki a nyugellátásra jogosult egészségkárosodásáért, megrokkanásáért vagy haláláért felelős, köteles az emiatt nyújtott nyugellátást megtéríteni. A megtérítési kötelezettség olyan mértékben áll fenn, amilyen mértékben a felelősség megállapítható.

(2)242 A felelősség megállapítására a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvénynek (a továbbiakban: Ptk.) a szerződésen kívül okozott károkért fennálló felelősségre vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a felelősség abban az esetben is fennáll, ha a nyugellátásra jogosultnak vagyoni kára nincs.

(3) A foglalkoztató az általa foglalkoztatott biztosított üzemi balesetével kapcsolatban az (1)–(2) bekezdések rendelkezései alapján megtérítésre nem kötelezhető.

88/A. §243 A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv jogosult a 87–88. §-ok szerinti megtérítési igényt megalapozó eseménnyel kapcsolatban a más hatóságnál, illetve egyéb szervnél indult eljárás során hozott, a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges döntés megismerésére, a döntés alapjául szolgáló iratokba betekinthet, azokról másolatot készíthet. Az eljáró nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv megkeresésére a kért iratok másolatát az érintett szerv huszonkét munkanapon belül köteles megküldeni.

89. §244 (1) A 87–88. § alapján megtérítésre kötelezett a ténylegesen nyújtott nyugellátásért felelős. A megtérítés összege nem csökkenthető azért, mert a megtérítés alapját képező nyugellátás a jogosultat egyéb jogcímen is megilletné.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megtérítési kötelezettségnek havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell eleget tenni. A kötelezett azonban kérheti, hogy a nyugellátásnak az évenkénti emeléseket tartalmazó összegét évente előre – első alkalommal a határozat jogerőre emelkedését követő harminc napon belül, majd ezt követően minden év március 12-éig – téríthesse meg. Ha a megtérítendő ellátás folyósítása az adott naptári hónap vagy év folyamán megszűnik, akkor a befizetett összeg arányos részét vissza kell fizetni.

(3) Az (1)–(2) bekezdésben foglaltaktól eltérően egyösszegű megtérítésre kerül sor, ha

a) a megtérítésre kötelezett azt kéri, vagy

b)245 a megtérítésre kötelezett gazdálkodó szervezet (foglalkoztató vagy egyéb szerv) felszámolással, illetve végelszámolással jogutód nélkül megszűnik.

(4) A (3) bekezdés szerinti egyösszegű megtérítés címén a megtérítési kötelezettség alapjául szolgáló

a) ideiglenes özvegyi nyugdíj egyhavi összegének tizenkétszeresét,

b) az árvaellátás egyhavi összegének az árva 25. életéve betöltéséig terjedő időtartamra számított összegét,

c)246 rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, özvegyi nyugdíj, szülői nyugdíj, illetve baleseti hozzátartozói nyugellátás egyhavi összegének az ellátásban részesülő személyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig terjedő időtartamra, de legalább négy évre számított összegét, az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, ellátásban részesülő személy esetén négy évre számított összegét

kell megtéríteni.

(5) Az egyösszegű megtérítés összegét a megtérítendő ellátásnak

a) a (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben a kérelem benyújtását megelőző hónapban,

b) a (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben a felszámolást, illetőleg a végelszámolást elrendelő végzés közzétételét megelőző hónapban

érvényes összege alapulvételével kell meghatározni.

(6) A kötelezett az egyösszegű megtérítési kötelezettségnek a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül köteles eleget tenni.

(7) A (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben a kötelezett kérheti, hogy megtérítési kötelezettségének az egyösszegű megfizetés helyett legfeljebb öt éven belül, évente fizetendő részletekben tehessen eleget. Az első részletet a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül, a további részleteket minden év március 12-éig kell megfizetni. A kötelezettség egy összegben esedékessé válik, ha a kötelezett az esedékes részletet határidőn belül nem fizeti meg. Az évi részletekben történő megfizetés esetén a 94. § (2) bekezdése szerinti fizetési kedvezmény egyidejűleg nem alkalmazható.

(8)247

(9) A (3) bekezdés a) pontja szerinti megtérítési kötelezettséget harmadik személy átvállalhatja.

a) baleseti rokkantsági nyugdíjra vonatkozó rendelkezéseit a baleseti járadék megtérítésére vonatkozóan azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a megtérítés összegének meghatározásánál az Eb. 58. §-a (1) bekezdésének a) pontjában említett baleseti járadék esetében az Eb. 57. §-ának (2) bekezdése szerinti kétévi időtartamot kell alapul venni,

b) rendelkezéseit a rehabilitációs járadékra azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a megtérítés összegének meghatározásánál azt az időtartamot kell alapul venni, amelyre a rehabilitációs járadékot megállapították.

Késedelmi kamat

90. §248 Ha a nyugdíjfolyósító szerv a megállapított nyugellátást a határozat közlését követő tíz munkanapon belül nem folyósítja, a késedelmesen folyósított nyugellátás összege után – a határidő lejártát követő naptól – késedelmi kamatot fizet. A késedelmi kamat naptári napokra számított mértéke a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.

Mulasztási bírság

91. §249 (1)250 Az a kötelezett, aki a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére történő, jogszabályban meghatározott bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási, illetőleg a nyugdíjbiztosítási feladatok ellátásával kapcsolatos egyéb kötelezettségét nem teljesíti, vagy késedelmesen teljesíti, illetve annak nem az előírt módon tesz eleget, 10 000 forinttól 100 000 forintig terjedő, a jogsértés egy éven belüli ismételt megállapítása esetén 200 000 forintig terjedő mulasztási bírságot köteles fizetni.

(2) A vállalkozási tevékenységet folytató magánszemélyek 100 000, a foglalkoztatók, egyéb szervek 200 000 forintig terjedő mulasztási bírság megfizetésére kötelezhetők, ha

a) a jogszabályokban előírt bizonylatok, könyvelések, nyilvántartások, egyéb okmányok hiányában, vagy azoknak az előírásoktól eltérő vezetésével,

b) hibás vagy valótlan adatszolgáltatással,

c) nyilatkozattétel elmulasztásával (tanúvallomás jogosulatlan megtagadásával)

vagy más módon az ellenőrzést akadályozzák.

(3) A mulasztási bírság kiszabásánál a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek mérlegelnie kell a mulasztás körülményeit, így különösen a mulasztás súlyát, gyakoriságát, továbbá azt, hogy a mulasztó – a magánszemély, illetve a foglalkoztató, egyéb szerv esetén annak intézkedésre jogosult képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja – az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el.

(4)251 A mulasztási bírságot az elsőfokú nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez kell befizetni.

(5)252 Aki a mulasztási bírságot a jogerős határozatban megállapított határidőn belül nem fizeti meg, – késedelmi pótlék helyett – a kiszabott mulasztási bírság kétszeresét köteles megfizetni.

92. §253

A követelés érvényesítése

93. §254 (1) A nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv az e törvényen alapuló követelését öt éven belül érvényesítheti.

(2) A nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv a követelését fizetésre kötelező határozattal érvényesíti.

(3) Amennyiben a fizetésre kötelezett munkáltató, egyéb szerv és személy a fizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül fizetési kötelezettségét nem teljesíti, a követelést a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv megkeresésére az állami adóhatóság adók módjára hajtja be.

(4) Az e törvényen alapuló követelés adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

(5)255 A nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv a (3) bekezdésben meghatározott végrehajtást az öregségi nyugdíj legkisebb összegét elérő vagy azt meghaladó követelésre kezdeményezi.

(6)256 A nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv által a közigazgatási hatósági eljárás során kiszabott eljárási bírság jogcímen fennálló követelés érvényesítésére a (2)–(5) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

Tartozás mérséklése, elengedése, fizetési kedvezmény engedélyezése

94. §257 (1) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv vezetője a foglalkoztató, egyéb szerv és a magánszemély (a továbbiakban együtt: fizetésre kötelezett) kérelme alapján a nyugellátás visszafizetése, a megtérítés és annak késedelmi pótléka címén megállapított követelést, valamint a mulasztási bírságtartozást méltányosságból mérsékelheti vagy elengedheti, illetve részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyezhet, ha

a) a körülményekből megállapítható, hogy a fizetésre kötelezett foglalkoztató (egyéb szerv), illetve annak intézkedésre jogosult képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja, az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el, vagy

b) azok megfizetése a fizetésre kötelezett magánszemély és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyeztetné.

(2) Az (1) bekezdés szerinti részletfizetés, fizetési halasztás (a továbbiakban együtt: fizetési kedvezmény) abban az esetben engedélyezhető, ha a követelés későbbi teljesítése a körülményekből valószínűsíthető. A kérelem elbírálása és a feltételek meghatározása során figyelembe kell venni a fizetési nehézség kialakulásának okait és körülményeit.

(3) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv vezetője a fizetési kedvezményt feltételhez is kötheti. A fizetési kedvezmény érvényét veszíti és a tartozás – annak járulékaival együtt – egy összegben esedékessé válik, ha a fizetésre kötelezett a fizetési kedvezmény engedélyezése során meghatározott feltételeket nem teljesíti.

(4) A mulasztási bírság mérséklésénél vagy elengedésénél az eset összes körülményét mérlegelni kell, különösen a mulasztás keletkezésének körülményeit, annak súlyát, gyakoriságát. Nincs helye a mulasztási bírság mérséklésének vagy elengedésének, ha a mulasztás a kötelezett szándékos magatartásának a következménye.

(5)258

Jogorvoslat és döntés-felülvizsgálat259

95. § (1)260 A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a határozat jogerőre emelkedését követően kérelemre vagy hivatalból a tudomására jutott tények, adatok alapján a nem jogszabálysértő döntését az ügyfél javára korlátozás nélkül módosíthatja azzal, hogy a magasabb összegű ellátás legfeljebb hat hónapra visszamenőleg jár.

(2)261 A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek eljárásában újrafelvételi eljárásnak nincs helye.

(3)262

(4)263 A méltányossági jogkörben – a kivételes nyugellátás megállapítása, a kivételes nyugellátás-emelés és az egyszeri segély engedélyezése, valamint a 94. § rendelkezései alapján a tartozás mérséklése, elengedése, illetőleg a fizetési könnyítés engedélyezése tárgyában – hozott döntéssel szemben jogorvoslatnak helye nincs.

(5)264 Ha a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv kérelemre vagy hivatalból megállapítja, hogy a fellebbezési vagy felügyeleti eljárás keretében, illetve a bíróság által el nem bírált döntése jogszabályt sért, döntését

a) az ügyfél javára korlátozás nélkül,

b) az ügyfél terhére egy ízben, a határozat közlésétől számított öt éven belül

ba)265 ha a nyugellátás jogalap nélküli megállapításáért a nyugellátásban részesülőt felelősség nem terheli, a módosítást vagy visszavonást elrendelő határozat keltét követő hónap első napjától,

bb) ha a nyugellátás jogalap nélküli megállapításáért a nyugellátásban részesülőt felelősség terheli, az ellátás megállapításának kezdő időpontjáig visszamenőlegesen

módosítja vagy visszavonja.

(6)266 A határozat módosításának vagy visszavonásának az (5) bekezdés ba) pontja szerinti kezdő időpontja nem érinti a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv – 84–89. §-ban foglalt rendelkezéseken alapuló, külön eljárásban érvényesítésre kerülő – követelésének jogalapját, valamint annak a felelősségét és visszafizetési, illetve megtérítési kötelezettségét, akinek a nyugellátás jogalap nélküli megállapítása, folyósítása felróható.

(7)267 A 87–88. § szerinti megtérítés ügyében hozott határozattal szemben fellebbezésnek nincs helye.

(8)268 A jogerős határozattal megállapított szolgálati idő tartamát a nyugellátás megállapítása során – az (5) bekezdés b) pontjában foglaltaktól eltérően – a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az ügyfél terhére nem módosíthatja.

IX. Fejezet

A NYILVÁNTARTÁSI ÉS ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉG

Adatvédelmi rendelkezések

96. § (1)269 A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek – ideértve a foglalkoztatókat, illetve egyéb szerveket – a természetes személyről adatokat társadalombiztosítási azonosító jel (a továbbiakban: TAJ-szám) alkalmazásával

a) a nyugellátások, illetőleg a nyugdíjbiztosítás szerveinek hatáskörébe utalt más ellátások megállapítása, folyósítása és ellenőrzése, továbbá

b) a nyugdíjbiztosítást illető befizetések érdekében

tarthat nyilván.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott célra a társadalombiztosítási jogszabályban, illetve törvényben meghatározott

a)270 természetes személyazonosító adatok,

b) családi állapot, állampolgárság,

c) lakóhely (tartózkodási hely),

d) foglalkozás, munkahely, munkakör, tevékenység,

e)271 a rokkantság fokára, az egészségkárosodás mértékére, a szakmai munkaképességre, a rehabilitálhatóságra, továbbá az egészségi állapotra vonatkozó adatok, amennyiben jogszabály szerint a nyugellátás, egyéb ellátás megállapítása az egészségi állapot figyelembevételével történik,

f)272 a keresetre, jövedelemre, valamint a levont és befizetett járulékokra vonatkozó adatok,

g)273 az élettársra és az eltartott hozzátartozói minőségre vonatkozó adatok, amennyiben jogszabály szerint a nyugellátás, egyéb ellátás megállapítása az élettársi, hozzátartozói minőség figyelembevételével történik,

tarthatók nyilván.

(3)274 A 96. § (2) bekezdése alapján nyilvántartásba vett adatokból

a)275 az állami adóhatóság, valamint a vámhatóság az ellenőrzési feladatok érdekében az a) pont szerinti adatok, valamint a d) pontból a munkahelyre vonatkozó,

b)276 az állami adóhatóság, az önkormányzati adóhatóság az adókötelezettség ellenőrzése és az adó-végrehajtási eljárás lefolytatása érdekében, a támogatás megállapítása és ellenőrzése érdekében az a)–d) pontjai, az e) pontból a rokkantság fokára vonatkozó, valamint az f) pont,

c)277 a munkaügyi és szociális igazgatás szervei, az állami foglalkoztatási szerv az ellátás megállapítása, folyósítása és ellenőrzése, illetve munkaügyi ellenőrzés céljából a (2) bekezdés a)–f) pontjai, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a támogatás megállapítása céljából a (2) bekezdés a)–d) és f) pontjai,

d) az egészségügyi ellátást nyújtó szervek (személyek) az egészségügyi szolgáltatói feladataik ellátása érdekében az a)–e) pontjai,

e) az okmányirodák kijelöléséről és illetékességi területéről szóló kormányrendeletben meghatározott – körzetközponti feladatokat ellátó – települési (fővárosi kerületi) önkormányzatok jegyzői és a cégbíróságok külön törvényben meghatározottak,

f) a menekültügyi hatóság az ellátások és támogatások megállapítása, folyósítása és a jogosultság ellenőrzése céljából az a), d) és f) pont,

g)278 az egészségügyi államigazgatási szerv szervei egészségfejlesztési tevékenységük ellátása céljából az a)–e) pontjai

szerinti adatok igénylésére jogosultak.

(4)279 A bíróság, az ügyészség, a bűnüldözés és a büntetés-végrehajtás szervei, a nemzetbiztonsági szolgálatok a Tbj. 42. §-ának (4) bekezdése, egyéb szervek pedig a Tbj. 43. §-ának (1) bekezdése szerint jogosultak a nyilvántartásba felvett adatok igénylésére.

(5)280 A (2) bekezdés szerinti adatok statisztikai célra felhasználtatók és statisztikai célú felhasználásra – személyazonosításra alkalmatlan módon – átadhatók.

(6)281 A (4) bekezdésben nem szabályozott esetben adatok közlésének csak akkor van helye, ha ahhoz az érintett írásban hozzájárult.

(7)282 A Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv vezetője a polgárok személyes adatai védelméért való felelősségének körében köteles olyan technikai és szervezési intézkedéseket tenni, ellenőrzési rendszert kialakítani és adatvédelmi szabályzatot kiadni, amely biztosítja az adatvédelmi követelmények teljesülését. Az érintett személy vagy képviselője azonban a nyilvántartásba betekinthet, az iratokról másolatot, illetőleg nyilvántartott adatairól felvilágosítást kérhet.

Adatszolgáltatás és bejelentési kötelezettség

97. §283 (1)284 A nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv felhívására a nyugdíj-biztosítási feladatok ellátásához szükséges adatokat tíz munkanapon belül kell közölni.

(2)285 A nyugdíjjogosultsághoz, illetőleg a nyugdíj-megállapításhoz szükséges, a Tbj. 46. §-ának (2) bekezdésében meghatározott adatokat

a) a foglalkoztató, a foglalkoztatónak nem minősülő egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő és a Tbj. 56/A. §-ában meghatározott Magyarországon be nem jegyzett foglalkoztató képviselője vagy a foglalkoztató képviseletében eljáró foglalkoztatott a tárgyévet követő év április 30-áig,

b) a Tbj. 5. § (3) bekezdése szerinti biztosított és a Tbj. 26. § (7) bekezdése szerinti felszolgáló [az a)–b) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: nyilvántartásra kötelezett] a tárgyévet követő év augusztus 31-éig

évenkénti rendszerességgel köteles a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére közölni. Az adatszolgáltatási kötelezettséget a nyilvántartásra kötelezett megbízása alapján – az Art. 7. §-a (1)–(2) és (6) bekezdésének alkalmazásával – meghatalmazottja, illetve képviselője is teljesítheti. Az adatszolgáltatást utolsó alkalommal 2009-re vonatkozóan – 2010. április 30-áig, illetőleg augusztus 31-éig – kell teljesíteni.

(3)286 A (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettséget

a)287 a nyugdíjazás évére, valamint a tárgyév április 30-a – a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben augusztus 31-e – előtti nyugdíjigény benyújtása esetén a nyugdíjazás évét megelőző évre vonatkozóan soron kívül,

b)288 a 2010. január 1-jét megelőző időtartamra vonatkozó visszamenőleges és az Art. szerinti elévülési időn túli időszakra vonatkozó adatszolgáltatást közvetlenül

a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez kell teljesíteni.

Amennyiben a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás visszamenőleges időszakra történik, az adatszolgáltatáskor vagy a helyszíni ellenőrzés során az ellenőrzéssel megbízott személynek az adatszolgáltató köteles bemutatni az adatszolgáltatást alátámasztó egykori könyvelési, munkaügyi és egyéb bizonylatokat, dokumentumokat. A nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás akkor visszamenőleges, ha azt az adatszolgáltatásra kötelezett az előírt határidőig nem teljesítette.

(4)289 A (2) bekezdés a) pontjában előírt adatszolgáltatás nem érinti az Art. 31. §-ában előírt kötelezettséget.

(5)290 A nyugellátásban részesülő személy tíz munkanapon belül köteles bejelenteni a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervnek minden olyan tényt, adatot, körülményt, amely a nyugellátásra jogosultságát vagy a nyugellátás folyósítását érinti. A 83. § (2) bekezdésében megjelölt személyek vagy a nyugellátás felvételére jogosított más személy a jogosult halálának tényét és annak időpontját tíz munkanapon belül kötelesek bejelenteni a nyugdíjfolyósító szervnek.

(6)291

(7)292 A kincstár, illetve a központosított illetmény-számfejtési szervek, az egészségbiztosítási szerv a biztosítás megszűnését követően folyósított ellátásokkal kapcsolatos adatokról havonként az adóhatóság, a tárgyévet követő év április 30-áig a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére kötelesek adatszolgáltatást teljesíteni.

(8)293 A kincstár az ápolási díjban, az általa folyósított gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban részesülő személyről havonként az adóhatóság, a tárgyévet követő év április 30-áig a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére adatszolgáltatást teljesít.

(9) A Tbj. 34. §-ában foglaltak alapján nyugdíj-biztosítási szolgáltatásra irányuló megállapodást kötő igazgatási szerv adatszolgáltatási kötelezettsége nem tartozik az Art. hatálya alá.

(10)294 A rehabilitációs járadékban részesülő személyekre vonatkozó tárgyévi nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatást az előírt határidőig a nyugdíjfolyósító szerv teljesíti.

98. § (1)295 A bejelentések közvetlenül a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél, posta útján vagy elektronikus úton teljesíthetők.

(2) A bejelentés teljesítésére megszabott határidő szempontjából az illetékes szervhez történő beérkezés időpontja az irányadó. Posta útján történő teljesítés esetén, ha a postára adást feladóvevénnyel (postakönyvvel) igazolják, a postára adás időpontja az irányadó.

99. § (1)296 Az adatszolgáltatást – ha jogszabály kivételt nem tesz – elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül kell teljesíteni. A nyilvántartások vezetésére, az adatszolgáltatásra, az e törvényben előírt bejelentés teljesítésére, az igény érvényesítésére a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv számítógépes program használatát írhatja elő, illetőleg nyomtatványt rendszeresíthet.

(2)297 A Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv az előírt nyilvántartási, adatszolgáltatási és bejelentési kötelezettség, továbbá rendszeresített nyomtatvány használata alól mentesítést adhat. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a bejelentés módjára és a határidőkre egyes foglalkoztatókkal és egyéb szervekkel eltérő megállapodást köthet.

Ellenőrzés

100. §298 A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv szak- és pénzügyi ellenőrzése kiterjed a nyugdíjbiztosítással kapcsolatos jogszabályok megtartására, illetőleg a nyilvántartási és az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv hatáskörébe tartozó nyugellátás megállapításával kapcsolatos adatszolgáltatásra. Az ehhez szükséges nyilvántartásokat, könyvelési és egyéb okmányokat, illetőleg adatokat rendelkezésre kell bocsátani.

X. Fejezet

VEGYES ÉS HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK

101. § (1) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy

a)299 az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset meghatározásánál a növelés mértékét a Központi Statisztikai Hivatal által utoljára közzétett adatok alapulvételével minden év márciusában,

b) a külföldön élők nyugellátásának folyósítását,

c)300 a nyugellátás megállapítására és folyósítására vonatkozó részletes szabályokat,

d)301 a nyugdíjprémium megállapítására és a végrehajtásra vonatkozó részletes szabályokat, valamint a (6) bekezdés a) pontja szerinti szorzószámot,

e) a 2013. január 1-je előtti nyugellátás összegének megállapításánál a személyi jövedelemadó képzett összegét,

f)302 a nyugellátás emelésének részletes szabályait, valamint évente az 1998. december 31-e utáni időponttól megállapításra kerülő öregségi teljes nyugdíji rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj és árvaellátás évenkénti legkisebb összegeit, továbbá az 50. § (6) bekezdése szerinti együttfolyósítási összeghatárt,303

g)304 az öregségi nyugdíj és a 6. § (4) bekezdése szerinti ellátások szüneteltetésének részletes eljárási szabályait,

h)305 az igény érvényesítésével, az igény elbírálásával, a megállapító és a folyósító szervek közötti adatszolgáltatással kapcsolatos eljárást, továbbá a rögzített öregségi nyugdíj megállapítására vonatkozó részletes szabályokat,

i)306 a visszafizetési és megtérítési kötelezettség teljesítésével, elmulasztásával, továbbá a követelés érvényesítésével, valamint a mérséklés, elengedés, fizetési halasztás, részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos eljárási rendelkezéseket,

j) a nyugdíjbiztosításon belüli jogorvoslat rendjét,

k) a szolgálati idő számításánál az előrehozott nyugdíjra jogosultsághoz a szüléssel és a gyermekneveléssel kapcsolatos beszámítási kedvezmények feltételeit, valamint részletes szabályait,

l) az adatszolgáltatásra és bejelentési kötelezettségre vonatkozó eljárási rendelkezéseket,

m)307 a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervek hivatalos iratainak a közigazgatási hatósági eljárásokban elektronikus úton történő teljesítésével kapcsolatos részletes szabályokat,

n)308 a kivételes nyugellátás megállapításának, továbbá a kivételes nyugdíjemelés és az egyszeri segély engedélyezésének részletes szabályait309

rendeletben határozza meg.

(2)–(3)310

(4)311 Annak a személynek, akinek az öregségi nyugdíjkorhatár emeléséről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 1996. évi LIX. törvény 21. § (7) bekezdése alapján megállapított átmeneti járadékot, előnyugdíjat vagy korengedményes nyugdíjat folyósítanak vagy folyósítottak, az öregségi, illetőleg az özvegyi nyugdíja megállapításánál a jogosultra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár alatt – a Tny. rendelkezéseitől eltérően – az ott meghatározott életkor(oka)t kell érteni.

(5)312 Ha a bruttó hazai termék változatlan áron számított növekedésének a tárgyévben várható mértéke a 3,5 százalékot meghaladja, és az államháztartás – költségvetési törvényben meghatározott – tárgyévi egyenlegcélja várhatóan teljesül, a tárgyév novemberében nyugdíjprémiumot kell fizetni annak a személynek, aki a tárgyévet megelőző év legalább egy napján, valamint a tárgyév novemberében a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó vagy azzal a 6. § (4) bekezdése alapján egy tekintet alá eső

a) rokkantsági nyugdíjban vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, vagy

b) hozzátartozói nyugellátásban – ide nem értve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat – részesül, vagy

c) az a)–b) pontban nem említett nyugellátásban – ide nem értve a rehabilitációs járadékot – részesül, és a 18. § (1) bekezdése szerinti életkort a tárgyévet megelőzően betöltötte.

(6)313 A nyugdíjprémium összege a következő két szám szorzata:

a) a bruttó hazai termék változatlan áron számított növekedése – tárgyévben várható – mértékének 3,5-del csökkentett összege, de legfeljebb 4,

b) a nyugellátás november havi összegének 25 százaléka, de legfeljebb 20 000 forint.

(7)314 Ha a bruttó hazai termék változatlan áron számított növekedésének – a Magyar Köztársaság tárgyévi költségvetési törvényében – tárgyévre tervezett mértéke a 3,5 százalékot meghaladja, a nyugdíjprémium kiadásainak fedezetére a Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetésében céltartalékot kell képezni.

(8)315 A nyugdíjprémiumot a nyugdíjfolyósító szerv hivatalból, a november havi nyugellátással együtt folyósítja. A nyugdíjprémium megállapításáról határozatot nem kell hozni.

101/A. §316 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szervet vagy szerveket, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet vagy szerveket rendeletben jelölje ki.317

102. § E törvény hatálybaléptetéséről a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezik.318 E törvény rendelkezéseit – az 1998. január 1-je előtti időponttól megállapított nyugellátások emelésére vonatkozó 62. §, továbbá a 38. § (2) bekezdése kivételével – az 1997. december 31-ét követő időponttól megállapításra kerülő ellátásokra kell alkalmazni. A 38. § (2) bekezdése e törvény kihirdetése napján lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit az 1995. december 31-e utáni időponttól megállapításra került (kerülő) ellátásokra is alkalmazni kell.

103. §319 E törvény a Tanácsnak a férfiakkal és nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a szociális biztonság területén történő fokozatos megvalósításáról szóló 79/7/EGK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

1

A törvényt az Országgyűlés 1997. július 15-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1997. július 25.

2

Az 1. § (2) bekezdése a 2005: LXXXIII. törvény 89. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 332. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november 1-je után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.

3

Az 1. § (3) bekezdése a 2007: XC. törvény 25. § (1) bekezdésének o) pontja szerint módosított szöveg.

4

A 3. § (2) bekezdését a 2009: LVI. törvény 418. § (14) bekezdése hatályon kívül helyezte.

5

A 3. § (3) bekezdését az 1999: CIX. törvény 19. §-ának (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: LVI. törvény 418. § (14) bekezdése.

6

A 3. § (4) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 90. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte e módosító törvény 340. § (4) bekezdése.

7

A 4. § (1) bekezdésének j) pontját a 2007: I. törvény 111. § (1) bekezdése iktatta be.

8

Az 5. § a) pontja a 2006: CIX. törvény 80. § (1) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.

9

Az 5. § b) pontja a 2006: CIX. törvény 80. § (1) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.

10

Az 5. § c) pontja a 2009: LVI. törvény 416. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

11

Az 5. § d) pontját a 2007: CLVI. törvény 23. § (1) bekezdése a) pontjának aa) alpontja hatályon kívül helyezte.

12

A 2009: LXXVII. törvény 226. § (1) bekezdése alapján az a személy, akinek 2009. július 9-ét megelőzően a Tny. 12. § (7) bekezdése alapján a Tny. 6. § (1) bekezdés a) pontjában – ideértve a Tny. 6. § (4) bekezdésében felsorolt ellátásokat is – meghatározott nyugellátást állapítottak meg, 2009. december 31-éig kérheti nyugellátása összegének a Tny. 12. § (6) bekezdésének alkalmazásával történő módosítását („visszalépés” a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe). A módosítás feltételeiről, az érintett személyek értesítésének, valamint a módosítási kérelem benyújtásának módjáról lásd a 2009: LXXVII. törvény 226. § (2)–(6) bekezdését.

13

A 6. § (1) bekezdésének d) pontját a 2007: LXXXIV. törvény 18. § (1) bekezdése iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 30. § (2) bekezdését.

14

A 6. § (3) bekezdését az 1998: LXXVII. törvény 1. §-a iktatta be, szövegét újonnan a 2003: IV. törvény 64. §-a állapította meg.

15

A 6. § (4) bekezdését a 2003: IV. törvény 64. §-a iktatta be. A (4) bekezdés második mondatát a 2007: LXXXIV. törvény 18. § (2) bekezdése iktatta be, alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 30. § (2) bekezdését.

16

A 6/A. §-t és az azt megelőző „A tizenharmadik havi nyugdíj” alcímet a 2003: IV. törvény 65. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: XL. törvény 9. § (1) bekezdésének aa) alpontja. Ez utóbbi módosító törvény 8. § (6) bekezdése alapján a 6/A. § hatályon kívül helyezése a tizenharmadik havi nyugdíj 2009. június 30-áig kifizetett első részletét nem érinti.

17

A 7. §-t a 2009: XL. törvény 10. § (1) bekezdésének aa) alpontja hatályon kívül helyezte.

18

A 8. § a 2006: CXIX. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

19

A 8/A. §-t a 2006: CXIX. törvény 2. §-a iktatta be.

20

A 8/B. §-t a 2006: CXIX. törvény 2. §-a iktatta be.

21

A 8/B. § (1) bekezdése a 2008: IV. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

22

A 8/B. § (2) bekezdése a 2007: CLVI. törvény 23. § (2) bekezdése a) pontjának aa) alpontja szerint módosított szöveg.

23

A 8/B. § (3) bekezdése a 2009: LVI. törvény 418. § (13) bekezdése szerint módosított szöveg, e módosító törvény 423. § (2) bekezdése alapján a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

24

A 8/B. § (4) bekezdését a 2007: CXXVI. törvény 419. § (1) bekezdése iktatta be.

25

A 8/C. §-t a 2006: CXIX. törvény 2. §-a iktatta be.

26

A 9. §-t és az azt megelőző „Az előrehozott öregségi nyugdíj” alcímet a 2009: XL. törvény 10. § (1) bekezdésének ab) alpontja hatályon kívül helyezte.

27

A 10. §-t és az azt megelőző „A csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj” alcímet a 2009: XL. törvény 10. § (1) bekezdésének ab) alpontja hatályon kívül helyezte.

28

A 11. §-t a 2009: XL. törvény 10. § (1) bekezdésének ab) alpontja hatályon kívül helyezte.

29

A 11/A. §-t a 2003: IV. törvény 66. §-a iktatta be, a 2009: XL. törvény 10. § (1) bekezdésének ab) alpontja hatályon kívül helyezte.

30

A 12. § (1) bekezdése a 2006: CVI. törvény 20. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító törvény 19. § (4) bekezdésének a) pontja alapján e rendelkezést a 2007. december 31-ét követő időponttól megállapításra kerülő nyugellátások kiszámítása során kell alkalmazni.

31

A 12. § (2) bekezdése a 2008: LXXXII. törvény 9. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

32

A 12. § (3) bekezdését a 2008: LXXXII. törvény 30. § (1) bekezdésének k) pontja hatályon kívül helyezte.

33

A 12. § (5) bekezdése a 2007: CLVI. törvény 23. § (1) bekezdése a) pontjának ac) alpontja szerint módosított szöveg.

34

A 12. § (6) bekezdését az 1997: CLIII. törvény 43. §-a iktatta a szövegbe.

35

A 12. § (7) bekezdését az 1997: CLIII. törvény 43. §-a iktatta be. A 2009: LXXVII. törvény2009: CIX. törvény 53. § (1) bekezdése szerint módosított – 226. § (1) bekezdése alapján az a személy, akinek 2009. december 31-éig a Tny. 12. § (7) bekezdése alapján a Tny. 6. § (1) bekezdés a) pontjában – ideértve a Tny. 6. § (4) bekezdésében felsorolt ellátásokat is – meghatározott nyugellátást állapítottak meg, 2009. december 31-éig, illetve a társadalombiztosítási nyugellátást 2010. január 1-jét megelőző hatállyal megállapító első fokú határozat 2009. december 15-ét követő kézhezvétele esetén legkésőbb a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül kérheti nyugellátása összegének a Tny. 12. § (6) bekezdésének alkalmazásával történő módosítását („visszalépés” a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe). A módosítás feltételeiről, az érintett személyek értesítésének, valamint a módosítási kérelem benyújtásának módjáról lásd a 2009: LXXVII. törvény 226. § (6) bekezdését.

36

A 12. § (8) bekezdését a 2003: CXVI. törvény 97. § (1) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 108. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2003. december 31. napját követő időponttal megállapításra kerülő nyugellátásokra kell alkalmazni.

37

A 13. § a 2006: CVI. törvény 3. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 19. § (4) bekezdésének b) pontja alapján a rendelkezést a 2007. december 31-ét követő időponttól megállapításra kerülő nyugellátások kiszámítása során kell alkalmazni.

38

A 13. § (1) bekezdésének a) pontja a 2007: CLVI. törvény 23. § (4) bekezdésének a) pontja, a 2009: CXVI. törvény 103. §-a szerint módosított szöveg.

39

A 13. § (1) bekezdés b) pontja a 2009: CIX. törvény 20. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

40

A 13. § (4) bekezdését a 2007: CLVI. törvény 1. §-a iktatta be.

42

A 17. § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatta a 2003: IV. törvény 67. §-a.

43

A 17. § (2) bekezdését a 2003: IV. törvény 67. §-a iktatta be, egyidejűleg a § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatva. A (2) bekezdés szövege a 2007: CLVI. törvény 23. § (2) bekezdése a) pontjának ad) alpontja szerint módosított szöveg.

44

A 18. § a 2009: XL. törvény 1. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 8. § (3) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. december 31-ét követő időponttól megállapításra kerülő nyugellátásokra és nyugdíjemelésre kell alkalmazni; a kivételekre vonatkozóan lásd a 8. § (4)–(5) bekezdését.

45

A 18/A. §-t a 2007: CLVI. törvény 3. §-a iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító törvény 22. § (3)–(5) bekezdését.

46

A 18/A. § (1) bekezdése a 2009: XL. törvény 2. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 8. § (3) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. december 31-ét követő időponttól megállapításra kerülő nyugellátásokra és nyugdíjemelésre kell alkalmazni; a kivételekre vonatkozóan lásd a 8. § (4)–(5) bekezdését.

47

A 18/A. § (2) bekezdése a 2009: XL. törvény 2. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 8. § (3) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. december 31-ét követő időponttól megállapításra kerülő nyugellátásokra és nyugdíjemelésre kell alkalmazni; a kivételekre vonatkozóan lásd a 8. § (4)–(5) bekezdését.

48

A 18/A. § (3) bekezdése a 2009: XL. törvény 2. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 8. § (3) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. december 31-ét követő időponttól megállapításra kerülő nyugellátásokra és nyugdíjemelésre kell alkalmazni; a kivételekre vonatkozóan lásd a 8. § (4)–(5) bekezdését.

49

A 18/A. § (5) bekezdését a 2009: LVI. törvény 416. § (2) bekezdése iktatta be.

50

A 18/A. § (6) bekezdését a 2009: LVI. törvény 417. § (1) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 423. § (4) bekezdése alapján a 2009. augusztus 31-ét követő időponttól kezdődően megállapításra kerülő ellátásokra kell alkalmazni.

51

A 18/B. §-t a 2007: CLVI. törvény 3. §-a iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító törvény 22. § (3)–(5) bekezdését.

52

A 18/B. § (1) bekezdése a 2009: XL. törvény 3. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 8. § (3) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. december 31-ét követő időponttól megállapításra kerülő nyugellátásokra és nyugdíjemelésre kell alkalmazni; a kivételekre vonatkozóan lásd a 8. § (4)–(5) bekezdését.

53

A 18/B. § (2) bekezdése a 2009: XL. törvény 3. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 8. § (3) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. december 31-ét követő időponttól megállapításra kerülő nyugellátásokra és nyugdíjemelésre kell alkalmazni; a kivételekre vonatkozóan lásd a 8. § (4)–(5) bekezdését.

54

A 18/B. § (3) bekezdése a 2009: XL. törvény 3. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 8. § (3) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. december 31-ét követő időponttól megállapításra kerülő nyugellátásokra és nyugdíjemelésre kell alkalmazni; a kivételekre vonatkozóan lásd a 8. § (4)–(5) bekezdését.

55

A 18/B. § (4) bekezdését a 2009: LVI. törvény 416. § (3) bekezdése iktatta be.

56

A 18/B. § (5) bekezdését a 2009: LVI. törvény 417. § (2) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 423. § (4) bekezdése alapján a 2009. augusztus 31-ét követő időponttól kezdődően megállapításra kerülő ellátásokra kell alkalmazni.

57

A 19. § a 2009: XL. törvény 4. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 8. § (3) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. december 31-ét követő időponttól megállapításra kerülő nyugellátásokra és nyugdíjemelésre kell alkalmazni; a kivételekre vonatkozóan lásd a 8. § (4)–(5) bekezdését.

59

A 22. § (1) bekezdésének felvezető szövegrésze a 2003: IV. törvény 84. § (2) bekezdése c) pontjának cb) alpontja szerint módosított szöveg.

60

A 22. § (1) bekezdésének d) pontját a 2005: LXXXVII. törvény 5. § (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2007: XVII. törvény 82. § (6) bekezdésének a) pontja.

61

A 22. § (1) bekezdésének e) pontját a 2005: LXXXII. törvény 37. §-a iktatta be.

62

A 22. § (1) bekezdésének f) pontját a 2005: LXXXII. törvény 37. §-a iktatta be.

63

A 22. § (1) bekezdésének g) pontját a 2005: CXX. törvény 14. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2007: CXXVI. törvény 419. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

64

A 22. § (1) bekezdésének újabb g) pontját a 2005: CLXX. törvény 63. § (1) bekezdése iktatta be, jelölését h) pontra változtatta a 2006: CVI. törvény 20. § (4) bekezdése.

65

A 22. § (1) bekezdésének i) pontját a 2006: LXI. törvény 162. §-a iktatta be. E módosító törvény 222. §-a alapján 2007. január 1-jén lépett hatályba.

66

A 22. § (2) bekezdése a 2007: LXXXIV. törvény 18. § (3) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 30. § (2) bekezdését.

67

A 22. § (4) bekezdése a 2004: CXXXV. törvény 122. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg, e módosító törvény 118. § (4) bekezdése alapján a módosított rendelkezést a 2004. december 31-e utáni időponttól megállapításra kerülő ellátásokra kell alkalmazni.

68

A 22. § (5) bekezdésének második mondata a 2000: CXXXIII. törvény 102. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

69

A 22. § (9) bekezdését a 2005: LXXII. törvény 3. § (4) bekezdésének c) pontja iktatta be.

70

A 22/A. §-t a 2006: CVI. törvény 5. §-a iktatta be.

71

A 22/A. § (1) bekezdése a 2007: CLVI. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.

72

A 22/A. § (2) bekezdése a 2009: LVI. törvény 416. § (4) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 423. § (5) bekezdése alapján akkor kell alkalmazni, ha a nyugellátás növeléséhez a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 22/A. § (1) bekezdése szerint szükséges idő 2009. július 1-jét követően kezdődik. Egyéb esetben a nyugellátásnak a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 22/A. §-a szerinti növelésére a 2009. július 1-jét megelőző napon hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

73

A 24. § (3) bekezdésének b) ponja a 2007: CLVI. törvény 23. § (1) bekezdése a) pontjának ae) alpontja szerint módosított szöveg.

74

A 26. § (1) bekezdése a 2007: LXXXIV. törvény 32. § a) pontjának ac) alpontja szerint módosított szöveg.

75

A 27. § (2) bekezdését a 2003: IV. törvény 84. § (1) bekezdése c) pontjának cb) alpontja hatályon kívül helyezte.

76

A 29. § (2) bekezdése az 1998: LXXVII. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.

77

A 29. § (6) bekezdését a 2008: LXXXII. törvény 30. § (1) bekezdésének l) pontja hatályon kívül helyezte.

78

A 2007: LXXXIV. törvény 30. § (5) bekezdése alapján a 2007. december 31-én rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személyeknél a nyugellátásnak a kereső tevékenység miatti megszüntetésére 2008. december 31-éig a Tny. 30. §-ának (1) bekezdésében, valamint 35. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat, ezt követően a kereső tevékenység miatti megszüntetésre a Tny.-nek a 2007: LXXXIV. törvény 18. §-ával megállapított 36/D. §-a (1) bekezdésében, valamint 36/G. §-a (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

79

A 30. § (2) bekezdése a 2009: LVI. törvény 416. § (12) bekezdése szerint módosított szöveg.

80

A 32. § (2) bekezdése a 2009: LVI. törvény 416. § (13) bekezdése szerint módosított szöveg.

81

A 35. § (1) bekezdése a 2003: IV. törvény 69. §-ával megállapított szöveg.

82

A 2007: LXXXIV. törvény 30. § (5) bekezdése alapján a 2007. december 31-én rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személyeknél a nyugellátásnak a kereső tevékenység miatti megszüntetésére 2008. december 31-éig a Tny. 30. §-ának (1) bekezdésében, valamint 35. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat, ezt követően a kereső tevékenység miatti megszüntetésre a Tny.-nek a 2007: LXXXIV. törvény 18. §-ával megállapított 36/D. §-a (1) bekezdésében, valamint 36/G. §-a (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

83

A 35. § (3) bekezdése az 1998: LXXVII. törvény 5. §-ával megállapított és a 2009: XL. törvény 10. § (1) bekezdésének ac) alpontja szerint módosított szöveg.

84

A III. fejezet 3. címét (36/A–36/G. §-t) a 2007: LXXXIV. törvény 18. § (4) bekezdése iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 30. § (2) és (4) bekezdését.

85

A 36/A. §-t megelőző alcímet a 2007: LXXXIV. törvény 18. § (4) bekezdése iktatta be.

86

A 36/A. §-t a 2007: LXXXIV. törvény 18. § (4) bekezdése iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 30. § (2) és (4) bekezdését.

87

A 36/A. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja a 2009: LVI. törvény 418. § (13) bekezdése szerint módosított szöveg, e módosító törvény 423. § (2) bekezdése alapján a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

88

A 36/A. § (3) bekezdését a 2009: LVI. törvény 416. § (5) bekezdése iktatta be.

89

A 36/A. § (4) bekezdését a 2009: LVI. törvény 417. § (3) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 423. § (4) bekezdése alapján a 2009. augusztus 31-ét követő időponttól kezdődően megállapításra kerülő ellátásokra kell alkalmazni.

90

A 36/B. §-t megelőző alcímet a 2007: LXXXIV. törvény 18. § (4) bekezdése iktatta be.

91

A 36/B. §-t a 2007: LXXXIV. törvény 18. § (4) bekezdése iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 30. § (2) és (4) bekezdését.

92

A 36/C. §-t megelőző alcímet a 2007: LXXXIV. törvény 18. § (4) bekezdése iktatta be.

93

A 36/C. §-t a 2007: LXXXIV. törvény 18. § (4) bekezdése iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 30. § (2) és (4) bekezdését.

94

A 36/D. §-t megelőző alcímet a 2007: LXXXIV. törvény 18. § (4) bekezdése iktatta be.

95

A 36/D. §-t a 2007: LXXXIV. törvény 18. § (4) bekezdése iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 30. § (2) és (4) bekezdését.

96

A 36/D. § (1) bekezdése a 2009: LVI. törvény 416. § (6) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 423. § (6) bekezdése alapján a 2009. július 1-jét követően szerzett keresetre, jövedelemre kell alkalmazni.

97

A 2007: LXXXIV. törvény 30. § (6) bekezdése alapján a 2007. december 31-én rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személyeknél 2008. január 1-jétől a Tny.-nek a 2007: LXXXIV. törvény 18. §-ával megállapított 36/D. §-a (2) bekezdésében, valamint 36/G. §-a (2) bekezdésében foglaltakat is alkalmazni kell.

98

A 36/D. § (3) bekezdését a 2009: LVI. törvény 418. § (14) bekezdése hatályon kívül helyezte.

99

A 36/D. § (4) bekezdése a 2007: CLVI. törvény 5. §-a, a 2009: LVI. törvény 416. § (12) bekezdése szerint módosított szöveg.

100

A 36/D. § (6) bekezdését a 2009: LVI. törvény 417. § (4) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 424. § (1) bekezdése alapján a 2009. augusztus 31-ét követően szerzett keresetre, jövedelemre kell alkalmazni.

101

A 36/E. §-t megelőző alcímet a 2007: LXXXIV. törvény 18. § (4) bekezdése iktatta be.

102

A 36/E. §-t a 2007: LXXXIV. törvény 18. § (4) bekezdése iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 30. § (2) és (4) bekezdését.

103

A 36/E. § (4) bekezdését a 2009: LVI. törvény 417. § (5) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 423. § (4) bekezdése alapján a 2009. augusztus 31-ét követő időponttól kezdődően megállapításra kerülő ellátásokra kell alkalmazni.

104

A 36/F. §-t megelőző alcímet a 2007: LXXXIV. törvény 18. § (4) bekezdése iktatta be.

105

A 36/F. §-t a 2007: LXXXIV. törvény 18. § (4) bekezdése iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 30. § (2) és (4) bekezdését.

106

A 36/G. §-t megelőző alcímet a 2007: LXXXIV. törvény 18. § (4) bekezdése iktatta be.

107

A 36/G. §-t a 2007: LXXXIV. törvény 18. § (4) bekezdése iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 30. § (2) és (4) bekezdését.

108

A 36/G. § (1) bekezdése a 2009: LVI. törvény 416. § (7) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 423. § (6) bekezdése alapján a 2009. július 1-jét követően szerzett keresetre, jövedelemre kell alkalmazni.

109

A 2007: LXXXIV. törvény 30. § (6) bekezdése alapján a 2007. december 31-én rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személyeknél 2008. január 1-jétől a Tny.-nek a 2007: LXXXIV. törvény 18. §-ával megállapított 36/D. §-a (2) bekezdésében, valamint 36/G. §-a (2) bekezdésében foglaltakat is alkalmazni kell.

110

A 36/G. § (3) bekezdését a 2009: LVI. törvény 418. § (14) bekezdése hatályon kívül helyezte.

111

A 36/G. § (4) bekezdése a 2007: CLVI. törvény 6. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

112

A 36/G. § (5) bekezdését a 2009: LVI. törvény 417. § (6) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 424. § (1) bekezdése alapján a 2009. augusztus 31-ét követően szerzett keresetre, jövedelemre kell alkalmazni.

113

A 37. § (1) bekezdése a 2009: CXVI. törvény 103. §-a szerint módosított szöveg.

114

A 37. § (2) bekezdését a 2009: CXVI. törvény 139. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

115

A 37. § (3) bekezdése a 2006: CIX. törvény 80. § (1) bekezdésének k) pontja, a 2009: CXVI. törvény 103. §-a szerint módosított szöveg.

116

A 38. § (1) bekezdésének b) és e) pontja az 1999: CIX. törvény 19. §-ának (2) bekezdésével megállapított és a 2003: CXVI. törvény 113. § b) pontja szerint módosított szöveg.

117

A 38. § (1) bekezdésének e) pontja az 1999: CIX. törvény 19. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

118

A 38. § (1) bekezdésének f) pontja a 2007: XVII. törvény 82. § (6) bekezdésének b) pontjával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 80. § (3)–(4) bekezdését.

119

A 38. § (1) bekezdésének h) pontját a 2005: CLXX. törvény 63. § (2) bekezdése iktatta be.

120

A 38. § (1) bekezdésének i) pontját a 2007: LXXXIV. törvény 18. § (5) bekezdése iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 30. § (2) bekezdését.

121

A 38. § (2) bekezdése 1997. július 25-én lépett hatályba. A 38. § (2) bekezdése a 2000: CXXXIII. törvény 102. § (2) bekezdése, a 2006: CIX. törvény 83. § (5) bekezdésének n) pontja szerint módosított szöveg.

122

A 38. § (2) bekezdésének a), b) és c) pontja a Magyar Közlöny 1997. évi 80. számában közzétett helyesbítésnek megfelelő szöveg.

123

A 38. § (3) bekezdését a 2009: CIX. törvény 20. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 55. § (16) bekezdése alapján a rendelkezést első ízben a 2010. január 1. napját követően indult nyugdíjügyekben – ideértve a szolgálati idő elismerése iránti kérelmeket is – kell alkalmazni.

124

A 39. § a 2003: CXVI. törvény 97. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. A § eredeti szövegének számozását (1) bekezdésre változtatta a 2007: CLVI. törvény 7. §-a, szövege a 2008: LXXXII. törvény 31. § (10) bekezdése szerint módosított szöveg.

125

A 39. § (2) bekezdését a 2007: CLVI. törvény 7. §-a iktatta be, egyidejűleg a § eredeti szövegének számozását (1) bekezdésre változtatta. E módosító törvény 22. § (6) bekezdése alapján a rendelkezést a mezőgazdasági őstermelő 2007. december 31-ét követően szerzett szolgálati idejének megállapítása során kell alkalmazni.

126

A 41. § (5) bekezdése a 2003: CXVI. törvény 97. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

127

A 43. § (2) bekezdése a 2007: LXXXII. törvény 13. § (1) bekezdésének 36. pontja szerint módosított szöveg.

128

A 43. § (3) bekezdését a 2003: IV. törvény 70. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: LVI. törvény 418. § (14) bekezdése.

130

A 43/A. § (3) bekezdését a 2004: CXXXV. törvény 119. § (1) bekezdésének f) pontja hatályon kívül helyezte.

131

A 44. § eredeti szövegének számozását (1) bekezdésre változtatta a 2007: CLVI. törvény 8. §-a.

132

A 44. § (2) bekezdését a 2007: CLVI. törvény 8. §-a iktatta be, egyidejűleg a § eredeti szövegének számozását (1) bekezdésre változtatta.

133

A 44/A. §-t az 1998: LXXVII. törvény 6. §-a iktatta a szövegbe.

134

A 44/B. §-t az 1998: LXXVII. törvény 7. §-a iktatta a szövegbe.

135

A 44/C. §-t az 1999: CIX. törvény 19. §-ának (3) bekezdése iktatta be.

136

A 44/C. § (1) bekezdése a 2003: CXVI. törvény 113. § b) pontja szerint módosított szöveg.

137

A 44/C. § (2) bekezdése a 2003: CXVI. törvény 113. § b) pontja szerint módosított szöveg.

138

A 46. § az 1998: LXXVII. törvény 20. §-a szerint módosított szöveg.

139

A 47. § (2) bekezdésének c) pontja a 2005: XLIV. törvény 1. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 2. §-ának (1) bekezdése alapján az ellátás megállapítására – az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén – 2005. június 4. napjától kezdődően kerülhet sor.

140

A 47. § (3) bekezdése a 2007: CLVI. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.

141

A 47. § (3) bekezdése a) pontjának alkalmazása tekintetében lásd a 2007: CLVI. törvény 22. § (7)–(9) bekezdését.

142

A 49. § az 1998: LXXVII. törvény 8. §-ával megállapított szöveg.

143

Az 50. § (1) bekezdése az 1998: LXXVII. törvény 9. §-ával megállapított és a 2005: CLXXIII. törvény 8. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 8. § (5) bekezdésének b) pontja alapján a 60%-os mértéket a 2006. december 31-ét követő időponttól kezdődően megállapításra kerülő özvegyi nyugdíjakra kell alkalmazni.

144

Az 50. § új (2) bekezdését az 1998: LXXVII. törvény 9. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (2) bekezdés számozását (4) bekezdésre változtatva. Szövege újonnan a 2003: CXVI. törvény 97. § (5) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 109. §-át.

145

Az 50. § (2) bekezdésének a) pontja a 2005: CLXXIII. törvény 8. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg, e módosító törvény 8. § (5) bekezdésének b) pontja alapján a 60%-os mértéket a 2006. december 31-ét követő időponttól kezdődően megállapításra kerülő özvegyi nyugdíjakra kell alkalmazni.

146

Az 50. § új (3) bekezdését az 1998: LXXVII. törvény 9. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (3)–(4) bekezdés számozását (5)–(6) bekezdésre változtatva. Szövege újonnan a 2003: CXVI. törvény 97. § (5) bekezdésével megállapított és a 2005: CLXXIII. törvény 8. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

147

Az 50. § eredeti (2) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta az 1998: LXXVII. törvény 9. §-a, hatályon kívül helyezte a 2000: CXXXIII. törvény 110. §-a (1) bekezdésének k) pontja.

148

Az 50. § eredeti (3) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta az 1998: LXXVII. törvény 9. §-a, szövege e módosító törvény 20. §-a szerint módosított szöveg.

149

Az 50. § eredeti (4) bekezdésének számozását (6) bekezdésre változtatta az 1998: LXXVII. törvény 9. §-a, szövege e módosító törvény 20. §-a szerint módosított szöveg.

150

A 241/2008. (X. 1.) Korm. rendelet 7. § (4) bekezdése alapján az együttfolyósítási összeghatár – 2008. január 1-jei visszamenőleges hatállyal – havi 64 970 Ft.

151

Az 52. § (3) bekezdése az 1998: LXXVII. törvény 20. §-a szerint módosított szöveg.

152

Az 53. § (1) bekezdése a 2007: CLVI. törvény 10. §-ával megállapított és a 2009: XL. törvény 5. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 8. § (3) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. december 31-ét követő időponttól megállapításra kerülő nyugellátásokra és nyugdíjemelésre kell alkalmazni; a kivételekre vonatkozóan lásd a 8. § (4)–(5) bekezdését.

153

Az 53. § (1) bekezdése a) pontjának alkalmazása tekintetében lásd a 2007: CLVI. törvény 22. § (7)–(9) bekezdését.

154

Az 53. § (2) bekezdését a 2007: CLVI. törvény 23. § (1) bekezdése a) pontjának ag) alpontja hatályon kívül helyezte.

155

Az 53. § (3) bekezdése az 1998: LXXVII. törvény 20. §-a szerint módosított szöveg.

156

Az 53. § (5) bekezdése a 2000: CXXXIII. törvény 123. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.

157

Az 53. § (6) bekezdését a 2009: XL. törvény 10. § (1) bekezdésének ad) alpontja hatályon kívül helyezte.

159

Az 55. § (1) bekezdésének első mondata az 1998: LXXVII. törvény 10. §-ával megállapított szöveg.

160

Az 55. § (3) bekezdés a) pontja a 2009: LVI. törvény 418. § (14) bekezdése szerint módosított szöveg.

161

Az 55. § (4) bekezdése a 2009: LVI. törvény 418. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 423. § (1) bekezdése alapján a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

162

Az 55. § (5) bekezdése a 2003: IV. törvény 72. §-ával megállapított és a 2009: LVI. törvény 418. § (14) bekezdése szerint módosított szöveg.

163

Az 56. § (2) bekezdésének b) pontja a 2000: CXXXIII. törvény 110. §-a (1) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.

164

Az 56. § (2) bekezdésének c) pontját a 2000: CXXXIII. törvény 110. §-a (1) bekezdésének k) pontja hatályon kívül helyezte.

165

Az 56. § (4) bekezdését a 2008: LXXXII. törvény 30. § (1) bekezdésének m) pontja hatályon kívül helyezte.

166

Az 57. §-t a 2000: CXXXIII. törvény 110. §-a (1) bekezdésének k) pontja hatályon kívül helyezte.

167

Az 58. § (3) bekezdésének első mondata az 1998: LXXVII. törvény 11. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

168

A Magyar Közlöny 1997. évi 80. számában közzétett helyesbítésnek megfelelő szöveg.

169

A 58. § (6) bekezdését az 1998: LXXVII. törvény 11. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

170

Az 59. § (1) bekezdése az 1998: LXXVII. törvény 11. §-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg.

171

A 62. § a 2009: XL. törvény 6. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 8. § (3) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. december 31-ét követő időponttól megállapításra kerülő nyugellátásokra és nyugdíjemelésre kell alkalmazni; a kivételekre vonatkozóan lásd a 8. § (4)–(5) bekezdését.

173

A 64. § és az előtte lévő cím a 2005: LXXXIII. törvény 92. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 332. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november 1-je után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.

174

A 64. § (1) bekezdése a 2009: LVI. törvény 418. § (13) bekezdése szerint módosított szöveg, e módosító törvény 423. § (2) bekezdése alapján a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

175

A 64. § (3) bekezdését a 2009: LVI. törvény 418. § (14) bekezdése hatályon kívül helyezte.

176

A 64. § (4) bekezdése a 2009: LVI. törvény 418. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 423. § (1) bekezdése alapján a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

177

A 64. § (5) bekezdése a 2006: CIX. törvény 80. § (1) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.

178

A 64. § (6) bekezdését a 2006: CIX. törvény 82. § (1) bekezdésének f) pontja hatályon kívül helyezte.

179

A 64. § (7) bekezdését a 2007: CLVI. törvény 23. § (1) bekezdése a) pontjának ah) alpontja hatályon kívül helyezte.

180

A 64. § (8) bekezdése a 2009: LVI. törvény 418. § (3) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 423. § (1) bekezdése alapján a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

181

A 64. § (9) bekezdése a 2009: LVI. törvény 418. § (3) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 423. § (1) bekezdése alapján a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

182

A 64. § (10) bekezdését a 2006: CVI. törvény 6. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: LVI. törvény 418. § (14) bekezdése.

183

A 65. § a 2005: LXXXIII. törvény 93. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 332. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november 1-je után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.

184

A 65. § (1) bekezdését a 2009: LVI. törvény 418. § (14) bekezdése hatályon kívül helyezte.

185

A 65. § (2) bekezdése a 2009: XL. törvény 9. § (1) bekezdésének ab) alpontja szerint módosított szöveg.

186

A 66. § a 2003: IV. törvény 74. §-ával megállapított szöveg.

187

A 66. § (1) bekezdésének felvezető szövege a 2006: CIX. törvény 80. § (1) bekezdésének k) pontja, a 2007: CLVI. törvény 23. § (1) bekezdése a) pontjának ai) alpontja szerint módosított szöveg.

188

A 66. § (1) bekezdés a) pontja a 2009: XL. törvény 10. § (1) bekezdésének ab) alpontja szerint módosított szöveg.

189

A 66. § (1) bekezdésének b) pontja a 2005: CLIII. törvény 93. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

190

A 66. § (2) bekezdését a 2009: LVI. törvény 418. § (14) bekezdése hatályon kívül helyezte.

191

A 67. §-t a 2005: LXXXIII. törvény 339. § 20. pontja hatályon kívül helyezte.

192

A 68. § a 2005: LXXXIII. törvény 94. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 332. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november 1-je után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.

193

A 68. § (1) bekezdés bevezető szövegrésze a 2009: LVI. törvény 418. § (13) bekezdése szerint módosított szöveg, e módosító törvény 423. § (2) bekezdése alapján a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

194

A 68. § (2) bekezdése a 2009: LVI. törvény 418. § (13) bekezdése szerint módosított szöveg, e módosító törvény 423. § (2) bekezdése alapján a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

195

A 68. § (3) bekezdése a 2009: LVI. törvény 418. § (13) bekezdése szerint módosított szöveg, e módosító törvény 423. § (2) bekezdése alapján a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

196

A 69. § (2) bekezdése a 2009: LVI. törvény 417. § (7) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 423. § (4) bekezdése alapján a 2009. augusztus 31-ét követő időponttól kezdődően megállapításra kerülő ellátásokra kell alkalmazni.

197

A 70. § (4) bekezdése a 2007: LXXXIV. törvény 32. § a) pontjának ad) alpontja, a 2009: LVI. törvény 416. § (12) bekezdése és 418. § (13) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 423. § (2) bekezdése alapján a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

198

A 70/A. §-t a 2003: IV. törvény 75. §-a iktatta be, szövege a 2007: LXXXII. törvény 13. § (1) bekezdésének 36. pontja, a 2009: LVI. törvény 418. § (13) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 423. § (2) bekezdése alapján a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

199

A 71. §-t a 2009: LVI. törvény 418. § (14) bekezdése hatályon kívül helyezte.

200

A 72. § a 2007: LXXXIV. törvény 18. § (6) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 30. § (2) bekezdését.

201

A 72. § (1) bekezdése a 2009: LVI. törvény 418. § (13) és (14) bekezdése szerint módosított szöveg, e módosító törvény 423. § (2) bekezdése alapján a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

202

A 72. § (2) bekezdését a 2007: CLVI. törvény 23. § (1) bekezdése a) pontjának aj) alpontja hatályon kívül helyezte.

203

A 72/A. §-t a 2007: LXXXIV. törvény 18. § (7) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: LVI. törvény 418. § (14) bekezdése.

204

A 73. § a 2005: LXXXIII. törvény 338. § 10. pontja szerint módosított szöveg, e módosító törvény 332. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november 1-je után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.

205

A 74. § a 2009: LVI. törvény 418. § (4) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 423. § (1) bekezdése alapján a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

206

A 75. § a 2005: LXXXIII. törvény 98. §-ával megállapított, valamint a 2007: LXXXIV. törvény 32. § a) pontjának ae) alpontja, a 2009: LVI. törvény 416. § (12) bekezdése és 418. § (13) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 423. § (2) bekezdése alapján a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

208

A 77. §-t a 2009: LVI. törvény 418. § (14) bekezdése hatályon kívül helyezte.

209

A 78. §-t a 2005: LXXXIII. törvény 339. § 20. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2007: LXXXIV. törvény 18. § (8) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: LVI. törvény 418. § (14) bekezdése szerint módosított szöveg.

210

A 79. § (1) bekezdése a 2007: CLVI. törvény 11. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

211

A 79. § (2) bekezdése a 2000: CXXXIII. törvény 102. §-ának (4) bekezdésével megállapított és a 2005: LXXXIII. törvény 99. § (1) bekezdése, a 2009: LVI. törvény 418. § (13) és (14) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 423. § (2) bekezdése alapján a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

212

A 79. § (2) bekezdésének a) pontja a 2009: LXXXV. törvény 103. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító törvény 66. § (9) bekezdése alapján a 2009. november 1. napja előtt a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv által benyújtott olyan beszedési megbízást, amely teljesítésének törvényi feltételei a benyújtáskor fennálltak, a hitelintézet a kötelezett erre vonatkozó felhatalmazása hiányában is teljesítheti.

213

A 79. § (2) bekezdésének b) pontja a 2007: I. törvény 111. § (2) bekezdésével megállapított, valamint a 2009: LXXXV. törvény 103. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 66. § (9) bekezdése alapján a 2009. november 1. napja előtt a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv által benyújtott olyan beszedési megbízást, amely teljesítésének törvényi feltételei a benyújtáskor fennálltak, a hitelintézet a kötelezett erre vonatkozó felhatalmazása hiányában is teljesítheti.

214

A 79. § (2) bekezdés c) pontja a 2009: LVI. törvény 418. § (14) bekezdése, a 2009: LXXXV. törvény 103. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 66. § (9) bekezdése alapján a 2009. november 1. napja előtt a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv által benyújtott olyan beszedési megbízást, amely teljesítésének törvényi feltételei a benyújtáskor fennálltak, a hitelintézet a kötelezett erre vonatkozó felhatalmazása hiányában is teljesítheti.

215

A 79. § új (3) bekezdését az 1999: CIX. törvény 19. §-ának (5) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (3) bekezdés számozását (5) bekezdésre változtatva. A (3) bekezdés a 2007: CLVI. törvény 11. § (2) bekezdésével megállapított és a 2009: LVI. törvény 418. § (14) bekezdése szerint módosított szöveg.

216

A 79. § (4) bekezdését az 1999: CIX. törvény 19. §-ának (5) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2007: LXXXIV. törvény 31. § a) pontjának aa) alpontja.

217

A 79. § eredeti (3) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta az 1999: CIX. törvény 19. §-ának (5) bekezdése, szövege a 2005: LXXXIII. törvény 338. § 10. pontja és 339. § 20. pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 332. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november 1-je után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.

218

A 80. § (1) bekezdése a 2009: LVI. törvény 418. § (5) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 423. § (1) bekezdése alapján a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

219

A 80. § (2) bekezdése a 2009: LVI. törvény 418. § (5) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 423. § (1) bekezdése alapján a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

220

A 80. § (3) bekezdése a 2009: LVI. törvény 418. § (13) bekezdése szerint módosított szöveg, e módosító törvény 423. § (2) bekezdése alapján a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

221

A 80. § (4) bekezdése a 2009: LVI. törvény 418. § (6) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 423. § (1) bekezdése alapján a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

222

A 80. § új (5) bekezdését az 1999: CIX. törvény 19. §-ának (8) bekezdése iktatta be, mely az eredeti (5) bekezdés számozását (6) bekezdésre változtatta. Az (5) bekezdés a 2005: LXXXIII. törvény 100. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 332. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november 1-je után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.

223

A 80. § eredeti (5) bekezdésének számozását (6) bekezdésre változtatta az 1999: CIX. törvény 19. § (8) bekezdése, a (6) bekezdés a 2005: CLIII. törvény 93. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

224

A 81. § a 2009: LVI. törvény 418. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.

225

A 81. § (2) bekezdése a 2009: CIX. törvény 52. § (12) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

226

A 83. § (1) bekezdése az 1998: LXXVII. törvény 17. §-ával megállapított szöveg.

227

A 83. § (3) bekezdését a 2006: LXI. törvény 164. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2006: CVI. törvény 20. § (1) bekezdése a) pontjának aa) alpontja.

228

A 83/A. §-t a 2006: CVI. törvény 8. §-a iktatta be.

229

A 83/A. § (3) bekezdése a 2009: XL. törvény 9. § (1) bekezdésének ac) alpontja szerint módosított szöveg.

230

A 83/B. §-t a 2006: CVI. törvény 9. §-a iktatta be.

231

A 83/B. § (1) bekezdése a 2009: CXXVII. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

232

A 2009: CXXVII. törvény 2. § (3) bekezdése alapján az országgyűlési képviselő öregségi nyugdíjának a 83/B. § (1) bekezdés f) pontja alapján történő szüneteltetése során csak a 2009. december 31-ét követően szerzett kereset, jövedelem vehető figyelembe.

233

A 2009: CXXVII. törvény 2. § (3) bekezdése alapján a polgármester öregségi nyugdíjának a 83/B. § (1) bekezdés g) pontja alapján történő szüneteltetése során csak a 2009. december 31-ét követően szerzett kereset, jövedelem vehető figyelembe.

234

A 83/B. § (2) bekezdése a 2009: LVI. törvény 416. § (8) bekezdésével megállapított, a 2009: CXXVII. törvény 2. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg.

235

A 83/B. § (3) bekezdése a 2009: LVI. törvény 416. § (8) bekezdésével megállapított szöveg.

236

A 83/B. § (5) bekezdése a 2009: LVI. törvény 416. § (9) bekezdésével megállapított szöveg.

237

A 84. § (3) bekezdését a 2009: LVI. törvény 416. § (10) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 424. § (4) bekezdése alapján a 2009. július 1-jét követően indult ügyekben kell alkalmazni.

239

A 87. § (2) bekezdését a 2001: XVI. törvény 37. §-a iktatta a szövegbe, egyidejűleg az eredeti szöveg jelölését (1) bekezdésre változtatva.

240

A 87. § (2) bekezdése a 2003: IV. törvény 84. § (2) bekezdése c) pontjának cc) alpontja szerint módosított szöveg.

241

A 88. § (1) bekezdése a 2009: LVI. törvény 416. § (12) bekezdése szerint módosított szöveg.

242

A 88. § (2) bekezdése a 2007: CLVI. törvény 23. § (2) bekezdése a) pontjának ag) alpontja szerint módosított szöveg.

243

A 88/A. §-t a 2006: CVI. törvény 10. §-a iktatta be, szövege a 2009: LVI. törvény 418. § (13) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 423. § (2) bekezdése alapján a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

244

A 89. § a 2007: CLVI. törvény 12. §-ával megállapított szöveg.

245

A 89. § (3) bekezdés b) pontja a 2009: LVI. törvény 418. § (14) bekezdése szerint módosított szöveg.

246

A 89. § (4) bekezdés c) pontja a 2009: LVI. törvény 416. § (11) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 424. § (5) bekezdése alapján akkor kell alkalmazni, ha az egyösszegű megtérítést a megtérítésre kötelezett 2009. július 1-jét követően kéri, a felszámolást az adós, a hitelező vagy a végelszámoló 2009. július 1-jét követően kéri, vagy egyéb esetben a felszámolást, illetve a végelszámolást 2009. július 1-jét követően rendelik el.

247

A 89. § (8) bekezdését a 2009: LVI. törvény 418. § (14) bekezdése hatályon kívül helyezte.

248

A 90. § a 2006: CVI. törvény 11. §-ával megállapított és a 2009: LVI. törvény 418. § (13) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 423. § (2) bekezdése alapján a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

249

A 91. § az 1999: CIX. törvény 19. §-ának (10) bekezdésével megállapított szöveg.

250

A 91. § (1) bekezdése a 2006: CVI. törvény 20. § (2) bekezdésének d) pontja szerint módosított szöveg.

251

A 91. § (4) bekezdése a 2005: LXXXIII. törvény 339. § 20. pontja és a 2006: LXI. törvény 251. § (12) bekezdése, a 2007: LXXXII. törvény 13. § (1) bekezdésének 36. pontja, a 2009: LVI. törvény 418. § (13) és (14) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 423. § (2) bekezdése alapján a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

252

A 91. § (5) bekezdését a 2007: CLVI. törvény 13. §-a iktatta be, szövege a 2009: LVI. törvény 418. § (13) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 423. § (2) bekezdése alapján a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

253

A 92. §-t és az előtte lévő címet az 1999: CIX. törvény 24. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

254

A 93. § a 2009: LXXXV. törvény 103. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 66. § (9) bekezdése alapján a 2009. november 1. napja előtt a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv által benyújtott olyan beszedési megbízást, amely teljesítésének törvényi feltételei a benyújtáskor fennálltak, a hitelintézet a kötelezett erre vonatkozó felhatalmazása hiányában is teljesítheti.

255

A 93. § (5) bekezdését a 2009: CIX. törvény 20. § (3) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 55. § (21) bekezdése alapján a rendelkezést a 2010. január 1. napját követően meghozott fizetésre kötelező határozatokra kell alkalmazni.

256

A 93. § (6) bekezdését a 2009: CIX. törvény 20. § (3) bekezdése iktatta be.

257

A 94. § és az előtte lévő alcím a 2005: LXXXIII. törvény 102. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 332. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november 1-je után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.

258

A 94. § (5) bekezdését a 2007: CLVI. törvény 23. § (1) bekezdése a) pontjának al) alpontja hatályon kívül helyezte.

259

A 95. §-t megelőző alcím a 2009: LVI. törvény 418. § (8) bekezdésével megállapított szöveg.

260

A 95. § (1) bekezdése a 2009: LVI. törvény 418. § (9) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 423. § (1) bekezdése alapján a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

261

A 95. § (2) bekezdése a 2009: LVI. törvény 418. § (9) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 423. § (1) bekezdése alapján a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

262

A 95. § (3) bekezdését a 2009: LVI. törvény 418. § (14) bekezdése hatályon kívül helyezte.

263

A 95. § (4) bekezdése a 2005: CLIII. törvény 93. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

264

A 95. § (5) bekezdése a 2005: LXXXIII. törvény 103. § (1) bekezdésével, bevezető szövegrésze a 2009: LVI. törvény 418. § (10) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 423. § (1) bekezdése alapján a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

265

A 95. § (5) bekezdése b) pontjának ba) alpontja a 2006: CVI. törvény 20. § (1) bekezdése a) pontjának ab) alpontja szerint módosított szöveg.

266

A 95. § (6) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 103. § (2) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 332. § (6) bekezdése alapján 2005. november 1-jétől a rendelkezést a 2005. november 1-jét megelőző időpontban kibocsátott fizetési meghagyásokra is alkalmazni kell.

267

A 95. § (7) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 103. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2006: CIX. törvény 82. § (1) bekezdésének f) pontja. A (7) bekezdést újonnan a 2007: CLVI. törvény 15. §-a iktatta be.

268

A 95. § (8) bekezdését a 2009: LVI. törvény 418. § (11) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 423. § (1) bekezdése alapján a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

269

A 96. § (1) bekezdésének felvezető szövegrésze a 2003: CXVI. törvény 107. § (1) bekezdésének p) pontja szerint módosított szöveg.

270

A 96. § (2) bekezdés a) pontja a 2009: LVI. törvény 418. § (12) bekezdésével megállapított szöveg.

271

A 96. § (2) bekezdésének e) pontja a 2007: CLVI. törvény 15. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

272

A 96. § (2) bekezdésének f) pontja a 2005: LXXXV. törvény 67. § (1) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

273

A 96. § (2) bekezdésének g) pontját a 2007: CLVI. törvény 15. § (1) bekezdése iktatta be.

274

A 96. § § új (3) bekezdését a 2005: LXXXV. törvény 65. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (3)–(6) bekezdés számozását (4)–(7) bekezdésre változtatva.

275

A 96. § (3) bekezdésének a) pontja a 2006: CIX. törvény 83. § (5) bekezdésének n) pontja, a 2008: LXXXI. törvény 219. §-a szerint módosított szöveg.

276

A 96. § (3) bekezdésének b) pontja a 2006: LXI. törvény 165. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 222. §-a alapján 2007. január 1. napján lépett hatályba.

277

A 96. § (3) bekezdésének c) pontja a 2007: CLVI. törvény 15. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

278

A 96. § (3) bekezdésének g) pontja a 2006: CIX. törvény 107. § (3) bekezdésének n) pontja szerint módosított szöveg.

279

A 96. § (3) bekezdése a 2005: LXXXIII. törvény 104. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 332. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november 1-je után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni. A (3) bekezdés számozását (4) bekezdésre változtatta a 2005: LXXXV. törvény 65. §-a.

280

A 96. § eredeti (4) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta a 2005: LXXXV. törvény 65. §-a.

281

A 96. § eredeti (5) bekezdésének számozását (6) bekezdésre változtatta a 2005: LXXXV. törvény 65. §-a, szövege e módosító törvény 67. § (1) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

282

A 96. § (6) bekezdésének első mondata a 2000: CXXXIII. törvény 123. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg, számozását (7) bekezdésre változtatta a 2005: LXXXV. törvény 65. §-a. A 96. § (7) bekezdésének első mondata a 2006: CIX. törvény 80. § (1) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.

283

A 97. § a 2005: LXXXV. törvény 66. §-ával megállapított szöveg.

284

A 97. § (1) bekezdése a 2009: LVI. törvény 418. § (13) bekezdése szerint módosított szöveg, e módosító törvény 423. § (2) bekezdése alapján a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

285

A 97. § (2) bekezdése a 2006: CVI. törvény 12. § (1) bekezdésével megállapított, záró szövegrésze a 2007: CLVI. törvény 23. § (2) bekezdése a) pontjának ai) alpontja, a 2008: LXXXII. törvény 31. § (10) bekezdése szerint módosított szöveg. A 97. § (2) bekezdését a 2009: CXVI. törvény 139. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte 2011. január 1. napjával.

286

A 97. § (3) bekezdése a 2006: LXI. törvény 166. § (2) bekezdésével, első mondata a 2006: CVI. törvény 12. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 2010. január 1-jét megelőző időszak tekintetében a 97. § (3) bekezdésének – 2010. december 31-én hatályos – b) pontjában foglaltak 2010. december 31-ét követően is alkalmazhatók. A 97. § (3) bekezdését a 2009: CXVI. törvény 139. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte 2011. január 1. napjával.

287

A 97. § (3) bekezdés a) pontjában foglaltakat a 2009: CIX. törvény 55. § (22) bekezdése alapján a 2010-ben történő nyugdíjmegállapítás során is alkalmazni kell.

288

A 97. § (3) bekezdésének b) pontja a 2007: CLVI. törvény 23. § (2) bekezdése a) pontjának aj) alpontja, a 2008: LXXXII. törvény 31. § (10) bekezdése szerint módosított szöveg.

289

A 97. § (4) bekezdését a 2009: CXVI. törvény 139. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte 2011. január 1. napjával.

290

A 97. § (5) bekezdése a 2006: CIX. törvény 80. § (1) bekezdésének k) pontja, a 2009: LVI. törvény 418. § (13) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 423. § (2) bekezdése alapján a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

291

A 97. § (6) bekezdését a 2009: CIX. törvény 51. § (1) bekezdés l) pontja hatályon kívül helyezte.

292

A 97. § (7) bekezdése a 2006: LXI. törvény2006: CIX. törvény 81. § (2) bekezdésének a) pontja és 125. § (2) bekezdésének e) pontja szerint módosított – 166. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 222. §-a alapján 2007. január 1. napján lépett hatályba.

293

A 97. § (8) bekezdése a 2006: LXI. törvény2006: CIX. törvény 81. § (2) bekezdésének b) pontja és 125. § (2) bekezdésének e) pontja szerint módosított – 166. § (4) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 222. §-a alapján 2007. január 1. napján lépett hatályba.

294

A 97. § (10) bekezdését a 2007: CLVI. törvény 16. §-a iktatta be.

295

A 98. § (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 80. § (1) bekezdésének k) pontja, a 2009: LVI. törvény 418. § (13) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 423. § (2) bekezdése alapján a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

296

A 99. § (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 80. § (1) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg. Az (1) bekezdés új első mondatát a 2009: LVI. törvény 419. § (2) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 424. § (6) bekezdése alapján a 2009. december 31-ét követően teljesített adatszolgáltatásra kell alkalmazni.

297

A 99. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 80. § (1) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.

299

A 101. § (1) bekezdésének a) pontja a 2008: LXXXII. törvény 31. § (12) bekezdése, a 2009: LVI. törvény 416. § (12) bekezdése szerint módosított szöveg.

300

A 101. § (1) bekezdés c) pontja a 2009: CIX. törvény 52. § (12) bekezdés c) pontja, a 2009: CXVI. törvény 103. §-a szerint módosított szöveg.

301

A 101. § (1) bekezdésének d) pontját a 2006: CXIX. törvény 3. § (2) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2009: XL. törvény 7. § (1) bekezdése iktatta be.

302

A 101. § (1) bekezdésének f) pontja a 2008: LXXXII. törvény 9. § (3) bekezdésével megállapított és a 2009: LVI. törvény 418. § (13) bekezdése szerint módosított szöveg.

304

A 101. § (1) bekezdésének g) pontját újonnan a 2006: LXI. törvény 167. §-a iktatta be, szövege a 2006: CVI. törvény 13. §-ával megállapított szöveg.

305

A 101. § (1) bekezdésének h) pontja az 1998: LXXVII. törvény 19. §-ával megállapított szöveg.

306

A 101. § (1) bekezdésének i) pontja a 2000: CXXXIII. törvény 102. §-ának (13) bekezdésével megállapított szöveg.

307

A 101. § (1) bekezdésének m) pontját a 2003: IV. törvény 80. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: XL. törvény 9. § (1) bekezdésének ad) alpontja, újonnan a 2009: CIX. törvény 20. § (4) bekezdése iktatta be.

308

A 101. § (1) bekezdésének n) pontját a 2003: IV. törvény 80. §-a iktatta be, szövege a 2005: CLIII. törvény 93. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

310

A 101. § (2)–(3) bekezdését a 2006: CXIX. törvény 3. § (2) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

311

A 101. § (4) bekezdését a 2000: CXXXIII. törvény 102. §-ának (14) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 112. §-ának (2) bekezdése értelmében a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben és az igénylő kérelmére induló új eljárás során egyaránt irányadónak kell tekinteni.

312

A 101. § (5) bekezdését a 2009: XL. törvény 7. § (2) bekezdése iktatta be.

313

A 101. § (6) bekezdését a 2009: XL. törvény 7. § (2) bekezdése iktatta be.

314

A 101. § (7) bekezdését a 2009: XL. törvény 7. § (2) bekezdése iktatta be.

315

A 101. § (8) bekezdését a 2009: XL. törvény 7. § (2) bekezdése iktatta be.

318

Az 1997: LXXXII. törvény 132. § (2) bekezdése alapján a hatálybalépés időpontja 1998. január 1.

319

A 103. §-t a 2004: XXIX. törvény 120. §-a iktatta be.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére