• Tartalom

1998. évi XII. törvény

1998. évi XII. törvény

a külföldre utazásról1

2020.02.01.

Az Országgyűlés az Alaptörvényben foglalt rendelkezésekre figyelemmel – az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányával, valamint az Emberi Jogok Európai Egyezményével összhangban – a külföldre utazásról és az úti okmányokról a következő törvényt alkotja2:

I. Fejezet

Alapvető rendelkezések

1. § (1)3 Magyarország területét minden magyar állampolgár és az országban jogszerűen tartózkodó külföldi szabadon elhagyhatja, ide értve a külföldi letelepedés szándékával történő kiutazást is. A külföldre utazás joga törvényben meghatározottak szerint gyakorolható, illetve korlátozható.

(2)4 A magyar állampolgárt az Alaptörvény XIV. cikk (2) bekezdése alapján megillető hazatérés joga nem tagadható meg, nem korlátozható, feltételhez nem köthető.

(3)5 A külföldre utazás joga érvényes úti okmánnyal gyakorolható. A magyar állampolgár érvényes személyazonosító igazolvánnyal is gyakorolhatja a külföldre utazás jogát EGT-állam területére történő beutazáskor, valamint nemzetközi szerződés alapján, illetve ha azt EGT-államnak nem minősülő állam belső joga biztosítja, amely tényt, illetve annak megszűnését az adott állam értesítését követően a külpolitikáért felelős miniszter a Hivatalos Értesítőben és honlapján haladéktalanul közzétesz.

(3a)6 A magyar állampolgár személyazonosító igazolvánnyal a 16. § (1) bekezdésében meghatározott kényszerintézkedés, büntetés, intézkedés vagy egyéb korlátozás elrendelése vagy kiszabása esetén nem gyakorolhatja a külföldre utazás jogát.

(4)7 A magyar állampolgár nemzetközi szerződésben meghatározott országok területére történő beutazáskor a nemzetközi szerződésben meghatározott lejárt érvényességű úti okmánnyal vagy lejárt érvényességű személyazonosító igazolvánnyal is gyakorolhatja a külföldre utazás jogát.

A törvény hatálya

2. § E törvény szabályozza az úti okmánnyal történő ellátás rendjét, az eljárás alapvető szabályait, a külföldre utazás jogának korlátozását, valamint az ezekkel összefüggő személyes adatok kezelését.

3. § (1) A törvény hatálya – a (2)–(3) bekezdésben meghatározott kivételekkel – a magyar állampolgárokra (a továbbiakban: állampolgár) terjed ki.

(2)8 A 16–16/C. §-t a Magyarországon élő harmadik országbeli állampolgárokra és a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyekre – törvény eltérő rendelkezése hiányában – alkalmazni kell.

(3)9 E törvény rendelkezéseit a Magyarországon élő hontalanokra, bevándoroltakra, valamint letelepedett személyekre – törvény eltérő rendelkezése hiányában – alkalmazni kell.

(4)10 E törvény rendelkezéseit a magyar menekültügyi hatóság által menekültként, menedékesként, valamint oltalmazottként elismert személyekre – törvény eltérő rendelkezése hiányában – alkalmazni kell.

Értelmező rendelkezések

4. § E törvény alkalmazásában

a)11 úti okmány: a magánútlevél, a hivatalos útlevél, valamint nemzetközi szerződésben, továbbá a Kormány rendeletében meghatározott, a külföldre utazásra, illetve az onnan való visszatérésre jogosító hatósági igazolvány, bizonyítvány vagy irat;

b)12 útlevél: Magyarország tulajdonát képező hatósági igazolvány, amely birtokosának személyazonosságát és állampolgárságát, valamint a világ összes országába utazásra, illetve hazatérésre való jogosultságát hitelesen igazolja;

c)13 útlevélhatóság: az úti okmány kiadására, visszavonására, az utazás e törvény szerint történő engedélyezésére, illetőleg korlátozására feljogosított közigazgatási szerv;

d)14 EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez;

e)15 gazdálkodó szervezet: gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott gazdálkodó szervezet;

f)16 pótlás: úti okmány kiállítása az útlevélhatóság által kiadott elveszett, eltulajdonított vagy megsemmisült úti okmány helyett, annak érvényességi idején belül a korábbi úti okmánnyal – az okmányazonosító adat és a kiállítás dátumának kivételével – megegyező adattartalommal;

g)17 elektronikus adat: az útiokmány-nyilvántartás számítógépes adathordozón kezelt adatállománya.

II. Fejezet

Az úti okmányra vonatkozó általános szabályok

5. § (1) Úti okmányra – ha törvény vagy nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik – a magyar állampolgárok jogosultak.

(2) A nemzetközi szerződésen alapuló úti okmány adattartalmára az egyezmény rendelkezései az irányadók.

(3) A menekültként elismert személyek részére kiadott úti okmányra a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi július hó 28. napján elfogadott egyezmény, valamint a menekültek helyzetére vonatkozóan az 1967. évi január hó 31. napján létrejött jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 1989. évi 15. törvényerejű rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4)18 Az úti okmány a jogosultság fennállásáig, kormányrendeletben meghatározott szabályok szerint tartható birtokban. A jogosultság megszűnését követő 15 napon belül az úti okmányt le kell adni az útlevélhatóságnál. A szülői felügyeleti jog megszűnése esetén a kiskorú úti okmányát a szülői felügyelet gyakorlására jogosulttá váló személynek is át lehet adni.

Az útlevél

6. § Az útlevél típusai:

a) a magánútlevél;

b) a hivatalos útlevél.

7. § (1)19 Az útlevél adatoldala tartalmazza

a)20 az állampolgár családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési helyét, idejét, nemét, állampolgárságát, arcképmását és aláírását;

b) az útlevél típusát, számát, kiállításának keltét, érvényességi idejét, a kiadó magyar állam kódját, a kiállító hatóság nevét;

c) az a) és b) pontban meghatározott adatokból képzett, az állampolgár és az útlevél azonosítását lehetővé tevő, gépi olvasásra alkalmas adatsort.

(2)21 Az útlevél – kivéve a tizenkét hónapra vagy annál rövidebb érvényességi időre szóló ideiglenes magánútlevél – biometrikus azonosítót tartalmazó tároló elemet (a továbbiakban: tároló elem) tartalmaz. A tároló elem az (1) bekezdésben foglalt adatokat elektronikus formában tartalmazza.

(3)22 A tároló elem elektronikus formában tartalmazza – kivéve a (4) bekezdésben foglalt eseteket – a tagállamok által kiállított útlevelek és úti okmányok biztonsági jellemzőire és biometrikus elemeire vonatkozó előírásokról szóló, 2004. december 13-i 2252/2004/EK tanácsi rendelet 1. cikk (2) bekezdésének második mondata szerinti biometrikus adatot (a továbbiakban: második biometrikus adat).

(4)23 A tároló elem kizárólag az (1) bekezdésben foglalt adatokat tartalmazza

a) a közvetlenül alkalmazandó európai közösségi jogi aktusban meghatározott esetben,

b) az útlevél iránti kérelem benyújtásakor a második biometrikus adat adására átmenetileg fizikailag képtelen személyek esetében, valamint

c) azon személyek esetében, akiknek az útlevél iránti kérelem előterjesztésekor történő személyes megjelenését – a kezelőorvos által kiállított igazolás szerint – egészségi állapotuk nem teszi lehetővé.

d)24

(5)25 A (4) bekezdés b) és c) pontja alapján kiadott útlevél érvényességi ideje egy év.

(6)26 Az ideiglenes magánútlevél adatoldala az (1) bekezdésben meghatározott adatokon kívül tartalmazza az ellenőrző sorszámot, a kiállító hatóság bélyegző lenyomatát és a kiállító személy aláírását. A hazatérés céljából kiállított ideiglenes magánútlevél az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott adatot a gépi kiállításhoz szükséges technikai feltételek fennállása esetén tartalmazza.

(7)27 A hivatalos útlevél adattartalma kiegészül a használatára jogosult személy diplomáciai rangjának, illetve az útlevél kiállítására alapot szolgáltató tisztségének vagy egyéb jogcímének megjelölésével.

(8)28 Az útlevélbe az útlevélhatóság, a rendőrség, a külföldi hatóság, valamint jogszabályban erre felhatalmazott szerv tehet bejegyzést.

(9)29 Az útlevél érvényességének időtartama nem hosszabbítható meg.

7/A. §30 Törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott kivétellel az útlevél kiállításának ügyintézési határideje – a kérelem beérkezését követő naptól számított – húsz nap.

A magánútlevél

8. § (1)31 A magánútlevél érvényességének időtartama – a 7. § (5) bekezdésben foglalt kivétellel – az állampolgárnak az útlevél iránti kérelem benyújtásakor betöltött életkorától függően

a)32 6 éves életkor betöltéséig 3 év;

b)33 6–65 éves életkor közöttiek esetén – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 5 év;

c)34 65 éven felüliek esetén 10 év.

(2)35 A 18–65 éves életkor közötti állampolgár részére a magánútlevél – kérelmére – 10 éves érvényességgel is kiállítható.

(3)36 Az (1) bekezdés a) és b) pontjában megállapított időtartamot az ügyfélnek az okmány kiállítását követő születésnapja hónapjától és napjától kell számítani. Az (1) bekezdés c) pontjában és a (2) bekezdésben megállapított időtartamot az ügyfélnek az okmány kiállítását megelőző születésnapja hónapjától és napjától kell számítani. Amennyiben a kiállítás napja a születésnap hónapjával és napjával megegyezik, úgy az érvényességi időt ezen időponttól kell számítani. Amennyiben az ügyfél február 29-én született és az érvényességi idő lejártának évében ez a nap hiányzik, akkor a magánútlevél érvényességi ideje február 28-án jár le.

9. § (1) Az állampolgár – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – egyidejűleg csak egy érvényes magánútlevéllel rendelkezhet.

(2)37 Annak az állampolgárnak, aki hivatalos útlevélre nem jogosult, de foglalkozása rendszeres külföldre utazással jár – az ezt bizonyító igazolás alapján –, valamint annak az állampolgárnak, aki azt különös méltánylást érdemlő okból kéri, a Kormány rendeletében meghatározott feltételek fennállása esetén második magánútlevél is kiadható.

(3)38 A második magánútlevél az arra jogosító foglalkozás gyakorlásának időtartamáig, de legfeljebb – a 7. § (5) bekezdésben foglalt kivétellel – két évig érvényes. A különös méltánylást érdemlő okból kiadott második magánútlevél érvényességi ideje egy év.

(4)39 A (3) bekezdés szerinti időtartamokat az ügyfélnek az okmány kiállítását követő születésnapja hónapjától és napjától kell számítani. Amennyiben az ügyfél február 29-én született és az érvényességi idő lejártának évében ez a nap hiányzik, akkor a második magánútlevél érvényességi ideje február 28-án jár le.

10. §40 (1)41 A magyar állampolgár részére külföldön való további tartózkodásához, tovább- és hazautazásához legfeljebb egy évig érvényes ideiglenes magánútlevelet lehet kiállítani, ha az állampolgárnak a külföldre utazáshoz felhasznált útlevele vagy személyazonosító igazolványa a személyazonosság megállapítására alkalmatlanná vált, megrongálódott, lejárt, elveszett vagy eltulajdonították, és az utazásig magánútlevél nem állítható ki.

(2)42 Külföldön tartózkodó magyar állampolgár kérelmére hazatérés céljából ideiglenes magánútlevelet kell kiállítani legfeljebb hat hónapos érvényességi időtartammal, ha az állampolgárnak a külföldre utazáshoz felhasznált útlevele vagy személyazonosító igazolványa a személyazonosság megállapítására alkalmatlanná vált, megrongálódott, lejárt, elveszett vagy eltulajdonították, és a hazautazásig magánútlevél nem állítható ki.

(3) Az ideiglenes magánútlevelet legfeljebb hat hónapos érvényességi időtartammal hivatalból kell kiadni

a) annak a külföldön tartózkodó magyar állampolgárnak a hazatérése céljából, aki külföldre utazást korlátozó rendelkezés hatálya alatt áll, és nem rendelkezik személyazonosító igazolvánnyal,

b) annak a külföldön tartózkodó magyar állampolgárnak, akire nézve a tartózkodási helye szerinti külföldi állam illetékes hatósága az ország területének elhagyását rendelte el, és nem rendelkezik érvényes útlevéllel vagy személyazonosító igazolvánnyal.

(4)43 Az ideiglenes magánútlevél Magyarország területére történő egyszeri beutazásra jogosít.

A hivatalos útlevél

11. § (1)44 Hivatalos útlevél: a diplomata-útlevél, a külügyi szolgálati útlevél, a szolgálati útlevél és a hajós szolgálati útlevél. A 7. § (5) bekezdésben foglalt kivétellel a hivatalos útlevél a jogosultságot megalapozó megbízatás vagy jogviszony időtartamára, de legfeljebb öt évig érvényes.

(2)45 Hivatalos útlevél – a diplomata-útlevél és a hajós szolgálati útlevél kivételével – kizárólag hivatalos utazás céljára használható fel.

(3)46 A hivatalos útlevél jogosítottja köteles az útlevelét rendeltetésszerűen használni. A hivatalos útlevél rendeltetésszerű használatának ellenőrzését és az útlevél kezelését az utazást elrendelő, illetve az útlevél kiadására javaslatot tevő szerv – az európai parlamenti vagy országgyűlési képviselő, továbbá házastársa, gyermeke [12. § (1) bekezdés g) pont] diplomata-útlevele esetében az Országgyűlés Hivatala –, hajós szolgálati útlevél esetében a hajón teljesítendő szolgálatot igazoló gazdálkodó szervezet végzi.

(4)47 Hivatalos útlevél a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a tartós külszolgálat időtartama alatt magáncélú utazásokra is igénybe vehető.

12. § (1) Diplomata-útlevélre jogosult

a)48 a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság elnöke, valamint a Kúria elnöke;

b)49 az országgyűlési képviselő és az Európai Parlament magyarországi képviselője;

c)50 az alapvető jogok biztosa és helyettese, a Kúria elnökhelyettese, a legfőbb ügyész és helyettesei, az Alkotmánybíróság tagja, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke és elnökhelyettese, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke és elnökhelyettese, az Állami Számvevőszék elnöke és alelnökei, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és alelnökei;

d)51 a miniszterelnök, a miniszter, az államtitkár, a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár;

e)52 a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium diplomáciai vagy konzuli ranggal rendelkező munkatársa, az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztérium – európai uniós feladatokat ellátó – diplomáciai ranggal rendelkező munkatársa, Magyarország diplomáciai képviselete diplomáciai személyzetének tagja, Magyarország hivatásos konzuli képviselete konzuli tisztviselője, nemzetközi jogon alapuló diplomáciai kiváltságot és mentességet élvező egyéb személy, diplomáciai és konzuli futár;

f)53 a Honvéd Vezérkar főnöke és helyettese, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatója és helyettesei, a katonai külképviseletek vezetői és helyettesei; valamint

g)54 az országgyűlési képviselővel, a nemzetiségi szószólóval, az a), a c)–d), illetve az f) pontokban megjelölt személlyel hivatalos célból együtt utazó, közös háztartásban élő házastársa, élettársa, eltartott gyermeke;

h)55 az Európai Parlament magyarországi képviselőjével, illetve az e) pontban megjelölt személlyel hivatalos célból együtt utazó, közös háztartásban élő házastársa, élettársa, eltartott gyermeke, egyenes ági felmenője;

i)56 az Európai Parlament magyarországi képviselőjével, illetve az e) pontban megjelölt személlyel hivatalos célból együtt utazó, közös háztartásban élő házastársának, élettársának egyenes ági felmenője.

(1a)57 Az (1) bekezdés h) és i) pontjában meghatározott hozzátartozókat a diplomata-útlevél kizárólag az Európai Parlament magyarországi képviselőjének mandátumából fakadó tartós külföldi tartózkodás időtartamára, illetve az (1) bekezdés e) pontban megjelölt személy tartós külszolgálatának időtartamára illeti meg.

(2)58 Kizárólag utazásának időtartamára érvényes diplomata-útlevelet kaphat az a személy is, aki a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke vagy a külpolitikáért felelős miniszter megbízásából diplomáciai küldetéssel utazik külföldre, továbbá az, akinek az útlevéllel történő ellátását rendkívül indokolt esetben az irányítást (felügyeletet) gyakorló miniszter javaslatára a külpolitikáért felelős miniszter engedélyezte.

13. § (1) Külügyi szolgálati útlevélre jogosult

a)59 a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium diplomáciai ranggal nem rendelkező kormánytisztviselője;

b)60 Magyarország diplomáciai képviseletének igazgatási és műszaki személyzete, illetve kisegítő személyzetének tagja, kivéve a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvény szerint a külképviselet által foglalkoztatott munkavállaló;

c)61 Magyarország hivatásos konzuli képviselete konzuli alkalmazottja és kisegítő személyzetének tagja, kivéve a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvény szerint a külképviselet által foglalkoztatott munkavállalót;

d) a nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező más személy;

e)62 az a)–d) pontok szerint jogosult személlyel hivatalos célból együtt utazó, közös háztartásban élő házastársa, élettársa, eltartott gyermeke, egyenes ági felmenője;

f)63 az a)–d) pontok szerint jogosult személlyel hivatalos célból együtt utazó, közös háztartásban élő házastársának, élettársának egyenes ági felmenője.

(1a)64 Az (1) bekezdés e) és f) pontjában meghatározott hozzátartozókat a külügyi szolgálati útlevél kizárólag az (1) bekezdés a)–d) pontja szerint jogosult személy tartós külszolgálatának időtartamára illeti meg.

(2)65 Kizárólag utazásának időtartamára érvényes külügyi szolgálati útlevelet kaphat az a személy is, akinek az útlevéllel történő ellátását rendkívül indokolt esetben az irányítást (felügyeletet) gyakorló miniszter javaslatára a külpolitikáért felelős miniszter engedélyezte.

14. § (1)66 Az irányítást (felügyeletet) gyakorló miniszter, ennek hiányában a szerv vagy hivatal vezetőjének javaslatára szolgálati útlevelet kaphatnak hivatalos célú utazásuk, illetőleg kiküldetésük idejére

a)67 a központi államigazgatási szerveknél, a Köztársasági Elnöki Hivatalnál, az Országgyűlés Hivatalánál, az Alkotmánybíróság Hivatalánál, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál, az Állami Számvevőszéknél, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnál foglalkoztatottak;

b) a bírák és az ügyészek;

c) a Magyar Nemzeti Bank vezető munkatársai;

d)68 a szomszédos államokkal fennálló vízügyi együttműködés keretében vízi munka elvégzése, vízkár vagy jégveszély elhárítása érdekében határvízen közlekedő vízügyi dolgozók.

(2) Szolgálati útlevelet kaphat az (1) bekezdés hatálya alá tartozó állampolgárral hivatalos célból együtt utazó, közös háztartásban élő házastársa és eltartott gyermeke.

(3) Az irányítást (felügyeletet) gyakorló miniszter javaslatára szolgálati útlevelet kaphat a külföldi magyar kulturális intézetbe, kereskedelemfejlesztési irodába, illetőleg nemzeti idegenforgalmi képviselet irodájába tartós külszolgálatra kihelyezett személy, valamint a vele együtt utazó, közös háztartásban élő házastársa és eltartott gyermeke, amennyiben diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló egyéb kiváltságot és mentességet nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján nem élvez.

(4)69 Kizárólag utazásának időtartamára érvényes szolgálati útlevelet kaphat az a személy, akinek az útlevéllel történő ellátását – rendkívül indokolt esetben a személy vonatkozásában feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter javaslatára – az útlevélhatóság engedélyezi.

15. §70 Hajós szolgálati útlevél a hajón teljesítendő szolgálat igazolása esetén, külföldön tengeri vagy belvízi hajón szolgálatot teljesítő személynek és a vele együtt utazó házastársának és eltartott gyermekének adható.

III. Fejezet

Külföldre utazást korlátozó rendelkezések

16. §71 (1) Nem utazhat külföldre

a)72 aki letartóztatásban, kiadatási letartóztatásban, ideiglenes kiadatási letartóztatásban, átadási letartóztatásban, ideiglenes átadási letartóztatásban, ideiglenes végrehajtási letartóztatásban van, vagy előzetes kényszergyógykezelés, ideiglenes átadási bűnügyi felügyelet vagy ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet alatt áll,

b)73 az a személy, aki olyan bűnügyi felügyelet alatt áll, amelynek során a bíróság előírta számára, hogy meghatározott területet, lakást, egyéb helyiséget, intézményt vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhat el,

c) akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, illetve akinek felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztése végrehajtását utóbb elrendelték, az ítélet jogerőre emelkedésétől

ca) a szabadságvesztés végrehajtásának utolsó napjáig, vagy

cb) a szabadságvesztés büntetés végrehajthatóságának megszűnéséig,

d) akinek a bíróság a kényszergyógykezelését rendelte el, az ítélet jogerőre emelkedésétől a kényszergyógykezelés tartama alatt,

e) akinek a bíróság a javítóintézeti nevelését rendelte el, az ítélet jogerőre emelkedésétől a javítóintézeti nevelés tartama alatt, illetve a javítóintézetből történő ideiglenes elbocsátás tartama alatt, vagy

f) akinek az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény alapján megtiltották Magyarország területének elhagyását és úti okmányának átadására kötelezték.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kényszerintézkedés, büntetés, intézkedés vagy egyéb korlátozás elrendelése vagy kiszabása esetén

a) az ügyész vagy

b)74 ha nincs ügyész jelen, illetve az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott esetben a bíróság

elveszi az úti okmányt annak visszatartása érdekében.

(3)75 Amennyiben az úti okmányt az (1) bekezdésben meghatározott kényszerintézkedés, büntetés, intézkedés vagy egyéb korlátozás elrendelésekor vagy kiszabásakor nem lehetett elvenni, az ügyészség a büntetőeljárás során gondoskodik annak későbbi elvételéről.

(4)76 Az elvett úti okmányt az ügyészség vagy bíróság továbbítja az (5) bekezdésben meghatározott, az úti okmány visszatartását végrehajtó szervnek.

(5) Külföldre utazási korlátozás esetén az úti okmány visszatartását

a)77 az (1) bekezdés a), b) pontjában meghatározott esetben a személyi szabadságot érintő kényszerintézkedést vagy egyéb korlátozást foganatosító vagy annak ellenőrzését végrehajtó szerv,

b) az (1) bekezdés c), d) és e) pontjában meghatározott esetben a szabadságvesztést foganatosító büntetés-végrehajtási intézet, a kényszergyógykezelést foganatosító igazságügyi megfigyelő és elmeorvosi intézet, vagy a javítóintézeti nevelést végrehajtó szerv,

c) az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott esetben a tiltást elrendelő bíróság,

d) külföldi állam által kiállított úti okmány esetében az idegenrendészeti hatóság,

e)78 külügyi szolgálati útlevél és diplomata útlevél esetében a külpolitikáért felelős miniszter

hajtja végre.

(6) A külföldre utazási korlátozás tényét az (1) bekezdésben meghatározott kényszerintézkedést, büntetést, intézkedést vagy egyéb korlátozást elrendelő vagy kiszabó bíróság közli az érintettel.

(7) Ha a külföldre utazási korlátozás megszűnik, az úti okmányt visszatartó szerv azt az úti okmányt, amelynek érvényességi ideje még nem járt le, a jogosultnak haladéktalanul visszaadja. Ha az úti okmányt visszatartó szerv nem rendelkezik az úti okmány jogosultjának lakcímével vagy értesítési címével, haladéktalanul megküldi az úti okmányt az útlevélhatóságnak, amely gondoskodik az úti okmány visszaadásáról.

(8) Ha a visszatartott, magyar hatóság által kiállított úti okmány érvényességi ideje lejárt, az úti okmányt visszatartó szerv a 23. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint jár el.

16/A. §79 (1) A külföldre utazási korlátozással kapcsolatos adatokat valamennyi, a 16. § (1) bekezdésében meghatározott kényszerintézkedéssel, büntetéssel, intézkedéssel vagy egyéb korlátozással érintett személy (a továbbiakban: érintett személy) esetében a bűnügyi nyilvántartási rendszer külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásában kell nyilvántartani.

(2) A külföldre utazási korlátozás tényét azon érintett személyek esetében, akik – a bevándorolt, letelepedett, menekült, oltalmazott, menedékes és hontalan úti okmánya kivételével – magyar hatóság által kiállított érvényes úti okmánnyal rendelkeznek, az útiokmány-nyilvántartásban kell nyilvántartani.

(3)80 A 16. § (1) bekezdés a)–f) pontjában meghatározott kényszerintézkedés, büntetés, intézkedés vagy egyéb korlátozás miatt a bűnügyi nyilvántartásba bejegyzett, illetve törölt külföldre utazási korlátozásról a bűnügyi nyilvántartó szerv automatikus adattovábbítás útján értesíti az útlevélhatóságot, amely az útiokmány-nyilvántartásba történő bejegyzést vagy az abból törlést automatikus úton elvégzi.

16/B. §81

16/C. §82 (1)83 Ha az érintett személy külföldi – a (2) és (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a bűnügyi nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére adatközlésre kötelezett bíróság, illetve ügyészség az idegenrendészeti hatóságot értesíti a külföldi érintett személy külföldi állam által kiállított úti okmányának visszatartása érdekében.

(2)84 Ha az érintett személy bevándorolt vagy letelepedett jogállású, valamint hontalan külföldi terhelt esetében a bűnügyi nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére adatközlésre kötelezett bíróság, illetve ügyészség az idegenrendészeti hatóságot értesíti a külföldi érintett személy magyar hatóság által kiállított úti okmányának visszavonása érdekében.

(3)85 Ha az érintett személy menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismert külföldi terhelt esetében a bűnügyi nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére adatközlésre kötelezett bíróság, illetve ügyészség a menekültügyi hatóságot értesíti a külföldi érintett személy magyar hatóság által kiállított úti okmányának visszavonása érdekében.

(4)86 Ha az érintett személytől a 16. § (2) bekezdése alapján diplomata vagy külügyi szolgálati útlevél kerül elvételre, a bűnügyi nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére adatközlésre kötelezett bíróság, illetve ügyészség a külpolitikáért felelős minisztert értesíti az érintett személy úti okmányának visszatartása érdekében.

16/D. §87 (1)88 A 16. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti kényszerintézkedésről a bíróság adatot szolgáltat a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerinti kijelölt kormányhivatal (a továbbiakban: kijelölt kormányhivatal) részére akkor, ha a kényszerintézkedés elrendelésére

a) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 314–316. § és 318. §-ában vagy

b) a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 261. § (1)–(7) és (9) bekezdésében

meghatározott bűncselekmények elkövetése gyanúja miatt került sor.

(2)89 Az (1) bekezdésben megjelölt bűncselekmények esetében a bíróság értesíti a kijelölt kormányhivatalt, ha a külföldre utazási korlátozás megszűnt.

(3)90 A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló törvény szerinti büntetés-végrehajtási intézet (a továbbiakban: bv. szerv) a 16. § (1) bekezdés c) pontjában szereplő esetekben adatot szolgáltat a kijelölt kormányhivatal részére, ha a polgárt az (1) bekezdésben megjelölt bűncselekmény elkövetése miatt ítélték el.

(4)91 A bv. szerv értesíti a kijelölt kormányhivatalt, ha a (3) bekezdés szerinti polgár már nem áll külföldre utazás korlátozása hatálya alatt.

(5)92 Az (1) és (3) bekezdésben megjelölt szervek a kijelölt kormányhivatal részére megküldik a polgár természetes személyazonosító adatait, valamint – a (3) bekezdés esetében – a külföldre utazási korlátozás megszűnésének várható idejét.

17. §93 A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatásos állományának tagja, továbbá a katonai szolgálatot teljesítő személy külföldre utazása esetén a rájuk vonatkozó törvények rendelkezéseit is alkalmazni kell.

18. §94

19. § (1)95 Az útlevélhatóság a 20. § (1) bekezdés c)–e) pontjában meghatározott esetekben az érvénytelen úti okmányt visszavonja.

(2)96

(3)97 Az útlevélhatóság a kiskorú úti okmányát visszavonja, ha azt

a) a szülői felügyeleti jog gyakorlására jogosult bármelyik szülő vagy a gyám azért kéri, mert az úti okmány kiadásához való hozzájárulását visszavonta, vagy

b) a szülői felügyeleti jog gyakorlására jogosult szülő azért kéri, mert a másik szülő – akinek a szülői felügyeleti joga megszűnt vagy szünetel – a kiskorú úti okmányát a felügyeleti jog szünetelése alatt vagy megszűnését követően nem adta át.

(4)98 Ha a szülői felügyelet gyakorlásáról a gyámhatóság vagy a bíróság rendelkezett, a szülői felügyelet gyakorlására való jogosultság kizárólag a gyámhatóság vagy a bíróság rendelkezésének bemutatásával igazolható. A hivatkozott rendelkezés tartalmára vonatkozóan az ügyfél nyilatkozatot nem tehet.

20. § (1)99 Érvénytelen az úti okmány, ha

a)100 elvesztését, megsemmisülését vagy eltulajdonítását bejelentették, valamint ha azt elvették, illetve bevonták vagy szabálysértési, illetve büntetőeljárásban lefoglalták,

b) személyazonosság megállapítására alkalmatlan, betelt, megrongálódott,

c) hamis vagy meghamisították,

d) jogosulatlanul használták fel vagy jogosulatlan felhasználás gyanúja alapján szabálysértési vagy büntetőeljárás indult,

e) az arra való jogosultság megszűnt,

f) érvényességi ideje lejárt,

g) annak jogosultja külföldre utazási korlátozás alatt áll, a korlátozás időtartama alatt,

h) a 19. § (3) bekezdésében foglalt okból visszavonták,

i) a használatára jogosult meghalt, vagy

j) annak jogosultja az úti okmányáról lemondott.

(2)101 Az úti okmány érvényességét nem érinti, ha a tároló elem nem tartalmazza vagy hibásan tartalmazza a 7. § (2)–(3) bekezdésben foglalt adatokat.

(3)102 Az érvénytelenség tényét az (1) bekezdés a), b) és e)–j) pontja szerinti esetekben haladéktalanul be kell jegyezni az útiokmány-nyilvántartásba.

21. §103 A 20. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott okból érvénytelenné vált hivatalos útlevelet az útlevélhatóság az útlevél visszavonását elrendelő határozatában elveszettnek nyilvánítja és erről a Kormány által kijelölt útiokmány-nyilvántartó szervet (a továbbiakban: adatkezelő szerv) haladéktalanul értesíti.

IV. Fejezet

Az eljárás alapvető szabályai

21/A. §104 (1) Az útlevélhatóság erre irányuló kérelemre a magánútlevelet, a második magánútlevelet, a szolgálati útlevelet, valamint a hajós szolgálati útlevelet soron kívüli, a magánútlevelet, valamint a második magánútlevelet sürgősségi vagy azonnali eljárás keretében adja ki. A magánútlevél, a második magánútlevél, a szolgálati útlevél, valamint a hajós szolgálati útlevél soron kívüli, valamint a magánútlevél és a második magánútlevél sürgősségi, illetve azonnali eljárásban történő kiadásának eljárási szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.

(2) A magánútlevél, valamint a második magánútlevél soron kívüli, azonnali, illetve sürgősségi eljárásban történő kiadásáért az ügyfél az illetékekről szóló törvényben meghatározott illetéken felül igazgatási szolgáltatási pótdíjat köteles fizetni.

(3)105 A magánútlevél és a második magánútlevél azonnali vagy sürgősségi eljárás keretében történő kiállítása esetén, illetve az ideiglenes magánútlevél kiállítása esetén az okmány kiállításának ügyintézési határideje a kérelem benyújtásának napján kezdődik.

21/B. §106 (1)107 Az úti okmány iránti kérelem előterjesztésekor – a (2)–(8) bekezdésben meghatározott kivétellel – személyesen kell megjelenni. Az úti okmány iránti kérelem előterjesztésekor – e törvényben meghatározott kivétellel – az elektronikus ügyintézésre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatóak.

(2) A személyes megjelenés kötelezettsége alól a kérelmező nem mentesül, kivéve, ha kiskorú és útlevelének a második biometrikus adatot nem kell tartalmaznia.

(3) Az úti okmány iránti kérelem meghatalmazott útján is előterjeszthető, ha a személyes megjelenést a kérelmező egészségi állapota – a kezelőorvos által kiállított igazolás szerint – nem teszi lehetővé.

(4)108 Ha a külföldön élő vagy tartózkodó kérelmező konzuli tisztviselőnél történő személyes megjelenése aránytalan nehézséget okoz, a 7. § (4) bekezdése, valamint a 10. § (1) és (2) bekezdése szerinti kérelmét az útlevélhatósághoz postai úton is benyújthatja. Ebben az esetben a kérelmező személyazonosságát és aláírását az érintett ország gyakorlata szerint erre felhatalmazott külföldi szerv vagy személy hitelesíti. A hitelesítés – nemzetközi egyezmény eltérő rendelkezése hiányában – akkor fogadható el, ha azt a konzuli tisztviselő diplomáciai felülhitelesítéssel látta el.

(5) Ha a kérelmező korábbi úti okmányának kiállítása iránti kérelem benyújtásakor a 32/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján a biometrikus adatok tárolásához hozzájárult, a tároló elemet tartalmazó úti okmány elvesztése, eltulajdonítása, megsemmisülése esetén az új úti okmány kiállítása, valamint a második magánútlevél kiállítása iránti kérelem személyes megjelenés, (ideértve a törvényes képviselő vagy meghatalmazott általi képviseletet is) és a biometrikus adatok rendelkezésre bocsátása nélkül, elektronikus kapcsolattartás útján benyújtható az elveszett, eltulajdonított, megsemmisült úti okmány vagy az első magánútlevél érvényességi idején belül. Ebben az esetben az útlevélhatóság által korábban rögzített és kezelt biometrikus adatok felhasználásával kell az útlevelet kiállítani.

(5a)109 Ha az úti okmány tároló eleme a kérelmező második biometrikus adatát tartalmazza, az úti okmány pótlására abban az esetben van lehetőség, ha a kérelmező a 32/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján a második biometrikus adat tárolásához hozzájárult.

(6) Az (5) bekezdés alapján az elveszett, eltulajdonított vagy megsemmisült úti okmány helyett kiállított új úti okmány érvényességi ideje az eredeti úti okmány érvényességének idejével megegyezik.

(7) Az (5) bekezdés alapján kiállított második magánútlevél érvényességi ideje a 9. § (3) bekezdésében meghatározott időtartamig, legfeljebb azonban az első magánútlevél érvényességi idejéig tart.

(8)110 A kérelmező a magánútlevél és második magánútlevél elvesztésének, eltulajdonításának, megsemmisülésének, illetve megtalálásának tényét – a 32/A. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott hozzájárulástól függetlenül – elektronikus kapcsolattartás útján is bejelentheti.

(9)111 A szülői hozzájáruló nyilatkozat megtételére elektronikus kapcsolattartás útján is sor kerülhet.

(10)112 Ha a kérelmező a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány kiadása iránti kérelem előterjesztésekor a személyazonossága igazolására útlevelet mutat be, és az útlevél tároló eleme tartalmaz második biometrikus adatot, a második biometrikus adatot az eljáró hatóság személyazonosítás céljából összeveti a polgár ujjnyomatával, kizárólag abból a célból, hogy a személyazonosság igazolására bemutatott útlevél és a polgár közötti kapcsolat kétséget kizáróan megállapítható legyen. Az eljáró hatóság az összevetés elvégzéséig kezelheti a második biometrikus adatot.

21/C. §113 Ha az útlevélhatóság határozatának meghozatala az ügyfél magyar állampolgárságának megállapításától mint előkérdés előzetes elbírálásától függ, a közreműködő hatóság vagy az általános hatáskörű útlevélhatóság az eljárást felfüggeszti.

22. § (1)114

(2)115

(3)116

23. §117 (1)118 Az érvénytelen úti okmányt – a 20. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kivétellel – az útlevélhatóság, továbbá a bíróság, az ügyészség a nyomozó hatóság, a rendőrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve, a büntetés-végrehajtási intézet intézkedésre feljogosított tagja, továbbá a magyar külképviselet intézkedésre feljogosított konzuli tisztviselője vagy tiszteletbeli konzuli tisztviselője hivatalos eljárása során elveszi.

(2)119 Az elvett úti okmányt haladéktalanul meg kell küldeni az útlevélhatóságnak.

(3)120 Az úti okmány elvétele ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az az úti okmány visszavonását elrendelő határozat elleni közigazgatási per keretében támadható meg.

(4)121

23/A. §122

IV/A. Fejezet123

TÖRVÉNNYEL KIHIRDETETT NEMZETKÖZI SZERZŐDÉS ALAPJÁN KIÁLLÍTOTT KÖZOKIRATOK

23/B. § (1) Ha törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés így rendelkezik, a törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés által meghatározott tartalmú közokiratot a (2)–(4) bekezdés szerinti eljárásrend alapján kell kiállítani.

(2)124 A Kormány által kijelölt szerv (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: kijelölt szerv) az ügyfél (a továbbiakban: kérelmező) kérelmére törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés által meghatározott tartalmú közokiratot állít ki.

(3) A közokirat – ha a törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik – tartalmazza

a) a kérelmező személyiadat- és lakcímnyilvántartásban tárolt természetes személyazonosító adatait,

b)125 azt a tényt, hogy a kérelmező büntetlen előéletű,

c)126 azt a tényt, hogy a kérelmező rendelkezik a visszautazás időpontjában is érvényes magánútlevéllel, valamint

d) a kérelmező nyilatkozatait arról, hogy a kérelmező

da) megfelelő iskolai végzettséggel rendelkezik,

db) megfelelő nyelvismerettel rendelkezik, továbbá

dc) vállalja, hogy legkésőbb a külföldi hatóság által kiállított tartózkodásra jogosító engedélyben foglalt idő leteltekor elhagyja az engedélyt kiállító államot.

(4) Ha a kérelmező a szükséges nyilatkozatot nem teszi meg vagy egyéb, a törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésben meghatározott, a közokirat tartalmi elemeként feltüntetendő feltételt nem teljesít, kérelmét el kell utasítani.

(5)127 A kijelölt szerv a közokiratokról – az azok felhasználásával kapcsolatos ellenőrzések lefolytatása céljából – közhiteles hatósági nyilvántartást vezet, amely tartalmazza

a) a közokirat számát és kiállításának keltét,

b) a kérelmező személyazonosító adatait, valamint

c)128

(6)129 A kijelölt szerv az (5) bekezdésben meghatározott adatokat a bejegyzésüktől számított öt évig tartja nyilván.

(7) Az (5) bekezdés szerinti nyilvántartásból – a közrendet, a közbiztonságot, a nemzetbiztonságot veszélyeztető cselekmények megelőzése érdekében, valamint annak megállapítsa céljából, hogy az érintett az adott ország beutazási és tartózkodási szabályait megtartotta-e – adatot igényelhet

a) a külpolitikáért felelős miniszter,

b) a büntetőeljárást folytató szerv,

c) a nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint

d) azon állam magyarországi külképviselete, amelyben a közokirat felhasználásra kerül.

V. Fejezet

Adatkezelés és adatszolgáltatás

24. §130 (1)131 Az adatkezelő szerv az útiokmány-nyilvántartásban kezeli:

a) az állampolgár családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési helyét, idejét, anyja születési családi és utónevét, nemét, állampolgárságát (a továbbiakban együtt: személyi adat), személyi azonosítóját, személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának számát, kézbesítési címét valamint kapcsolattartási adatát,

b) az állampolgár arcképmását és saját kezű aláírását, ha 12. életévét betöltötte, valamint nem írásképtelen vagy írástudatlan, továbbá a 32/A. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén az érintett azonosítását valamely fizikai tulajdonságának rögzítésével lehetővé tevő módon előállított személyes adatát,

c) a kiskorú, továbbá a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett állampolgár törvényes képviselőjének személyi adatait, személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának számát és saját kezű aláírását,

d) kiskorú esetében a külföldre utazáshoz hozzájáruló nyilatkozat adatait, amennyiben ezen nyilatkozat figyelembe vételével került sor úti okmány kiállítására, illetve a szülői felügyeleti jog megszűnését, illetve szünetelését igazoló jogerős határozat adatai közül a bíróság vagy hatóság megnevezését, ügyszámát,

e) az állampolgár számára kiadott úti okmány típusát, számát, érvényességének tényét, kiállítás szerinti érvényességi idejét, valamint az úti okmányra való jogosultság megszűnésének okát és időpontját,

f) az úti okmány elvesztésére, eltulajdonítására, megsemmisülésére, megrongálódására, találására, cseréjére, pótlására, visszaadására, leadására, elvételére, valamint érvénytelenségére vonatkozó adatokat,

g) a Schengeni Információs Rendszerben elhelyezendő figyelmeztető jelzés (a továbbiakban: figyelmeztető jelzés) kezelésével kapcsolatos adatokat,

h) az útlevélhatósági eljárást lefolytató ügyintéző egyedi azonosító kódját,

i) a külföldre utazás korlátozása bejegyzésének és törlésének tényét,

j) a hivatalos útlevél használatára jogosult személy diplomáciai rangját, a hivatalos útlevél kiállítására alapot szolgáltató tisztségét vagy jogcímét,

k) a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nem szereplő, úti okmánnyal rendelkező magyar állampolgár arcképmásához rendelt, az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározott technikai kapcsoló számot,

l) a kérelem egyedi azonosítására szolgáló technikai azonosítóját,

m) az eljárás illetékének és igazgatási szolgáltatási pótdíjának az összegét, valamint a teljesítésének tényét,

n) az okmány kézbesítésének, illetve átvételének idejét, helyét, az átvevő nevét és az átvételkor bemutatott okmány azonosítóját,

o) az ideiglenes magánútlevél esetében az ellenőrző sorszámot, a kiállító hatóság bélyegző lenyomatát és a kiállító személy aláírását.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás – a természetes személyazonosító adatok, valamint a lakcím-azonosító adatok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(3)132 Az adatkezelő szerv a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nem szereplő, úti okmánnyal rendelkező magyar állampolgárok (1) bekezdésben meghatározott elektronikus adatait az útiokmány-nyilvántartásban elkülönülten kezeli.

(4)133 Az útiokmány-nyilvántartás adatállományát az úti okmány kiadására irányuló eljárás során keletkezett jogszabály szerinti alapiratok és az azokon alapuló, valamint az e törvény által meghatározott elektronikus adatok képezik.

(5)134 A kiskorú gyermek úti okmány kiadására irányuló kérelme ügyében a kiskorú gyermek úti okmányát érintő útlevélhatósági eljárásban keletkezett, nyilvántartás adatállományát képező alapirat vonatkozásában az iratbetekintés jogával a szülői felügyeleti jog gyakorlására jogosult szülő vagy a gyám élhet.

24/A. §135 (1)136 Az adatkezelő szerv útiokmány-nyilvántartással összefüggő feladat- és hatáskörében:

a)137 felügyeletet gyakorol a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal), illetve a konzuli szolgálat közigazgatási hatósági jogkört gyakorló konzuli tisztviselőjének közreműködői tevékenysége felett,

b) biztosítja a nyilvántartásban kezelt adatok helyességét,

c) a nyilvántartásból a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén adatszolgáltatást teljesít,

d) végzi a figyelmeztető jelzés kezelésével kapcsolatos nyilvántartási és adattovábbítási feladatokat, valamint

e)138 működteti a nyilvántartás informatikai rendszerét, továbbá vezeti a 24/B. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartást.

(2)139 A járási hivatal a 24. § (1) bekezdés a)–f) pontjában meghatározott, míg a külpolitikáért felelős miniszter a 24. § (1) bekezdés a)–f), illetve j) és k) pontjában meghatározott adatokról, illetve ezek változásáról elektronikus úton értesíti az adatkezelő szervet.

24/B. §140 (1) Az adatkezelő szerv a nyilvántartásban kezelt adatokhoz való jogosulatlan hozzáférés, azok jogosulatlan megváltoztatása, nyilvánosságra hozatala, törlése, sérülése vagy megsemmisülése elleni védelem, illetve az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából az elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével a nyilvántartás számára adatközlésre kötelezett szervekről, a nyilvántartásban adatkezelést végző szervekről, illetve közvetlen adatátvételre vagy adatigénylésre jogosult szervekről és a közvetlen adatátvételre vagy adatigénylésre jogosult szervek nevében hozzáférésre felhatalmazott felhasználókról jogosultsági nyilvántartást vezet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza az adatközlő szerv, az adatközlésre kötelezettek, továbbá a közvetlen hozzáférési jogosultsággal adatátvételre vagy adatigénylésre jogosult szervek

a) megnevezését

b) székhelyét, levelezési címét,

c) e-mail címét, telefonszámát,

d) a szerv nevében hozzáférésre felhatalmazott személy

da) családi és utónevét,

db) születési családi nevét és utónevét,

dc) anyja nevét,

dd) születési helyét, idejét,

de) szervezeti egységét,

df) hozzáférési jogosultságának típusát, terjedelmét és jogalapját,

dg) hozzáférési jogosultsága keletkezésének és törlésének tényét, időpontját,

dh) felhasználónevét,

di) hivatali kapcsolattartásra használható email címét.

(3) Az adatközlésre kötelezett, a nyilvántartásban adatkezelést végző, illetve abból közvetlen adatátvételre vagy adatigénylésre jogosult személy hozzáférési jogosultsága határozott idejű, amelynek időtartama két év. A hozzáférési jogosultság – a meghatározott időtartam lejártával – a jogosultságot kérő szerv kérelme alapján kerül megújításra.

(4) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban kezelt személyes adatokat a felhasználó utolsó jogosultságának törlésétől számított tíz évig kell megőrizni.

(5) A közvetlen hozzáférési jogosultsággal rendelkező szervek a felhasználóiknak az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba történő felvételét az adatkezelő szervnél közvetlen hozzáférési jogosultság iránti kérelem benyújtásával kezdeményezik. A közvetlen hozzáférési jogosultság iránti kérelem tartalmazza a (2) bekezdés a)–c) pontjában, valamint d) pont da)–df) és di) alpontjában meghatározott adatokat, valamint a szerv nevében hozzáférésre felhatalmazott személy azonosítóját. Az adatkezelő szerv a kérelem alapján a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban történő azonosítás céljából az adatszolgáltatás igénybevételéhez, e cél megvalósulásához szükséges ideig kezelheti az érintett kérelemben megadott személyi azonosítóját, amelyet kizárólag a személyiadat- és lakcímnyilvántartás vezető szerv részére jogosult továbbítani. A (2) bekezdésben meghatározott adatokban bekövetkezett változásokról a közvetlen hozzáférési jogosultsággal rendelkező szervek az adatváltozást követő három munkanapon belül elektronikus úton értesítik az adatkezelő szervet.

(6) Az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban kezelt adatok teljes körét az adatkezelő szervtől az adatkezelő szerv szakmai felügyeletét ellátó miniszter, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, valamint a hozzáférési jogosultságot kérő szerv jogosult igényelni.

25. §141 Az adatkezelő szerv az útiokmány-nyilvántartással kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg, kivéve, ha e korlátozás alól a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvényben meghatározottak szerint egyedi felmentést kap.

26. §142 (1)143 Az útlevélhatóság, a járási hivatal, valamint a konzuli szolgálat közigazgatási hatósági jogkört gyakorló konzuli tisztviselője a kérelmező személyi és lakcímadatai azonosításához, illetve utazási jogosultsága megállapításához adatokat vehet át

a) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából,

b)144 az adatkezelő szervtől a 24. § (1) bekezdése alapján kezelt adatokból, kivéve a 24. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott adatokat, valamint

c)145 közvetlenül vagy az adatkezelő szerv útján a bűnügyi nyilvántartásból, a rendőrség központi személy-, tárgy- és gépjármű-körözési nyilvántartó rendszeréből és a büntetés-végrehajtás központi nyilvántartásából, az állampolgársági ügyekben eljáró szervtől és az idegenrendészeti vagy menekültügyi hatóságtól,

d)146 közvetlenül vagy az adatkezelő szerv útján a vezetői engedély tekintetében a közúti közlekedési nyilvántartás engedély-nyilvántartásából a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 8. § (1) bekezdés a) pont aa)–ad) alpontjában, továbbá a 8. § (1) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontjában foglalt adatokat.

(1a)147 Az útlevélhatóság – saját, illetve közreműködői feladatellátása céljából is – a kérelmező anyakönyvi adatainak beszerzése érdekében elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével közvetlen adathozzáféréssel jogosult adatokat átvenni az elektronikus anyakönyvből.

(2)148 Hivatalos útlevelek esetében

a) az utazást elrendelő vagy az útlevél kiadására javaslatot tevő szerv, hajós szolgálati útlevél esetében a hajón teljesítendő szolgálatot igazoló gazdálkodó szervezet értesíti az útlevélhatóságot, hogy a hivatalos útlevél használatára jogosult személy jogosultsága megszűnt,

b)149 az útlevélhatóság és a járási hivatal adatot kérhet a 11. § (3) bekezdésében meghatározott szervtől vagy gazdálkodó szervezettől.

27. §150 (1)151 Az adatkezelő szerv – a törvényben meghatározott feladatai ellátása céljából – a 24. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott adatok kivételével a büntetőügyekben eljáró hatóságoknak, a bíróságnak, az ügyészségnek, a rendőrségnek, a nemzetbiztonsági szolgálatoknak, az állami adó- és vámhatóságnak, a bűnügyi nyilvántartó szervnek, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek, az állampolgársági ügyekért felelős miniszternek, az állampolgársági ügyekben eljáró szervnek, az idegenrendészeti hatóságnak, menekültügyi hatóságnak, valamint a törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés által meghatározott tartalmú közokiratot kiállító szervnek adhat át adatot.

(1a)152 Az adatkezelő szerv a 24. § (1) bekezdés d) és h)–k) pontjában meghatározott adatok kivételével a szabálysértési, illetve az előkészítő eljárást folytató hatóságnak adhat át adatot a szabálysértési eljárás alá vont személy személyazonosságának ellenőrzéséhez.

(1b)153 Az adatkezelő szerv a 24. § (1) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott adatokat a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központnak az utasadatok kockázatelemzése céljából átadhatja.

(1c)154 Az adatkezelő szerv a 24. § (1) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott adatokat a körözési nyilvántartó szerv részére az úti okmány adatainak a körözési nyilvántartási rendszerbe rögzítését megelőző ellenőrzése céljából átadhatja.

(1d)155 Az adatkezelő szerv a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény szerinti szervező részére a természetes személy által a magánútlevele alapján megadott, a szerencsejáték szervezéséről szóló törvényben meghatározott adatok nyilvántartási adatokkal való egyezőségének és az úti okmány érvényességének tényéről adatszolgáltatást teljesít a természetes személy személyazonosságának igazoló ellenőrzése céljából.

(1e)156 Az adatkezelő szerv az elektronikus ügyintézési ponton történő személyazonosítás céljából a polgár útiokmány-nyilvántartásban szereplő, az azonosításhoz szükséges természetes személyazonosító adatait szolgáltatja.

(2)157 Az adatkezelő szerv – ha törvény másként nem rendelkezik – a 24. § (1) bekezdés g) pontban meghatározott adatokról adatszolgáltatást nem teljesíthet, ide nem értve az érintett személy 28. § (2a) és (2b) bekezdésben foglalt tájékoztatási jogát, illetve hatósági bizonyítvány iránti igénylését.

(2a)158 A választási szerv a külön törvényben meghatározott feladatai ellátásához – közvetlen adathozzáféréssel – adatokat vehet át az adatkezelő szerv által a 24. § (1) bekezdés a), e) és f) pontja alapján kezelt adatállományból.

(3)159 A rendőrség határforgalom-ellenőrzést végző szerve a jogosulatlan külföldre utazás megakadályozása, illetve a személyazonosság megállapítása céljából – közvetlen adathozzáféréssel – adatokat vehet át az adatkezelő szerv által a 24. § (1) bekezdés a)–f) és h)–k) pontja alapján kezelt adatállományból. Az adatokat az adatkérőnek az ellenőrzést követően haladéktalanul törölnie kell.

(4)160 Az útlevélhatóság, illetve az adatkezelő szerv a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve, valamint a konzuli tisztviselő részére a személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárás során a személyazonosítás céljára a 24. § (1) bekezdés a)–c), valamint e) és f) pontjában meghatározott adatokat szolgáltathatja.

(5)161 Az adatkezelő szerv jogszabályban meghatározott, lefoglalásra vagy büntetőeljárásban bizonyítékként való felhasználásra irányuló figyelmeztető jelzés elhelyezése céljából haladéktalanul a Schengeni Információs Rendszerbe és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezetének az INTERPOL FIND hálózati adatbázis által elérhető adatbázisába (a továbbiakban: a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete körözési adatbázisa) továbbítja az útiokmány-nyilvántartásban érvénytelenítésre került hivatalos útlevél és magánútlevél törvényben meghatározott adatait, ha az okmány nincs az útlevélhatóság, vagy a 20. § (1) bekezdés g) pontja szerinti esetben a visszatartására jogosult szerv birtokában.

(6)162 Ha az (5) bekezdés szerinti hivatalos útlevél vagy magánútlevél

a) időközben megkerült, vagy

b) lefoglalás vagy büntetőeljárásban bizonyítékként történő felhasználása céljából elrendelt körözésének adatai a körözési nyilvántartási rendszerből törlésre kerültek,

az adatkezelő szerv az (5) bekezdés szerint gondoskodik a schengeni figyelmeztető jelzés és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete körözési adatbázisában szereplő tétel törléséről.

(7)163 Ha a kitöltetlen úti okmány eltűnéséről, elvesztéséről, eltulajdonításáról, illetve az eltűnt kitöltetlen okmány megkerüléséről értesül, az adatkezelő szerv gondoskodik a schengeni figyelmeztető jelzés jogszabály szerinti NS.CP Portál felületen keresztül történő elhelyezéséről, illetve törléséről, valamint az Interpol Magyar Nemzeti Iroda értesítésével kezdeményezi az okmányadatok Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete körözési adatbázisába történő továbbítását, illetve az abban szereplő tétel törlését.

(8)164 Az anyakönyvvezető a személyazonosság és állampolgárság ellenőrzése, valamint az elhunyt személy személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványának bevonása céljából a 24. § (1) bekezdés a), e) és f) pontjában foglalt adatokat lekérdezheti.

(9)165 A büntetés-végrehajtási intézet a befogadás során az elítélt személyazonosságának ellenőrzése érdekében – közvetlen adathozzáféréssel – a 24. § (1) bekezdés a), b), e) és f) pontjában meghatározott adatokat átveheti.

(10)166 Az adatkezelő szerv az (5) és (6) bekezdés szerinti jelzéskezelési művelet végrehajtásával egyidejűleg gondoskodik az okmányadatok Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete körözési adatbázisában történő elhelyezéséről, illetve törléséről.

(11)167 Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározott igénybevételre jogosult szervek a 24. § (1) bekezdésének l) pontjában meghatározott adat közlésével is igényelhetnek adatot az útiokmány-nyilvántartásból.

(12)168 Az adatkezelő szerv – a 24. § (1) bekezdésének l) pontjában meghatározott adat alkalmazásával – köteles haladéktalanul adatszolgáltatást teljesíteni az arckép profil nyilvántartás vezetéséért felelős szervnek a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nem szereplő, úti okmánnyal rendelkező magyar állampolgár arcképmás adatának nyilvántartásba vételéről, valamint ezen személy útiokmány-nyilvántartásban szereplő arcképmás adatának változásáról.

27/A. §169 Az adatkezelő szerv az arckép profil nyilvántartás részére arckép profil létrehozása és nyilvántartásba vétele céljából a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nem szereplő, úti okmánnyal rendelkező magyar állampolgár arcképmását, valamint a 24. § (1) bekezdésének l) pontjában meghatározott adatot átadja.

28. § (1)170 A (2a) és (2b) bekezdésben meghatározott eltérésekkel az adatkezelő szerv természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet részére – az adatfelhasználás céljának és jogalapjának igazolása esetén – adatot szolgáltathat

a) arra vonatkozóan, hogy az érintett személy rendelkezik-e érvényes úti okmánnyal;

b)171 az úti okmány birtokosának családi és utónevéről – ideértve a születési családi és utónevet is –,

c)172 az úti okmány elvesztésének, eltulajdonításának, megsemmisülésének, illetőleg megkerülésének tényéről, valamint

d) törvény, illetve az érintett hozzájárulása alapján az adat kezelésére jogosult adatkérő részére az érintett arcképmásáról és saját kezű aláírásáról is, de a személyazonosítást követően ezen adatokat haladéktalanul törölni kell, kivéve, ha az érintett a további adatkezeléshez hozzájárult, vagy azt törvény lehetővé teszi.

(2)173 A (2a) és (2b) bekezdésben meghatározott eltérésekkel az útlevélhatóság, illetőleg az adatkezelő szerv az úti okmány okmányazonosítóját megjelölő kérelmező részére a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása nélkül is adatszolgáltatást teljesít az úti okmány kiadásáról, cseréjéről, visszavonásáról, érvényességének, elvesztésének, eltulajdonításának, megsemmisülésének, találásának, megkerülésének tényéről.

(2a)174 Ha a kérelmező saját, az útlevélhatóság által nyilvántartott adatáról kér tájékoztatást, a kérelemre és annak teljesítésére az érintettnek a személyes adataihoz való hozzáférésre vonatkozó jogát szabályozó előírásokat kell alkalmazni.

(2b)175 Ha a kérelmező a saját, az útlevélhatóság által nyilvántartott adatáról hatósági bizonyítvány kiállítását kéri, e törvénynek az adatszolgáltatásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a hatósági bizonyítvány kiállítását a kérelmező bármely, az útlevélhatóság által nyilvántartott adatáról kérheti.

(3)176 Az útlevélhatóság, valamint az adatkezelő szerv az általa nyilvántartott adatot statisztikai célra felhasználhatja, abból ilyen célra – a (3a) bekezdésben foglalt kivétellel – személyazonosító adat nélkül adatot szolgáltathat.

(3a)177 Az útlevélhatóság, valamint a központi adatkezelő szerv az általa nyilvántartott adatokat a Központi Statisztikai Hivatal részére – a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Stt.) 28. §-ával összhangban a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, az ahhoz szükséges mértékben – statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon, térítésmentesen átadja és azok a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatók. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletszabályait a Stt. 28. §-ában meghatározott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.

(4)178 Az e törvény alapján kezelt személyes adatok külföldi adatkezelő részére – ideértve a nemzetközi szervezeteket is – nemzetközi szerződés alapján továbbíthatók, feltéve, ha az adatkezelés feltételei a külföldi adatkezelőnél minden egyes adatra nézve azonosan teljesülnek.

(5)179 Az adatszolgáltatási ügyekben az ügyintézési határidő 20 nap. Az adatszolgáltatás elektronikus információátadás keretén kívül is teljesíthető.

(6)180 Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatási eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(7)181 Az adatkezelő szerv a külön törvényben vagy a polgár ügyintézési rendelkezésében meghatározott szervek számára, a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvény, illetve a polgár ügyintézési rendelkezése alapján

a) a polgár természetes személyazonosító adatai alapján a polgár útlevele okmányazonosítója titkosított kapcsolati kódjának, illetve

b) a polgár útlevelének okmányazonosítója alapján az útlevélben szereplő természetes személyazonosító adatok

továbbítására jogosult.

(8)182 Az adatkezelő szerv az útlevél kiadásáról szóló döntését követően az útlevél okmány megszemélyesítésével egyidejűleg az útlevél okmányazonosítója alapján kapcsolati kódot képez, majd a titkosított kapcsolati kódot annak típusmegjelölésével a külön törvény szerinti összerendelési nyilvántartásnak az összerendelési bejegyzés újabb kapcsolati kóddal történő kiegészítése céljából átadja.

29. § (1)183 Az útlevélhatóság és az adatkezelő szerv köteles biztosítani, hogy az állampolgár megismerhesse, hogy mely adatszolgáltatás alanya volt.

(2)184 Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatás a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, az előkészítő eljárást folytató szerv és a nemzetbiztonsági szolgálatok részére teljesített adatszolgáltatás esetén – külön törvényben meghatározottak szerint – korlátozható, vagy kizárható.

(3)185 Az útlevélhatóság, valamint az adatkezelő szerv az e törvény alapján teljesített adatszolgáltatásról nyilvántartást vezet, amelyet az adatszolgáltatástól számított öt évig köteles megőrizni.

30. §186 (1)187 Az útlevélhatóság és a közreműködő szerv a 24. § (1) bekezdésében meghatározott adatok kezelésére az eljárás befejezéséig jogosult.

(2) Az útlevélhatósági eljárásban keletkezett iratokat az úti okmány érvényességi idejének lejártától számított egy évig kell megőrizni, ezt követően azokat az iratkezelésre irányadó jogszabályok szerint selejtezni kell.

31. §188 (1)189 Az adatkezelő szerv a 24. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat az úti okmány érvényességi idejének lejártától számított tizenöt évig kezeli.

(2)190

32. §191 A hivatalos útlevéllel rendelkező állampolgár személyi adatait és a kiadott útlevél adatait

a) az Európai Parlament magyarországi képviselője és az országgyűlési képviselő, továbbá a vele hivatalos célból együtt utazó, közös háztartásban élő házastársa, eltartott gyermeke [12. § (1) bekezdés g) pontja] diplomata útlevele tekintetében az Országgyűlés Hivatala,

b) egyéb diplomata útlevél, valamint a külügyi szolgálati útlevél esetén a külpolitikáért felelős miniszter,

c) szolgálati útlevél esetében az útlevél kiadására javaslatot tevő szerv, valamint

d) hajós szolgálati útlevél esetén a hajón teljesítendő szolgálatot igazoló gazdálkodó szervezet

az útlevélnek az arra való jogosultság megszűnését követő bevonásáig kezeli.

32/A. §192 (1) A tároló elemnek az érintett azonosítását valamely fizikai tulajdonságának rögzítésével lehetővé tevő módon előállított személyes adatait

a)193 az útlevélhatóság – az elveszett, eltulajdonított vagy megsemmisült útlevelek pótlására történő útlevél-kiállítás, valamint a második magánútlevél kiállítása iránti kérelemhez történő felhasználás érdekében – a tároló elemet tartalmazó úti okmány érvényességi idejének lejártáig jogosult kezelni, ha ehhez a kérelmező az adatok rögzítésekor írásban hozzájárul, ezt követően az adatokat haladéktalanul törölni kell; hozzájárulás hiányában az útlevélhatóság a tároló elemet kizárólag a tároló elemet tartalmazó úti okmány kiadásáig jogosult kezelni és az adatokat az úti okmány kiadásakor haladéktalanul törölni kell,

b)194 a Rendőrség határforgalom-ellenőrzést végző szerve kizárólag a személyes adatnak a tároló elemből történő olvasásával kezelheti, kizárólag a tagállamok által kiállított útlevelek és úti okmányok biztonsági jellemzőire és biometrikus elemeire vonatkozó előírásokról szóló, 2004. december 13-i 2252/2004/EK tanácsi rendelet 4. cikk (3) bekezdésében meghatározott célból,

c)195 a Kormány által kijelölt hatóság kizárólag a személyes adatnak a tároló elemből történő olvasásával kezelheti, abból a célból, hogy a kérelmező a tároló elem tartalmát ellenőrizhesse,

d)196 a 27. § (1) bekezdésének és a 28. § (3) bekezdésének alkalmazása során nem lehet átadni vagy továbbítani.

(2) A személyes adatoknak a tároló elemben történő tárolását olyan technikai módszerek alkalmazásával kell megvalósítani, amelyek az elérhető legmagasabb szinten biztosítják azt, hogy a tároló elem tartalmához illetéktelen személyek ne férhessenek hozzá.

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

33. § (1)197 Ez a törvény a kihirdetését követő hatodik hónap első napján lép hatályba.

(2)198

(3) Ahol jogszabály kivándorlást említ, azon külföldi letelepedést kell érteni.

34. §199

35. §200

36. §201

37. §202

38. §203

39. §204

40. §205

41. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza206

a)207 az útlevélhatóságokat, feladat- és hatáskörüket, továbbá az úti okmánnyal összefüggő feladatok ellátásában közreműködő szerveket és feladataikat;208

b) az útlevél kivételével az egyéb úti okmányok fajtáit;

c) az eljárás részletes szabályait, valamint az úti okmányok kezelésére vonatkozó rendelkezéseket;

d)209 a törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződések alapján kiállításra kerülő közokiratok kiadásáért és a kiadott közokiratok nyilvántartásáért felelős szervet,210

e)211 a külpolitikáért felelős miniszter által kiadott útlevelek kiadásának és kezelésének részletes szabályait.

(1a)212 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az adatkezelő szervet rendeletben jelölje ki.

(2)213 Felhatalmazást kap a külföldre utazás szabályozásáért felelős miniszter – a b) és a d) pont tekintetében a külpolitikáért felelős miniszterrel, a c) pont tekintetében a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért felelős miniszterrel egyetértésben – hogy rendeletben határozza meg

a)214 a diplomata- és a külügyi szolgálati útlevél kiadására jogosult útlevélhatóság kivételével az útlevélhatóságok székhelyét és illetékességi területét;215

b)216 Magyarország útlevelének és egyéb úti okmányainak mintáját, az úti okmány iránti kérelem benyújtására szolgáló formanyomtatvány tartalmát;217

c)218 az úti okmányokkal összefüggő adatkezelés részletes szabályait, valamint kijelölje azokat az adatfeldolgozónak nem minősülő szerveket, amelyek az úti okmányok előállításában közreműködhetnek;

d) a külképviseleteknek az útlevél kiadásával, nyilvántartásával kapcsolatos feladatait;219

e)220 az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben – az útlevél kivételével – az úti okmányok kiadásáért és cseréjéért; valamint az adatszolgáltatásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj összegét, a kedvezmények és mentességek körét;221

f)222 az e-közigazgatásért felelős miniszterrel, a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszterrel, valamint az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a magánútlevél, valamint a második magánútlevél soron kívüli, sürgősségi, valamint azonnali kiadásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási pótdíj összegét és fizetendő igazgatási szolgáltatási pótdíj beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat;

g)223 a 28. § (1), (2) és (2b) bekezdése szerinti adatszolgáltatás iránti kérelem benyújtására szolgáló formanyomtatvány adattartalmát;

h)224

(3)225

(4)226 Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy a külföldre utazás szabályozásáért felelős miniszterrel egyetértésben a NATO menetparancs (az Észak-atlanti Szerződés tagállamai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló, 1951. június 19-én, Londonban kelt Megállapodás (NATO-SOFA Megállapodás) III. Cikk 2/b) pontjában meghatározott okmány) alkalmazásával kapcsolatos részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.227

41/A. §228 E törvénynek az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXI. törvénnyel megállapított 8. § (3) bekezdését és 9. § (4) bekezdését a 2017. január 1-jétől igényelt útlevelekre kell alkalmazni.

42. §229 (1) E törvény 7. § (2)–(4) bekezdése, 20. § (2) bekezdése, valamint 32/A. §-a a tagállamok által kiállított útlevelek és úti okmányok biztonsági jellemzőire és biometrikus elemeire vonatkozó előírásokról szóló, 2004. december 13-i 2252/2004/EK tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(2) E törvény a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2007. június 12-i, 2007/533/IB tanácsi határozat 38–39. és 45–49. cikkének átültetését szolgálja.

(3) E törvény a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 1987/2006/EK parlamenti és tanácsi rendelet 31–34. cikkének végrehajtását szolgálja.

(4)230 Ez a törvény az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

1

A törvényt az Országgyűlés az 1998. február 24-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1998. március 16.

2

A preambulum a 2011: CCI. törvény 165. § a) pontja szerint módosított szöveg.

3

Az 1. § (1) bekezdése a 2011: CCI. törvény 164. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

4

Az 1. § (2) bekezdése a 2011: CCI. törvény 164. § (1) bekezdésével megállapított, a 2018: VI. törvény 4. §-a szerint módosított szöveg.

5

Az 1. § (3) bekezdése a 2004: XV. törvény 1. §-ával megállapított és a 2008: CXIII. törvény 16. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

6

Az 1. § (3a) bekezdését a 2015: CXXX. törvény 4. § (1) bekezdése iktatta be.

7

Az 1. § (4) bekezdését a 2013: LXIII. törvény 6. §-a iktatta be.

8

A 3. § (2) bekezdése a 2019: LV. törvény 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

9

A 3. § (3) bekezdése a 2019: LV. törvény 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

10

A 3. § (4) bekezdését a 2019: LV. törvény 6. § (2) bekezdése iktatta be.

11

A 4. § a) pontja a 2012: CLXXXI. törvény 52. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

12

A 4. § b) pontja a 2011: CCI. törvény 165. § b) és c) pontja szerint módosított szöveg.

13

A 4. § c) pontja a 2008: CXIII. törvény 16. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

14

A 4. § d) pontját a 2008: CXIII. törvény 1. §-a iktatta be.

15

A 4. § e) pontját a 2012: CLXXXI. törvény 52. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2013: CCLII. törvény 76. §-ával megállapított szöveg.

16

A 4. § f) pontját a 2017: XXXIII. törvény 29. §-a iktatta be.

17

A 4. § g) pontját a 2017: XXXIII. törvény 29. §-a iktatta be.

18

Az 5. § (4) bekezdése a 2008: CXIII. törvény 16. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

19

A 7. § (1) bekezdése a 2006: XXI. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

20

A 7. § (1) bekezdés a) pontja a 2008: CXIII. törvény 16. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

21

A 7. § (2) bekezdése a 2006: XXI. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

22

A 7. § új (3) bekezdését a 2008: CXIII. törvény 2. §-a iktatta be, egyidejűleg a korábbi (3) bekezdés számozását (6) bekezdésre változtatva.

23

A 7. § új (4) bekezdését a 2008: CXIII. törvény 2. §-a iktatta be, egyidejűleg a korábbi (4) bekezdés számozását (7) bekezdésre változtatva.

24

A 7. § (4) bekezdés d) pontját a 2010: XL. törvény 54. § (1) bekezdés e) pontja hatályon kívül helyezte.

25

A 7. § új (5) bekezdését a 2008: CXIII. törvény 2. §-a iktatta be, egyidejűleg a korábbi (5) bekezdés számozását (8) bekezdésre változtatva. A 7. § (5) bekezdése a 2010: XL. törvény 39. §-ával megállapított szöveg.

26

A 7. § új (3) bekezdését a 2006: XXI. törvény 1. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (3)–(5) bekezdés számozását (4)–(6) bekezdésre változtatva. A (3) bekezdés számozását (6) bekezdésre változatta a 2008: CXIII. törvény 2. §-a.

27

A 7. § (4) – eredeti (3) – bekezdésének számozását (7) bekezdésre változtatta a 2008: CXIII. törvény 2. §-a.

28

A 7. § (5) – eredeti (4) – bekezdésének számozását (8) bekezdésre változtatta a 2008: CXIII. törvény 2. §-a, szövege a 2007: XC. törvény 22. § (2) bekezdése és a 2008: CXIII. törvény 16. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

29

A 7. § (6) – eredeti (5) – bekezdésének számozását (9) bekezdésre változtatta a 2008: CXIII. törvény 2. §-a.

31

A 8. § (1) bekezdés bevezető szövegrésze a 2008: CXIII. törvény 16. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

32

A 8. § (1) bekezdés a) pontja a 2008: CXIII. törvény 16. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

33

A 8. § (1) bekezdés b) pontja a 2008: CXIII. törvény 16. § (1) bekezdése, a 2019: LV. törvény 15. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

34

A 8. § (1) bekezdés c) pontja a 2008: CXIII. törvény 16. § (1) bekezdése, a 2019: LV. törvény 15. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

35

A 8. § (2) bekezdése a 2008: CXIII. törvény 16. § (1) bekezdése, a 2019: LV. törvény 15. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

36

A 8. § (3) bekezdését a 2016: CXXI. törvény 32. § (1) bekezdése iktatta be.

37

A 9. § (2) bekezdése a 2008: CXIII. törvény 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

38

A 9. § (3) bekezdése a 2008: CXIII. törvény 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

39

A 9. § (4) bekezdését a 2016: CXXI. törvény 32. § (2) bekezdése iktatta be.

40

A 10. § a 2006: XXI. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

41

A 10. § (1) bekezdése a 2010: XL. törvény 40. §-ával megállapított szöveg.

42

A 10. § (2) bekezdése a 2010: XL. törvény 40. §-ával megállapított szöveg.

43

A 10. § (4) bekezdése a 2008: CXIII. törvény 16. § (1) bekezdése, a 2011: CCI. törvény 165. § c) pontja szerint módosított szöveg.

44

A 11. § (1) bekezdése a 2008: CXIII. törvény 16. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

45

A 11. § (2) bekezdése a 2012: CLXXXI. törvény 52. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

46

A 11. § (3) bekezdése a 2012: CLXXXI. törvény 52. § (4) bekezdésével megállapított szöveg. [E módosító törvény 52. § (27) bekezdés a) pontjával elrendelt módosítás, amely szerint a „[12. § (1) bekezdés f) pont]” szövegrész helyébe a „[12. § (1) bekezdés g) pont]” szöveg lép, nem vezethető át.]

47

A 11. § (4) bekezdését a 2017: XLV. törvény 3. §-a iktatta be.

48

A 12. § a) pontja a 2011: CCI. törvény 165. § d) pontja szerint módosított szöveg.

49

A 12. § (1) bekezdésének b) pontja a 2004: LVII. törvény 22. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

50

A 12. § (1) bekezdés c) pontja a 2017: XLV. törvény 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

51

A 12. § (1) bekezdésének d) pontja a 2006: CIX. törvény 155. §-ának k) pontja, a 2010: XLIII. törvény 80. § i) pontja szerint módosított szöveg.

52

A 12. § (1) bekezdés e) pontja a 2017: XLV. törvény 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

53

A 12. § (1) bekezdés f) pontja a 2012: CLXXXI. törvény 52. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

54

A 12. § (1) bekezdés g) pontját a 2011: CXCII. törvény 66. §-a iktatta be, szövege a 2017: XLV. törvény 4. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

55

A 12. § (1) bekezdés h) pontját a 2017: XLV. törvény 4. § (4) bekezdése iktatta be.

56

A 12. § (1) bekezdés i) pontját a 2017: XLV. törvény 4. § (4) bekezdése iktatta be.

57

A 12. § (1a) bekezdését a 2017: XLV. törvény 4. § (5) bekezdése iktatta be.

58

A 12. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 170. § (4) bekezdésének h) pontja szerint módosított szöveg.

59

A 13. § (1) bekezdésének a) pontja a 2006: CIX. törvény 170. § (4) bekezdésének h) pontja, a 2018: CXXV. törvény 309. §-a szerint módosított szöveg.

60

A 13. § (1) bekezdés b) pontja a 2017: XLV. törvény 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

61

A 13. § (1) bekezdés c) pontja a 2017: XLV. törvény 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

62

A 13. § (1) bekezdés e) pontja a 2017: XLV. törvény 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

63

A 13. § (1) bekezdés f) pontját a 2017: XLV. törvény 5. § (3) bekezdése iktatta be.

64

A 13. § (1a) bekezdését a 2017: XLV. törvény 5. § (4) bekezdése iktatta be.

65

A 13. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 170. § (4) bekezdésének h) pontja szerint módosított szöveg.

66

A 14. § (1) bekezdésének felvezető szövege a 2006: CIX. törvény 2. § (2) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.

67

A 14. § (1) bekezdés a) pontja a 2017: XLV. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.

68

A 14. § (1) bekezdés d) pontját újonnan a 2012: CLXXXI. törvény 52. § (6) bekezdése iktatta be.

69

A 14. § (4) bekezdését a 2011: CCI. törvény 164. § (3) bekezdése iktatta be.

70

A 15. § a 2012: CLXXXI. törvény 52. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.

71

A 16. § a 2012: CLXXXI. törvény 52. § (8) bekezdésével megállapított szöveg.

72

A 16. § (1) bekezdés a) pontja a 2017: CXCVII. törvény 101. § a) pontja és a 102. §-a, a 2019: LV. törvény 15. § 4. pontja szerint módosított szöveg.

73

A 16. § (1) bekezdés b) pontja a 2017: CXCVII. törvény 100. §-ával megállapított szöveg.

74

A 16. § (2) bekezdés b) pontja a 2017: CXCVII. törvény 101. § b) pontja szerint módosított szöveg.

75

A 16. § (3) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 101. § c) pontja szerint módosított szöveg.

76

A 16. § (4) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 101. § b) és c) pontja szerint módosított szöveg.

77

A 16. § (5) bekezdés a) pontja a 2017: CXCVII. törvény 101. § d) pontja szerint módosított szöveg.

78

A 16. § (5) bekezdés e) pontját a 2019: LV. törvény 7. §-a iktatta be.

79

A 16/A. §-t a 2012: CLXXXI. törvény 52. § (9) bekezdése iktatta be.

80

A 16/A. § (3) bekezdését a 2019: LV. törvény 8. §-a iktatta be.

81

A 16/B. §-t a 2012: CLXXXI. törvény 52. § (9) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2019: LV. törvény 16. § a) pontja.

82

A 16/C. §-t a 2012: CLXXXI. törvény 52. § (9) bekezdése iktatta be.

83

A 16/C. § (1) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 101. § c) pontja szerint módosított szöveg.

84

A 16/C. § (2) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 101. § c) pontja szerint módosított szöveg.

85

A 16/C. § (3) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 101. § c) pontja szerint módosított szöveg.

86

A 16/C. § (4) bekezdését a 2019: LV. törvény 9. §-a iktatta be.

87

A 16/D. §-t a 2015: CXXX. törvény 4. § (2) bekezdése iktatta be.

88

A 16/D. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2016: CIV. törvény 45. § (3) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

89

A 16/D. § (2) bekezdése a 2016: CIV. törvény 45. § (3) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

90

A 16/D. § (3) bekezdése a 2016: CIV. törvény 45. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

91

A 16/D. § (4) bekezdése a 2016: CIV. törvény 45. § (3) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

92

A 16/D. § (5) bekezdése a 2016: CIV. törvény 45. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

94

A 18. §-t a 2008: CXIII. törvény 16. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.

95

A 19. § (1) bekezdése a 2017: XXXIII. törvény 31. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

96

A 19. § (2) bekezdését a 2008: CXIII. törvény 16. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.

97

A 19. § (3) bekezdése a 2017: XXXIII. törvény 31. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

98

A 19. § (4) bekezdését a 2008: CXIII. törvény 16. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2017: L. törvény 156. § (1) bekezdése iktatta be.

99

A 20. § (1) bekezdése a 2017: XXXIII. törvény 32. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

100

A 20. § (1) bekezdés a) pontja a 2017: CXCVII. törvény 101. § e) pontja szerint módosított szöveg.

101

A 20. § (2) bekezdését a 2006: XXI. törvény 3. §-a iktatta be, egyidejűleg a § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatva. A (2) bekezdés a 2008: CXIII. törvény 16. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

102

A 20. § (3) bekezdését a 2017: XXXIII. törvény 32. § (2) bekezdése iktatta be.

104

A 21/A. §-t a 2011: CCI. törvény 164. § (6) bekezdése iktatta be.

105

A 21/A. § (3) bekezdését a 2017: L. törvény 156. § (2) bekezdése iktatta be.

106

A 21/B. §-t a 2016: CXXI. törvény 32. § (4) bekezdése iktatta be.

107

A 21/B. § (1) bekezdése a 2019: LV. törvény 15. § 5. pontja szerint módosított szöveg.

108

A 21/B. § (4) bekezdése a 2019: LV. törvény 15. § 6. pontja szerint módosított szöveg.

109

A 21/B. § (5a) bekezdését a 2017: XXXIII. törvény 33. §-a iktatta be.

110

A 21/B. § (8) bekezdése a 2019: LV. törvény 15. § 7. pontja szerint módosított szöveg.

111

A 21/B. § (9) bekezdését a 2019: LV. törvény 10. §-a iktatta be.

112

A 21/B. § (10) bekezdését a 2019: XCVII. törvény 14. §-a iktatta be.

113

A 21/C. §-t a 2017: XXXIII. törvény 34. §-a iktatta be.

114

A 22. § (1) bekezdését a 2008: CXIII. törvény 16. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.

115

A 22. § (2) bekezdését a 2006: XXI. törvény 9. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.

116

A 22. § (3) bekezdését a 2019: LV. törvény 16. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

117

A 23. § a 2012: CLXXXI. törvény 52. § (11) bekezdésével megállapított szöveg.

118

A 23. § (1) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 101. § f) pontja szerint módosított szöveg.

119

A 23. § (2) bekezdése a 2017: XXXIII. törvény 38. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

120

A 23. § (3) bekezdése a 2017: L. törvény 156. § (3) bekezdésével megállapított szüveg.

121

A 23. § (4) bekezdését a 2017: XXXIII. törvény 38. § (2) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.

122

A 23/A. §-t a 2008: CXIII. törvény 6. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: CLXXXI. törvény 52. § (28) bekezdése.

123

A IV/A. fejezetet (23/B. §) a 2015: CLXXIX. törvény 24. §-a iktatta be.

124

A 23/B. § (2) bekezdése a 2019: LV. törvény 11. §-ával megállapított szöveg.

125

A 23/B. § (3) bekezdés b) pontja a 2016: CXXVII. törvény 33. § a) pontja szerint módosított szöveg.

126

A 23/B. § (3) bekezdés c) pontja a 2016: CXXVII. törvény 33. § b) pontja szerint módosított szöveg.

127

A 23/B. § (5) bekezdés nyitó szövegrésze a 2016: CIV. törvény 45. § (3) bekezdés f) pontja szerint módosított szöveg.

128

A 23/B. § (5) bekezdés c) pontját a 2016: CXXVII. törvény 33. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

129

A 23/B. § (6) bekezdése a 2016: CIV. törvény 45. § (3) bekezdés f) pontja szerint módosított szöveg.

130

A 24. § a 2013: LXXXIV. törvény 33. §-ával megállapított szöveg.

131

A 24. § (1) bekezdése a 2019: LV. törvény 12. §-ával megállapított szöveg.

132

A 24. § (3) bekezdését a 2015: CLXXXVIII. törvény 24. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2017: XXXIII. törvény 35. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

133

A 24. § (4) bekezdését a 2017: XXXIII. törvény 35. § (3) bekezdése iktatta be.

134

A 24. § (5) bekezdését a 2017: XXXIII. törvény 35. § (3) bekezdése iktatta be.

135

A 24/A. §-t a 2008: CXIII. törvény 7. §-a iktatta be, szövege a 2012: CLXXXI. törvény 52. § (12) bekezdésével megállapított szöveg.

136

A 24/A. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2016: CIV. törvény 45. § (3) bekezdés g) pontja, a 2017: XXXIII. törvény 38. § (2) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

137

A 24/A. § (1) bekezdés a) pontja a 2019: LV. törvény 15. § 8. pontja szerint módosított szöveg.

138

A 24/A. § (1) bekezdés e) pontja a 2019: LV. törvény 13. §-ával megállapított szöveg.

140

A 24/B. §-t a 2019: LV. törvény 14. §-a iktatta be.

141

A 25. §-t a 2008: CXIII. törvény 16. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2010: CLVII. törvény 13. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2012: CLXXXI. törvény 52. § (13) bekezdésével megállapított, a 2016: CIV. törvény 45. § (3) bekezdés g) pontja szerint módosított szöveg.

142

A 26. § a 2011: CCI. törvény 164. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.

143

A 26. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2012: CLXXXI. törvény 52. § (27) bekezdés e) pontja, a 2019: LV. törvény 15. § 9. pontja szerint módosított szöveg.

145

A 26. § (1) bekezdés c) pontja a 2018: CXXI. törvény 65. §-ával megállapított, a 2019: LV. törvény 15. § 10. pontja szerint módosított szöveg.

146

A 26. § (1) bekezdés d) pontját a 2019: CXVI. törvény 18. § (2) bekezdése iktatta be.

147

A 26. § (1a) bekezdését a 2012: CLXXXI. törvény 52. § (15) bekezdése iktatta be, szövege a 2019: LV. törvény 15. § 11. pontja szerint módosított szöveg.

148

A 26. § (2) bekezdése a 2012: CLXXXI. törvény 52. § (16) bekezdésével megállapított szöveg.

149

A 26. § (2) bekezdés b) pontja a 2019: LV. törvény 15. § 12. pontja szerint módosított szöveg.

150

A 27. § a 2012: CLXXXI. törvény 52. § (17) bekezdésével megállapított szöveg.

151

A 27. § (1) bekezdése a 2017: XXXIII. törvény 36. § (1) bekezdésével megállapított, a 2019: LV. törvény 15. § 13. pontja szerint módosított szöveg.

152

A 27. § (1a) bekezdését a 2013: XCIII. törvény 40. §-a iktatta be, szövege a 2016: CIV. törvény 45. § (3) bekezdés g) pontja, a 2017: XXXIII. törvény 38. § (1) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.

154

A 27. § (1c) bekezdését a 2017: XXXIII. törvény 36. § (2) bekezdése iktatta be.

155

A 27. § (1d) bekezdését a 2016: XCVII. törvény 9. §-a iktatta be, szövege a 2019: LV. törvény 15. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

156

A 27. § (1e) bekezdését a 2019: CXVI. törvény 18. § (3) bekezdése iktatta be.

160

A 27. § (4) bekezdése a 2017: XXXIII. törvény 36. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

161

A 27. § (5) bekezdését a 2012: CLXXXI. törvény 52. § (18) bekezdése iktatta be, szövege a 2017: XXXIII. törvény 36. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

162

A 27. § (6) bekezdését a 2012: CLXXXI. törvény 52. § (18) bekezdése iktatta be, szövege a 2017: XXXIII. törvény 36. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

163

A 27. § (7) bekezdését a 2012: CLXXXI. törvény 52. § (18) bekezdése iktatta be, szövege a 2017: XXXIII. törvény 36. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

164

A 27. § (8) bekezdését a 2012: CCVII. törvény 73. §-a iktatta be, szövege a 2013: CCXVIII. törvény 8. §-ával megállapított szöveg.

165

A 27. § (9) bekezdését a 2015: CLII. törvény 2. §-a iktatta be.

166

A 27. § (10) bekezdését a 2015: CLXXIX. törvény 25. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2016: CIV. törvény 45. § (3) bekezdés g) pontja szerint módosított szöveg.

167

A 27. § (11) bekezdését a 2015: CLXXXVIII. törvény 24. § (4) bekezdése iktatta be.

169

A 27/A. §-t a 2015: CLXXXVIII. törvény 24. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2016: CIV. törvény 45. § (3) bekezdés g) pontja szerint módosított szöveg.

171

A 28. § (1) bekezdésének b) pontja a 2006: XXI. törvény 10. § (1) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.

172

A 28. § (1) bekezdésének c) pontja a 2006: XXI. törvény 10. § (1) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

173

A 28. § új (2) bekezdését a 2006: XXI. törvény 6. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (2)–(5) bekezdés számozását (3)–(6) bekezdésre változtatva. A (2) bekezdés második mondatát a 2008: CXIII. törvény 16. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte. A 28. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 2012: CLXXXI. törvény 52. § (27) bekezdés g) pontja, a 2016: CIV. törvény 45. § (3) bekezdés h) pontja szerint módosított szöveg.

174

A 28. § (2a) bekezdését a 2012: CLXXXI. törvény 52. § (19) bekezdése iktatta be, szövege a 2019: XXXIV. törvény 43. §-a szerint módosított szöveg.

175

A 28. § (2b) bekezdését a 2012: CLXXXI. törvény 52. § (19) bekezdése iktatta be.

176

A 28. § eredeti (2) bekezdésének számozását (3) bekezdésre változtatta a 2006: XXI. törvény 6. §-a, szövege a 2017: XLIV. törvény 17. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

177

A 28. § (3a) bekezdését a 2017: XLIV. törvény 17. § (2) bekezdése iktatta be.

178

A 28. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 2006: XXI. törvény 6. §-a.

179

A 28. § (5) bekezdése a 2017: L. törvény 156. § (4) bekezdésével megállapított szüveg.

180

A 28. § (5) bekezdését a 2000: CXXII. törvény 4. § (2) bekezdése iktatta be, számozását (6) bekezdésre változtatta a 2006: XXI. törvény 6. §-a, szövege a 2019: LV. törvény 15. § 16. pontja szerint módosított szöveg.

181

A 28. § (7) bekezdését a 2013: LXXXI. törvény 29. §-a iktatta be, nyitó szövegrésze a 2016: CIV. törvény 45. § (3) bekezdés g) pontja szerint módosított szöveg.

182

A 28. § (8) bekezdését a 2013: LXXXI. törvény 29. §-a iktatta be, szövege a 2016: CIV. törvény 45. § (3) bekezdés g) pontja szerint módosított szöveg.

183

A 29. § (1) bekezdése a 2008: CXIII. törvény 16. § (2) bekezdése, a 2016: CIV. törvény 45. § (3) bekezdés h) pontja szerint módosított szöveg.

184

A 29. § (2) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 101. § g) pontja szerint módosított szöveg.

185

A 29. § (3) bekezdése a 2008: CXIII. törvény 16. § (2) bekezdése, a 2016: CIV. törvény 45. § (3) bekezdés h) pontja szerint módosított szöveg.

186

A 30. § a 2012: CLXXXI. törvény 52. § (21) bekezdésével megállapított szöveg.

187

A 30. § (1) bekezdése a 2017: XXXIII. törvény 38. § (1) bekezdés g) pontja szerint módosított szöveg.

188

A 31. § a 2012: CLXXXI. törvény 52. § (21) bekezdésével megállapított szöveg.

189

A 31. § (1) bekezdése a 2017: XXXIII. törvény 37. §-ával megállapított szöveg.

190

A 31. § (2) bekezdését a 2019: LV. törvény 16. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

191

A 32. § a 2012: CLXXXI. törvény 52. § (22) bekezdésével megállapított szöveg.

192

A 32/A. §-t a 2006: XXI. törvény 7. §-a iktatta be.

193

A 32/A. § (1) bekezdés a) pontja a 2012: CLXXXI. törvény 52. § (23) bekezdésével megállapított szöveg.

194

A 32/A. § (1) bekezdés b) pontja a 2008: CXIII. törvény 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

195

A 32/A. § (1) bekezdés új c) pontját a 2008: CXIII. törvény 8. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti c) pont megjelölését d) pontra változtatva.

196

A 32/A. § (1) bekezdés eredeti c) pontjának megjelölését d) pontra változtatta a 2008: CXIII. törvény 8. § (2) bekezdése.

197

A 33. § (1) bekezdésének második mondatát a 2008: CXIII. törvény 16. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.

198

A 33. § (2) bekezdését a 2008: CXIII. törvény 16. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.

199

A 34. §-t a 2008: CXIII. törvény 16. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.

200

A 35. §-t az 1999: LXXXV. törvény 64. §-ának a) pontja 2000 március 1-jével hatályon kívül helyezte.

201

A 36. §-t a 2003: XCII. törvény 180. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

202

A 37. §-t a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 356. pontja hatályon kívül helyezte.

203

A 38. §-t a 2008: CXIII. törvény 16. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.

204

A 39. §-t a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 356. pontja hatályon kívül helyezte.

205

A 40. §-t a 2001: XCIII. törvény 6. § (1) bekezdésének d) pontja hatályon kívül helyezte.

207

A 41. § (1) bekezdés a) pontja a 2008: CXIII. törvény 16. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

209

A 41. § (1) bekezdés d) pontját a 2015: CLXXIX. törvény 26. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2016: CIV. törvény 45. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

211

A 41. § (1) bekezdés e) pontját a 2017: CLXXIX. törvény 12. § (1) bekezdése iktatta be.

212

A 41. § (1a) bekezdését a 2016: CIV. törvény 45. § (1) bekezdése iktatta be.

213

A 41. § (2) bekezdésének felvezető szövege a 2006: CIX. törvény 170. § (4) bekezdésének h) pontja, a 2010: CXLVIII. törvény 142. §-a szerint módosított szöveg.

214

A 41. § (2) bekezdés a) pontja a 2008: CXIII. törvény 16. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

216

A 41. § (2) bekezdés b) pontja a 2011: CCI. törvény 165. § c) pontja szerint módosított szöveg.

218

A 41. § (2) bekezdés c) pontja a 2016: CIV. törvény 45. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

222

A 41. § (2) bekezdés f) pontját a 2011: CCI. törvény 164. § (9) bekezdése iktatta be.

223

A 41. § (2) bekezdés g) pontját a 2012: CLXXXI. törvény 52. § (24) bekezdése iktatta be.

224

A 41. § (2) bekezdés h) pontját a 2015: CLXXIX. törvény 26. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2019: LV. törvény 16. § d) pontja.

225

A 41. § (3) bekezdését a 2017: CLXXIX. törvény 12. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

226

A 41.§ (4) bekezdését az 1999: CXVII. törvény 11.§-ának (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2006: CIX. törvény 170. § (4) bekezdésének h) pontja szerint módosított szöveg.

228

A 41/A. §-t a 2016: CXXI. törvény 32. § (6) bekezdése iktatta be.

229

A 42. §-t a 2006: XXI. törvény 8. §-a iktatta be, szövege a 2012: CLXXXI. törvény 52. § (26) bekezdésével megállapított szöveg.

230

A 42. § (4) bekezdését a 2017: XLIV. törvény 17. § (3) bekezdése iktatta be.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére