PK BH 1998/124
PK BH 1998/124
1998.03.01.
A vállalkozási szerződés teljesítéséhez szükséges munkaterület szennyezettsége miatt a vállalkozó a kikötött díj által nem fedezett többletköltsége megtérítését igényelheti [Ptk. 241. §; Pp. 164. § (1) bek.].
A felperes és a községi önkormányzat alperes jogelődje (a továbbiakban: alperes) S. község vízellátási rendszerének kiépítésére vállalkozási szerződést kötöttek. Az elsőfokú bíróság külön részítélettel a felperest 4 094 000 forint késedelmi kötbér megfizetésére kötelezte. A Legfelsőbb Bíróság a döntést helybenhagyta. Perbeli keresetében 23 725 741 forint vállalkozói díj és 813 848 forint összegű jogalap nélküli gazdagodás megfizetésére kérte a felperes az alperest kötelezni. Igényét arra alapította, hogy a vállalkozási szerződés szerinti gépi földmunka helyett a kivitelezés során feltárt robbanóanyag és robbanásveszély miatt a földmunkák egy részét kézzel kellett elvégezni, és egyéb többletköltségek is felmerültek. A jogalap nélküli gazdagodás címén követelt összeg pedig az alperesnek szolgáltatott víz ellenértéke.
Az alperes a kereset elutasítását kérte.
Az elsőfokú bíróság az alperest 1 139 325 forint és ennek kamata megfizetésére kötelezte. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Az ítélet ellen mindkét fél fellebbezett. A másodfokú bíróság részítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét abban a részében, amelyben az alperest 1 139 325 forint és ennek kamata tekintetében marasztalta, továbbá amelyben a felperes keresetét 813 848 forint és kamata tekintetében elutasította, helybenhagyta; egyebekben az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és ez utóbbi körben az eljárt elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította.
Ítéletének indokolásában a másodfokon eljárt Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság érdemben helytálló döntést hozott, amikor az alperest marasztalta és amikor a keresetet 813 848 forint vízszolgáltatási díj megtérítésére irányuló részében elutasította. Az elsőfokú bíróság helyesen következtetett arra, hogy a vállalkozási szerződés teljesítéséhez szükséges munkaterület lőszerrel és robbanóanyagokkal való szennyezettsége olyan tény, ami a szerződés teljesítésére lényeges kihatással volt. Döntésének indokolása szerint az elsőfokú bíróság a szerződés műszaki tartalmának megváltozása miatt tartotta jogszerűnek a felperes többletköltség iránti igényét. Ezt az álláspontot a másodfokú bíróság helytelennek tartotta, mert az adott esetben a szerződés műszaki tartalma nem változott, hanem olyan, előre nem látható körülmények következtek be, amelyek a vállalkozási szerződés teljesítését egyéb vonatkozásban befolyásolták. Következésképpen a felperes követelését a jogalap tekintetében a Ptk. 241. §-ában foglaltak szerint kellett elbírálni. A munkaterület szennyezettsége csak a szerződés megkötése után vált a felek előtt ismertté, ez a körülmény pedig nem tartozik a vállalkozó kockázatviselési körébe, mert ezzel a szerződés megkötése során, a szerződés feltételeinek (vállalkozói díj, teljesítési határidő) meghatározásakor nem számolhatott. A Ptk. 241. §-ában foglalt feltételek fennállására figyelemmel az elsőfokú bíróságnak azt kellett vizsgálnia, hogy a szerződés megkötése után nyilvánvalóvá vált akadályok műszaki szempontból - és ezzel összefüggésben a költségek és a teljesítési határidő szempontjából - a teljesítést mennyiben tették terhesebbé és a vállalkozónak milyen, a kikötött díj által nem fedezett többletköltséget okoztak.
Az elsőfokú bíróság a földmunkákkal kapcsolatos többletköltségeket megalapozó tényeket kellően feltárta, és az aggálytalan szakértői véleményre figyelemmel azok mértékét helytállóan állapította meg 1 139 325 forintban. A többletköltségnek a felperes által hivatkozott egyéb tényezőit (gépkihasználás korlátozottsága, anyagárváltozás stb.) azonban az elsőfokú bíróság a döntése során figyelmen kívül hagyta, ebben a vonatkozásban nem folytatott le bizonyítást, nem állapított meg tényállást, ezért a másodfokú bíróság erre kiterjedően újabb tárgyalásra és újabb határozat hozatalára utasította az elsőfokú bíróságot.
Az alperes beszámítási kifogásával összefüggésben a másodfokú bíróság rámutatott arra, hogy a megismételt eljárásban az elsőfokú bíróság dönti el, a késedelmi kötbérigényt elbíráló jogerős részítéletet részben vagy egészben hatályon kívül helyezi-e, vagy fenntartja a felek külön-külön történő marasztalását.
Az alperes felülvizsgálati kérelme elsődlegesen az első- és a másodfokú ítélet megváltoztatásával a felperes keresetének elutasítására, másodlagosan - a 813 841 forintra vonatkozó ítéleti rendelkezés kivételével - a másodfokú ítélet megváltoztatásával az elsőfokú ítélet teljes hatályon kívül helyezésére irányult. Hivatkozása szerint a másodfokú ítélet azért jogszabálysértő, mert a bíróság a feltételek fennállása nélkül alkalmazta a szerződésmódosítás következményét. Véleménye szerint robbanóanyag, lőszer az ország területén bárhol előfordulhat, ezt a felperesnek is tudnia kellett, erre számíthatott. Álláspontja szerint a felperes nem is bizonyította többletköltség felmerülését.
A felperes a jogerős részítéletnek hatályában való fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.
A Pp. 270. §-ának (1) és (2) bekezdésének együttes értelmezéséből az következik, hogy felülvizsgálati kérelemmel a részítéletnek az ügy érdemére vonatkozó, a jogvitát jogerősen eldöntő rendelkezése támadható; az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyező és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasító rendelkezése ellen felülvizsgálati kérelem benyújtásának nincs helye. Miután a Pp. 275. §-ának (2) bekezdése a felülvizsgálati kérelem keretei között engedi meg a jogerős határozat felülvizsgálatát, a Legfelsőbb Bíróság a jogerős részítélet jogszerűségét csak abban a részében vizsgálta, amelyben az alperes marasztalására vonatkozóan hagyta helyben az elsőfokú bíróság ítéletét.
Alaptalan az alperesnek az az állítása, hogy az adott esetben a felperesnek számítania kellett robbanóanyag, lőszer jelenlétére. Nem tévedett a másodfokú bíróság annak kimondásával, hogy a munkaterület feltárásakor észlelt rendkívüli helyzet miatt a felperes jogszerűen igényelheti az ezzel összefüggő többletköltségeket. A földmunkákkal kapcsolatos többletköltségeket érintően az eljárt bíróságok figyelembe vették a bizonyítási tehernek a Pp. 164. §-ának (1) bekezdésében foglalt szabályát, az erre vonatkozó tényállást a rendelkezésre álló bizonyítási anyag egészének alapos, hibátlan, részleteiben is indokolt okszerű mérlegelésével állapították meg. A megalapozott, iratellenességet, logikai ellentmondást nem tartalmazó tényállásból következően az eljárt bíróságok jogszerűen marasztalták az alperest.
A Pp. 213. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a másodfokú bíróságnak az alperes beszámítási kifogásával kapcsolatos álláspontja is jogszerű.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a jogerős részítéletet - jogszabálysértés hiányában - felülvizsgálati kérelemmel támadott részében hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. X. 22.999/1997. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás