BK BH 1998/119
BK BH 1998/119
1998.03.01.
Ha a tárgyalás mellőzésével hozott végzés ellen kizárólag a vádlott kéri a tárgyalás tartását, majd a tárgyalás alapján a bíróság a végzést hatályon kívül helyezi, és a vádlottat az ítéletében ittas járművezetés vétsége miatt - a korábbi végzésben megállapítottal azonos tartamú - pénzbüntetésre ítéli, a közúti járművezetéstől eltiltás mellékbüntetés tartamát azonban mérsékli: a másodfokú bíróság az ügyésznek a vádlott terhére bejelentett fellebbezése alapján súlyosíthatja a mellékbüntetés tartamát [Be. 354. § (3) bek., 241. §; Btk. 58. §, 188. §].
Az elsőfokú bíróság a tárgyalás mellőzésével meghozott végzésével a vádlottal szemben ittas járművezetés vétsége miatt 140 napi tétel pénzbüntetést szabott ki, az egynapi tétel összegét 100 forintban határozta meg, és mellékbüntetésül 1 év 4 hónapi tartamra eltiltotta a vádlottat a „B” kategóriájú közúti járművek vezetésétől.
A vádlott tárgyalás tartását kérte (Be. 353. §), a mellékbüntetés tartamának mérséklését igényelve.
A városi bíróság a tárgyaláson ítéletet hozott: a végzését hatályon kívül helyezte, az abban írttal azonos főbüntetést szabott ki, a mellékbüntetést azonban 1 évre a „B” kategóriájú közúti járművek vezetésétől eltiltásra mérsékelte, és a mellékbüntetésbe beszámította a vezetői engedély helyszíni bevonásától eltelt időt.
Az ítéletet a vádlott tudomásul vette, az ügyész azonban fellebbezést jelentett be a „B” kategóriájú közúti járművek vezetésétől eltiltás időtartamának a súlyosítása végett. A megyei főügyész azzal tartotta fenn az ügyészi perorvoslatot, hogy a mellékbüntetést valamennyi közúti járművezetéstől eltiltásra tartotta kiterjesztendőnek, a kategóriakorlátozást indokolatlannak tartva.
Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás az alábbiakban foglalható össze.
A vádlott 40 éves, nőtlen, esztergályos, havi 33 000 forint keresettel. Egy 300 000 forint értékű gépkocsija van. Büntetlen előéletű, az „A” és a „B” kategóriájú vezetői engedéllyel rendelkezik, a közlekedési múltja kifogástalan, 18 éve vezet balesetmentesen.
1996. december 20-án 19 óra 45 perckor a vádlott A. község belterületén ittas állapotban vezette a tulajdonában levő személygépkocsit. A vérében 2,92 ezrelékes alkoholkoncentráció volt, mely súlyos fokú alkoholos befolyásoltság állapotának felelt meg. A vele szemben intézkedő rendőrök a vezetői engedélyét a helyszínen elvették, azt a mai napig nem kapta vissza.
Ez a tényállás az egyértelmű bizonyítékok alapján az alábbiakkal volt kiegészítendő (Be. 274. §).
A vádlott a gépkocsiját rendszeresen használta. Ismételten orvoshoz vitte vizsgálatokra a vele együtt élő öreg szüleit. A vádbeli napon a munkahelyén dolgozott, ez volt az ünnepek előtti utolsó munkanapja. 14 órakor fejezte be a műszakját, ezt követően vásárolt, majd délután 4 óra körül gépkocsijával a lakóhelye felé indult. Útközben az autóbusz-megállóban észrevette egyik falubeli barátját, akit felvett a kocsijába. A lakóhelye előtti községbe, A.-ra érve megbeszélték a barátjával, hogy betérnek a helyi italmérő helyre. Ott több ismerőst találtak, akik szintén az évet búcsúztatták. A vádlott velük pezsgőt és bort fogyasztott, elég nagy mennyiségben. A vádlott 18 óra körül a barátjával egy másik kocsmába hajtott, ahol még kisebb mennyiségű szeszes italt fogyasztott. A gépkocsival hazafelé tartva egy harmadik italmérő helyre is betértek. Itt is ittak, kisebb mennyiségű bort és pezsgőt.
Mindezek után indultak el hazafelé. Néhány száz métert tettek meg, amikor a rendőrök megállították, és igazoltatták a vádlottat. Erre azért került sor, mert a rendőrök látták, hogy a gépkocsi erősen „kacsázva” közlekedik az úton. Miután a vádlott a gépkocsiból kiszállt, a rendőrök észlelték, hogy a járása bizonytalan, és a lehelete alkoholszagú. Ő maga is elismerte, hogy szeszes italt fogyasztott. Ezt követően került sor a vérvételre. A gépkocsit a rendőrök lezáratták.
A vádlott nem vitatott bűnösségének a megállapítása helyes volt, a cselekményjogi minősítése [Btk. 188. § (1) bekezdése] törvényes. Töretlen az az ítélkezési gyakorlat, hogy folytatólagosság ugyanazon a napon több helyen történt italozás esetén sem állapítandó meg, az ittas járművezetés ugyanis folyamatos tevékenység [BH 1982/83. sz., 1982/268. sz., 1992/155. sz.].
A városi bíróság a főbüntetést a súlyosító és enyhítő körülmények megfelelő mérlegelésével állapította meg. E körben az ítéletet perorvoslati támadás nem érte. Helyesen döntött a városi bíróság, amikor az ittasan gépkocsit vezető vádlottal szemben mellékbüntetés (Btk. 58. §) alkalmazását látta indokoltnak.
A megyei bíróság a főügyészség perorvoslati érvelésével szemben - a Legfelsőbb Bíróság iránymutatására (BK 107.) figyelemmel - úgy találta, hogy az elsőfokú bíróság nem sértett törvényt, amikor a vádlottat csak azon járműkategória vezetésétől tiltotta el, amellyel a bűncselekményt elkövette. Ennél szélesebb körben ugyanis nem látszik veszélyesnek a közlekedés biztonságára.
Kiemeli a megyei bíróság, a vádlott közel két évtizede, balesetmentesen vezet gépjárművet. Az italozása alkalomszerű volt. Hosszú idő óta rendelkezik motorkerékpárral, illetőleg segédmotorkerékpárral is; ezek vezetése kapcsán vele szemben kifogás nem merült fel.
Ugyanakkor a megyei bíróság arra a meggyőződésre jutott, hogy a vádlottal szemben, aki hazafelé közlekedve több helyen is italozott, személygépkocsijában utast is szállított, a büntetés céljának az eléréshez nem elegendő a törvényi minimumban meghatározott mellékbüntetés, annak ellenére sem, hogy gépkocsijára családi okok miatt is szüksége van. Erre figyelemmel azt 1 év 4 hónapi tartamra súlyosította.
A megyei bíróság tehát lényegében ugyanazt a joghátrányt alkalmazta, ami a tárgyalás mellőzésével hozott végzésben kiszabásra került.
Szükségesnek tartja viszont kiemelni, hogy a vádlott terhére bejelentett ügyészi fellebbezés folytán elvileg ennél súlyosabb büntetés kiszabására is lehetősége lett volna, nem lett volna akadálya annak sem, hogy a megyei bíróság az eltiltást valamennyi közúti jármű vezetésére terjessze ki. A Bírósági Határozatok 1991. évi 5. számában 187. sorszám alatt közzétett eseti döntésben kifejezésre jutó ítélkezési gyakorlat szerint ugyanis, ha a bíróság a tárgyalás mellőzésével hozott végzését a tárgyalás eredményeként hatályon kívül helyezi, és ítéletet hoz: az ez ellen, a terhelt terhére bejelentett ügyészi fellebbezés esetén akkor is mód van a büntetés súlyosítására, ha a tárgyalás tartását nem az ügyész kérte.
A Be. XVII. fejezetében szabályozott külön eljárásban a Be. 354. §-a (3) bekezdésének második mondata ugyanis csak az elsőfokú bíróság számára ír elő relatív súlyosítási tilalmat, amelynek lényege az, hogy a terhelt terhére szóló kérelem hiányában súlyosabb büntetés csak meghatározott feltételek bekövetkezése esetén szabható ki, nevezetesen: ha a tárgyaláson új bizonyíték merül fel, és ennek alapján a bíróság olyan új tényt állapít meg, amelynek folytán súlyosabb minősítést kell alkalmazni, vagy jelentős mértékben súlyosabb büntetést kell kiszabni.
Ez a szabály azonban kizárólag az elsőfokú eljárásra vonatkozik.
A tárgyalás tartása iránti kérelem esetén ugyanis a külön eljárás rendes vétségi eljárássá alakul át, amelyben a bíróság éppen úgy tart tárgyalást, mint más „rendes” vétségi eljárásban, ahol előzőleg - tárgyalás mellőzésével - még nem határozott.
A külön eljárás szabályai a továbbiakban csak arra az esetre vonatkoznak, ha az elsőfokú bíróság a tárgyalás mellőzésével hozott végzését - ugyancsak ügydöntő végzéssel - hatályában tartja fenn.
Amennyiben viszont a bíróság a tárgyalás eredményétől függően a korábbi végzését hatályon kívül helyezi, és új határozatot hoz, akkor már az általános szabályok szerint van helye perorvoslatnak az ítélet ellen.
A megyei bíróság ezért megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét, egyéb vonatkozásban pedig azt a Be. 259. §-ának (1) bekezdése alapján helybenhagyta.
A vádlott a vezetői engedélyét nem kapta vissza, így az elsőfokú bíróság ítéletének kihirdetésétől a mai napig eltelt idő is beszámítandó volt a mellékbüntetésbe. (Fejér Megyei Bíróság Bf. 398/1997. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás