BK BH 1998/116
BK BH 1998/116
1998.03.01.
I. Ha a tárgyalás mellőzésével hozott végzés kapcsán a tárgyalás tartását kérik, nincs akadálya annak, hogy a bíróság ehhez az ügyhöz egyesítése célszerűségi okból a vádlott más ügyét, ha az a hatáskörét és illetékességét nem haladja meg, és a két ügyet együttesen bírálja el [Be. 32. § (2) bek., 353. § (1) bek.].
II. Ha az egyesített ügyben a tárgyalás adatai alapján a bíróság a vádlott bűnösségét a tárgyalás mellőzésével hozott végzésben elbírált bűncselekményen kívül más bűncselekmény elkövetésében is megállapítja: nincs akadálya a tárgyalás mellőzésével hozott végzésben foglaltaknál súlyosabb büntetés kiszabásának [Be. 354. § (3) bek.].
A városi bíróság az 1996. január 30-án kelt - tárgyalás mellőzésével hozott - végzésével a vádlottal szemben a segítségnyújtás elmulasztásának a veszélyhelyzetet előidéző által elkövetett bűntett miatt 6 hónapi - végrehajtásában 2 évi próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetést és 1 évre a közúti járművezetéstől eltiltást szabott ki.
A végzés ellen a védő tárgyalás tartására irányuló kérelmet terjesztett elő.
A kérelem előterjesztése és a tárgyalás kitűzése közötti időben érkezett a városi bírósághoz az a vádirat, amelyben az ügyész a vádlott ellen ittas járművezetés vétsége miatt emelt vádat.
A városi bíróság ezt az ügyet az előtte - segítségnyújtás elmulasztása miatt - folyamatban levő ügyhöz egyesítette, és az ezt követően tartott tárgyaláson a vádlottat bűnösnek mondotta ki a segítségnyújtás elmulasztásának a veszélyhelyzetet előidéző által elkövetett bűntettében és ittas járművezetés vétségében, ezért - halmazati büntetésül - 6 hónapi - a végrehajtásában 2 évi próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre, 15 000 forint pénzmellékbüntetésre és 2 évre a közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte.
A megyei bíróság - a súlyosításra irányuló ügyészi fellebbezésnek helyt adva - a vádlott börtönbüntetését 9 hónapra, a próbaidő tartamát pedig 3 évre súlyosította.
A városi bíróság által megállapított tényállás szerint a 25 éves vádlott büntetlen előéletű, nőtlen, gyermektelen, aki a jövedelemmel rendelkező szüleivel él együtt. Vállalkozásból származó havi jövedelme mintegy 20 000 forint, 100 000 forint értékű szántóföldje van. 1990-ben szerzett „A", „B", „C” kategóriákra érvényes gépjárművezetői engedélyt. Mintegy 400 000 kilométert vezetett korábban balesetmentesen. A rendőrkapitányság 1995. március 27-én közúti közlekedési szabályok megsértésének a szabálysértése miatt figyelmeztetésben részesítette.
A vádlott 1995. november 10. napján 17 órakor a belvárosban közlekedett a tulajdonában levő személygépkocsival. Esti szürkületben figyelmetlensége folytán a jármű bal oldalával elsodorta a sértett nőt, aki a gyalogjáróról lelépve az úttesten át egyenesen haladt, és ott már több mint öt métert tett meg.
A vádlott megállt, a gépjárművéből azonban nem szállt ki, hanem a helyszínről anélkül hajtott el, hogy a balesetben megsérült sértettel szemben az alapvető segítségnyújtási kötelezettségének eleget tett, illetőleg ezt egyáltalán felajánlotta volna.
A sértett egyébként nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedett, amelyet a helybeli kórház ambulanciáján láttak el.
A gépjármű rendszámát a helyszínen feljegyezték. Ennek alapján nem sokkal később a város egyik útján a rendőrség a gépkocsit megállásra szólította fel. Ekkor a vádlott elismerte, hogy a balesetet ő okozta. Ez alkalommal a vezetői engedélyét is bevonták.
A vádlott 1996. június 24-én az esti órákban az étteremben egy sikeres vizsga letételét ünnepelte baráti körben. Nagyobb mennyiségű szeszes italt fogyasztott. A vádlott arra gondolva, hogy az ünneplés alkalmával alkoholt fog fogyasztani, egy közeli utcában hagyta azt a kölcsönkapott gépjárművet, amellyel napközben ügyeit intézte.
Éjjel 2 óra 30 perc körüli időben, közepes fokú (2,01 ezrelék) alkoholos befolyásoltság állapotában odament ehhez a gépkocsihoz, hogy annak más parkolóhelyet keressen. Erre azért került sor, mert úgy gondolta, hogy az eredeti parkolóhelyen levő büfé előtt a jármű zavarja a rakodást.
Az említett gépjármű bal oldalán mindkét kerék „defektes” volt. A vádlott a gépkocsival elindult, a rendőrjárőr azonban néhány méter megtétele után megállította, és igazoltatta őt. Miután ittasságát leleplezték, vérvételre állították elő.
Az elsőfokú bíróság helyesen vont következtetést a vádlott bűnösségére, és a cselekményeinek a jogi minősítése is törvényes.
A halmazati büntetés kiszabása kapcsán a megyei bíróság elöljáróban arra utal, hogy álláspontja szerint az ügyek egyesítése célszerű és szükséges volt, és nem ütközött eljárásjogi akadályba.
Eljárásjogi okból vizsgálandó volt, hogy a városi bíróság a tárgyalás mellőzésével kiszabott büntetéshez képest kiszabhatott-e pénzmellékbüntetést, és a közúti járművezetéstől eltiltás tartalmát súlyosíthatta-e.
A Be. 354. §-ának (3) bekezdése értelmében a bíróság a vádlott terhére szóló kérelem hiányában csak akkor szabhat ki súlyosabb büntetést a tárgyalás mellőzésével hozott végzésben kiszabottnál, ha a tárgyaláson új bizonyíték merült fel, és ennek alapján a bíróság olyan új tényt állapít meg, amelynek folytán súlyosabb minősítést kell alkalmazni, vagy jelentős mértékben súlyosabb büntetést kell kiszabni.
A megyei bíróság megítélése szerint ez a speciális jellegű súlyosítási tilalom nyilvánvalóan nem érvényesül akkor sem, amikor újabb ügy kerül egyesítésre, és az utóbbi ügy tárgyát képező bűncselekmény vonatkozásában is megállapítja a bíróság a vádlott bűnösségét. Az említett törvényhelyből ugyanis erre lehet következtetni.
Az elsőfokú bíróság által felsorolt bűnösségi körülmények közül a megyei bíróság a halmazatnak, továbbá annak is nagyobb jelentőséget tulajdonított, hogy a vádlott az ittas járművezetés vétségét a büntetőeljárás hatálya alatt követte el, melynek során a vezetői engedélyét is bevonták. További súlyosító körülményként vette figyelembe azt, hogy a vádlott a KRESZ szabályait is megszegte a közlekedése során.
Az enyhítő körülmények között a vádlott javára valóban értékelendő az, hogy a sértett nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedett. Azt azonban nem vette a vádlott javára figyelembe, hogy a sértett ijedtében és felháborodásában a vádlott járművére ütött és káromkodott, szó sem lehetett ugyanis arról, hogy a vádlott ettől valóban a fenyegetettség helyzetébe került volna.
A bűnösségi körülményeknek a vádlott terhére történt változására tekintettel a megyei bíróság a halmazati főbüntetés tartamát, valamint a felfüggesztés próbaidejét súlyosítandónak találta.
Ugyanakkor a megyei bíróság nem látott okot - az egyébként indokoltan kiszabott - pénzmellékbüntetés súlyosítására. Kétségtelen, hogy ennek az anyagi előfeltétele - a megfelelő kereset - fennáll, a vádlott azonban mégis szerényebb anyagi viszonyok között élő ember, akit az indokoltan és kellő tartamban kiszabott közúti járművezetéstől eltiltás is igen érzékenyen érint. (Fejér Megyei Bíróság Bf. 256/1997. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás