1/1998. (K. É. Ért. 1.) KTM utasítás

1. A titokvédelmi feladatok végrehajtásának elvi irányítását a közigazgatási államtitkár látja el. A közigazgatási államtitkár egyes feladatainak gyakorlását a Közigazgatási Irodát vezető helyettes államtitkárra (a továbbiakban: illetékes helyettes államtitkár) átruházhatja. A titokvédelmi tevékenység folyamatos felügyeletét és ellenőrzését a közigazgatási államtitkár által megbízott köztisztviselő (a továbbiakban: titokvédelmi felügyelő) végzi.

2. A minősített adat központi kezelését a Minisztériumban a központi titkos ügykezelés (a továbbiakban: TÜK) látja el. A Minisztérium szervezeti egységein és a területi szerveken belül a minősített adatok kezelését a szervezeti egységek, illetve területi szervek titkos ügykezelői (a továbbiakban: titkos ügykezelő) végzik. E rendelkezés szempontjából szervezeti egység: a miniszter, a politikai államtitkár, a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkár, illetve az irodavezető titkársága, valamint a főosztály és az önálló osztály.

3. A TÜK vezetőjét (a továbbiakban: TÜK-vezető) és a TÜK-ben működő központi titkos ügykezelőt (a továbbiakban: TÜK-kezelő) a közigazgatási államtitkár nevezi ki. A 2. pont szerinti szervezeti egység, illetve területi szerv titkos ügykezelőjét (helyettesét) e feladat ellátásával a szervezeti egység, illetve területi szerv vezetője bízza meg.

4. A titokvédelmi felügyelő utasítási joggal gyakorolja az őt megbízó vezető titokvédelmi jogosítványait; ennek megfelelően gondoskodik:

5. A TÜK-vezető feladata a TÜK-kezelő, és a titkos ügykezelők munkájának szakmai irányítása. A TÜK-vezetőt távollétében vagy akadályoztatása esetén a titokvédelmi felügyelő által megbízott munkatárs helyettesíti.

6. A TÜK-vezető a minősített adathordozó készítését, sokszorosítását, a titkos ügykezelésen kívül tárolt minősített adathordozók kezelését, őrzését, felhasználását évenként ellenőrzi. Az ellenőrzés tapasztalatait jegyzőkönyvbe foglalja és azt a titokvédelmi felügyelőnek átadja.

A TÜK-kezelő feladata

7. A TÜK-kezelő ellátja a minősített adatok kezelésével kapcsolatos következő feladatokat:

8. Amennyiben a TÜK-ben TÜK-kezelő nem működik, úgy annak feladatait a TÜK-vezető látja el.

A szervezeti egység titkos ügykezelőjének feladata

9. A szervezeti egység titkos ügykezelője ellátja a TÜK-től átvett minősített adat nyilvántartását, a minősítőhöz, illetve a betekintőhöz való továbbítását, valamint annak a TÜK-höz történő visszajuttatását. A szervezeti egységnél készített minősített adathordozó készítésénél, illetve kezelésénél a Szabályzat megfelelő rendelkezéseit alkalmazza. A titkos ügykezelő a minősített adatok nyilvántartására külön e célra hitelesített iktatókönyvet vezet.

10. A szervezeti egység vezetője köteles a titkos ügykezelő megbízatásában bekövetkezett változásokról a TÜK-vezetőt tájékoztatni. A változás tényét az Iktatókönyvben rögzíteni kell.

A területi szerv titkos ügykezelőjének feladata

11. A területi szerv ügykezelője értelemszerűen, a szervezet jellegének, feladat- és hatáskörének megfelelően – ellátja a 7. pont a)–g) alpontjában meghatározott feladatokat.

Eljárás a TÜK-vezető, a TÜK-kezelő, valamint titkos
ügykezelő megbízatásának megszűnése esetén

12. A TÜK-vezető, a TÜK-kezelő, titkos ügykezelő megbízatásának megszűnése esetén a birtokában lévő minősített adathordozót, valamint a tárolására szolgáló eszköz kulcsát, kódszámát, a rendszeresített adatkezelési segédletet (nyilvántartókönyv, naplók, iratjegyzék, egyeztető, érkeztetési jegyzék stb.) helyettese, ennek hiányában a TÜK-vezető vagy a titokvédelmi felügyelő területi szerv titkos ügykezelője a területi szerv vezetője részére jegyzőkönyvvel átadja.

13. A 12. pontban foglalt rendelkezés végrehajtása során az átvételre kijelölt személynek meg kell győződnie arról, hogy a minősített adatok kezelésére szolgáló segédlet, kulcs, kódszám hiánytalanul megvan. A folyamatban lévő ügyek minősített adathordozóit tételesen ellenőrizni kell.

14. Ha a minősítőnek vagy az adat minősítését kezdeményező személynek, a betekintőnek a titokvédelmi felügyelőnek, a TÜK-vezetőnek, a TÜK-kezelőnek, a titkos ügykezelőnek ezt a feladatkörét megalapozó jogviszonya megszűnik vagy munkakörének ellátásában más okból huzamosabb időre akadályoztatva van, úgy a nála lévő minősített adathordozót munkaköri utódjának vagy helyettesének a TÜK, területi szerv esetében a területi szerv titkos ügykezelője útján át kell adni. Ha ez nem lehetséges, úgy a nála tárolt minősített adathordozót a TÜK, illetve a területi szerv titkos ügykezelője – tételes jegyzőkönyv felvétele mellett – biztonságba helyezi.

A TÜK-vezető, TÜK-kezelő és titkos ügykezelő
foglalkoztatásának feltételei

15. TÜK-vezető, TÜK-kezelő, valamint titkos ügykezelő az lehet, aki legalább középfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, a 16. pontban meghatározott eljárás során bizonyítványt szerez, a továbbképzésben folyamatosan részt vesz, és a hatályos titokvédelmi jogszabályok, valamint e Szabályzat megismerését nyilatkozat aláírásával igazolja.

16. A 15. pontban meghatározott vizsgakövetelmény (tananyag) elkészíttetése, az oktatás, a továbbképzés szervezeti kereteinek meghatározása, a vizsga eljárási rendjének megállapítása, a vizsgabizottság kijelölése, a vizsga lebonyolítása, valamint a vizsgabizonyítvány kiadása az illetékes helyettes államtitkár feladata. Ezen intézkedéseit a Személyügyi és Oktatási Főosztály vezetője – a titokvédelmi felügyelő bevonásával – készíti elő.

17. A Minisztériumban, valamint az irányítása, illetve felügyelete alá tartozó szerveknél államtitoknak minősülnek – a Ttv. mellékletének (államtitokkör jegyzék) 3–6, 10, 23, valamint 86–87. pontja alapján – a következő adatok:

18. A 17. pontban megjelölt szerveknél szolgálati titoknak minősülnek – a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, valamint szervei szolgálati titokkörének megállapításáról szóló 14/1996. (VII. 15.) KTM rend. mellékletének (szolgálati titokköri jegyzék) I/1.–7. pontja értelmében – a következő adatok:

19. Más állam vagy nemzetközi szervezet által átadott minősített adatot – ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik – az átadó fél által meghatározott érvényességi idő lejártáig a minősített adat kezeléséről szóló rendelkezések szerint kell kezelni.

A minősítésre jogosultak köre

20. A Minisztériumban minősítésre jogosult:

21. A területi szervek vezetője (más munkatársa) minősítésre nem jogosult.

22. A 20. pontban megjelölt minősítésre jogosult államtitokká, illetve szolgálati titokká minősítheti azt az adatot, amely feladatkörébe tartozik.

23. Szolgálati titok esetén a minősítő e jogkörét írásban kiadmányozási joggal rendelkező munkatársára átruházhatja.

A minősítés eljárási rendje

24. Az államtitkot, illetve a szolgálati titkot tartalmazó adatot minősíteni kell.

25. Az államtitokkörbe, valamint a szolgálati titokkörbe tartozó adat minősítését az kezdeményezi, akinél a feladata végrehajtása során az adat keletkezik. A kezdeményező indokolással ellátott minősítési javaslatot készít, amelyet vezetője útján, ennek hiányában közvetlenül terjeszt fel a minősítésre jogosulthoz. A javaslatban meg kell jelölni a minősítés alapjául szolgáló államtitokkört és a minősítés érvényességi idejét. Az indokolásnak tartalmaznia kell azokat a tényeket és körülményeket, amelyek a minősítést szükségessé teszik. A javaslatban – szükség szerint – kezdeményezni kell a különleges kezelési utasítás alkalmazását.

26. A minősítésre javasolt adatot a minősítő döntéséig, legfeljebb azonban 30 napig a minősítésre előírt szabályok szerint kell kezelni, e határidő egy ízben 30 nappal meghosszabbítható. Ha a határidőn belül a minősítésre nem került sor, úgy az adatot a köziratokra vonatkozó szabályok szerint kell kezelni.

27. A szolgálati titokká minősítéshez az adatot a szolgálati titokkör minősítést megalapozó pontja és az érvényességi idő megjelelölésével kell felterjeszteni. A javaslat indokolásának tartalmaznia kell azokat a tényeket és körülményeket, amelyek a minősítést szükségessé teszik.

28. A minősítés alkalmával az államtitkot tartalmazó adat hordozóján a „Szigorúan titkos!”, a szolgálati titkot tartalmazó adat hordozóján a „Titkos!” jelölést, az érvényességi időt, valamint a 42. pontban foglalt egyéb adatokat fel kell tüntetni. A minősítési jelölést, az érvényességi időt, a minősítő nevét és beosztását az adat nyilvántartására és azonosítására szolgáló jelzéssel együtt az adathordozón, és ha van ilyen, annak borítóján is fel kell tüntetni. Több lapból álló papíralapú adathordozón a minősítési jelölést minden egyes lapon, annak felső és alsó részén középen is fel kell tüntetni.

29. Ha a minősítési jelölés feltüntetésére a minősített adathordozó sajátos jellege miatt nincs mód, úgy a minősítés tényét külön iratba kell foglalni a 28. pontban előírtak feltüntetésével.

30. A minősítési jelölést, illetve annak megváltoztatását az adathordozón kívül a minősített adat nyilvántartására szolgáló segédletben is fel kell tüntetni.

31. A külföldi minősített irat magyar fordításán a „Szigorúan titkos!” vagy „Titkos!” minősítési jelölés mellett a minősítést idegen nyelven, az eredeti formában is fel lehet tüntetni.

32. Ha a korábban megkötött nemzetközi szerződés a minősítési jelölésről nem rendelkezett, úgy a 26. pontban foglaltakról az adat átadása-átvétele során az érdekeltek megállapodnak. Ha ez nem lehetséges, úgy a minősített adatot az államtitokra vonatkozó szabályok szerint kell kezelni.

Betekintés a minősített adatokba

33. Minősített adatot készíteni, leírni, másolni, sokszorosítani, illetve továbbítani (betekintési jogosultság) kizárólag a minősítő írásbeli engedélye alapján lehet. A betekintési engedély határozatlan időre (visszavonásig), illetve egyetlen esetre szólhat, amelyben meg kell határozni a betekintési jogosultság terjedelmét.

34. A betekintési engedély megadására a szervezeti egység, illetve a területi szerv vezetője tesz javaslatot, amely tartalmazza: a munkatárs nevét, hivatali állását, a betekintési jogosultság kezdeményezésének indokát, valamint a jogosultság szükséges terjedelmét. A javaslatot – a titokvédelmi felügyelő útján – kell a minősítőhöz felterjeszteni. A minősítő döntéséről a titokvédelmi felügyelő útján ad tájékoztatást.

35. A minősítési javaslat készítője a minősített adat nyilvántartásba vételéről közvetlenül az irat elkészítése után gondoskodik. A minősítési javaslat kezelésére a minősített adatkezelés megfelelő szabályait kell alkalmazni.

36. A minősített adat irattári példányát, az ügyintéző részére megőrzendő munkapéldányt a TÜK, illetve a TÜK-kezelő veszi nyilvántartásba. A nyilvántartási (iktatási) számoknál államtitok esetében a „00”, szolgálati titok esetében a „0” jelölést kell alkalmazni.

37. Az iktatáshoz használt nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy abból az érkezett, készített, továbbított, illetve az irattárba helyezett adat nyilvántartási száma, példányszáma, terjedelme, példányainak sorszáma, az ügy tárgya és az egyes példányok őrzésének helye megállapítható legyen. A nyilvántartásban radírozni vagy vegyi úton javítani, abból lapokat kitépni, átragasztani nem szabad. A javítás csak egyszeri áthúzással történhet, oly módon, hogy az eredeti bejegyzés olvasható maradjon. A javítás tényét keltezéssel és kézjeggyel kell igazolni.

38. Az azonos ügyben keletkezett, önálló részként kezelhető adatokat – ideértve a nem minősített adatot is – együtt lehet nyilvántartani és kezelni. A titkot nem tartalmazó adathordozón minősítési jelölés nem alkalmazható.

39. Azt a kezelési segédletet, amelyből a minősített adat tartalmára vonatkozóan valamilyen érdemi információ, ismeret, következtetés levonható, vagy ilyenre utalást tartalmaz, az adatnak megfelelő minősítési jelöléssel kell ellátni. Ha a kezelési segédlet államtitkot és szolgálati titkot tartalmazó adatok együttes kezelésére szolgál, úgy a „Szigorúan titkos!” jelölést kell alkalmazni.

40. A minősítő határozza meg, hogy az adathordozóból hány példányt kell készíteni. A példányszámba a fogalmazványt vagy a közbenső munkapéldányt nem kell beleszámítani. A minősítő által meghatározott példányszámon felül hozzájárulás nélkül leírást, másolatot, kivonatot készíteni nem szabad. A több példányban készített minősített adathordozót példányonként minden oldalán megismételt, a jobb felső szélen példánysorszámmal kell ellátni.

41. A minősített adathordozón, a külön iraton vagy ezek elosztóján fel kell tüntetni azt, hogy az egyes címzettek részére melyik sorszámú példányt kell továbbítani.

42. A minősített adathordozón – annak jellegének megfelelően, vagy a külön iraton – a 28. pontban foglaltakon túlmenően – fel kell tüntetni:

43. A 42. h) pontban megjelölt iratkezelési záradéknak tartalmaznia kell:

44. A minősítő – a minősítéssel egyidejűleg – az adat különleges kezeléséről is rendelkezhet, amelyet az adathordozón, illetve annak mellékletén fel kell tüntetni. A különleges kezelési utasítástól eltérni csak a minősítő írásbeli hozzájárulásával lehet. A minősített adaton, illetve annak csomagolásán a következő különleges kezelési utasítások alkalmazhatók:

45. A „Különösen fontos!” kezelési utasítással kell ellátni az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény mellékletében szereplő adatfajtákat.

46. Ha a minősített adatot még a minősített irat nyilvántartásával foglalkozó ügykezelő sem ismerheti meg, úgy azt a minősítő vagy a betekintő zárt borítékban, egyéb tárolóeszközben, vagy más megfelelő módon kezeli, illetve továbbítja a címzettnek. A TÜK-kezelővel, valamint a titkos ügykezelővel csak a nyilvántartáshoz szükséges adatokat kell közölni. A nyilvántartási számot és a zárt kezelésre vonatkozó utasítást az adathordozót tartalmazó tárolóeszközön fel kell tüntetni.

A minősítés felülvizsgálata

47. A minősítő, illetve jogutódja köteles rendszeresen, de legalább 3 évente felülvizsgálni valamennyi minősített adata minősítésének indokoltságát. A vizsgálat eredményeként a minősítést fenntartja, megszünteti, vagy módosítja a minősítés érvényességi idejét. A módosításról vagy megszüntetésről értesíteni kell azt, akinek a minősített adatot továbbították.

48. Meg kell szüntetni a minősítést, ha annak törvényi feltételei már nem állnak fenn. A minősítés törlését követően az adatot – jegyzőkönyv felvétele mellett – az általános iratkezelésnek kell átadni.

49. A minősítés kezdeményezésére, a minősítésre, valamint a felülvizsgálatra kötelezett a mulasztásáért felelősséggel tartozik.

50. Az illetékes helyettes államtitkár valamennyi KTM-szerv adatának minősítését, az erre vonatkozó rendelkezését felülbírálhatja és megváltoztathatja, vagy a minősítést megszüntetheti.

51. A felülvizsgálat eredményét a minősítő köteles az adathordozón vagy a külön iraton feltüntetni. A felülvizsgálatnál, felülbírálatnál meg kell jelölni:

52. Ha az adat minősítését törlik – az eredeti minősítési jelzés érintetlenül hagyásával – a „Törölve!” jelzést kell feltüntetni minden olyan helyen, ahol a minősítési jelzés szerepel. A minősítés felülvizsgálata során úgy kell eljárni, hogy ezt követően az új minősítési jelölés egyértelműen megállapítható legyen.

53. Ha a felülvizsgáló az eredeti minősítési jelölést törli és más minősítési jelölést alkalmaz, vagy az érvényességi időtől eltér, úgy ezt a minősítésre vonatkozó szabályok szerint meg kell indokolnia.

A minősített adathordozó sokszorosítása

54. A Minisztériumban minősített adathordozóról másolatot készíteni, az adathordozót sokszorosítani kizárólag a B épület II. emelet 215. sz. helyiségében működő fénymásoló üzemben szabad. A Minisztérium székházán kívül működő szervezeti egységek, valamint a területi szervek minősített adata másolásnak és sokszorosításának technikai feltételeit a szervezeti egység, illetve területi szerv vezetője határozza meg. A minősített adatról másolat készítését a minősítő engedélyezheti. Titkot tartalmazó adatot sokszorosítani csak a minősítés és a szükséges kezelési jelzés feltütetése után szabad.

55. A sokszorosítás helyén olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyből egyértelműen kitűnik a sokszorosított iratok példányszáma és a rontott példányok száma. A többszörözött példányokat a minősített adat nyilvántartási számán kell nyilvántartásba venni. A sokszorosítás során keletkezett felesleges példányokat és selejtes lapokat megsemmisítésre a Minisztériumban a TÜK-nek, illetve a területi szerv titkos ügykezelőjének kell átadni.

A FELESLEGESSÉ VÁLT MINŐSÍTETT ADATHORDOZÓK MEGSEMMISÍTÉSE

56. A minősítés megszüntetéséig – az 55. pontban foglaltak, illetve a saját hatáskörben megsemmisítendő kezelési utasítással ellátott iratok kivételével – a minősített adat nem semmisíthető meg, illetve a minősített adat nem törölhető.

57. A minősített adat készítése során keletkezett és feleslegessé vált munkapéldányt és másolatot megsemmisítésre a TÜK-nek kell átadni.

58. A megsemmisítést kizárólag a minősített adat kezelésére felhatalmazott személy (TÜK-kezelő) végezheti. A megsemmisítés tényét és időpontját a minősített adatról készített nyilvántartásba be kell jegyezni. A megsemmisítés legalább két, minősített adat kezelésére feljogosított személy jelenlétében történhet.

59. Más szervtől érkezett minősített adatot (küldemény) a címzett, a TÜK vezetője, a TÜK-kezelő, illetve a területi szerv titkos ügykezelője, vagy az ilyen küldemény átvételével írásban megbízott más személy vehet át.

60. Aki minősített küldeményt vesz át, köteles ellenőrizni, hogy

61. Az átvevő az átadási okmányon aláírással, az átvétel idejének feltüntetésével és a szerv bélyegzőjének lenyomatával igazolja a küldemény átvételét. Ha az átvevő a küldeményen olyan sérülést észlel, amely arra utal, hogy azt felbontották, vagy megkísérelték felbontani, a kézbesítő jelenlétében a küldeményt felbontja, tartalmát ellenőrzi, és az eseményről két példányban jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvet mindketten aláírják, majd a küldőnek az egyik példányt átadják, aki intézkedik a sérülés körülményeinek tisztázására.

62. Téves címzés vagy helytelen kézbesítés esetén a küldeményt vissza kell juttatni a küldőnek. Sürgős küldemény esetén rövid úton tisztázni kell a további teendőket.

63. Ha a küldeményt az átvevő tévedésből bontotta fel, arról két példányban jegyzőkönyvet készít, majd a küldeményt újból szabályszerűen lezárja, és a jegyzőkönyv egy példányával a címzettnek továbbítja.

64. A TÜK, illetve a területi szerv titkos ügykezelője a más szervtől érkezett minősített adathordozót érkezteti, nyilvántartásba veszi és a címzettnek továbbítja. A küldeményt – a „Saját kezű felbontásra!” jelzéssel ellátott kivételével – TÜK, illetve a területi szerv titkos ügykezelője bonthatja fel.

65. A „Saját kezű felbontásra!” jelzéssel ellátott küldeményt az átvételt követően zárt küldeményként a rendelkezésre álló azonosításra alkalmas adatok alapján nyilvántartásba kell venni. Az ilyen küldeményt a címzett akadályoztatása esetén kizárólag helyettese bonthatja fel. Ha a nyilvántartáshoz szükséges adatok az átvételkor nem állnak rendelkezésre, úgy a címzett a felbontás után köteles azt közölni a 64. pontban megjelölt munkatárssal. A nyilvántartás megjegyzési rovatában fel kell tüntetni, hogy a kezeléséről és őrzéséről a továbbiakban a címzett gondoskodik. Az ilyen küldeményt „Sk. jelzés miatt felbontás nélkül továbbítva!” kísérőlappal kell a címzettnek átadni.

66. A küldemény felbontásakor ellenőrizni kell az adatok hiánytalan meglétét, a minősítés szabályszerűségét. Ha a minősítési jelölés nem felel meg az előírásoknak, vagy hiányt észlelnek és az rövid úton nem tisztázható, két példányban jegyzőkönyvet kell felvenni, és annak eredeti példányát a küldő szerv részére továbbítani kell.

Minősített adat átadása és visszavétele a minisztériumon,
illetve a területi szerven belül

67. A minősített adat továbbításánál a minősítő rendelkezése szerint kell eljárni. Ha a minősített küldeményen a továbbításra vonatkozóan külön rendelkezés nincs, úgy azt kell vélelmezni, hogy a minősítő a címzetten kívül másnak a minősített adatot nem kívánta továbbítani. Ez esetben a címzett a vezetése alatt álló szerv jogosultjain, valamint az állami feladat végrehajtásában közreműködőn kívül másnak nem adhatja át. Ha a minősített adat más részére való átadása valamilyen okból szükséges, úgy az átadás előtt a címzett a minősítő írásbeli engedélyét, illetve hozzájárulását kéri.

68. Minősített adathordozó átadása, visszavétele csak a TÜK, illetve a területi szerv titkos ügykezelője útján, kézbesítő- vagy átadókönyv, illetve átadókarton felhasználásával történhet. A minősített adat szerven belüli átadására és visszavételére szolgáló, kezelési segédlet tartalmazza:

69. A TÜK a minősített adatot – a 68. pontban foglaltak szerint – a címzettnek a titkos ügykezelő közreműködésével az átadó kartonnal, aláírás ellenében adja át. A titkos ügykezelő az átvett minősített iratot az erre a célra hitelesített iktatókönyvbe azonnal bejegyzi, a címzettnek aláírás ellenében átadja, majd az elintézett iratot – további ügyintézésre vagy irattározás végett – aláírás ellenében a TÜK-nek visszajuttatja.

70. A titkos ügykezelők a szervezeti egységek között – 72. pontban foglalt kivételével – minősített iratátadást-átvételt kizárólag a TÜK közreműködésével végezhetnek.

71. A TÜK-irattárból kikért minősített adathordozót a titkos ügykezelő nyilvántartásba veszi, majd a lehető legrövidebb időn belül (az ügyintézést, tanulmányozást követően azonnal) a TÜK-nek visszajuttatja.

72. A kormányzati szervek határidős előterjesztésének, egyéb dokumentumának véleményezésébe az ügyrendben megjelölt szervezeti egység vezetője más szervezeti egység betekintői jogosultsággal rendelkező munkatársait közvetlenül is bevonhatja, a szervezeti egység titkos ügykezelője útján, aláírás ellenében. Ez esetben is felel azonban a minősített adathordozónak a TÜK-höz való visszajuttatásáról.

A minősített adat továbbítása

73. A minősített adatot a megfelelő minősítési jelöléssel ellátott zárt küldeményben kell továbbítani. a borítékon, csomagon a címzésen és a küldő szervre vonatkozó adatokon túl fel kell tüntetni az adat nyilvántartási számát, minősítési jelölését, példánysorszámát és a „Baleset esetén vagy rendkívüli helyzetben a küldő szerv bonthatja fel!” figyelmeztetést, szükség esetén a különleges kezelési jelzést. A küldeményt el kell látni a küldő szerv által használt bélyegzőlenyomattal oly módon, hogy az esetleges felbontás, jogosulatlan hozzáférés ténye egyértelműen megállapítható legyen.

74. A minősített küldeményt az azon feltüntetett futárkódszám alapján az Állami Futárszolgálat futárjegyzékkel továbbítja. Minősített küldemény – sürgős esetben, kivételesen – saját kézbesítő útján is továbbítható biztonságosan zárható eszközzel. A kézbesítőnek a kézbesítéshez rendszeresített segédlettel kell átadni a minősített küldeményt, és fel kell hívni a figyelmét a szállítás fokozott biztonsági követelményeire. A kézbesítő a címzett szerinti átvételi igazolást a kézbesítés után haladéktalanul köteles visszaszolgáltatni.

75. A külső szerv nyilvántartásába be kell jegyezni a továbbítás időpontját, a címzett nevét, a küldemény példányszámát, példánysorszámát, lapterjedelmét, a továbbítás módját és keltét. Ez akkor is az ügykezelő feladata, ha a minősített adatot zárt borítékban adják át továbbításra.

76. Ha a továbbítás során a küldeményt elveszítették, erről a küldő szervet a továbbításért felelős személy azonnal értesíti. Az elvesztés tényéről haladéktalanul jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza a küldemény azonosító adatait, az elvesztés valószínű időpontját, helyét és minden olyan lényeges körülményt, ami a küldemény felkutatását elősegítheti.

77. Minősített küldemény postai úton nem továbbítható.

78. Államtitkot tartalmazó adatot külföldre vagy külföldről diplomáciai, illetve konzuli futár, valamint a velük azonos kiváltságokat és mentességeket élvező személy továbbíthat. A továbbítandó minősített küldeményről a küldő szerv futárösszefoglalót készít, amelyet a minősített küldeménnyel együtt továbbítás céljából megküld a Külügyminisztériumnak. A futárösszefoglaló három példányban készül és tartalmazza a minősített küldemény

79. A minősítésre jogosult és a titokvédelmi felügyelő – feladat- és hatáskörében – engedély nélkül hozzáférhet a minősített adathoz.

80. A 79. pontban foglaltakon kívül más személy kizárólag meghatározott engedély alapján jogosult minősített adat megismerésére.

81. Ha törvény másként nem rendelkezik, úgy az érintett korlátozás nélkül megismerheti a szolgálati titokká minősített adatot.

82. Ha állami szerv a feladatának végrehajtásához más közreműködését veszi igénybe, és ehhez a közreműködőnek a minősített adatba való betekintése szükséges, erre a minősítő ad írásbeli megismerési engedélyt. Az engedélyt az ügykör szerint illetékes szervezeti egység vezetője kezdeményezheti.

83. Az engedély megadása előtt a minősítő köteles meggyőződni arról, hogy a közreműködőnél megteremtették-e a minősített adat védelméhez szükséges, jogszabályban előírt feltételeket. Ezek hiánya esetén a közreműködő részére a minősített adat nem továbbítható.

84. A közreműködő igénybevétele esetén, ha a minősítő az engedélyt megadta, az átadás feltételeit a közreműködővel írásbeli szerződésbe kell foglalni. A szerződésben meg kell állapodni a titokvédelem személyi, szervezeti és tárgyi feltételeinek megteremtésében. Az adatátadó szerv köteles meggyőződni a feltételek meglétéről, az adatátadásra csak ezt követően kerülhet sor. A fentiek meglétét az átadó részéről rendszeresen ellenőrizni kell. Ha a minősített adat védelme nem biztosított, az adathordozót az átadónál kell biztonságba helyezni.

85. Ha a közreműködés során vállalt feladatot teljesítették, az adathordozót haladéktalanul vissza kell juttatni az átadó részére.

86. A 80–85. pontokban foglalt rendelkezések nem vonatkoznak arra, aki a minősített adatot törvényi felhatalmazás alapján, az ott meghatározottak szerint ismerhet meg.

87. A minősített adatot tartalmazó irat egyéb adatainak illetve önálló kezelhető iratrészeinek megismerése nem korlátozható, amennyiben az ilyen adatok, illetve iratrészek a minősített adattól a minősített adat felismerésének veszélye nélkül, arányos munkaráfordítással technikailag elkülöníthetők.

88. A minősített adat megismerésére a minősítő kérelemre ad engedélyt. A kérelemben meg kell határozni azt az adatot, amelyre a kérelem irányul. A megismerési kérelem megtagadása esetén a kérelmező a bírósághoz fordulhat.

89. A minősített adathordozók tárolására szolgáló, valamint a titkos ügykezelés részére biztosított helyiséget úgy kell kialakítani, hogy a titkot tartalmazó adathordozók őrzése az illetéktelen megismerést kizárja, tárolásuk az egyéb tevékenységtől elkülönítetten történjék. A helyiséget, a minősített adatok fokozott védelméhez szükséges technikai, elektronikai eszközökkel (vasrács, riasztóberendezés, tűzjelző stb.) fel kell szerelni. ha a tárolásra kialakított helyiség nyílászárói ily módon védettek, az adatok állványzatn is tárolhatók. Ez esetben ennek megfelelő tűzvédelmi követelményeket kell meghatározni.

90. A minősített adatok tárolására, őrzésére lemezszekrényt kell rendszeresíteni. A munkaidő befejezésekor a TÜK-helyiséget, illetve a minősített adathordozók tárolására rendszeresített lemezszekrényt körültekintően be kell zárni, majd ezt követően lágyviasszal (gyurmával) ellátott biztonsági falakat alkalmazásával le kell pecsételni. A TÜK-helyiség kulcsait a TÜK vezetője, másodkulcsát a helyettesítésével megbízott munkatárs őrzi. E rendelkezés az irányadó a titkos ügykezelőre is. A kulcsok elvesztését a szervezeti egység, illetve a területi szerv vezetőjének, valamint a titokvédelmi felügyelőnek haladéktalanul jelenteni kell. Az eseményről jegyzőkönyvet kell felvenni és a zárakat azonnal ki kell cserélni.

91. Államtitoknak minősülő adat őrzésére kizárólag biztonságos zárszerkezettel és biztonsági lakattal védett tárolási megoldás alkalmazható; lehetőség szerint gondoskodni kell kombinációs zár rendszeresítéséről is.

92. A titok megőrzésére kötelezett személy távolléte esetén a minősített adat elzárásával vagy más, védelmet biztosító módon úgy kell eljárni, hogy a minősített adat folyamatosan ellenőrzése alatt maradjon, és őrizetből ne kerülhessen ki, illetéktelen hozzáférés a titokhoz ne történjen.

93. Számítástechnikai rendszerben, illetve mágneses vagy más rendszerű adaton csak rejtjelezve tárolhatók azok az államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó adatok, amelyek megbízható védelme más úton nem biztosíthat.

94. A TÜK belső helyiségeiben – a TÜK munkatársain kívül – kizárólag csak a TÜK irányítására és ellenőrzésére jogosult személy tartózkodhat. A helyiségek takarításánál a TÜK munkatársának jelen kell lennie.

95. Aki a minősített adat megismerésére – törvény vagy engedély alapján – jogosult:

96. Államtitok esetén a nemzetbiztonsági törvényben meghatározott személy köteles magát biztonsági ellenőrzésnek alávetni.

97. Ha a büntető, polgári vagy államigazgatási eljárásban a titoktartásra kötelezettnek államtitkot tartalmazó adatról kell nyilatkoznia, úgy a titoktartási kötelezettség alóli felmentésre – az ügykör szerint illetékes szervezeti egység vezetőjének írásbeli kezdeményezésére – a minősítő jogosult. Szolgálati titkot tartalmazó adat esetén a felmentésre a 23. pont szerinti minősítő is jogosult.

98. Államtitkot nyilvánosságra hozni kizárólag az adatot minősítő írásbeli engedélyével lehet. A nyilvánosságrahozatalt az ügykör szerint illetékes szervezeti egység vezetője írásban kezdeményezheti. Az államtitok jogszerű nyilvánosságra hozatalával az adat minősített jellege megszűnik.

99. Államtitkot külföldi szervnek vagy személynek átadni, külföldre továbbítani kizárólag az adatot minősítő írásbeli engedélyével lehet.

A MINŐSÍTETT ADAT VÉDELMÉNEK SAJÁTOS SZABÁLYAI

100. Államtitkot tartalmazó adat felhasználásával tartott munkaértekezleten, tanácskozáson a témára, a helyre, az időpontra, valamint a résztvevők nevére, beosztására, az általuk képviselt szervre vonatkozó adatokat, továbbá a titok megőrzésére vonatkozó figyelmeztetést tartalmazó jelenléti ívet kell készíteni. Az ívet a jelenlévők aláírják, személyazonosságukat a rendező szerv megbízottja előzetesen ellenőrzi. Az aláírt jelenléti ívet az értekezleten felhasznált, valamint az ott készült minősített adathordozó mellett kell tárolni. Az államtitkot tartalmazó adatok felhasználásával tanácskozás csak olyan helyiségben tartható, amely illetéktelen személyek részére a titok megismerését kizárja.

101. A szervezeti egység, illetve a területi szerv megszűnése esetén a folyamatban lévő ügyek minősített adathordozóit a nyilvántartási eszközökkel együtt jegyzőkönyv kíséretében át kell adni a jogutód szervnek vagy szervezeti egységnek. A jegyzőkönyv a nyilvántartási számok emelkedő sorrendjében a lapterjedelem és a tárgy, példánysorszám, a minősítési jelölés és az érvényességi idő feltüntetésével a minősített adathordozókat, valamint a nyilvántartókönyvek főnyilvántartási számát tartalmazza. Minősített adathordozó hiányát az azonosító adatokkal külön kell jelezni. A jegyzőkönyvet és az átadott minősített adathordozókat a jogutód szerv vagy szervezeti egység nyilvántartó könyvébe az átvételt követő 8 napon belül a folyamatosan következő számokon kell nyilvántartásba venni.

102. A megszűnt szerv által kezelt minősített adathordozókat a jogutód szerv veszi át, és a minősítés érvényességi idejéig minősített adatként kezeli.

103. Az illetékes helyettes államtitkár – e Szabályzat I/1. pontja szerinti átruházott irányítási jogkörében eljárva – a következő feladatokat látja el:

104. Az illetékes helyettes államtitkár az általa minősített adat esetén a Ttv. 2. § (1) bekezdésének 4. pontjában foglalt rendelkezési jogok teljeskörűen megilletik:

105. Az illetékes helyettes államtitkár – a más által minősített adat esetében – a 105. pont a)–f) pontjaiban meghatározott intézkedéseket teheti meg.