• Tartalom

1997. évi LXXXIII. törvény

1997. évi LXXXIII. törvény

a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól1

2016.01.01.

Az Országgyűlés az Alaptörvényben foglalt elvekből kiindulva, az esélyegyenlőség érdekében az állampolgárok számára az egészségük megőrzéséhez, helyreállításához és egészségi állapotuk javításához szükséges egészségügyi ellátásra, továbbá a foglalkoztatottak betegsége miatt kieső jövedelmük részleges pótlására a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól, valamint azok igénybevételének szabályairól a következő törvényt alkotja:2

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény hatálya

1. § (1)3 E törvény hatálya

a)4 a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerint biztosított, továbbá egészségügyi szolgáltatás igénybevételére, illetve baleseti ellátásra jogosult személyekre, valamint szerződés vagy törvény rendelkezése alapján egyes egészségbiztosítási ellátásokra jogosult személyekre,

b) az e törvény szerinti határon átnyúló egészségügyi ellátást igénybe vevő uniós betegre,

c) a Tbj. szerint társadalombiztosítási járulékot fizető személyekre és szervezetekre,

d) az egészségbiztosítási ellátások teljesítésében szerződés alapján részt vevő szolgáltatókra,

e) az Egészségbiztosítási Alapból (a továbbiakban: E. Alap) finanszírozott ellátásokra

terjed ki.

(2)5 A megváltozott munkaképességű személyek egészségbiztosítási ellátások körébe tartozó ellátásairól külön törvény rendelkezik.

Alapelvek

2. § (1)6 Az egészségbiztosítási ellátások közül az egészségügyi szolgáltatások – e törvény keretei között és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott finanszírozási, vizsgálati és terápiás eljárási rendek figyelembevételével, a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvényben foglalt kivételekkel – az egészségi állapot által indokolt mértékben vehetők igénybe.

(2)7 Az egészségbiztosítási ellátások – az e törvényben foglalt kivételekkel – a pénzbeli egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettséggel arányosan vehetők igénybe.

(3)8 Az e törvényben, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban meghatározott engedélyezési eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.

3. § (1)9 Az egészségügyi szolgáltatások azonos szakmai tartalommal illetik meg az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásaira jogosult személyeket.

(2)10 Az egészségügyi szolgáltatásra hajléktalanként jogosult személyt az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásai külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint illetik meg.

4. § Az állam az e törvényben meghatározott ellátások teljesítését akkor is biztosítja, ha az ahhoz szükséges kiadások az E. Alapból nem fedezhetők.

5. §11 Az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

5/A. §12 Az utazási költségtérítéssel, a külföldön történő gyógykezeléssel összefüggő eljárásokkal, a méltányosságból igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokkal – ide nem értve a 26. § (1) bekezdés c)–e) pontja, (2a) és (2b) bekezdése szerinti szolgáltatásokat –, a méltányosságból igénybe vehető pénzbeli ellátásokkal (ideértve az egyszeri segélyt is) kapcsolatos ügyekben, valamint a Tbj. 13. §-a alapján indult eljárásokban az elektronikus kapcsolattartás kizárt, kivéve ez utóbbi esetben az európai egészségbiztosítási kártyával és az alkalmazandó jogszabályok meghatározásával kapcsolatos eljárásokat.

Fogalommeghatározások

5/B. §13 E törvény alkalmazásában

a) biztosított:

aa)14 az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásainak tekintetében a Tbj. 5. §-a szerinti biztosított, valamint a Tbj. 13. §-a és a 16. § (1) és (3) bekezdése szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy,

ab) az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai tekintetében a Tbj. 5. §-a szerinti biztosított,

ac) a baleseti táppénz és baleseti járadék tekintetében a Tbj. 5. §-a szerinti biztosított és a Tbj. 15. §-ának (1) bekezdésében meghatározott személy,

ad) a baleseti egészségügyi szolgáltatás tekintetében a Tbj. 5. §-a szerinti biztosított, valamint a Tbj. 15. §-ának (1) és (2) bekezdésében meghatározott személy,

b) egészségügyi szolgáltató: a külön jogszabály alapján egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosult természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet,

c)15 gyógyszertár: a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény hatálya alá tartozó gyógyszertár,

d) gyógyszer: az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 1. §-ának 1. pontjában meghatározott termék és a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszer,

e)16 gyógyászati segédeszköz: a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (továbbiakban: Gyftv.) 3. §-ának 6. pontja szerinti eszköz,

f)17 helyi utazás: a település közigazgatási határán belül történő utazás,

g) gyógyászati ellátás: az orvosi rehabilitáció céljából társadalombiztosítási támogatással igénybe vehető gyógyászati ellátásokról szóló rendeletben meghatározott ellátás,

h) közeli hozzátartozó: a házastárs, az élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, a testvér,

i)18 közös háztartás: az egy lakóingatlanban életvitelszerűen együtt lakó természetes személyek közössége,

j)19 központi várólista: a külön jogszabályban meghatározott nagyköltségű ellátások igénybevételére váró betegek jegyzéke, továbbá a szerv, illetve vérsejtképző őssejt átültetésére váró betegek listája (transzplantációs várólista);

k)20 intézményi várólista: az adott fekvőbeteg ellátó intézményben a betegellátás sorrendjét meghatározó jegyzék, amely – a központi várólista alapján igénybe vehető ellátások kivételével – az egészségügyi ellátások meghatározott sorrend szerinti elvégzése érdekében, továbbá tartós kapacitáshiány esetén kerül kialakításra [a j) és k) pont a továbbiakban együtt: várólista],

l)21 egészségbiztosító: az egészségbiztosítási szerv,

m)22 betegfogadási lista: az adott járóbeteg szakellátó intézményben – amennyiben a biztosított egészségi állapota nem indokolja az azonnali ellátást – a betegellátás sorrendjét szakrendelésenként, az ellátás igénybevételének időpontjával meghatározó lista,

n)23 próbavásárlás: az egészségbiztosító által végzett olyan helyszíni ellenőrzés, melynek során az ellenőrzést végző személy vásárlói szerepben vagy – a gyógyító-megelőző egészségügyi ellátás kivételével – szolgáltatást igénybe vevő szerepben lép fel,

o)24 gyógyító-megelőző eljárások során alkalmazott egészségügyi technológia: az egészség megőrzésére, helyreállítására, illetve az egészségi állapot diagnosztizálására irányuló tevékenységek, illetve ezek kapcsán felhasznált eszközök, anyagok összessége, ide nem értve az E. Alap által támogatott azon gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök alkalmazását, amelyek vényen rendelhetőek és ártámogatással vehetők igénybe.

p)25 szülő:

pa) a vér szerinti és az örökbefogadó szülő, továbbá az együtt élő házastárs,

pb) az a személy, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van,

pc) a gyám,

pd) a nevelőszülő és a helyettes szülő,

q)26 EGT tagállam: az Európai Unió tagállama, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam, valamint az az állam, amelynek állampolgára a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény szerint EGT állampolgárnak minősül,

r)27 uniós beteg: az 1. § (1) bekezdés a) pontja hatálya alá tartozó személyek kivételével:

ra) a magyar állampolgár és az Európai Unió más tagállamának állampolgára,

rb) a 8/A. § (1) bekezdése szerinti uniós rendeletek értelmében biztosított személy, valamint családtagja és túlélő hozzátartozója,

rc) az Európai Unió más tagállamában egészségügyi ellátásra jogosult személy,

amennyiben Magyarországon egészségügyi szolgáltatást nem az uniós rendeletek szabályai szerint vesz igénybe,

s)28 határon átnyúló egészségügyi ellátás: a tartós ápolási-gondozási egészségügyi szolgáltatások, a szervátültetés céljából történő szervelosztás és szervhez jutás, továbbá a fertőző betegségek elleni közfinanszírozott oltási programok kivételével:

sa) a Magyarországon vagy magyar egészségügyi szolgáltató által uniós betegnek nyújtott egészségügyi szolgáltatás, vagy

sb) a biztosított által – ide nem értve a megállapodás alapján egészségügyi ellátásra jogosultakat – az Európai Unió más tagállamában vagy az ott letelepedett szolgáltatónál igénybevett egészségügyi ellátás, amelyet a biztosított nem az uniós rendeletek alapján vesz igénybe.

t)29

u)30 intézményi előjegyzési lista: a fekvőbeteg-szakellátást végző egészségügyi szolgáltatónál adott ellátások tekintetében az intézményi várólistától elkülönítetten vezetett lista, amelyen a biztosított kérésére a betegellátás tervezett időpontja legalább 14 nappal későbbi, mint az intézményi várólista alapján meghatározható legkorábbi időpont.

5/C. §31 (1) E törvény alkalmazásában

a)32 jövedelem: az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének kiszámításánál az e törvényben meghatározott időszakra adóelőleg megállapításához az állami adóhatóságnál bevallott, pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem;

b)33 szerződés szerinti havi jövedelem:

ba) betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege,

bb) egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított, egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj,

bc) egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese,

bd) a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontja esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,

be) mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér;

c) az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai: a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és a táppénz;

d) kereset: a Tbj. 5. §-ában meghatározott jogviszonyban személyes munkavégzésért járó pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem.

(2) Az 5/B. §-ban és az (1) bekezdésben meg nem határozott fogalmak tekintetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

Egészségbiztosítási ellátásra jogosultak

6. § (1) A Tbj. szerint biztosított személy valamennyi e törvényben szabályozott ellátásra jogosult.

(2)34 A II. és III. fejezet alkalmazásában a Tbj. szerinti biztosítottal azonos ellátás illeti meg a Tbj. szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeket, ideértve azokat a személyeket is, akik után a központi költségvetés egészségbiztosítási járulékot fizet.

(3)35 A baleseti ellátás tekintetében a Tbj. szerinti biztosítottal azonos ellátás illeti meg a Tbj. szerint baleseti ellátásra jogosult személyeket.

(4)36 A baleseti egészségügyi szolgáltatások tekintetében a Tbj szerinti biztosítottal azonos ellátás illeti meg a Tbj. szerint baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeket.

7. § Azok a személyek, akik az egészségbiztosítás körébe tartozó egyes ellátásokra a Tbj. szerint megállapodást kötöttek, a megállapodás tárgyát képező ellátás tekintetében a Tbj.-ben, illetőleg az e törvényben foglalt kivételekkel a biztosítottal esnek egy tekintet alá.

8. §37 Államközi vagy kormányközi egyezmény, illetve viszonosság alapján igénybe vett egészségbiztosítási ellátások tekintetében e törvény rendelkezéseit az abban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A viszonosság fennállása tekintetében a külpolitikáért felelős miniszter állásfoglalása irányadó.

8/A. §38 (1)39 E törvény rendelkezéseit a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek (a továbbiakban: uniós rendeletek) hatálya alá tartozó személyekre és ellátásokra az uniós rendeletekben meghatározott módon kell alkalmazni.

(2) E törvény rendelkezéseit a nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyre az egyezmény szabályai szerint kell alkalmazni.

8/B. §40 (1) Az 5/B. § s) pont sa) alpontja szerinti határon átnyúló egészségügyi ellátás keretében az uniós betegek a II. fejezet 1–3. címében meghatározott egészségügyi szolgáltatásokra jogosultak.

(2) Ha az uniós beteg a biztosítottal azonos feltételek mellett veszi igénybe az (1) bekezdésben meghatározott ellátást, akkor a biztosítottal azonos jogállás illeti meg azzal, hogy

a) az ellátásra irányadó, az igénybevétel idején érvényes belföldi költség mértékének megfelelő összegű térítési díjat, illetve a II. fejezet 2. címe alá tartozó egészségügyi szolgáltatások esetén bruttó fogyasztói árat fizet, és

b) esetében nincs területi ellátási kötelezettséggel rendelkező egészségügyi szolgáltató.

Egészségügyi szolgáltatók

9. §41 Az e törvényben foglalt egészségügyi szolgáltatások az egészségbiztosítóval az adott szolgáltatásra finanszírozási szerződéssel rendelkező (a továbbiakban: finanszírozott) egészségügyi szolgáltatónál vehetők igénybe. A finanszírozott egészségügyi szolgáltató feladata a 18. § (6) bekezdésében foglalt ellátások közül azok végzése is, amelyek a központi költségvetés terhére az E. Alapon keresztül kerülnek finanszírozásra.

9/A. §42 A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:130. §-ában foglaltakat a finanszírozott egészségügyi szolgáltatók és a 30. § (2) bekezdése szerinti szerződéssel rendelkező szolgáltatók vonatkozásában azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy esetükben

a) a pénztartozás teljesítésére a Ptk. 6:130. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott határidő hatvan nap,

b) a pénztartozás teljesítésére szerződésben kikötött határidő a hatvan napot meghaladó részében semmis.

9/B. §43 Finanszírozási szerződéssel rendelkező egészségügyi szolgáltató a kötelező egészségbiztosítás keretében e törvény alapján az Egészségbiztosítási Alap terhére igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásért biztosítottól térítési díjat – ide nem értve a 23. § szerinti részleges térítési díjat és a 23/A. § szerinti kiegészítő térítési díjat – nem kérhet.

II. Fejezet

AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSAI

1. CÍM

Térítésmentesen, igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások44

I. A betegségek megelőzését
és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatások

10. § (1) A biztosított a betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatások keretében az alábbi vizsgálatokra jogosult:

a) az újszülött egészséges fejlettségét ellenőrző, az esetleges károsodások korai felismerését szolgáló szűrővizsgálatokra;

b) a 0–6 éves korosztály

ba) életkoruknak megfelelően az anyagcserére, az érzékszervek működésére, az értelmi képességre vonatkozó, valamint teljes körű fizikális szűrővizsgálatra,

bb) a fogazati rendellenességek felismerését célzó vizsgálatra, valamint a teljes fogászati státus rögzítésére,

bc) az életkornak megfelelő fejlődésre és az érzelmi állapotra vonatkozó vizsgálatokra,

bd) a környezeti tényezők rizikófaktorai által indukált megbetegedések megelőzését és korai felismerését célzó szűrővizsgálatokra;

c) a 6–18 éves korosztály – ideértve a 18 év feletti nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő személyeket is – a b) pontban foglaltakon túl

ca) az iskola- és ifjúságegészségügyi ellátás keretében végzett szűrővizsgálatokra,

cb)45

d) a 18 éven felüli korosztály

da)46 az életkornak és nemnek megfelelő rizikófaktorok által indukált betegségek tekintetében az egészségbiztosításért felelős miniszter rendeletében nevesített szűrővizsgálatokra az ott meghatározott gyakorisággal,

db)47 a bd) pontban foglalt vizsgálatokra, ide nem értve a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa által végzett munkaköri alkalmasság megállapítására irányuló vizsgálatokat és az ahhoz szükséges további járóbeteg-szakellátásokat,

dc) évente egy alkalommal fogászati szűrővizsgálatra,

e)48 életkortól függetlenül sportegészségügyi vizsgálatokra, kivéve a hivatásos sportoló sportegészségügyi ellátását.

(2) A biztosított az (1) bekezdésben foglaltakon túl jogosult a betegsége várható következményeinek, illetve szövődményeinek korai felismerését célzó vizsgálatok elvégzésére is.

(3)49 Jogszabály a térítésmentes ellátásra való jogosultságot az (1) bekezdésben foglalt szűrővizsgálaton való részvételhez kötheti, illetve azok elmulasztása esetén az azzal összefüggő ellátások igénybevételét részleges térítési díjhoz kötheti.

(4)50 Az (1) bekezdésben foglalt szolgáltatások közül a biztosított a betegségek megelőzését és korai felismerését célzó szolgáltatásokat – az egészségbiztosításért felelős miniszter rendeletében meghatározott gyakorisággal – a biztosított kezdeményezésére vagy egészségügyi ellátása során, illetve a háziorvos vagy a kezelőorvos beutalása, továbbá a szűrővizsgálatot végző egészségügyi szolgáltató értesítése alapján veheti igénybe. A népegészségügyi célú, célzott szűrővizsgálatok esetében az értesítést a szűrővizsgálatot végző egészségügyi szolgáltató vagy az egészségügyi államigazgatási szerv küldi ki.

II. Gyógykezelés céljából végzett ellátások

Háziorvosi ellátás

11. § (1) A biztosított a háziorvosi, házi gyermekorvosi (a továbbiakban együtt: háziorvosi) ellátás keretében a (2) bekezdésben foglalt feltételekkel jogosult

a) az egészséges életmód segítését szolgáló tanácsadásra és egészségi állapotának folyamatos figyelemmel kísérésére,

b)51 betegsége esetén a háziorvosi rendelőben, illetve amennyiben egészségi állapota indokolja az otthonában történő orvosi vizsgálatra és gyógykezelésre – ideértve az ellátás során felhasznált, az elsősegély keretében alkalmazott gyógyszert (kivéve a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszert), illetve kötszert is –,

c) a háziorvos által kezdeményezett, a biztosított otthonában történő szakorvosi vizsgálatra és véleményre,

d) krónikus betegsége esetén háziorvosi gondozásra, életvezetési tanácsadásra és a gyógykezeléshez szükséges, a biztosított vagy a gondozását végző személy által használt diagnosztikus és terápiás eszközök használatának megtanítására,

e) a háziorvos rendelése szerint az alapellátás keretében végzett szakápolásra,

f) keresőképességének elbírálására,

g) egyéb orvos szakértői vizsgálatra és szakvéleményre, amennyiben az társadalombiztosítási ellátásra vagy szociális juttatásra, illetve külön jogszabályban meghatározott kedvezményre való jogosultság megállapítására irányul.

(2) A biztosított az (1) bekezdésben foglalt szolgáltatásokat

a) a külön jogszabály szerint választott háziorvosánál veheti igénybe,

b) amennyiben választott háziorvosát felkeresni nem tudja, annál a finanszírozott szolgáltató háziorvosánál veheti igénybe, amelynek ellátási területén tartózkodási helye van.

(3)52 Az egészségbiztosító kormányrendeletben meghatározott alapellátási vállalkozások részére kormányrendeletben meghatározottak szerint támogatást nyújthat a betegellátást szolgáló eszközök beszerzéséhez.

Fogászati ellátás

12. § (1) A biztosított – ide nem értve a megállapodás alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyt – a fogászati ellátás keretében jogosult

a)53 18 éves életkorig, ezt követően a középiskola, szakképző iskola nappali tagozatán folytatott tanulmányok ideje alatt, valamint a várandósság megállapításától a szülést követő 90 napig teljes körű alap- és szakellátásra, ide nem értve a technikai költségeket,

b) 18 éves életkor felett sürgősségi ellátásra, fogsebészeti ellátásra, fogkőeltávolításra és az ínyelváltozások kezelésére,

c)54 62 éves életkor felett a b) pontban foglaltakon túl teljes körű alapellátásra és szakellátásra, ide nem értve a technikai költségeket,

d) az életkortól függetlenül az alapbetegséggel kapcsolatos fog- és szájbetegségek kezelésére, szakorvosi beutaló alapján fogászati góckeresésre,

e)55 a külön jogszabály szerinti fogmegtartó kezelésre.

(2) A megállapodás alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy a fogászati ellátás keretében térítésmentesen jogosult sürgősségi ellátásra.

Járóbeteg-szakellátás

13. §56 A biztosított betegsége esetén jogosult járóbeteg-szakellátás keretében történő vizsgálatra, gyógykezelésre, ideértve az ellátás során felhasznált – az ellátás finanszírozása során figyelembe vett – gyógyszert (kivéve a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszert), illetve kötszert is, továbbá a gyógykezeléséhez szükséges orvosi szakvéleményre, gondozásra és külön jogszabályban meghatározott esetekben a keresőképességének elbírálására

a) a háziorvos, a járóbeteg-szakellátás és a külön jogszabályban meghatározott egyéb orvos (a továbbiakban: beutaló orvos) beutalása alapján,

b)57 az a) pontban foglaltak hiányában is, amennyiben jogszabály az adott szakellátás beutaló nélkül történő igénybevételét lehetővé teszi,

c) egyéb orvos szakértői vizsgálatra és szakvélemény adására, amennyiben az társadalombiztosítási ellátásra vagy szociális juttatásra, illetve külön jogszabályban meghatározott kedvezményre való jogosultság megállapítására, annak ellenőrzésére irányul.

Fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás

14. § (1)58 A biztosított betegsége esetén a külön jogszabályban meghatározott orvos beutalása alapján jogosult fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra.

(2) A biztosított a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás keretén belül a 19. § (1) bekezdésében foglaltak szerint jogosult

a) a betegsége megállapításához szükséges vizsgálatokra,

b) az orvos előírása szerinti gyógykezelésre – ideértve a műtéti beavatkozásokat és az annak során felhasznált gyógyászati anyagokat, protetikai eszközöket is – és gyógyászati ellátásra,

c) a gyógykezeléséhez szükséges gyógyszerre – ideértve a vérkészítményeket is –, kötszerre és ideiglenes gyógyászati segédeszközre, továbbá a gyógyászati segédeszköz használatának betanítására,

d) a gyógykezeléséhez szükséges ápolásra, szakápolásra, továbbá az otthonába történő távozást követő időre vonatkozó életvezetési tanácsadásra, valamint diétás tanácsadásra,

e) étkezésre, ideértve az orvos által rendelt diétát is,

f) a rendelkezésre álló, az ellátás szakmai és etikai követelményeinek megfelelő színvonalú elhelyezésre arra az időtartamra, amíg az ellátás fekvőbeteg-gyógyintézeti körülmények között indokolt.

(3)59 A biztosított külön jogszabályban foglaltak szerint jogosult fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátást kiváltó otthoni szakápolásra (ideértve az otthoni rehabilitációs ellátást is) és otthoni hospice ellátásra.

(4) A biztosított jogosult társadalombiztosítási ellátásra vagy szociális juttatásra, illetve külön jogszabályban meghatározott kedvezményre való jogosultság megállapítására, annak ellenőrzésére irányuló orvos szakértői véleményt megalapozó kivizsgálásra.

III. Egyéb egészségügyi szolgáltatások

Szülészeti ellátás

15. § (1)60 A biztosított a 14. § rendelkezései szerint jogosult a magzat méhen belüli gyógykezelésére, továbbá szülészeti ellátásra és várandósságának orvosi indikáció alapján történő megszakítására. A biztosított külön jogszabály rendelkezései szerint jogosult anyatejellátásra.

(2) A biztosított orvosi indikáció alapján külön jogszabályban foglalt feltételekkel jogosult a meddőség kezelésére.

Orvosi rehabilitáció

16. § (1) A biztosított az orvosi rehabilitáció keretében jogosult

a) orvos előírása szerinti vizsgálatra, gyógykezelésre, gyógyászati ellátásra és foglalkoztatás-terápiára,

b)61

c)62 amennyiben az orvosi rehabilitációra fekvőbeteg-gyógyintézetben kerül sor, a 14. § (2) bekezdés c)–f) pontjaiban foglalt ellátásokra és gyógyászati ellátásra,

d)63 szenvedélybetegsége esetén a külön jogszabályban meghatározott rehabilitációs ellátásra.

(2) A biztosított – külön jogszabályban foglaltak szerint – jogosult egészségügyi beavatkozást követő rekonstrukcióra, továbbá funkciózavart okozó veleszületett vagy szerzett testi rendellenességek korrekciójára a 13–14. §-ban foglaltak szerint.64

(3)65 A biztosított a rehabilitációs medicina körébe tartozó ellátásokra a rehabilitációs ellátási programok szerint jogosult.

Betegszállítás, mentés66

17. § (1)67 A biztosított – beutalás szerinti intézményben végzendő – orvosi vizsgálata vagy gyógykezelése, illetve egészségügyi intézményből tartózkodási helyére történő elbocsátása céljából jogosult betegszállításra,

a) amennyiben egészségi állapota miatt szállítása másként nem oldható meg, és a szállításra beutalásra jogosult orvos rendelése alapján kerül sor,

b) a szállítás külön jogszabályban foglalt kúraszerű kezelés céljából történik.

(2)68 A biztosított jogosult a külön törvényben meghatározott mentés igénybevételére.

IV. Az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére vonatkozó közös rendelkezések

18. §69 (1)70 A biztosítottat az e törvény szerint járó egészségügyi szakellátásra a finanszírozott egészségügyi szolgáltató orvosa vagy az e törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott feladatot ellátó orvos utalhatja be az e törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben foglaltak szerint.

(2)71 A biztosított ellátását nem tagadhatja meg

a) a beutalóhoz kötött szakellátások esetében a beutaló szerinti egészségügyi szolgáltató,

b) a beutalóhoz nem kötött szakellátások esetében a biztosított tekintetében területi ellátási kötelezettséggel rendelkező egészségügyi szolgáltató.

(2a)72 A beutalóhoz kötött szakellátások esetében az egészségügyi szolgáltató köteles elfogadni az Európai Unió más tagállamában az uniós beteg részére az arra jogosult egészségügyi szakember által kiállított beutalót is, kivéve, ha az az egészségügyi szolgáltató számára nem érthető vagy nem nyújt elég információt a beteg egészségi állapotáról és az ennek alapján orvosilag szükséges beavatkozások köréről.

(2b)73 A beutalóhoz nem kötött szakellátások esetében az uniós beteg ellátását nem lehet megtagadni arra hivatkozva, hogy vonatkozásában az egészségügyi szolgáltató területi ellátási kötelezettséggel nem rendelkezik.

(3)74 A biztosított tekintetében területi ellátási kötelezettséggel nem rendelkező egészségügyi szolgáltató a (2) bekezdés a), illetve b) pontja szerinti esetben az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározottak szerint az ellátást – az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 77. §-ában meghatározott eset kivételével – megtagadhatja, ha a területi ellátási kötelezettségű feladatainak folyamatos ellátását a területen kívüli betegek fogadása veszélyeztetné.

(3a)75 Az egészségügyi szolgáltató csak akkor tagadhatja meg az uniós beteg ellátását, ha a területi ellátási kötelezettségű feladatainak folyamatos ellátását az uniós beteg fogadása veszélyezteti. Az elutasítást ilyen esetben írásban meg kell indokolni.

(4) A szolgálati jogviszonyban álló és egyes külön jogszabályban meghatározott tevékenységet végző biztosítottak külön jogszabályban meghatározott rendben, valamint a fogva tartott személyek külön jogszabályban meghatározott rendben és feltételek szerint jogosultak az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére.

(5) A gyógyító céllal rendelhető finanszírozott ellátások keretében – a (6) bekezdésben foglalt kivételekkel – valamennyi szakmailag indokolt beavatkozás elvégezhető.

(6)76 Nem vehetők igénybe az E. Alap terhére:

aa) (2) bekezdése a) pontjában meghatározott ellátások,

ab) (3) bekezdésének c)–i) pontjában meghatározott ellátások,

b) a külön jogszabályban meghatározott munkahigiénés szűrő- és ellenőrző vizsgálatok,

c) a külön jogszabályban meghatározott foglalkozás- egészségügyi alapszolgáltatások, amennyiben azok nem az ellátást igénybevevő biztosított foglalkozási megbetegedése, illetőleg üzemi balesete miatt váltak szükségessé,

d) a külön jogszabály által elrendelt orvosszakértői vizsgálatok és szakvéleményezés, kivéve, ha a vizsgálatra és szakvéleményezésre társadalombiztosítási vagy szociális juttatásra, kedvezményre, illetve egészségbiztosítási ellátásra való jogosultság megállapítása céljából kerül sor,

e)77 a külön jogszabályban meghatározott különösen veszélyes (extrém) sportolás, szórakoztató-szabadidős tevékenység közben bekövetkezett baleset miatt szükségessé vált ellátások,

f) hivatásos sportolók sportegészségügyi ellátása,

g) a nem gyógyító célú, kizárólag esztétikai vagy rekreációs célból nyújtott egészségügyi szolgáltatás,

h) a nem egészségügyi indokból végzett művi meddővé tétel,

i) az egészségi állapotot pozitív irányban alapvetően nem befolyásoló, szakmailag nem bizonyítottan hatásos ellátás,

j) a g)–i) pontban meghatározott ellátások következményeinek elhárítására, illetve az eredeti állapot visszaállítására irányuló egészségügyi szolgáltatások,

k)78 a méltányosságból igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások kivételével a Magyarországon szakmailag elfogadott, de a finanszírozásba még be nem fogadott eljárás, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz alkalmazása, illetve a befogadott egészségügyi szolgáltatás befogadástól eltérő alkalmazása, valamint az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 25/C. §-a szerinti engedélyezés előtti gyógyszeralkalmazás,

l)79 a kizárólag orvostudományi kutatás keretében nyújtott ellátások,

m) a biztosított kísérőjének részére az egészségügyi szolgáltató által biztosított szállás és étkezés, kivéve, ha a biztosított a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerint fogyatékos személynek minősül,

n) a járművezetői alkalmassági vizsgálatok,

o) a lőfegyvertartásra vonatkozó orvosi alkalmassági vizsgálatok,

p) alkohol, illetve kábítószer hatása alatt állás esetén a detoxikálás,

q)80 hatósági eljárásban alkohol, illetve kábítószer szintjének kimutatása érdekében végzett vérvizsgálatok, vizeletvizsgálatok,

r) látlelet kiadása,

s) a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 307. §-ának (2) bekezdése szerinti, az alperes elmeállapotára vonatkozó szakorvosi véleményezés,

t)81 a biztosított nem kötelező védőoltással történő immunizálása, kivéve, ha a külön jogszabály szerinti védőoltás térítésmentes,

u) az a)–t) pontban meghatározott ellátások keretében, annak részeként kezdeményezett további járóbeteg-szakellátások.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott ellátások körébe tartozó beavatkozásokat az egészségbiztosításért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.82

(8)83

(9)84 A járóbeteg-szakellátást, valamint a fogászati alapellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató – e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott esetek kivételével – a biztosítottat kérésére köteles – magyar nyelven, közérthetően megfogalmazott – elszámolási nyilatkozatban tájékoztatni

a) a biztosított által igénybe vett ellátásról (az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló miniszteri rendelet szerinti OENO-kóddal együtt),

b) az a) pont szerinti ellátásért az egészségbiztosítási finanszírozás keretében az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló miniszteri rendelet alapján igényelhető legmagasabb finanszírozási összeg mértékéről,

c) az ellátásért fizetendő, a térítési díj ellenében igénybe vehető egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról szóló kormányrendelet szerinti térítési díjról, amennyiben az az ellátás igénybevételének feltétele.

(10)85 A fekvőbeteg-gyógyintézet a biztosítottat kérésére köteles az elbocsátásakor – magyar nyelven, közérthetően megfogalmazott – elszámolási nyilatkozatban tájékoztatni

a) a biztosított által igénybe vett ellátásról (az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló miniszteri rendelet szerinti BNO- és HBCs-kóddal együtt),

b) az a) pont szerinti ellátásért az egészségbiztosítási finanszírozás keretében az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló miniszteri rendelet alapján igényelhető legmagasabb finanszírozási összeg mértékéről,

c) az ellátási napok számáról,

d) az ellátásért fizetendő, a térítési díj ellenében igénybe vehető egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról szóló kormányrendelet szerinti térítési díjról, amennyiben az az ellátás igénybevételének feltétele.

(11)86 Az elszámolási nyilatkozatot egy példányban kell kiállítani, amelyen a kiállító orvos aláírásával igazolja, hogy a biztosított az abban megnevezett ellátást igénybe vette. Az aláírt elszámolási nyilatkozatot a biztosítottnak át kell adni, ennek tényét az egészségügyi szolgáltató elektronikus formában rögzíti.

(12)87

(13)–(14)88

18/A. §89 (1) Az egészségügyi és hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvény (a továbbiakban: Eüak.) szerinti, Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (a továbbiakban: EESZT) működtetője (a továbbiakban: működtető) biztosítja, hogy a beutaló elektronikus úton is kiállítható, valamint az EESZT útján továbbítható legyen.

(2) A működtető biztosítja, hogy a beutalásra jogosult, valamint a biztosított a beutaló szerinti egészségügyi szolgáltatás konkrét egészségügyi szolgáltatónál és időpontban történő igénybevételére vonatkozó igényét az EESZT útján terjessze elő, valamint ennek sikerességéről vagy sikertelenségéről az egészségügyi szolgáltató az EESZT útján tájékoztassa a beutalásra jogosultat, illetve a biztosítottat.

(3) A működtető az (1) és (2) bekezdésben foglaltakról nyilvántartást vezet. A nyilvántartás adatait a működtető az (1) bekezdés szerinti beutaló visszavonásától, felhasználásától vagy felhasználási idejének lejártától számított 5 év, illetve a (2) bekezdés szerinti foglalások időpontjától számított 5 év elteltével törli.

19. §90 (1)91 Az egészségügyi ellátás keretében a biztosított a kezelőorvos által gyógyító céllal rendelt, az egészségbiztosításért felelős miniszter által az adott ellátásra meghatározott finanszírozási eljárásrend, vizsgálati és terápiás eljárási rend, valamint rehabilitációs ellátási program szerinti szolgáltatásokra jogosult. Ha a biztosított állapota és a gyógyítás szempontjai azt szükségessé teszik, a kezelőorvos a finanszírozási eljárásrendben, a vizsgálati és terápiás eljárási rendben, valamint a rehabilitációs ellátási programokban foglaltaktól eltérhet.

(2)92 Amennyiben az adott ellátás tekintetében az egészségbiztosításért felelős miniszter nem határoz meg finanszírozási eljárásrendet, vizsgálati és terápiás eljárási rendet vagy rehabilitációs ellátási programot, a biztosított a kezelőorvos által gyógyító céllal rendelt, a szolgáltatónál rendelkezésre álló mindazon finanszírozott vizsgálati és terápiás ellátásra jogosult, amely egészségi állapotának lehetséges mértékű helyreállításához szükséges.

(3)93 Az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele során a biztosított a finanszírozott egészségügyi szolgáltató munkarendje alapján beosztott orvos helyett másik orvost igényelhet, amennyiben azt a biztosított egészségi állapota által indokolt ellátás szakmai tartalma és az ellátás sürgőssége nem zárja ki, azzal, hogy ezt a szabályt az egészségügyi szolgáltatónál nem munkaviszonyban, illetve közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott orvos választására is alkalmazni kell.

(4) A biztosított, amennyiben a vizsgálatok eredményét vitatja, vagy a javasolt vizsgálati, illetve terápiás módszerrel nem ért egyet, egy további orvosi szakvéleményre és javaslatra jogosult.

19/A. §94 (1) A gyógyító-megelőző eljárások során alkalmazott egészségügyi technológiák egészségbiztosítási finanszírozásba történő befogadása külön jogszabály szerinti eljárásban történik.

(1a)95 Az (1) bekezdés szerinti eljárásban a kérelmet – az egészségügyi technológiák egészségbiztosítási finanszírozásba történő befogadásának alapelveiről, feltételrendszeréről és részletes szabályairól, valamint a már befogadott technológiák körének felülvizsgálatáról és módosításáról szóló kormányrendeletben meghatározott adattartalmú nyomtatvány vagy elektronikus űrlap kitöltésével – papír alapon és elektronikus adathordozón is be kell nyújtani.

(1b)96 Ha a gyógyító-megelőző eljárások során alkalmazott egészségügyi technológiák egészségbiztosítási finanszírozásba történő előzetes befogadása iránti kérelem új eszközt nem igénylő új orvosi eljárásra irányul, az ügyintézési határidő hatvan nap.

(2) A gyógyító-megelőző eljárások során alkalmazott egészségügyi technológiák egészségbiztosítási finanszírozásba történő befogadásához kapcsolódó egyes eljárásokért – az egészségbiztosításért felelős miniszternek az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében meghatározott – igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(3)97 Az egészségügyi technológiák egészségbiztosítási finanszírozásba történő befogadására irányuló eljárásban, valamint a már befogadott technológiák egészségbiztosítási finanszírozásra való alkalmasságának megállapítására irányuló eljárásban hozott döntés ellen nincs helye fellebbezésnek.

(4)98 Az egészségbiztosítási szerv a technológia-befogadási eljárásra vonatkozó nyilvánosság biztosítása érdekében – a formai szempontból megfelelő kérelemhez kapcsolódóan – honlapján közzéteszi:

a) az eljárás megindításától számított 15 napon belül az eljárás megindításáról szóló hirdetményt, amely tartalmazza

aa) az ügy tárgyát és iktatási számát,

ab) a kérelem típusát és rövid leírását,

ac) a kérelmező ügyfél nevét, valamint eszköz esetén annak gyártóját,

ad) az adott ügytípusra irányadó ügyintézési határidőt,

b) a kérelem elbírálását követő hónap 5. napjáig a kérelmezővel való közlésen túl – tájékoztató jelleggel – az ügyben hozott jogerős határozat kivonatát, amely tartalmazza az a) pontban foglaltakon túl a

ba) a kérelem érdemi elbírálására vonatkozó döntést,

bb) a döntéshozatal helyét és idejét,

c) az eljárás során az ügyben kiadott végzések kivonatát, amely tartalmazza az a) pontban foglaltakon túl a végzés tárgyát és kiadásának rövid indoklását, illetve a végzés keltét.

20. §99 (1)100 A finanszírozási szerződés szerinti ellátásra kötelezett szolgáltató

a) a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátások elvégzését – amennyiben a biztosított egészségi állapota nem indokolja az azonnali ellátását, figyelemmel a (3) bekezdésben foglaltakra is – a (2) bekezdésben meghatározott esetben intézményi várólista alapján teljesíti,

b) a járóbeteg-szakellátások elvégzését a külön jogszabály szerinti betegfogadási lista alapján teljesíti,

és az a) és b) pont szerinti teljesítésről, valamint a (3a) bekezdés szerinti esetekről külön jogszabályban meghatározott módon rendszeres jelentést küld az a) pont tekintetében az országos várólista-nyilvántartást vezető szerv, a b) pont tekintetében az egészségbiztosító részére.

(2)101 Intézményi várólistát kell kialakítani

a) külön jogszabály szerinti ellátások esetén,

b) az a) pont hatálya alá nem tartozó esetben akkor, ha a biztosított ellátására tartós kapacitáshiány miatt nincs lehetőség.

(2a)102 Amennyiben a kezelőorvos a biztosított részére az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak szerinti ellátást rendel, az egészségügyi szolgáltató külön jogszabályban foglaltak szerint jelzi ennek tényét az intézményi várólistákkal kapcsolatos adatok országos nyilvántartását (a továbbiakban: országos várólista-nyilvántartás) vezető szerv részére és egyidejűleg továbbítja számára a biztosított 20/A. § (1) bekezdése szerinti személyazonosító adatait, a szükséges ellátás megjelölésével.

(2b)103 Amennyiben a biztosított – az országos várólista-nyilvántartást vezető szerv erre irányuló vizsgálatának eredménye szerint – a rendelt ellátás tekintetében nem szerepel egyetlen intézményi várólistán sem, az országos várólista-nyilvántartást vezető szerv a 20/A. § (5) bekezdése szerinti egyedi azonosítót generál a biztosított számára, és a külön jogszabályban foglaltak szerint megküldi azt az intézményi várólistát vezető szolgáltatónak.

(3)104 A biztosított az ellátásra az intézményi várólistára, illetve a betegfogadási listára történő felkerülés időpontja szerint jogosult.

(3a)105 A (3) bekezdés alapján meghatározott időponttól eltérni

a) az ellátás szakmai indokoltsága alapján,

b) az ellátás várható eredménye alapján,

c) a (4) bekezdés szerinti esetben,

d) az azonnali ellátásnak a biztosított állapota miatti indokoltsága esetén,

e) a biztosított hátrányára a biztosított kérése alapján

lehet. Az eltérés lehetőségének feltételeit és szabályait az egészségbiztosításért felelős miniszter rendeletben határozza meg.

(3b)106 A finanszírozási szerződéssel rendelkező egészségügyi szolgáltatónál a biztosítottnak nem minősülő betegek ellátása – a sürgős szükség esetének kivételével – nem eredményezheti a biztosítottak – várólista illetve betegfogadási lista szerinti – várakozási idejének meghosszabbodását.

(3c)107 A (3a) bekezdés e) pontja szerinti esetben a biztosítottat intézményi előjegyzési listára kell felvenni.

(4)108 A keresőképtelen biztosítottat – a (3) bekezdés szerinti miniszteri rendeletben meghatározott esetben – a beutaló orvos kezdeményezése alapján az ellátásra kötelezett szolgáltató az (1) bekezdés b) pontja szerinti ellátások tekintetében a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően – a várólista alapján nyújtható ellátások szabályairól szóló kormányrendeletben foglaltak figyelembevételével – köteles soron kívül fogadni, amennyiben a keresőképtelen biztosított az ellátást a keresőképtelenségét okozó betegsége miatt diagnosztikus vagy terápiás célból veszi igénybe. A keresőképtelenség miatti soron kívüli ellátás nem előzheti meg a (3) bekezdés szerinti szakmai indokoltság, valamint az ellátás várható eredménye miatti soron kívüli ellátásokat.

(5)109 A transzplantációs várólistára való felvételre jogosult:

a) a Tbj. 5. §-a szerinti biztosított,

b)110 a Tbj. 16. § (1) bekezdése alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy, ide nem értve a Tbj. 16. § (1) bekezdés p) pontja alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosultakat,

c)111 az a)–b) pont hatálya alá nem tartozó személyek közül az, akinek egészségbiztosítója az ellátás igénybevételét az uniós rendeletek, illetve kétoldalú egyezmény alapján előzetesen, vagy az egyezményben meghatározottak szerint engedélyezte.

(6)112 A biztosított jogosult a kezelőorvosánál mindazon vizsgálatok kezdeményezésére és – a kezelőorvos javaslata alapján – elvégeztetésére, amelyek a várakozás sorrendjét befolyásoló egészségi állapotváltozás megállapításához szükségesek.

(7)113 Az országos várólista-nyilvántartást vezető szerv kezdeményezésére az egészségügyi államigazgatási szerv köteles megvizsgálni, hogy az egészségügyi szolgáltató megfelel-e a működési engedély kiadásának feltételéül külön jogszabályban meghatározott szakmai minimumfeltételeknek, amennyiben a várólista hossza szakember, gép, műszer, orvostechnikai eszköz hiánya miatt aránytalanul eltér az országos átlagtól.

(7a)114 Az egészségügyi államigazgatási szerv a (7) bekezdés szerinti vizsgálat eredményéről 15 napon belül tájékoztatja az országos várólista-nyilvántartást vezető szervet.

(7b)115 Amennyiben a várólisták hossza egyes ellátások esetében aránytalanul eltér egymástól, az országos várólista-nyilvántartást vezető szerv kezdeményezheti az egészségügyi államigazgatási szervnél az érintett egészségügyi szolgáltató kapacitásainak és ellátási területének a külön törvény szerinti módosítását.

(7c)116

(8)117 A biztosítottat a várólistáról vagy betegfogadási listáról törölni kell, ha egészségi állapotában olyan változás áll be, amely az adott beavatkozás elvégzését véglegesen lehetetlenné vagy orvosszakmai szempontból indokolatlanná teszi.

(9)118 Az intézményi várólistát vezető személy gondoskodik a biztosított intézményi várólistára történő felvételéről és az intézményi előjegyzési listából történő egyidejű törléséről, ha az intézményi várólista szerint adható legkorábbi időpont eléri vagy meghaladja a beteg kérésére az intézményi előjegyzési listában rögzített időpontot.

(10)119 Az intézményi előjegyzési lista tekintetében a (3c) és (9) bekezdésben nem szabályozott kérdésekben a (2)–(2b), (3b), (6) és (8) bekezdésében, valamint a 20/A. § (1)–(6) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

20/A. §120 (1)121 A várólista az adott egészségügyi ellátásra besorolt biztosítottak legfontosabb személyazonosító adatait (családi és utónév, anyja neve, nem, születési év, lakóhely, társadalombiztosítási azonosító jel), az ellátásra való jogosultság sorrendjét, valamint az ellátás várható, illetve – amint ismertté válik – pontosan meghatározott időpontját tartalmazza. A biztosítottak egyéb adatait az egészségügyi dokumentáció tartalmazza. A várólistán szereplő adatokat és a biztosítottak egyéb adatait az egészségügyi és személyazonosító adatok kezelésére vonatkozó jogszabályokban meghatározott rendelkezések szerint kell kezelni.

(2) A központi várólistát kormányrendeletben kijelölt szerv működteti. A kormányrendeletben kijelölt szerv a működtetéshez a külön jogszabályban meghatározott közreműködőt vehet igénybe. Az intézményi várólistát az adott ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató szervezeti és működési szabályzatában e feladatra kijelölt személy vezeti.

(3)122 A várólista adatai – kizárólag személyazonosításra alkalmatlan módon – intézményi várólista esetében az ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató honlapján, központi várólista esetén a kormányrendeletben kijelölt szerv honlapján megtekinthetőek, ebben a formájukban nyilvánosak. A transzplantációs várólista kivételével az ellátás igénybevételének várható időpontját is közzé kell tenni. Az egészségbiztosító honlapjáról a kormányrendeletben kijelölt szerv honlapjának közvetlenül elérhetőnek kell lennie.

(4) A várólista adatait a honlapon – folyamatosan, de legkésőbb a változást követő 3 napon belül – úgy kell közzétenni, hogy abból egyértelműen megállapítható legyen az adott biztosított számára a várólistán elfoglalt helye. A közzétételre vonatkozó részletes szabályokat az egészségbiztosításért felelős miniszter rendeletben határozza meg.

(5)123 A (3) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása érdekében a központi várólista tekintetében a kormányrendeletben kijelölt szerv, az intézményi várólista tekintetében az országos várólista-nyilvántartást vezető szerv egyedi azonosítót határoz meg. Az egyedi azonosító nem tartalmazhat a biztosított egészségügyi és személyazonosító adataival összefüggő, továbbá a várólistára, intézményi előjegyzésre történő felvétel időpontjára vonatkozó adatot. Az egyedi azonosítót az azt meghatározó szerv a biztosított kezelőorvosa útján közli a biztosítottal.

(6) Az egyedi azonosító tartalmára vonatkozó szabályokról a biztosítottat kezelőorvosa tájékoztatja. Amennyiben a kormányrendeletben kijelölt szerv, illetve az egészségügyi szolgáltatónál az intézményi várólista kezeléséért felelős személy észleli, hogy az adott várólistára érkező egyedi azonosító egy másik, az adott várólistán levő biztosított egyedi azonosítójával megegyezik, akkor a később beérkezett egyedi azonosítót olyan sorszámmal látja el, amely egyértelműen alkalmas az egyedi azonosítók megkülönböztetésére. Erről a biztosítottat a kezelőorvos útján a kormányrendeletben kijelölt szerv, illetve az intézményi várólista kezeléséért felelős személy tájékoztatja.

(7)124 A betegfogadási lista az adott egészségügyi ellátásra előjegyzett biztosítottak családi és utónevét, társadalombiztosítási azonosító jelét valamint az ellátásra történő jelentkezés és az ellátás igénybevételének pontosan meghatározott időpontját és helyét tartalmazza.

(8)125 A betegfogadási lista külön jogszabályban meghatározottak szerint összesített statisztikai adatait – kizárólag személyazonosításra alkalmatlan módon – az egészségbiztosító honlapján közzé kell tenni.

(9)126 Az országos várólista-nyilvántartás az intézményi várólista alapján ellátást igénybe vevő biztosítottnak az (1) bekezdés szerinti személyazonosító adatait, egyedi azonosítóját, az igénybevételre kerülő ellátás megjelölését, az ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató megnevezését és az ismertté válása esetén az ellátás igénybevételének időpontját tartalmazza. Az országos várólista-nyilvántartás az adatokat betegútszervezés céljából az ellátás elvégzésének az ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató általi – külön jogszabályban foglaltak szerinti – jelentéséig tartalmazhatja. Betegútelemzés és a kapacitáskihasználtság elemzése céljából személyazonosításra alkalmatlan módon további négy évig kezelhetőek az adatok.

(10)127 Ha a 30. § (1) bekezdése szerinti szerződéssel rendelkező egészségügyi szolgáltató nem teljesíti a várólistával, intézményi előjegyzéssel, illetve betegfogadási listával kapcsolatos – jogszabályon vagy az egészségbiztosítóval kötött szerződésén alapuló – nyilvántartási, jelentési vagy adatszolgáltatási kötelezettségét, az egészségbiztosító az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásáról szóló kormányrendeletben meghatározott mértékben és ideig visszatartja az egészségügyi szolgáltatót megillető finanszírozásnak a kötelezettségszegéssel érintett részét, illetve az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásáról szóló kormányrendeletben meghatározott összeggel csökkenti az egészségügyi szolgáltatót megillető finanszírozást a kötelezettségszegés megszüntetéséig.

2. CÍM

Árhoz nyújtott támogatással igénybe vehető
szolgáltatások

21. §128 (1) A biztosított jogosult a járóbeteg-ellátás keretében gyógyászati céllal rendelt gyógyszer, különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás árához, illetőleg a fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelés alatt számára rendelt végleges gyógyászati segédeszköz árához, továbbá a gyógyászati segédeszköz javítási és kölcsönzési díjához nyújtott támogatásra, amennyiben

a)129 árához

aa)130 forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszer esetében az egészségbiztosító,

ab)131 magisztrális gyógyszerek esetében a külön jogszabály,

támogatást állapít meg,

b)132 azt a finanszírozott egészségügyi szolgáltató e jogosultságra kijelölt orvosa, illetve az egészségbiztosítóval e jogosultságra szerződést kötött orvos rendeli, és

c)133 a rendelés a (4) bekezdésben foglaltak szerint történik, és

d)134 az adott gyógyászati segédeszköz árához, illetve kölcsönzési díjához az egészségbiztosító a külön jogszabályban meghatározott eljárásrend szerint támogatást állapít meg, továbbá javítási díjához, illetőleg a gyógyászati ellátás árához külön jogszabály támogatást rendel, és

e)135 a gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásba történő befogadásáról, támogatással történő rendeléséről, forgalmazásáról, javításáról és kölcsönzéséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott egyes gyógyászati segédeszköz kiszolgáltatásához az egészségbiztosító ellenőrző főorvosa a miniszteri rendeletben foglaltak szerint ellenjegyzésével hozzájárult, és

f)136 a kiszolgálásra, kölcsönzésre vagy javításra az egészségbiztosítóval e feladatra szerződött (a továbbiakban: szerződött) forgalmazónál vagy gyártónál kerül sor.

(2)137 A biztosított az (1) bekezdésben foglaltakon túl akkor is jogosult a külön jogszabályban meghatározott gyógyászati segédeszköz árához nyújtott támogatásra, ha annak kiszolgáltatására egészségügyi ellátás keretében a külön jogszabályban meghatározott egészségügyi szolgáltatónál kerül sor.

(3)138 Amennyiben a biztosított a gyógyászati segédeszköz árához, kölcsönzési díjához társadalombiztosítási támogatást vett igénybe, köteles az eszköz használata során a tőle elvárható gondossággal eljárni, az eszközt rendeltetésszerűen használni, valamint az eszköz állagának megóvására törekedni.

(4)139 Gyógyszer, különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás társadalombiztosítási támogatással történő rendelése során, illetve gyógyászati segédeszköz javításának és kölcsönzésének társadalombiztosítási támogatással történő rendelése során

a) a rendelésre vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak, és

b) a finanszírozási eljárásrendekben, ennek hiányában az érvényes szakmai protokollokban foglaltaknak, vagy

c) az a) és b) pontban foglaltak hiányában az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 119. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt szakmai előírásoknak

megfelelően kell eljárni.

(5)140

21/A. §141 (1)142 Az egészségbiztosító által – a külön jogszabály szerint – kiemelt, indikációhoz kötött támogatásban részesített gyógyszerért a biztosított dobozonként a külön jogszabályban meghatározott összegű díjat fizet.

(2) A 21. § (1) bekezdés ab) pontjában meghatározott magisztrális gyógyszerek árához nyújtott támogatás megállapítására vonatkozó szabályokat külön jogszabály állapítja meg.

Utazási költségtérítés

22. § (1)143 A járóbeteg-szakellátásra, a fekvőbeteg-gyógyintézetbe, továbbá gyógyászati ellátásra, rehabilitációra beutalt biztosítottat utazási költségeihez támogatás illeti meg,

a) ha orvosszakértői vizsgálatra utalták vagy rendelték be; vagy

b) ha a beutalás olyan egészségügyi szolgáltatóhoz történik,

ba) amely a biztosított területi ellátására kötelezett, vagy

bb) amely a ba) pont szerinti egészségügyi szolgáltatónál a biztosított lakóhelyéhez (tartózkodási helyéhez) közelebb esik, ha az oda történő beutalásba a biztosított beleegyezett; vagy

c) a megfelelő feltételekkel rendelkező, bármely más – a biztosított lakóhelyéhez (tartózkodási helyéhez) legközelebb eső – egészségügyi szolgáltatóhoz történő beutalás esetén, ha az egészségügyi szolgáltató által nyújtott ellátás biztosítására a b) pont szerinti egészségügyi szolgáltatók szakmai indokok alapján nem alkalmasak.

(2) Amennyiben a biztosított az (1) bekezdésben említett egészségügyi ellátást azért veszi beutaló nélkül igénybe, mert egészségi állapota az azonnali ellátását indokolta, az egészségügyi szolgáltatótól otthonába (tartózkodási helyére) történő utazási költségeihez való támogatásra jogosult.

(3)144 A biztosított a gyógyászati segédeszköz próbájával, illetve kiszolgáltatásával kapcsolatos utazási költségeinek támogatására akkor jogosult, ha a gyógyászati segédeszközt a tartózkodási helyéhez legközelebb eső, a rendelt gyógyászati segédeszköz kiszolgáltatására az egészségbiztosítóval szerződött forgalmazónál szerzi be.

(4)145 A fogyatékos gyermek korai fejlesztését és gondozását, fejlesztő felkészítését nyújtó intézmény igénybevételével kapcsolatban felmerült utazási költségekhez támogatás jár.

(5)146 A betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló szervezett szűrővizsgálat igénybevételével kapcsolatban felmerült utazási költséghez támogatás jár. A biztosított a támogatásra akkor jogosult, ha a jogszabályban meghatározott szűrővizsgálatot behívás alapján vette igénybe.

(6)147 Az utazási költséghez nyújtott támogatás a külön jogszabályban foglaltak szerint illeti meg

a) a 16 éven aluli gyermek kísérőjét,

b) a 16 éven felüli biztosított kísérőjét, amennyiben egészségi állapota miatt a kíséretet a beutaló orvos szükségesnek tartja.

(7)148 Helyi utazás költségeihez támogatás nem jár.

(8)149 Az utazási költséghez nyújtott támogatás mértékét és módját külön jogszabály tartalmazza.

3. CÍM

A biztosított által részleges térítés mellett igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások

23. § A biztosított részleges térítés mellett jogosult

a) 18 éves életkor alatt fogszabályozó készülékre;

b)150

c)151 a rágóképesség helyreállítása érdekében miniszteri rendeletben meghatározott típusú fogpótlásra;

d)–e)152

f)153

g)154

h)155

i)156

j)157

k)158 külsődleges nemi jellegek megváltoztatására irányuló beavatkozásra, kivéve, ha fejlődési rendellenesség miatt a genetikailag meghatározott nem külsődleges jegyeinek kialakítása a cél;

23/A. §159 A biztosított kiegészítő térítési díj mellett jogosult

a)160

b) az egészségügyi ellátás keretében saját kezdeményezésére igénybe vett egyéb kényelmi szolgáltatásokra, és

c) amennyiben állapota indokolja, az e feladatra finanszírozott szolgáltatónál ápolás céljából történő elhelyezésre és ápolásra, ideértve a szükséges gyógyszereket és az étkezést is.

24. § (1)161 A biztosított által is csak részleges vagy kiegészítő térítési díj megfizetése mellett igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások díját arra tekintettel kell megállapítani, hogy az adott ellátás keretében a biztosított részére nyújtanak-e olyan szolgáltatást, amelyre a biztosított térítésmentesen jogosult.

(2)162 Az e fejezetben foglaltak szerint megállapított részleges és kiegészítő térítési díjak az egészségügyi szolgáltató bevételét képezik azzal, hogy a szolgáltató a finanszírozási szerződés alapján nem számolhatja el a részleges térítési díj ellenében nyújtott szolgáltatás részleges térítési díjjal fedezett részét.

(3)163

(4)164 A finanszírozott egészségügyi szolgáltató a 23/A. § b) pontja alapján a biztosított részére – annak kezdeményezése alapján, az egészségügyi ellátás szakmai színvonalának érintése nélkül – kiegészítő térítési díj ellenében egyéni igénye szerinti étkezést, valamint az egészségi állapota által nem indokolt, a 14. § (2) bekezdés f) pontja szerinti elhelyezéstől eltérő, az intézmény e célra kijelölt részlegében magasabb színvonalú elhelyezést nyújthat, amennyiben

a) a többletszolgáltatáshoz szükséges feltételek rendelkezésre állnak,

b) a biztosított az egészségügyi szolgáltatónál az ellátást a többletszolgáltatás nélkül is igénybe vehetné, és

c) az egészségügyi szolgáltató a többletszolgáltatás nyújtása mellett a finanszírozási szerződése szerinti kapacitáson folyamatosan és teljeskörűen tud ellátást nyújtani.

25. § (1)165 Az egészségügyi szolgáltató jól látható helyen kifüggeszti a térítési díjak feltüntetésével a szolgáltatónál térítési díj fizetése mellett igénybe vehető szolgáltatások jegyzékét, továbbá a szolgáltatás megkezdése előtt a biztosítottat tájékoztatja az indokolt és az általa igényelt térítésköteles szolgáltatások díjáról.

(2)166 A (3) bekezdésben említett szolgáltatások kiegészítő térítési díját a szolgáltató állapítja meg azzal, hogy ez nem tartalmazhat az ellátással kapcsolatban olyan beavatkozásra számított díjat, amelyet a biztosított térítésmentesen jogosult igénybe venni.

(3)167 A (2) bekezdésben foglaltak alapján a kiegészítő térítési díj számításánál

a)168

b)169

c)170 a 24. § (4) bekezdésben foglalt egyéni igény szerinti étkezés tekintetében az intézeti nyersanyagnorma és a többlet-nyersanyagköltség különbözetét

kell alapul venni.

(4)171 A 24. § (4) bekezdésében foglalt magasabb színvonalú elhelyezés tekintetében a szolgáltató ápolási naponkénti díjat állapít meg.

(5)172 A részleges térítési díjat a térítési díj ellenében igénybe vehető egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról szóló kormányrendelet állapítja meg a 23. § a), c) és k) pontjában, valamint a 23/A. § c) pontjában foglalt ellátások tekintetében.

(6)173

4. CÍM

Méltányosságból igénybe vehető
egészségügyi szolgáltatások

26. § (1)174 Az egészségbiztosító – az E. Alap költségvetésében meghatározott keretek között – méltányosságból

a)175 a Magyarországon szakmailag elfogadott, de a finanszírozásba még be nem fogadott eljárások, a befogadott egészségügyi szolgáltatás befogadástól eltérő alkalmazása, illetve a biztosított által részleges, illetve kiegészítő térítési díj megfizetése mellett az egészségbiztosítás terhére igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások térítési díját vagy annak egy részét átvállalhatja,

b)176

c)177 támogatást nyújthat a társadalombiztosítási támogatással nem rendelhető allopátiás gyógyszer, különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszer, gyógyászati segédeszköz árához,

d)178 támogatást nyújthat méltányosságból már támogatott gyógyászati segédeszköz javítási díjához,

e)179 támogatást nyújthat már támogatott, egyedi méretvétel alapján gyártott gyógyászati segédeszköz alkatrészének cseréjéhez, amennyiben a cserét a beteg testi állapotában bekövetkezett változás indokolja.

(2)180 Az egészségbiztosító méltányosságból a gyógyászati segédeszközök árához a külön jogszabályban foglaltaktól eltérő gyakorisággal támogatást nyújthat.

(2a)181 Az egészségbiztosító méltányosságból – az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott eszközök esetében – a támogatással rendelhető gyógyászati segédeszköz árához az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott indikációtól és ahhoz tartozó kiegészítő feltételektől eltérően támogatást nyújthat.

(2b)182 Az egészségbiztosító méltányosságból – az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott eszközök esetében – gyógyászati segédeszköz kölcsönzési díjához támogatást nyújthat.

(3)183 A méltányossági jogkör gyakorlása nem terjed ki

a)184 a 23/A. § b) pontja alapján, valamint

b) a szakmai szempontok figyelembevételével összeállított várólista alapján

igénybe vehető ellátásokra,

c)185

d) az (1) bekezdés c) pontja szerinti gyógyászati segédeszközre, amennyiben a biztosított adott indikációban a gyógyászati segédeszközt – külön jogszabály alapján – támogatással kölcsönzi.

(4)186 Nem nyújtható az (1) bekezdés c) pontja szerinti támogatás

a)187 olyan gyógyszerhez, amelyre vonatkozóan a Gyftv. szerinti támogatásba való befogadást a méltányossági kérelem benyújtását megelőző 5 évben kérelmezte, és az egészségbiztosítási szerv elutasító határozatot hozott, kivéve, ha az elutasítás költségvetési fedezet hiányán alapult,

b)188 olyan, Magyarországon az adott indikációra forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező gyógyszerhez, amely esetén

ba) a kérelem benyújtása hónapját megelőző hónap kezdőnapját közvetlenül megelőző tizenkét hónapban az azonos hatóanyag-tartalmú gyógyszerekkel méltányosság alapján kezelt betegek száma elérte az 50 főt, vagy

bb) egy beteg tekintetében elérte az engedély időtartamára vonatkozóan a 8 millió Ft támogatás összeget,

kivéve azon gyógyszereket, melyekre vonatkozó azonos indikációs területre benyújtott társadalombiztosítási támogatás iránti kérelem elbírálása az egészségbiztosítási szervnél már folyamatban van,

c)189 a 3000 forint havi terápiás költséget el nem érő készítményekre.

(5)190 Az (1) bekezdés alapján méltányosságból támogatás

a)191 gyógyszerhez az E. Alap gyógyszertámogatás jogcímcsoport előirányzatának a különös méltánylást érdemlő körülmények esetén felhasználható összeg időarányos részének terhére,

b) gyógyászati segédeszközhöz az E. Alap Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport előirányzatának a különös méltánylást érdemlő körülmények esetén felhasználható összeg időarányos részének terhére

nyújtható.

Amennyiben a méltányosságból megítélt támogatás adott hónapban meghaladja az a), illetve b) pontban meghatározott keretet, az a következő havi időarányos részt terheli.

26/A. §192 (1) A Magyarországon, vagy az Európai Bizottság által forgalomba hozatalra engedélyezett, korábban még nem kérelmezett hatóanyagú vagy indikációjú gyógyszer

a) amellyel kezelendő betegek száma várhatóan évente meghaladja a 15 főt, vagy

b) amelynek napi terápiás költsége meghaladja termelői vagy import beszerzési áron számítva a 15 000 Ft-ot,

méltányosságból a (2)–(7) bekezdésben foglaltaknak megfelelően támogatható.

(2) Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) az (1) bekezdés szerinti gyógyszer méltányosságból történő támogatására irányuló, a 26. § (1) bekezdés c) pontja szerinti kérelem beérkezését követően kikéri az Országos Gyógyszerterápiás Tanács (a továbbiakban: OGYTT) véleményét. Az OGYTT vizsgálja az adott gyógyszeres terápiától várható egészségnyereséget, a várható betegek összes számát, az egy főre és egy terápiás ciklusra jutó kezelés költségét, a rendelkezésre álló támogatási keretet és javaslatot tesz arra, hogy indokoltnak tartja-e egyedi méltányossági regiszter indítását az adott gyógyszerrel kezelendő betegek számára és javaslatot tesz az egyedi méltányossági regiszter működtetésének alábbi feltételeire:

a) a betegbeválasztás feltételei,

b) a terápia eredményességének értékeléséhez szükséges betegszám, a regiszter vezetésének időtartama,

c) a diagnózis felállításához, a kezelés végzéséhez, a terápiaeredményesség vizsgálatához szükséges személyi és tárgyi feltételek,

d) a regiszterben rögzítendő adatok köre, valamint

e) a terápia eredményesség időbeni követésének feltételei.

(3) Ha az OGYTT egyedi méltányossági regiszter indítását tartja indokoltnak, az OEP az OGYTT által tett javaslatok alapján indítja el az egyedi méltányossági regisztert.

(4) Az (1) bekezdés szerinti korábban még nem kérelmezett hatóanyagú vagy indikációjú gyógyszerre kizárólag az egyedi méltányossági regiszter felállításáig nyújtható méltányosságból támogatás a 26. § szerint. Ezt követően az adott gyógyszer kizárólag a meghatározott időtartamra létrehozott egyedi méltányossági regiszterbe történő bevonással támogatható, oly módon, hogy az egyedi méltányossági regiszterbe vont gyógyszerek forgalombahozatali engedély jogosultja támogatásvolumen-szerződést köt az OEP-pel.

(5) A (3) bekezdés szerinti esetben az OEP tájékoztatja az adott gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultját arról, hogy a gyógyszeres terápia tekintetében egyedi méltányossági regisztert indít.

(6) Az OEP értesíti a beteg kezelőorvosát arról, hogy a beteg az egyedi méltányossági regiszterbe felvételre került. A kezelőorvos a kezelés során, valamint a kezelés lezárultakor az OEP által meghatározott időközönként kiértékelő jelentést küld az OEP-nek az adott beteg állapotáról, illetve a kezelés eredményességéről.

(7) Az OEP az egyedi méltányossági regiszterbe rögzített adatok alapján a gyógyszeres terápiák eredményességét értékeli, amely értékelést figyelembe veszi az adott gyógyszer későbbiekben beérkező egyedi méltányossági vagy támogatási kérelmeinek elbírálása során. Ha az OEP az értékelés alapján az egyedi méltányossági regiszterbe vont gyógyszer eredményes és hatékony alkalmazhatóságát állapítja meg, úgy az egészségbiztosításért felelős miniszternek javaslatot tehet a gyógyszer támogatásba való befogadásához szükséges rendeletmódosításra.

(8) Az OEP a (7) bekezdés szerinti értékelést megküldi az OGYTT-nek és a gyógyszer forgalomba hozatali engedély jogosultjának.

26/B. §193 (1) Az OEP – a 26/A. § alapján támogatott gyógyszerek kivételével – minden év január 31-ig felülvizsgálja a 26. § (1) bekezdés c) pontja alapján egyedi méltányosságból támogatott gyógyszerek körét, az egyes gyógyszerekkel kezelt betegek számát, a kifizetett társadalombiztosítási támogatás összegét.

(2) Azon Magyarországon, vagy az Európai Bizottság által forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszerek vonatkozásában, melyek esetében az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálatot megelőző naptári évben több, mint 15 beteg méltányossági támogatásban részesült, vagy melyek napi terápiás költsége meghaladja a 15 000 Ft-ot, az OEP a 26/A. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kikérheti az OGYTT véleményét egyedi méltányossági regiszter indításának szükségességét illetően.

(3) Ha az OGYTT egyedi méltányossági regiszter indítását tartja indokoltnak, az OEP az OGYTT által tett javaslatok alapján indítja el az egyedi méltányossági regisztert. Ebben az esetben az adott gyógyszerre méltányosságból támogatás a 26/A. § (4) bekezdésében foglaltak alapján nyújtható.

(4) Az e § alapján indított egyedi méltányossági regiszterre vonatkozóan alkalmazni kell a 26/A. § (2)–(8) bekezdését.

5. CÍM

Külföldön történő gyógykezelés

27. §194 (1)195 Amennyiben a biztosított – ide nem értve a megállapodás alapján egészségügyi ellátásra jogosultakat – EGT tagállam területén kívüli állam (a továbbiakban: harmadik állam) területén átmenetileg tartózkodik munkavállalás, tanulmányok folytatása vagy egyéb jogcímen és a 12–14. §-okban, továbbá a 15. § (1) bekezdésében meghatározott valamely egészségügyi szolgáltatást – a feltétlenül szükséges mértékig –, továbbá sürgősségi betegszállítást azért vesz igénybe harmadik állam területén lévő tartózkodási helyén, mert annak elmaradása az életét vagy testi épségét súlyosan veszélyezteti, illetve maradandó egészségkárosodáshoz vezetne, az egészségbiztosító a felmerült és igazolt költségeket az igénybevétel idején érvényes belföldi költség mértékének megfelelő összegben, sürgősségi betegszállítás esetén a számla szerinti összegnek a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, az igénybevételkor érvényes középárfolyamon számított forint összegben megtéríti.

(2)196 Amennyiben a biztosított munkáltatója a Tbj. szerinti biztosítási jogviszony fenntartása mellett egybefüggően három hónapot meghaladó időtartamra a biztosítottat harmadik állam területén foglalkoztatja, és ez idő alatt a biztosított, illetve a vele együtt harmadik állam területén tartózkodó eltartott házastársa és gyermeke a 12–14. §-okban, továbbá a 15. § (1) bekezdésében meghatározott valamely egészségügyi szolgáltatást, továbbá sürgősségi betegszállítást indokoltan vesz igénybe harmadik állam területén lévő tartózkodási helyén, az egészségbiztosító a felmerült és igazolt költségeket, az igénybevétel idején érvényes belföldi költség mértékének megfelelő összegben, sürgősségi betegszállítás esetén a számla szerinti összegnek a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, az igénybevételkor érvényes középárfolyamon számított forint összegben megtéríti.

(3)197 A biztosított – ide nem értve a megállapodás alapján egészségügyi ellátásra jogosultakat – egészségügyi szolgáltatást vehet igénybe EGT tagállamban az uniós rendeletek, nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó állam területén a nemzetközi egyezmény rendelkezései szerint, valamint az Európai Unió más tagállamában a határon átnyúló egészségügyi ellátás keretében. Amennyiben a biztosított mind az uniós rendeletek alapján, mind a határon átnyúló egészségügyi ellátás keretében jogosult egészségügyi ellátásra, a biztosított eltérő rendelkezése hiányában az uniós rendeleteket kell alkalmazni.

(4) A (2) bekezdés szerinti foglalkoztatás esetében a biztosított és a vele együtt ott tartózkodó eltartott házastársa és gyermeke nem Magyarországon történő egészségügyi ellátása akkor fogadható el indokoltan igénybe vettnek, ha eleget tettek a külön jogszabályban foglaltak szerint a nem Magyarországon történő munkavégzésre való alkalmasság megállapítását célzó orvosi vizsgálati kötelezettségüknek.

(5)198 A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló tartósan harmadik államban foglalkoztatott biztosított, a vele együtt ott tartózkodó eltartott házastársa, élettársa és gyermeke által indokoltan igénybe vett egészségügyi ellátás külföldön felmerült és igazolt költségének 85 százalékát az egészségbiztosító megtéríti. Amennyiben a Magyarországon történő ellátás és a haza- és visszaszállítás vagy utazás együttes költsége nem éri el a külföldi ellátás költségeinek 85 százalékát, az egészségbiztosító a haza- és visszaszállítás vagy utazás költségét teljes mértékben megtéríti. Amennyiben az e bekezdés hatálya alá tartozó személy – a sürgős szükség esetét kivéve – az ellátás céljából történő haza- és visszaszállítást vagy utazást nem vállalja, az egészségbiztosító a külföldön igénybe vett ellátás költségeit a belföldi költségmértéknek megfelelően téríti meg.

(6)199 A határon átnyúló egészségügyi ellátás keretében, ha a biztosított – ide nem értve a megállapodás alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosultakat – a II. fejezet 1–3. címében meghatározott egészségügyi szolgáltatásokat vesz igénybe, ugyanolyan jogállással rendelkezik, mintha hasonló helyzetben Magyarországon vett volna igénybe egészségügyi ellátást. Az egészségbiztosító az ellátás hitelt érdemlően igazolt tényleges költségét téríti meg azzal, hogy az egészségbiztosító által fizetendő térítés összege nem haladhatja meg az igénybevétel idején az ellátásra vonatkozó magyarországi közfinanszírozott ellátás belföldi költségének mértékét. A biztosított – ide nem értve a megállapodás alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosultakat – ezen egészségügyi szolgáltatások közül csak előzetes engedély alapján jogosult a külföldi gyógykezelések rendjéről szóló kormányrendeletben meghatározott ellátások igénybevételére. Amennyiben a biztosított olyan ellátást kíván igénybe venni, amely a magyarországi jogszabályok alapján beutalóhoz kötött, a költség megtérítésének további feltétele, hogy a biztosított az ellátásra rendelkezzen az ellátásra vonatkozó és a jogszabályoknak megfelelő módon kiállított beutalóval.

(7)200 A (3) bekezdéstől eltérően a közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló tartósan valamely EGT tagállamban foglalkoztatott biztosított, a vele együtt ott tartózkodó eltartott házastársa, élettársa és gyermeke választhat, hogy a kiküldetés helye szerinti EGT tagállamban az egészségügyi szolgáltatást az uniós rendeletek rendelkezései szerint veszi igénybe, vagy az általa igénybe vett egészségügyi ellátás költségeinek (5) bekezdés szerinti megtérítését kéri az egészségbiztosítótól.

(8)201 Az (1)–(2) és (6) bekezdés szerinti belföldi költségek – ideértve az egészségbiztosításért felelős miniszter által elismert határon átnyúló egészségügyi együttműködés keretében nyújtott szolgáltatások költségeit is – megtérítésének módját és feltételeit a kormány rendeletben állapítja meg.

(9)202 A határon átnyúló egészségügyi szolgáltatói és szolgáltatási együttműködések finanszírozásának részletes szabályait a kormány rendeletben állapítja meg. A határon átnyúló egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó együttműködési megállapodásokat az egészségbiztosításért felelős miniszter tájékoztatóban teszi közzé.

(10)203 Amennyiben a biztosított valamely EGT tagállam területén ellátást vesz igénybe, az egészségbiztosító engedélyezheti a magyarországi egészségügyi szolgáltatóhoz történő szállítás megtérítését.

(11)204 A biztosított által valamely EGT tagállam területén történő ideiglenes tartózkodása során igénybe vett egészségügyi szolgáltatásra – az uniós rendeletek szerint – jogosító, az egészségbiztosító által kibocsátott Európai Egészségbiztosítási Kártyát (a továbbiakban: EU-Kártya), illetve az azt helyettesítő nyomtatványt az egészségbiztosító a biztosított kérelmére, a (12) bekezdésben foglaltak kivételével díjmentesen, a külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével bocsátja a biztosított rendelkezésére.

(12)205 Az EU-Kártya kiadásáért az általános tételű eljárási illetéknek megfelelő összegű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie a biztosítottnak, ha annak kiadása a még érvényes EU-Kártyának a jogosult birtokából való kikerülése (lopás, elvesztés, megsemmisülés) vagy megrongálódása miatt vált szükségessé.

28. §206 (1) A Magyarországon nem hozzáférhető gyógyító eljárások más országban való igénybevételéhez a biztosítottaknak – ide nem értve a megállapodás alapján egészségügyi ellátásra jogosultakat – az E. Alap terhére támogatás nyújtható.

(2) Az egészségbiztosító megtéríti

a) a biztosított recipiensbe való átültetés céljából külföldön történő szerv- és szöveteltávolításnak,

b) az a) pont szerinti szerv és szövet magyarországi egészségügyi szolgáltatóhoz történő szállításának, ideértve a külföldi donor külföldön történő kivizsgálásának, valamint

c) a biztosított recipiens külföldi vagy nemzetközi várólistára helyezésének igazgatási

költségeit, amelyek máshonnan nem térülnek meg.

(3) A külföldi donor külföldi ellátásával kapcsolatban az Eütv. 207. § (2) bekezdése nem alkalmazható.

(4) A támogatás és a megtérítés rendjét a Kormány rendeletben szabályozza.

III. Fejezet

AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSAIRA VALÓ IGÉNY ÉRVÉNYESÍTÉSE

29. §207 (1) A biztosított – a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével –

a)208

b) az árhoz nyújtott támogatással igénybe vehető ellátásokra való jogosultságát

ba) a gyógyászati ellátások tekintetében a külön jogszabály szerinti orvosi rendelvény és kezelőlap bemutatásával,

bb) gyógyszer és gyógyászati segédeszköz tekintetében a külön jogszabály szerinti orvosi rendelvény bemutatásával,

c) az utazási költségeihez nyújtott támogatásra való jogosultságát a beutaló orvos által, illetve amennyiben az ellátásra – azonnali ellátás szükségessége miatt – beutaló nélkül került sor, a szolgáltató orvosa által kiállított igazolással

igazolja.

(2)209 Amennyiben az (1) bekezdés b) pontja szerinti ellátásokat árhoz nyújtott támogatással rendelik, a biztosított a kezelőorvos kérelmére nyilatkozik arról, hogy a kezelőorvoson kívül más orvos által rendelt gyógyászati ellátást az adott naptári évben hány alkalommal vett igénybe, illetve, hogy a kezelőorvoson kívül más orvos a betegségével összefüggésben 30 napon belül milyen gyógyszert, milyen mennyiségben vagy annak kihordási idején belül milyen gyógyászati segédeszközt rendelt számára.

(3)210 Az 5/B. § s) pont sa) alpontja szerinti határon átnyúló egészségügyi ellátást igénybevevő személy jogosultságát az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott dokumentummal igazolja.

(4)211 A biztosított az egészségügyi szolgáltatás igénybevételéhez – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a társadalombiztosítási azonosító jelet (a továbbiakban: taj-szám) igazoló hatósági igazolványát és – amennyiben a biztosított a 14. életévét betöltötte – érvényes, a személyazonosság megállapítására alkalmas igazolványát köteles bemutatni. A biztosított a taj-számát a tároló elemmel rendelkező állandó személyazonosító igazolványával – a technikai feltételek megléte esetén – elektronikusan is igazolhatja, amennyiben a külön törvényben meghatározottak szerint a tároló elem azt tartalmazza. A biztosított a taj-számát a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvény szerinti összerendelési nyilvántartásra vonatkozó rendelkezések szerint is igazolhatja.

(5)212 A 27. § (1) és (2) bekezdése szerinti ellátások költségeinek megtérítése iránti igényt legkésőbb a hazaérkezést követő harminc napon belül, a 27. § (6) bekezdése szerinti ellátások költségeinek megtérítése iránti igényt pedig a hazaérkezést követő tizenöt napon belül kell az egészségbiztosítónál bejelenteni.

(6)213

(7)214 A 22. § szerinti utazási költséghez nyújtott támogatás iránti, valamint a 27. § (1) és (2) bekezdéseiben említett ellátások költségeinek megtérítése iránti kérelem elbírálására a 61. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. A 27. § (3) bekezdésben említett ellátások költségeinek utólagos megtérítésére vonatkozó igény az ellátás igénybevételétől számított hat hónapon belül érvényesíthető. A 27. § (6) bekezdésében említett ellátások költségeinek megtérítése iránti igény a külföldi gyógykezelés befejezésétől számított harminc napon túl nem érvényesíthető.

(8)215 A nemzetközi egyezmény vagy az uniós rendeletek hatálya alá tartozó személy az egyezményben vagy az uniós rendeletekben meghatározott egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó jogosultságát az egyezményben vagy az uniós rendeletekben meghatározott módon igazolja.

(9)216 Az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság a biztosítási jogviszonynak, illetve a Tbj. 16. § (1) bekezdés a)–o) és s) pontjában meghatározott jogosultsági feltételnek a megszűnését követően

a) 45 napig marad fenn, amennyiben a jogosultsági feltétel a megszűnést megelőzően megszakítás nélkül legalább 45 napig fennállt,

b) amennyiben a jogosultsági feltétel fennállásának az időtartama 45 napnál rövidebb volt, akkor ezen időtartammal hosszabbodik meg,

c) 45 napig marad fenn, ha a jogosultsági feltétel megszűnését megelőzően fennállt korábbi jogosultsági feltétel 45 napnál hosszabb ideig állt fenn és az utolsóként megszűnt jogosultsági feltétel nem állt fenn 45 napig, de a két jogosultsági feltétel fennállása között 30 napnál kevesebb nap telt el.

(10)217 A (9) bekezdésben foglaltak a biztosítás szünetelése esetén nem alkalmazhatók.

IV. Fejezet

AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS KERETÉBEN IGÉNYBE VEHETŐ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK BIZTOSÍTÁSA

Szerződéses kapcsolatok218

30. §219 (1)220 Az egészségbiztosító az egészségügyi szolgáltatások nyújtására – a külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével – finanszírozási szerződést köt az adott szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltatóval, amennyiben az nem rendelkezik olyan, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 178. §-ának 20. pontjában meghatározott köztartozással (a továbbiakban: köztartozás), amely esedékességének időpontja 60 napnál régebben lejárt.

(2)221 Az (1) bekezdésben foglaltakon túl gyógyszer árhoz nyújtott támogatással történő kiszolgáltatására, gyógyászati segédeszköz árhoz nyújtott támogatással történő forgalmazására, kölcsönzésére, javítására és amennyiben a gyártó az eszköz kiszolgáltatását is végzi, egyedi méretvétel alapján történő gyártására (a továbbiakban együtt: forgalmazás), valamint gyógyászati ellátás támogatással történő nyújtására az egészségbiztosító szerződést köt a szolgáltatóval, amennyiben az

a) erre külön jogszabályban foglaltak szerint jogosult, valamint

b)222 megfelel a külön jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételeknek, így különösen a finanszírozással kapcsolatos adatkezeléssel, adatellenőrzéssel és a társadalombiztosítási támogatás elszámolásával kapcsolatos személyi és tárgyi feltételeknek, és

c) nem rendelkezik olyan köztartozással, amely esedékességének időpontja 60 napnál régebben lejárt.

(3)223 Az egészségbiztosító külön jogszabályban meghatározott esetben külön jogszabály szerinti hatósági bizonyítvánnyal rendelkező nem egészségügyi szolgáltatóval is köthet szerződést gyógyászati segédeszköz egyedi méretvétel alapján társadalombiztosítási támogatással történő gyártására, illetve ezen eszközök társadalombiztosítási támogatással történő javítására.

(3a)224 Az egészségbiztosító a (2) bekezdésben meghatározottakon túl szerződést köthet gyógyászati segédeszköz társadalombiztosítási támogatással történő javítására egészségügyi szolgáltatónak nem minősülő gyártóval és gyógyászati segédeszköz javítását végző szervezettel, amennyiben az megfelel a (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott feltételeknek.

(4)225 Az egészségügyi szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató köteles a finanszírozási szerződés megkötéséről, módosításáról, megszűnéséről a fenntartóját tájékoztatni.

(5)226 Az (1) bekezdés szerinti finanszírozási szerződés olyan egészségügyi szolgáltatóval köthető, amely a nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti átlátható szervezetnek minősül.

(6)227 Az (1) bekezdés szerinti finanszírozási szerződéssel rendelkező egészségügyi szolgáltató a finanszírozott szolgáltatásai vonatkozásában csak olyan közreműködő egészségügyi szolgáltatót vehet igénybe, amely a nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti átlátható szervezetnek minősül.

(7)228 Az (5)–(6) bekezdésben és a 31. § (5) bekezdés b)–d) pontjában foglaltakat nem kell alkalmazni az egyéni vállalkozói formában működő egészségügyi szolgáltatók esetében.

30/A. §229 Az egészségbiztosító szerződést köthet a gyógyszer Gyftv. 36. § (1) bekezdése szerinti forgalomba hozatali engedélyének jogosultjával, a gyógyászati segédeszközt forgalomba hozóval, illetve a gyógyászati ellátást nyújtóval az árhoz nyújtott támogatással forgalmazható termék és ellátás áráról, mennyiségéről, minőségi követelményéről, illetve a felek által lényegesnek ítélt egyéb kérdésről.

31. § (1) Az egészségügyi szolgáltatóval kötött finanszírozási szerződésben meg kell határozni

a)230 a lekötött kapacitáson nyújtandó szolgáltatásokat szakmánkénti bontásban, a területi ellátási kötelezettség és a rendelkezésre állás megjelölésével, ideértve azt is, hogy az adott szolgáltatást saját maga vagy közreműködő egészségügyi szolgáltató igénybevételével nyújtja,

b)231 a tárgyi és személyi feltételek azonosítására szolgáló, a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság által vezetett nyilvántartás szerinti adatot, valamint a szolgáltatás nyújtásához rendelkezésre álló, a finanszírozás szempontjából meghatározó feltételeket,

c)232 az egészségügyi szakellátásra történő beutalásra jogosult, a táppénzfizetés alapjául szolgáló keresőképesség elbírálására, továbbá a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és ellátás támogatással történő rendelésére jogosult orvos családi és utónevét, orvosi bélyegzőjének számát,

d) az egészségügyi szolgáltató adatszolgáltatási kötelezettségét,

e) a külön jogszabály rendelkezései szerinti feltételeket,

f)233 a külön jogszabályban meghatározott esetben az elszámolható szolgáltatások mennyiségi korlátjait,

g)234

h)235 a szerződés hatályát, a módosítására és felmondására vonatkozó rendelkezéseket, a szerződés megszegése esetén követendő eljárást, ideértve a szerződésszegésen alapuló igények érvényesítési rendjét is,

i)236

(2)237 Az egészségügyi szolgáltató gyógyszert, gyógyászati segédeszközt, valamint gyógyászati ellátást árhoz nyújtott támogatással az egészségbiztosító által minősített, a minőségi és hatékony gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-rendelést elősegítő számítógépes rendszer alkalmazásával rendelhet.

(3)238 A finanszírozási szerződés részét képezi

a)239 az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedély,

b)240 amennyiben az egészségügyi szolgáltató a külön törvény szerinti egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervvel egészségügyi ellátási szerződést kötött az egészségügyi közszolgáltatás nyújtására, e szerződés másolata,

c)241 az egészségügyi szolgáltató nyilatkozata arról, hogy van-e a 30. § (1) bekezdése szerinti lejárt esedékességű köztartozása,

d)242 a külön jogszabályban meghatározott egyéb okirat, irat, adat,

e)243 az egészségügyi szolgáltató, valamint – ha az egészségügyi szolgáltató közreműködő egészségügyi szolgáltatót vesz igénybe – a közreműködő egészségügyi szolgáltató teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozata arról, hogy a nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti átlátható szervezetnek minősül.

(4)244 A finanszírozási szerződés módosítását – a kapacitásokat szabályozó külön jogszabályokra figyelemmel – bármelyik fél kezdeményezheti.

(5)245 Az egészségügyi szolgáltató – a változás bekövetkezésétől számított 15 napon belül – köteles bejelenteni

a) a személyi és tárgyi feltételek változását, amennyiben azok a finanszírozott feladatkör ellátását érintik,

b) ha nem minősül a nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti átlátható szervezetnek,

c) ha az általa igénybe vett közreműködő egészségügyi szolgáltató – annak a közreműködői szerződésben foglaltak szerinti bejelentése alapján – nem minősül a nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti átlátható szervezetnek,

d) ha vele szemben csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás megindítására került sor.

(6)246 Amennyiben az egészségügyi szolgáltató az (5) bekezdésben foglalt kötelezettségét elmulasztja, köteles az ebből eredő finanszírozási többletet visszatéríteni.

(7)247 Az egészségügyi szolgáltató köteles bejelenteni az egészségbiztosítónak, ha köztartozása esedékességének időpontja lejárt, illetve ha lejárt esedékességű köztartozásában változás következik be.

(8)248 Amennyiben az egészségügyi szolgáltató a (7) bekezdésben meghatározott kötelezettségének legkésőbb a köztartozás esedékessége időpontjának lejártától, illetve a lejárt esedékességű köztartozásában bekövetkezett változás időpontjától számított 30 napon belül nem tesz eleget, illetőleg ha a lejárt esedékességű köztartozását 90 napon belül nem egyenlíti ki, a finanszírozási szerződését fel kell mondani.

(9)249 A fekvőbeteg-szakellátást és a heti 200 szakorvosi óránál magasabb óraszámmal rendelkező járóbeteg-szakellátást nyújtó, érvényes finanszírozási szerződéssel rendelkező egészségügyi szolgáltató negyedévente, a tárgyidőszakot követő 30 napon belül köteles

a) a bevételeire,

b) a ráfordításaira,

c) a követeléseire,

d)250

e) a pénzeszközállományára,

f) a készletállományára és

g) a beruházásaira

vonatkozó – a Ptk. szerint üzleti titoknak nem minősülő – adatokat az egészségbiztosító számára megküldeni. Az egészségbiztosító köteles a beérkezett adatokat a beérkezést követő 15 napon belül továbbítani az egészségbiztosításért felelős miniszter részére.

(9a)251 A fekvőbeteg-szakellátást és a heti 200 szakorvosi óránál magasabb óraszámmal rendelkező járóbeteg-szakellátást nyújtó, érvényes finanszírozási szerződéssel rendelkező egészségügyi szolgáltató a kötelezettségei állományára vonatkozó, üzleti titoknak nem minősülő adatokat – a fizetési határidő lejártától eltelt idő szerint csoportosított bontásban – havonta, a tárgyhónapot követő hónap ötödik napjáig megküldi az egészségbiztosító számára, az egészségbiztosító által meghatározott formai követelmények szerint. Az egészségbiztosító köteles a beérkezett adatokat a beérkezést követő 5 napon belül továbbítani az egészségbiztosításért felelős miniszter részére.

(10)252 Amennyiben az egészségügyi szolgáltató a (9) és a (9a) bekezdés szerinti kötelezettségét határidőn belül nem teljesíti, az egészségbiztosító új határidő kitűzésével felszólítja az egészségügyi szolgáltatót a (9) és a (9a) bekezdés szerinti kötelezettsége teljesítésére. A felszólítással egyidejűleg – annak tényéről – értesíteni kell az egészségügyi szolgáltató fenntartóját is.

(11)253

(12)254

32. § (1)255 A nem finanszírozott egészségügyi szolgáltató orvosával az egészségbiztosító – külön jogszabályban foglaltak szerint – gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz támogatással történő rendelésére jogosító szerződést köt, amennyiben az orvos

a) a külön jogszabályban foglaltak szerint gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz rendelésére jogosult,

b) a szerződés megkötését kezdeményezi,

c) a szerződéskötés feltételéül a külön jogszabályban meghatározott kötelezettségének eleget tesz,

d) nem áll gyógyszer- vagy gyógyászatisegédeszköz-gyártóval, -forgalmazóval, -nagykereskedővel gyógyszer- vagy gyógyászatisegédeszköz-ismertető tevékenység végzésére irányuló jogviszonyban,

e) nem rendelkezik gyógyszer- vagy gyógyászatisegédeszköz-gyártó, -forgalmazó, -nagykereskedő vagy gyógyszertárat, illetve gyógyászatisegédeszköz-szaküzletet működtető gazdasági társaságban ötven százalékot meghaladó tulajdoni hányaddal, és

f) gyógyszer- vagy gyógyászatisegédeszköz-gyártó, -forgalmazó, -nagykereskedő vagy gyógyszertárat, illetve gyógyászatisegédeszköz-szaküzletet működtető gazdasági társaságnak nem vezető tisztségviselője,

g)256 tekintetében a szerződéskötést jogszabály nem zárja ki.

(2)257 A nem finanszírozott egészségügyi szolgáltató orvosa gyógyszert, gyógyászati segédeszközt, valamint gyógyászati ellátást árhoz nyújtott támogatással az egészségbiztosító által előzetesen minősített, a minőségi és hatékony gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-rendelést elősegítő számítógépes rendszer alkalmazásával rendelhet.

(3)258 A támogatással történő rendelésre jogosító szerződésben meg kell határozni

a) az orvos szakorvosi szakképesítését,

b) azokat a jogcímeket, amelyek alapján az orvos támogatással történő rendelésre válik jogosulttá,

c) a szerződés hatályát, a módosítására és felmondására vonatkozó rendelkezéseket, a szerződés megszegése esetén követendő eljárást, ideértve a szerződésszegésen alapuló igények érvényesítési rendjét is,

d)259 gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, valamint gyógyászati ellátás árhoz nyújtott támogatással történő rendeléséhez alkalmazott számítógépes rendszer minősítéséről szóló jóváhagyást.

(4)260

(5)261 Az egészségbiztosító a külön jogszabályban meghatározottak figyelembevételével gyógyászati ellátás támogatással történő rendelésére jogosító szerződést köt az orvossal, amennyiben az orvos megfelel az (1) bekezdés b)–c) pontjában foglalt feltételeknek és külön jogszabályban foglaltak szerint gyógyászati ellátás rendelésére jogosult.

(6)262 Az egészségbiztosító külön jogszabályban foglaltak szerint anyatej, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz saját maga vagy a Ptk. szerinti hozzátartozója részére (pro família) támogatással történő rendelésére jogosító szerződést köt az orvossal, amennyiben az orvos megfelel az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek.

(7)263 Az az orvos, aki rendelkezik a (6) bekezdés szerinti szerződéssel, jogosult saját maga vagy a Ptk. szerinti hozzátartozója részére

a) szakorvosi vizsgája vagy szakorvos javaslata alapján olyan szakorvosi szakképesítéshez vagy szakorvosi javaslathoz kötött gyógyszer rendelésére, amelynek rendelési feltételeként miniszteri rendeletben meghatározott munkahelye megkötés nélküli, valamint amelyet járóbeteg-szakrendelésen vagy fekvőbeteg-gyógyintézetben az adott szakorvosi szakképesítéssel rendelkező orvos rendelhet vagy javasolhat,

b) szakorvosi szakképesítéshez vagy szakorvosi javaslathoz kötött gyógyászati segédeszköz rendelésére szakorvosi vizsgája vagy szakorvos javaslata alapján a rendelés feltételeként miniszteri rendeletben meghatározott munkahelyi követelménytől függetlenül,

c) szakorvosi szakképesítéshez vagy szakorvosi javaslathoz nem kötött gyógyszer, gyógyászati segédeszköz támogatással történő rendelésére, és

d) szakorvosi ellátásra jogosító beutaló kiállítására, ha e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet másként nem rendelkezik.

(8)264 Az egészségbiztosító a külön jogszabályban meghatározott feladatot ellátó nem finanszírozott egészségügyi szolgáltatóval a 18. § (1) bekezdés szerinti beutalásra jogosító szerződést köt.

(9)265 Az orvos 8 napon belül köteles bejelenteni az egészségbiztosítónak, ha az (1) bekezdésben meghatározott kizáró ok valamelyike felmerül a vényírási szerződés hatálya alatt. Az egészségbiztosító a kizáró okról történt tudomásszerzést követően a vényírási szerződést 30 napos határidővel felmondja. Amennyiben az egészségügyi szolgáltató a bejelentési kötelezettségét elmulasztja, köteles megtéríteni a kizáró ok felmerülését követően rendelt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz után folyósított társadalombiztosítási támogatást.

33. § (1)266 A 30. § (2)–(3a) bekezdése alapján kötött szerződésben meg kell határozni

a) az elszámolási gyakoriságot,

b) az általánostól eltérő vagy jogszabályban nem szabályozott rendelkezéseket

(2)267 A szerződés részét képezi

a) a forgalmazás és a kiszolgáltatás végzésére jogosító – külön jogszabály szerinti – engedély másolata,

b) a kiszolgáltató, forgalmazó nyilatkozata arról, hogy van-e a 30. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti lejárt esedékességű köztartozása,

c)268 a kiszolgáltató, a forgalmazó, továbbá a 30. § (3) bekezdés szerinti szervezet, illetve a 30. § (3a) bekezdése szerinti gyártó nyilatkozata, amelyben vállalja, hogy a társadalombiztosítási támogatással történő kiszolgáltatás, forgalmazás, javítás és gyártás jogszabályban és szerződésben előírt feltételeit folyamatosan biztosítja.

(3)269 A gyógyszer kiszolgáltatójának és a gyógyászati segédeszköz forgalmazójának tekintetében a 31. § (6)–(7) bekezdésében foglaltakat értelemszerűen kell alkalmazni.

(4)270 A gyógyszer kiszolgáltatója és a gyógyászati segédeszköz forgalmazója köteles bejelenteni

a) ha a működési engedélyét módosították vagy visszavonták,

b) a személyi és tárgyi feltételek változását, amennyiben azok az ártámogatási szerződés teljesítéséhez kapcsolódó feladatok ellátását érintik.

(5)271 Amennyiben a gyógyszer kiszolgáltatója és a gyógyászati segédeszköz forgalmazója a (4) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, köteles az ebből eredő ártámogatást érintő többletet megtéríteni.

(6)272 A (2) bekezdés b) pontját, a (3) bekezdést, a (4) bekezdés b) pontját és az (5) bekezdést a 30. § (3), illetve (3a) bekezdése szerinti szervezetre, illetve gyártóra is alkalmazni kell.

33/A. §273 (1) A gyógyászati ellátás szolgáltatójával kötött szerződésben meg kell határozni

a) az ellátás nyújtására és elszámolására vonatkozó rendelkezéseket, valamint

(2)275 A szerződés mellékletét képezi

a) a gyógyászati ellátás végzésére jogosító – külön jogszabály szerinti – engedély másolata,

b) a szolgáltató nyilatkozata, amelyben vállalja, hogy az ellátás nyújtásához kapcsolódó – külön jogszabályban meghatározott – feltételeket folyamatosan biztosítja,

c) a szolgáltató nyilatkozata arról, hogy van-e a 30. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti lejárt esedékességű köztartozása.

(3)276 A gyógyászati ellátás szolgáltatójának tekintetében a 31. § (6)–(7) bekezdésében foglaltakat értelemszerűen kell alkalmazni.

Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozása

34. § (1) Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozása

a) a ráfordítások alapján meghatározott normán,

b) az ellátandó feladatokon,

c) az ellátott esetek számbavételén,

d) fejkvótán,

e) a nyújtott szolgáltatások teljesítményarányain,

f)277 egyes szolgáltatások tekintetében teljesítményegységének mennyiségén,

g)278 az a)–f) pontban foglaltak kombinációján, és

h)279

alapuló rendszerben történik.

(2)280 Az (1) bekezdésben foglalt elveken alapuló finanszírozás szabályait külön törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok tartalmazzák, azzal, hogy az egészségügyi szolgáltató legfeljebb annyi havi finanszírozásra lehet jogosult, ahány hónapig a hatályos szerződése alapján szolgáltatást nyújtott.

(3) A finanszírozásra vonatkozó jogszabályokat a bevezetésük előtt 30 nappal ki kell hirdetni.

35. § (1)281 Az egészségügyi szolgáltató a finanszírozás keretében kapott összeget más pénzeszközeitől elkülönítetten kezeli. Az egészségügyi szolgáltató azon számlájának megterheléséhez, amelyre a finanszírozás keretében kapott összeg utalásra került, az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott esetben szükséges az egészségügyi szolgáltató fenntartójának és – ha a megterhelést nem az egészségügyi szolgáltató kezdeményezte – az egészségügyi szolgáltatónak az előzetes jóváhagyása. A finanszírozás keretében járó összegnek legfeljebb 10 százaléka engedményezhető.

(1a)282

(2) Az E. Alapból a finanszírozási szerződésben foglalt feladatokra folyósított összeg nem mentesíti a szolgáltató fenntartóját (tulajdonos, kezelő) az egyéb jogszabályokban előírt fenntartási és fejlesztési kötelezettségek alól. A finanszírozás keretében folyósított összeg csak a finanszírozási szerződésben foglalt feladatokra használható fel.

(3)283 Ha a finanszírozási szerződés megkötésének szempontjából a helyi önkormányzat vagy a helyi önkormányzat intézménye minősül egészségügyi szolgáltatónak, a finanszírozás keretében kapott összeg

a) az egészségügyi szolgáltatók működésével kapcsolatos igazgatási kiadásokra nem használható fel,

b) felhasználásáról a helyi önkormányzat vagy a helyi önkormányzat intézménye az érintett egészségügyi dolgozókat havonta tájékoztatja.

(4)284 A finanszírozott egészségügyi szolgáltató részére – a biztosítási jogviszony keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások igénybevehetőségét veszélyeztető – kritikus gazdálkodási helyzet esetén, amennyiben annak megelőzésére, illetve elhárítására saját hatáskörben bizonyíthatóan minden lehetséges intézkedést megtett, valamint a tulajdonos – amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik – saját forrásaiból meghatározott arányú konkrét hozzájárulást és garanciát vállal, az egészségbiztosító – az E. Alap éves költségvetésében e célra megjelölt előirányzat terhére – egyszeri, kamatmentes működési költségelőleget nyújthat.

(5)285 Azon gyógyszertár számára, amely járóbeteg-ellátás keretében rendelt gyógyszerek árához támogatással igénybe vehető szolgáltatást nyújt, a lakosság biztonságos ellátása érdekében az egészségbiztosító – az E. Alap éves költségvetésében e célra megjelölt előirányzat terhére – kamatmentes finanszírozási előleget nyújthat.

(6)286 Ha az (1) bekezdés szerinti egészségügyi szolgáltató, illetőleg a (3) bekezdésben szabályozott helyi önkormányzat a finanszírozási szerződés alapján az E. Alapból kapott összeget nem a finanszírozási szerződésben meghatározott egészségügyi szolgáltatásokra használja fel, köteles a kapott összeget – a szerződésszegés esetére kikötött egyéb jogkövetkezmények mellett – az E. Alap számára megtéríteni.

(7)287 Ha az egészségbiztosító a szolgáltató részére járó havi finanszírozási összeg utalványozását nem a szolgáltató hibájából külön jogszabályban meghatározott határidőig nem teljesíti, a határidő lejártát követő naptól köteles a szolgáltató részére a Ptk. szabályainak megfelelően az E. Alap ellátási költségvetés egyéb kiadásai terhére késedelmi kamatot fizetni, amennyiben a kamat összege meghaladja az 1000 forintot.

(8)288 Amennyiben az egészségbiztosító tévesen utal valamely egészségügyi szolgáltató részére finanszírozási összeget, jogosult azt a téves utalás megállapításától számított hat hónapon belül az egészségügyi szolgáltató finanszírozási díjából egy összegben vagy több részletben levonni.

35/A. §289 A háziorvosi, házi gyermekorvosi szolgáltató kormányrendeletben meghatározottak szerint jogosult szakmailag megalapozott és költséghatékony beutalási tevékenysége alapján az E. Alapból külön díjazásra, amelyet a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátáshoz kapcsolódó fejlesztési célokra fordíthat.

A szerződés teljesítésének ellenőrzése

36. §290 (1)291 Az egészségbiztosító ellenőrzi az egészségügyi szolgáltatás nyújtására kötött szerződés teljesítését.

(2)292 Az egészségbiztosító jogosult a szolgáltatásokhoz szükséges személyi és tárgyi feltételek vizsgálatára – ideértve a helyszíni ellenőrzést is –, a biztosított ellátására vonatkozó dokumentumokba és az elszámolás alapjául szolgáló nyilvántartásokba való betekintésre, a külön jogszabályban foglaltak szerint a biztosított vizsgálatára, a biztosított ellátása orvosszakmai indokoltságának felülvizsgálatára, valamint a (3) bekezdésben foglaltak ellenőrzésére.

(3)293 Az egészségbiztosító ellenőrzi a finanszírozott egészségügyi szolgáltatások elszámolási rendjét, az elszámolások valódiságát, a folyósított pénzeszközök felhasználásának pénzügyi szabályszerűségét és elkülönítését.

(4)294 Az egészségbiztosító ellenőrzi az egészségügyi dokumentáció vezetésére, a beutalás rendjére, továbbá a támogatással rendelhető gyógyszer, gyógyászati segédeszköz rendelésére, készletben tartására, kiszolgáltatására és nyilvántartására, valamint gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyászati ellátás támogatással történő rendelésére és nyújtására vonatkozó előírások megtartását, érvényesülését. A gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás támogatással történő rendelésére a 32. § alapján jogosult orvos az ellenőrzést végző személy rendelkezésére bocsátja az érintett biztosítottra vonatkozó, az ellenőrzés lefolytatásához szükséges egészségügyi dokumentációt.

(5) Az (1)–(4) bekezdésben foglaltak során az ellenőrzéssel érintett személyes és egészségügyi adatok kezelésére az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6)295 Az egészségbiztosító az ellenőrzés megállapításairól és javaslatairól tájékoztatja a szolgáltatót és a közszolgáltatásért felelős szervet, továbbá az egészségügyi szolgáltató fenntartóját, ha az nem a közszolgáltatásért felelős szerv.

(7)296 Amennyiben gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, illetve gyógyászati ellátás támogatással történő rendelésére jogosult orvos az ellenőrzés során megállapított jogosulatlan rendelés tényét vitatja, akkor az egészségbiztosítónál a jogosulatlan rendeléssel érintett személlyel történő adategyeztetést kezdeményezhet, amelyre a 38/B. §-ban foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell.

(8)297 Amennyiben az egészségbiztosító az (1)–(7) bekezdés szerinti ellenőrzés során a szakmai előírások be nem tartását állapítja meg, erről tájékoztatja a szakmai felügyeletet ellátó szervet.

(8a)298 Az egészségügyi szolgáltató az ellenőrzési eljárás során köteles együttműködni az egészségbiztosítóval. Ha az egészségügyi szolgáltató vagy annak közreműködője az egészségbiztosító ellenőrzése során együttműködési, illetve adatszolgáltatási kötelezettségének felhívás ellenére sem tesz eleget vagy az ellenőrzés lefolytatását akadályozza, akkor az egészségbiztosító jogosult a finanszírozási összeget vagy annak az ellenőrzés tárgyára elkülöníthető részét mindaddig visszatartani, ameddig az egészségügyi szolgáltató vagy annak közreműködője kötelezettségének eleget nem tesz.

(9)299 Az egészségbiztosító az (1)–(7) bekezdésekben foglalt ellenőrzések során a 30. § és a 31–33/A. §-ok szerinti szerződések alapján, mint szerződő fél jár el.

37. §300 (1) A finanszírozott egészségügyi szolgáltató megtéríti az elszámolt ellátás finanszírozási összegének 150 százalékát, amennyiben az egészségbiztosító az ellenőrzése során megállapítja, hogy a szolgáltató el nem végzett ellátást vagy a finanszírozási szerződésében nem szereplő ellátást számolt el.

(2) A finanszírozott egészségügyi szolgáltató megtéríti az elszámolt ellátás finanszírozási összegét, amennyiben az egészségbiztosító az ellenőrzése során megállapítja, hogy a szolgáltató

a) vagy a beutalásra jogosult orvosa nem a hatályos jogszabályoknak vagy szakmai előírásoknak megfelelően járt el az egészségügyi szolgáltatások rendelésénél,

b)301 a miniszteri rendeletben kihirdetett finanszírozási eljárásrendeknek, rehabilitációs ellátási programoknak, ennek hiányában az érvényes vizsgálati és terápiás eljárási rendeknek vagy mindezek hiányában az Eütv. 119. § (3) bekezdésében foglalt szakmai előírásoknak (a továbbiakban együtt: orvosszakmai előírások) nem megfelelően nyújtott ellátást számolt el, vagy

c) más forrásból megtérülő ellátást számolt el.

(3) A finanszírozott egészségügyi szolgáltató megtéríti a kifizetett finanszírozási többletet, ha az egészségbiztosító az ellenőrzése során megállapítja, hogy egy ellátást több vagy magasabb összegű finanszírozásra jogosító jogcímen számolt el.

(4) A finanszírozott egészségügyi szolgáltató – az (1)–(3) bekezdés alá nem tartozó esetekben – megtéríti az elszámolt ellátás finanszírozási összegének 20 százalékát, amennyiben az egészségbiztosító az ellenőrzése során megállapítja, hogy a szolgáltató orvosszakmai szempontból indokolt ellátást nem a hatályos jogszabályoknak megfelelően számolt el.

(5) A finanszírozott egészségügyi szolgáltató megtéríti a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyászati ellátás után folyósított társadalombiztosítási támogatás összegének 150 százalékát, amennyiben az egészségbiztosító az ellenőrzése során megállapítja, hogy a szolgáltató vagy a szolgáltató orvosa

a)302 betegdokumentációban szereplőnél nagyobb mennyiségű gyógyszert, gyógyászati segédeszközt, gyógyászati ellátást,

b) el nem végzett ellátás keretében gyógyszert, gyógyászati segédeszközt, gyógyászati ellátást,

vagy

c) a szerződésében nem szereplő gyógyászati ellátást

társadalombiztosítási támogatással rendelt.

(5a)303 A finanszírozott egészségügyi szolgáltató megtéríti a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz után folyósított társadalombiztosítási támogatás összegének 150 százalékát, amennyiben az egészségbiztosító az ellenőrzése során megállapítja, hogy a szolgáltató vagy a szolgáltató orvosa

a) el nem végzett ellátás keretében gyógyszer emelt, kiemelt indikációhoz kötött támogatással történő rendeléséhez adott szakorvosi javaslatot,

b) gyógyszer emelt, kiemelt indikációhoz kötött támogatással történő rendeléséhez jogosulatlanul adott szakorvosi javaslatot,

c) el nem végzett ellátás keretében gyógyászati segédeszköz támogatással történő rendeléséhez adott szakorvosi javaslatot,

d) gyógyászati segédeszköz támogatással történő rendeléséhez jogosulatlanul adott szakorvosi javaslatot.

(6) A finanszírozott egészségügyi szolgáltató megtéríti a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyászati ellátás után folyósított társadalombiztosítási támogatás összegét, amennyiben az egészségbiztosító az ellenőrzése során megállapítja, hogy a szolgáltató vagy a szolgáltató orvosa az orvosszakmai előírásoknak nem megfelelően, indokolatlanul rendelt társadalombiztosítási támogatással gyógyszert, gyógyászati segédeszközt vagy gyógyászati ellátást vagy más forrásból megtérülő gyógyszert, gyógyászati segédeszközt, gyógyászati ellátást társadalombiztosítási támogatással rendelt.

(7) A finanszírozott egészségügyi szolgáltató – a (8) bekezdésben foglalt kivétellel – megtéríti a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyászati ellátás után folyósított társadalombiztosítási támogatás összegének 20 százalékát, amennyiben az egészségbiztosító az ellenőrzése során megállapítja, hogy a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyászati ellátás társadalombiztosítási támogatással történt rendelése a hatályos jogszabályoknak nem felelt meg, de orvosszakmai szempontból indokolt, szükséges és az orvosszakmai előírásoknak megfelelő volt.

(8)304 A finanszírozott egészségügyi szolgáltató megtéríti a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz után folyósított társadalombiztosítási támogatás összegének azon részét, amelyre a biztosított nem volt jogosult, amennyiben az egészségbiztosító az ellenőrzése során megállapítja, hogy a szolgáltató vagy a szolgáltató orvosa gyógyszert, gyógyászati segédeszközt nem a finanszírozási eljárásrendnek megfelelően, ennek hiányában nem a kiemelt és emelt társadalombiztosítási támogatásra jogosító indikációnak megfelelően vagy jogosulatlanul rendelt. Amennyiben a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz rendelése a rendelés időpontjában érvényes szakorvosi javaslat alapján történt és az (5a) bekezdésben foglaltak nem állnak fenn, a szakorvosi javaslatot adó, finanszírozási szerződéssel rendelkező szolgáltató téríti meg a folyósított társadalombiztosítási támogatás összegének azon részét, amelyre a biztosított nem volt jogosult.

(9) A gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyászati ellátás társadalombiztosítási támogatással való rendelésére a 32. § szerinti szerződés alapján jogosult orvos tekintetében az (5)–(8) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(10)305 Az (1)–(9) bekezdés, a (12) bekezdés, valamint a 31. § (6) bekezdése és a 35. § (6) bekezdése szerinti követelést az egészségbiztosító jogosult az igénybe vett finanszírozás, illetve az ártámogatás folyósítását követő öt éven belül a finanszírozás elszámolása során is érvényesíteni.

(11) Amennyiben a (9) bekezdés alapján megállapított megtérítési kötelezettség összege meghaladja a tárgyhónapban az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott mértéket, a támogatással történő rendelésre való jogosultságot – a megtérítési kötelezettség érvényesítése mellett – legfeljebb egy évre fel kell függeszteni vagy fel kell mondani, és a szerződés megszűnésétől számított legalább egy, legfeljebb három évig az érintett orvossal a 32. § szerinti szerződés nem köthető.

(12) Amennyiben gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyászati ellátás (5)–(6) bekezdés szerinti jogosulatlan rendelése közgyógyellátás jogcímen történt, a jogosulatlanul rendelt gyógyszerre, gyógyászati segédeszközre, gyógyászati ellátásra vonatkozóan az (5)–(6) bekezdésben megállapított összegen túl a közgyógyellátás jogcímcsoport előirányzatból finanszírozott összeget is meg kell téríteni.

(13)306 A (2)–(4) bekezdés, a (6)–(9) bekezdés, a (12) bekezdés, a (16) bekezdés, valamint a 31. § (6) bekezdése és a 35. § (6) bekezdése szerinti követelés összege után a fizetési kötelezettség megállapításakor érvényes jegybanki alapkamat kétszeresét kell fizetni, amennyiben a kamat összege meghaladja az 1000 forintot. A kamatkövetelés öt éven belül a finanszírozás elszámolása során is érvényesíthető.

(14)307 Amennyiben a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök rendelésére jogosult orvos a Gyftv.-ben és annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglalt, a társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök reklámozására és ismertetésére vonatkozó szabályokat megszegi, úgy – az eljáró hatóság kezdeményezésére – a támogatással történő rendelésre való jogosultságát legfeljebb egy hónapra fel kell függeszteni.

(15)308 Amennyiben az (1)–(4) bekezdés, valamint a 35. § (6) bekezdése alapján az egészségügyi szolgáltató megtérítési kötelezettsége meghaladja az ellenőrzött időszak alatt az egészségügyi szolgáltatónak járó teljes finanszírozási összeg húsz százalékát, az egészségbiztosító a finanszírozási szerződést felmondhatja.

(16) Amennyiben a 32. § (8) bekezdés szerinti szerződés alapján a nem finanszírozott egészségügyi szolgáltató orvosa nem a hatályos jogszabályoknak vagy szakmai szabályoknak megfelelően járt el az egészségügyi szolgáltatásokra történő beutalás során, a nem finanszírozott szolgáltató köteles megtéríteni az elszámolt ellátás finanszírozási összegét.

(17)309 A finanszírozás keretében kapott összeg elkülönített kezelésére vonatkozó – 35. § (1) bekezdése szerinti – kötelezettség nemteljesítése esetén a finanszírozási szerződést az egészségbiztosítási szerv felmondhatja.

(18)310 Amennyiben az egészségügyi szolgáltató a 36. § (3) bekezdése szerinti ellenőrzéshez kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget, az egészségbiztosítási szerv a finanszírozási szerződést felmondhatja.

38. §311 (1)312 Gyógyszer támogatással történő kiszolgáltatásának, illetve gyógyászati segédeszköz támogatással történő forgalmazásának, javításának, illetve gyártásának ellenőrzése során az egészségbiztosító vizsgálja

a)313 az egyéves leltáridőszakon belüli, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben meghatározott bizonylattal alátámasztott beszerzésre, készletváltozásra és értékesítésre vonatkozó okmányokat, valamint a támogatott termékekre vonatkozó leltár termékenkénti adatait,

b) a tényleges készlet összhangját a támogatás alapjául elszámolt vényekkel,

c) a támogatási összeg kiszámításának jogszerűségét és pontosságát,

d) az elszámolás alapját képező adatok nyilvántartására vonatkozó előírások megtartását,

e)314 az egyedi méretvétel alapján rendelésre készített gyógyászati segédeszköz hibás teljesítése esetén a szavatossági igény külön jogszabály szerinti érvényesítéséhez kapcsolódó adatokat,

f)315 a 30. § (2) bekezdése szerinti, és a kiszolgáltatásra, valamint a forgalmazásra vonatkozó külön jogszabályban foglalt feltételek teljesülését,

g)316 az egészségbiztosító és a szolgáltató közötti szerződésben foglalt feltételek teljesülését.

(2)317 Gyógyászati ellátás támogatással történő nyújtásának az ellenőrzése során az egészségbiztosító az (1) bekezdés c)–d) pontjában foglaltakat vizsgálja.

(3)318 Ha az (1)–(2) bekezdés alapján megállapításra kerül, hogy a kiszolgáltató, forgalmazó vagy az ellátást nyújtó a támogatás elszámolására vonatkozó szabályokat megszegte, az az így elszámolt támogatásnak a fizetési kötelezettség megállapításakor érvényes jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegét visszatéríti. Nem kell megfizetni a kamatot, ha annak összege az 1000 forintot nem éri el. A visszatérítési kötelezettség a támogatás jogalap nélküli elszámolását követő 5 éven belül támogatás elszámolása során is érvényesíthető.

(4)319 Amennyiben a kiszolgáltató, forgalmazó vagy az ellátást nyújtó a támogatás elszámolására vonatkozó előírásokat

a) megszegi, vagy két éven belül ismételten megszegi, és

b) az előírások megszegése vagy az a) pont szerinti időtartamon belül az előírások ismételt megszegése következtében kifizetett támogatás összege meghaladja a külön jogszabályban foglalt mértéket,

a támogatással történő kiszolgáltatásra, forgalmazásra, illetve ellátás nyújtására jogosító szerződést az egészségbiztosító felmondja. Az érintett egészségügyi szolgáltatóval a 30. § (2) bekezdés alapján új szerződés a szerződés megszűnésétől számított egy évig nem köthető. Nem köthető továbbá a szerződés megszűnésétől számított egy éven belül olyan egészségügyi szolgáltatóval sem szerződés, amelyben a felmondással érintett egészségügyi szolgáltató tagja vagy vezető tisztségviselője tag vagy vezető tisztségviselő.

(5)320 Amennyiben az egészségbiztosító végzett ellenőrzés során az egyedi méretvétel alapján rendelésre készített gyógyászati segédeszköz vonatkozásában olyan hibás teljesítést állapít meg, amely szavatossági igény érvényesítésével nem szüntethető meg, és a gyógyászati segédeszköz készítéséért elszámolt támogatás összege meghaladja a külön jogszabályban meghatározott mértéket, akkor a társadalombiztosítási támogatás elszámolására vonatkozó szerződést azonnali hatállyal fel kell mondani.

(6)321 A közgyógyellátás jogcímén történő gyógyszer-kiszolgáltatás, gyógyászati segédeszköz-forgalmazás, -javítás, illetve -gyártás, illetőleg egyéb közgyógyellátás keretében nyújtott ellátás esetében az egészségbiztosító az (1) bekezdés szerinti ellenőrző tevékenysége során – az ott megjelölteken túl – vizsgálja

a) a kiszolgáltatás, forgalmazás, ellátásnyújtás jogcímét,

b) a gyógyszer-kiszolgáltatás gyógyszerkeret összegéig terjedő mértékét,

c) a közgyógyellátás keretében elszámolt térítési díj kiszámításának jogszerűségét és pontosságát.

(7)322 Ha megállapításra kerül, hogy a kiszolgáltató, forgalmazó, ellátást nyújtó a közgyógyellátásra vonatkozó szabályokat megszegte, az elszámolt támogatásnak a (3) bekezdés szerinti összegén túlmenően a közgyógyellátás jogcímcsoport előirányzatból finanszírozott összegnek a fizetési kötelezettség megállapításakor érvényes jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegét is visszatéríti.

(8)323 Amennyiben a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök forgalmazására jogosult személy a külön törvényben és annak felhatalmazása alapján kiadott rendeletben foglalt, a társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök reklámozására és ismertetésére vonatkozó szabályokat megszegi, úgy – az eljáró hatóság kezdeményezésére – a támogatással történő forgalmazást legfeljebb egy év időtartamra fel kell függeszteni.

(9)324 Az (1)–(3), a (4), a (7) és a (8) bekezdést a 30. § (3), illetve (3a) bekezdése szerinti szervezetre, illetve gyártóra is alkalmazni kell.

38/A. §325 Ha az egészségbiztosító az ellenőrzés során megállapítja, hogy az egészségügyi szolgáltató

a) a finanszírozási szerződés szerinti,

b) más forrásból megtérülő,

c) el nem végzett

ellátásért a biztosítottal térítési díjat fizettetett, kötelezi az egészségügyi szolgáltatót a térítési díjnak a biztosított részére történő visszafizetésére.

Az egészségügyi szolgáltatások igénybevételének ellenőrzése

38/B. §326 (1)327 Az egészségbiztosító összesíti az egészségügyi szolgáltatóknál és forgalmazóknál vezetett hiteles dokumentációk és a rendelkezésére álló adatok alapján a biztosított által a kötelező egészségbiztosítás terhére igénybe vett egészségügyi szolgáltatásokat.

(2)328 Az egészségbiztosító a biztosított lakóhelyén, tartózkodási helyén – az adatvédelemre vonatkozó jogszabályi rendelkezések figyelembevételével – a biztosított személyes adataira és egészségügyi adataira vonatkozóan adategyeztetést kezdeményezhet, helyszíni ellenőrzést végezhet (a továbbiakban együtt: adategyeztetés).

(3)329 Az adategyeztetésen az egészségbiztosító képviselőjén túl kizárólag az érintett biztosított, valamint az általa erre felhatalmazott személy vehet részt. A biztosítottnak az adategyeztetésen közreműködési kötelezettsége van.

(4)330 Amennyiben a biztosított az (1) bekezdés szerinti összesítésben szereplő valamely egészségügyi szolgáltatás igénybevételét az adategyeztetés során vitatja, az egészségbiztosító az adott egészségügyi szolgáltatást elrendelő, illetve az azt nyújtó egészségügyi szolgáltatónál rendelkezésre álló, a vitatott szolgáltatással kapcsolatos valamennyi dokumentációt ellenőrzi.

(5)331 Az adategyeztetés során az egészségbiztosító a 36. § (2)–(3) és (5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével jár el.

Záró ellenőrzés

38/C. §332 (1) Ha az egészségügyi szolgáltató 30. § (1)–(2) bekezdése szerinti szerződése megszűnik, az egészségbiztosító záró ellenőrzést végezhet, amelyet a szerződés megszűnését követő kilencven napon belül indít meg.

(2)333 A záró ellenőrzés tekintetében a 35. § (2) és (6) bekezdése, a 36. §, a 37. § (1)–(8) és (12)–(14) bekezdése, a 38. § (1)–(3) és (6)–(7) bekezdése, a 38/A. § és a 38/B. § szerinti, a szerződés teljesítésének ellenőrzésére vonatkozó szabályok alkalmazandók. Amennyiben az ellenőrzött egészségügyi szolgáltató nem biztosítja az ellenőrzés elvégzéséhez az e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabály szerint szükséges adatokat, a szolgáltató köteles az ellenőrzés tárgyát képező időszak alatt részére folyósított finanszírozási összeg egészségbiztosító által meghatározott részét visszatéríteni.

(3) Ha a záró ellenőrzés megállapítja, hogy az egészségügyi szolgáltató az E. Alapból kapott összeget nem a megszűnt finanszírozási szerződésében meghatározott egészségügyi szolgáltatásokra használta fel vagy azt nem használta fel, köteles a kapott összeget – a szerződésszegés esetére kikötött egyéb jogkövetkezmények mellett – az E. Alap számára megtéríteni.

(4) A záró ellenőrzést követően az egészségbiztosító a szolgáltatótól kapott adatokat az esetleges elszámolásokkal kapcsolatos igényérvényesítés határidejének lejártáig, és kizárólag az igényérvényesítés elbírálásának érdekében kezelheti.

38/D. §334

V. Fejezet

AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS
PÉNZBELI ELLÁTÁSAI

Általános rendelkezések

39. §335 (1)336 Az, aki ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg táppénzre vagy baleseti táppénzre, csecsemőgondozási díjra, illetve gyermekgondozási díjra is jogosult, választása szerint – az e törvényben foglalt kivételekkel – csak az egyik ellátást veheti igénybe.

(2)337 Az, aki ugyanazon gyermek jogán egyidejűleg gyermekgondozást segítő ellátásra, gyermeknevelési támogatásra (a továbbiakban együtt: gyermekgondozási támogatás) és az (1) bekezdés szerinti ellátásokra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe, kivéve azt a személyt, aki gyermekgondozási támogatás, illetve gyermekgondozási díj igénybevétele mellett munkát vállal és keresőképtelenségére tekintettel táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult.

(3)338 Ha a szülők a közös háztartásukban élő gyermekük után egyidejűleg jogosultak táppénzre, csecsemőgondozási díjra, gyermekgondozási díjra, valamint gyermekgondozási támogatásra, választásuk szerint – a (7) bekezdésben foglaltakat kivéve – az ellátást csak az egyik szülő veheti igénybe.

(4)339 A szülő a különböző korú gyermekei jogán a gyermekgondozást segítő ellátást és az (1) bekezdés szerinti ellátásokat egyidejűleg is igénybe veheti.

(5)340 Ha a szülő különböző korú gyermekeire tekintettel az egyik gyermeke után jogosult csecsemőgondozási díjra vagy gyermekgondozási díjra, akkor a másik gyermeke jogán járó csecsemőgondozási díjat vagy gyermekgondozási díjat egyidejűleg is igénybe veheti.

(6) Ha a szülők a közös háztartásban élő gyermekeik jogán egyidejűleg gyermekgondozási támogatásra, illetve az (1) bekezdés szerinti ellátásokra is jogosultak, választásuk szerint – kivéve a (7) bekezdésben foglaltakat – a gyermekek után járó ellátásokat csak az egyik szülő veheti igénybe.

(7) A közös háztartásban élő gyermek jogán – választásuk szerint – a szülők valamelyike gyermekápolási táppénzre szerezhet jogosultságot.

39/A. §341 (1) Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál – az e törvényben foglalt kivételekkel – az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban személyi jövedelemadó-előleg (a továbbiakban: adóelőleg) megállapításához bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ellátások alapjának megállapításánál a jogosultság kezdőnapjának hónapjára járó, szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni, ha a tényleges jövedelem 30 naptári napnál kevesebb.

(3) A biztosítás megszűnését követően járó pénzbeli ellátások összegének megállapítására és folyósítására a biztosítottakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4) Az (1) bekezdés szerinti ellátásokra való jogosultságot, a folyósítás időtartamát és az ellátás összegét jogviszonyonként kell elbírálni és megállapítani.

39/B. §342 (1)343 Pénzbeli ellátásra való jogosultság esetén, ha a pénzbeli ellátás összege – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 33. § (3) bekezdésében meghatározott időtartam figyelmen kívül hagyásával – huszonegy napon belül azért nem állapítható meg a 48. § (1)–(4) bekezdése alapján, mert nem került sor a biztosított jövedelméről bevallás benyújtására az adóelőleg megállapításához, a rendelkezésre álló adatok alapján a 39/A. § (2) bekezdésének, valamint a 48. § (2)–(4) bekezdésének figyelembevételével az igénylő részére végzésben előleget kell megállapítani. A pénzbeli ellátásról szóló érdemi döntést legkésőbb az előlegről szóló végzés meghozatalát követő egy éven belül a rendelkezésre álló adatok alapján meg kell hozni. A pénzbeli ellátás határozattal történő megállapításakor a pénzbeli ellátás összegébe a folyósított előleg összegét be kell számítani.

(1a)344 Táppénzelőleg folyósítása esetén

a) az egészségbiztosító a Tbj. 19. § (5) bekezdésében meghatározott táppénz-hozzájárulásról szóló határozatot a táppénz megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül hozza meg,

b) a társadalombiztosítási kifizetőhely a Tbj. 19. § (5) bekezdésében meghatározott táppénz-hozzájárulási kötelezettségét a táppénz megállapításáról szóló határozat jogőre emelkedését követő hónapban benyújtott elszámolásában teljesíti.

(2) Amennyiben az igénylő a pénzbeli ellátás iránti kérelmét visszavonja, a folyósított előleget felróhatóságra való tekintet nélkül, a visszafizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül köteles visszafizetni.

(3) Amennyiben az ellátást folyósító szerv az előleg folyósítását követően megállapítja, hogy az igénylő pénzbeli ellátásra nem jogosult, az igénylő köteles a folyósított előleget felróhatóságra való tekintet nélkül, a visszafizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül visszafizetni.

(4) Amennyiben az előleg folyósítását követően az ellátást folyósító szerv megállapítja, hogy az igénylő részére a pénzbeli ellátás a folyósított előleg összegnél alacsonyabb összegben jár és az a megállapított ellátás összegébe nem számítható be, az igénylő köteles a különbözetet felróhatóságra való tekintet nélkül, a visszafizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül visszafizetni.

(5)345 A táppénzelőleg folyósítását a keresőképtelenség fennállása alatt végzéssel meg kell szüntetni, ha a biztosított táppénzre már nem jogosult.

39/C. §346 Ha a korábban bevallott jövedelemadatok alapján a pénzbeli ellátás tárgyában érdemi döntés született, azonban az ellátásra való jogosultság kezdő napjától számított egy éven belül a jövedelemadatok az ellátás összegének megállapításakor figyelembe vett számítási időszakra vonatkozóan az állami adóhatóságnál módosításra kerülnek, a módosított jövedelemadatok alapján az ellátás összegét újra el kell bírálni. Az ellátás összegének ismételt elbírálása során a folyósító szerv – a módosulásról történő tudomásszerzésétől számított 30 napon belül, de legfeljebb az ellátásra való jogosultság lejártát követő naptól számított 18 hónapon belül – korábbi döntését módosíthatja vagy visszavonhatja.

Csecsemőgondozási díj347

40. § (1)348 Csecsemőgondozási díjra jogosult, aki a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, és

a) a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül szül, vagy

b)349 a biztosítás megszűnését követően negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül szül.

(1a)350 A szülő nő csecsemőgondozási díjra való jogosultsága legkésőbb a gyermek születésének napjával, koraszülött gyermekre tekintettel a szülési szabadság első napjával nyílik meg.

(2)351 A csecsemőgondozási díjra jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani

a)352 a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj – kivéve a 42/E. § alapján megállapított gyermekgondozási díj – folyósításának az idejét,

b) közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéből 180 napot,

c)353 a rehabilitációs járadék, rehabilitációs ellátás folyósításának idejét.

(3)354 A csecsemőgondozási díj a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár. A csecsemőgondozási díj legfeljebb a gyermek születését követő 168. napig jár, kivéve a jogszabály szerint a koraszülött gyermekek esetében a szülési szabadságra vonatkozó rendelkezés alkalmazásakor. Ha a csecsemőgondozási díj iránti kérelem a szülés várható időpontját megelőző 28 napnál korábban kerül benyújtásra, akkor a kérelem elbírálására vonatkozó határidő a szülés várható időpontját megelőző 28. napon kezdődik.

(4)355 Csecsemőgondozási díj a szülési szabadságnak megfelelő időtartam még hátralévő tartamára

a) annak a nőnek is jár, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, a gondozásba vétel napjától,

b)356 annak a – gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvtv.) 5. § sz) pontja szerinti – családbafogadó gyámnak jár, aki a csecsemőt jogerős döntés alapján gondozza, a kirendelés napjától,

c) a csecsemőt gondozó vér szerinti apának is jár, ha a szülő nő az egészségügyi szolgáltató által – az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott adattartalmú nyomtatvány szerint – igazoltan, az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, az igazoláson feltüntetett naptól ezen egészségi állapot fennállásáig,

d) a csecsemőt gondozó vér szerinti apának is jár, ha a szülő nő meghal, az elhalálozás napjától,

e) annak a férfinek is jár, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a gyermeket vele együtt örökbe fogadni szándékozó nő az egészségügyi szolgáltató által – az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott adattartalmú nyomtatvány szerint – igazoltan, az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, az igazoláson feltüntetett naptól ezen egészségi állapot fennállásáig,

f) annak a férfinek is jár, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a gyermeket örökbe fogadni szándékozó nő meghal, az elhalálozás napjától,

g) annak a férfinek is jár, aki a csecsemőt egyedül vette örökbefogadási szándékkal nevelésbe, a gondozásba vétel napjától,

ha az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállnak.

(5)357 A (4) bekezdésben meghatározott esetekben a szülés napjának azt a napot kell tekinteni, amikor a (4) bekezdés a)–g) pontja szerinti feltételek bármelyike bekövetkezik.

41. § (1)358 Nem jár csecsemőgondozási díj a biztosítottnak

a) a szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre a teljes keresetét megkapja,

b)359 ha bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet – keresőtevékenységet folytat.

(2)360 Annak a biztosítottnak, aki a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt keresete után jár csecsemőgondozási díj.

(3)361 Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában nem minősül keresőtevékenységnek az ellátásra való jogosultság kezdőnapját megelőzően végzett tevékenységből származó jövedelem – ideértve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyijövedelemadó-mentes tiszteletdíjat is –, ha az az ellátás folyósításának ideje alatt kerül kifizetésre.

42. §362 (1) A csecsemőgondozási díj összege

a) a (2) és (3) bekezdés szerinti esetben a naptári napi alap 70%-a,

b) a (4) bekezdés szerinti esetben a naptári napi jövedelem 70%-a.

(2) A csecsemőgondozási díj naptári napi alapját a 48. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint kell megállapítani.

(3) Ha a naptári napi alap nem állapítható meg a (2) bekezdésben foglaltak szerint, naptári napi alap a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része.

(4) Ha a biztosított naptári napi jövedelme a minimálbér kétszeresének harmincad részét nem éri el, a csecsemőgondozási díj összegének megállapításánál a biztosított tényleges jövedelmét kell figyelembe venni. Tényleges jövedelem hiányában a szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni azzal, hogy a naptári napi alap a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét nem haladhatja meg.

(4a)363 Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy gyermekgondozást segítő ellátás igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a (2)–(4) bekezdés alapján számított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az ellátást megállapítani.

(4b)364 A (4a) bekezdés csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított ellátás alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.

(5) A csecsemőgondozási díj megállapításakor határozatban kell rendelkezni az ellátás folyósításának időtartamáról és naptári napi összegéről.

(6) Ugyanazon személy részére ugyanazon gyermeke jogán benyújtott csecsemőgondozási díj iránti kérelmet ismételten elbírálni nem lehet, a csecsemőgondozási díjat az (5) bekezdés szerinti határozatban megállapított összegben kell tovább folyósítani.

(7) A csecsemőgondozási díj összegének megállapítására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

(8) A csecsemőgondozási díjra, ha jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz, a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

Gyermekgondozási díj

42/A. §365 (1)366 Gyermekgondozási díjra jogosult

a) a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését – a gyermeket szülő anya esetén a szülést – megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt,

b)367 az anya, valamint a 40. § (4) bekezdésében meghatározott személy, aki részére csecsemőgondozási díj került megállapításra és a biztosítási jogviszonya a csecsemőgondozási díjra való jogosultságának időtartama alatt megszűnt, feltéve hogy a csecsemőgondozási díjra való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt,

és a gyermeket saját háztartásában neveli.

(2)368 Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásakor nem tekinthető szülőnek

a) a helyettes szülő,

b) a Gyvtv. 84. §-a szerinti gyermekvédelmi gyám és

c) a nevelőszülő, függetlenül attól, hogy a nála elhelyezett, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek tekintetében kirendelték-e gyámként.

(3)369

(4)370 A gyermekgondozási díjra történő jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani

a)371 a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz idejét,

b) a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmány idejéből 180 napot,

c)372 a rehabilitációs járadék, rehabilitációs ellátás folyósításának idejét.

42/B. §373 (1)374 A gyermekgondozási díj legkorábban a csecsemőgondozási díj, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.

(1a)375 Ikergyermekek esetén a gyermekgondozási díj a csecsemőgondozási díj, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól az (1) bekezdésben meghatározott időtartamot követően további 1 évig jár.

(2)376 A gyermekgondozási díj iránti kérelem benyújtható a csecsemőgondozási díj iránti kérelemmel együtt is.

(3)377

(4)378 Amennyiben a gyermekgondozási díj iránti kérelem a szülési szabadság vagy az annak megfelelő időtartam lejártát megelőzően kerül benyújtásra, a kérelem elbírálására vonatkozó határidő kezdőnapja a szülési szabadság, illetve az annak megfelelő időtartam lejártát követő nap.

42/C. §379 (1) Nem jár a gyermekgondozási díj, ha

a)380

b) a jogosult a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott egyéb rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a táppénzt, a baleseti táppénzt, a csecsemőgondozási díjat, a gyermekgondozási díjat, a gyermekgondozási támogatást, az álláskeresési járadékot és segélyt, a vállalkozói és a munkanélküli járadékot, valamint az álláskeresést ösztönző juttatást, vagy ha a jogosult rendszeres pénzellátásban részesül és a csecsemőgondozási díjra vagy a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napján pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett;

c) a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, nevelésbe vették, továbbá ha harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el;

d)381 a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsőde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet) helyezték el, kivéve ha a jogosult keresőtevékenységet folytat, továbbá ide nem értve a rehabilitációs, habilitációs foglalkozást nyújtó intézményi elhelyezést;

e) a jogosult előzetes letartóztatásban van vagy szabadságvesztés-, elzárásbüntetését tölti;

f)382

g) a gyermek a gyermekgondozási díjra való jogosultság ideje alatt meghal, az elhalálozás időpontját követő hónap első napjától, vagy ha addig a halál időpontjától számítva 15 napnál kevesebb van hátra, akkor az elhalálozást követő 16. naptól;

h) ikergyermekek esetében valamelyik gyermek

ha) a gyermekgondozási díjra való jogosultság ideje alatt meghal, azonos várandósságból született egynél több testvér hiányában a 42/B. § (1) bekezdésében meghatározott időpontot követően,

hb) a 42/B. § (1) bekezdésében meghatározott időtartamot követő 1 éven belül meghal, azonos várandósságból született egynél több testvér hiányában az elhalálozás időpontját követő hónap első napjától, vagy ha addig a halál időpontjától számítva 15 napnál kevesebb van hátra, akkor az elhalálozást követő 16. naptól.

(2)383 A 42/E. § (4a) bekezdése alkalmazásában nem minősül keresőtevékenységnek az ellátásra való jogosultság kezdőnapját megelőzően végzett tevékenységből származó jövedelem – ideértve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyi jövedelemadó-mentes tiszteletdíjat is –, ha az az ellátás folyósításának ideje alatt kerül kifizetésre.

(3) A gyermekgondozási díj az (1) bekezdés g) pontja szerinti esetben legfeljebb a 42/B. § (1) bekezdésében meghatározott időpontig, az (1) bekezdés h) pontja szerinti esetben pedig legfeljebb a 42/B. § (1a) bekezdésében meghatározott időpontig jár.

42/D. §384 (1) A gyermekgondozási díj összege

a) a (2) és (3) bekezdés szerinti esetben a naptári napi alap 70%-a,

b) a (4) bekezdés szerinti esetben a naptári napi jövedelem 70%-a,

de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a.

(2) A gyermekgondozási díj naptári napi alapját a 48. § (1)–(3) bekezdésében foglaltak szerint kell megállapítani azzal, hogy ha az ellátásra jogosult megfelel a 42/E. § (1) bekezdés b) pontja szerinti feltételeknek, az ellátás összege nem lehet kevesebb a 42/E. § (5) bekezdésében meghatározott összegnél.

(3) Ha a naptári napi alap nem állapítható meg a (2) bekezdésben foglaltak szerint, akkor a naptári napi alap a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része azzal, hogy ha a biztosított naptári napi jövedelme a minimálbér kétszeresének harmincad részét nem éri el, a gyermekgondozási díj összegének megállapításánál a biztosított tényleges jövedelmét kell figyelembe venni. Tényleges jövedelem hiányában a szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni.

(4)385 A maximális összegben megállapított gyermekgondozási díj összegét minden év január 15-éig hivatalból felül kell vizsgálni, és a tárgyévre érvényes összeghatár figyelembevételével január 1-jei időponttól újra meg kell állapítani.

(5)386 Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy gyermekgondozást segítő ellátás igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a (2) és (3) bekezdés alapján számított gyermekgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az ellátást megállapítani.

(6)387 Az (5) bekezdés csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként született gyermeket közvetlenül megelőzően született gyermekre tekintettel megállapított csecsemőgondozási díj alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.

(7) A gyermekgondozási díj megállapításakor határozatban kell rendelkezni az ellátás folyósításának időtartamáról és naptári napi összegéről.

(8) Ugyanazon személy részére ugyanazon gyermeke jogán benyújtott gyermekgondozási díj iránti kérelmet ismételten elbírálni nem lehet, a gyermekgondozási díjat a (7) bekezdés szerinti határozatban megállapított összegben kell tovább folyósítani.

(9) Ha a biztosított egyidejűleg fennálló több jogviszony alapján jogosult gyermekgondozási díjra, a jogviszonyonként megállapított díjak összegét egybe kell számítani. Az ellátás összege egybeszámítás esetén sem haladhatja meg az (1) bekezdésben megállapított legmagasabb összeget. Amennyiben az ellátás egybeszámított összege meghaladná az (1) bekezdésben megállapított legmagasabb összeget, a gyermekgondozási díj összegét minden év január 15-éig hivatalból felül kell vizsgálni, és a tárgyévre érvényes összeghatár figyelembevételével január 1-jei időponttól újra meg kell állapítani.

(10) Ha a biztosított több gyermek után jogosult egyidejűleg gyermekgondozási díjra, úgy az (1) bekezdés szerinti maximális összeget gyermekenként kell megállapítani.

42/E. §388 (1) A 42/A. § (1) bekezdésében foglaltakon túl gyermekgondozási díjra jogosult az a szülő nő is, aki az alábbi feltételek mindegyikének megfelel:

a) a 42/A. § alapján gyermekgondozási díjra nem jogosult,

b) a gyermeke születését megelőző két éven belül államilag elismert felsőoktatási intézményben magyar nyelvű nappali képzésben legalább két félév aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, azzal, hogy egy félévre csak egy aktív hallgatói jogviszony vehető figyelembe,

c) a gyermeke a b) pont szerinti hallgatói jogviszony fennállása alatt vagy a hallgatói jogviszony szünetelését, illetve megszűnését követő 1 éven belül születik,

d) a gyermeket saját háztartásában neveli,

e) magyar állampolgár vagy másik EGT tagállam állampolgára, és

f) a szülés időpontjában rendelkezik magyarországi bejelentett lakóhellyel.

(2) Az (1) bekezdés alapján megállapított gyermekgondozási díj a gyermek születésének napjától a gyermek 1 éves koráig jár.

(3) Az (1) bekezdés szerinti gyermekgondozási díjra az (1) bekezdés szerinti jogosultsági feltételeknek megfelelő vér szerinti apa akkor jogosult, ha a szülő nő

a) meghal, vagy

b) az (1) bekezdés b)–f) pontjában foglalt feltételek valamelyikének nem felel meg és a 42/A. § alapján gyermekgondozási díjra nem jogosult.

(4) A vér szerinti apa részére a gyermekgondozási díj a (2) bekezdésben meghatározott jogosultsági időből igénybe nem vett időszakra jár, de legfeljebb a gyermek 1 éves koráig.

(4a)389 A gyermek születését követő 169. napot megelőzően nem jár gyermekgondozási díj az (1) és (3) bekezdés alapján jogosult részére arra az időszakra, amikor bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet – keresőtevékenységet folytat.

(5) Az (1), illetve a (3) bekezdés alapján megállapított gyermekgondozási díj havi összege

a) a felsőfokú alapképzésben, felsőfokú szakképzésben vagy felsőoktatási szakképzésben, valamint a szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes kötelező legkisebb munkabér,

b) a mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy doktori képzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes garantált bérminimum

70 százaléka.

(6)390 Ha az (1), illetve a (3) bekezdés alapján gyermekgondozási díjra jogosult személy a szülés napján biztosított és a számítási időszakban rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, az ellátás összegét a 48. § (1) és (2) bekezdése alapján kell kiszámítani azzal, hogy az ellátás összege nem lehet kevesebb az (5) bekezdés a), illetve b) pontjában meghatározott összegnél, valamint nem lehet magasabb havonta a minimálbér kétszeresének 70 százalékánál.

(7)391 Ha az (1), illetve a (3) bekezdés alapján gyermekgondozási díjra jogosult biztosított a számítási időszakban nem rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, az ellátás naptári napi alapját a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része alapján kell megállapítani azzal, hogy ha a biztosított naptári napi jövedelme a minimálbér kétszeresének harmincad részét nem éri el, a gyermekgondozási díj összegének megállapításánál a biztosított tényleges jövedelmét kell figyelembe venni. Tényleges jövedelem hiányában a szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni. Az így megállapított gyermekgondozási díj összege nem lehet alacsonyabb az (5) bekezdésben meghatározott összegnél.

(8) Ha az (1) vagy a (3) bekezdés alapján gyermekgondozási díjra jogosult személy az (1) bekezdés b) pontja szerinti hallgatói jogviszony megszűnését követő 1 éven belül válik jogosulttá az ellátásra és az ellátás összege nem állapítható meg a (6) bekezdés alapján, a gyermekgondozási díj összegét az (5) bekezdés a) vagy b) pontja szerint kell megállapítani.

(9) Az (5) és a (6) bekezdés alapján megállapított gyermekgondozási díj összegét minden év január 15-éig hivatalból felül kell vizsgálni és a tárgyévre érvényes kötelező legkisebb munkabér, illetve garantált bérminimum figyelembevételével január 1-jei időponttól újra meg kell állapítani.

(10) Az (1)–(9) bekezdés szerint megállapított gyermekgondozási díjra a 42/B–42/D. § rendelkezései közül azokat kell alkalmazni, amelyektől eltérő rendelkezést az (1)–(9) bekezdés nem tartalmaz.

42/F. §392 A 42/A. § (1) bekezdése és a 42/E. § (1) bekezdése alkalmazásában akkor állapítható meg, hogy a szülő a gyermeket a saját háztartásában neveli, ha a gyermek a szülővel közös háztartásban életvitelszerűen együtt él és a gyermeket a szülő neveli, illetve gondozza.

Táppénz

43. § (1)393 Táppénzre jogosult az, aki a biztosítás fennállása alatt keresőképtelenné válik és a Tbj.-ben meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.

(2)394 Egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén a keresőképtelenséget és a táppénzre való jogosultságot, azok időtartamát, az ellátás mértékét, illetőleg összegét mindegyik jogviszonyban külön-külön kell megállapítani. E rendelkezés vonatkozik arra az esetre is, ha a több biztosítási jogviszony ugyanannál a foglalkoztatónál áll fenn.

(3)395

44. § Keresőképtelen,

a) aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni;

b)396 aki várandóssága, illetőleg szülése miatt nem tudja munkáját ellátni, és csecsemőgondozási díjra nem jogosult;

c) az anya, ha kórházi ápolás alatt álló egyévesnél fiatalabb gyermekét szoptatja;

d)397 a szülő a tizenkét évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben;

e)398 a szülő, aki tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja és a gyermeket a saját háztartásában neveli;

f) aki fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt részesül;

g) akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állategészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható;

h)399 a méltányosságból adható táppénz tekintetében a szülő,

ha) aki 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja, vagy

hb) a 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha a szülő a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg ellátást nyújtó intézményben.

45. § (1) A betegség okozta keresőképtelenség elbírálásánál az a foglalkozás, illetőleg az a munkakör az irányadó, amelyben a biztosított a keresőképtelenségét közvetlenül megelőzően dolgozott.

(2) A keresőképesség elbírálására az egészségügyi szolgáltató finanszírozási szerződésben nevesített orvosa és a keresőképesség elbírálására jogosító szerződést kötött orvos jogosult.

(3) A keresőképtelenség a vizsgálatra jelentkezés időpontjától eltérően, legfeljebb öt napra visszamenőleg is igazolható.

(3a)400

(4)401 Kivételesen indokolt esetben – a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően – az orvosszakértői szerv a keresőképtelenséget a vizsgálatra jelentkezés időpontjától legfeljebb hat hónapra visszamenőleg is igazolhatja.

46. § (1) Táppénz a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban

a)402 a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át;

b)403 egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, illetőleg otthoni ápolása és – a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén – a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén a gyermek egyéves koráig;

c)404 egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása és – a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén – a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén évenként és gyermekenként nyolcvannégy naptári napon át;

d)405 háromévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása és – a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén – a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén évenként és gyermekenként negyvenkettő, egyedülállónak nyolcvannégy naptári napon át;

e)406 hatévesnél idősebb, de tizenkét évesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása és – a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén – a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén évenként és gyermekenként tizennégy, egyedülállónak huszonnyolc naptári napon át.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a biztosított, ha részére külön törvény rendelkezése szerint betegszabadság407 jár, a 44. § a) és f) pontjában említett keresőképtelenség esetében táppénzre legkorábban a betegszabadságra való jogosultság lejártát követő naptól jogosult.

(3)408 Az, aki a keresőképtelensége első napját közvetlenül megelőző egy évnél rövidebb ideig volt folyamatosan biztosított, táppénzt csak a folyamatos biztosításának megfelelő ideig kaphat.

(4) Biztosításának a tartamára tekintet nélkül jár a táppénz annak, aki

a) tizennyolc éves kora előtt válik keresőképtelenné, vagy

b) iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá válik, és keresőképtelenségéig megszakítás nélkül biztosított.

(5) Ha a biztosított a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző egy éven belül már táppénzben részesült, ennek időtartamát az újabb keresőképtelenség alapján járó táppénz folyósításának időtartamába be kell számítani.

(6) Az (5) bekezdés alkalmazásában nem számít előzménynek az az idő, amely alatt a biztosított

a) egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása,

b) beteg gyermek ápolása,

c) közegészségügyi okból foglalkozástól eltiltás, hatósági elkülönítés vagy a járványügyi, illetőleg állategészségügyi zárlat

miatt részesült táppénzben.

(7)409

47. § (1) A táppénz – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – minden naptári napra jár, ideértve a szabadnapot, a heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot is.410

(2) Nem jár táppénz

a)411 a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amely alatt a biztosítás szünetel, munkavégzési kötelezettség hiányában keresetveszteség nincs, továbbá a betegszabadság lejártát követő szabadnapra és heti pihenőnapra, ha az azt követő munkanapon (munkaszüneti napon) a keresőképtelenség már nem áll fenn,

b) a keresőképtelenségnek arra a tartamára, amelyre a biztosított a teljes keresetét megkapja, illetve, ha a keresetét részben kapja meg, a részben megkapott kereset után,

c)412 a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának az idejére, ide nem értve a segély mellett végzett munka alapján járó táppénzt,

d) az előzetes letartóztatás és a szabadságvesztés tartamára.

e)413 a saját jogú nyugdíj folyósításának időtartamára.

f)414 a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék folyósításának az idejére, ide nem értve a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék, illetve az átmeneti bányászjáradék mellett végzett munka alapján járó táppénzt.

(3)415 A táppénz folyósítását meg kell szüntetni, ha a jogosult az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható ok nélkül nem jelent meg, vagy a keresőképesség elbírálásának ellenőrzése során a szakértő, illetve a felülvéleményező főorvos általi vizsgálatához nem járult hozzá. A szakértő, illetve a felülvéleményező főorvos – a kezelő orvos jelenlétében – a keresőképességet a jogosult tartózkodási helyén is ellenőrizheti. A táppénz folyósítását akkor is meg kell szüntetni, ha a táppénzre jogosult a keresőképességét elbíráló orvos utasításait nyilvánvalóan nem tartja be, illetve a gyógyulását tudatosan késlelteti.

(4)416

48. §417 (1) Ha a biztosítási idő a táppénzre való jogosultság kezdő napját megelőzően a 48/A. § (1) bekezdése szerint folyamatos, a táppénz alapját a táppénzre jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári év első napjától a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszakban az időszak utolsó napjához időben legközelebb eső 180 naptári napra jutó jövedelem alapján kell megállapítani. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén a táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.

(2) Ha a biztosított az (1) bekezdésben meghatározott időszakban nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, azonban az (1) bekezdés szerinti időszak utolsó napjához időben legközelebb eső időszakban rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, és van legalább a táppénzre való jogosultság kezdő napjától 180 napnyi – a 48/A. § (2) bekezdése szerinti – folyamatos biztosítási jogviszonya, akkor a táppénz naptári napi alapját a 120 napi tényleges jövedelem alapján kell megállapítani.

(3) Ha a biztosított a (2) bekezdés szerinti időszakban nem rendelkezik 120 naptári napi jövedelemmel, de a táppénzre való jogosultság első napját megelőzően van legalább 180 napnyi – a 48/A. § (2) bekezdése szerinti – folyamatos biztosítási jogviszonya, a táppénz naptári napi alapját a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelme alapján kell megállapítani.

(4) Ha a biztosított a táppénzre való jogosultság első napját megelőzően nem rendelkezik 180 napnyi – a 48/A. § (2) bekezdése szerinti – folyamatos biztosítási jogviszonnyal, a táppénz naptári napi alapját a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve ha a tényleges vagy a szerződés szerinti jövedelme a minimálbért nem éri el. Ez esetben a táppénz naptári napi alapja a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem.

(5) Ha a biztosított a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától a táppénzre jogosultságot közvetlenül megelőző év első napjáig terjedő időszakban azért nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, mert legalább 180 napig táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban vagy gyermekgondozási díjban – kivéve a méltányosságból megállapított ellátásokat – részesült, a táppénz naptári napi összegét az utolsóként megállapított ellátás alapjának figyelembevételével kell megállapítani, ha az a szerződés szerinti jövedelménél kedvezőbb. Az ellátások idejének összeszámításánál csak azt az időszakot lehet figyelembe venni, ameddig a biztosítási idő a 48/A. § (1) bekezdése szerint folyamatos.

(6) A táppénz alapjának kiszámítására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

(7) A táppénz összege a 48/A. § (1) bekezdése szerint folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében a táppénz alapjának 60%-a, ennél rövidebb biztosítási idő esetében, a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt, valamint a 44. § d) pontjában meghatározott esetben 50%-a azzal, hogy a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét.

(8)418 Az (5) bekezdés csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított ellátás alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.

48/A. §419 (1)420 A biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. A 30 napi megszakítás időtartamába nem számít be a táppénz, a baleseti táppénz, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj – kivéve a 42/E. § alapján megállapított gyermekgondozási díj – és a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának az ideje.

(2)421 A 48. § (2)–(4) bekezdése szerinti naptári napi átlag megállapításánál 180 napi folyamatos biztosításban töltött időként a Tbj. 5. §-ában meghatározott biztosításban töltött napokat lehet figyelembe venni. E szabály alkalmazásában a biztosítás akkor tekinthető folyamatosnak, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs.

49. §422 (1)423 A gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék vagy az átmeneti bányászjáradék mellett munkát végző biztosítottra a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

a)424 a táppénzfolyósítás időtartamának megállapításánál biztosítási időként csak a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék vagy az átmeneti bányászjáradék folyósításának időtartama alatt biztosítási jogviszonyban töltött napokat lehet figyelembe venni,

b)425 a táppénz összegének megállapításánál a biztosítási jogviszonynak az a) pontban meghatározott időtartama alatt a 39/A. § (1) bekezdés szerint elért, biztosítási jogviszonyból származó jövedelmet kell figyelembe venni a 48. §-ban foglaltak szerint.

(2)426

Méltányosságból igénybe vehető pénzbeli ellátások

50. §427 (1)428 Az egészségbiztosítási szerv – az E. Alap éves költségvetésében meghatározott keretek között – méltányosságból csecsemőgondozási díjat, gyermekgondozási díjat és táppénzt akkor állapíthat meg a biztosított részére, ha a biztosított az ahhoz szükséges biztosítási idővel nem rendelkezik.

(2)429 Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az egészségbiztosító méltányosságból a 46. § (1) bekezdés c)–e) pontjaiban meghatározott időtartamot meghaladóan is állapíthat meg gyermekápolási táppénzt a 44. § d) és e) pontja szerinti keresőképtelen biztosítottak részére.

(3)430 A gyermek betegségére tekintettel az (1)–(2) bekezdésben foglaltakon túl, a 44. § h) pontja szerinti keresőképtelen biztosított részére az egészségbiztosítási szerv méltányosságból megállapíthat gyermekápolási táppénzt.

(4)431 A méltányosságból megállapítható pénzbeli ellátások folyósításának idejét és összegét az egészségbiztosító a méltányossági kérelem elbírálása során az V. fejezetben foglaltaktól eltérően határozhatja meg, azzal, hogy az összege nem haladhatja meg

a) csecsemőgondozási díj esetén a 42. § (3) bekezdése szerinti összeget,

b) gyermekgondozási díj esetén a 48. § (4) bekezdése szerinti összeget,

c) az (1) bekezdés szerinti táppénz esetén – a biztosítási idő figyelembevételével – a 48. § (7) bekezdése szerinti összeget.

(5)432 Az egészségbiztosító méltányosságból a biztosítottat és a kizárólag egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyt indokolt esetben segélyben részesítheti.

VI. Fejezet

BALESETI ELLÁTÁS

Üzemi baleset és foglalkozási megbetegedés

51. § (1) Baleseti ellátás üzemi baleset vagy foglalkozási betegség esetén jár.

(2) Baleseti ellátásként a sérültet baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti táppénz és baleseti járadék illeti meg.

52. § (1)433 Üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri. Üzeminek minősül az a baleset is, amelyet a biztosított munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben szenved el (a továbbiakban: úti baleset). Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri.

(2)434 A társadalombiztosítási ellátás igénybevétele során bekövetkezett balesetek közül üzeminek az számít, amely a biztosítottat keresőképtelenségének vagy rokkantságának, továbbá az egészségkárosodás mértékének, rehabilitálhatóságának az elbírálása céljából elrendelt, illetőleg a keresőképessé váláshoz szükséges egyéb vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte.

(3)435 Foglalkozási betegség a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely

a) a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza, illetve

b) a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye.

(4) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, üzemi baleseten a foglalkozási betegséget, üzemi baleseti sérültön a foglalkozási betegségben megbetegedettet is érteni kell.

52/A. §436 (1)437 Amennyiben a baleset üzemisége az elbíráláshoz szükséges adatok hiánya miatt – a Ket. 33. § (3) bekezdésében meghatározott időtartam figyelmen kívül hagyásával – huszonegy napon belül nem bírálható el és a rendelkezésre álló adatok alapján az igénylő táppénzre jogosult, az igénylő részére végzésben előlegként kell a táppénzt megállapítani.

(2) Amennyiben a baleset üzemiségének elismerését követően az igénylő részére határozattal baleseti táppénzt állapítanak meg, a baleseti táppénz összegébe a folyósított táppénz előleg összegét be kell számítani.

(3) Amennyiben az igénylő a baleset üzemiségének elismerésére irányuló kérelmét visszavonja, a folyósított táppénz előleget felróhatóságra való tekintet nélkül, a visszafizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül köteles visszafizetni.

(4) Amennyiben a baleset nem minősül üzemi balesetnek, táppénzre való jogosultság esetén hivatalból táppénzt kell megállapítani. A baleset üzemiségének elutasítása esetén a baleseti táppénz iránti kérelmet táppénz iránti kérelemnek kell tekinteni. A megállapított táppénz összegébe a folyósított táppénz előleg összegét be kell számítani.

(5) Amennyiben az ellátást folyósító szerv a táppénz előleg folyósítását követően megállapítja, hogy az igénylő részére a baleseti táppénz vagy a (4) bekezdésben megállapított ellátás a folyósított táppénz előleg összegnél alacsonyabb összegben jár és az a megállapított ellátás összegébe nem számítható be, az igénylő köteles a különbözetet felróhatóságra való tekintet nélkül, a visszafizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül visszafizetni.

53. § (1) Nem üzemi baleset az a baleset, amely

a)438 részben vagy egészben a balesetet szenvedett biztosított alkohol vagy kábítószer általi – igazolt – befolyásoltsága miatt következett be,

b) munkahelyi feladatokhoz nem tartozó engedély nélkül végzett munka, engedély nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás során, vagy

c) a lakásról (szállásról) munkába, illetőleg a munkából lakásra (szállásra) menet közben indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása során

történt.

(2) Az, aki sérülését szándékosan okozta, vagy az orvosi segítség igénybevételével, illetőleg a baleset bejelentésével szándékosan késlekedett, az egészségbiztosítás baleseti ellátásaira nem jogosult.

Baleseti egészségügyi szolgáltatás

54. § (1)439 Az üzemi balesetből vagy foglalkozási megbetegedésből (a továbbiakban együtt: üzemi baleset) eredő egészségkárosodás miatt támogatással rendelt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás árához, valamint a gyógyászati segédeszköz javítási díjához – amennyiben a támogatás mértéke a nulla százalékot meghaladja – százszázalékos mértékű támogatás jár.

(2)440 Az (1) bekezdés szerinti támogatás összege azonos a támogatással rendelhető gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás – az igénybevételkor érvényes, külön jogszabály szerint a támogatás alapjául elfogadott – árával, illetve a gyógyászati segédeszköz javítási díjával.

(3)441 A biztosított térítésmentesen jogosult az üzemi balesetével közvetlenül összefüggő, a 23. § c) pontjában meghatározott fogászati ellátásra.

Baleseti táppénz

55. § (1)442 Baleseti táppénzre az jogosult, aki a biztosítás fennállása alatt vagy a biztosítás megszűnését követő legkésőbb harmadik napon üzemi baleset következtében keresőképtelenné válik.

(1a)443 Az üzemi baleset bekövetkeztekor egyidejűleg fennálló biztosítási jogviszonyok esetén a biztosított baleseti táppénzre abban a jogviszonyában jogosult, amelyben az üzemi baleset éri.

(1b)444 A biztosított baleseti táppénzre jogosult akkor is, ha ugyanabból a balesetből eredően ismételten keresőképtelenné válik.

(2) Keresőképtelen az, aki az üzemi balesettel összefüggő és gyógykezelést igénylő egészségi állapota miatt vagy gyógyászati segédeszköz hiányában munkát végezni nem tud.

(3) A baleseti táppénz – az előzetes biztosítási időre és táppénzfolyósításra tekintet nélkül – egy éven keresztül jár azzal, hogy a baleseti táppénz folyósítása legfeljebb egy évvel meghosszabbítható.

(4)445 Nem jogosult baleseti táppénzre az, aki ugyanazon üzemi balesetből eredően baleseti járadékban részesül.

(5)446 A baleseti táppénzre való jogosultság megállapításánál a betegszabadságra vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni.

(6)447

(7)448 A baleseti táppénz alapját a baleseti táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 naptári napi jövedelem alapján kell megállapítani azzal, hogy a jövedelmet legfeljebb a baleseti táppénzre való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idő a 48/A. § (1) bekezdése szerint folyamatos. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén a baleseti táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.

(8)449 Ha a biztosított a (7) bekezdésben meghatározott időszakban nem rendelkezik 180 napi jövedelemmel, baleseti táppénz alapját a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelme alapján kell megállapítani.

(9)450 A baleseti táppénz összege azonos a (7) és (8) bekezdés alapján számított baleseti táppénz alapjának naptári napi összegével, úti baleset esetén annak 90%-ával.

55/A. §451 (1)452 Baleseti táppénzre való jogosultság esetén, ha a baleseti táppénz összege – a Ket. 33. § (3) bekezdésében meghatározott időtartam figyelmen kívül hagyásával – huszonegy napon belül azért nem állapítható meg az 55. § (7) és (8) bekezdése alapján, mert nem került sor a biztosított jövedelméről bevallás benyújtására az adóelőleg megállapításához, a rendelkezésre álló adatok alapján – a 39/A. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – a biztosított részére végzésben előleget kell megállapítani. A baleseti táppénzről szóló érdemi döntést legkésőbb az előlegről szóló végzés meghozatalát követő egy éven belül kell a rendelkezésre álló adatok alapján meghozni. A baleseti táppénz határozattal történő megállapításakor a baleseti táppénz összegébe a folyósított előleg összegét be kell számítani.

(2) Amennyiben az igénylő a baleseti táppénz iránti kérelmét visszavonja, a folyósított baleseti táppénz előleget felróhatóságra való tekintet nélkül, a visszafizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül köteles visszafizetni.

(3) Amennyiben az ellátást folyósító szerv a baleseti táppénz előleg folyósítását követően megállapítja, hogy az igénylő baleseti táppénzre nem jogosult, a folyósított baleseti táppénz előleget felróhatóságra való tekintet nélkül, a visszafizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül köteles visszafizetni.

(4) Amennyiben az ellátást folyósító szerv a baleseti táppénz előleg folyósítását követően megállapítja, hogy az igénylő részére a baleseti táppénz a folyósított baleseti táppénz előleg összegnél alacsonyabb összegben jár és az a megállapított ellátás összegébe nem számítható be, az igénylő köteles a különbözetet felróhatóságra való tekintet nélkül, a visszafizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül visszafizetni.

56. § (1)453

(2)454 Pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett biztosított, illetőleg baleseti ellátásra jogosult baleseti táppénze az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege százötven százalékának naptári napi összegével azonos, úti üzemi baleset esetén annak kilencven százalékával egyezik meg.

(3)455

(4) A baleseti táppénzre – ha eltérő rendelkezés nincs – a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(5)456 Ha a sérült az első ízbeni baleseti táppénzre való jogosultság megszűnését követő 180 napon belül ugyanazon üzemi baleset következtében, abban a jogviszonyában, amelyben a baleset érte, újból keresőképtelenné válik, a baleseti táppénz összege a korábbinál kevesebb nem lehet.

(6) Ha a biztosított foglalkozási betegség alapján jogosult baleseti táppénzre, az üzemi baleset napjának a foglalkozási betegség orvosilag megállapított napját kell tekinteni.

Baleseti járadék

57. §457 (1)458 Baleseti járadékra az jogosult, akinek üzemi baleset következtében 13%-ot meghaladó egészségkárosodása keletkezett, de a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai nem illetik meg, valamint nem a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 31. §-a, továbbá 32. § (4) bekezdése alapján részesül öregségi nyugdíjban.

(1a)459 Az (1) bekezdésben meghatározott kizáró rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 31. §-a és 32. § (4) bekezdése alapján öregségi nyugdíjban részesülő személy üzemi balesete az öregségi nyugdíjkorhatár elérését követően fennálló biztosítási jogviszonya alatt következett be.

(2) Ha az egészségkárosodás mértéke a húsz százalékot nem haladja meg, a baleseti járadék legfeljebb két éven át, ha meghaladja, az egészségkárosodás tartamára időbeli korlátozás nélkül jár.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően a szilikózisból és aszbesztózisból eredő és húsz százalékot meg nem haladó egészségkárosodás fennállása alatt a baleseti járadék időbeli korlátozás nélkül jár.

(4) A baleseti járadékra jogosultság azzal a nappal nyílik meg, amelytől az igénylő tizenhárom százalékot meghaladó egészségkárosodását megállapították. Ha az igénylő ezen a napon baleseti táppénzben részesül, a jogosultság a táppénz megszűnését követő nappal nyílik meg. A (2) bekezdésben meghatározott két évet attól a naptól kell számítani, amelytől az 58. § (1) bekezdés a) pontja szerinti baleseti járadékot megállapították.

58. §460 (1) A baleseti járadék mértéke az üzemi baleset okozta egészségkárosodás fokától függ. Az egészségkárosodás fokának megfelelően

a) az 1. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 14–20 százalék,

b) a 2. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 21–28 százalék,

c) a 3. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 29–39 százalék,

d) a 4. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 39 százalékot meghaladó mértékű.

(2) A baleseti járadék összege az (1) bekezdésben meghatározott fokozatok sorrendjében a havi átlagkereset nyolc, tíz, tizenöt, illetőleg harminc százaléka.

59. § (1) A baleseti járadékot a balesetet közvetlenül megelőző egy éven belül elért kereset havi átlaga alapján kell megállapítani.

(2) A foglalkozási betegség alapján járó baleseti járadékot a foglalkozási betegség veszélyének kitett munkakörben (munkahelyen) elért utolsó egy évi kereset havi átlaga alapján kell megállapítani. Ha az igénylő a baleseti járadék megállapítását megelőző öt éven belül ilyen munkakörben (munkahelyen) egy évnél rövidebb időn át dolgozott, e rövidebb időre kapott kereset havi átlagát kell alapul venni.

(3) A szilikózis vagy azbesztózis alapján járó baleseti járadék megállapításánál a szilikózis vagy azbesztózis veszélyének kitett munkakörben az öt évnél korábban elért keresetet is figyelembe kell venni, ha az igénylő az öt éven belül ilyen munkakörben egy évnél rövidebb ideig dolgozott és a kereset így megállapított átlaga kedvezőbb.

(4) A baleseti járadék alapját képező havi átlagkereset megállapításánál – az (5) bekezdésben foglalt eltéréssel – a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kiszámítására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(5) A havi átlagkereset megállapításánál

a) a nyugdíjjárulék alapját képező keresetet kell figyelembe venni,

b) a figyelembe vett keresetet nem kell csökkenteni a magánszemélyek jövedelemadójával (képzett adójával).

(6) Ha a baleseti járadékot nyugdíjasként elszenvedett üzemi baleset alapján állapítják meg, a havi átlagkereset összegét a nyugdíjasként elért kereset alapján kell meghatározni.

60. § (1) A baleseti fokozat változása esetén a baleseti járadék összegét az új fokozatnak megfelelően módosítani kell.

(2)461 A baleseti járadékra jogosultság megszűnik, ha az egészségkárosodás a tizenhárom százalékot már nem haladja meg. Ha az egészségkárosodás a tizenhárom százalékot újból meghaladja, a baleseti járadékra jogosultság feléled.

(3)462 Az 1. fokozatú baleseti járadék két éven át történt folyósítása után a járadékra jogosultság akkor éled fel, ha az egészségkárosodás utóbb három hónapon át a húsz százalékot meghaladja. Ha az egészségkárosodás ismét huszonegy százalék alá csökken, a tizenhárom százalékot azonban meghaladja, a baleseti járadék ennek az állapotnak a tartamára – legfeljebb két éven át – újból jár.

(4) A baleseti járadék módosításánál, illetőleg újbóli megállapításánál azt az átlagkeresetet kell figyelembe venni, amelynek alapján a baleseti járadékot utoljára megállapították.

VII. Fejezet

A PÉNZBELI ELLÁTÁSOKKAL KAPCSOLATOS IGÉNY ÉRVÉNYESÍTÉSE

Általános rendelkezések

61. § (1)463

(2)464 Az egészségbiztosítási pénzbeli ellátás iránti igény az igénybejelentés napjától visszamenőleg legfeljebb hat hónapra érvényesíthető. Az ellátást legkorábban az igénybejelentés napját megelőző 6. hónap első napjától lehet megállapítani.

(3)465 Az igénybejelentés napja a kérelem benyújtásának – vagy ha a kérelmet posta útján terjesztették elő a kérelem postára adásának – igazolt napja.

(4)466 Ha a korábban bevallott jövedelemadatok az állami adóhatóságnál módosításra kerültek, és ezért az egészségbiztosítás ellátásai közül a pénzbeli ellátás vagy a baleseti táppénz összege magasabb összegben kerül megállapításra, úgy a különbözet kiutalására akkor kerülhet sor, ha az meghaladja az ezer forintot.

(5)467 A kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltató a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz, a baleseti táppénz iránti kérelmeket kizárólag az OEP honlapján közzétett számítógépes program segítségével töltheti ki és állíthatja elő.

(5a)468 A pénzbeli egészségbiztosítási ellátások és a baleseti táppénz iránti kérelmekhez, továbbá a kifizetőhelyi feladatellátás során az OEP által rendszeresített, az OEP honlapján közzétett nyomtatványoknak megfelelő érvényes nyomtatványokat kell használni.

(5b)469 Az igénylő a gyermekgondozási díj 42/E. § alapján történő megállapítása iránti kérelmet az OEP által rendszeresített és az OEP honlapján közzétett nyomtatványon nyújthatja be.

(6)470 Az igényelbíráló szerv az ügyfelet személyes megjelenésre is felhívhatja az igény elbírálása érdekében. Ha az ellátásban részesülő az orvosi vizsgálaton vagy a kórházban a jogkövetkezményekről való tájékoztatást tartalmazó ismételt felhívásra sem jelenik meg, vagy az orvosi felülvizsgálatnak, kórházi megfigyelésnek elfogadható indok nélkül nem veti magát alá és emiatt a kérelmet elbírálni nem lehet, az eljárást meg kell szüntetni.

(7)471 Ha a kérelem elbírálása után megállapítást nyer, hogy a kérelmet jogszabálysértő módon elutasították, vagy alacsonyabb összegű ellátást állapítottak meg, illetőleg folyósítottak, a jogszabálysértés felfedésétől visszafelé számított öt éven belül járó összeget és az utána járó – az Art.-ban meghatározott – késedelmi pótlékot utólag ki kell fizetni.472

(8) Az esedékessé vált és fel nem vett ellátást az esedékességtől számított egy éven belül lehet felvenni.

(9)473 A biztosított írásbeli kérelmére a csecsemőgondozási díj, illetve a gyermekgondozási díj folyósítását szüneteltetni kell.

(10) A jogosult halála esetén a fel nem vett ellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben, ezek hiányában az örökös veheti fel a halál napjától vagy a hagyatéki végzés jogerőre emelkedése napjától számított egy éven belül.

Betegség és anyaság esetére járó
pénzbeli ellátások iránti igény

62. §474 (1)475 A csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és a táppénz iránti kérelmet a biztosítottnak a Tbj. 4. § a) pontja szerinti foglalkoztatónál kell előterjeszteni.

(1a)476 A vér szerinti apa, valamint a szülés napján nem biztosított szülő nő a gyermekgondozási díj 42/E. § alapján történő megállapítása iránti kérelmet a lakóhelye szerint illetékes egészségbiztosítóhoz nyújthatja be.

(2)477 A csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és a táppénz iránti kérelmet

a) a kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében a kifizetőhely,

b)478

c)479 egyéb esetben a munkáltató székhelye szerint illetékes egészségbiztosító

bírálja el és utólag folyósítja.

(3)480

(4)481 A táppénz, baleseti táppénz és utazási költségtérítés iránti kérelemben foglaltak teljesítése esetén, továbbá a csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj folyósításának szüneteltetéséről, valamint a szünetelés megszüntetéséről nem kell határozatot hozni.

(5)482

(6)483 A csecsemőgondozási díjat, a gyermekgondozási díjat havonta egyszer utólag a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig, de legkésőbb a bérfizetési napon kell folyósítani.

63. §484 (1) Aki egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban kötelezett egészségbiztosítási járulék fizetésére, a táppénz, a baleseti táppénz, a csecsemőgondozási díj iránti kérelmét a 62. §-ban foglaltak szerint, a gyermekgondozási díj iránti kérelmét az egészségbiztosítónak kell elbírálnia és folyósítania.

(2) A kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltatóknak az igénybejelentéssel kapcsolatos kötelezettségeit, továbbá a kifizetőhelyeknek a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz, a baleseti táppénz megállapításával, folyósításával és elszámolásával összefüggő részletes feladatait és eljárási szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.

Baleseti ellátások iránti igény

64. § (1)485 A bejelentett üzemi baleset tényéről a baleseti táppénz megállapítására jogosult szerv dönt.

(2)486 A baleset üzemiségének elismerése iránti kérelmet – a foglalkozási megbetegedést kivéve – legkésőbb a baleset bekövetkezésétől számított egy éven belül lehet benyújtani a baleseti táppénz megállapítására jogosult hatósághoz. E határidő elmulasztása miatt igazolással élni nem lehet.

(3) A határozatnak tartalmaznia kell, hogy mikor történt a baleset, és az milyen egészségkárosító következményekkel jár.

(4)487

(5)488 Az üzemi baleset megállapításáról szóló határozatot közölni kell a biztosítottal, a kezelő orvossal, továbbá a keresőképtelenséget elbíráló orvossal.

65. § (1)489 Az üzemi balesettel összefüggésben egészségbiztosítási baleseti ellátás csak az üzemi baleset tényét megállapító határozat bemutatása esetén állapítható meg.

(2)490 Az üzemi baleset jogerős megállapításáig a biztosítottnak az általános szabályok szerint rendelt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás árához, továbbá az 54. § (3) bekezdésében foglalt fogászati ellátásért a biztosított által kifizetett térítési díjat a baleset üzemiségének elismerését követően az egészségbiztosító, vasutas dolgozók esetén a vasutas egészségbiztosítási szerv a rendelkezésre álló nyilvántartás, az üzemi baleset megállapításáról szóló határozat, valamint a kezelőorvos igazolása alapján téríti meg.

(3)491 A baleseti táppénz iránti kérelem benyújtására, elbírálására és folyósítására a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(3a)492 Ha a baleseti táppénzre irányuló kérelem azért nem bírálható el, mert a baleset üzemiségére vonatkozóan még nem született döntés, a kérelem elbírálására vonatkozó ügyintézési határidő kezdő napja a baleset üzemisége tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedését követő nap.

(4)493 A baleseti járadék iránti igényt a nyugdíj-megállapító szervnél kell bejelenteni.

(5)494 A baleseti járadék iránti kérelem elbírálására és folyósítására a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvénynek (a továbbiakban: Tny.) a nyugellátások megállapítására és folyósítására vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6)495 A baleseti járadék iránti igényt az üzemi baleset bekövetkezése napjától számított három éven belül, illetőleg a foglalkozási megbetegedés megállapítását követő egy éven belül lehet a kérelem benyújtásával érvényesíteni.

(7)496 Ha az üzemi baleset bekövetkezését követően a sérült baleseti rokkantsági nyugdíjban, illetve az üzemi balesettel összefüggésben megállapított megváltozott munkaképességűek ellátásában részesült, ugyanazon baleset alapján baleseti járadék iránti igényt – a (6) bekezdésben foglaltaktól eltérően – a baleseti rokkantsági nyugdíj, illetve a megváltozott munkaképességűek ellátása igénybevételének megszűnésétől számított három éven belül lehet a kérelem benyújtásával érvényesíteni.

VIII. Fejezet

FELELŐSSÉGI SZABÁLYOK

Visszafizetési és megtérítési kötelezettség

66. § (1)497 Az, aki egészségbiztosítás ellátásai közül pénzbeli ellátást, baleseti járadékot, baleseti táppénzt, vagy utazási költséghez nyújtott támogatást (e szakasz alkalmazásában együtt: ellátás) jogalap nélkül vett fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított kilencven napon belül írásban kötelezték.

(1a)498 Az, aki az egészségbiztosítás pénzbeli ellátását vagy baleseti táppénzt azért vett fel jogalap nélkül, mert az ellátásban részesülő biztosítottra vonatkozóan a korábban bevallott jövedelemadatok az állami adóhatóságnál módosításra kerültek, felróhatóságra való tekintet nélkül köteles azt visszafizetni.

(1b)499 Ha a szülők egyike jogalap nélkül vette fel a gyermekük után járó pénzbeli ellátást vagy gyermekgondozási támogatást, mindkét szülő erre irányuló egybehangzó nyilatkozata alapján a jogalap nélkül felvett ellátás a másik szülőnek – a közös háztartásban nevelt gyermekükre tekintettel – megállapított pénzbeli ellátás összegéből levonható. Ha a szülők nem járulnak hozzá egybehangzó nyilatkozattal a levonáshoz, a jogalap nélkül felvett ellátást – felróhatóságra tekintet nélkül – az a szülő köteles visszafizetni, aki az ellátást felvette.

(2)500 Az (1) bekezdésben meghatározott idő elteltével a jogalap nélkül felvett ellátást attól lehet visszakövetelni, akinek az ellátás felvétele felróható.

(3)501 A foglalkoztató és egyéb szerv, valamint az egészségügyi szolgáltató köteles megtéríteni a jogalap nélkül felvett ellátást, ha az ellátás jogalap nélküli megállapítása, illetőleg folyósítása mulasztásának vagy a valóságtól eltérő adatszolgáltatásának a következménye és az ellátást az (1) bekezdés alapján visszakövetelni nem lehet.

(4)502 Ha az ellátás jogalap nélküli megállapításáért, illetőleg felvételéért a foglalkoztatót vagy egyéb szervet vagy egészségügyi szolgáltatót és az ellátásban részesülőt is felelősség terheli, a jogalap nélkül felvett ellátást közrehatásuk arányában kötelesek megtéríteni, illetőleg visszafizetni. Ha a közrehatások aránya nem állapítható meg, a felelősöket egyenlő arányban kell megtérítésre, illetőleg visszafizetésre kötelezni.

(5)503 Ha az ellátás jogalap nélküli megállapításáért, illetőleg a felvételéért több foglalkoztatót vagy egyéb szervet vagy egészségügyi szolgáltatót terhel felelősség, a jogalap nélkül felvett ellátás megtérítéséért egyetemlegesen felelnek.

(6) A jogalap nélkül felvett ellátással kapcsolatban a közrehatás arányában megállapított megtérítési kötelezettség nem módosítható azon a címen, hogy a visszafizetésre kötelezettől az őt terhelő rész nem hajtható be, illetőleg azt mérsékelték, vagy elengedték.

(7)504 Az a személy, aki EU-Kártyával vagy az azt helyettesítő nyomtatvánnyal, valamint az uniós rendeletek szerinti egyéb nyomtatvánnyal úgy vett igénybe egészségügyi szolgáltatást valamely EGT tagállamban, hogy a 6–7. §-ok és a 8/A. § alapján nem volt jogosult annak igénybevételére, köteles az egészségügyi szolgáltatás E. Alapot terhelő költségeit megtéríteni.

(8)505 A Tbj. 39. § (2) bekezdésében foglalt egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége alól az állami adóhatóság eljárása alapján utólagosan mentesülő személy TAJ-száma az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak nyilvántartásában érvénytelenítésre kerül.

(9)506 Ha a (8) bekezdés szerinti személy az érvénytelenítést megelőzően úgy vett igénybe egészségügyi szolgáltatást, hogy a 6–7. § és a 8/A. § alapján nem volt jogosult annak igénybevételére, köteles az egészségügyi szolgáltatás E. Alapot terhelő költségeit megtéríteni.

67. §507 (1) A foglalkoztató köteles megtéríteni az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedések miatt felmerült egészségbiztosítási ellátást, ha a baleset vagy megbetegedés annak a következménye, hogy ő vagy megbízottja a reá nézve kötelező munkavédelmi szabályokban foglalt kötelezettségének nem tett eleget, illetőleg ha ő vagy alkalmazottja (tagja) a balesetet szándékosan idézte elő.

(2)508 Munkaerő-kölcsönzés esetén az (1) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása során a foglalkoztató alatt az Mt.-ben meghatározott kölcsönvevőt is érteni kell.

68. §509 (1)510 Aki az egészségbiztosítási ellátásra jogosult betegségéért, keresőképtelenségéért, egészségkárosodásáért vagy haláláért felelős – kivéve a 67. §-ban meghatározott esetet –, köteles az emiatt nyújtott egészségbiztosítási ellátást megtéríteni. A megtérítési kötelezettség olyan mértékben áll fenn, amilyen mértékben a felelősség megállapítható.

(2)511 A felelősség megállapítására, ha jogszabály kivételt nem tesz, a Ptk.-nak a szerződésen kívül okozott károkért fennálló felelősségre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a felelősség abban az esetben is fennáll, ha az ellátásra jogosultnak vagyoni kára nincs.

(3)512 A 66. § (3)–(6) bekezdése, a 67. § és az (1)–(2) bekezdés alapján megállapított 5000 forintot meg nem haladó megtérítési kötelezettség esetén a megtérítésre irányuló eljárást nem kell lefolytatni.

(4)513 A 66. § (1), (1a), (2), (2a) és (4) bekezdése alapján megállapított, 1000 forintot meg nem haladó visszafizetési kötelezettség esetén a visszafizetésre irányuló eljárást nem kell lefolytatni.

68/A. § (1)514 A 67–68. §-ok alapján megtérítésre kötelezett a ténylegesen megállapított és folyósított egészségbiztosítási ellátásért, valamint az egészségbiztosítás keretében igénybe vett, finanszírozott egészségügyi szolgáltatásért felelős. A megtérítés összege nem csökkenthető azért, mert az ellátásban részesülőt egyéb címen is megilletné egészségbiztosítási ellátás.

(2)515 A 66. § (2)–(6) bekezdése alapján visszafizetésre, megtérítésre kötelezettet a visszafizetésre vagy megtérítésre előírt összeg után az Art.-ben meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatfizetési kötelezettség terheli.

(3)516 A 67–68. §-ok alapján megtérítésre kötelezettet a megtérítésre előírt összeg után kamatfizetési kötelezettség terheli. Nem kell a kamatot megfizetni, ha az érintett az eljárásról való tudomásszerzésével egyidejűleg a felelősségét írásban elismeri, és nyilatkozatát a követelés teljes kiegyenlítéséig fenntartja, továbbá a követelés összegét határidőben megfizeti.

(4)517 Az egészségbiztosító jogosult a 67–68. §-ok szerinti megtérítési igényt megalapozó eseménnyel kapcsolatban a más hatóságnál, illetve egyéb szervnél indult eljárás során hozott, a megtérítési igény elbírálásához szükséges döntés megismerésére. Biztosítani kell az egészségbiztosító részére, hogy a döntés alapjául szolgáló iratokba betekinthessen és arról másolatot készíthessen. Az egészségbiztosító megkeresésére a kért iratok másolatát az érintett szerv harminc napon belül megküldi a megkereső részére.

68/B. §518 (1) A biztosított köteles megtéríteni a neki felróható módon jogalap nélkül igénybe vett, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás után folyósított támogatás összegét, közgyógyellátás jogcímen történő rendelés esetén pedig a közgyógyellátás jogcímcsoport előirányzatából finanszírozott összeget is, ha arra a 38/B. § alapján lefolytatott eljárást követően írásban kötelezték.

(2) A biztosítottat a megtérítésre előírt összeg után az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatfizetési kötelezettség terheli. Nem kell megfizetni a kamatot, ha annak összege az 1000 forintot nem éri el.

Az ellátások késedelmes kifizetése

69. §519 Ha az egészségbiztosító, illetve a társadalombiztosítási kifizetőhely a pénzbeli ellátási, valamint baleseti táppénz iránti igény érvényesítéséről az előírt határidőn belül nem gondoskodik, az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot köteles fizetni a jogosult részére. Nem kell megfizetni a kamatot a 39/B. §, 52/A. § és 55/A. § szerinti előleg összege után, valamint ha a kamat összege nem haladja meg az 1000 forintot.

A követelés érvényesítése

70. §520 (1)521 Az egészségbiztosító a követelését

a) a 66. § szerinti visszafizetésre kötelező határozattal, illetve megtérítésre kötelező fizetési meghagyással,

b) a 67–68. § szerinti megtérítésre kötelező fizetési meghagyással,

c) a 68/B. § szerinti megtérítésre kötelező határozattal

érvényesíti. A fizetési meghagyás hatósági határozat, a kiadására irányuló eljárásban hozott döntés ellen nincs helye fellebbezésnek.

(2)522 A 66–68. §-on alapuló követelés a felvett ellátás kifizetésétől, illetőleg az egészségügyi vagy baleseti egészségügyi szolgáltatás igénybevételétől számított öt éven belül, míg a 68/B. §-on alapuló követelés a gyógyszerhez, gyógyászati segédeszközhöz vagy gyógyászati ellátáshoz nyújtott támogatás igénybevételétől számított öt éven belül érvényesíthető. Ha a követelésre alapot adó magatartás a bíróság jogerős ítélete szerint bűncselekmény, a 66–68. §-on alapuló követelés öt éven túl, a 68/B. §-on alapuló követelés pedig öt éven túl is érvényesíthető mindaddig, amíg a büntethetőség el nem évül.

(3)523 A jogalap nélkül felvett pénzbeli ellátás és baleseti táppénz visszafizetésére kötelező határozatot az a szerv hozza, amely az ellátást folyósította. A 66. §-on alapuló megtérítésre kötelező fizetési meghagyást az egészségbiztosító, vagy a vasutas egészségbiztosítási szerv hozza. Ez utóbb említett igazgatási szerv rendelkezik hatáskörrel a visszafizetésre kötelező határozat meghozatalára is, ha a visszafizetési kötelezettség mellett a foglalkoztató vagy egyéb szerv (személy) megtérítési kötelezettsége is megállapítható.

(4)524 A 67. és 68. §-on alapuló, fizetési meghagyást az egészségbiztosító, vagy a vasutas egészségbiztosítási szerv hozza.

(5)525 A 68/B. §-on alapuló határozatot az egészségbiztosító hozza.

(6)526 A 66–68/B. §-on és a 80. § (6) bekezdésén alapuló követelés és az érvényesítéséhez kapcsolódó járulékos költség adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

(7)527 Nem kell behajtani a kamat- és késedelmipótlék-tartozást akkor, ha a kötelezett terhére nyilvántartott követelés összege az 1000 Ft-ot nem haladja meg.

71. §528 (1) Amennyiben a fizetésre kötelezett a fizetésre kötelező döntés jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül fizetési kötelezettségét nem teljesíti, az egészségbiztosítási szerv a követelését

a) a bankszámlával rendelkező kötelezett esetében azonnali beszedési megbízással,

b) bankszámlával nem rendelkező kötelezett személy esetében munkabérből vagy egyéb rendszeres járandóságból történő letiltással érvényesíti.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott végrehajtási eljárás nem vezet eredményre, a követelést az egészségbiztosítási szerv megkeresésére az állami adóhatóság adók módjára hajtja be.

(3) A jogalap nélkül felvett táppénzt, baleseti táppénzt elsősorban táppénzből, baleseti táppénzből kell levonni. A levonás a táppénz, baleseti táppénz harminchárom százalékát nem haladhatja meg.

(4) A levonással meg nem térült, illetőleg a túlfizetés összegére tekintettel csak hosszabb idő alatt megtérülő követelés összegét a keresetből is le lehet vonni.

(5) A visszafizetésre kötelezett halála esetén a követelés meg nem térült összegét – az örökség erejéig – az örököstől kell behajtani. A hozzátartozót megillető egészségbiztosítási ellátásból – ide nem értve a jogosult halála hónapjában általa már fel nem vett és a hozzátartozónak járó ellátást – a meg nem térített összeget levonni, illetőleg tőle behajtani nem lehet.

Mérséklés, elengedés

72. §529 (1) A magánszeméllyel szemben jogalap nélkül felvett, illetőleg igénybe vett ellátás visszatérítése, illetőleg megtérítése címen fennálló követelést az egészségbiztosító méltányosságból mérsékelheti, elengedheti, vagy részletfizetést engedélyezhet.

(2) Az egészségbiztosító méltányosságból a kirótt kamatot, késedelmi pótlékot, illetve mulasztási bírságot mérsékelheti, elengedheti vagy részletfizetést engedélyezhet.

73. §530 A baleseti járadékkal összefüggő felelősség érvényesítésére a Tny.-nek a nyugellátásokkal kapcsolatos felelősségi szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a visszafizetéssel, illetőleg megtérítéssel kapcsolatos feladatokat a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv látja el.

IX. Fejezet

JOGORVOSLAT

Visszavonás, módosítás

74. §531 Ha a kérelem elbírálása vagy követelés érvényesítése után megállapítást nyer, hogy a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság, a felügyeleti szerv vagy bíróság által el nem bírált határozat jogszabályt sért, vagy a kérelmet tévesen utasították el, illetve az ellátás összegét tévesen állapították meg, vagy az ellátást tévesen folyósították, a hatóság a határozat közlésétől számított öt éven belül a határozatot módosítja vagy visszavonja.

75. §532

Illeték- és költségmentesség533

75/A. §534 A Tbj.-ben meghatározott egészségbiztosítási és baleseti ellátások (beleértve a méltányosságból igénybe vehető ellátásokat is) biztosított általi igénybevételével kapcsolatos eljárások, a bírságok kiszabásával kapcsolatos eljárások, valamint a 72. § (1)–(2) bekezdésében szereplő eljárások illeték- és költségmentesek.

Határozat bírósági felülvizsgálata

76. §535

77. § (1)536 A biztosított keresőképessé nyilvánítása miatt panasszal fordulhat az orvosszakértői szervhez. Az orvosszakértői szerv döntése ellen jogorvoslatnak helye nincs.

(2)537 A méltányossági eljárásban hozott döntés ellen nincs helye fellebbezésnek. A méltányossági jogkörben hozott döntés bírósági felülvizsgálatát kizárólag semmisségére hivatkozva lehet kérni.

(3)538 A 67–68. § és 68/B. § szerinti eljárásban hozott döntés bírósági felülvizsgálatára az a közigazgatási és munkaügyi bíróság illetékes, amelynek területén a megtérítésre kötelezett belföldi lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye – jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében a szervezet székhelye – található.

78. § A baleseti járadékkal kapcsolatos jogorvoslatokra a Tny.-nek a nyugellátások esetében érvényesíthető jogorvoslatokra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.539

X. Fejezet

NYILVÁNTARTÁSI ÉS ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉG

79. § (1)540 Az egészségbiztosító – ideértve a társadalombiztosítási feladatokat külön jogszabály vagy megállapodás alapján ellátó munkáltatókat és egyéb szerveket – természetes személyről adatokat az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai, illetőleg a társadalombiztosítási feladatot ellátó szervek hatáskörébe utalt más ellátások megállapítása, folyósítása és ellenőrzése, valamint a kifizetett ellátások visszafizetése, megtérítése céljából TAJ-számon, társadalombiztosítási folyószámlaszámon, illetőleg nyugdíjfolyósítási törzsszámon tarthat nyilván.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott célra az alábbi személyes adatok tarthatók nyilván:

a)541 természetes személyazonosító adatok,

b) családi állapot, állampolgárság, eltartott hozzátartozó és élettárs esetén a hozzátartozói minőség,

c)542 lakóhely és tartózkodási hely,

d) foglalkozás, munkahely, munkakör, tevékenység,

e) az egészségbiztosítási ellátások megállapításához szükséges egészségügyi adatok,

f) jövedelemre vonatkozó adatok.

(3)543 Az egészségbiztosító nem társadalombiztosítási feladatokat ellátó szerv és természetes személy részére adatot csak törvény, illetve törvény felhatalmazása alapján – a felhasználás céljának és jogalapjának egyidejű megjelölésével – jogszabályban meghatározott módon szolgáltathat.

(4)544 A bíróság, az ügyészség, a bűnüldözés és a büntetés-végrehajtás szervei, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátása érdekében a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén, e törvény felhatalmazása alapján a nyilvántartásba felvett adatok teljes körének igénylésére – figyelemmel az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezéseire is – jogosultak.

(5)545 A Központi Statisztikai Hivatal a statisztikáról szóló törvényben meghatározott adatgyűjtéssel kapcsolatos feladatai ellátása érdekében, statisztikai célból e törvény felhatalmazása alapján a nyilvántartásba felvett adatok közül a (2) bekezdés a) és c) pontja szerinti adatok igénylésére – figyelemmel az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezéseire is – jogosult.

79/A. §546 (1) Az egészségbiztosító az e törvény alapján kötött szerződésekhez kapcsolódóan az Eüak. 4. §-a (2) bekezdésének g) pontjában foglalt célok teljesítése érdekében kezeli az Eüak. 22. §-ának (5) bekezdésében meghatározott adatokat.

(2) Az egészségügyi szolgáltató az (1) bekezdésében meghatározott adatok kezelését, az egészségbiztosító felé történő továbbítását a külön jogszabályban és a szerződésében előírt formában és módon teljesíti.

(3)547 Az egészségbiztosító a pénzbeli ellátásokkal kapcsolatos kimutatások készítése céljából kezelheti a gyermekgondozást segítő ellátásra vonatkozó – az egységes szociális nyilvántartással kapcsolatos adatfeldolgozási feladatokat ellátó szerv, szervezet által szolgáltatott – alábbi adatokat:

a) az ellátást igénybevevő TAJ száma,

b) azon gyermek TAJ száma, aki után az ellátás igénybevételére sor kerül vagy került, és

c) az ellátás folyósításának kezdete és vége.

80. § (1)548 A foglalkoztatók, az egyéni vállalkozók és egyéb szervek az egészségbiztosítás pénzbeli és baleseti ellátásainak megállapításához szükséges nyilvántartások vezetésére, valamint adatok bejelentésére kötelezhetők. A foglalkoztatók és egyéb szervek nem kezelhetnek egészségügyi adatot. A nyilvántartások vezetése, illetve az adatszolgáltatás az egészségbiztosító által meghatározott esetben és módon elektronikus adathordozón is teljesíthető. A foglalkoztató e törvényben előírt adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségeit a felszámolás és a végelszámolás kezdő időpontjától a felszámoló, illetve a végelszámoló teljesíti.

(2)549 Az egészségbiztosító felhívására a társadalombiztosítási feladatok ellátásához szükséges adatokat tizenöt napon belül kell közölni.

(3)550 Az ellátásban részesülő – ha a jogszabály kivételt nem tesz – köteles 15 napon belül az egészségbiztosítónak bejelenteni minden olyan tényt, illetőleg adatot, amely az ellátásra jogosultságát vagy ellátása folyósítását érinti.

(4)551 A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltató a biztosítás megszűnését követően folyósított csecsemőgondozási díjról és a 42/A. §, illetve a 42/E. § alapján megállapított gyermekgondozási díjról, valamint a baleseti táppénzről az Art. 16. § (4) bekezdésében meghatározott adatok feltüntetésével a folyósított ellátás kezdő és befejező időpontját követő 8 napon belül elektronikus úton köteles bejelentést tenni az egészségbiztosítónak.

(5)552 Az a TAJ számmal rendelkező személy, aki

a) valamely EGT tagállamban, illetve Svájcban, valamint a Magyarország által kötött nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó államban biztosított, vagy

b) a Tbj. 11. § a) pont hatálya alá tartozó magyar állampolgár,

köteles a külföldön, illetve a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszerében létrejött biztosítását és annak megszűnését 15 napon belül bejelenteni az egészségbiztosítónak.

(6)553 Az e törvényben meghatározott bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettséget nem vagy késedelmesen teljesítő, annak nem az előírt módon eleget tevő vagy valótlan adatokat közlő

a) természetes személy 10 ezertől 100 ezer forintig,

b) a Tbj. 4. § a) pontjában meghatározott foglalkoztató, és a Tbj. 4. § b) pontjában meghatározott egyéni vállalkozó 10 ezer forinttól 1 millió forintig terjedő összegű,

az elkövetett mulasztással arányos mulasztási bírság fizetésére kötelezhető. A mulasztási bírságot kiszabó elsőfokú végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye.

81. § (1)554 Az egészségbiztosító szak- és pénzügyi ellenőrzése kiterjed az egészségbiztosítás pénzbeli, illetőleg baleseti ellátásaival összefüggő nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére, a társadalombiztosítási feladatokat ellátó szervek hatáskörébe tartozó ellátásoknak és szolgáltatásoknak a jogosultak részére történő megállapítására, folyósítására, továbbá az ezekkel összefüggő ügyviteli feladatok ellátására. Az ehhez szükséges nyilvántartásokat, egészségügyi szolgáltatói jelentéseket, könyvelési és egyéb okmányokat, illetőleg adatokat rendelkezésre kell bocsátani.

(2)555 Az egészségbiztosító a pénzbeli ellátás és a baleseti táppénz iránti kérelem elbírálása, valamint ellenőrzési eljárása során kérheti annak igazolását, hogy a pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem bevallására kötelezett ezen kötelezettségének eleget tett. Ha a kérelem elbírálása vagy az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a bevallásra kötelezett nem teljesítette bevallási kötelezettségét, az egészségbiztosító felhívja a bevallásra kötelezettet, hogy 10 napon belül mulasztását pótolja, annak elmaradása esetén értesíti az állami adóhatóságot.

81/A. §556 Az e törvény szerinti eljárások során az uniós rendeletek szerinti hozzáférési pontot működtető egészségügyért felelős miniszter az uniós rendeletek szerinti célból, az ahhoz szükséges mértékben és ideig kezeli az elektronikus adatcsere körébe tartozó, az egészségbiztosító által e törvény szerint kezelt személyes és különleges adatokat.

XI. Fejezet

Átmeneti rendelkezések

82. § (1)557 A kötelező egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira, illetőleg baleseti ellátásra való jogosultság megállapítása iránti ügyekben e törvény rendelkezéseit a törvény hatálybalépését követően induló ügyekben kell alkalmazni.

(2)558 A külföldi állampolgárságú munkavállalókra vonatkozó adatok összeállításáról szóló 311/76/EGK rendelet által előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatokat az egészségbiztosító a rendelkezésére álló társadalombiztosítási nyilvántartások alapján szolgáltatja a Központi Statisztikai Hivatal részére.

(3)559 Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLXXIII. törvénnyel megállapított 37. §-t a 2011. január 1-jét követően keletkezett jogsértések vonatkozásában kell alkalmazni.

(4)560 Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLXXIII. törvénnyel megállapított 66. § (1) bekezdést a 2011. január 1-jét követően jogalap nélkül igénybe vett pénzbeli ellátásra, baleseti járadékra, baleseti táppénzre vagy utazási költséghez nyújtott támogatásra kell alkalmazni.

(5)561 Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosításáról szóló 2011. évi XXXI. törvénnyel megállapított 48. § (8) bekezdést a 2011. április 30-át követően bekövetkező keresőképtelenség esetén kell alkalmazni.

(6)562 Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi LXXXI. törvénnyel megállapított 20. § (1) és (4) bekezdést, 43. § (1) és (3) bekezdést, 46. § (1) bekezdés a) pontját, 48. § (8) bekezdést, 48/A. §-át, 50. § (3) bekezdést, 50. § (4) bekezdés d) pontját, valamint 80. § (4) bekezdést a 2011. július 1-jét követően bekövetkező keresőképtelenség esetén kell alkalmazni.

(7)563 Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi LXXXI. törvénnyel megállapított 40. § (1) bekezdés b) pontját a 2011. augusztus 31-ét követően bekövetkező szülések esetén kell alkalmazni.

(8)564 Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi LXXXI. törvénnyel megállapított 40. § (2) bekezdés a) pontját, valamint a 42/A. § (4) bekezdés a) pontját a 2013. július 31-ét követően bekövetkező szülések esetén kell alkalmazni.

(9)565

(9)566 A bírósági végrehajtással kapcsolatos és egyéb igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXX. törvénnyel megállapított 35. § (1a) bekezdés szerinti nyilatkozattételi kötelezettséget a 2012. január 1-jén hatályos finanszírozási szerződéssel rendelkező szolgáltató 2012. március 31-éig teljesíti.

(10)567 A települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XXXVIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv1.) megállapított 20. § (2a) bekezdése szerinti országos várólista-nyilvántartást az egészségügyi szolgáltatók által vezetett intézményi várólisták alapján – kormányrendeletben meghatározottak szerint – 2012. június 30-áig kell létrehozni.

(11)568 A Módtv1. által megállapított 30. § (4) bekezdését a Módtv1. hatálybalépésekor érvényes finanszírozási szerződések, valamint a 2011. december 31. után kezdeményezett finanszírozási szerződés-módosítások tekintetében is alkalmazni kell, azzal, hogy a még jóvá nem hagyott szerződésmódosítások a Módtv1. hatálybalépésének569 időpontjában érvényessé válnak.

(12)570 Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépésének napján finanszírozási szerződéssel rendelkező egészségügyi szolgáltatók, illetve az általuk igénybe vett közreműködő egészségügyi szolgáltatók 2012. december 31-éig nyilatkoznak arról, hogy a nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti átlátható szervezetnek minősülnek. A Módtv. hatálybalépésének napján finanszírozási szerződéssel rendelkező egészségügyi szolgáltatók vonatkozásában a Módtv.-nyel megállapított 30. § (5) és (6) bekezdése és 31. § (5) bekezdés c) és d) pontja, illetve az abban foglaltak elmulasztásához fűződő jogkövetkezmény – ideértve a finanszírozási szerződés felmondását is – 2013. január 1-jétől alkalmazható.

(12a)571 A (12) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni az egyéni vállalkozói formában működő egészségügyi szolgáltató esetében.

(13)572 A Módtv.-nyel megállapított 37. § (5a) és (8) bekezdést a 2012. június 30-át követően keletkezett jogsértések vonatkozásában kell alkalmazni.

(14)573 A Módtv.-nyel megállapított 39/B. §-t a 2012. június 30-át követően benyújtott kérelmek tekintetében kell alkalmazni.

(15)574 A Módtv.-nyel megállapított 52/A. §-t, 55/A. §-t, valamint a 65. § (2) bekezdést a 2012. június 30-át követően bekövetkezett balesetek tekintetében kell alkalmazni.

82/A. §575 (1) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény és az egészségügyi szakellátási kötelezettségről, továbbá egyes egészségügyet érintő törvények módosításáról szóló 2001. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló 2005. évi CLXXXII. törvény hatálybalépése nem érinti az annak hatálybalépése576 előtt szerv- vagy szövetátültetésre jogosító várólistára felkerült személyek szerv- vagy szövetátültetésre való jogosultságát.

(2) Azt a személyt, akinek esetében ugyanazon szerv vagy szövet átültetése a Magyarországon elvégzett korábbi szerv- vagy szövetátültetést követően, a beültetett szerv vagy szövet kilökődése miatt indokolttá vált, arra tekintet nélkül kell felvenni a várólistára, hogy az érintett személy 2006. január 1-jétől az (1) bekezdésben meghatározott törvény alapján arra jogosult.

82/B. §577 Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXII. törvénnyel megállapított 64. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés hatálybalépését megelőzően benyújtott kérelmeket a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 2012. december 31-én hatályos rendelkezései alapján kell elbírálni.

82/C. §578 Az irányított betegellátási rendszerben részt vett ellátásszervező (a továbbiakban e § alkalmazásában: ellátásszervező), amely az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2008. évi CVI. törvény 75. §-a szerinti záróelszámolást még nem készített, köteles az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXII. törvény hatálybalépését, illetve – ha az későbbi – az irányított betegellátási rendszerrel összefüggésben lévő per jogerős befejezését, vagy – ha a jogerős ítélet alapján az egészségbiztosítónak fizetési kötelezettsége keletkezik az ellátásszervező részére – a jogerős ítélet alapján az egészségbiztosító által folyósított pénzeszköz folyósítását követő 90 napon belül az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2008. évi CVI. törvény 75. §-ának és a végrehajtásáról szóló rendeletnek a 2009. január 1-jén hatályos szabályai szerint – az ellátásszervező által dokumentált betegút-szervezési és -nyilvántartási adatok alapján – záróelszámolást készíteni, és az alapján elszámolási kötelezettségét teljesíteni az egészségbiztosító részére. A záróelszámolás ellenőrzése tekintetében az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2008. évi CVI. törvény 75. §-ának és a végrehajtásáról szóló rendeletnek a 2009. január 1-jén hatályos szabályait kell alkalmazni.

82/D. §579 Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi CXXVII. törvénnyel megállapított 35. § (8) bekezdésében és 36. § (8a) bekezdésében foglaltakat a folyamatban lévő ügyekben, illetve eljárásokban is alkalmazni kell.

82/E. §580

82/F. §581 (1)582 A 2015. január 1-jét megelőzően született gyermekekre tekintettel 2014. december 31-ét követően megállapított csecsemőgondozási díj összege nem lehet alacsonyabb, mint ami a 2013. július 14-én hatályos szabályok alapján terhességi-gyermekágyi segélyként járt volna.

(1a)583 A 2015. január 1-jét megelőzően született gyermekekre tekintettel 2014. december 31-ét követően megállapított gyermekgondozási díj összege nem lehet alacsonyabb, mint ami a 2013. július 14-én hatályos szabályok alapján járt volna.

(2) A 2013. július 15-ét megelőzően megállapított terhességi-gyermekágyi segély és gyermekgondozási díj esetében az ellátás összegét a megállapításkor hatályos szabályok alapján megállapított összegben kell továbbfolyósítani. A jogosultság fennállásának időtartama alatt az ellátás összegét ismételten megállapítani nem lehet.

82/G. §584 (1) Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi CXI. törvénnyel megállapított 5/C. §-t, 39/A. §-t, 39/B. § (1) bekezdését, 39/C. §-t, 40. § (1a) bekezdését, 41. § (1) bekezdés b) pontját, 42. §-t, 42/C. §-t, 42/D. §-t, 48. §-t, 52/A. § (1) bekezdését, 55. § (7)–(9) bekezdését, 55/A. § (1) bekezdését, 61. § (4) bekezdését, 63. §-t, 66. § (1a) bekezdését és 81. § (2) bekezdését a 2014. december 31-ét követően kezdődő ellátásra való jogosultság esetében kell alkalmazni.

(2) A 2015. január 1-jét megelőzően megállapított terhességi-gyermekágyi segély és gyermekgondozási díj esetében az ellátás összegét a megállapításkor hatályos jogszabály alapján megállapított összegben kell továbbfolyósítani. A jogosultság fennállásának időtartama alatt az ellátás összegét ismételten megállapítani nem lehet.

(3) Ahol e törvény csecsemőgondozási díjat említ, azon terhességi-gyermekágyi segélyt kell érteni, ha az ellátásra való jogosultság 2015. január 1-jét megelőzően nyílt meg.

(4) Ha a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság kezdőnapja megelőzi 2015. január 1-jét, az ellátás terhességi-gyermekágyi segélyként kerül folyósításra.

(5) Azon személy részére, akinek az ellátásra való jogosultság 2014. december 31. után nyílt meg, a terhességi-gyermekágyi segély iránti kérelmét – figyelemmel a 40. § (1a) bekezdésében foglaltakra – csecsemőgondozási díj iránti kérelemként kell elbírálni.

(6) A 42. § (6) bekezdése alapján ugyanazon személy részére ugyanazon gyermek jogán benyújtott

a) terhességi-gyermekágyi segély iránti kérelmet nem lehet ismételten elbírálni, és a terhességi-gyermekágyi segélyt a határozatban megállapított összegben kell tovább folyósítani,

b) csecsemőgondozási díj iránti kérelmet nem lehet elbírálni, ha az igénylő 2015. január 1-jét megelőzően terhességi-gyermekágyi segélyre volt jogosult.

82/H. §585 (1) Az egyes törvényeknek a gyermekgondozási ellátások átalakításával, valamint a szociális hozzájárulási adó megfizetése alóli kedvezmény bővítésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCXXIV. törvény által megállapított 39. § (1)–(6) bekezdését, 40. § (2) bekezdés a) pontját, a 42/B. § (1a) bekezdését, a 42/D. § (2) és (7) bekezdését, a 42/E. §-t, a 48/A. § (1) bekezdését, a 61. § (5b) bekezdését, a 62. § (1a) bekezdését, a 63. § (3) bekezdését és a 80. § (4) bekezdését – a (3)–(5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a 2013. december 31-ét követően született gyermekek után igényelt ellátásokra vonatkozó kérelmek esetében kell alkalmazni.

(2) Az egyes törvényeknek a gyermekgondozási ellátások átalakításával, valamint a szociális hozzájárulási adó megfizetése alóli kedvezmény bővítésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCXXIV. törvény által megállapított 42/C. §-ban foglaltakat a 2014. január 1-jét megelőzően megállapított gyermekgondozási díjakra is alkalmazni kell.

(3)586 Az egyes törvényeknek a gyermekgondozási ellátások átalakításával, valamint a szociális hozzájárulási adó megfizetése alóli kedvezmény bővítésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCXXIV. törvény által megállapított 39. §-ban foglaltakat a 2013. december 31-ét követően született újabb gyermek születését megelőzően 2014. január 1-je előtt, utolsóként született gyermek jogán megállapított gyermekgondozási díjra is alkalmazni kell.

(4) Az egyes törvényeknek a gyermekgondozási ellátások átalakításával, valamint a szociális hozzájárulási adó megfizetése alóli kedvezmény bővítésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCXXIV. törvény által megállapított 39. §-ban foglaltakat a 2013. december 31-ét követően született újabb gyermek születését megelőzően 2014. január 1-je előtt született gyermek jogán megállapított gyermekgondozási támogatásra is alkalmazni kell.

(5)587 A 2014. január 1-je előtt született gyermekek esetében a 39. §-nak a 2013. december 31-én hatályos szövegét kell alkalmazni, kivéve

a) az egyes törvényeknek a gyermekgondozási ellátások átalakításával, valamint a szociális hozzájárulási adó megfizetése alóli kedvezmény bővítésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCXXIV. törvény által megállapított 39. § (2) bekezdésében meghatározott esetet, vagy

b) ha az adott gyermek jogán igénybe vehető ellátás tekintetében a (3) vagy (4) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.

82/I. §588 (1) A 42/B. § (1) és (2) bekezdésének az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi LXXVII. törvény általi módosítását a 2015. december 31-ét követően gyermekgondozási díjra jogosulttá váló biztosítottak gyermekgondozási díjának megállapítása során kell alkalmazni.

(2) A 42/C. § (1) bekezdés f) pontjának az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi LXXVII. törvény általi módosítását azon gyermekekre tekintettel kell alkalmazni, akik 2015. december 31-ét követően töltik be az első életévüket.

82/J. §589 (1) Ha az utolsóként született gyermeket közvetlenül megelőzően született gyermekre tekintettel megállapított csecsemőgondozási díj, valamint gyermekgondozási díj összegének megállapításakor alkalmazásra került a 82/F. §, és az ellátás összege a 2013. július 14-én hatályos szabályok alapján került folyósításra, a 42. § (4b) bekezdése és a 42/D. § (6) bekezdése alkalmazása során azon megállapított csecsemőgondozási díj összegét is figyelembe kell venni, amelynek a biztosított részére történő folyósítására nem került sor.

(2) Az (1) bekezdést az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi LXXVII. törvénnyel megállapított 42. § (4a) és (4b) bekezdése, valamint 42/D. § (5) és (6) bekezdése alkalmazásával megállapított valamennyi csecsemőgondozási díjra és gyermekgondozási díjra alkalmazni kell.

82/K. §590 Ahol e törvény gyermekgondozást segítő ellátást említ, azon gyermekgondozási segélyt kell érteni, ha az ellátásra való jogosultság 2016. január 1-jét megelőzően nyílt meg.

Záró rendelkezések

83. § (1) E törvény hatálybaléptetéséről a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény rendelkezik.591

(2)592 Felhatalmazást kap a Kormány593

a)594 a finanszírozási szerződések megkötésére és tartalmára, valamint az egészségügyi szolgáltatások finanszírozására és az Egészségbiztosítási Alapból folyósított pénzeszközök felhasználásának pénzügyi ellenőrzésére, továbbá a kifizetéshez szükséges jóváhagyás esetköreire, jogcímeire vonatkozó szabályok,

b) a keresőképesség elbírálásával kapcsolatos eljárás rendjének,595

c)596 a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök és a gyógyászati ellátások árához nyújtott támogatás, illetve a gyógyászati segédeszközök javítási és kölcsönzési díjához nyújtott támogatás formájának, alapjának, mértékének megállapítására vonatkozó hatásköri és eljárási szabályok,597

d)598 a külföldön történő gyógykezelés feltételeinek és elszámolási rendjének, valamint az előzetes engedélyhez kötött határon átnyúló egészségügyi ellátások körének és igénybevételi rendjének,599

e)600 a beutaló nélkül igénybe vehető szakellátások, a beutalásra jogosult orvosok körének, a beutalási rendnek, a szolgáltató-választás feltételeinek és eljárási szabályainak,

f)601 a magánszemély által jogalap nélkül felvett, igénybe vett ellátás visszatérítése, illetve megtérítése iránti követelés mérséklése, elengedése esetén gyakorolható méltányosság szempontjainak, valamint a kirótt kamat, késedelmi pótlék, mulasztási bírság mérséklése, elengedése során gyakorolható méltányosság szempontjainak,

g) az utazási költségekhez nyújtott támogatás mértékének és módjának,

h)602 gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, illetve gyógyászati ellátás jogosulatlan rendelése esetén a támogatással történő rendelésre jogosító, illetőleg a támogatással történő kiszolgáltatásra, forgalmazásra, vagy a gyógyászati ellátás támogatással történő nyújtására jogosító szerződés felfüggesztését, illetve felmondását megalapozó értékhatár,

i)603 a kizárólag baleseti egészségügyi szolgáltatás igénybevételére jogosultságot megalapozó üzemi balesetek,

j)604 a szolgálati viszonyban álló személyek, a Magyar Honvédség állományába tartozó személyek, valamint egyes meghatározott tevékenységet végző személyek és a fogvatartottak egészségügyi szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szabályainak,605

k)606 a pénzbeli ellátások, továbbá a baleseti ellátások megállapítására és folyósítására vonatkozó részletes szabályok,

l)607 a kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltatóknak a táppénz igénybejelentésével kapcsolatos kötelezettségei, továbbá a kifizetőhelyeknek a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz, a baleseti táppénz megállapítására, folyósítására és elszámolására vonatkozó feladatai,

m) a foglalkoztatóknak és egyéb szerveknek az egészségbiztosítási ellátások megállapításához szükséges nyilvántartási és adatszolgáltatási feladatainak,

n) az eltartott hozzátartozók jövedelemszámítási szabályainak,608

o)609 a részleges és kiegészítő térítési díjak megállapítási módszerének, az egyes díjtételek képzésénél számításba vehető költségelemeknek, valamint a díjak befizetésére és elszámolására vonatkozó szabályoknak, a térítési díjak egészségügyi szolgáltató általi megállapítása szabályainak, illetve egyes ellátások részleges, kiegészítő térítési díjának,610

p)611 az egyes központosított egészségügyi szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások igénybevételének, az igényjogosultság igazolásának, valamint a külön jogszabályban meghatározott személyek tekintetében fennálló egészségügyi ellátási rend szabályainak,612

q)613 a szolgáltató teljesítményjelentésére az ártámogatás elszámolására kötött szerződések alapján történő elszámolásra, továbbá a szerződésekkel kapcsolatos egyes bejelentések elektronikus aláírással ellátott formában történő megküldésére vonatkozó részletes szabályok

r)614 az egészségbiztosítást érintő hatásköri és eljárási szabályok,

s) a gyógyszerek árához nyújtott támogatással igénybe vehető szolgáltatást nyújtók számára folyósítható előleg feltételeinek és folyósítása szabályainak,

t)615 a gyógyító-megelőző eljárások során alkalmazott egészségügyi technológiák egészségbiztosítási finanszírozásba történő befogadásának alapelvei, feltételrendszere és részletes szabályai, valamint a már befogadott technológiák körének felülvizsgálatára és módosítására vonatkozó szabályok616

u)617 a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, illetve gyógyászati ellátás támogatással történő rendelésére, illetőleg támogatással történő kiszolgáltatásra, forgalmazásra, egyedi méretvétel alapján történő gyártására és az ilyen eszköz javítására, valamint gyógyászati ellátás támogatással történő nyújtására jogosító szerződésekre vonatkozó szabályok,

v)618 a 37. § szerinti megtérítésre, visszatérítésre, felfüggesztésre és felmondásra vonatkozó részletes szabályok

w)619 az egészségügyi ellátás keretében társadalombiztosítási támogatással kiszolgáltatható gyógyászati segédeszközök körének és az ezek kiszolgáltatására jogosult egészségügyi szolgáltatók körének,

x)620 a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, illetve gyógyászati ellátás árához nyújtott társadalombiztosítási támogatás elszámolására és folyósítására vonatkozó szabályok,

y)621 az elszámolási nyilatkozattal kapcsolatos részletes szabályok,

z)622 az Európai Egészségbiztosítási Kártya érvényességi idejének és kibocsátása szabályainak

zs)623 az országos várólista nyilvántartásra, a központi várólistára, a transzplantációs várólistára, a térségi várólistára, az intézményi előjegyzési listára, intézményi várólistára és a betegfogadási listára vonatkozó szabályok624

meghatározására.

(2a)625 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben

a) határozza meg az országos várólista nyilvántartás, valamint a térségi várólistáknak a korábbi intézményi várólisták alapján történő létrehozásának szabályait,

b)626

c) jelölje ki az országos várólista nyilvántartást vezető szervet,

d)627 határozza meg a térségi várólista alapján történő ellátás-igénybevétel, az annak érdekében szükséges kapcsolattartás és a térségi várólista alapján történő szolgáltató-választás, valamint a térségi várólista alapján, intézményi várólista alapján, illetve a betegfogadási lista alapján végzett ellátásokkal, továbbá az intézményi előjegyzési listával kapcsolatos jelentés szabályait.

(2b)628 Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben határozza meg az egészségbiztosító által a 31. § (11) bekezdése alapján kiszabható bírság mértékét.

(2c)629 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az alapellátási vállalkozás körében betegellátást szolgáló eszközök beszerzéséhez nyújtható támogatás feltételeit és részletes szabályait, valamint a támogatásra jogosult alapellátási vállalkozások körét rendeletben meghatározza.

(2d)630 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a finanszírozási szerződés részét képező, a nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti átlátható szervezetnek minősülésről szóló nyilatkozat kötelező tartalmi elemeit rendeletben meghatározza.

(2e)631 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg azoknak az eseteknek a körét, amikor nem köthető a nem finanszírozott egészségügyi szolgáltató orvosával gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz támogatással történő rendelésére jogosító szerződés.

(2f)632 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök rendelése, kiadása és felhasználása ellenőrzésének szabályait rendeletben állapítsa meg.

(2g)633 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az e törvény szerinti belföldi költségek mértékét, azok megtérítésének módját és feltételeit rendeletben meghatározza.

(2h)634 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg a várólistával, intézményi előjegyzéssel, illetve betegfogadási listával kapcsolatos nyilvántartási, jelentési vagy adatszolgáltatási kötelezettség nem teljesítése esetén az egészségügyi szolgáltató finanszírozásából a 20/A. § (10) bekezdése alapján visszatartásra, illetve levonásra kerülő összeg mértékét, a visszatartás időtartamát, továbbá a visszatartással és a levonással kapcsolatos eljárási szabályokat.

(2i)635 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg a 35/A. § szerinti külön díjazás feltételeit és felhasználásának részletes szabályait.

(3)636 Felhatalmazást kap az egészségbiztosításért felelős miniszter, hogy az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg

a)637 a gyógyászati ellátások körét, az árukhoz nyújtott támogatás alapját és mértékét, valamint a támogatott gyógyászati segédeszközök körét funkcionális csoport vagy alcsoport szintig, az árukhoz nyújtott támogatás mértékét, az egyes funkcionális csoportokra vagy alcsoportokra megállapított támogatási módszert, a támogatási csoportra vonatkozó kihordási időket, a kihordási időre maximálisan felírható mennyiségeket, rendelhetőségi feltételeket,638

b)639 a társadalombiztosítási támogatással kölcsönözhető, kizárólag kölcsönzés keretében kiszolgáltatható vagy a beteg tulajdonába csak a kölcsönzési időszakot követően adható gyógyászati segédeszközök körét funkcionális csoport vagy alcsoport szintig, valamint a kölcsönzési díjhoz nyújtott támogatás mértékét,640

c)641 a gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásba való befogadásának és a támogatás mértéke megállapításának szempontrendszerét, valamint a társadalombiztosítási támogatásba befogadott gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök hivatalból történő felülvizsgálatának szempontjait és eljárási szabályait,642

d)643 a nagy értékű, országosan nem elterjedt műtéti eljárások, beavatkozások díjtételeit, valamint az aktív fekvőbeteg-szakellátásban a sürgősségi ellátási formák havi fix összegű díjazását,

e)644 a biztosítottnak a gyógyászati segédeszköz ára után járó támogatás betegségtől függő keretösszegben történő megállapítására vonatkozó szabályokat,

f)645 az európai egészségbiztosítási kártya, illetve a TAJ-számot igazoló okmány kiadásával kapcsolatos igazgatási szolgáltatásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak megfizetésére vonatkozó rendelkezéseket,

g)646 a munkáltató által kezdeményezett, a munkavállaló keresőképtelenségének felülvizsgálatára irányuló külön jogszabály szerinti eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak körét, mértékét, valamint a díj fizetésére vonatkozó egyéb rendelkezéseket,

h)647 a gyógyító-megelőző eljárások során alkalmazott egészségügyi technológiák egészségbiztosítási finanszírozásba történő befogadásához kapcsolódó egyes eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak körét, mértékét, valamint a díjak fizetésére vonatkozó egyéb rendelkezéseket.

(4)648 Felhatalmazást kap az egészségbiztosításért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg

a) a betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokat,649

b) a szűrővizsgálatok igazolására vonatkozó rendelkezéseket,650

c)651 az egyes főbb betegségcsoportok finanszírozási, vizsgálati és terápiás eljárási rendje, valamint a gyógyszerterápiás ajánlások kidolgozásának, szerkesztésének, valamint az ezeket érintő szakmai egyeztetések lefolytatásának egységes szabályait,652

d) a meddőség kezelésére vonatkozó rendelkezéseket,653

e)654

f) a betegszállításra jogosító kúraszerű kezeléseket,

g)655 a központi várólista, a transzplantációs várólista, a térségi várólista, az intézményi előjegyzési lista, intézményi várólista, valamint a betegfogadási lista tekintetében a sorrend kialakításának és az eltérés lehetőségének feltételeit és szabályait, továbbá a várólista, illetve az intézményi előjegyzési lista, intézményi várólista adatainak honlapon történő közzétételére vonatkozó szabályokat,656

h) a beutalás szakmai szabályait,

i) az egyes egészségügyi szolgáltatások körébe tartozó beavatkozásokat,

j) a gyógyászati ellátások körébe tartozó szolgáltatásokat,657

k)658 az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának körében a határnapon belüli ismételt felvételre vonatkozó összevonási szabály alóli kivételeket, a tételes elszámolás alá eső egyszerhasználatos eszközök és implantátumok jegyzékét; a tételes elszámolás alá eső hatóanyagok körét, kódját és a tételes elszámolás részletszabályait;; a J0 ellátási szintű laboratóriumokból jelenthető eljárásokat (OENO); a meghatározott intézeti körben végezhető ellátásokat tartalmazó homogén betegségcsoportokat; az egynapos beavatkozásokat (kivéve 1 éves kor alatt); az aktív fekvőbeteg-ellátási háttér mellett ambuláns formában is nyújtható kúraszerű kezeléseket; a dializálási eljárásokat; és a vérkészítmények térítési díját,

l) a finanszírozás alapjául szolgáló homogén betegségcsoportokat és azok súlyszámértékét,

m)659 a járóbeteg-szakellátás körébe tartozó beavatkozási csoportokat és azok pontértékét, valamint a járóbeteg-szakellátás egyes tevékenységeinek minimális ellátási idejét,

n)660 a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás rendelésének szakmai követelményeit és a rendelésre jogosultak körét,661

o) a kötelező egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásainak rendelésére vonatkozó szabályokat,

p) az egészségügyi szolgáltatók által kiállított igazolások kiadási rendjét,

q) az anyatejellátásra való jogosultság feltételeit,

r) az anyatejellátás szakmai és közegészségügyi követelményeit,

s) az anyatej társadalombiztosítási támogatás alapjául szolgáló literenkénti árát, valamint a támogatás elszámolási módját,662

t)663 a magyar egészségbiztosítási jogszabályok alapján egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult, a Magyarország területén tartózkodó személyek betegellátásának szabályait,664

u)665 a gyógyászati segédeszközök forgalmazásának, javításának, kölcsönzésének szakmai követelményeit,

v)666 az egyes gyógyászati segédeszközök egészségügyi ellátás keretében történő kiszolgáltatásának szakmai feltételeit,

x)667 a gondozóintézeti gondozás szakmai szabályait,

z)668 szenvedélybetegségek esetén a társadalombiztosítási támogatással igénybe vehető rehabilitációs ellátások körét,

zs)669 az egészségügyi ellátás keretében igénybe vehető egyéb kényelmi szolgáltatásokra vonatkozó részletes szabályokat.

(5)670 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki az egészségbiztosítási szervet vagy szerveket, valamint a vasutas egészségbiztosítási szervet vagy szerveket.671

(6)672 Felhatalmazást kap az egészségbiztosításért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg

a) a (4) bekezdés c) pontja alapján kiadott rendeletben előírt szabályoknak megfelelően a finanszírozási eljárásrendeket,673

b) a sürgős szükség körébe tartozó egészségügyi szolgáltatásokat,

c) az orvosi bélyegzők formai és tartalmi elemeire vonatkozó részletes szabályokat,674

d) a gyógyító-megelőző eljárások során alkalmazott egészségügyi technológiák egészségbiztosítási finanszírozásba történő befogadásához kapcsolódó eljárás során alkalmazandó szakmai szempontrendszert és szakmapolitikai prioritásokat,675

e)676 a háziorvosi indikátorrendszerre vonatkozó részletes szabályokat, az egyes indikátorok meghatározását, a háziorvosok gyógyító-megelőző tevékenységének értékelési módszerét és ennek alapjául szolgáló célértékeket,677

f)678 az egészségügyi ellátás finanszírozásában használt kódrendszerek meghatározását és alkalmazásainak részletszabályait,679

g)680 az egészségbiztosítói ellenjegyzéssel kiszolgáltatható gyógyászati segédeszközök körét, az egészségbiztosítói ellenjegyzés feltételeit és a mérlegelés szempontjait, valamint az ellenjegyzéssel kapcsolatos eljárási szabályokat,

h)681 a társadalombiztosítási támogatással javítható gyógyászati segédeszközök körét,

i)682 azoknak a gyógyászati segédeszközöknek a körét, amelyek esetében az egészségbiztosító méltányosságból a gyógyászati segédeszköz árához az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott indikációtól és ahhoz tartozó kiegészítő feltételektől eltérően támogatást nyújthat,

j)683 a társadalombiztosítási támogatás alapját képező javítási díj számításánál figyelembeveendő rezsi óradíj összegét,

k)684 a Betegségek Nemzetközi Osztályozásának az elektronikus adatszolgáltatásban használatos és nemzeti szinten alábontott öt karakteres állományát és a morfológiai kódok listáját,

l)685 azoknak a gyógyászati segédeszközöknek a körét, amelyek esetében az egészségbiztosító méltányosságból a gyógyászati segédeszköz kölcsönzési díjához támogatást nyújthat.

(7)686

(8)687 E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek, és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban összeegyeztethető szabályozást tartalmaz a Tanács 1978. december 19-i 79/7/EGK irányelvével a férfiakkal és a nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a szociális biztonság területén történő fokozatos megvalósításáról.

83/A. §688 Ez a törvény a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 2009. szeptember 16-i 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

83/B. §689 Ez a törvény az önálló vállalkozói tevékenységet folytató férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról és a 86/613/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2010. július 7-i 2010/41/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

83/C. §690 E törvény 9/A. §-a a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló 2011. február 16-i 2011/7/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

83/D. §691 Ez a törvény a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről szóló 2011. március 9-i 2011/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

1

A törvényt az Országgyűlés 1997. július 15-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1997. július 25.

2

A premabulum a 2011: CLXXVI. törvény 37. § a) pontja szerint módosított szöveg.

3

Az Ebtv. 1. § (1) bekezdése a 2013: CXXVII. törvény 20. §-ával megállapított szöveg.

4

Az Ebtv. 1. § (1) bekezdés a) pontja a 2013: CCXXIV. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

5

Az Ebtv. 1. § (2) bekezdését a 2007: LXXXIV. törvény 31. § b) pontjának bb) alpontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2011: CXCI. törvény 105. § (1) bekezdése iktatta be.

6

Az Ebtv. 2. § (1) bekezdése a 2011: CLXXVI. törvény 19. §-ával megállapított szöveg.

7

Az Ebtv. 2. §-ának (2) bekezdése a 2006: CXV. törvény 43. § (15) bekezdésének a) pontja és a 2009: XXXV. törvény 49. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

8

A 2. § (3) bekezdését a 2015: CLXXXVI. törvény 50. § (1) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 205. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokra kell alkalmazni.

9

Az Ebtv. 3. §-a eredeti szövegének számozását (1) bekezdésre változtatta a 2006: CXXI. törvény 15. § (1) bekezdése.

10

Az Ebtv. 3. §-ának (2) bekezdését a 2006: CXXI. törvény 15. § (1) bekezdése iktatta be, egyidejűleg a § eredeti szövegének számozását (1) bekezdésre változtatta.

11

Az Ebtv. 5. §-a a 2006: CXV. törvény 43. § (14) bekezdése szerint módosított szöveg.

12

Az Ebtv. 5/A. §-át újonnan a 2009: CLIV. törvény 11. §-a iktatta be, szövege a 2015: LXXVII. törvény 11. §-ával megállapított szöveg.

13

Az Ebtv. 5/B. §-át és címét a 2005: CLXXXII. törvény 1. §-a iktatta be.

14

Az Ebtv. 5/B. § a) pont aa) alpontja a 2012: CCXII. törvény 36. § a) pontja szerint módosított szöveg.

15

Az Ebtv. 5/B. §-ának c) pontja a 2007: LXXI. törvény 36. § (9) bekezdésének g) pontja szerint módosított szöveg.

16

Az Ebtv. 5/B. §-ának e) pontja a 2008: CVI. törvény 1. §-ával megállapított és a 2009: CLIV. törvény 127. § (12) bekezdés a) pontja, a 2010: CLXXIII. törvény 18. § a) pontja szerint módosított szöveg.

17

Az Ebtv. 5/B. § f) pontját a 2009: CLIV. törvény 126. § (7) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2014: CXI. törvény 15. §-a iktatta be.

18

Az Ebtv. 5/B. § i) pontja a 2015: LXXVII. törvény 12. §-ával megállapított szöveg.

19

Az Ebtv. 5/B. §-ának j) pontja a 2006: CXV. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

20

Az Ebtv. 5/B. §-ának k) pontját a 2006: CXV. törvény 2. §-a iktatta be, szövege a 2008: I. törvény 120. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

21

Az Ebtv. 5/B. §-ának l) pontját a 2006: CXV. törvény 2. §-a iktatta be.

22

Az Ebtv. 5/B. §-ának m) pontját a 2008: I. törvény 120. § (2) bekezdése iktatta be.

23

Az Ebtv. 5/B. § n) pontját a 2009: CLIV. törvény 12. §-a iktatta be, szövege a 2010: LXXXIX. törvény 25. § (1) bekezdés h) pont ha) alpontja szerint módoított szöveg.

24

Az Ebtv. 5/B. § o) pontját a 2009: CLIV. törvény 12. §-a iktatta be, szövege a 2010: CLXXIII. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

25

Az Ebtv. 5/B. § p) pontját a 2010: CLXXIII. törvény 1. § (2) bekezdése iktatta be.

26

Az Ebtv. 5/B. § q) pontját a 2013: CXXVII. törvény 21. § (1) bekezdése iktatta be.

27

Az Ebtv. 5/B. § r) pontját a 2013: CXXVII. törvény 21. § (1) bekezdése iktatta be.

28

Az Ebtv. 5/B. § s) pontját a 2013: CXXVII. törvény 21. § (1) bekezdése iktatta be.

29

Az Ebtv. 5/B. § t) pontját a 2013: CXXVII. törvény 21. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2014: CXI. törvény 49. § a) pontja.

30

Az Ebtv. 5/B. § u) pontját a 2013: CCXLIV. törvény 17. §-a iktatta be.

31

Az Ebtv. 5/C. §-át a 2012: CCXII. törvény 14. §-a iktatta be, szövege a 2014: CXI. törvény 16. §-ával megállapított szöveg.

32

Az Ebtv. 5/C. § (1) bekezdés a) pontja a 2015: LXXVII. törvény 13. §-ával megállapított szöveg.

33

Az Ebtv. 5/C. § (1) bekezdés b) pontja a 2015: LXXVII. törvény 13. §-ával megállapított szöveg.

34

Az Ebtv. 6. §-ának (2) bekezdése a 2005: CLXXXII. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

35

Az Ebtv. 6. §-ának (3) bekezdése a 2005: CLXXXII. törvény 19. § (6) bekezdése a) pontjának aa) alpontja szerint módosított szöveg.

36

Az Ebtv. 6. §-ának (4) bekezdése a 2005: CLXXXII. törvény 19. § (6) bekezdése a) pontjának aa) alpontja szerint módosított szöveg.

37

Az Ebtv. 8. §-a a 2007: LXXI. törvény 21. §-ával megállapított szöveg.

38

Az Ebtv. 8/A. §-át a 2001: LXX. törvény 14. §-a iktatta a szövegbe, e módosító törvény 42. § (5) bekezdése alapján az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lépett hatályba.

39

Az Ebtv. 8/A. § (1) bekezdése a 2010: XCII. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.

40

Az Ebtv. 8/B. §-át a 2013: CXXVII. törvény 22. §-a iktatta be.

42

Az Ebtv. 9/A. §-át a 2013: XL. törvény 4. §-a iktatta be, szövege a 2013: CCLII. törvény 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

43

Az Ebtv. 9/B. §-át a 2014: CXI. törvény 17. §-a iktatta be.

44

Az Ebtv. II. fejezete 1. címének szövege a 2006: CXV. törvény 3. §-ával megállapított és a 2008: IX. törvény 1. § (1) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg. A 2009: CLIV. törvény 128. §2010: CLXXIII. törvény 114. § b) pontja szerint módosított – (1) bekezdése alapján az Ebtv. 10–17. §-a szerinti egészségügyi szolgáltatásokra 2011. december 31-ig – 2012. január 1-jei hatálybalépéssel – a 2009: CLIV. törvényben foglaltaknak megfelelő új finanszírozási szerződést kell kötni. Az új finanszírozási szerződések hatályának beálltával egyidejűleg a korábbi finanszírozási szerződések a törvény erejénél fogva megszűnnek.

45

Az Ebtv. 10. § (1) bekezdésének cb) pontját a 2001: LVII. törvény 37. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

46

Az Ebtv. 10. § (1) bekezdése d) pontjának da) alpontja a 2005: XLIX. törvény 38. § (9) bekezdése, a 2006: CXV. törvény 43. § (15) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

47

Az Ebtv. 10. §-a (1) bekezdése d) pontjának db) alpontja a 2006: CXV. törvény 43. § (15) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.

48

Az Ebtv. 10. §-a (1) bekezdésének e) pontját a 2001: LVII. törvény 36. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

49

Az Ebtv. 10. §-ának (3) bekezdése a 2002: LVIII. törvény 49. § (5) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

51

Az Ebtv. 11. §-a (1) bekezdésének b) pontja a 2005: CLXXXII. törvény 19. § (6) bekezdése a) pontjának ab) alpontja szerint módosított szöveg.

52

Az Ebtv. 11. § (3) bekezdését a 2012: LXXIX. törvény 1. §-a iktatta be.

53

Az Ebtv. 12. § (1) bekezdésének a) pontja az 1998: LXVIII. törvény 1. §-ával megállapított, a 2014: CXI. törvény 48. § a) pontja szerint módosított szöveg.

54

Az Ebtv. 12. § (1) bekezdés c) pontja a 2000: CXIII. törvény 281. §-a (2) bekezdés a) 9. pontja, a 2012: LXXIX. törvény 14. § a) pontja szerint módosított szöveg.

55

Az Ebtv. 12. §-a (1) bekezdésének e) pontját a 2001: LXX. törvény 15. §-a iktatta a szövegbe.

56

Az Ebtv. 13. §-ának felvezető szövege a 2005: CLXXXII. törvény 19. § (6) bekezdése a) pontjának ab) alpontja szerint módosított szöveg.

57

Az Ebtv. 13. §-ának b) pontja a 2006: CXV. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.

58

Az Ebtv. 14. §-ának (1) bekezdése a 2006: CXV. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.

59

Az Ebtv. 14. §-ának (3) bekezdése a 2007: LXXI. törvény 22. §-ával megállapított és a 2010: CLXXIII. törvény 18. § b) pontja szerint módosított szöveg.

60

Az Ebtv. 15. § (1) bekezdése a 2014: CXI. törvény 48. § b) pontja szerint módosított szöveg.

61

Az Ebtv. 16. § (1) bekezdésének b) pontját a 2012: CCXII. törvény 37. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

62

Az Ebtv. 16. § (1) bekezdésének c) pontja a 2012: CCXII. törvény 37. § b) pontja szerint módosított szöveg.

63

Az Ebtv. 16. § (1) bekezdésének d) pontja a 2002: LVIII. törvény 17. §-ával megállapított szöveg.

64

Az Ebtv. 16. § (2) bekezdése a Magyar Közlöny 1997. évi 81. számában közzétett helyesbítésnek megfelelő szöveg.

65

Az Ebtv. 16. § (3) bekezdését a 2014: CXI. törvény 18. §-a iktatta be.

66

Az Ebtv. 17. §-át megelőző cím a 2003: CXVI. törvény 98. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

67

Az Ebtv. 17. §-a eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatta a 2003: CXVI. törvény 98. § (1) bekezdése.

68

Az Ebtv. 17. §-ának (2) bekezdését a 2003: CXVI. törvény 98. § (1) bekezdése iktatta be, egyidejűleg a § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatva.

69

Az Ebtv. 18. §-a a 2006: CXV. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.

70

Az Ebtv. 18. § (1) bekezdése a 2012: XXXVIII. törvény 17. §-ával megállapított szöveg.

71

Az Ebtv. 18. § (2) bekezdése a 2012: XXXVIII. törvény 17. §-ával megállapított szöveg.

72

Az Ebtv. 18. § (2a) bekezdését a 2013: CXXVII. törvény 23. § (1) bekezdése iktatta be.

73

Az Ebtv. 18. § (2b) bekezdését a 2013: CXXVII. törvény 23. § (1) bekezdése iktatta be.

74

Az Ebtv. 18. § (3) bekezdése a 2012: XXXVIII. törvény 17. §-ával megállapított szöveg.

75

Az Ebtv. 18. § (3a) bekezdését a 2013: CXXVII. törvény 23. § (2) bekezdése iktatta be.

76

Az Ebtv. 18. §-a (6) bekezdésének bevezető szövegrésze a 2008: I. törvény 124. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

77

Az Ebtv. 18. §-a (6) bekezdésének e) pontja a 2007: LXXI. törvény 36. § (9) bekezdése h) pontjának ha) alpontja szerint módosított szöveg.

78

Az Ebtv. 18. § (6) bekezdés k) pontja a 2015: LXXVII. törvény 14. §-ával megállapított szöveg.

79

Az Ebtv. 18. §-a (6) bekezdésének l) pontja a 2007: LXXI. törvény 36. § (9) bekezdése h) pontjának hb) alpontja szerint módosított szöveg.

80

Az Ebtv. 18. § (6) bekezdés q) pontja a 2010: CLXXIII. törvény 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

81

Az Ebtv. 18. § (6) bekezdés t) pontja a 2009: CLIV. törvény 13. §-ával megállapított szöveg.

83

Az Ebtv. 18. §-ának (8) bekezdését a 2008: I. törvény 157. § (6) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte.

84

Az Ebtv. 18. § (9) bekezdése a 2010: CLXXIII. törvény 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

85

Az Ebtv. 18. § (10) bekezdése a 2010: CLXXIII. törvény 3. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

86

Az Ebtv. 18. § (11) bekezdése a 2009: LVI. törvény 429. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

87

Az Ebtv. 18. § (12) bekezdését a 2009: LVI. törvény 429. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

88

Az Ebtv. 18. § (13)–(14) bekezdését a 2008: I. törvény 125. § (4) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: LVI. törvény 429. § (2) bekezdése.

89

Az Ebtv. 18/A. §-át a 2006: CXV. törvény 7. §-a iktatta be. A 18/A. §-t hatályon kívül helyezte, újonnan a 2015: CCXXIV. törvény 15. §-a iktatta be.

90

Az Ebtv. 19. §-a a 2006: CXV. törvény 8. §-ával megállapított szöveg.

91

Az Ebtv. 19. § (1) bekezdése a 2011: LXXXI. törvény 10. § a) pontja, a 2014: CXI. törvény 48. § c) pontja és 49. § b) pontja szerint módosított szöveg.

92

Az Ebtv. 19. § (2) bekezdése a 2014: CXI. törvény 48. § d) pontja szerint módosított szöveg.

93

Az Ebtv. 19. § (3) bekezdése a 2014: CXI. törvény 49. § c) pontja szerint módosított szöveg.

94

Az Ebtv. 19/A. §-át a 2009: CLIV. törvény 14. §-a iktatta be.

95

Az Ebtv. 19/A. § (1a) bekezdését a 2013: CXXVII. törvény 24. § (1) bekezdése iktatta be.

96

A 19/A. § (1b) bekezdését a 2015: CLXXXVI. törvény 50. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 205. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokra kell alkalmazni.

97

Az Ebtv. 19/A. § (3) bekezdését a 2010: LXXXIX. törvény 14. §-a iktatta be.

98

Az Ebtv. 19/A. § (4) bekezdését a 2013: CXXVII. törvény 24. § (2) bekezdése iktatta be.

99

Az Ebtv. 20. §-a a 2006: CXV. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.

100

Az Ebtv. 20. § (1) bekezdése a 2008: I. törvény 127. §-ával megállapított szöveg, záró szövegrésze a 2012: XXXVIII. törvény 23. § a) pontja szerint módosított szöveg.

101

Az Ebtv. 20. §-ának (2) bekezdése a 2008: I. törvény 127. §-ával megállapított szöveg.

102

Az Ebtv. 20. § (2a) bekezdését a 2012: XXXVIII. törvény 18. § (1) bekezdése iktatta be.

103

Az Ebtv. 20. § (2b) bekezdését a 2012: XXXVIII. törvény 18. § (1) bekezdése iktatta be.

104

Az Ebtv. 20. § (3) bekezdése a 2012: XXXVIII. törvény 18. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

105

Az Ebtv. 20. § (3a) bekezdését a 2012: XXXVIII. törvény 18. § (3) bekezdése iktatta be.

106

Az Ebtv. 20. § (3b) bekezdését a 2012: CCXII. törvény 15. §-a iktatta be.

107

Az Ebtv. 20. § (3c) bekezdését a 2013: CCXLIV. törvény 18. § (1) bekezdése iktatta be.

108

Az Ebtv. 20. §-ának új (4) bekezdését a 2008: I. törvény 127. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (4)–(6) bekezdés számozását (5)–(7) bekezdésre változtatva. A (4) bekezdést a 2009: CLIV. törvény 126. § (7) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte. Az Ebtv. 20. § (4) bekezdését újonnan a 2011: LXXXI. törvény 1. §-a iktatta be.

109

Az Ebtv. 20. §-a eredeti (4) bekezdésének számozását a 2008: I. törvény 127. §-a (5) bekezdésre változtatta.

110

Az Ebtv. 20. § (5) bekezdés b) pontja a 2015: LXXVII. törvény 15. §-ával megállapított szöveg.

111

Az Ebtv. 20. § (5) bekezdés c) pontja a 2010: XCII. törvény 8. §-a szerint módosított szöveg.

112

Az Ebtv. 20. §-a eredeti (5) bekezdésének számozását a 2008: I. törvény 127. §-a (6) bekezdésre változtatta.

113

Az Ebtv. 20. §-a eredeti (6) bekezdésének számozását a 2008: I. törvény 127. §-a (7) bekezdésre változtatta. A (7) bekezdés a 2015: VIII. törvény 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

114

Az Ebtv. 20. § (7a) bekezdését a 2012: XXXVIII. törvény 18. § (5) bekezdése iktatta be, szövege a 2015: VIII. törvény 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

115

Az Ebtv. 20. § (7b) bekezdését a 2012: XXXVIII. törvény 18. § (5) bekezdése iktatta be, szövege a 2015: VIII. törvény 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

116

Az Ebtv. 20. § (7c) bekezdését a 2012: XXXVIII. törvény 18. § (5) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2015: VIII. törvény 10. § (6) bekezdés a) pontja.

117

Az Ebtv. 20. § (8) bekezdését a 2009: CLIV. törvény 15. § (2) bekezdése iktatta be.

118

Az Ebtv. 20. § (9) bekezdését a 2013: CCXLIV. törvény 18. § (2) bekezdése iktatta be.

119

Az Ebtv. 20. § (10) bekezdését a 2013: CCXLIV. törvény 18. § (2) bekezdése iktatta be.

120

Az Ebtv. 20/A. §-át a 2006: CXV. törvény 10. §-a iktatta be.

121

Az Ebtv. 20/A. §-ának (1) bekezdése a 2007: LXXI. törvény 24. §-ával megállapított, a 2010: LXXXIX. törvény 25. § (1) bekezdés h) pont hb) alponja szerint módosított szöveg.

122

Az Ebtv. 20/A. § (3) bekezdése a 2015: CCXXIV. törvény 16. §-ával megállapított szöveg.

123

Az Ebtv. 20/A. § (5) bekezdése a 2012: XXXVIII. törvény 19. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

124

Az Ebtv. 20/A. §-ának (7) bekezdését a 2008: I. törvény 128. §-a iktatta be.

125

Az Ebtv. 20/A. §-ának (8) bekezdését a 2008: I. törvény 128. §-a iktatta be, szövege a 2010: LXXXIX. törvény 15. §-a szerint módosított szöveg.

126

Az Ebtv. 20/A. § (9) bekezdését a 2012: XXXVIII. törvény 19. § (2) bekezdése iktatta be.

127

Az Ebtv. 20/A. § (10) bekezdését a 2013: CCXLIV. törvény 19. §-a iktatta be.

128

Az Ebtv. 21. §-a a 2004: XXVI. törvény 47. §-ával megállapított szöveg.

129

Az Ebtv. 21. §-a (1) bekezdésének a) pontja a 2004: CXXXV. törvény 104. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

130

Az Ebtv. 21. §-a (1) bekezdése a) pontjának aa) alpontja a 2005: CLXXXII. törvény 19. § (6) bekezdése a) pontjának ac) alpontja, a 2009: LVI. törvény 177. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

131

Az Ebtv. 21. § (1) bekezdése a) pontjának ab) alpontja a 2005: CLXXXII. törvény 19. § (5) bekezdése a) pontjának aa) alpontja szerint módosított szöveg.

132

Az Ebtv. 21. §-a (1) bekezdésének b) pontja a 2006: CXV. törvény 43. § (14) bekezdése, a 2009: LVI. törvény 177. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

133

Az Ebtv. 21. § (1) bekezdés c) pontja a 2012: CCXII. törvény 16. §-ával megállapított szöveg.

134

Az Ebtv. 21. §-a (1) bekezdésének d) pontja a 2005: CLXXXII. törvény 4. §-ával megállapított, a 2009: LVI. törvény 177. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

135

Az Ebtv. 21. § (1) bekezdés e) pontja a 2011: LXXXI. törvény 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

136

Az Ebtv. 21. § (1) bekezdés f) pontját a 2011: LXXXI. törvény 2. § (2) bekezdése iktatta be.

137

Az Ebtv. 21. §-ának (2) bekezdése a 2005: XLIX. törvény 1. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 38. § (3) bekezdése alapján 2006. január 1-jén lépett hatályba, (4) bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. január 1-jét követően indult ügyekben kell alkalmazni.

138

Az Ebtv. 21. § (3) bekezdését a 2005: XLIX. törvény 38. § (7) bekezdése a) pontjának aa) alpontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2011: CLXXVI. törvény 25. § (1) bekezdése iktatta be.

139

Az Ebtv. 21. § (4) bekezdését a 2005: XLIX. törvény 38. § (7) bekezdése a) pontjának aa) alpontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2011: CLXXVI. törvény 25. § (2) bekezdése iktatta be.

140

Az Ebtv. 21. § (5) bekezdését a 2005: XLIX. törvény 38. § (7) bekezdése a) pontjának aa) alpontja hatályon kívül helyezte.

141

Az Ebtv. 21/A. §-át a 2004: XXVI. törvény 47. §-a iktatta be, szövegét újonnan a 2006: XCVIII. törvény 79. § (1) bekezdése állapította meg.

142

Az Ebtv. 21/A. §-ának (1) bekezdése a 2008: CVI. törvény 2. §-ával megállapított, a 2009: LVI. törvény 177. §-a, a 2009: CLIV. törvény 126. § (7) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.

143

Az Ebtv. 22. §-ának (1) bekezdése az 1998: LXVIII. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

144

Az Ebtv. 22. §-ának (3) bekezdése a 2002: LVIII. törvény 49. § (5) bekezdésének b) pontja, a 2006: CXV. törvény 43. § (14) bekezdése szerint módosított szöveg.

145

Az Ebtv. 22. §-ának (4) bekezdése a 2006: CXV. törvény 43. § (11) bekezdése a) pontjának ab) alpontja szerint módosított szöveg.

146

Az Ebtv. 22. §-ának új (5) bekezdését a 2002: LXII. törvény 96. §-a iktatta a szövegbe, egyidejűleg az eredeti (5)–(7) bekezdés számozását (6)–(8) bekezdésre változtatva.

147

Az Ebtv. 22. §-a eredeti (5) bekezdésének számozását (6) bekezdésre változtatta a 2002: LXII. törvény 96. §-a. A (6) bekezdés a 2007: LXXI. törvény 36. § (9) bekezdése k) pontja szerint módosított szöveg.

148

Az Ebtv. 22. §-a eredeti (6) bekezdésének számozását (7) bekezdésre változtatta a 2002: LXII. törvény 96. §-a, szövege a 2011: LXXXI. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.

149

Az Ebtv. 22. §-a eredeti (7) bekezdésének számozását (8) bekezdésre változtatta a 2002: LXII. törvény 96. §-a.

150

Az Ebtv. 23. § b) pontját a 2014: CXI. törvény 49. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

151

Az Ebtv. 23. § c) pontja a 2015: LXXVII. törvény 16. §-ával megállapított szöveg.

152

Az Ebtv. 23. § d)–e) pontját a 2014: CXI. törvény 49. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

153

Az Ebtv. 23. § f) pontját a 2010: CLXXIII. törvény 20. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

154

Az Ebtv. 23. §-ának g) pontját a 2007: LXXI. törvény 36. § (8) bekezdésének h) pontja hatályon kívül helyezte.

155

Az Ebtv. 23. § h) pontját a 2010: CLXXIII. törvény 20. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

156

Az Ebtv. 23. §-ának i) pontját a 2012: CCXII. törvény 37. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

157

Az Ebtv. 23. §-ának j) pontját a 2002: LVIII. törvény 19. §-a iktatta be, a 2010: CLXXIII. törvény 20. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

158

Az Ebtv. 23. §-ának k) pontját a 2006: CXV. törvény 11. § (3) bekezdése iktatta be.

159

Az Ebtv. 23/A. §-t a 2010: CLXXIII. törvény 4. §-a iktatta be.

160

Az Ebtv. 23/A. § a) pontját a 2014: CXI. törvény 49. § e) pontja hatályon kívül helyezte.

161

Az Ebtv. 24. § (1) bekezdése a 2010: CLXXIII. törvény 18. § c) pontja szerint módosított szöveg.

163

Az Ebtv. 24. § (3) bekezdését a 2010: CLXXIII. törvény 20. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

164

Az Ebtv. 24. §-ának (4) bekezdését a 2006: CXV. törvény 12. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2007: LXXI. törvény 26. §-ával megállapított és a 2010: CLXXIII. törvény 18. § e) pontja, 19. § a) pontja szerint módosított szöveg.

165

Az Ebtv. 25. §-ának (1) bekezdése az 1998: LXVIII. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.

166

Az Ebtv. 25. § (2) bekezdése a 2010: CLXXIII. törvény 19. § b) pontja szerint módosított szöveg.

167

Az Ebtv. 25. § (3) bekezdése a 2010: CLXXIII. törvény 19. § b) pontja szerint módosított szöveg.

168

Az Ebtv. 25. §-a (3) bekezdésének a) pontját a 2001: LXX. törvény 42. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

169

Az Ebtv. 25. § (3) bekezdés b) pontját a 2014: CXI. törvény 49. § g) pontja hatályon kívül helyezte.

170

Az Ebtv. 25. § (3) bekezdés c) pontja a 2010: CLXXIII. törvény 19. § d) pontja szerint módosított szöveg.

171

Az Ebtv. 25. § (4) bekezdése a 2010: CLXXIII. törvény 19. § e) pontja szerint módosított szöveg.

172

Az Ebtv. 25. § (5) bekezdése a 2015: LXXVII. törvény 17. §-ával megállapított szöveg.

173

Az Ebtv. 25. § (6) bekezdését a 2006: CXV. törvény 13. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2014: CXI. törvény 49. § h) pontja hatályon kívül helyezte.

174

Az Ebtv. 26. §-ának (1) bekezdése a 2007: CXLVI. törvény 13. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, a rendelkezés 2008. január 1-jén lépett hatályba.

175

Az Ebtv. 26. § (1) bekezdés a) pontja a 2010: CLXXIII. törvény 18. § g) pontja szerint módosított szöveg.

176

Az Ebtv. 26. § (1) bekezdés b) pontját a 2009: CLIV. törvény 126. § (7) bekezdés e) pontja hatályon kívül helyezte.

177

Az Ebtv. 26. § (1) bekezdés c) pontja a 2013: CXXVII. törvény 25. §-ával megállapított szöveg.

178

Az Ebtv. 26. § (1) bekezdés d) pontját a 2010: CLXXIII. törvény 5. § (1) bekezdése iktatta be.

179

Az Ebtv. 26. § (1) bekezdés e) pontját a 2012: CCXII. törvény 17. § (1) bekezdése iktatta be.

180

Az Ebtv. 26. §-ának (2) bekezdését a 2006: CXV. törvény 14. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (2) bekezdésének számozását (3) bekezdésre változtatta.

181

Az Ebtv. 26. § (2a) bekezdését a 2012: CCXII. törvény 17. § (2) bekezdése iktatta be.

182

Az Ebtv. 26. § (2b) bekezdését a 2015: LXXVII. törvény 18. §-a iktatta be.

183

Az Ebtv. 26. § (2) bekezdése a 2005: XLIX. törvény 2. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. A 26. § (2) bekezdésének számozását (3) bekezdésre változtatta a 2006: CXV. törvény 14. §-a.

184

Az Ebtv. 26. § (3) bekezdése a 2014: CXI. törvény 48. § e) pontja szerint módosított szöveg.

185

Az Ebtv. 26. § (3) bekezdés c) pontját a 2012: CCXII. törvény 37. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

186

Az Ebtv. 26. § (4) bekezdését a 2009: CLIV. törvény 16. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2010: CLXXIII. törvény 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

187

Az Ebtv. 26. § (4) bekezdés a) pontja a 2012: CCXII. törvény 37. § e) pontja szerint módosított szöveg.

188

Az Ebtv. 26. § (4) bekezdés b) pontja a 2011: CLXXVI. törvény 26. §-ával megállapított szöveg.

189

Az Ebtv. 26. § (4) bekezdés c) pontját a 2012: CCXII. törvény 17. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2013: CXXVII. törvény 56. § a) pontja szerint módosított szöveg.

190

Az Ebtv. 26. § (5) bekezdését a 2009: CLIV. törvény 16. § (2) bekezdése iktatta be.

191

Az Ebtv. 26. § (5) bekezdés a) pontja a 2012: CCXII. törvény 17. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

192

Az Ebtv. 26/A. §-át a 2015: CCXXIV. törvény 17. §-a iktatta be.

193

Az Ebtv. 26/B. §-át a 2015: CCXXIV. törvény 17. §-a iktatta be.

194

Az Ebtv. 27. §-a a 2004: XXVI. törvény 48. §-ával megállapított szöveg.

195

Az Ebtv. 27. § (1) bekezdése a 2006: CXV. törvény 43. § (14) bekezdése, a 2013: CXXVII. törvény 56. § b) pontja szerint módosított szöveg.

196

Az Ebtv. 27. §-ának (2) bekezdése a 2006: CXV. törvény 43. § (14) bekezdése szerint módosított szöveg.

197

Az Ebtv. 27. § (3) bekezdése a 2013: CXXVII. törvény 26. § (1) bekezdésével megállapított, a 2013: CCXLIV. törvény 25. § a) pontja szerint módosított szöveg.

198

Az Ebtv. 27. §-ának (5) bekezdése a 2004: LXXII. törvény 1. §-ának (1) bekezdésével megállapított, a 2006: CXV. törvény 43. § (14) bekezdése, a 2012: LXXIX. törvény 2. §-a szerint módosított szöveg.

199

Az Ebtv. 27. § (6) bekezdése a 2013: CXXVII. törvény 26. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

200

Az Ebtv. 27. §-ának új (7) bekezdését a 2004: LXXII. törvény 1. §-ának (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (7)–(8) bekezdés számozását (8)–(9) bekezdésre változtatva. Az Ebtv. 27. §-ának (7) bekezdése a 2006: CXV. törvény 43. § (14) bekezdése, a 2010: XCII. törvény 9. § (1) bekezdése, a 2012: LXXIX. törvény 14. § b) pontja szerint módosított szöveg.

201

Az Ebtv. 27. § eredeti (7) bekezdésének számozását a 2004: LXXII. törvény 1. §-ának (2) bekezdése (8) bekezdésre változtatta, szövege a 2005: XLIX. törvény 38. § (9) bekezdése, a 2006: CXV. törvény 43. § (15) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

202

Az Ebtv. 27. § eredeti (8) bekezdésének számozását a 2004: LXXII. törvény 1. §-ának (2) bekezdése (9) bekezdésre változtatta, szövege a 2005: XLIX. törvény 38. § (9) bekezdése, a 2006: CXV. törvény 43. § (15) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

203

Az Ebtv. 27. §-ának (10) bekezdését a 2004: LXXII. törvény 1. §-ának (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2006: CXV. törvény 43. § (14) bekezdése szerint módosított szöveg.

204

Az Ebtv. 27. §-ának (11) bekezdését a 2005: CLXXXII. törvény 6. §-a iktatta be, szövege a 2006: CXV. törvény 43. § (14) bekezdése, a 2010: XCII. törvény 9. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

205

Az Ebtv. 27. §-ának (12) bekezdését a 2005: CLXXXII. törvény 6. §-a iktatta be.

206

Az Ebtv. 28. §-a a 2011: CLXXVI. törvény 27. §-ával megállapított szöveg.

207

Az Ebtv. 29. §-a a 2004: XXVI. törvény 49. §-ával megállapított szöveg.

208

Az Ebtv. 29. §-a (1) bekezdésének a) pontja a 2006: CXXI. törvény 31. § (5) bekezdése alapján hatályát vesztette 2007. április 1. napjával.

209

Az Ebtv. 29. §-ának (2) bekezdése a 2005: CLXXXII. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.

210

Az Ebtv. 29. § (3) bekezdése a 2013: CXXVII. törvény 27. §-ával megállapított szöveg.

211

A 29. § (4) bekezdése a 2015: CLXXXVI. törvény 50. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 205. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokra kell alkalmazni.

212

Az Ebtv. 29. §-ának (5) bekezdése a 2006: CXV. törvény 43. § (14) bekezdése szerint módosított szöveg.

213

Az Ebtv. 29. § (6) bekezdését a 2009: LVI. törvény 178. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

214

Az Ebtv. 29. §-ának (7) bekezdése a 2008: I. törvény 130. §-ával megállapított, a 2009: LVI. törvény 177. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

215

Az Ebtv. 29. § (8) bekezdése a 2013: CXXVII. törvény 56. § c) és d) pontja szerint módosított szöveg.

216

Az Ebtv. 29. §-ának (9) bekezdését a 2006: CXXI. törvény 15. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: CLIV. törvény 17. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

217

Az Ebtv. 29. § (10) bekezdését a 2009: CLIV. törvény 17. § (2) bekezdése iktatta be.

218

A 2002: LVIII. törvény 49. § (2) bekezdése alapján az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által 2003. január 1-je előtt az egészségügyi szolgáltatók finanszírozására, a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyfürdő ellátáshoz nyújtott támogatás elszámolására, a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyfürdő ellátás támogatással történő rendelésére kötött szerződések, valamint a kapacitás lekötési megállapodások tekintetében az OEP jogutódja a területileg illetékes megyei (fővárosi) egészségbiztosítási pénztár.

219

Az Ebtv. 30. §-a a 2005: XLIX. törvény 3. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 38. § (5) bekezdése alapján a 2005. július 1-jén már megkötött szerződéseknek legkésőbb 2005. november 1. napjától kell az új rendelkezéseknek megfelelniük azzal, hogy ezen szerződések tekintetében az Ebtv. 31. § (6)–(7) bekezdését is ezen időponttól kell alkalmazni.

220

Az Ebtv. 30. § (1) bekezdése a 2006: CXV. törvény 43. § (14) bekezdése, a 2012: LXXIX. törvény 14. § c) pontja szerint módosított szöveg.

221

Az Ebtv. 30. §-ának (2) bekezdése a 2006: CXV. törvény 43. § (14) bekezdése szerint módosított szöveg. A 2009: CLIV. törvény 128. §2010: CLXXIII. törvény 114. § c) pontja szerint módosított – (2) bekezdése alapján az Ebtv. 30. § (2) bekezdése alapján a 2009: CLIV. törvényben foglaltaknak megfelelő új szerződéseket 2011. december 31-ig – 2012. január 1-jei hatálybalépéssel – kell megkötni a gyógyszer kiszolgáltatójával, gyógyászati segédeszköz forgalmazójával, gyógyászati ellátás nyújtójával. Az új szerződések hatályának beálltával egyidejűleg a korábbi szerződések a törvény erejénél fogva megszűnnek.

222

A gyógyszer támogatással történő kiszolgáltatására 2005. július 1-jén már megkötött szerződéseknek az Ebtv. 30. §-a (2) bekezdésének b) pontjában megállapított feltételeknek – a 2005: XLIX. törvény 38. § (6) bekezdése alapján – 2005. július 1-jétől kell megfelelniük. Azon gyógyszertárak esetében, ahol adott település gyógyszerellátását kizárólag egy gyógyszertár biztosítja, a b) pontot 2005. október 1. napjától kell alkalmazni.

223

Az Ebtv. 30. §-ának (3) bekezdését a 2005: CLXXXII. törvény 8. §-a iktatta be, szövege a 2006: CXV. törvény 43. § (14) bekezdése szerint módosított szöveg.

224

Az Ebtv. 30. § (3a) bekezdését a 2012: LXXIX. törvény 3. § (1) bekezdése iktatta be.

225

Az Ebtv. 30. § (4) bekezdését a 2011: CLXXVI. törvény 28. §-a iktatta be, szövege a 2013: CXXVII. törvény 28. §-ával megállapított szöveg.

226

Az Ebtv. 30. § (5) bekezdését a 2012: LXXIX. törvény 3. § (2) bekezdése iktatta be.

227

Az Ebtv. 30. § (6) bekezdését a 2012: LXXIX. törvény 3. § (2) bekezdése iktatta be.

228

Az Ebtv. 30. § (7) bekezdését a 2012: CCXII. törvény 19. §-a iktatta be.

229

Az Ebtv. 30/A. §-át a 2005: XLIX. törvény 4. §-a iktatta be, szövege a 2006: CXV. törvény 43. § (14) bekezdése, a 2014: CXI. törvény 48. § f) pontja szerint módosított szöveg.

230

Az Ebtv. 31. §-a (1) bekezdésének a) pontja a 2001: XXXIV. törvény 9. § (6) bekezdésével megállapított, a 2009: LVI. törvény 177. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

231

Az Ebtv. 31. § (1) bekezdés b) pontja a 2009: LVI. törvény 177. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

232

Az Ebtv. 31. §-a (1) bekezdésének c) pontja a 2007: LXXI. törvény 28. § (1) bekezdésével megállapított, a 2009: LVI. törvény 177. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

233

Az Ebtv. 31. §-a (1) bekezdésének új f) pontját a 2005: XLIX. törvény 5. § (1) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti f) pont jelölését h) pontra változtatva. E módosító törvény 38. § (5) bekezdése alapján a 2005. július 1-jén már megkötött szerződéseknek legkésőbb 2005. november 1. napjától kell az új rendelkezésnek megfelelniük azzal, hogy ezen szerződések tekintetében az Ebtv. 31. § (6)–(7) bekezdését is ezen időponttól kell alkalmazni.

234

Az Ebtv. 31. §-a (1) bekezdésének g) pontját a 2005: XLIX. törvény 5. § (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: CLIV. törvény 126. § (9) bekezdése, újonnan a 2011: CLXXX. törvény 87. §-a iktatta be. Újból hatályon kívül helyezte a 2012: CCXII. törvény 37. § f) pontja.

235

Az Ebtv. 31. § (1) bekezdése eredeti f) pontjának jelölését h) pontra változtatta a 2005: XLIX. törvény 5. § (1) bekezdése.

236

Az Ebtv. 31. §-a (1) bekezdésének i) pontját a 2006: CXV. törvény 15. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: CLIV. törvény 126. § (7) bekezdés g) pontja.

237

Az Ebtv. 31. §-ának új (2) bekezdését a 2006: XCVIII. törvény 79. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (2)–(7) bekezdés számozását (3)–(8) bekezdésre változtatva, szövege a 2010: LXXXIX. törvény 15. §-a szerint módosított szöveg.

238

Az Ebtv. 31. §-a eredeti (2) bekezdésének számozását (3) bekezdésre változtatta a 2006: XCVIII. törvény 79. § (2) bekezdése. A (3) bekezdés nyitó szövegrésze a 2009: CLIV. törvény 18. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 125. § – 2010: CLXXIII. törvény 114. § a) pontja szerint módosított – (7) bekezdése alapján a 2010. október 1-jét megelőzően létrejött szerződésekre 2011. december 31-éig a 2010. szeptember 30-án hatályos szabályokat kell alkalmazni.

239

Az Ebtv. 31. §-a (3) – eredeti (2) – bekezdésének a) pontja a 2005: XLIX. törvény 38. § (7) bekezdése a) pontjának ac) alpontja szerint módosított szöveg.

240

Az Ebtv. 31. §-a (3) – eredeti (2) – bekezdésének b) pontja a 2003: XLIII. törvény 33. § (3) bekezdésének g) pontjával megállapított szöveg.

241

Az Ebtv. 31. § (3) – eredeti (2) – bekezdésének c) pontját újonnan a 2005: XLIX. törvény 5. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 38. § (5) bekezdése alapján a 2005. július 1-jén már megkötött szerződéseknek legkésőbb 2005. november 1. napjától kell az új rendelkezésnek megfelelniük azzal, hogy ezen szerződések tekintetében az Ebtv. 31. § (6)–(7) bekezdését ezen időponttól kell alkalmazni.

242

Az Ebtv. 31. §-a (3) – eredeti (2) – bekezdésének d) pontját a 2005: XLIX. törvény 5. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: CLIV. törvény 18. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 125. § – 2010: CLXXIII. törvény 114. § a) pontja szerint módosított – (7) bekezdése alapján a 2010. október 1-jét megelőzően létrejött szerződésekre 2011. december 31-éig a 2010. szeptember 30-án hatályos szabályokat kell alkalmazni.

243

Az Ebtv. 31. §-a (3) bekezdésének e) pontját a 2006: XCVIII. törvény 79. § (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: CLIV. törvény 126. § (9) bekezdése, újonnan a 2012: LXXIX. törvény 4. § (1) bekezdése iktatta be.

244

Az Ebtv. 31. §-a eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 2006: XCVIII. törvény 79. § (2) bekezdése. A (4) bekezdés szövege a 2007: LXXI. törvény 28. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

245

Az Ebtv. 31. §-a eredeti (4) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta a 2006: XCVIII. törvény 79. § (2) bekezdése. Az (5) bekezdés szövege a 2012: CCXII. törvény 20. §-ával megállapított szöveg.

246

Az Ebtv. 31. §-a eredeti (5) bekezdésének számozását (6) bekezdésre változtatta a 2006: XCVIII. törvény 79. § (2) bekezdése, szövege e módosító törvény 83. § (6) bekezdése a) pontjának aa) alpontja szerint módosított szöveg.

247

Az Ebtv. 31. §-ának (6) bekezdését a 2005: XLIX. törvény 5. § (3) bekezdése iktatta be, számozását (7) bekezdésre változtatta a 2006: XCVIII. törvény 79. § (2) bekezdése, szövege a 2006: CXV. törvény 43. § (14) bekezdése szerint módosított szöveg.

248

Az Ebtv. 31. §-ának (7) bekezdését a 2005: XLIX. törvény 5. § (3) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 38. § (5) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. július 1-jén már megkötött szerződések tekintetében 2005. november 1. napjától kell alkalmazni. Az eredeti (7) bekezdésének számozását (8) bekezdésre változtatta a 2006: XCVIII. törvény 79. § (2) bekezdése, szövege e módosító törvény 83. § (6) bekezdése a) pontjának ab) alpontja szerint módosított szöveg.

249

Az Ebtv. 31. § (9) bekezdését a 2011: CLXXVI. törvény 29. §-a iktatta be, nyitó szövegrésze a 2012: CCXII. törvény 36. § b) pontja, a 2013: CCXLIV. törvény 25. § b) pontja, záró szövegrésze a 2012: CCXII. törvény 36. § b) pontja, a 2013: CCLII. törvény 7. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

250

Az Ebtv. 31. § (9) bekezdés d) pontját a 2013: CCXLIV. törvény 26. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

251

Az Ebtv. 31. § (9a) bekezdését a 2013: CCXLIV. törvény 20. §-a iktatta be.

252

Az Ebtv. 31. § (10) bekezdését a 2011: CLXXVI. törvény 29. §-a iktatta be, szövege a 2013: CCXLIV. törvény 20. §-ával megállapított szöveg.

253

Az Ebtv. 31. § (11) bekezdését a 2011: CLXXVI. törvény 29. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2013: CCXLIV. törvény 26. § a) pontja.

254

Az Ebtv. 31. § (12) bekezdését a 2011: CLXXVI. törvény 28. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2013: CCXLIV. törvény 26. § a) pontja.

255

Az Ebtv. 32. § (1) bekezdése a 2009: CLIV. törvény 19. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

256

Az Ebtv. 32. § (1) bekezdés g) pontját a 2012: LXXIX. törvény 5. §-a iktatta be.

257

Az Ebtv. 32. §-ának új (2) bekezdését a 2006: XCVIII. törvény 79. § (4) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (2)–(5) bekezdés számozását (3)–(6) bekezdésre változtatva, szövege a 2010: LXXXIX. törvény 15. §-a szerint módosított szöveg.

258

Az Ebtv. 32. §-a eredeti (2) bekezdésének számozását (3) bekezdésre változtatta a 2006: XCVIII. törvény 79. § (4) bekezdése.

259

Az Ebtv. 32. §-a (3) bekezdésének d) pontját a 2006: XCVIII. törvény 79. § (5) bekezdése iktatta be.

260

Az Ebtv. 32. §-ának (3) bekezdését a 2005: XLIX. törvény 6. § (2) bekezdése iktatta be, számozását (4) bekezdésre változtatta a 2006: XCVIII. törvény 79. § (4) bekezdése, hatályon kívül helyezte a 2009: CLIV. törvény 126. § (7) bekezdés h) pontja.

261

Az Ebtv. 32. §-ának (4) bekezdését a 2005: XLIX. törvény 6. § (2) bekezdése iktatta be, számozását (5) bekezdésre változtatta a 2006: XCVIII. törvény 79. § (4) bekezdése. Az Ebtv. 32. §-ának (5) bekezdése a 2006: CXV. törvény 43. § (14) bekezdése szerint módosított szöveg.

262

Az Ebtv. 32. §-ának (5) bekezdését a 2005: XLIX. törvény 6. § (2) bekezdése iktatta be, számozását (6) bekezdésre változtatta a 2006: XCVIII. törvény 79. § (4) bekezdése. Az Ebtv. 32. §-ának (6) bekezdése a 2006: CXV. törvény 43. § (14) bekezdése, a 2011: CLXXVI. törvény 37. § g) pontja, a 2013: XL. törvény 6. §-a szerint módosított szöveg.

263

Az Ebtv. 32. § (7) bekezdését a 2007: LXXI. törvény 29. §-a iktatta be, szövege a 2010: CLXXIII. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.

264

Az Ebtv. 32. § (8) bekezdését a 2009: CLIV. törvény 19. § (2) bekezdése iktatta be.

265

Az Ebtv. 32. § (9) bekezdését a 2009: CLIV. törvény 19. § (2) bekezdése iktatta be.

266

Az Ebtv. 33. § (1) bekezdése a 2013: CXXVII. törvény 29. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

267

Az Ebtv. 33. §-ának (2) bekezdése a 2005: XLIX. törvény 7. § (2) bekezdésével, nyitó szövegrésze a 2009: CLIV. törvény 20. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 125. § (7) bekezdése alapján a 2010. október 1-jét megelőzően létrejött szerződésekre 2010. december 31-éig a 2010. szeptember 30-án hatályos szabályokat kell alkalmazni.

268

Az Ebtv. 33. § (2) bekezdés c) pontja a 2013: CXXVII. törvény 29. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

269

Az Ebtv. 33. §-ának (3) bekezdését a 2005: XLIX. törvény 7. § (3) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 38. § (5) bekezdése alapján a 2005. július 1-jén már megkötött szerződéseknek legkésőbb 2005. november 1. napjától kell az új rendelkezéseknek megfelelniük azzal, hogy ezen szerződések tekintetében az Ebtv. 31. § (6)–(7) bekezdését is ezen időponttól kell alkalmazni.

270

Az Ebtv. 33. § (4) bekezdését a 2012: CCXII. törvény 21. §-a iktatta be.

271

Az Ebtv. 33. § (5) bekezdését a 2012: CCXII. törvény 21. §-a iktatta be.

272

Az Ebtv. 33. § (6) bekezdését a 2013: CXXVII. törvény 29. § (3) bekezdése iktatta be.

273

Az Ebtv. 33/A. §-át a 2004: XXVI. törvény 50. §-a iktatta be.

274

Az Ebtv. 33/A. §-a (1) bekezdésének b) pontja a 2006: XCVIII. törvény 83. § (6) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

275

Az Ebtv. 33/A. §-ának (2) bekezdése a 2005: XLIX. törvény 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 38. § (5) bekezdése alapján a 2005. július 1-jén már megkötött szerződéseknek legkésőbb 2005. november 1. napjától kell az új rendelkezéseknek megfelelniük azzal, hogy ezen szerződések tekintetében az Ebtv. 31. § (6)–(7) bekezdését is ezen időponttól kell alkalmazni.

276

Az Ebtv. 33/A. §-ának (3) bekezdését a 2005: XLIX. törvény 8. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 38. § (5) bekezdése alapján a 2005. július 1-jén már megkötött szerződéseknek legkésőbb 2005. november 1. napjától kell az új rendelkezéseknek megfelelniük azzal, hogy ezen szerződések tekintetében az Ebtv. 31. § (6)–(7) bekezdését is ezen időponttól kell alkalmazni.

277

Az Ebtv. 34. §-a (1) bekezdésének új f) pontját a 2005: XLIX. törvény 9. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti f)–g) pont jelölését g)–h) pontra változtatva.

278

Az Ebtv. 34. § (1) bekezdése eredeti f) pontjának jelölését g) pontra változtatta a 2005: XLIX. törvény 9. §-a, szövege e módosító törvény 38. § (8) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

279

Az Ebtv. 34. § (1) bekezdése eredeti g) pontjának jelölését h) pontra változtatta a 2005: XLIX. törvény 9. §-a, hatályon kívül helyezte e módosító törvény 38. § (7) bekezdése a) pontjának ad) alpontja.

280

Az Ebtv. 34. § (2) bekezdése a 2009: CLIV. törvény 21. §-ával megállapított szöveg.

281

Az Ebtv. 35. § (1) bekezdése a 2012: CCXII. törvény 22. §-ával megállapított szöveg.

282

Az Ebtv. 35. § (1a) bekezdését a 2011: CLXXX. törvény 88. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: CCXII. törvény 37. § g) pontja.

283

Az Ebtv. 35. § (3) bekezdése a 2015: CXXIII. törvény 21. §-ával megállapított szöveg.

285

Az Ebtv. 35. § új (5) bekezdését a 2001: LXXXIV. törvény 23. § (1) bekezdése iktatta a szövegbe, egyidejűleg az eredeti (5) bekezdés számozását (6) bekezdésre változtatva. Az Ebtv. 35. §-ának (5) bekezdése a 2006: CXV. törvény 43. § (14) bekezdése szerint módosított szöveg.

286

Az Ebtv. 35. § eredeti (5) bekezdésének számozását a 2001: LXXXIV. törvény 23. § (1) bekezdése (6) bekezdésre változtatta.

287

Az Ebtv. 35. §-ának (7) bekezdését a 2004: XXVI. törvény 51. §-a iktatta be, szövege a 2009: CLIV. törvény 22. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

288

Az Ebtv. 35. § (8) bekezdését a 2013: CXXVII. törvény 30. §-a iktatta be.

289

Az Ebtv. 35/A. §-át újonnan a 2015: CXXIII. törvény 22. §-a iktatta be.

290

Az Ebtv. 36. §-a az 1999: CIX. törvény 24. § (11) bekezdése szerint módosított szöveg.

291

Az Ebtv. 36. §-ának (1) bekezdése a 2006: CXV. törvény 18. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 43. § (7) bekezdése alapján a vizitdíjjal és a kórházi napidíjjal kapcsolatban megállapított rendelkezést 2007. február 15-ét követően kell alkalmazni.

292

Az Ebtv. 36. § (2) bekezdése a 2009: CLIV. törvény 23. §-ával megállapított szöveg.

294

Az Ebtv. 36. §-ának (4) bekezdése a 2005: XLIX. törvény 10. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, második mondatát a 2005: CLXXXII. törvény 9. § (1) bekezdése iktatta be. Az Ebtv. 36. §-ának (4) bekezdése a 2006: CXV. törvény 43. § (14) bekezdése szerint módosított szöveg.

296

Az Ebtv. 36. §-ának (7) bekezdése a 2005: XLIX. törvény 10. § (3) bekezdésével megállapított, a 2006: CXV. törvény 43. § (14) bekezdése szerint módosított szöveg.

297

Az Ebtv. 36. §-ának (8) bekezdését a 2005: XLIX. törvény 10. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2005: CLXXXII. törvény 9. § (2) bekezdésével megállapított, a 2006: CXV. törvény 43. § (14) bekezdése szerint módosított szöveg.

298

Az Ebtv. 36. § (8a) bekezdését a 2013: CXXVII. törvény 31. §-a iktatta be.

299

Az Ebtv. 36. §-ának (9) bekezdését a 2005: CLXXXII. törvény 9. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2006: CXV. törvény 43. § (14) bekezdése szerint módosított szöveg.

300

Az Ebtv. 37. §-a a 2010: CLXXIII. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.

301

Az Ebtv. 37. § (2) bekezdés b) pontja a 2014: CXI. törvény 48. § g) pontja szerint módosított szöveg.

302

Az Ebtv. 37. § (5) bekezdés a) pontja a 2012: LXXIX. törvény 14. § d) pontja szerint módosított szöveg.

303

Az Ebtv. 37. § (5a) bekezdését a 2012: LXXIX. törvény 6. § (1) bekezdése iktatta be.

304

Az Ebtv. 37. § (8) bekezdése a 2012: LXXIX. törvény 6. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

305

Az Ebtv. 37. § (10) bekezdése a 2012: CCXII. törvény 23. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

306

Az ebtv. 37. § (13) bekezdése a 2012: CCXII. törvény 23. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

307

Az Ebtv. 37. § (14) bekezdése a 2011: LXXXI. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.

308

Az Ebtv. 37. § (15) bekezdése a 2012: CCXII. törvény 36. § c) pontja szerint módosított szöveg.

309

Az Ebtv. 37. § (17) bekezdését a 2012: CCXII. törvény 23. § (3) bekezdése iktatta be.

310

Az Ebtv. 37. § (18) bekezdését a 2012: CCXII. törvény 23. § (3) bekezdése iktatta be.

311

Az Ebtv. 38. §-a a 2005: XLIX. törvény 12. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 38. § (4) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2005. július 1-jét követően indult ügyekben kell alkalmazni.

312

Az Ebtv. 38. §-a (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2006: CXV. törvény 20. § (1) bekezdésével megállapított, a 2013: CXXVII. törvény 56. § f) pontja szerint módosított szöveg.

313

Az Ebtv. 38. § (1) bekezdés a) pontja a 2014: CXI. törvény 19. §-ával megállapított szöveg.

314

Az Ebtv. 38. §-a (1) bekezdésének e) pontját a 2006: CXV. törvény 20. § (2) bekezdése iktatta be.

315

Az Ebtv. 38. § (1) bekezdés f) pontját a 2009: CLIV. törvény 25. § (1) bekezdése iktatta be.

316

Az Ebtv. 38. § (1) bekezdés g) pontját a 2009: CLIV. törvény 25. § (1) bekezdése iktatta be.

317

Az Ebtv. 38. §-ának (2) bekezdése a 2006: CXV. törvény 43. § (14) bekezdése szerint módosított szöveg.

318

Az Ebtv. 38. § (3) bekezdése a 2012: CCXII. törvény 36. § d) pontja szerint módosított szöveg.

319

Az Ebtv. 38. § (4) bekezdése a 2009: CLIV. törvény 25. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

320

Az Ebtv. 38. §-ának új (5) bekezdését a 2006: CXV. törvény 20. § (4) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (5)–(7) bekezdésének számozását (6)–(8) bekezdésre változtatva. Az (5) bekezdés a 2009: CLIV. törvény 126. § (7) bekezdés i) pontja szerint módosított szöveg.

321

Az Ebtv. 38. §-ának (5) bekezdését a 2005: CLXX. törvény 66. §-a iktatta be, számozását (6) bekezdésre változtatta a 2006: CXV. törvény 20. § (4) bekezdése, nyitó szövegrésze ez utóbbi módosító törvény 43. § (14) bekezdése, és a 2013: CXXVII. törvény 56. § g) pontja szerint módosított szöveg.

322

Az Ebtv. 38. §-ának (6) bekezdését a 2005: CLXX. törvény 66. §-a iktatta be, számozását (7) bekezdésre változtatta a 2006: CXV. törvény 20. § (4) bekezdése, szövege a 2010: CLXXIII. törvény 18. § h) pontja szerint módosított szöveg.

323

Az Ebtv. 38. §-ának (7) bekezdését a 2006: XCVIII. törvény 79. § (7) bekezdése iktatta be, számozását (8) bekezdésre változtatta a 2006: CXV. törvény 20. § (4) bekezdése.

324

Az Ebtv. 38. § (9) bekezdését a 2013: CXXVII. törvény 32. §-a iktatta be.

326

Az Ebtv. 38/B. §-át és az előtte lévő alcímet a 2005: XLIX. törvény 13. §-a iktatta be, e módosító törvény 38. § (4) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2005. július 1-jét követően indult ügyekben kell alkalmazni.

327

Az Ebtv. 38/B. §-ának (1) bekezdése a 2006: CXV. törvény 43. § (14) bekezdése szerint módosított szöveg.

328

Az Ebtv. 38/B. § (2) bekezdése a 2009: CLIV. törvény 26. §-ával megállapított szöveg.

329

Az Ebtv. 38/B. §-ának (3) bekezdése a 2006: CXV. törvény 43. § (14) bekezdése szerint módosított szöveg.

330

Az Ebtv. 38/B. §-ának (4) bekezdése a 2006: CXV. törvény 43. § (14) bekezdése szerint módosított szöveg.

331

Az Ebtv. 38/B. §-ának (5) bekezdése a 2006: CXV. törvény 43. § (14) bekezdése szerint módosított szöveg.

332

Az Ebtv. 38/C. §-át és az azt megelőző alcímet a 2010: CLXXIII. törvény 9. §-a iktatta be. Az Ebtv. 38/C. §-a a 2012: CCXII. törvény 24. §-ával megállapított szöveg.

333

Az Ebtv. 38/C. § (2) bekezdése a 2014: CXI. törvény 48. § h) pontja szerint módosított szöveg.

334

Az Ebtv. 38/D. §-át a 2005: CLXXXII. törvény 11. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2008: CVI. törvény 73. § (4) bekezdésének aa) alpontja.

335

Az Ebtv. 39. §-a a 2013: CCXXIV. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

336

Az Ebtv. 39. § (1) bekezdése a 2014: CXI. törvény 48. § i) pontja szerint módosított szöveg.

337

Az Ebtv. 39. § (2) bekezdése a 2015: CCXXIII. törvény 44. § (1) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

338

Az Ebtv. 39. § (3) bekezdése a 2014: CXI. törvény 48. § i) pontja szerint módosított szöveg.

339

Az Ebtv. 39. § (4) bekezdése a 2014: CXI. törvény 48. § j) pontja, a 2015: CCXXIII. törvény 44. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

340

Az Ebtv. 39. § (5) bekezdése a 2014: CXI. törvény 48. § i) és k) pontja szerint módosított szöveg.

341

Az Ebtv. 39/A. §-át a 2002: LVIII. törvény 24. §-a iktatta be, szövege a 2014: CXI. törvény 20. §-ával megállapított szöveg.

342

Az Ebtv. 39/B. §-át a 2012: LXXIX. törvény 7. §-a iktatta be.

343

Az Ebtv. 39/B. § (1) bekezdése a 2014: CXI. törvény 21. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

344

Az Ebtv. 39/B. § (1a) bekezdését a 2014: CXI. törvény 21. § (2) bekezdése iktatta be.

345

Az Ebtv. 39/B. § (5) bekezdését a 2014: CXI. törvény 21. § (3) bekezdése iktatta be.

346

Az Ebtv. 39/C. §-át a 2014: CXI. törvény 22. §-a iktatta be.

347

Az Ebtv. 40. §-át megelőző alcím a 2014: CXI. törvény 48. § l) pontja szerint módosított szöveg.

348

Az Ebtv. 40. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2009: LXXIX. törvény 40. § (1) bekezdésével megállapított, a 2013: CXXVII. törvény 56. § h) pontja, a 2014: CXI. törvény 48. § m) pontja szerint módosított szöveg.

349

Az Ebtv. 40. § (1) bekezdés b) pontja a 2009: CLIV. törvény 27. §-ával megállapított, a 2011: LXXXI. törvény 11. § a) pontja szerint módosított szöveg.

350

Az Ebtv. 40. § (1a) bekezdését a 2014: CXI. törvény 23. § (1) bekezdése iktatta be.

351

Az Ebtv. 40. § (2) bekezdése a 2009: LXXIX. törvény 40. § (2) bekezdésével megállapított, nyitó szövegrésze a 2014: CXI. törvény 48. § i) pontja szerint módosított szöveg.

352

Az Ebtv. 40. § (2) bekezdés a) pontja a 2013: CCXXIV. törvény 3. §-ával megállapított, a 2014: CXI. törvény 48. § n) pontja szerint módosított szöveg.

353

Az Ebtv. 40. § (2) bekezdés c) pontja a 2011: CXCI. törvény 105. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

355

Az Ebtv. 40. § (4) bekezdése a 2011: CLXXVI. törvény 30. § (2) bekezdésével megállapított, nyitó szövegrésze a 2014: CXI. törvény 48. § p) pontja szerint módosított szöveg.

356

Az Ebtv. 40. § (4) bekezdés b) pontja a 2014: CXI. törvény 23. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

357

Az Ebtv. 40. § (5) bekezdését a 2014: CXI. törvény 23. § (3) bekezdése iktatta be.

358

Az Ebtv. 41. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2014: CXI. törvény 48. § n) pontja szerint módosított szöveg.

359

Az Ebtv. 41. § (1) bekezdés b) pontja a 2014: CXI. törvény 24. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

360

Az Ebtv. 41. § (2) bekezdése a 2014: CXI. törvény 48. § n) pontja szerint módosított szöveg.

361

Az Ebtv. 41. § (3) bekezdését a 2014: CXI. törvény 24. § (2) bekezdése iktatta be.

362

Az Ebtv. 42. §-a a 2014: CXI. törvény 25. §-ával megállapított szöveg.

363

Az Ebtv. 42. § (4a) bekezdését a 2015: LXXVII. törvény 19. §-a iktatta be, szövege a 2015: CCXXIII. törvény 44. § (1) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

364

Az Ebtv. 42. § (4b) bekezdését a 2015: LXXVII. törvény 19. §-a iktatta be.

365

Az Ebtv. 42/A. §-át az 1999: XCVII. törvény 3. §-a iktatta be.

366

Az Ebtv. 42/A. § (1) bekezdése a 2009: LXXIX. törvény 41. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 51. § (6)–(7) bekezdését.

367

Az Ebtv. 42/A. § (1) bekezdés b) pontja a 2014: CXI. törvény 26. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

368

Az Ebtv. 42/A. § (2) bekezdése a 2014: CXI. törvény 26. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

369

Az Ebtv. 42/A. § (3) bekezdését a 2000: CXIII. törvény 281. §-a (2) bekezdésének b) 4. pontja hatályon kívül helyezte.

370

Az Ebtv. 42/A. § (4) bekezdése a 2009: LXXIX. törvény 41. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 51. § (6)–(7) bekezdését.

371

Az Ebtv. 42/A. § (4) bekezdés a) pontja a 2011: LXXXI. törvény 11. § b) pontja szerint módosított szöveg.

372

Az Ebtv. 42/A. § (4) bekezdés c) pontja a 2011: CXCI. törvény 105. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

373

Az Ebtv. 42/B. §-át az 1999: XCVII. törvény 3. §-a iktatta be, szövege a 2009: LXXIX. törvény 42. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 51. § (6)–(7) bekezdését.

374

Az Ebtv. 42/B. § (1) bekezdése a 2014: CXI. törvény 48. § n) pontja, a 2015: LXXVII. törvény 26. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

375

Az Ebtv. 42/B. § (1a) bekezdését a 2013: CCXXIV. törvény 4. §-a iktatta be, szövege a 2014: CXI. törvény 48. § n) pontja szerint módosított szöveg.

376

Az Ebtv. 42/B. § (2) bekezdése a 2015: CCXXIII. törvény 38. §-ával megállapított szöveg.

377

A 42/B. § (3) bekezdését a 2011: CLXXVI. törvény 38. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

378

Az Ebtv. 42/B. § (4) bekezdését a 2010: CLXXIII. törvény 13. §-a iktatta be.

379

Az Ebtv. 42/C. §-át az 1999: XCVII. törvény 3. §-a iktatta be, szövege a 2014: CXI. törvény 28. §-ával megállapított szöveg.

380

Az Ebtv. 42/C. § (1) bekezdés a) pontját a 2015: CCXXIII. törvény 45. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

381

Az Ebtv. 42/C. § (1) bekezdés d) pontja a 2015: CCXXIII. törvény 45. § b) pontja szerint módosított szöveg.

382

Az Ebtv. 42/C. § (1) bekezdés f) pontját a 2015: LXXVII. törvény 26. § (2) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte.

383

Az Ebtv. 42/C. § (2) bekezdése a 2015: CCXXIII. törvény 44. § (1) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.

384

Az Ebtv. 42/D. §-át az 1999: XCVII. törvény 3. §-a iktatta be, szövege a 2015: LXXVII. törvény 20. §-ával megállapított szöveg.

385

Az Ebtv. 42/D. § (4) bekezdése a 2015: CCXXIII. törvény 39. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

386

Az Ebtv. 42/D. § (5) bekezdése a 2015: CCXXIII. törvény 44. § (1) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

387

Az Ebtv. 42/D. § (6) bekezdése a 2015: CCXXIII. törvény 39. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

388

Az Ebtv. 42/E. §-át a 2013: CCXXIV. törvény 8. §-a iktatta be.

389

Az Ebtv. 42/E. § (4a) bekezdését a 2015: CCXXIII. törvény 40. § (1) bekezdése iktatta be.

390

Az Ebtv. 42/E. § (6) bekezdése a 2014: CXI. törvény 48. § q) pontja szerint módosított szöveg.

391

Az Ebtv. 42/E. § (7) bekezdése a 2015: CCXXIII. törvény 40. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

392

Az Ebtv. 42/F. §-át a 2015: CCXXIII. törvény 41. §-a iktatta be.

393

Az Ebtv. 43. § (1) bekezdése a 2006: LXI. törvény 251. § (3) bekezdésének c) pontja, a 2011: LXXXI. törvény 11. § c) pontja szerint módosított szöveg.

394

Az Ebtv. 43. §-ának (2) bekezdése a 2000: CXIII. törvény 235. §-a szerint kiegészített szöveg.

395

Az Ebtv. 43. § (3) bekezdését a 2011: LXXXI. törvény 11. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

396

Az Ebtv. 44. § b) pontja a 2014: CXI. törvény 48. § i) és r) pontja szerint módosított szöveg.

397

Az Ebtv. 44. § d) pontját a 2004: XXVI. törvény 94. § (3) bekezdés d) pont da) alpontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2013: CXXVII. törvény 39. § (1) bekezdése iktatta be.

398

Az Ebtv. 44. § e) pontja a 2010: CLXXIII. törvény 14. §-ával megállapított, a 2013: CXXVII. törvény 56. § i) pontja szerint módosított szöveg.

399

Az Ebtv. 44. § h) pontját a 2013: CXXVII. törvény 39. § (2) bekezdése iktatta be.

400

Az Ebtv. 45. § (3a) bekezdését a 2014: CXI. törvény 30. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2015: VIII. törvény 10. § (6) bekezdés b) pontja.

401

Az Ebtv. 45. §-ának (4) bekezdése a 2006: CXV. törvény 43. § (14) bekezdése szerint módosított szöveg.

402

Az Ebtv. 46. § (1) bekezdés a) pontja a 2009: XXXV. törvény 28. §-ával megállapított, a 2011: LXXXI. törvény 11. § e) pontja szerint módosított szöveg.

403

Az Ebtv. 46. § (1) bekezdés b) pontja a 2013: CXXVII. törvény 56. § j) pontja szerint módosított szöveg.

404

Az Ebtv. 46. § (1) bekezdés c) pontja a 2013: CXXVII. törvény 56. § j) pontja szerint módosított szöveg.

405

Az Ebtv. 46. § (1) bekezdés d) pontja a 2013: CXXVII. törvény 56. § j) pontja szerint módosított szöveg.

406

Az Ebtv. 46. § (1) bekezdés e) pontja a 2013: CXXVII. törvény 56. § j) pontja szerint módosított szöveg.

408

Az Ebtv. 46. § (3) bekezdése a 2013: CXXVII. törvény 40. §-ával megállapított szöveg.

409

Az Ebtv. 46. § (7) bekezdését a 2013: CXXVII. törvény 57. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

411

Az Ebtv. 47. § (2) bekezdés a) pontja a 2014: CXI. törvény 31. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

412

Az Ebtv. 47. § (2) bekezdés c) pontja a 2015: CCXXIII. törvény 44. § (1) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

413

Az Ebtv. 47. §-a (2) bekezdésének e) pontját az 1999: XCIX. törvény 123. §-a iktatta a szövegbe.

414

Az Ebtv. 47. § (2) bekezdés f) pontját a 2011: CLXVII. törvény – a 2011: CXCI. törvény 120. § (5) bekezdés b) pontja szerint módosított – 71. §-a iktatta be.

415

Az Ebtv. 47. §-ának (3) bekezdése a 2015: VIII. törvény 10. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

416

Az Ebtv. 47. § (4) bekezdését a 2014: CXI. törvény 31. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2015: VIII. törvény 10. § (6) bekezdés c) pontja.

417

Az Ebtv. 48. §-a a 2014: CXI. törvény 32. §-ával megállapított szöveg.

418

Az Ebtv. 48. § (8) bekezdése a 2015: LXXVII. törvény 26. § (1) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

419

Az Ebtv. 48/A. §-át a 2003: CXVI. törvény 98. § (5) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: LXXXI. törvény 11. § g) pontja, újonnan a 2013: CXXVII. törvény 43. §-a iktatta be.

420

Az Ebtv. 48/A. § (1) bekezdése a 2013: CCXXIV. törvény 9. §-ával megállapított, a 2014: CXI. törvény 48. § n) pontja, a 2015: CCXXIII. törvény 44. § (1) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

421

Az Ebtv. 48/A. § (2) bekezdése a 2014: CXI. törvény 33. §-ával megállapított szöveg.

422

Az Ebtv. 49. §-a a 2000: CXIII. törvény 237. §-ával megállapított szöveg.

423

Az Ebtv. 49. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2010: CLXXIII. törvény 20. § e) pontja, a 2011: CLXVII. törvény 72. §-a szerint módosított szöveg.

424

Az Ebtv. 49. §-a (1) bekezdés a) pontja a 2004: CXXXV. törvény 104. § (5) bekezdésével megállapított és a 2010: CLXXIII. törvény 20. § e) pontja, a 2011: CLXVII. törvény 72. §-a szerint módosított szöveg.

425

Az Ebtv. 49. § (1) bekezdés b) pontja a 2013: CXXVII. törvény 44. §-ával megállapított szöveg.

426

Az Ebtv. 49. § (2) bekezdését a 2013: CXXVII. törvény 57. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

427

Az Ebtv. 50. §-a a 2009: XXXV. törvény 30. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 67. § (2) bekezdése alapján a 2009. július 31-ét követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni.

428

Az Ebtv. 50. § (1) bekezdése a 2014: CXI. törvény 48. § k) pontja szerint módosított szöveg.

429

Az Ebtv. 50. § új (2) bekezdését a 2009: CLIV. törvény 29. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (2)–(4) bekezdés számozását (3)–(5) bekezdésre változtatva, szövege a 2014: CXI. törvény 48. § s) pontja szerint módosított szöveg.

430

Az Ebtv. 50. § eredeti (2) bekezdésének számozását (3) bekezdésre változtatta a 2009: CLIV. törvény 29. §-a, hatályon kívül helyezte a 2011: LXXXI. törvény 11. § h) pontja, újonnan a 2013: CXXVII. törvény 45. §-a iktatta be.

431

Az Ebtv. 50. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 2009: CLIV. törvény 29. §-a, szövege a 2014: CXI. törvény 34. §-ával megállapított szöveg.

432

Az Ebtv. 50. § eredeti (4) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta a 2009: CLIV. törvény 29. §-a, az (5) bekezdés szövege a 2012: CCXII. törvény 36. § f) pontja szerint módosított szöveg.

433

Az Ebtv. 52. § (1) bekezdése a 2009: XXXV. törvény 49. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

434

Az Ebtv. 52. §-ának (2) bekezdése a 2007: LXXXIV. törvény 19. § (4) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 30. § (2) bekezdését.

435

Az Ebtv. 52. § (3) bekezdése a 2015: LXXVII. törvény 21. §-ával megállapított szöveg.

436

Az Ebtv. 52/A. §-át a 2012: LXXIX. törvény 8. §-a iktatta be.

437

Az Ebtv. 52/A. § (1) bekezdése a 2014: CXI. törvény 35. §-ával megállapított szöveg.

438

Az Ebtv. 53. § (1) bekezdés a) pontja a 2015: LXXVII. törvény 22. §-ával megállapított szöveg.

439

Az Ebtv. 54. § (1) bekezdése a 2011: CLXXVI. törvény 31. §-ával megállapított szöveg.

440

Az Ebtv. 54. § (2) bekezdése a 2011: CLXXVI. törvény 31. §-ával megállapított szöveg.

441

Az Ebtv. 54. §-ának (3) bekezdése a 2007: LXXI. törvény 36. § (9) bekezdésének q) pontja szerint módosított szöveg.

442

Az Ebtv. 55. § (1) bekezdése a 2013: CXXVII. törvény 46. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

443

Az Ebtv. 55. § (1a) bekezdését a 2013: CXXVII. törvény 46. § (2) bekezdése iktatta be.

444

Az Ebtv. 55. § (1b) bekezdését a 2013: CXXVII. törvény 46. § (2) bekezdése iktatta be.

445

Az Ebtv. 55. §-ának új (4) bekezdését a 2004: XXVI. törvény 56. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (4)–(8) bekezdések számozását (5)–(9) bekezdésre változtatva. Az Ebtv. 55. § (4) bekezdése a 2011: CXCI. törvény 105. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

446

Az Ebtv. 55. §-a eredeti (4) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta a 2004: XXVI. törvény 56. §-a.

447

Az Ebtv. 55. § (6) bekezdését a 2013: CXXVII. törvény 57. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

448

Az Ebtv. 55. § (6) bekezdését a 2000: CXIII. törvény 239. §-a iktatta be, számozását (7) bekezdésre változtatta a 2004: XXVI. törvény 56. §-a. Az Ebtv. 55. § (7) bekezdése a 2014: CXI. törvény 36. §-ával megállapított szöveg.

449

Az Ebtv. 55. § (7) bekezdését a 2000: CXIII. törvény 239. §-a iktatta be, számozását (8) bekezdésre változtatta a 2004: XXVI. törvény 56. §-a. Az Ebtv. 55. § (8) bekezdése a 2014: CXI. törvény 36. §-ával megállapított szöveg.

450

Az Ebtv. 55. § (8) bekezdését a 2002: LVIII. törvény 31. § (2) bekezdése iktatta be, számozását (9) bekezdésre változtatta a 2004: XXVI. törvény 56. §-a. Az Ebtv. 55. § (9) bekezdése a 2014: CXI. törvény 36. §-ával megállapított szöveg.

451

Az Ebtv. 55/A. §-át a 2012: LXXIX. törvény 9. §-a iktatta be.

452

Az Ebtv. 55/A. § (1) bekezdése a 2014: CXI. törvény 37. §-ával megállapított szöveg.

453

Az Ebtv. 56. § (1) bekezdését a 2013: CXXVII. törvény 57. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

454

Az Ebtv. 56. § (2) bekezdése a 2012: CCXII. törvény 25. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

455

Az Ebtv. 56. § (3) bekezdését a 2013: CXXVII. törvény 57. § e) pontja hatályon kívül helyezte.

456

Az Ebtv. 56. §-ának (5) bekezdése a 2012: CCXII. törvény 25. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

457

Az Ebtv. 57. §-a a 2007: LXXXIV. törvény 19. § (5) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 30. § (2) bekezdését.

458

Az Ebtv. 57. § (1) bekezdése a 2014: CXI. törvény 38. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

459

Az Ebtv. 57. § (1a) bekezdését a 2014: CXI. törvény 38. § (2) bekezdése iktatta be.

460

Az Ebtv. 58. §-a a 2007: LXXXIV. törvény 19. § (5) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 30. § (2) bekezdését.

461

Az Ebtv. 60. §-ának (2) bekezdése a 2007: LXXXIV. törvény 19. § (6) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 30. § (2) bekezdését.

462

Az Ebtv. 60. §-ának (3) bekezdése a 2007: LXXXIV. törvény 19. § (6) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 30. § (2) bekezdését.

463

Az Ebtv. 61. § (1) bekezdését a 2009: LVI. törvény 178. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

464

Az Ebtv. 61. § (2) bekezdése a 2009: LVI. törvény 177. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

465

Az Ebtv. 61. § (3) bekezdése a 2009: LVI. törvény 177. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

466

Az Ebtv. 61. § (4) bekezdését a 2013: CXXVII. törvény 57. § g) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2014: CXI. törvény 39. §-a iktatta be.

467

Az Ebtv. 61. § (5) bekezdését a 2009: LVI. törvény 178. §-a hatályon kívül helyezte, újonnan a 2011: LXXXI. törvény 6. §-a iktatta be, szövege a 2014: CXI. törvény 48. § n) pontja szerint módosított szöveg.

468

Az Ebtv. 61. § (5a) bekezdését a 2012: CCXII. törvény 26. §-a iktatta be.

469

Az Ebtv. 61. § (5b) bekezdését a 2013: CCXXIV. törvény 10. §-a iktatta be.

470

Az Ebtv. 61. § (6) bekezdése a 2009: LVI. törvény 177–178. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

471

Az Ebtv. 61. § (7) bekezdése a 2009: LVI. törvény 177. §-a, a 2012: CCXII. törvény 36. § g) pontja szerint módosított szöveg.

472

Lásd a Tbj. 56. §-át.

473

Az Ebtv. 61. § (9) bekezdését a 2006: CXV. törvény 43. § (11) bekezdés a) pont aa) alpontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2013: CXXVII. törvény 48. §-a iktatta be, szövege a 2014: CXI. törvény 48. § n) pontja szerint módosított szöveg.

474

Az Ebtv. 62. §-a az 1999: XCIX. törvény 124. §-ával megállapított szöveg.

475

Az Ebtv. 62. § (1) bekezdése a 2009: LVI. törvény 177. §-a, a 2014: CXI. törvény 48. § n) pontja szerint módosított szöveg.

476

Az Ebtv. 62. § (1a) bekezdését a 2013: CCXXIV. törvény 11. §-a iktatta be.

477

Az Ebtv. 62. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 2009: LVI. törvény 177. §-a, a 2014: CXI. törvény 48. § n) pontja, záró szövegrésze a 2013: CXXVII. törvény 56. § m) pontja szerint módosított szöveg.

478

Az Ebtv. 62. § (2) bekezdésének b) pontját a 2006: CIX. törvény 82. § (1) bekezdésének h) pontja hatályon kívül helyezte.

479

Az Ebtv. 62. §-a (2) bekezdés c) pontja a 2006: CXV. törvény 43. § (14) bekezdése, a 2014: CXI. törvény 48. § sz) pontja szerint módosított szöveg.

480

Az Ebtv. 62. §-ának (3) bekezdését a 2006: CXV. törvény 43. § (11) bekezdése a) pontjának aa) alpontja hatályon kívül helyezte.

481

Az Ebtv. 62. § (4) bekezdése a 2013: CXXVII. törvény 49. § (1) bekezdésével megállapított, a 2014: CXI. törvény 48. § n) és t) pontja szerint módossított szöveg.

482

Az Ebtv. 62. § (5) bekezdését a 2013: CXXVII. törvény 57. § h) pontja hatályon kívül helyezte.

483

Az Ebtv. 62. § (6) bekezdése a 2013: CXXVII. törvény 49. § (2) bekezdésével megállapított, a 2014: CXI. törvény 48. § k) pontja szerint módosított szöveg.

484

Az Ebtv. 63. §-a a 2014: CXI. törvény 40. §-ával megállapított szöveg.

485

Az Ebtv. 64. § (1) bekezdése a 2009: LVI. törvény 177. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

486

Az Ebtv. 64. § (2) bekezdését a 2009: LVI. törvény 178. §-a hatályon kívül helyezte. Újonnan a 2012: CCXII. törvény 27. §-a iktatta be.

487

Az Ebtv. 64. §-ának (4) bekezdését a 2002: LVIII. törvény 49. § (4) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

488

Az Ebtv. 64. § (5) bekezdése a 2009: LVI. törvény 177. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

489

Az Ebtv. 65. §-ának (1) bekezdése a 2002: LVIII. törvény 33. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

490

Az Ebtv. 65. § (2) bekezdése a 2012: LXXIX. törvény 10. §-ával megállapított szöveg.

491

Az Ebtv. 65. § (3) bekezdése a 2015: VIII. törvény 10. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

492

Az Ebtv. 65. § (3a) bekezdését a 2013: CXXVII. törvény 51. §-a iktatta be, szövege a 2014: CXI. törvény 41. § (1) bekezdésével megállapított, a 2015: LXXVII. törvény 26. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

493

Az Ebtv. 65. §-ának (4) bekezdése a 2006: CXV. törvény 43. § (14) bekezdése szerint módosított szöveg. A (4) bekezdésben a „– vasutas dolgozók esetében a vasutas nyugdíjmegállapító szervnél –” szövegrészt a 2007: CLVI. törvény 23. § (1) bekezdése b) pontjának ba) alpontja hatályon kívül helyezte 2008. január 1. napjával.

494

Az Ebtv. 65. § (5) bekezdése a 2009: LVI. törvény 177. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

495

Az Ebtv. 65. §-ának (6) bekezdését a 2002: LVIII. törvény 33. § (2) bekezdése iktatta be, szövegét újonnan a 2004: XXVI. törvény 57. §-a állapította meg.

496

Az Ebtv. 65. § (7) bekezdését a 2014: CXI. törvény 41. § (2) bekezdése iktatta be.

497

Az Ebtv. 66. §-ának (1) bekezdése a 2005: XLIX. törvény 38. § (8) bekezdésének f) pontja, a 2010: CLXXIII. törvény 19. § i) pontja szerint módosított szöveg.

498

Az Ebtv. 66. § (1a) bekezdését a 2014: CXI. törvény 42. §-a iktatta be.

499

Az Ebtv. 66. § (1b) bekezdését a 2015: CCXXIII. törvény 42. §-a iktatta be.

500

Az Ebtv. 66. §-ának (2) bekezdése a 2005: XLIX. törvény 38. § (7) bekezdése a) pontjának ae) alpontja szerint módosított szöveg.

501

Az Ebtv. 66. §-ának (3) bekezdése a 2005: XLIX. törvény 38. § (7) bekezdése a) pontjának ae) alpontja, a 2011: LXXXI. törvény 9. § b) pontja szerint módosított szöveg.

502

Az Ebtv. 66. § (4) bekezdése a 2011: LXXXI. törvény 9. § c) pontja szerint módosított szöveg.

503

Az Ebtv. 66. § (5) bekezdése a 2011: LXXXI. törvény 9. § d) pontja szerint módosított szöveg.

504

Az Ebtv. 66. §-ának (7) bekezdését a 2005: CLXXXII. törvény 12. §-a iktatta be, szövege a 2010: XCII. törvény 9. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

505

Az Ebtv. 66. § (8) bekezdését a 2013: CCXLIV. törvény 22. §-a iktatta be.

506

Az Ebtv. 66. § (9) bekezdését a 2013: CCXLIV. törvény 22. §-a iktatta be.

507

Az Ebtv. 67. §-a az 1998: LXVIII. törvény 13. §-ával megállapított szöveg, jelölését (1) bekezdésre változtatta a 2001: XVI. törvény 38. §-a.

508

Az Ebtv. 67. § (2) bekezdése a 2004: XXVI. törvény 58. §-ával a 2012: LXXIX. törvény 14. § f) pontja szerint módosított szöveg.

509

Az Ebtv. 68. §-a az 1998: LXVIII. törvény 14. §-ával megállapított szöveg.

510

Az Ebtv. 68. §-ának (1) bekezdése a 2007: LXXXIV. törvény 19. § (7) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 30. § (2) bekezdését.

511

Az Ebtv. 68. §-ának (2) bekezdését a 2001: XVI. törvény 38. §-a iktatta be, egyidejűleg a § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatva. A (2) bekezdés a 2005: XLIX. törvény 38. § (8) bekezdésének g) pontja szerint módosított szöveg.

512

Az Ebtv. 68. §-ának (3) bekezdését a 2002: LVIII. törvény 34. §-a iktatta be, szövege a 2005: XLIX. törvény 16. §-ával megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 38. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. július 1-jét követően indult ügyekben kell alkalmazni.

513

Az Ebtv. 68. §-ának (4) bekezdését a 2005: XLIX. törvény 16. §-a iktatta be, szövege a 2014: CXI. törvény 48. § u) pontja szerint módosított szöveg.

514

Az Ebtv. 68/A. §-át az 1998: LXVIII. törvény 15. §-a iktatta be, jelölését (1) bekezdésre változtatta a 2000: CXIII. törvény 241. §-a.

515

Az Ebtv. 68/A. §-a (2) bekezdését a 2000: CXIII. törvény 241. §-a iktatta be, egyidejűleg a § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatta, szövege a 2005: CLXXXII. törvény 19. § (5) bekezdése a) pontjának ab) alpontja szerint módosított szöveg.

516

Az Ebtv. 68/A. §-ának (3) bekezdését a 2005: CLXXXII. törvény 13. §-a iktatta be, szövege a 2009: CLIV. törvény 31. §-ával megállapított szöveg.

517

Az Ebtv. 68/A. §-ának (4) bekezdését a 2005: CLXXXII. törvény 13. §-a iktatta be, szövege a 2006: CXV. törvény 43. § (14) bekezdése, a 2010: CLXXIII. törvény 19. § j) pontja szerint módosított szöveg.

518

Az Ebtv. 68/B. §-át a 2005: XLIX. törvény 17. §-a iktatta be, szövege a 2012: CCXII. törvény 28. §-ával megállapított szöveg.

519

Az Ebtv. 69. §-a a 2012: CCXII. törvény 29. §-ával megállapított szöveg.

520

Az Ebtv. 70. §-a az 1998: LXVIII. törvény 16. §-ával megállapított szöveg.

521

Az Ebtv. 70. §-ának (1) bekezdése a 2012: CCXII. törvény 30. §-ával megállapított szöveg.

522

Az Ebtv. 70. §-ának (2) bekezdése a 2005: XLIX. törvény 18. § (2) bekezdésével megállapított és a 2009: CLIV. törvény 127. § (12) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 128. § (4) bekezdése alapján a 2010. január 1-jét követően keletkezett esetekre kell alkalmazni.

523

Az Ebtv. 70. §-ának (3) bekezdése a 2006: CXV. törvény 43. § (14) bekezdése, a 2009: LVI. törvény 177. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

524

Az Ebtv. 70. §-ának (4) bekezdése a 2006: CXV. törvény 43. § (14) bekezdése, a 2015: VIII. törvény 10. § (5) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

525

Az Ebtv. 70. §-ának (5) bekezdése a 2015: VIII. törvény 10. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

526

Az Ebtv. 70. § (6) bekezdését a 2009: CLIV. törvény 32. §-a iktatta be.

527

Az Ebtv. 70. § (7) bekezdését a 2009: CLIV. törvény 32. §-a iktatta be.

528

Az Ebtv. 71. §-a a 2009: CLIV. törvény 33. §-ával megállapított szöveg.

529

Az Ebtv. 72. §-a a 2006: CXV. törvény 23. §-ával megállapított szöveg.

530

Az Ebtv. 73. §-a az 1998: LXVIII. törvény 17. §-ával megállapított, a 2006: CXV. törvény 43. § (14) bekezdése szerint módosított szöveg.

531

Az Ebtv. 74. §-a a 2009: LVI. törvény 177–178. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

532

Az Ebtv. 75. §-át és az azt megelőző alcímet a 2006: CXV. törvény 43. § (11) bekezdése a) pontjának ac) alpontja hatályon kívül helyezte.

533

Az Ebtv. 75/A. §-át megelőző alcímét a 2006: CXV. törvény 24. §-a iktatta be.

534

Az Ebtv. 75/A. §-át a 2006: CXV. törvény 24. §-a iktatta be, szövege a 2009: CLIV. törvény 34. §-ával megállapított szöveg.

535

Az Ebtv. 76. §-át a 2009: LVI. törvény 178. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

536

Az Ebtv. 77. §-ának (1) bekezdése a 2006: CXV. törvény 43. § (14) bekezdése, a 2009: LVI. törvény 177. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

537

Az Ebtv. 77. §-ának (2) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 339. § 21. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2009: LVI. törvény 176. § (1) bekezdése iktatta be. Szövege a 2012: CCXII. törvény 36. § h) pontja, a 2014: CXI. törvény 48. § v) pontja szerint módosított szöveg.

538

Az Ebtv. 77. § (3) bekezdését a 2010: CLIII. törvény 34. §-a iktatta be, szövege a 2012: CCXI. törvény 30. §-a szerint módosított szöveg.

541

Az Ebtv. 79. § (2) bekezdés a) pontja a 2009: LVI. törvény 177. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

542

Az Ebtv. 79. § (2) bekezdés c) pontja a 2009: LVI. törvény 177. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

543

Az Ebtv. 79. §-ának (3) bekezdése a 2006: CXV. törvény 43. § (14) bekezdése szerint módosított szöveg.

544

Az Ebtv. 79. § (4) bekezdése a 2009: CLIV. törvény 126. § (7) bekezdés j) pontja szerint módosított szöveg.

545

Az Ebtv. 79. § (5) bekezdését a 2011: CLXXVI. törvény 32. §-a iktatta be.

546

Az Ebtv. 79/A. §-át a 2006: CXV. törvény 25. §-a iktatta be.

547

Az Ebtv. 79/A. § (3) bekezdését újonnan a 2014: CXI. törvény 43. §-a iktatta be, nyitó szövegrésze a 2015: VIII. törvény 10. § (5) bekezdés c) pontja, a 2015: CCXXIII. törvény 44. § (1) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

548

Az Ebtv. 80. § (1) bekezdése a 2010: CLXXIII. törvény 15. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

549

Az Ebtv. 80. §-ának (2) bekezdése a 2006: CXV. törvény 43. § (14) bekezdése szerint módosított szöveg.

550

Az Ebtv. 80. §-ának (3) bekezdése a 2006: CXV. törvény 43. § (14) bekezdése, a 2013: CCXLIV. törvény 25. § i) pontja szerint módosított szöveg.

551

Az Ebtv. 80. § új (4) bekezdését a 2008: LXXXI. törvény 148. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (4) bekezdés számozását (6) bekezdésre változtatva. Az Ebtv. 80. § (4) bekezdése a 2013: CCXXIV. törvény 13. §-ával megállapított, a 2014: CXI. törvény 48. § w) pontja szerint módosított szöveg.

552

Az Ebtv. 80. § (5) bekezdését a 2008: LXXXI. törvény 148. §-a iktatta be, szövege a 2013: CCXLIV. törvény 23. §-ával megállapított szöveg.

553

Az Ebtv. 80. §-ának (4) bekezdése számozását (6) bekezdésre változtatta a 2008: LXXXI. törvény 148. §-a, szövege a 2010: CLXXIII. törvény 15. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

554

Az Ebtv. 81. §-ának (1) bekezdése a 2006: CXV. törvény 43. § (14) és (16) bekezdése szerint módosított szöveg.

555

Az Ebtv. 81. § (2) bekezdését a 2004: CXXXV. törvény 119. § (1) bekezdés e) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2014: CXI. törvény 44. §-a iktatta be, szövege a 2015: LXXVII. törvény 23. §-ával megállapított szöveg.

556

Az Ebtv. 81/A. §-át a 2011: CLXXVI. törvény 33. §-a iktatta be.

557

Az Ebtv. 82. §-a eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatta a 2003: XCIV. törvény 6. §-a.

558

Az Ebtv. 82. §-ának (2) bekezdését a 2003: XCIV. törvény 6. §-a iktatta be, egyidejűleg a § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatva. A (2) bekezdés a 2005: LXXXV. törvény 52. §-ával megállapított, a 2006: CXV. törvény 43. § (14) bekezdése szerint módosított szöveg.

559

Az Ebtv. 82. § (3) bekezdését a 2010: CLXXIII. törvény 16. § (1) bekezdése iktatta be.

560

Az Ebtv. 82. § (4) bekezdését a 2010: CLXXIII. törvény 16. § (2) bekezdése iktatta be.

561

Az Ebtv. 82. § (5) bekezdését a 2011: XXXI. törvény 6. § (2) bekezdése iktatta be.

562

Az Ebtv. 82. § (6) bekezdését a 2011: LXXXI. törvény 7. §-a iktatta be.

563

Az Ebtv. 82. § (7) bekezdését a 2011: LXXXI. törvény 7. §-a iktatta be.

564

Az Ebtv. 82. § (8) bekezdését a 2011: LXXXI. törvény 7. §-a iktatta be.

565

Az Ebtv. 82. § (9) bekezdését a 2011: CLXXVI. törvény 34. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: XXXVIII. törvény 22. §-a.

566

Az Ebtv. 82. § második (9) bekezdését a 2011: CLXXX. törvény 89. §-a iktatta be.

567

Az Ebtv. 82. § (10) bekezdését a 2012: XXXVIII. törvény 21. §-a iktatta be.

568

Az Ebtv. 82. § (11) bekezdését a 2012: XXXVIII. törvény 21. §-a iktatta be.

569

A hatálybalépés időpontja: 2012. április 28.

570

Az Ebtv. 82. § (12) bekezdését a 2012: LXXIX. törvény 12. §-a iktatta be.

571

Az Ebtv. 82. § (12a) bekezdését a 2012: CCXII. törvény 31. §-a iktatta be.

572

Az Ebtv. 82. § (13) bekezdését a 2012: LXXIX. törvény 12. §-a iktatta be.

573

Az Ebtv. 82. § (14) bekezdését a 2012: LXXIX. törvény 12. §-a iktatta be.

574

Az Ebtv. 82. § (15) bekezdését a 2012: LXXIX. törvény 12. §-a iktatta be.

575

Az Ebtv. 82/A. §-át a 2012: LXXVI. törvény 43. §-a iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító törvény 1. §-át.

576

A hatálybalépés időpontja 2006. január 1.

577

Az Ebtv. 82/B. §-át a 2012: CCXII. törvény 32. §-a iktatta be.

578

Az Ebtv. 82/C. §-át a 2012: CCXII. törvény 33. §-a iktatta be.

579

Az Ebtv. 82/D. §-át a 2013: CXXVII. törvény 52. § (1) bekezdése iktatta be.

580

Az Ebtv. 82/E. §-át a 2013: CXXVII. törvény 52. § (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2014: CXI. törvény 49. § i) pontja.

581

Az Ebtv. 82/F. §-át a 2013: CXXVII. törvény 52. § (2) bekezdése iktatta be.

582

Az Ebtv. 82/F. § (1) bekezdése a 2014: CXI. törvény 45. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

583

Az Ebtv. 82/F. § (1a) bekezdését a 2014: CXI. törvény 45. § (2) bekezdése iktatta be.

584

Az Ebtv. 82/G. §-át a 2014: CXI. törvény 46. §-a iktatta be.

585

Az Ebtv. 82/H. §-át a 2013: CCXXIV. törvény 15. § (1) bekezdése iktatta be.

586

Az Ebtv. 82/H. § (3) bekezdése a 2014: CXI. törvény 47. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

587

Az Ebtv. 82/H. § (5) bekezdése a 2014: CXI. törvény 47. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

588

Az Ebtv. 82/I. §-át a 2015: LXXVII. törvény 24. §-a iktatta be.

589

Az Ebtv. 82/J. §-át a 2015: CCXXIII. törvény 43. §-a iktatta be.

590

Az Ebtv. 82/K. §-át a 2015: CCXXIII. törvény 43. §-a iktatta be.

591

Az 1997: LXXXII. törvény 132. § (3) bekezdése alapján a hatálybalépés időpontja 1998. január 1.

592

Az Ebtv. 83. §-ának (2) bekezdése a 2002: LVIII. törvény 37. §-ával megállapított szöveg.

594

Az Ebtv. 83. § (2) bekezdés a) pontja a 2012: CCXII. törvény 34. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

596

Az Ebtv. 83. §-a (2) bekezdésének c) pontja a 2005: XLIX. törvény 21. § (1) bekezdésével megállapított szöveg

597

Lásd a 48/1997. (XII. 17.) NM, a 32/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendeletet.

598

Az Ebtv. 83. § (2) bekezdés d) pontja a 2013: CXXVII. törvény 54. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

600

Az Ebtv. 82. § (2) bekezdés e) pontja a 2011: CLXXVI. törvény 35. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

601

Az Ebtv. 83. § (2) bekezdésének f) pontját a 2008: IX. törvény 1. § (1) bekezdésének j) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2009: LVI. törvény 176. § (2) bekezdése iktatta be.

602

Az Ebtv. 83. §-a (2) bekezdésének h) pontja a 2005: XLIX. törvény 21. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

603

Az Ebtv. 83. § (2) bekezdésének i) pontjából az „a baleseti ellátásra jogosító foglalkozási betegségek, illetve” szövegrészét az Alkotmánybíróság a 21/2006. (V. 31.) AB határozat 2. pontjával megsemmisítette 2006. december 31. napjával.

604

Az Ebtv. 83. § (2) bekezdés j) pontja a 2008: XXVIII. törvény 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

606

Az Ebtv. 83. § (2) bekezdésének k) pontja a 2007: LXXXIV. törvény 19. § (8) bekezdésével megállapított szöveg.

607

Az Ebtv. 83. § (2) bekezdés l) pontja a 2014: CXI. törvény 48. § n) pontja szerint módossított szöveg.

609

Az Ebtv. 83. §-a (2) bekezdésének o) pontja a 2008: CVI. törvény 3. § (1) bekezdésével megállapított és a 2010: CLXXIII. törvény 18. § i) pontja szerint módosított szöveg.

611

Az Ebtv. 83. §-a (2) bekezdésének p) pontját a 2006: XCVIII. törvény 83. § (5) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2007: LXXI. törvény 32. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2008: XXVIII. törvény 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

613

Az Ebtv. 83. § (2) bekezdés q) pontját újonnan a 2009: CLIV. törvény 35. § (2) bekezdése iktatta be.

614

Az Ebtv. 83. §-a (2) bekezdésének r) pontja a 2006: CXV. törvény 26. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

615

Az Ebtv. 83. § (2) bekezdés t) pontja a 2009: CLIV. törvény 35. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

617

Az Ebtv. 83. §-a (2) bekezdésének u) pontját a 2005: XLIX. törvény 21. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2005: CLXXXII. törvény 15. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

618

Az Ebtv. 83. §-a (2) bekezdésének v) pontját a 2005: XLIX. törvény 21. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: CLIV. törvény 35. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

619

Az Ebtv. 83. §-a (2) bekezdésének w) pontját a 2005: XLIX. törvény 21. § (3) bekezdése iktatta be.

620

Az Ebtv. 83. §-a (2) bekezdésének x) pontját a 2005: XLIX. törvény 21. § (3) bekezdése iktatta be.

621

Az Ebtv. 83. §-a (2) bekezdésének y) pontját a 2008: I. törvény 132. § (1) bekezdése iktatta be.

622

Az Ebtv. 83. § (2) bekezdésének z) pontját a 2005: CLXXXII. törvény 15. § (4) bekezdése iktatta be.

625

Az Ebtv. 83. § (2a) bekezdését a 2011: CLXXVI. törvény 35. § (2) bekezdése iktatta be.

626

Az Ebtv. 83. § (2a) bekezdés b) pontját a 2015: VIII. törvény 10. § 86) bekezdés d) pontja hatályon kívül helyezte.

627

Az Ebtv. 83. § (2a) bekezdés d) pontja a 2012: XXXVIII. törvény 23. § d) pontja, a 2013: CCXLIV. törvény 25. § l) pontja szerint módosított szöveg.

628

Az Ebtv. 83. § (2b) bekezdését a 2011: CLXXVI. törvény 35. § (3) bekezdése iktatta be.

629

Az Ebtv. 83. § (2c) bekezdését a 2012: LXXIX. törvény 13. § (1) bekezdése iktatta be.

630

Az Ebtv. 83. § (2d) bekezdését a 2012: LXXIX. törvény 13. § (1) bekezdése iktatta be.

631

Az Ebtv. 83. § (2e) bekezdését a 2012: LXXIX. törvény 13. § (1) bekezdése iktatta be.

632

Az Ebtv. 83. § (2f) bekezdését a 2012: CCXII. törvény 34. § (2) bekezdése iktatta be.

633

Az Ebtv. 83. § (2g) bekezdését a 2013: CCXLIV. törvény 24. § (1) bekezdése iktatta be.

634

Az Ebtv. 83. § (2h) bekezdését a 2013: CCXLIV. törvény 24. § (1) bekezdése iktatta be.

635

Az Ebtv. 83. § (2i) bekezdését a 2015: CXXIII. törvény 23. §-a iktatta be.

636

Az Ebtv. 83. §-ának (3) bekezdése a 2002: LVIII. törvény 37. §-ával, felvezető szövegrésze a 2005: XLIX. törvény 21. § (4) bekezdésével megállapított, a 2006: CXV. törvény 43. § (15) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

637

Az Ebtv. 83. § (3) bekezdés a) pontja a 2012: LXXIX. törvény 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

639

Az Ebtv. 83. § (3) bekezdés b) pontja a 2012: LXXIX. törvény 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

641

Az Ebtv. 83. §-a (3) bekezdésének c) pontját a 2004: XXVI. törvény 59. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: CLXXVI. törvény 35. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

643

Az Ebtv. 83. § (3) bekezdés d) pontját újonnan a 2008: XXVIII. törvény 2. § (3) bekezdése iktatta be.

644

Az Ebtv. 83. §-a (3) bekezdésének e) pontját a 2005: XLIX. törvény 21. § (5) bekezdése iktatta be.

645

Az Ebtv. 83. §-a (3) bekezdésének f) pontját a 2008: CVI. törvény 3. § (3) bekezdése iktatta be.

646

Az Ebtv. 83. §-a (3) bekezdésének g) pontját a 2008: CVI. törvény 3. § (3) bekezdése iktatta be.

647

Az Ebtv. 83. § (3) bekezdés h) pontját a 2009: CLIV. törvény 35. § (7) bekezdése iktatta be.

648

Az Ebtv. 83. §-ának új (4) bekezdését a 2002: LVIII. törvény 37. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (4) bekezdés számozását (5) bekezdésre változtatva. A (4) bekezdés felvezető szövegrésze a 2005: XLIX. törvény 21. § (6) bekezdésével megállapított, a 2006: CXV. törvény 43. § (15) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

651

Az Ebtv. 83. § (4) bekezdésének c) pontja a 2005: CLXXXII. törvény 15. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

654

Az Ebtv. 83. § (4) bekezdés e) pontját a 2012: CCXII. törvény 37. § h) pontja hatályon kívül helyezte.

655

Az Ebtv. 83. § (4) bekezdés g) pontja a 2011: CLXXVI. törvény 35. § (5) bekezdésével megállapított, a 2012: XXXVIII. törvény 23. § e) pontja, a 2013: CCXLIV. törvény 25. § m) pontja szerint módosított szöveg.

658

A 83. § (4) bekezdés k) pontját a 2007: CLVI. törvény 23. § (1) bekezdés b) pontjának bb) alpontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2008: XXVIII. törvény 2. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: CLXXVI. törvény 35. § (6) bekezdésével megállapított, a 2012: LXXIX. törvény 14. § g) pontja szerint módosított szöveg.

659

Az Ebtv. 83. § (4) bekezdés m) pontja a 2009: CLIV. törvény 35. § (9) bekezdésével megállapított szöveg.

660

Az Ebtv. 83. § (4) bekezdés n) pontja a 2011: LXXXI. törvény 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

661

Lásd az 1/2003. (I. 21.) ESZCSM, a 2/2004. (XI. 17.) EüM, az 5/2004. (XI. 19.) EüM rendeletet.

663

Az Ebtv. 83. §-a (4) bekezdésének t) pontját a 2004: XXVI. törvény 59. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: CLXXVI. törvény 37. § k) pontja szerint módosított szöveg.

665

Az Ebtv. 83. §-a (4) bekezdésének u) pontját a 2005: XLIX. törvény 21. § (8) bekezdése iktatta be.

666

Az Ebtv. 83. §-a (4) bekezdésének v) pontját a 2005: XLIX. törvény 21. § (8) bekezdése iktatta be.

667

Az Ebtv. 83. §-a (4) bekezdésének x) pontját a 2005: XLIX. törvény 21. § (8) bekezdése iktatta be.

668

Az Ebtv. 83. §-a (4) bekezdésének z) pontját a 2005: XLIX. törvény 21. § (8) bekezdése iktatta be.

669

Az Ebtv. 83. § (4) bekezdés zs) pontját a 2009: CLIV. törvény 35. § (10) bekezdése iktatta be.

670

Az Ebtv. 83. §-a eredeti (4) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta a 2002: LVIII. törvény 37. §-a, szövege a 2006: CIX. törvény 79. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Az (5) bekezdés „valamint az orvosszakértői szervet vagy szerveket,” szövegrészét a 2007: LXXXIV. törvény 31. § b) pontjának bc) alpontja hatályon kívül helyezte.

672

Az Ebtv. 83. § (6) bekezdését újonnan a 2009: XXXV. törvény 31. §-a iktatta be, szövege a 2009: CLIV. törvény 35. § (11) bekezdésével megállapított szöveg.

676

Az Ebtv. 83. § (6) bekezdés e) pontját a 2010: CLXXIII. törvény 17. § (2) bekezdése iktatta be.

678

Az Ebtv. 83. § (6) bekezdés f) pontját a 2011: LXXXI. törvény 8. § (2) bekezdése iktatta be.

680

Az Ebtv. 83. § (6) bekezdés g) pontját a 2011: LXXXI. törvény 8. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: CLXXVI. törvény 35. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.

681

Az Ebtv. 83. § (6) bekezdés h) pontját a 2012: CCXII. törvény 34. § (3) bekezdése iktatta be.

682

Az Ebtv. 83. § (6) bekezdés i) pontját a 2012: CCXII. törvény 34. § (3) bekezdése iktatta be.

683

Az Ebtv. 83. § (6) bekezdés j) pontját a 2013: CXXVII. törvény 54. § (2) bekezdése iktatta be.

684

Az Ebtv. 83. § (6) bekezdés k) pontját a 2013: CCXLIV. törvény 24. § (2) bekezdése iktatta be.

685

Az Ebtv. 83. § (6) bekezdés l) pontját a 2015: LXXVII. törvény 25. §-a iktatta be.

686

Az Ebtv. 83. §-ának (7) bekezdését a 2006: CXV. törvény 26. § (5) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: CLIV. törvény 126. § (7) bekezdés l) pontja.

687

Az Ebtv. 83. §-ának (6) bekezdését a 2004: XXVI. törvény 59. § (3) bekezdése iktatta be, számozását (8) bekezdésre változtatta a 2006: CXV. törvény 26. § (5) bekezdése.

688

Az Ebtv. 83/A. §-át a 2011: CLXXVI. törvény 36. §-a iktatta be.

689

Az Ebtv. 83/B. §-át a 2012: CCXII. törvény 35. §-a iktatta be.

690

Az Ebtv. 83/C. §-át a 2013: XL. törvény 5. §-a iktatta be.

691

Az Ebtv. 83/D. §-át a 2013: CXXVII. törvény 55. §-a iktatta be.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére