99/B/1997. AB határozat
99/B/1997. AB határozat*
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
h a t á r o z a t o t:
Az Alkotmánybíróság a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény 107. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
I n d o k o l á s
I.
Az indítványozó a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény (a továbbiakban: T.) 107. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. Álláspontja szerint a jogbiztonságot sérti és így ellentétben áll az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében megfogalmazott jogállamiság tételével, hogy a természetbeni egészségügyi szolgáltatás költségeinek megtérítésére vonatkozó törvényi rendelkezés nem határozza meg pontosan:
— mikor keletkezett tartozásokra vonatkozik,
— minimálisan milyen összegű egészségbiztosítási járulék-tartozás esetén lehet alkalmazni,
— és arra se tartalmaz kifejezett rendelkezést, hogy csak a jogerősen megállapított tartozás tekintetében alkalmazható.
— Az indítványozó végül a jogbiztonság sérelmét látja abban is, hogy ez a jogszabályi előírás nem rendezi azokkal az adósokkal szembeni eljárást, akik a tartozásuk megfizetésére az egészségbiztosítási szervvel megállapodást kötöttek, és ennek megfelelően teljesítenek.
II.
A T. 107. § (2) bekezdése szerint ,,a munkáltató, az egyéni vállalkozó, valamint a 119. § (2) bekezdésében említett személy köteles megtéríteni az egészségügyi szolgáltatásnak a szolgáltató által igazolt költségét, amennyiben a 103. § (1)—(2) bekezdésében említett egészségbiztosítási járulékot nem fizette meg. A járuléktartozás teljes rendezésekor a megtérített költséggel a járulék összege csökken.''
A T. 107. § (2) bekezdésének új szövegét a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosítása tárgyában kiadott 1996. évi LXXXVII. törvény 9. § (2) bekezdése állapította meg, 1997. január. 1-jei hatállyal.
Az Alkotmány 2. § (1) bekezdése alapján a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.
Az Alkotmánybíróság a 21/1993. (IV. 2.) AB határozatában elvi jelentőségű megállapításként hangsúlyozta, ,,hogy az Alkotmánybíróság felfogásában a jogbiztonság szorosan a jogállamiság alkotmányjogi elvéhez kapcsolódik. A jogbiztonság pedig — az Alkotmánybíróság értelmezésében — az államtól, a jogalkotótól azt várja el, hogy a jog egésze, egyes részterületei és egyes szabályai is világosak, egyértelműek és a norma címzettjei számára is értelmezhetőek és követhetőek legyenek. A jogbiztonság e szempontjainak súlyos megsértése egyben az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében deklarált jogállamiság sérelmét jelenti.'' (ABH 1993, 172, 180.)
III.
Az indítvány nem megalapozott.
1. A T. 107. § (2) bekezdését beiktató 1996. évi LXXXVII. törvény 27. § (1) bekezdése értelmében ,,Ez a törvény — a 9. §-nak a T. 98. § (2) bekezdésének módosítására vonatkozó rendelkezése kivételével — 1997. január 1. napján lép hatályba...''
Ez a T. 107. § (2) bekezdését is hatálybaléptető rendelkezés valóban nem tartalmaz utalást arra, hogy a már fennálló tartozások tekintetében e szabály alkalmazható-e vagy sem, de csupán e tényből helytelenül következtetett az indítványozó arra, hogy a hatálybalépése — tehát 1997. január 1. — előtt már fennálló járuléktartozás eseteire is alkalmazni kellene. A hatálybaléptető rendelkezésből épp — az indítványozó által felvetettek — ellenkezője következik, ugyanis a hatálybaléptető szabály a T. 107. § (2) bekezdését érintő kivételt, vagy alkalmazhatósági követelményt nem állapít meg. Ennek hiányában pedig a törvény által általában meghatározott hatálybalépési időpont az irányadó annak alkalmazhatósága — jelen esetben a tartozás keletkezésének kezdő időpontja — tekintetében is.
Alaptalan tehát az az indítványozói felvetés, hogy a T. 107. § (2) bekezdésének hatálybalépése többféleképpen értelmezhető, így jogbizonytalanságot eredményez.
2. Az indítványozó azon az alapon is vitatja a T. hivatkozott rendelkezésének alkotmányosságát, hogy az nem határozza meg, mekkora az a legkisebb összegű tartozás, ami már megalapozza a megtérítési kötelezettséget.
A T. 107. § (2) bekezdése valóban nem tartalmaz rendelkezéseket az egészségügyi járulék-tartozás mértékére. A jogalkotó a tartozásért való felelőség körének bővítésekor — éppen azért, mert a társadalombiztosítás működőképességének biztosítása az Alkotmányban meghatározott szociális jogok realizálásának egyik legfontosabb eszköze — azt a szabályozási koncepciót valósította meg, hogy már a legkisebb járuléktartozás is megalapozza a megtérítési kötelezettséget. Tehát a járuléktartozás meg nem fizetésének tényéből következik a megtérítési kötelezettség, ami a norma címzettjei számára az erre vonatkozó — hivatkozott — rendelkezésből világosan értelmezhető. A jogbiztonság alkotmányos követelményéből nem vezethető le, hogy a járuléktartozásért fennálló felelősség megállapíthatóságát, járuléktartozási összeghatárhoz kellene kötni. Az összeghatártól független — kizárólag rendezetlen járuléktartozáshoz kötött — megtérítési felelősségi szabály nem alapozza meg a T. 107. § (2) bekezdésének alkotmányellenességét.
3. Nem helytálló az az indítványozói felvetés sem, amely a T. támadott rendelkezéséből azt a következtést vonta le, hogy a megtérítési kötelezettséggel sújtható az adós a járuléktartozás jogerős megállapításának hiányában is. Abban az esetben, ha a társadalombiztosítás ügyviteli szerve járuléktartozást vagy ezen alapuló megtérítési kötelezettséget állapít meg követelését fizetési meghagyással érvényesíti. (T. 113. § (2) bekezdés) A fizetési meghagyással szemben a fizetési meghagyás címzettje pert indíthat a fizetési meghagyást kibocsátó társadalombiztosítási szerv ellen. (T. 117. §)
A per folyamán a bíróság érdemben vizsgálja a járuléktartozás fennálltát és ezzel összefüggésben a megtérítési kötelezettség megállapításának tényét és jogszerűségét, továbbá összegszerűségét. Ha a fizetésre kötelezett a nyitva álló határidőn belül nem él a bíróság előtt a fizetési meghagyás megtámadásának jogával, a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik. A T. jogorvoslatra vonatkozó rendelkezései biztosítják az adós jogorvoslathoz való jogát és a követelés érvényesítésére vonatkozó szabályai pedig, csak akkor teszik lehetővé a megtérítési kötelezettség alapján fennálló követelés végrehajtását, ha az annak alapjául szolgáló, a járuléktartozást megállapító határozat (fizetési meghagyás) — sok esetben együtt a megtérítésre kötelező határozattal — jogerős.
4. Nem megalapozott végül az az indítványozói kifogás sem, miszerint a törvény — a jogbiztonságot sértő módón — nem rendezi azokkal az adósokkal szembeni eljárást, akik a tartozásuk megfizetésére az egészségbiztosítási szervvel megállapodást kötöttek, és ennek folyamatosan eleget tesznek. A T. 107. § (2) bekezdése az egészségügyi szolgáltatás költségének megtérítését a járuléktartozás rendezése érdekében írja elő. Abban az esetben, amikor a fennálló tartozást a munkáltató, az egyéni vállalkozó, vagy a T. 119. § (2) bekezdésében említett személy megállapodás alapján — a megállapodásban foglaltak szerint — teljesíti, a járuléktartozás nem tekinthető rendezetlennek, tehát ezek az esetek a T. 107. § (2) bekezdésének alkalmazásán kívül esnek. Így nem áll fenn a hivatkozott törvényi rendelkezésben szabályozott megtérítési kötelezettség sem. A jogbiztonság alkotmányos követelményéből nem fakad olyan törvényhozói kötelezettség, amely szerint e kérdéskör külön, részletező szabályozást igényelne.
Az Alkotmánybíróság ezért e probléma vonatkozásában sem állapított meg alkotmánysértést.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság a T. 107. § (2) bekezdésének megsemmisítésére irányuló — a jogállamiságból eredő jogbiztonság sérelmére alapított — indítványt elutasította.
Budapest, 1997. június 24.
Dr. Sólyom László s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Ádám Antal s. k., |
Dr. Holló András s. k., |
Dr. Kilényi Géza s. k., |
Dr. Lábady Tamás s. k., |
Dr. Szabó András s. k., |
Dr. Tersztyánszky Ödön s. k., |
Dr. Zlinszky János s. k.,
alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás