KK BH 1998/104
KK BH 1998/104
1998.02.01.
Alapítvány létrehozására a bírák és a bírák által létrehozott szervezetek is jogosultak [Ptk. 74/A. § (1) bek., 74/B. § (1) bek. c) p.].
Az elsőfokú bíróság elrendelte „A társasági jogért és fejlesztéséért” Alapítvány nyilvántartásba vételét. A kérelmező a bírák egyik országos egyesülete volt, amely 150 000 Ft alaptőkével nyitott alapítványként hozta azt létre. Az alapítványhoz bárki csatlakozhat, aki az alapító okiratban megjelölt célokat és rendelkezéseket elfogadja. Az alapítvány célja a társasági és cégjog kutatása, gyakorlatának egységesítése, a jogalkotás segítése, kapcsolat kiépítése külföldi intézményekkel, pályázatok, ösztöndíjak kiírása, kiadványok megjelentetése és oktatás.
A nyilvántartásba vételt elrendelő végzés ellen a Legfőbb Ügyészség fellebbezett. Álláspontja szerint az alaptőke nagysága legfeljebb a tevékenység megkezdéséhez elegendő, a folyamatos működéshez az alapítvány számít a csatlakozók támogatására. A Legfőbb Ügyészség szerint a csatlakozók köre várhatóan a bírósággal ügyféli kapcsolatban álló szervek és személyek köréből került ki. A bírósági eljárásban szereplő érdekeltek részéről történő támogatás elfogadása a fellebbezés szerint alkalmas a cégbíróság tárgyilagos eljárásába vetett bizalom megingatására, noha a cégbírósági eljárás tisztaságához, pártatlanságához alapvető érdek fűződik. A fellebbezés szerint aggályos az alapítvány megszüntetésére és a kuratórium megbízatására vonatkozó alapító okirati rendelkezés is. A Legfőbb Ügyészség indítványozta, hogy a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését helyezze hatályon kívül, és a bejegyzés iránti kérelmet utasítsa el.
A kérelmező ellenkérelmében utalt arra, hogy a fellebbezés puszta feltételezésen alapul, noha az ilyen jogalkalmazás veszélyeket hord magában. A fellebbezésben rögzített bizalmatlanság sértő az egyesülettel tagsági viszonyban álló és nem tag cégbírókra, és a kérelmező megítélése szerint életszerűtlen is. Az alapítvány tényleges célja a társasági és a cégjog fejlesztése, és tulajdonképpen társadalmi feladat megoldásának elősegítéséről van szó. A kérelmező az alapító okirat tartalmát érintő fellebbezési indokokat elfogadta, és ennek megfelelően az alapító okiratot módosította, és azt az észrevételekhez mellékelte.
A fellebbezés alaptalan.
A Ptk. 74/A. §-ának (1) bekezdése értelmében magánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság - tartós közérdekű célra - alapító okiratban alapítványt hozhat létre. A (2) bekezdés szerint az alapítvány a bíróság nyilvántartásba vételével jön létre. A nyilvántartásba vétel nem tagadható meg, ha az alapító okirat az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelel.
A Ptk. 74/B. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján az alapító okiratban meg kell jelölni az alapítvány céljára rendelt vagyont és annak felhasználási módját.
A Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának 7. számú állásfoglalással módosított 2. számú állásfoglalása rámutat, hogy az alapítvány nyilvántartásba vételekor a bíróságnak meg kell győződnie arról, hogy az alapítvány a törvényben meghatározott feltételeknek megfelel-e, és a bejegyzés alapjául szolgáló alapító okirat a törvényben meghatározott kellékeket tartalmazza-e. Ennek keretében vizsgálni kell, hogy az alapítvány célját szolgáló vagyon rendelkezésre áll-e, illetőleg az alapítvány működésének megkezdéséhez elégséges-e. Az indokolás értelmében a nyílt alapítvánnyal az alapító rendelkezésére bocsátott vagyon csak az alapítvány működésének megkezdését szolgálja, hiszen a későbbiek során ez a vagyon a csatlakozó személyek felajánlásával, esetleg az alapítvány gazdálkodásával, vállalkozási tevékenységével elért nyereségével tovább gyarapodhat. A bíróságnak tehát nyílt alapítvány esetén azt kell vizsgálnia, hogy az alapító által rendelkezésre bocsátott vagyon az alapítvány működésének megkezdéséhez elégséges-e.
Az állásfoglalás értelmében a bíróságnak azt is tisztáznia kell, hogy tartós és közérdekű célra történt-e az alapítvány létrehozása.
A Legfelsőbb Bíróság az alapító okiratban megjelölt célok és az induló vagyon összegének egybevetése alapján megállapította, hogy a 150 000 Ft-os alaptőke az alapítvány működésének megkezdéséhez elégséges, tekintettel arra is, hogy nyílt alapítvány létrehozására került sor.
Az alapító okiratokban megjelölt célok egyértelműen közérdekűek, így megállapítható, hogy az alapítvány létrehozása tartós és közérdekű célra történt.
A fellebbezés elbírálása kapcsán figyelembe kell venni azt is, hogy az országos egyesület önálló jogi személy, azaz független a bíróságtól, és ez az önálló jogi személy hozta létre „A társasági jogért és fejlesztéséért” nevű alapítványt. A Legfőbb Ügyészség úgy ítélte meg, hogy a csatlakozók köre várhatóan a bírósággal ügyféli kapcsolatban álló szervek és személyek köréből kerül ki. Helyesen utal a kérelmező az ellenkérelmében arra, hogy a fellebbezésben szereplő érvek feltételezéseken alapulnak, és ezekre hivatkozva nem tagadható meg a kérelmező nyilvántartásba vétele. Alapítvány létrehozására a bírák és a bírák által létrehozott társadalmi szervezetek is jogosultak, hiszen alapítási jogukat a törvény nem korlátozza. Meghatározott körben az alapítványok az alapító okiratban megjelölt célok megvalósítása érdekében még önálló gazdálkodásra is jogosultak, és az sem kizárt, hogy vállalkozási tevékenységet végezzenek. Önmagában a nyílt alapítvány létrehozása a visszaélések lehetőségét nem teremti meg, csupán arról van szó, hogy a bírák által létrehozott társadalmi szervezet él a törvény által biztosított jogaival. Konkrét visszaélés felfedezése esetén természetesen lehetőség van ezek megszüntetésére.
A törvény által biztosított jog korlátozása puszta feltételezések alapján nem lehetséges, és az ezzel ellentétes megoldás lenne törvénysértő.
A kérelmező az alapítvány megszűnése esetére vonatkozó rendelkezést és a kuratórium megbízatására utaló alapszabályi előírást módosította, így a nyilvántartásba vétel valamennyi akadálya elhárult.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése és a Pp. 259. §-a alapján az elsőfokú bíróság végzését azzal hagyta helyben, hogy a nyilvántartásba vétel a módosított alapító okirat szerint hatályos. (Legf. Bír. Kny. I. 28.641/1996. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás