PK BH 1998/134
PK BH 1998/134
1998.03.01.
Az önálló bírósági végrehajtó tevékenységével vagy mulasztásával összefüggésben keletkezett kár megtérítése iránti per a megyei bíróság hatáskörébe tartozik [Ptk. 349. § (1) bek.; Vht. 217. §, 236. § (1) bek.; Pp. 23. § (1) bek. b) pont].
A K. Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. a megyei bírósághoz Gpk. 50 028/1996. szám alatt benyújtott keresetében N. G. önálló bírósági végrehajtót közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítéseként 64 370 Ft megfizetésére kérte kötelezni, mert a végrehajtó törvénysértő módon mellőzte egy ingóárverés megtartását, és ennek kapcsán a hasztalannak bizonyult megjelenéssel a fenti összegű kára keletkezett.
A megyei bíróság hatáskörének hiányát állapította meg, és végzésével az iratoknak a városi bírósághoz való áttételét rendelte el. Arra az álláspontra helyezkedett, hogy az önálló bírósági végrehajtó nem bírósági jogkörben okozza a kárt; a működése körében, illetőleg az eljárása során okozott kár megtérítéséért a Ptk. szerint felel [1994. évi LIII. törvény 236. § (1) bek.], ezért az eljárás a kötelezett lakóhelye szerint illetékes városi bíróság elé tartozik.
A városi bíróság ugyancsak megállapította hatáskörének hiányát, és elrendelte az eljáró bíróság kijelölése végett az iratoknak a Legfelsőbb Bírósághoz való felterjesztését. Utalt arra, hogy az önálló bírósági végrehajtó igazságügyi feladatokat ellátó, önálló jogállású személy, aki nincs ugyan szolgálati viszonyban a bírósággal, ám a bíróság döntését kényszerrel juttatja érvényre, eljárása során kényszercselekményeket foganatosít, így adott esetben az adós vagyoni, személyiségi és alkotmányos jogait korlátozza. Tevékenysége tehát államigazgatási jogkörbe tartozik, hiszen közhatalmi jogosítványt gyakorol, erre figyelemmel pedig az önálló bírósági végrehajtót megillető jogok és kötelezettségek gyakorlása vagy éppen elmulasztása miatt keletkező károk elbírálása a megyei bíróság hatáskörébe tartozik.
Az így keletkezett negatív hatásköri összeütközés megszüntetése az eljáró bíróság kijelölése során a Legfelsőbb Bíróság a következőkre mutat rá:
A Pp. 23. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint a megyei bíróság hatáskörébe tartoznak azok a perek, amelyeket a közigazgatási jogkörben eljáró személyek által hivatalos eljárásokban okozott károk megtérítése iránt indítanak; más megközelítésben: mindazok a perek, amelyekben közigazgatási, közhatalmi tevékenység gyakorlásával történt szerződésen kívüli károkozásról van szó. Az ilyen kár megtérítésének a Ptk. 349. §-ának (1) bekezdése szerint különös feltétele van: államigazgatási jogkörben okozott kárért a felelősséget csak akkor lehet megállapítani, ha a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható, illetőleg a károsult a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetőségeket igénybe vette. Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában ezeket a szabályokat kell alkalmazni a bírósági jogkörben okozott kárért való felelősségre is [Ptk. 349. §-ának (3) bekezdése].
Amint azt a Legfelsőbb Bíróság Pf. V. 22.698/1997/1. számú határozatában már kifejtette: a végrehajtás a bírósági eljárás része, közhatalmi tevékenység. A Vht. 225. §-ának (2) bekezdése szerint, az önálló bírósági végrehajtó a helyi bíróságon, a megyei bírósági végrehajtó a megyei bíróságon, a bíróság szerveként működik. Az önálló és a megyei bírósági végrehajtó eljárása - mint polgári nem peres eljárás - a bíróság eljárásával azonos; a Ptk. 349. §-ának (1) bekezdésében írt rendes jogorvoslatnak pedig az önálló bírósági végrehajtó esetében a Vht. 217. §-a szerinti végrehajtási kifogás minősül.
Mindebből az következik, hogy az önálló bírósági végrehajtó tevékenységével vagy mulasztásával összefüggésben keletkezett károk esetében közigazgatási, közhatalmi tevékenység gyakorlásával történt szerződésen kívüli károkozásról van szó, s az ilyen károk megtérítése iránti perek a Pp. 23. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglaltakra figyelemmel megyei bírósági hatáskörbe tartoznak. Ezen az önálló bírósági végrehajtónak a Vht. 236. §-ának (1) bekezdésében szabályozott közvetlen kárfelelőssége sem változtat. A megyei bíróság hatáskörét és a kárigény érvényesítésének különös feltételét szabályozó törvényi rendelkezés ugyanis nem tesz különbséget abból a szempontból, hogy a közhatalmi tevékenység gyakorlásával okozott kárért a munkáltató vagy - külön jogszabály rendelkezése alapján - maga a károkozó tartozik-e helytállni. E tekintetben utal a Legfelsőbb Bíróság a PK 42. számú állásfoglalásnak arra a megállapítására, amely szerint nem az eljáró szerv minősége, hanem a konkrét tevékenység alapján kell állást foglalni abban a kérdésben, hogy az adott esetben államigazgatási tevékenységről van-e szó.
Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 45. § ának (2) bekezdése alapján eljáró bíróságul a megyei bíróságot jelölte ki. (Legf. Bír. Pk. V. III. 22.592/1997. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás