955/B/1997. AB határozat
955/B/1997. AB határozat*
2000.10.26.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabályi rendelkezés alkotmányellenességének utólagos megállapítása és megsemmisítése iránt előterjesztett indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság az egyes műemlékek védetté nyilvánításáról, illetőleg műemléki védettség megszüntetéséről szóló 7/1997. (I. 31.) KTM–MKM együttes rendelet 10. §-a és 12. §-ának a 10. §-t érintő része alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Indokolás
I.
Az indítványozó beadványában az egyes műemlékek védetté nyilvánításáról, illetőleg műemléki védettség megszüntetéséről szóló 7/1997. (I. 31.) KTM–MKM együttes rendelet (a továbbiakban: R. 2.) 10. §-a és 12. §-ának a 10. §-t érintő része alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.
Az R. 2. 10. §-a megszüntette Százhalombatta városban a felhagyott téglagyár műemléki védettségét. Az indítványozó álláspontja szerint ez a rendelkezés sérti az Alkotmány 2. § (1) bekezdését és 7. § (2) bekezdését. Az indítványozó úgy érvel, hogy a jogállamiság elveivel ellentétes, ezért ,,Alkotmányellenesnek kell minősíteni azt a jogszabályt, amely lobby érdekek érvényesítésére, a nyomást gyakorló személyek egyéni gazdasági céljai érdekében, műemlékvédelmi célokat illetve műemlékeket feláldoz.”
Az indítványozó utal arra is, hogy alig valamivel az R. 2. kihirdetése előtt az R. 2.-vel azonos tárgyú 28/1996. (XII. 17.) KTM–MKM együttes rendelet (a továbbiakban: R. 1.) 15. § (1) bekezdése ugyanezt a százhalombattai felhagyott téglagyárat műemlék jellegűvé nyilvánította, márpedig ,,(...) jogbiztonsággal ellentétes, ha egy – természeténél fogva hosszú időtartamra meghozott – jogszabály mindössze 45 napig él.”
Az indítványozó hivatkozott még a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.) 1. § (2) bekezdésére, 17. §-ára, valamint 18. § (1) bekezdésére, amelyekből azt a következtetést vonta le, hogy az R. 2. sérelmezett paragrafusainak az előkészítésekor, meghozatalakor a jogalkotó figyelmen kívül hagyta a Jat. előírásait, illetőleg nem kellő körültekintéssel elemezte a műemléki védettség fenntartásának indokait.
II.
Az R. 2-nek az indítványban kifogásolt rendelkezései a következők:
,,10. § Megszüntetjük Pest megye, Százhalombatta városban, a 21. számú tulajdoni lapon, 7/2 helyrajzi szám alatt nyilvántartott, felhagyott téglagyár műemléki védettségét.”
,,12. § A műemlékjegyzék felülvizsgálata során megállapítást nyert, hogy a 8–11. §-okban megjelölt épületek és építmények a korábbi felújítás, illetve hozzáépítés során műemléki értékeiket elvesztették, azok visszaállítása nem lehetséges, ezért az országos szintű védelem fenntartása nem indokolt.”
Az indítványozó által nem kifogásolt, de érvelésében szereplő és az R. 2.-vel szoros tárgybeli összefüggésben álló R. 1. ide vonatkozó rendelkezései a következők:
,,15. § (1) Műemlék jellegűvé nyilvánítjuk a Pest megye Százhalombatta városban a 21. számú tulajdoni lapon, 7/2 hrsz. alatt nyilvántartott, felhagyott téglagyárat. A védelem a téglagyár főépületére (üzemépület), illetve közvetlen környezetére terjed ki.
(2) A műemléki védettség elrendelésének célja az l896-ban alapított téglagyár, mint jelentős ipartörténeti érték fokozott védelme.”
III.
Az indítványban jelzett jogszabályok a következő rendelkezéseket tartalmazzák:
1. Az Alkotmány érintett rendelkezései:
,,2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.”
,,7. § (2) A jogalkotás rendjét törvény szabályozza, amelynek elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának szavazata szükséges.”
,,35. § (1) A Kormány
b) biztosítja a törvények végrehajtását.”
2. A Jat. vonatkozó szabályai:
,,1. § (1) A jogalkotó szervek a következő jogszabályokat alkotják:
a) az Országgyűlés törvényt,
(b)...)
c) a Kormány rendeletet,
d) a miniszterelnök és a Kormány tagja (a továbbiakban együtt: miniszter) rendeletet,
(e)...)
f) az önkormányzat rendeletet.
(2) E rangsornak megfelelően az alacsonyabb szintű jogszabály nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.”
,,7. § A Kormány az Alkotmányban meghatározott feladatkörében, illetve törvényben vagy törvényerejű rendeletben kapott felhatalmazás alapján ad ki rendeletet.”
,,8. § (1) A miniszter feladatkörében és törvényben, törvényerejű rendeletben vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján ad ki rendeletet.”
,,17. § Jogszabályt akkor kell alkotni, ha a társadalmi-gazdasági viszonyok változása, az állampolgári jogok és kötelességek rendezése az érdekösszeütközések feloldása azt szükségessé teszi.”
,,18. § (1) A jogszabály megalkotása előtt – a tudomány eredményeire támaszkodva – elemezni kell a szabályozni kívánt társadalmi-gazdasági viszonyokat, az állampolgári jogok és kötelességek érvényesülését, az érdekösszeütközések feloldásának a lehetőségét, meg kell vizsgálni a szabályozás várható hatását és a végrehajtás feltételeit. Erről a jogalkotót tájékoztatni kell.”
3. Az R. 2. kiadása idején alkalmazandó volt az építésügyről szóló 1964. évi III. törvény (a továbbiakban: Ét.), amelynek érintett szabályai:
,,21. § (1) A műemlékeket épségben, jellegük megváltoztatása nélkül fenn kell tartani. A fenntartási kötelezettség kiterjed a műemlék építészeti állagára, alkatára, homlokzatára, tartozékaira, továbbá a művészeti megjelenés minden tényezőjére (díszítés, vakolat, festés, korabeli berendezések.)”
,,54. § (1) A törvény 1965. évi január hó 1. napján lép hatályba. Végrehajtásáról a Kormány gondoskodik; ennek során a szükséges átmeneti rendelkezéseket is megállapíthatja.”
4. Az Ét. végrehajtására kiadott 30/1964. (XII. 2.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ét. Vhr.) vonatkozó rendelkezései:
,,12. § (1) A műemlékek védetté nyilvánítását, a védettség megszüntetését a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterrel a művelődési és közoktatási miniszterrel együttes rendeletben állapítja meg.”
,,12. § (3) A műemlékvédelemre vonatkozó egyéb részletes szabályokat a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter – a művelődési és közoktatási miniszterrel egyetértésben – állapítja meg.”
5. A műemlékvédelemről szóló 1/1967. (I. 31.) ÉM. rendelet (a továbbiakban: Mv. r.)
,,5. § (1) A műemlékek védetté nyilvánítását, a védettség megszüntetését a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter a művelődési és közoktatási miniszterrel együttes rendeletben állapítja meg. [Ét. Vhr. 12. § (1) bek.] (2) Az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a műemlék jellegű és a városképi jelentésű építmények, továbbá a műemléki jelentőségű területek és a műemléki környezetek védetté nyilvánítására (meghatározására) és a védettség megszüntetésére is.”
IV.
Az indítvány nem megalapozott.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az R. 2. hatályban lévő jogszabály, noha a hozzá szorosan kötődő, a kiadáskor a tárgybeli eljárásra még alkalmazandó egyéb jogszabályok közül számos (e határozat indoklási része III. 3–5. pontjában felsoroltak) már hatályát veszítette. Ezért az utólagos normakontrollt célzó eljárást az Alkotmánybíróság az indítvány szerint lefolytatta.
Az Alkotmánybíróság a továbbiakban azt vizsgálta, hogy a vitatott jogszabálynak az indítványban kifejtett alkotmányellenessége megállapítható-e. E vizsgálat során az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az R. 2. kiadása nem volt alkotmánysértő.
A Kormány az Alkotmány 35. § (1) bekezdése alapján biztosítja a törvény végrehajtását. Az Ét. külön felhatalmazást adott arra, hogy kormányrendelet gondoskodjon a törvények – többek között a műemlékvédelemre vonatkozó szabályok – végrehajtásáról is. A Kormány az Ét. Vhr.-ben adott felhatalmazást a műemlékvédelemről szóló részletes szabályok megalkotására, amit az Mv. r. tett meg. Az R. 1. és az R. 2. kiadása jogforrástani szempontból összhangban áll az Alkotmánynak, valamint a Jat.-nak a jogalkotás rendjét szabályozó rendelkezéseivel.
Az Alkotmánybíróság rámutat arra is, hogy a jogalkotó nagyfokú szabadsággal rendelkezik abban a vonatkozásban, hogy önállóan eldöntse, mellőzhetetlen feladat-e az, hogy egy korábbi rendelkezését – akár esetleg viszonylag rövid időn belül is – felülvizsgálja vagy pedig azt hosszú távon változatlan tartalommal hatályban tartsa. Önmagában az, hogy a jogalkotó egy korábbi rendeletét felülvizsgálja, s annak hatályon kívül helyezésével egyidejűleg új rendeletet ad ki, nem vet fel alkotmányossági kérdést mindaddig, amíg az nem jár az Alkotmány konkrét szabályainak megsértésével (pl. hátrányos megkülönböztetés tilalma, kötelesség megállapítása visszamenőleges hatállyal). Ilyen alkotmánysértést pedig az Alkotmánybíróság a konkrét indítvány vizsgálata során nem tárt fel, a jogalanyok szűk körét érintő rendeletváltoztatás a jogbiztonságot nem sértette.
Az Alkotmánybíróság a jogforrástani alkotmányellenesség megítélését követően megjegyzi: nem vizsgálja az R. 2.-beli szabályozási tárgy (százhalombattai felhagyott téglagyár) műemlék jellegűvé nyilvánítására vagy megszüntetésére vonatkozó döntés szükségességét. Az Alkotmánybíróság ehelyütt is megállapítja, hogy a jogszabályok között vélt vagy valódi ellentmondások feloldása nem feladata, a jogi szabályozásban a célszerűség esetleges hiánya önmagában nem alkotmányos kérdés, és az esetlegesen ilyen módon született jogszabály sem szükségszerűen alkotmánysértő. (Vö.: 847/B/1997. AB határozat, ABH 1998. 1021, 1026.)
Az Alkotmánybíróság a kifejtettekre tekintettel megállapította, hogy az R. 2.-beli szabályozás nem sérti az Alkotmány 2. § (1) bekezdését, és nincs közvetlen alkotmányos összefüggés az R. 2.-beli szabályozás, valamint az Alkotmány 7. § (2) bekezdése között, ezért az indítványt elutasította.
Budapest, 2000. június 21.
Dr. Bihari Mihály s. k., Dr. Strausz János s. k.,
alkotmánybíró előadó alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszkyné
dr. Vasadi Éva s. k.,
alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás