1054/B/1998. AB határozat
1054/B/1998. AB határozat*
1999.11.01.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
h a t á r o z a t o t :
Az Alkotmánybíróság a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 110. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
I n d o k o l á s
I.
Az indítványozó a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 110. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte, mivel az álláspontja szerint ellentétes az Alkotmány 70/A. §-ának (1) bekezdésével. Véleménye szerint az Ftv. azon rendelkezése, amely a külföldi felsőoktatási intézmények számára – szemben a hazaiakkal – akkor is lehetővé teszi a Magyarországon egyetemként vagy más felsőoktatási intézményként való elismerésüket, ha azok hazánkban nem folytatnak alapképzést, sérti a jogegyenlőség elvét.
Az indítványozó felhívja a figyelmet, hogy míg számos nagy hagyománnyal, komoly oktatói gárdával és jelentős hallgatói létszámmal rendelkező magyar főiskola évek óta sikertelenül küzd az egyetemmé nyilvánításért, addig az Ftv. kifogásolt rendelkezései alapján megfelelő oktatási struktúra és oktatói gárda nélkül is egyetemmé válhat az az intézmény, amely egy külföldi felsőoktatási intézménytől a szükséges igazolást be tudja szerezni.
II.
Az indítvánnyal támadott jogszabályi rendelkezések a következők:
– Ftv. 110. § (1) bek.: „Külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon akkor folytathat rendszeres alapképzést, szakirányú vagy doktori képzést (önállóan, más szervezet keretében vagy azzal együttműködve), illetve akkor adhat ki külföldi oklevelet, ha
a) abban az országban, ahol székhelye van, az intézményt hivatalosan felsőoktatási intézménynek, az általa kiadott oklevelet (adományozott fokozatot) felsőoktatási oklevélnek (fokozatnak) ismerik el, és ezt hitelt érdemlően bizonyították;
b) az oktatási miniszter a MAB véleményének kikérése után a külföldi felsőoktatási intézmény ilyen működését engedélyezte.”
Az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdése szerint:
„A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.”
III.
Az indítvány nem megalapozott.
1. Amint arra a 38/1998. (IX. 23. ) AB határozat is rámutat, az Alkotmánybíróság már számos határozatában értelmezte az Alkotmány 70/A. §-ának (1) bekezdését. A kialakult gyakorlat szerint az Alkotmány e rendelkezését a jogegyenlőség általános elvét megfogalmazó alkotmányi követelményként értelmezte. Az Alkotmánybíróság kimondta, hogy az Alkotmányban meghatározott tilalom elsősorban az alkotmányos alapjogok tekintetében tett megkülönböztetésre terjed ki. Abban az esetben, ha a megkülönböztetés nem alapvető jog tekintetében történt, az eltérő szabályozás alkotmányellenessége akkor állapítható meg, ha az az emberi méltósághoz való jogot sérti (ABH 1998, 454, 456). Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint, bár az Alkotmány 70/A. §-a az emberi, illetve az állampolgári jogok tekintetében tiltja a megkülönböztetést, a megengedhetetlen megkülönböztetés tilalma – alanyi és tárgyi összefüggésében – a jogi személyekre is vonatkozik [28/1991. (VI. 3.) AB határozat, ABH 1991, 88., 97.; 59/1992. (XI. 6.) AB határozat, ABH 1992, 271, 273.].
Az Alkotmánybíróság eddigi gyakorlata során akkor ítélte alkotmányellenesnek a jogalanyok közötti megkülönböztetést, ha a jogalkotó önkényesen, ésszerű indok nélkül tett különbséget az azonos szabályozási kör alá vont jogalanyok között. [9/1990. (IV. 5.) AB határozat, ABH 1990, 46.; 21/1990. (X. 4.) AB határozat, ABH 1990, 73.; 61/1992. (XI. 20.) AB határozat, ABH 1992, 280.; 35/1994. (XI. 20.) AB határozat, ABH 1994, 197.; 30/1997. (IV. 29.) AB határozat, ABH 1997, 130.]. Mivel tehát az alkotmányellenes megkülönböztetés csak összehasonlítható jogosultak vagy kötelezettek között vethető fel, az Alkotmánybíróság elsődleges alkotmányossági kérdésként azt vizsgálta, hogy az Ftv. alapján egymással összehasonlítható csoportokhoz tartoznak-e az indítványban összehasonlított jogalanyok.
A felsőoktatási intézmények alapvető, meghatározó jogosítványa a felsőfokú oklevél kibocsátása, e köré a tevékenység köré csoportosul az intézményfajta többi jellemzője. Ezért az Ftv. szabályozásában azt kell vizsgálni, hogy e tekintetben azonosak-e, illetve összehasonlíthatók-e a magyar és a külföldi felsőoktatási intézmények.
2. A magyar felsőoktatási intézmények a magyar felsőoktatási törvény előírása szerint jönnek létre, működésükre és az általuk kiadott diplomákra is a magyar jogszabályok vonatkoznak. Az Ftv. 110. § (1) bekezdésének a) pontja értelmében a külföldi felsőoktatási intézményeknek viszont a saját országukban kell megfelelniük a működési feltételeknek, ezt az Ftv. az általuk kiadott okleveleknek az anyaország által történő elismeréséhez köti. Működésük Magyarországon csak ebben az esetben lehetséges az Ftv. 110. § (1) bekezdése alapján. A külföldi felsőoktatási intézmények működése, működésük engedélyezése – mely egyedi közigazgatási aktusként az illetékes miniszter hatáskörébe tartozik – nem jelenti automatikusan az általuk kiadott oklevelek magyar állami elismerését. Ezek külföldi diplomának számítanak, amelyek Magyarországon külön eljárás alapján (Ftv. 108. §) fogadhatók el. Mindebből az is következik, hogy a külföldi és a belföldi egyetemek által nyújtott képzés (alapképzés) eltérhet egymástól.
Fentiek alapján nyilvánvalóan nem lehet azonos szabályozási körbe tartozónak tekinteni az Ftv. alapján a külföldi és a magyar felsőoktatási intézményeket. Hangsúlyozza tehát az Alkotmánybíróság, hogy az indítványozó által sérelmezett problémakörben a Magyarországon működő külföldi egyetemek alapítása nem belföldön történt, a külföldi egyetem alapítása anyaországi feltételeinek vizsgálatára pedig az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre.
Az Ftv. rendelkezéseinek vizsgálata során az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a jogegyenlőség és a diszkrimináció tilalmának megsértése nem áll fenn, ezért az indítványt elutasította.
Budapest, 1999. november 22.
Dr. Németh János s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Bagi István s. k., Dr. Bihari Mihály s. k.,
előadó alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Czúcz Ottó s. k., Dr. Erdei Árpád s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k., Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k., Dr. Strausz János s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k.,
alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás