1/1998. (VII. 24.) EüM rendelet
1/1998. (VII. 24.) EüM rendelet
az ortopédiai cipész és az ortopédiai műszerész szakképesítésekre szervezhető mesterképzés szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról1
2014.04.23.
A szakképzésről szóló
1993. évi LXXVI. törvény 7. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján – a Magyar Kézműves Kamarával egyetértésben – a következőket rendelem el:
1. § Az ortopédiai cipész és az ortopédiai műszerész szakképesítésekre szervezhető mesterképzés szakmai és vizsgakövetelményeit e rendelet mellékletében foglaltak szerint határozom meg.
2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
Melléklet az 1/1998. (VII. 24.) EüM rendelethez2
Jegyzék
az egészségügyi ágazathoz tartozó szakképesítésekre szervezhető mesterképzés
szakmai és vizsgakövetelményeiről
szakmai és vizsgakövetelményeiről
|
A |
B |
C |
D |
1. |
Szakképesítés azonosító száma |
Szakképesítés megnevezése |
A mestervizsga megnevezése |
Az illetékes gazdasági kamara |
2. |
1519 (OSZJ) |
Ortopédiai műszerész |
Ortopédiai |
Magyar Kereskedelmi és Iparkamara |
Ortopédiai műszerész
mestervizsga követelmények
mestervizsga követelmények
I. A mestervizsgára jelentkezés feltételei
1. A mestervizsgához szükséges szakképesítés(ek) adatai
------------------------
A szakma (szakképesítés)
száma (azonosító száma) megnevezése
------------------------
33 5030 01 Ortopédiai műszerész
1519 Ortopédiai műszerész
valamint az ezzel egyenértékű (jogelőd) szakmai képesítések.
2. A mestervizsgára jelentkezés feltételei
------------------------
A szakmában és a közvetlen betegellátásban eltöltött gyakorlat
szakiránya időtartama (év)
------------------------
Ortopédiai műszerész 5
Megjegyzés: A szakmai gyakorlat részidőkből is összeállhat, de az utolsó időszak legalább egybefüggően három év, szakirányú szolgáltatásban, betegellátásban eltöltött gyakorlat legyen.
A szakmában eltöltött gyakorlati időként az ortopédiai tevékenységgel összefüggő vállalkozásnál vagy gazdasági társaságnál eltöltött – tb-nyilvántartással igazolt – munkaviszony időtartama számítható be.
II. A mester munkaterülete, a szakmához kapcsolódó tevékenységkörök
1. A mester szakmai munkaterületének leírása
Az ortopédiai műszerész szakképesítéssel rendelkező mester szakmája gyakorlása során, a szakmai etikai követelmények betartása mellett,
– önállóan készít megrendelésre különféle ortéziseket és protéziseket az emberi test mozgásszervrendszere betegségeinek kezelésére, illetve valamely hiányzó testrész pótlására,
– munkája során a méretvételtől a késztermék elkészítéséig és átadásáig részt vesz a munkafolyamat egyes fázisaiban.
2. A mester tevékenységi területe és feladatköre
Az ortopédiai műszerész mester – tevékenységi körében – elvégzi a műszerész munkát igénylő gyógyászati segédeszközök gyártását és javítását.
Önállóan végzi:
– a méretvételi eljárásokat,
– a gyártásközi próbát, az ügyfélre történő feladását,
– a gyógyászati segédeszközök műszerész munkáit,
– a gyógyászati segédeszközök javítását,
– az eszközök használatával kapcsolatos tanácsadást.
Önállóan alkalmazza:
– a korszerű technikai eszközöket és eljárásokat,
– a különböző kommunikációs technikákat,
– pedagógiai vállalkozási ismereteit,
– egészségügyi szolgáltatással kapcsolatos ismereteit.
Munkáját hivatásként gyakorolja:
– a szakmai, etikai normákat betartja,
– az adott szituációkban alkalmazza pszichológiai ismereteit.
Részt vesz a rehabilitációs team munkájában:
– a megfelelő indikációjú gyártmány kiválasztása során,
– használja a megfelelő szakmai, illetve rendszertani kifejezéseket.
Orvosi felügyelet mellett végzi:
– az eszköz ügyfélre történő próbálását, feladását,
– felismeri és jelzi a lehetséges korrekciós eljárások technikai kivitelezéseinek lehetőségeit.
Részt vállal a szakmai utánpótlás nevelésében, végzi, illetve közreműködik a tanulók gyakorlati képzésében.
Rendszeresen részt vesz továbbképző programokban.
Az ortopédiai műszerész feladatköre:
Általános feladatok:
– méretvétel, az anatómiai szempontok alapján,
– eszköz, készülék elkészítése,
– különleges esetekben a termék megtervezése, konstruálása,
– gyártásközi próbák elvégzése, feladás,
– termékhasználattal kapcsolatos tanácsadás.
Kommunikációs tevékenység végzése:
– az ügyfél, páciens fogadása,
– szakszerű, etikus kommunikáció az ügyféllel, a hozzátartozóval és a munkatársakkal,
– a szakmai kifejezések és a rendszertani fogalmak alkalmazása,
– a kompetencia (feladatok, kötelességek) ismerete, a kompetenciahatárok betartása.
Rehabilitációs TEAM munkájában való részvétel:
– a kórismeret megismerése,
– tájékozódás a páciens állapotáról,
– segítségnyújtás a megfelelő indikációjú eszköz kiválasztásában,
– az eszköz ügyfélre történő próbálása, átadása.
III. Szakmai követelmények
1. A szakma – mesterszintű – gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok (feladatcsoportok):
– megfelelő indikációjú gyártmány kiválasztása,
– méretvételi feladatok,
– protézisek és ortézisek készítése,
– ortézisek és protézisek vandázs munkáinak elkészítése,
– eszközök elkészítése minta alapján,
– a gyártás közbeni próbák elvégzése,
– végleges, befejezés előtti próbák elkészítése,
– eszközök feladása, illetve eladása az ügyfelek számára,
– tanácsadás a segédeszközök használatával kapcsolatban,
– szükséges javítások elvégzése,
– higiénés és környezeti feltételek biztosítása.
2. Követelmények
2.1. Szakmai gyakorlati követelmények
A mesterjelölt tudja (tudjon):
– kiválasztani az alkalmazandó eszközök, készülékek fajtáit,
– elvégezni az ortopédiai műszerész kompetenciájába tartozó feladatokat,
– a beteggel, valamint az orvosokkal szakszerűen kommunikálni,
– alkalmazni a vonatkozó műszaki rajz szabványokat,
– megválasztani a készítendő termékekhez a követelményeknek megfelelő nyers- és segédanyagokat,
– elvégezni (elvégeztetni) a legfontosabb gyártmányok technológiai lépéseit.
A mesterjelölt ismerje:
– az emberi test mozgásszervrendszerének felépítését, működését, a különböző patológiás eseteket és a konzervatív kezelések elveit,
– a gyógyászati segédeszközök gyártásához és javításához szükséges dokumentációkat,
– a vonatkozó munkavédelmi és a tűz elleni védekezési előírásokat.
Az ortopédiai műszerész mesterjelölt
tudja felismerni:
– a mozgás szervrendszerének kóros elváltozásait,
tudja szakszerűen (el)végezni:
– a méret- és mintavételt,
– a lábat, illetve lábszárat támasztó, rögzítő, korrigáló tehermentesítő ortézisek készítését,
– a térdízületi támasztó, rögzítő és tehermentesítő ortézisek gyártását,
– az alsó végtag bénulást kezelő járógépek készítését,
– a gerincferdülést kezelő törzsfűzők gyártását,
– a gerinc, illetve gerinccsigolyák kopásos-elváltozásos betegségei esetén készítendő különféle típusú fűzőket,
– a lábcsonkok ellátására készítendő protéziseket,
– lábszárcsonkok ellátására gyártandó hagyományos és korszerű protéziseket,
– az exartikulációs csonkok ellátása esetén készítendő protéziseket,
– a combcsonkok ellátását – hagyományos és korszerű – protézisekkel,
– a combcsonkok ellátást Otto Bock-rendszerű protézisekkel,
– a geriátriai protézisek készítését.
2.2. Követelmények a szakmai elmélet terén
A szakmai elmélet követelményrendszere a szakmai gyakorlati követelményekre épülően – azzal szoros összhangban – két fő ismeretkörbe rendezhető:
– ortopédiai ismeretek, amely magában foglalja a szakma rendszertani kifejezéseit, a mozgás szervrendszerét ért betegségeket és a konzervatív kezelési elveket, eszközöket, továbbá a hiányzó testrész pótlását művi berendezésekkel, valamint az általános és szakmai baleset-elhárítási tudnivalókat;
– anyagismeret, amely magában foglalja a szakma gyakorlásához szükséges anyagok tulajdonságainak ismeretét és az anyagvizsgálati eljárásokat.
Az ortopédiai műszerész mesterjelölt ismerje:
az ortopédiai ismeretek köréből
– a szakma alapvető rendszertani kifejezéseit,
– az emberi test csontvázrendszerének általános feladatait,
– a mozgás aktív szervének, az izmoknak a tulajdonságait,
– a mozgató apparátus főbb izmainak megnevezéseit, eredési és tapadási helyeit, a létrehozott funkciókat,
– az emberi test ízületeinek alkotó elemeit, fajtáit, működését, az ízületi tengely fogalmát,
– az alapvető mozgási síkokat és mozgási irányokat,
– az emberi test teherviselő és függesztő, valamint érzékeny felületeit, a különböző méretviteli eljárásokat,
– a mozgás szervrendszerének betegségeit, a konzervatív kezelési elveket,
– a különböző testrészekre készített eszközöket, ortéziseket,
– az amputáció különböző okait, valamint a csonk élet- és kórtanát, a különböző csonkolási sémákat, a csonkok protézissel való ellátását, az amputáltak higiénés problémáit;
az anyagismeret köréből
– a fémek kristályos szerkezetét, tulajdonságait,
– az acélok különböző hőkezelési eljárásait,
– a fémek ötvözését, illetve a főbb ötvöző anyagokat,
– az ötvöző és hőkezelő eljárások célját és jelentőségét,
– a különféle anyagvizsgálati módszereket és eljárásokat,
– a szakmában használatos fa- és műanyagok alkalmazását.
2.3. Követelmények a vállalkozási ismeretek terén
A vállalkozási ismeretek mestervizsga-követelményrendszere megegyezik a 33/1997. (X. 31.) NM rendeletben megjelent, fogtechnikus szakmánál közölt követelményrendszerrel.
2.4. Követelmények a pedagógiai ismeretek terén
A pedagógiai ismeretek mestervizsga-követelményrendszere megegyezik a 33/1997. (X. 31.) NM rendeletben megjelent, fogtechnikus szakmánál közölt követelményrendszerrel.
2.5. Követelmények az egészségügyi szolgáltatással kapcsolatos ismeretek terén:
– ismerje az egészségügyi szolgáltatások igénybevételének feltételeit és lehetőségét,
– ismerje a szolgáltatások belső, külső minőségi rendszerének lényegét,
– ismerje a betegjogi képviselő intézményét,
– ismerje a rehabilitáció fajtáit, kiemelten a gyógyászati segédeszköz ellátás rendszerét,
– ismerje a gyógyászati segédeszközök minőségi követelményeit,
– ismerje az egészségügyi szolgáltatáshoz való jogot,
– ismerje a beteg-, klienstájékoztatáshoz való jogot,
– ismerje az egészségügyi dokumentáció megismerésének jogát,
– ismerje az orvosi titoktartáshoz való jogot,
– ismerje a beteg panaszainak egészségügyi szolgáltatónál történő kivizsgálásának lehetőségét.
IV. A szakmai minősítés és vizsgáztatás rendje
A mestervizsgát az Országos Mestervizsga Szabályzat, valamint a Magyar Kézműves Kamara Mestervizsga Szabályzatában foglaltak szerint kell előkészíteni és megszervezni.
A mestervizsga célja annak megállapítása, hogy a mesterjelölt:
– elsajátította-e a tevékenység gyakorlásához mester szinten szükséges szakmai elméleti és gyakorlati, vállalkozási, pedagógiai, egészségügyi szolgáltatási ismereteket,
– képes-e munkáját magas színvonalon, önállóan végezni,
– rendelkezik-e a mesterszint és szakmai követelmények által támasztott tudáselemekkel, gyakorlati készségekkel.
A mesterjelöltnek a Mestervizsga Bizottság előtt kell számot adnia gyakorlati tudásáról és elméleti felkészültségéről.
A mestervizsga részei és sorrendje:
– szakmai gyakorlati vizsga,
– szakmai elméleti vizsga (írásbeli, szóbeli),
– vállalkozási ismeretek (közgazdasági, jogi, munkaügyi stb. ismeretek) vizsga,
– pedagógiai (munkapedagógiai) ismeretek vizsga.
a) Gyakorlati vizsga
Az elméleti vizsgára bocsátás feltétele az előzőleg sikeresen végrehajtott gyakorlati vizsga.
A gyakorlati vizsga során a mesterjelöltnek magas fokú szakmai feladatot kell elvégeznie.
A gyakorlati vizsga időtartama a műhelyi előkészítő munkával együtt: 4 óra.
A gyakorlati vizsga helye: a mestervizsga szervezők által kijelölt helyszín.
Tartalma: több munkaelemből felépülő komplex munkafeladat lehet:
1. Lábcsonkolás ellátása (Pirogoff, Boyd, Syme) protézis típusokkal.
2. Lábszárcsonkolás ellátása (Kozmetikus lábszár protézissel L–221).
3. Lábszárprotézis készítése (PTB, KBM, PTS típusok szerint).
4. Combcsonkolás ellátása (fatokos protézis).
5. Combcsonkolás ellátása (öregkori combprotézis elkészítése).
6. Combprotézis elkészítése (moduláris rendszerű csőváz protézis elkészítése).
7. Csípőprotézis ellátása (exartikulációs csővázprotézis elkészítése).
8. Kozmetikus alkar protézis elkészítése.
9. Vállhúzós rendszerű felső végtagprotézis elkészítése.
10. Felső végtag ízületi támasztó és rögzítő készülék elkészítése.
11. Egyedi lúdtalpbetét elkészítése (fémszerkezetű, domborított kivitelben).
12. A láb és lábszár támasztása, tehermentesítésre szolgáló ortézis elkészítése.
13. Alsó végtag bénulására javasolt végtag kezelő ortézis elkészítése (J 36).
– Kontúrrajz alapján készítendő ortézis.
– Pozitív gipszminta alapján készítendő ortézis.
14. A térdízület és a csípőízület gyulladására javasolt rögzítő, támasztó és tehermentesítő ortézis elkészítése.
15. Törzskezelő készülék elkészítése.
– Gerincegyenesítő keretfűző elkészítése.
– A hát és ágyéki gerincszakasz betegségeire javasolt fűző elkészítése.
– Scolyosis, mint deformitásos megbetegedés ellátása korszerű műanyag korrekciós fűzővel.
– Elongációs vagy állásmegtartó fűző elkészítése.
16. Egyéb egyedi, különleges eszköz elkészítése.
A vizsgabizottság által elfogadott gyakorlati feladatok köréből kijelölt témákból a jelölt a helyszínen végzi el a szükséges műveleteket, s készíti el a vizsgadarabokat.
A jelölt készíthet mesterremeket, a vizsgabizottsághoz benyújtott kérvénye alapján, és a gyakorlati vizsgafeladatának végzése, elkészítése során felhasználhatja a magával hozott eszközöket, félkész munkadarabokat is.
A vizsgáztatáshoz szükséges berendezésekről, eszközökről a mestervizsgát szervező gondoskodik.
A gyakorlati vizsgát megelőzően a Mestervizsga Bizottság kiválasztja a vizsgázók számának megfelelő gyakorlati vizsgakérdést (vizsgafeladatot), s egyben felkéri a vizsgáztatásra feljogosított intézményt (gyakorlati vizsgahelyet) a gyakorlati feladatok elvégzéséhez szükséges eszközök, alap- és segédanyagok biztosítására.
A vizsgabizottság a gyakorlati vizsga megkezdése előtt ellenőrzi a helyszínt, a vizsga lefolytatásához szükséges tárgyi feltételek meglétét.
A gyakorlati vizsga munkavédelmi, biztonságtechnikai oktatással kezdődik, ahol a vizsgabizottság elnökének fel kell hívni a vizsgázók figyelmét arra, hogy a gyakorlati feladat végzése során milyen munka- és környezetvédelmi, ergonómiai és higiénés előírásokat kell betartani.
A mestervizsga értékelése:
A mesterjelölt gyakorlati munkáját a vizsgabizottság a munkavégzés szakszerűsége, pontossága, a technikai és technológiai folyamatokra vonatkozó előírások betartása, a munkavédelmi és biztonságtechnikai szabályok alkalmazása, valamint a gyakorlati feladat ,,termékének'' minősége alapján bírálja el.
A minősítés pontozással történik, a maximálisan adható pontszám: 100.
Sikertelen gyakorlati vizsgát hat hónap elteltével lehet megismételni.
A vizsgát követően a jelöltet tájékoztatni kell az elért eredményéről.
b) Írásbeli vizsga
Az írásbeli vizsga helye a Mestervizsga Bizottság által megválasztott helyszín.
Az írásbeli tartalma:
– anyagismeret, áruismeret stb.,
– technológiai, gyártásismeret,
– géptani, szakrajzi stb. ismeretek,
– munka- és környezetvédelem,
– anyagszükséglet-számítás, kalkuláció, árajánlat-készítés;
Időtartama: 2 óra.
Feladatai: A Mestervizsga Bizottság által meghatározott anyagszükséglet-számítás, továbbá egy konkrét típus (ortézis vagy protézis, illetve valamely alkatrészük) árkalkulációjának elkészítése.
Tartalmi részei:
– ortopédiai ismeretek
Példa: Írja le (ismertesse) a medenceöv és az alsó végtagok csontszerkezetét, az ortopédiai vonatkozású csontritkulásokat.
Jelölje meg a tájékozódási pontokat, valamint a teherviselő és érzékeny testfelszíneket, alakulatokat;
– anyagismeret
Példa: Ismertesse (írja le) az ötvözés fogalmát és jelentőségét, valamint a jellemző ötvözeteket. Rajzoljon le egy ötvözetre jellemző lehűlési diagramot és állapotábrát (számadatok nélkül).
Értékelése: megfelelt, nem felelt meg
c) Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga helye a Mestervizsga Bizottság által alkalmasnak ítélt helyszín.
Tartalma: A szóbeli vizsgakérdésekből – az adott alkalomra kijelölt – kérdéscsoport által felölelt ismeretanyag.
Időtartama: A felkészülési idő kb. 20 perc, majd folyamatosan történik a vizsgáztatás, amelynek időtartama – vizsgázóként – kb. 15 perc.
A szóbeli vizsga kérdéscsoportjai:
– anyagismeret (áruismeret),
– szakmai (technológiai) ismeretek,
– munka- és környezetvédelmi ismeretek.
A jelöltnek a szóbeli vizsga során önállóan kell számot adnia elméleti felkészültségéről.
A vizsgabizottság tagjai csak akkor tehetnek fel a tétel anyagára vonatkozó kiegészítő kérdéseket, amikor a mesterjelölt feleletében elakad, rossz választ ad, vagy helytelen következtetést von le, illetve a felelete folytatásához kisebb útbaigazítás szükséges.
Amikor a jelölt befejezte feleletét, a vizsgabizottságnak joga és lehetősége van a tétel anyagán belül további kérdéseket is feltenni az objektív értékelés és minősítés érdekében.
Ha az elhangzott válaszokból megállapítható, hogy a mesterjelölt a téma anyagával tisztában van, akkor az elnök félbeszakíthatja a válaszadást.
A mestervizsga értékelése:
A mesterjelölt szóbeli vizsgáját a vizsgabizottság egyszerű szavazati többséggel minősíti.
A vizsga eredményét a vizsgabizottság ,,megfelelt'' vagy ,,nem felelt meg'' minősítéssel állapítja meg.
Sikertelen szóbeli vizsga esetén a szóbeli vizsgát teljes egészében meg kell ismételni.
Az eredménytelen szóbeli vizsgarészt egy éven belül lehet megismételni.
Ismételt sikertelen vizsgarész esetén a teljes mestervizsgát meg kell ismételni.
d) A vizsga egyes részei alóli felmentés lehetőségei és feltételei
A teljes gyakorlati vizsga letétele alól felmentés nem adható.
Az elméleti vizsga alól felmentésüket kérhetik azok a felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező jelöltek, akik – bizonyítvánnyal igazoltan – az adott szakmai elméleti tárgyból már korábban, legalább jó eredménnyel levizsgáztak.
A vállalkozási és pedagógiai ismeretek vizsgarészből az a mesterjelölt kérhet felmentést, aki valamilyen felsőfokú gazdasági, jogi, pedagógiai végzettséggel rendelkezik, és ezt okirattal bizonyítani tudja, illetve ha 2 éven belül más szakmából sikeres mestervizsgát tett.
1
A rendeletet a 47/2014. (X. 29.) EMMI rendelet 3. § b) pontja hatályon kívül helyezte 2014. november 13. napjával.
2
A melléklet a 42/1999. (IX. 10.) EüM rendelet 1. és 2. §-a, a 17/2014. (IV. 8.) NGM rendelet 3. §-a szerint módosított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás