KK BH 1998/105
KK BH 1998/105
1998.02.01.
Súlyos eljárási jogszabálysértés, ha a földkiadó bizottság a nem helyben lakó, földkiadási igényt bejelentő részarány-tulajdonosokat nem értesíti írásban a sorsolásról [1993. évi II. tv. 13. § (4) bek.].
Az elsőfokú bíróság a felperesek keresetét elutasította. Az indokolás szerint a felperesek értesítésének elmaradása olyan csekély jelentőségű eljárásjogi jogszabálysértésnek minősül, amelynek nincs kihatása a döntés érdemére. A városi bíróság szerint az alperes nem sértett jogszabályt akkor sem, amikor a kialakításra kerülő ingatlanok megközelítése érdekében utat alakított ki, és erre tekintettel a felpereseket megillető aranykoronaértéket arányosan csökkentette.
A városi bíróság ítélete ellen a felperesek fellebbeztek.
A megyei bíróság a városi bíróság ítéletét megváltoztatta, és a megyei földművelésügyi hivatal határozatát hatályon kívül helyezve az alperest új eljárásra kötelezte. A megyei bíróság megállapítása szerint a földkiadó bizottság súlyos jogszabálysértést követett el akkor, amikor nem biztosította, hogy a felperesek jogaikat megfelelően gyakorolhassák, és kötelezettségeiket teljesíthessék.
A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, és indítványozta, hogy a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet helyezze hatályon kívül, a megyei bíróságot utasítsa új eljárásra és új határozat hozatalára. Az alperes szerint a megyei bíróság a döntés alapjául szolgáló tényállást részben helytelenül állapította meg, részben a feltárt bizonyítékokat okszerűtlenül mérlegelte. Az alperes utalt arra, hogy a földkiadó bizottságnak nem állt fenn írásbeli értesítési kötelezettsége a felperesek irányában. Az a tény, hogy a felperesek ingatlana közvetlenül a patakmederrel határos, semmilyen összefüggésben nem áll azzal a körülménnyel, hogy a felperesek a részaránytulajdon helyének földrészleten belüli meghatározását célzó sorsolásról távol maradtak. A felperesek távolmaradása és a közös tulajdon keletkezése között semmi olyan összefüggés nincs, ami a felperesek hátrányos helyzetét eredményezte volna.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 13. §-ának (4) bekezdése értelmében, ha a földkiadás, illetőleg a részarány-földtulajdon helyének meghatározása céljából a földkiadó bizottság nyilvános sorsolást tart, annak helyéről és idejéről a nem helyben lakó részarány-tulajdonosokat írásban is értesíteni kell.
Helyesen utal a jogerős ítélet indokolása arra, hogy a törvény értelmében a sorsolás helyéről és idejéről a földkiadó bizottság a felpereseket köteles lett volna írásban értesíteni, hiszen a felperesek nem a földkiadó bizottság székhelyén, hanem más településen laktak. Az értesítés megtörténtét a földkiadó bizottságnak kellett volna bizonyítania, ezt a tényt azonban sem a közigazgatási eljárás során, sem a bírósági eljárás során nem tudta bizonyítani. Egyetért a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítélet indokolásában foglalt azon megállapítással is, hogy a törvény szóhasználatából egyértelműen arra kell következtetni, hogy a nem helyben lakó földkiadási igényt bejelentő részaránytulajdonosokat kötelező írásban értesíteni, azaz az értesítés nem maradhat el. A törvény megsértése olyan súlyos jogszabálysértésnek minősül, amely a közigazgatási eljárás során hozott határozat érdemére is kihatott, tehát a felperesek távolmaradása a földkiadó bizottság érdemi határozatát lényegesen befolyásolta.
A felpereseknek valóban fontos érdeke fűződik ahhoz, hogy a részükre kiadásra kerülő földterület hol helyezkedik el, az adott táblán belül melyik ingatlan kerül részükre kijelölésre. Jelentősége van annak is, hogy a felperesek ingatlana közvetlenül a patakmeder mellett került kiadásra. Amennyiben ugyanis a felperesek a sorsoláson részt vehettek volna, így maguk is számot húztak volna, és ez esetben ha a patak melletti ingatlan jutott volna részükre, ezt a tényt a későbbiekben nem kifogásolhatnák. Mivel az értesítés elmaradt, a felpereseket hátrány érte, hiszen részükre a visszamaradó ingatlant jelölték ki.
Az alperes a felülvizsgálati kérelemben nem tudta bizonyítani, hogy a jogerős ítélet törvényt sértett volna, ezért a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. I. 27.162/1996. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás