12/1998. (IV. 17.) AB határozat
12/1998. (IV. 17.) AB határozat1
1998.06.11.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló eljárásban meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 334. § (2) bekezdése és 337. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
1. Az indítványozók alkotmányellenesnek tartják azokat a szabályokat, ,,amelyek a társtulajdonosok egyetemleges felelősségéről intézkednek'' a társasházak egyes közüzemi tartozásai tekintetében. Beadványukban vizsgálni kért jogszabályként a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 334. § (2) bekezdését és 337. § (2) bekezdését jelölték meg, s hivatkoztak az Alkotmány 55. § (1) bekezdése és 70/E. § (1) bekezdése sérelmére. Az indítványozók ugyanakkor kifejtették azt is, hogy ,,nem felel meg a valóságnak a társasházak esetében a Ptk. 334. § (2) bekezdésének az a feltételezése, hogy a szolgáltatás nem osztható''.
Az Alkotmány hivatkozott szabályai értelmében mindenkinek joga van a személyi biztonságra, és a Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz.
A Ptk. 334. § (1) bekezdése szerint, ha többen tartoznak egy szolgáltatással, illetőleg egy szolgáltatást többen követelhetnek, és e szolgáltatás osztható, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában minden kötelezettől csak a ráeső részt lehet követelni, és minden jogosult csak az őt megillető részt követelheti. A kötelezettek, illetőleg a jogosultak részaránya kétség esetében egyenlő.
A (2) bekezdés szerint, ha a szolgáltatás nem osztható, a teljesítés bármelyik kötelezettől vagy valamennyiüktől követelhető (a kötelezettek egyetemlegessége).
A 337. § (2) bekezdése szerint az egyetemlegesen kötelezettek egymás szerződésszegéséért is felelnek.
2. Az indítvány alaptalan.
A Ptk. 334. és 337. §-a a Ptk. Negyedik Része I. címében, a szerződésre vonatkozó szabályok között (XXVIII. fejezet) helyezkedik el. Ez a fejezet a társasház-tulajdonra vonatkozó szabályt nem tartalmaz, és nem tartalmaz különös rendelkezést a társasházak szerződéseire sem.
A Ptk. 334. § (1) és (2) bekezdésének konkrét tényállásra vonatkoztatása és ezzel kapcsolatban az értelmezése nem tartozik az Alkotmánybíróság hatáskörébe. A Ptk. e szabályainak mikénti alkalmazása társasház közüzemi szerződéseire, esetleges tartozásaira a rendes bíróságra tartozik. A rendes bíróságra tartozik annak eldöntése is, hogy a tartozások esetén a kötelezettek egyetemlegessége pusztán a Ptk. e szabályai alapján, más jogszabály közbejötte nélkül megállapítható-e.
Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (Abtv.) 20. §-a szerint az Alkotmánybíróság az arra jogosult indítványa alapján jár el. Az Abtv. 22. § (2) bekezdése szerint az indítványnak a kérelem alapjául szolgáló ok megjelölése mellett határozott kérelmet kell tartalmaznia. Ez azt jelenti, hogy az indítványozónak meg kell jelölnie nemcsak a jogszabályt, hanem a jogszabálynak azt a konkrét rendelkezését, amelyet az Alkotmánynak ugyancsak valamely konkrét rendelkezésébe ütközőnek tart (440/B/1993. AB végzés, ABH 1993. 910.).
Az Alkotmánybíróság eljárásában tehát az vizsgálható, hogy az indítványban megjelölt és megsemmisíteni kért jogszabály ellentétben áll-e az indítványban felhívott alkotmányi rendelkezéssel.
A Ptk. 334. § (2) bekezdése és 337. § (2) bekezdése általános rendelkezései nem hozhatók összefüggésbe a szociális biztonsághoz való joggal és az Alkotmány 55. § (1) bekezdésével.
3.2 Az indítvány benyújtását követően az Országgyűlés elfogadta a társasházról szóló 1997. évi CLVII. törvényt (T.). A T. – a 40. § (1) bekezdése szerint – 1998. március 1-jén hatályba lépett.
A T. 3. § (1) bekezdése szerint a társasház tulajdonostársainak közössége (a továbbiakban: közösség) az általa viselt közös név alatt az épület fenntartása, felújítása és a közös tulajdonnal kapcsolatos ügyek intézése során jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, önállóan perelhet és perelhető, gyakorolja a közös tulajdonnal kapcsolatos tulajdonosi jogokat, viseli a közös tulajdon terheit. A társasháznak vagy a tulajdonostársaknak ezzel ellentétes rendelkezése harmadik személyekkel szemben hatálytalan.
A T. 3. § (3) bekezdése szerint a közösség egészét terhelő kötelezettség teljesítéséért a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk – vagy az alapító okiratban, illetőleg a szervezeti-működési szabályzatban ettől eltérően meghatározott mérték – szerint felelnek az egyszerű (sortartásos) kezesség szabályai szerint.
Az Alkotmánybíróság utal arra, hogy a gázszolgáltatásról szól az 1994. évi XLI. törvény (Gszt.) és a végrehajtására kiadott 3/1995. (I. 20.) Korm. rendelet; a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szól az 1994. évi XLVIII. törvény (Vet.) és az egyes rendelkezéseinek végrehajtására kiadott 34/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet.
A gázszolgáltatási közüzemi szabályzat szerint, ha a gázszolgáltatást egy szerződés alapján többen veszik igénybe (több fogyasztó van), egyetemlegesen felelősek a fogyasztott gáz díjának megfizetéséért [Gszt. Vhr. 1. számú melléklete 13. §-ának (4) bekezdése].
A villamos energia közüzemi szabályzat szerint a közös fogyasztókat – a villamosenergia-szolgáltatás és -vételezés tekintetében – egyenlő jogok illetik meg, és a fogyasztás díjának megfizetéséért egyetemlegesen felelősek [Vet. Vhr. 1. számú melléklete 5. §-ának (4) bekezdése].''
Ezt a végzést az Alkotmánybíróság a Magyar Közlönyben közzéteszi.
A T. 44. §-a szerint a Gszt. Vhr. 1. számú melléklete 13. §-ának (4) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:
,,Nem vonatkozik az egyetemleges felelősség a társasházban a közös tulajdonban álló épületrészben (helyiségben) történő fogyasztás díjfizetési kötelezettségére.''
A T. 45. §-a szerint pedig a Vet. Vhr. 1. számú melléklete 5. §-ának (4) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
,,Nem vonatkozik az egyetemleges felelősség a társasházban a közös tulajdonban álló épületrészben (helyiségben) történő fogyasztás díjfizetési kötelezettségére.''
Az Alkotmánybíróság minderre tekintettel az indítványt elutasította.
Az Alkotmánybíróság a határozatban foglalt alkotmánybírósági álláspont közérdekűségére tekintettel rendelte el határozatának a hivatalos lapban való közzétételét.
Alkotmánybírósági ügyszám: 1146/B/1996/12.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
2
A határozat 3. pontjának ötödik és hatodik bekezdése a 26/1998. (VI. 11.) AB végzése szerint kijavított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás