• Tartalom

16/1998. (VI. 29.) KHVM rendelet

a Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) módosításáról szóló, Bernben, 1990. december 20-án kelt jegyzőkönyv kihirdetéséről

1998.07.01.

(A megerősítő okirat letétbe helyezése a Svájci Kormánynál 1996. október 1-jén megtörtént, ennek alapján a jegyzőkönyv a Magyar Köztársaság vonatkozásában 1996. október 1-jén lépett hatályba.)

A Bernben, 1980. évi május hó 9. napján kelt Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) kihirdetéséről szóló 1986. évi 2. törvényerejű rendelet 3. §-a (2) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § A Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) módosításáról szóló, Bernben, 1990. december 20-án kelt jegyzőkönyvet (a továbbiakban: Jegyzőkönyv) e rendelettel kihirdetem.

2. § A Jegyzőkönyv magyar nyelvű fordítása a következő:

,,
A Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezményről (COTIF) Bernben, 1980. május 9-én aláírt Egyezmény (COTIF) 6. és 19. Cikke 2. §-ának értelmében a Nemzetközi Vasúti Fuvarozásügyi Államközi Szervezet (OTIF) második Közgyűlésére Bernben került sor 1990. december 20-án.
Figyelemmel arra, hogy a COTIF rendelkezéseinek módosítása a nemzetközi közösség és a nemzetközi vasúti forgalom új szükségleteihez igazításuk érdekében szükségessé vált, a Szerződő Felek az alábbiakban állapodtak meg:
A Közgyűlés által elhatározott módosítások
I. CIKK
Az Egyezményre vonatkozó módosítások
1. Cikk
A COTIF 2. Cikkének 2. §-a a következő mondattal egészül ki:
,,A jelen bekezdés értelmében egy vonalon teljesített fuvarozásoknak minősülnek az egyéb, a vasúti fuvarozás kiegészítéseként a vasút felelősségére végzett belső fuvarozások.''
2. Cikk
(1) A COTIF 3. Cikkének 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
2. § ,,A 2. Cikk 1. és 2. §-ában szereplő vonalakat, amelyeken ezeket a fuvarozásokat végrehajtják, két jegyzék tartalmazza: a CIV vonalak jegyzéke és a CIM vonalak jegyzéke.''
(2) A COTIF 3. Cikke 3. §-ának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
3. § ,,Azoknak a vállalatoknak, amelyekhez a 2. Cikk 2. §-ában megjelölt és ezekbe a jegyzékekbe bejegyzett vonalak tartoznak, ugyanazok a jogaik és kötelességeik, mint amelyeket a CIV és a CIM Egységes Szabályok a vasutakra előírnak, azon eltérések fenntartása mellett, amelyek az egyes fuvarozási módok különleges üzemi feltételeiből adódnak, és amelyeket úgy kell kihirdetni, mint a díjszabásokat.''
3. Cikk
A COTIF 4. Cikke helyébe a következő rendelkezés lép:
,,4. Cikk Az alábbiakban az ,,Egyezmény'' kifejezés a tulajdonképpeni Egyezményt, az 1. Cikk 2. §-ának második mondatában megjelölt Jegyzőkönyvet, a számvizsgálatra vonatkozó kiegészítő megbízást, valamint a 3. Cikk 1. és 4. §-ában megnevezett A) és B) Függeléket, valamint azok mellékleteit jelöli.''
4. Cikk
(1) A COTIF 7. Cikke 1. §-ának első két mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
1. § ,,Az Intéző Bizottság tizenkét Tagállam képviselőiből áll. A Svájci Államszövetség egy állandó hellyel rendelkezik.''
(2) A COTIF 7. Cikke 2. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az Intéző Bizottság)
,,a) megállapítja saját ügyrendjét, és kétharmados többséggel kijelöli azt a Tagállamot, amely a következő ötéves időszak alatt ellátja az elnöki tisztet.''
(3) A COTIF 7. Cikke 2. §-ának d) pontja a következő szövegrésszel egészül ki:
,,d) a vezérigazgatót és vezérigazgató-helyettest ötéves időtartamra nevezik ki és újraválaszthatók;''
5. Cikk
A COTIF 11. Cikkének 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
7. § ,,A számviteli vizsgálatot a Svájci Kormány végzi az Egyezményhez csatolt kiegészítő meghatalmazás előírásai szerint és az Intéző Bizottság különleges utasításainak fenntartásával, a Szervezet Pénzügyi és Könyvelési Szabályzata rendelkezéseinek megfelelően.''
6. Cikk
A COTIF 19. Cikkének 3. §-a a következő a) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi a) és b) pont megjelölése b) és c) pontra változik:
,,a) számvizsgálatra vonatkozó kiegészítő meghatalmazás;''
7. Cikk
A COTIF a Nemzetközi Vasúti Fuvarozásügyi Szervezet (OTIF) előjogairól és mentességéről szóló Jegyzőkönyvet követően a következő melléklettel egészül ki:
,,

Kiegészítő meghatalmazás a számvizsgálatra

1. A számvizsgáló ellenőrzi a Szervezet számláit, beleértve minden treuhand/bizalmi alapot és külön számlát, amennyiben szükségesnek tartja, hogy meggyőződjék az alábbiakról:
a) a pénzügyi bizonylatok megfelelnek-e a Szervezet könyveinek és iratainak;
b) a pénzügyi műveleteket, amelyekre a bizonylatok vonatkoznak, a szabályoknak és az előírásoknak, valamint a költségvetés rendelkezéseinek, s más alkalmazott irányelveknek megfelelően hajtották-e végre;
c) a bankban vagy a pénztárban letétbe helyezett értékeket és készpénzt a letéteményesektől kapott közvetlen bizonylatok alapján megvizsgálták és ténylegesen megszámolták;
d) a belső ellenőrzés, beleértve a belső számviteli vizsgálatot, rendben van;
e) az aktívák és a passzívák minden elemét, valamint minden többletet és hiányt olyan eljárás szerint könyvelnek, amelyet kielégítőnek tart.
2. Csak a számvizsgáló jogosult a vezérigazgató által szolgáltatott igazolásokat és bizonylatokat egészben vagy részben megerősíteni. Amennyiben célszerűnek tartja, a pénzügyi műveletekre vagy szállításokra és az anyagra vonatkozó minden bizonylatot behatóan megvizsgálhat és ellenőrizhet.
3. A számvizsgáló mindenkor szabadon hozzájuthat minden könyvhöz, irathoz, könyvelési bizonylathoz és egyéb információhoz, amelyekre véleménye szerint szüksége van.
4. A számvizsgáló nem jogosult a számlák rovatainak egyikét vagy másikát elutasítani, ellenben késedelem nélkül felhívja a vezérigazgató figyelmét minden olyan műveletre, amelynek helyessége vagy célszerűsége számára vitathatónak tűnik, hogy így az a szükséges intézkedéseket megtehesse.
5. A számvizsgáló a pénzügyi bizonylatokat a következő szavakkal erősíti meg és írja alá: ,,A szervezet pénzügyi bizonylatait az ...... december 31-ével végződő üzleti évre megvizsgáltam. A vizsgálat magában foglalta a könyvelési módszerek általános elemzését és a könyvelési bizonylatok és más igazolások ellenőrzését, amelyeket a körülmények szükségessé tettek.''
Adott esetben ez a megerősítés kiterjed arra, hogy
a) a pénzügyi bizonylatok a számításba jövő időszak végén a pénzügyi helyzetet, valamint az ezen időszak folyamán végrehajtott műveletek eredményét kielégítő módon tükrözik-e;
b) a pénzügyi bizonylatokat az említett könyvelési elveknek megfelelően készítették-e el;
c) a pénzügyi alapelveket a megelőző üzleti évben érvényben volt módozatoknak megfelelően alkalmazták-e;
d) a pénzügyi műveleteket a szabályokkal és előírásokkal, valamint a költségvetési rendelkezésekkel és más alkalmazható irányelvekkel összhangban hajtották-e végre.
6. A számvizsgáló a pénzügyi műveletekről készített jelentésében kitér
a) az általa végzett vizsgálat természetére és mértékére;
b) a számlák teljességére és pontosságára vonatkozó elemekre, szükség esetén beleértve
– a számlák helyes értelmezéséhez és értékeléséhez szükséges tájékoztatást,
– minden összeget, amelyet be kellett volna szedni, amely azonban a számlában nem szerepel,
– minden összeget, amely egy rendes vagy feltételes kiadási kötelezettség tárgya volt, és amelyet nem könyveltek, vagy amelyet a pénzügyi bizonylatoknál nem vettek figyelembe,
– azokat a kiadásokat, amelyekre nem mutattak be elegendő bizonylatot,
– nyilatkozatot, hogy a könyveket megfelelően vezetik-e; azokat az eseteket, amikor a pénzügyi kimutatások vezetése az általánosságban elismert és állandóan alkalmazott könyvelési elvektől eltér, ki kell emelni;
c) más kérdésekre, amelyekre az Intéző Bizottság figyelmét fel kell hívni, mint például:
– csalási vagy feltételezett csalási esetek,
– a Szervezet pénzalapjának vagy más kötelezettségeinek pazarlása vagy megengedhetetlen felhasználása (akkor is, ha az ilyen műveletekre vonatkozó számlákat rendben vezetik),
– az olyan kiadások, amelyeknél fennáll a veszély, hogy azok a Szervezetre utóbb jelentős költségeket róhatnak,
– a bevételek és kiadások vagy a szállítások és anyagok ellenőrzési rendszerének általános vagy sajátos hiányosságai,
– azok a kiadások, amelyek az Intéző Bizottság szándékainak nem felelnek meg, figyelembe véve a költségvetésen belül természetszerűen előforduló átcsoportosításokat,
– hiteltúllépések, figyelembe véve a költségvetésen belül természetszerűen előforduló átcsoportosításokat,
– azon kiadások, amelyek a meglévő engedélyeknek nem felelnek meg;
d) a szállításokra és az anyagra vonatkozó azoknak a számláknak a pontosságára vagy pontatlanságára, amelyeket a leltárfelvétel és a könyvek vizsgálata után állítottak ki.
Ezen túlmenően a jelentés olyan műveletekre is rámutathat, amelyeket egy megelőző üzleti évben könyveltek, és amelyekre vonatkozóan új információk állnak rendelkezésre, vagy olyan műveletekre, amelyekre egy későbbi üzleti év során kerül sor, és amelyekre vonatkozóan az Intéző Bizottság tájékoztatása előzetesen is kívánatos.
7. A számvizsgálónak semmi körülmények között sem szabad jelentésében kritikát gyakorolni anélkül, hogy a vezérigazgató előzetesen megfelelő lehetőséget ne kapna állásfoglalásra.
8. A számvizsgáló az Intéző Bizottsággal és a vezérigazgatóval közli a számvizsgálattal összefüggő megállapításait. Ezenkívül minden olyan észrevételt megtehet, amelyet a vezérigazgató pénzügyi jelentésével kapcsolatosan helyénvalónak tart.
9. Amennyiben a számvizsgáló csak egy összefoglaló vizsgálatot végzett, vagy nem kaphatott elegendő igazolást, köteles ezt megerősítésében és jelentésében megjegyezni, és e megjegyzés okait, valamint a pénzügyi helyzetre és a könyvelt pénzügyi műveletekre gyakorolt következményeket egyenként kifejteni.''

II. CIKK

A Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF)
A) Függelékének, a Nemzetközi Vasúti Személy-
és Poggyászfuvarozási Egyezményre vonatkozó
Egységes Szabályokra (CIV) vonatkozó módosítások

1. Cikk

A CIV 1. Cikkének 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
1. § ,,A 2., 3. és 33. Cikkekben megállapított kivételek fenntartásával az Egységes Szabályokat kell alkalmazni minden olyan nemzetközi fuvarokmánnyal végzett személy- és poggyászfuvarozásra, beleértve a személygépkocsit is, amely legalább két Állam területét érintő útvonalon érvényes és kizárólag olyan vonalakat foglal magába, amelyeket az Egyezmény 3. és 10. Cikkeinek megfelelően összeállított jegyzékbe felvettek, valamint adott esetben az Egyezmény 2. Cikk 2. § szerinti azonos elbírálás alá eső fuvarozásokra.
Az Egységes Szabályokat kell alkalmazni a vasút felelősségére az utasok halála és sérülése esetében azokra a személyekre is, akik egy, a Nemzetközi Vasúti Árufuvarozási Szerződésre vonatkozó Egységes Szabályok (CIM) hatálya alá tartozó szerződés alapján fuvarozott küldeményt kísérnek.''

2. Cikk

A CIV 14. Cikkének 1. §-a a következő mondattal egészül ki:
,,Személygépkocsik fuvarozásánál a vasút előírhatja, hogy az utasok a fuvarozás alatt a személygépkocsiban maradjanak.''

3. Cikk

A CIV 17. Cikkének 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
2. § ,,A nemzetközi díjszabások bizonyos feltételek mellett megengedhetik állatoknak és az 1. §-ban nem említett tárgyaknak, valamint utánfutóval, vagy a nélkül feladott gépjárműveknek útipoggyászként történő fuvarozását.
A személygépkocsik fuvarozási feltételei külön tartalmazzák a fuvarozásra történő felvétel, elszámolás, berakás és elfuvarozás feltételeit, a fuvarokmány alakját és tartalmát, amelyen fel kell tüntetni a CIV rövidítést, a kirakási és kiszolgáltatási feltételeket, valamint a gépkocsivezetőnek a járműve berakásával és kirakásával kapcsolatos kötelezettségeit.''

4. Cikk

(1) A CIV 41. Cikkének címe, valamint 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
,,
Személygépkocsik
1. § Ha a személygépkocsit a vasútnak felróható okból késedelmesen rakják be, vagy késedelmesen szolgáltatják ki, a vasút abban az esetben köteles kártérítést fizetni, ha a jogosult bizonyítja, hogy abból kára származott, ennek összege azonban nem haladhatja meg a gépkocsi fuvardíját.''
(2) A CIV 41. Cikkének 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
3. § ,,A gépkocsi teljes vagy részleges elveszése esetében az igényjogosult bizonyított káráért fizetendő kártérítést a gépkocsi mindenkori értéke szerint számítják, és ez a 8000 elszámolási egységet nem haladhatja meg.''
(3) A CIV 41. Cikkének 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
4. § ,,A gépkocsiban elhelyezett tárgyakban bekövetkezett kárért a vasút csak annyiban felel, amennyiben az a vétkességére visszavezethető. A kártérítés teljes összege az 1000 elszámolási egységet nem haladhatja meg.
A gépkocsin kívül elhelyezett tárgyakért a vasút csak szándékosság esetén felel.''
(4) A CIV 41. Cikkének 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a Cikk a következő új 6. §-sal egészül ki:
5. § ,,Pótkocsi, rakománnyal vagy a nélkül egy gépkocsinak számít.
6. § Egyebekben a személygépkocsik fuvarozására az útipoggyászra megállapított felelősségi szabályokat kell alkalmazni.''

5. Cikk

A CIV 42. Cikke helyébe a következő rendelkezés lép:
,,
42. Cikk
A felelősség korlátozására vonatkozó jog megszűnése
Az Egységes Szabályok 30., 31. és 38–41. Cikkeiben foglalt felelősségkorlátozások, valamint a belföldi jog rendelkezései, amelyek a kártérítést meghatározott összegre korlátozzák, nem alkalmazhatók, ha a kár bizonyíthatóan olyan cselekményből vagy mulasztásból származik, amelyet a vasút követett el, akár szándékosan, akár gondatlanságból vagy annak tudatában, hogy ilyen kár valószínűleg bekövetkezik.''

6. Cikk

A CIV 43. Cikk címe helyébe a következő szövegrész lép, valamint a Cikk a következő 1. §-sal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi 1–4. §-ok számozása 2–5. §-ra változik:
,,
A kártérítési összeg átszámítása és kamatozása
1. § Amennyiben a kártérítési összeg kiszámításánál külföldi pénznemben kifejezett összeget kell átszámítani, az átszámítást a kártérítési összeg kifizetésének napján és helyén érvényes árfolyamon kell végezni.''

7. Cikk

A CIV 53. Cikkének 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
1. § ,,A jogosult elveszti a vasútnak az utasok halála és megsérülése esetében fennálló felelősségén alapuló minden igényét, ha a balesetet legkésőbb hat hónappal azt követően, hogy a kárról tudomást szerzett, valamelyik vasútnál, amelynél a 49. Cikk 1. § értelmében a felszólamlás benyújtható, be nem jelenti.''

8. Cikk

A CIV 55. Cikke 2. §-ának második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
(2. § A fuvarozási szerződésből eredő egyéb igények egy év alatt évülnek el.)
,,Az elévülési idő azonban két év olyan kár megtérítésére irányuló igény esetében, amely bizonyíthatóan akár a károkozás szándékával, akár gondatlanul és ilyen kár valószínű bekövetkezésének tudatában elkövetett cselekményre vagy hanyagságra vezethető vissza.''

III. CIKK

A Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF)
B) Függelékének, a Nemzetközi Vasúti Árufuvarozási Egyezményre vonatkozó Egységes Szabályokra (CIM) vonatkozó módosítások

1. Cikk

A CIM 1. Cikkének 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
1. § ,,A 2. Cikkben megállapított kivételek fenntartásával az Egységes Szabályokat kell alkalmazni mindazokra az áruküldeményekre, amelyeket közvetlenül fuvarlevéllel olyan útvonalra adnak fel fuvarozásra, amely legalább két Tagállam területét érinti és kizárólag olyan vonalakat foglal magában, amelyeket az Egyezmény 3. és 10. Cikkeinek megfelelő jegyzékbe felvettek, valamint adott esetben az Egyezmény 2. Cikk 2. § második bekezdés szerinti, azonos elbírálás alá eső fuvarozásokra.''

2. Cikk

A CIM 18. Cikke helyébe a következő rendelkezés lép:
,,
18. Cikk
Felelősség a fuvarlevélbe írt bejegyzésekért
A feladó felelős az általa a fuvarlevélbe írt adatok helyességéért. Viseli mindazokat a következményeket, amelyek abból származnak, hogy ezek az adatok helytelenek, pontatlanok vagy hiányosak, vagy azok nem a részükre kijelölt helyen vannak.''

3. Cikk

A CIM 40. Cikkének 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a Cikk 4. §-a hatályát veszti:
2. § ,,A kártérítés összege azonban nem lehet több, mint a hiányzó bruttó tömeg minden kilogrammja után 17 elszámolási egység.''

4. Cikk

A CIM 43. Cikkének 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
1. § ,,Ha a fuvarozási határidő túllépése esetén kár keletkezett, beleértve az áru megsérülését is, a vasút köteles kártérítést fizetni, ennek összege azonban a fuvardíj négyszeresét nem haladhatja meg.''

5. Cikk

A CIM 44. Cikke helyébe a következő rendelkezés lép:
,,
44. Cikk
A felelősség korlátozására vonatkozó jog megszűnése
A 25., 26., 30., 32., 33., 40., 42., 43., 45. és 46. Cikkekben foglalt felelősséghatárokat nem alkalmazzák, ha a kár bizonyíthatóan olyan cselekményből vagy mulasztásból származik, amelyet a vasút követett el, akár egy ilyen kár előidézésének szándékával akár gondatlanságból vagy annak tudatában, hogy ebből valószínűleg ilyen kár származik.''

6. Cikk

A CIM 47. Cikkének címe helyébe a következő szövegrész lép, valamint a Cikk a következő 1. §-sal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi 1–3. §-ok számozása 2–4. §-ra változik:
,,
Kártérítés átszámítása és kamatozása
1. § Ha a kártérítés kiszámítása során külföldi pénznemben kifejezett összegeket kell átszámítani, akkor az átszámítást a kártérítés fizetésének napján és helyén érvényes árfolyamon kell végezni.''

7. Cikk

A CIM 58. Cikke 1. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a d) pont hatályát veszti:
(Az elévülési idő mégis két év, a következő igények esetében:)
,,c) szándékosságra visszavezethető kár megtérítésére irányuló igény olyan kár megtérítésére irányuló igény, amely vagy a károkozás szándékával vagy gondatlanul és ilyen kár valószínű bekövetkezésének tudatában elkövetett cselekményre vagy hanyagságra vezethető vissza.''

IV. CIKK

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Aláírás, megerősítés, elfogadás, jóváhagyás

1. § A jelen Jegyzőkönyv 1991. június 30-ig, Bernben, a Svájci Kormánynál, mint Letéteményes Kormánynál van elhelyezve, hogy mindazon államok aláírhassák, amelyeket a Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Államközi Szervezet (OTIF) második Közgyűlésére meghívtak.
2. § A COTIF 20. Cikke 1. §-ának rendelkezései szerint a jelen Jegyzőkönyvet meg kell erősíteni, jóvá kell hagyni vagy el kell fogadni; a megerősítésről, az elfogadásról vagy a jóváhagyásról szóló okmányt a lehető leghamarabb letétbe kell helyezni a Letéteményes Kormánynál.

V. CIKK

Hatálybalépés

A jelen jegyzőkönyvbe foglalt határozatok az azon hónapot követő 12. hónap első napján lépnek hatályba, amelyben a Letéteményes Kormány értesítette a Tagállamokat a COTIF 20. Cikk 2. § feltételeit teljesítő okmány letétbe helyezéséről.

VI. CIKK

Csatlakozás

Azok az államok, amelyek az OTIF második Közgyűlésére meghívást kaptak, és a jelen Jegyzőkönyvet a IV. CIKK 1. §-ban megszabott határidőn belül nem írták alá, ahhoz a csatlakozási okmánynak a Letéteményes Kormánynál történő letétbe helyezésével csatlakozhatnak.

VII. CIKK

Kapcsolat a COTIF és a Jegyzőkönyv között

Csak a COTIF tagállamai lehetnek e Jegyzőkönyv szerződő felei.

VIII. CIKK

A Jegyzőkönyv szövege

A jelen Jegyzőkönyvet francia nyelven szövegezték és írták alá.
A francia szöveghez német, angol, arab, olasz és holland nyelvű fordításokat mellékelnek.
Kizárólag a francia szöveg hiteles.
Ennek hiteléül a Kormányaik által meghatalmazott alulírottak a jelen Jegyzőkönyvet aláírták.
Készült Bernben, ezerkilencszázkilencven december huszadikán, egyetlen eredeti példányban, francia nyelven, amelyet a Svájci Államszövetség levéltárában helyeznek letétbe. Mindegyik szerződő Állam egy hiteles másolatot kap.''

3. § (1) A Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (a továbbiakban: COTIF) A) Függelékének végrehajtásáról szóló kiegészítő határozmányokat e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(2) A COTIF B) Függelékének végrehajtásáról szóló kiegészítő határozmányokat e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

4. § Ez a rendelet 1998. július 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1996. október 1-jétől kell alkalmazni.

Budapest, 1998. június 25.

1. számú melléklet a 16/1998. (VI. 29.) KHVM rendelethez

I. Kiegészítő Határozmányok (DCE)
a Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF)
A) Függelékének, a Nemzetközi Vasúti Személy-
és Poggyászfuvarozási Egyezményre vonatkozó Egységes Szabályok (CIV) értelmezéséről a vasúti infrastruktúra üzemeltetésének és a vasúti társaságok által nyújtott közlekedési szolgáltatások elválasztása esetén
A kiegészítő határozmányok magyar nyelvű fordítása a következő:
Abból a megfontolásból, hogy az 1980. május 9-én kelt, a Nemzetközi Vasúti Fuvarozásról szóló Egyezmény (COTIF) azon az elven alapul, hogy a vasutak mind infrastruktúrájukat üzemeltetik, mind pedig vasúti közlekedési szolgáltatásokat nyújtanak, míg egyes államok ezt a két tevékenységet szét kívánják választani;
abból a megfontolásból, hogy a COTIF által elért egységes jog mind a használó, mind a fuvarozó számára a jogbiztonság fontos elemét jelenti, amely megkönnyíti az európai és az Európán túli nemzetközi átmenő vasúti fuvarozásokat;
abból a megfontolásból, hogy ezért kívánatos, hogy a nemzetközi vasúti fuvarozás továbbra is a COTIF-nak legyen alárendelve;
abból a megfontolásból, hogy a COTIF nem tételezi fel, hogy egynél több vasúti vállalat végez az ügyfél szerződéses partnereként nemzetközi vasúti fuvarozást;
de annak tudatában, hogy ilyen esetben tárgytalanok lehetnek a CIV bizonyos rendelkezései, amelyek abból indulnak ki, hogy egyetlen szerződés tárgyát képező nemzetközi fuvarozás végrehajtásában részt vevő több vasút egymás után következő fuvarozóként lép fel;
annak tudatában, hogy a COTIF felülvizsgálata szükséges és sürgős, ez azonban átfogó munkát követel meg, az 1993. november 22-től 26-ig, Bernben tartott OTIF-ülésen a tagországok képviselői a CIV 7. Cikke alapján az alábbi kiegészítő határozmányokat dolgozták ki azzal a tagországoknak tett ajánlással, hogy 1995. január 1-jén léptessék azokat életbe:
1. A vasútvonalaknak a COTIF 2. Cikk 1. §-a szerinti bejegyzésénél elegendő, ha az infrastruktúrát üzemeltető vállalatot jegyzik be a CIV-vonalak jegyzékébe.
2. A CIV 2. Cikk 1. és 2. §-a szerinti ,,üzemeltetés'' csak akkor áll fenn, ha az érintett ,,vasút'' mind az infrastruktúrát üzemben tartja, mind pedig vasúti közlekedési szolgáltatásokat is nyújt.
3. A CIV 2. Cikke kivételével ,,vasút''-on vagy ,,az Egyezmény 3. és 10. Cikke szerinti lista értelmében vasútvonalat üzemeltető vasút''-on (CIV 26. Cikk 4. §) a CIV-vonalakon vasúti szolgáltatásokat végző értendő.
4. Ha nemzetközi vasúti fuvarozás esetén csak egy vasúti szolgáltatást végző fejt ki tevékenységet, akkor a CIV-nek azon felhatalmazásai, amelyek lehetővé teszik megállapodások útján díjszabások és eltérő szabályozások létrehozását, úgy értendők, hogy ez a vasúti közlekedési szolgáltatást végző kötheti meg a megfelelő szerződéses megállapodásokat, különösen a CIV 5. Cikk 3. §, 17. Cikk 2. §, 19. Cikk 4. § és 25. Cikk 2. § szerinti esetekben.
5. Ezek az egységes kiegészítő határozmányok valamennyi tagország törvényei és előírásai által meghatározott formában lépnek hatályba, és kerülnek közzétételre. A kiegészítő határozmányokat és hatálybalépésüket közölni kell a Központi Hivatallal, amely erről haladéktalanul tájékoztatja az összes többi tagállamot.
II. Egységes Kiegészítő Határozmányok (DCU)
a Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) A) Függelékének, a Nemzetközi Vasúti Személy-
és Poggyászfuvarozási Egyezményre vonatkozó Egységes Szabályokhoz (CIV)
ad CIV 1. Cikk
1. DCU
A vasúti infrastruktúra üzemben tartásának és a vasúti közlekedési szolgáltatások biztosításának különválasztása esetén az Egységes Kiegészítő Határozmányokban (DCU) vasúton vagy vasúthálózaton a CIV-vonalakon vasúti közlekedési szolgáltatást biztosítót kell érteni.
2. DCU 3. §
A vasúti infrastruktúra üzemben tartásának és a vasúti közlekedési szolgáltatások biztosításának különválasztása esetén az ,,állomás'' kifejezés, ha ezen a cselekvésre kötelezett szervet értik, a CIV-ben és a DCU-kban a vasúti közlekedési szolgáltatót jelenti.
ad CIV 4. Cikk
1. DCU
A vasúti infrastruktúra üzemben tartásának és a vasúti közlekedési szolgáltatások biztosításának különválasztása esetén a fuvarozási kényszer, fenntartva másfajta belföldi jogi előírást, azokra a vasutakra vonatkozik, amelyek a fuvarozásra vállalkoztak, vagy amelyeket az állam kijelölt.
ad CIV 6. Cikk
1. DCU 5. § a)
Ha a fuvarozási szerződésből eredő kötelezettségek teljesítése valamely pénzérték átszámítását teszi szükségessé, az átszámításnál azt az árfolyamot kell alkalmazni, amely az átszámítás napján érvényes.
Az átszámítást végző vasút meghatározza az árfolyamot, amelyet megfelelő módon közzé kell tenni.

2. számú melléklet a 16/1998. (VI. 29.) KHVM rendelethez

I. Kiegészítő Határozmányok (DCE)
a COTIF B) Függelékének, a Nemzetközi Vasúti Árufuvarozási Egyezményre vonatkozó Egységes Szabályok (CIM) értelmezéséről a vasúti infrastruktúra üzemeltetésének és a vasúti vállalatok által nyújtott közlekedési szolgáltatások szétválasztása esetén
Abból a megfontolásból, hogy az 1980. május 9-én kelt, a Nemzetközi Vasúti Fuvarozásról szóló Egyezmény (COTIF) azon az elven alapul, hogy a vasutak mind infrastruktúrájukat üzemeltetik, mind pedig vasúti közlekedési szolgáltatásokat nyújtanak, míg egyes államok ezt a két tevékenységet szét kívánják választani;
abból a megfontolásból, hogy a COTIF által elért egységes jog mind a használó, mind a fuvarozó számára a jogbiztonság fontos elemét jelenti, amely megkönnyíti az európai és az Európán túli nemzetközi átmenő vasúti fuvarozásokat;
abból a megfontolásból, hogy ezért kívánatos, hogy a nemzetközi vasúti fuvarozás továbbra is a COTIF-nak legyen alárendelve;
abból a megfontolásból, hogy a COTIF nem tételezi fel, hogy egynél több vasúti vállalat végez az ügyfél szerződéses partnereként nemzetközi vasúti fuvarozást;
de annak tudatában, hogy ilyen esetben tárgytalanok lehetnek a CIM bizonyos rendelkezései, amelyek abból indulnak ki, hogy egyetlen szerződés tárgyát képező nemzetközi fuvarozás végrehajtásában részt vevő több vasút egymás után következő fuvarozóként lép fel;
annak tudatában, hogy a COTIF felülvizsgálata szükséges és sürgős, ez azonban átfogó munkát követel meg, az 1993. november 22-től 26-ig, Bernben tartott OTIF-ülésen a tagországok képviselői a CIM 9. Cikke alapján az alábbi kiegészítő határozmányokat dolgozták ki azzal a tagországoknak tett ajánlással, hogy 1995. január 1-jén léptessék azokat életbe:
1. A vasútvonalaknak a COTIF 2. Cikk 1. §-a szerinti bejegyzésénél elegendő, ha az infrastruktúrát üzemeltető vállalatot jegyzik be a CIM-vonalak jegyzékébe.
2. A CIM 2. Cikk 1. és 2. §-a szerinti ,,üzemeltetés'' csak akkor áll fenn, ha az érintett ,,vasút'' mind az infrastruktúrát üzemben tartja, mind pedig vasúti közlekedési szolgáltatásokat is nyújt.
3. A CIM 2. Cikke és 4. Cikkének c) pontja kivételével ,,vasút''-on CIM-vonalakon vasúti szolgáltatásokat nyújtó értendő. A CIM 4. Cikk c) pontjában szereplő ,,részes vasutak'' fogalom az infrastruktúra üzemeltetőjét is magában foglalja.
4. A CIM a 18. Cikke, a 19. Cikkének 4. §-a, a 20. Cikkének 3. §-a és a 25. Cikkének 3. §-a a feladó felelősségét csak a fuvarozási szerződés felei között szabályozza.
5. Ha nemzetközi vasúti fuvarozás esetén csak egy vasúti szolgáltatást végző fejt ki tevékenységet, akkor a CIM-nek azon felhatalmazásai, amelyek lehetővé teszik megállapodások útján díjszabások és eltérő szabályozások létrehozását, úgy értendők, hogy ez a vasúti közlekedési szolgáltatást végző kötheti meg a megfelelő szerződéses megállapodásokat, különösen a CIM 27., 30. és 31. Cikke szerinti esetekben.
6. A RIP szerinti ,,beállító vasút''-on az az intézmény értendő, amely az érvényben lévő előírásoknak megfelelően olyan vasúti kocsikat állított be, amelyeket a nemzetközi forgalomban alkalmazni kell.
7. A RICo szerinti ,,engedélyező vasút''-on az az intézmény értendő, amely a nemzetközi forgalomban alkalmazandó konténereket engedélyezte.
8. Ezek a kiegészítő határozmányok valamennyi tagország törvényei és előírásai által meghatározott formában lépnek hatályba, és kerülnek közzétételre. A kiegészítő határozmányokat és hatálybalépésüket közölni kell a Központi Hivatallal, amely erről haladéktalanul tájékoztatja az összes többi tagállamot.
ad CIV 23. Cikk
1. DCU 3. §
Azt a vonatot, amellyel az útipoggyászt fuvarozni kellett, a menetrend szerinti fuvarozási lehetőségek alapján állapítják meg, a feladás napjának és órájának figyelembevételével.
II. Kiegészítő határozmányok (DCU)
a COTIF B) Függelékének, a Nemzetközi Vasúti Árufuvarozási Egyezményre vonatkozó Egységes Szabályokhoz (CIM)
ad CIM 1. Cikk
1. DCU
A vasúti infrastruktúra üzemben tartásának és a vasúti közlekedési szolgáltatások nyújtásának szétválasztása esetében az egységes kiegészítő határozmányokban (DCU) a vasúton vagy a vasúthálózaton a CIM-vonalakon vasúti közlekedési szolgáltatást nyújtót kell érteni.
2. DCU 2. §
A vasúti infrastruktúra üzemben tartásának és a vasúti közlekedési szolgáltatások nyújtásának szétválasztása esetében az ,,állomás'' kifejezés, ha ez alatt a kereskedelemre kötelezett szervet értik, a CIM-ben és a DCU-kban a vasúti közlekedési szolgáltatásokat nyújtót jelenti.
ad CIM 3. Cikk
1. DCU
A vasúti infrastruktúra üzemeltetésének és a vasúti közlekedési szolgáltatások nyújtásának szétválasztása esetében más belföldi jog fenntartásával, a fuvarozási kötelezettség azokat a vasutakat kötelezi, amelyek a fuvarozást ajánlották, vagy amelyeket az állam ilyen végzésére kijelölt.
ad CIM 4. Cikk
1. DCU
Ha útközben megállapítják, hogy fuvarozásból kizárt árut, akár az előírt megnevezéssel is, vettek fel fuvarozásra, a küldeményt fel kell tartóztatni. A feladótól adott esetben utasítást kell kérni; az utasításnak meg kell felelni azon állam rendelkezéseinek, amelyben a küldeményt feltartóztatták. A feladónak meg kell fizetni a feltartóztató állomásig felmerült fuvardíjat és egyéb költségeket, valamint a 24. Cikknek megfelelően esetleg beszedendő fuvardíjpótlékokat még akkor is, ha az átvevő a fuvarozási szerződést a 31. Cikknek megfelelően módosította.
Ha azonban olyan tárgyról van szó, amelynek fuvarozása az érintett államok egyikében a posta kizárólagos joga, ezt a tárgyat a küldeményt terhelő költségek utánvételezése mellett a postának át lehet adni.
ad CIM 5. Cikk
1. DCU
Hullaküldemények a következő feltételek teljesítése mellett fuvarozhatók:
1. a költségeket a feladó fizeti;
2. az utánvét és készpénzelőleg nincs megengedve;
3. a fuvarlevél nem tartalmazhatja a ,,Pályaudvaron marad'' bejegyzést;
4. a fuvarozásra minden egyes állam törvényei és szabályzatai érvényesek, hacsak azt több állam között kötött külön egyezmények nem szabályozzák; a hullaküldeményekhez nem kell kísérőt adni, ha a feladó a fuvarlevélbe írt nyilatkozattal kötelezettséget vállal arra, hogy a hullát a rendeltetési államban előírt határidőn belül elviszik.
2. DCU
Saját kerekein futó vasúti járművek a következő feltételek mellett fuvarozhatók:
1. azok futóképességét egy vasútnak meg kell állapítani és ezt a vasúti járművön felirattal vagy külön bizonyítvánnyal tanúsítani kell;
2. mozdonyhoz, szerkocsihoz és motorkocsihoz a feladónak kísérőt kell adni, aki köteles a jármű futóképességének megőrzéséről gondoskodni. Egyéb vasúti járművekhez lehet kísérőt adni.
3. DCU
Az élő állatok fuvarozására ezenkívül a következő feltételek érvényesek:
1. a feladó köteles a feladási és a rendeltetési állam, valamint az átmenő államok állategészségügyi szabályait megtartani;
2. a fuvarlevél nem tartalmazhatja a ,,Pályaudvaron marad'' bejegyzést.
A csomagoltan feladott kis élő állatokhoz nem kell kísérőt adni.
4. DCU
Az olyan tárgy felvételének feltételeit, amelynek fuvarozása különös nehézséggel jár, a vasút a feladó meghallgatása után esetenként állapítja meg.
ad CIM 6. Cikk
1. DCU 9. §
A vasutak készkiadásai többek között a vámokból, adókból vagy egyéb államigazgatási illetékekből, az áru egyik állomásról a másikra történő közúti átszállításának a díjszabásban nem szereplő költségeiből, az áru megóvása érdekében a külső vagy belső csomagolás szükséges helyreállításának költségeiből, az átrakás vagy rakományigazítás költségeiből, az utánjegelés költségeiből és más hasonló kiadásokból állnak.
ad CIM 7. Cikk
1. DCU 5. § a)
Ha a fuvarozási szerződésből eredő kötelezettségek teljesítése valamely pénzegység átszámítását teszi szükségessé, az alkalmazandó átszámítási árfolyam – a CIM 14. Cikkhez tartozó 5. DCU és a 29. Cikkhez tartozó 2. DCU különrendelkezéseinek fenntartásával – az az árfolyam, amely
– a fuvarozási szerződés megkötésének napján érvényes a feladó által vállalt minden költségre,
– a küldeménynek a rendeltetési állomásra érkezésének napján érvényes, a feladó által nem vállalt minden költségre.
Az átszámítást végző vasút megállapítja az árfolyamot, majd azt alkalmas módon közzé kell tennie.
ad CIM 12. Cikk
1. DCU 1. § első mondat
A vasutak közzéteszik a fuvarlevél azon részeinek kitöltésére vonatkozó előírásokat, amelyeknek kitöltése közvetlenül a feladót érinti.
DCU-k az 1. § második mondathoz
2. DCU
Egy fuvarlevéllel lehet feladni fuvarozásra:
a) az oszthatatlan és a rendkívüli terjedelmű tárgyakat, amelyek berakásához egynél több kocsi szükséges;
b) több kocsirakományt, ha azt a vonatkozó forgalomra érvényes különleges szabályok, nemzetközi díjszabások vagy az érdekelt vasutak megállapodásai az egész fuvarozási útvonalra megengedik. Ebben az esetben minden kocsi külön küldeményt képez. A 30. és 31. Cikk alapján történő fuvarozási szerződésmódosítás azonban nem okozhatja az egy fuvarlevéllel feladott több kocsirakomány szétválasztását.
Nem szabad egy fuvarlevéllel feladni:
a) olyan árukat, amelyek természetüknél fogva hátrány nélkül nem rakhatók össze;
b) olyan árukat, amelyeket részben a vasútnak, részben a feladónak kell berakni;
c) olyan árukat, amelyek együvé rakása vám- vagy egyéb államigazgatási hatósági szabályokba ütköznek;
d) feltételesen fuvarozható árukat, ha olyan árukról van szó, amelyeket a RID vagy az 5. Cikk 2. §-ában említett megállapodások és díjszabási határozmányok alapján egymással vagy más árukkal nem szabad összerakni.
3. DCU
Különböző nyomközű vonalakat érintő küldeményeknél a feladási vasúton végzett berakás határozza meg az egész útvonalra felhasználandó fuvarlevelek darabszámát.
Keskenynyomközű (1435 mm-nél kisebb nyomközű) vonal állomásán feladott küldeményeknél a keskeny-nyomközű vasúthoz csatlakozó szélesebb nyomközű vonalon végzett megrakás határozza meg az egész fuvarozási útvonalon használandó fuvarlevelek darabszámát. A keskenynyomközű vasút szabályzata mindamellett előírhatja, hogy az egész fuvarozási útvonalon használandó fuvarlevelek darabszámát a feladási állomáson végzett rakodás határozza meg.
DCU-k az első mondathoz
4. DCU
A vasutak közzéteszik a fuvarlevél mintáját, amelynek átírással kitölthetőnek kell lenni. A nyomtatvány részére fehér, erős, nem áttetsző papírt kell használni. Az átvevőnek átadandó lapot ,,Fuvarlevél (eredeti példány)'', a feladónál maradó lapot ,,Fuvarlevél-másodpéldány'' felülnyomással kell megjelölni.
5. DCU
A fuvarlevél mintáját a vasutak saját országuk jogszabályaiban meghatározott eljárás figyelembevételével teszik közzé.
6. DCU
Az illetékes vasúti szervezetek a fuvaroztatók nemzetközi csúcsegyesüléseivel, valamint a vámkérdésben illetékes nemzetközi szervezetekkel érintkezésbe lépnek, mielőtt a fuvarlevélnek a feladót vagy a vámhatóságot közvetlenül érintő részeit módosítanák.
7. DCU
A fuvarlevelet annak igazolására, hogy az az előírt mintával megegyezik, egy vasút ellenőrző bélyegzőjével kell, adott esetben a kérelmező költségére ellátni.
8. DCU
A minta határozza meg, hogy a nyomtatvány mely részeit kell a feladónak és mely részeit általában a vasútnak kitölteni. A fuvarlevélbe írt adatoknak a nyomtatvány minden lapján jól olvashatónak kell lenni.
Ha a fuvarlevélben a feladó egyes bejegyzései részére nincs külön rovat, a feladó köteles azokat a nyilatkozatai bejegyzésére rendelt rovatba beírni, hacsak az alkalmazandó díjszabás nem írja elő más rovat használatát.
9. DCU
Az adatokat a fuvarlevélbe kitörölhetetlen betűkkel kell beírni vagy nyomtatni. Átírt, vakart vagy papírral átragasztott fuvarleveleket nem szabad használni. Az adatokat át szabad húzni azzal a feltétellel, hogy a feladó azt aláírásával elismeri, és ha az árudarabok számáról vagy tömegéről van szó, a helyesbített mennyiségeket betűkkel is beírja.
10. DCU
A kiszolgáltatásnál a jogosult kérheti a vasúttól, hogy az a fuvarozási határidő meghosszabbítására vonatkozó adatokat a fuvarlevélnek a rendeltetési vasút őrizetében maradó lapjának hátoldaláról a fuvarlevél eredeti példányának hátoldalára vezesse át. A vasút az adatok átvezetése helyett fénymásolatot adhat.
A jogosult ezenkívül indokolt esetben az áru megérkezését követő 3 hónapon belül kérheti, hogy a fuvarlevélnek a rendeltetési vasút őrizetében maradt lapjába, amelyen az átmeneti bélyegzőlenyomatok is vannak, betekinthessen. A vasút a jogosultnak ezt a lapot saját helyiségében megmutathatja, vagy egy időre átengedheti, vagy arról fénymásolatot adhat.
11. DCU 3. § harmadik mondat
A feladó a fuvarlevélbe tett bejegyzéseit a latin betűktől eltérő más betűkkel is beírhatja, feltéve, hogy a bejegyzéseket a feladási állam hivatalos nyelvén fogalmazta és a Szervezet egyik munkanyelvére (franciára vagy németre) lefordították.
ad CIM 13. Cikk
1. DCU 1. § a)
Az állomás megnevezésének minden olyan adatot tartalmaznia kell, amely szükséges ahhoz, hogy ugyanazon helység különböző állomásai közötti vagy az azonos vagy hasonló nevű helységek állomásai közötti összetévesztés elkerülhető legyen. Adott esetben a feladó a rendeltetési állomás megnevezését a kiszolgáltatási hely megjelölésével kiegészítheti.
Ha a feladási állomás megállapítja, hogy a rendeltetési állomás nevének adatai pontatlanok vagy nem teljesek, vagy a több állomással kiszolgált helységbe rendelt küldemény rendeltetési állomását nem jelölték meg olyan pontosan, hogy azt biztosan meg lehessen állapítani, a feladási állomás köteles erre a feladó figyelmét felhívni. Ha a feladó nem helyesbíti vagy nem egészíti ki a fuvarlevelet, vagy már nem lehet őt elérni, a fuvarlevelet akkor is el kell fogadni és a vasút választja ki azt az állomást, amelyre a küldeményt továbbítani kell.
2. DCU 1. § b)
A rendeltetési állomást vagy annak egyik alkalmazottját átvevőként csak akkor szabad beírni, ha ezt az alkalmazandó díjszabás vagy más előírás kifejezetten megengedi, vagy ha a feladó a rendeltetési vasút írásbeli engedélyét a feladási állomásnak bemutatja. Olyan címzést, amely nem tartalmazza az átvevő nevét, mint ,,... rendelkezésére'' vagy ,,A fuvarlevél-másodpéldány bemutatója részére'', nem szabad beírni.
A feladó lehetőség szerint beírja a fuvarlevélbe az átvevő neve és címe után távbeszélő-, távgépíró- vagy telefax-számát vagy az átvevő távirati címét, valamint az erre rendelt rovatba az átvevő ügyfélkódját, és ha a 8. Cikk 4. § f) pontja szerint a központi fuvardíjszámítás megengedett eseteiben az átvevő a nem bérmentesített költségeknek egyidejűleg nem a fizetője, a költségviselő ügyfélkódját.
3. DCU
A feladó köteles az 5. Cikk l. § a) pont és a 2. § szerint feltételesen fuvarozható árukat az azokra előírt megnevezéssel, az egyéb árukat, ha a feladó meghatározott díjszabás alkalmazását kéri, az ebben a díjszabásban előírt megnevezéssel, egyébként a feladási államban az áru tulajdonságának megfelelően használatos kereskedelmi megnevezéssel beírni. A feladónak továbbá lehetőség szerint be kell jegyezni a fuvarlevél erre kijelölt rovatába a vámdíjszabás számát.
4. DCU
Ha egy vasút ellenőrzése mellett alkalmazott minőségi vagy engedélyezési bélyegzőlenyomattal ellátott csomagolásban adnak fel árut fuvarozásra, a feladó, ha a vasút által ilyen csomagolás alkalmazása esetén nyújtott kedvezményben akar részesülni, a fuvarlevélnek az áru megnevezésére előírt rovatába be kell jegyeznie, hogy a csomagoláson minőségi vagy engedélyezési bélyegzőlenyomat van. A bejegyzés a következő szövegű legyen: ,,UIC-bélyegzőlenyomattal ellátott csomagolás''.
5. DCU 1. § d)
Ha a feladási állam szabályzatai vagy törvényei a feladónak megengedik, hogy küldeményeit a tömeg vagy más, azt helyettesítő adat bejegyzése nélkül adja fel, a tömeget vagy ezt az adatot a vasútnak kell beírni.
6. DCU 1. § f)
A feladónak a kocsiszámot a fuvarlevélnek erre a célra rendelt rovatába a következő módon kell beírni:
0185 137 0315 9
7. DCU 1. § h)
A feladó nevét és címét belátása szerint kiegészíti távbeszélő-, távgépíró- vagy telefax-számával vagy távirati címével. Továbbá beírja a fuvarlevél arra előírt rovatába lehetőség szerint saját ügyfélkódját is, és ha a 8. Cikk 4. § f) pontja alatt a központi fuvardíj-elszámolás engedélyezett eseteiben a feladó a bérmentesített költségeknek egyidejűleg nem a fizetője, a költségviselő ügyfélkódját.
DCU-k a 2. §-hoz
8. DCU
A feladónak a fuvarlevél arra előírt rovatába a küldemény fuvarozási módját (CIM vagy TIEx-expresszáru) be kell írni.
Ha a feladási állomás megállapítja, hogy ez az adat hiányzik vagy a fuvarlevél egyéb bejegyzéseivel nem egyeztethető össze, a feladót erre figyelmeztetnie kell. Ha a feladó a fuvarlevelet nem egészíti ki vagy nem helyesbíti, vagy nem lehet elérni, a vasút ennek ellenére a fuvarlevelet elfogadja és azt a fuvarozási módot választja, amely részére a feladó érdekében a legelőnyösebbnek tűnik.
9. DCU
A többi bejegyzés, amit a fuvarlevélnek adott esetben tartalmaznia kell, a következő:
a) az alkalmazandó díjszabások, többek között a 27. Cikk 4. c) pont és a 45. Cikk szerinti külön- vagy kivételes díjszabások,
b) a 16. Cikk szerint bevallott kiszolgáltatási érdek összege számjegyekkel,
c) a 17. Cikk szerinti utánvét és készpénzelőleg összege számjegyekkel,
d) a 14. Cikk 1. § szerint előírt útirány, azoknak az állomásoknak a megnevezése, amelyeken a vám- vagy más államigazgatási hatósági eljárást teljesíteni kell, és ezenkívül a Nagy-Britanniával és Írországgal lebonyolított forgalomban annak vagy azoknak a hajózási vonalaknak a megjelölése, amelyen, illetve amelyeken át a küldeményt továbbítani kell,
e) a vám- és más államigazgatási hatósági eljárások teljesítésére vonatkozó bejegyzések a 26. Cikk 3.S szerint; a vámhivatalnak csak a vámokmányokban vagy a fuvarlevélnek a feladó nyilatkozatai részére rendelt rovatától eltérő más rovatában történő megjelölése a vasútra nem kötelező és egy állomásnak a fuvarlevél útirány és díjszabások előírására rendelt rovatába történő bejegyzése sem tekinthető annak az állomásnak a megjelöléseként, amelyen a vámeljárást teljesíteni kell,
f) az a bejegyzés, hogy az átvevő nem jogosult a fuvarozási szerződés módosítására, a következő szövegezésben: ,,Az átvevő utólagos rendelkezés adására nem jogosult'', a bejegyzést a fuvarlevélnek a feladó nyilatkozatai részére rendelt rovatába kell írni,
g) minden kísért küldeménynél a fuvarlevélnek a feladó nyilatkozatai részére rendelt rovatába a kísérők számát vagy adott esetben, ha a vasút több küldemény közös kíséretét engedélyezi, a ,,...közös kísérő(k)... kocsira'' bejegyzést vagy, ha az 5. Cikk 1. § b) pont második bekezdése szerint a kíséret nem szükséges, vagy attól eltekintenek, a ,,Kísérő nélkül'' bejegyzést,
h) a 20. Cikk 5. §-ának megfelelően a feladó által feltett kocsizárak darabszámát és jelét a fuvarlevélnek az áru megnevezésére rendelt rovatába.
DCU-k az 1. § első mondathoz is
10. DCU
A feladónak az 1. és 2. §-ban, valamint a RIP-ben és a RICo-ban előírt adatokon túlmenően adott esetben a fuvarlevélbe be kell vezetni:
a) a vasút tulajdonát képező rakszerek alkalmazásánál, pl. a ponyvákat, láncokat, köteleket stb.
– az erre rendelt rovatba: azok fajtáját, pályajelét és számát (nem számozott rakszereknél a fajta megnevezése elé a darabszámot kell beírni),
– az árudarabok számának, a csomagolás módjának és az áru megnevezésének a bejegyzésére rendelt rovatba: azok darabszámát és jelét (fajtánként elkülönítve),
– a tömeg bejegyzésére rendelt rovatba: azok saját tömegét;
b) magánrakszereknél, a meleg és hideg elleni magán-védőeszközöknél és a díjszabásokban megnevezett egyéb magáneszközöknél
– az árudarabok számának, a csomagolás módjának és az áru megnevezésének bejegyzésére rendelt rovatba: azok darabszámát és jelét (fajtánként elkülönítve) és adott esetben számát és ismertető jelét,
– a tömeg bejegyzésére rendelt rovatba: azok saját tömegét;
c) az ,,EUR'' jelzéssel ellátott csererakodólapoknál, amelyeket az Európai Síkrakodólap-Pool vagy az Európai Oldalfalas Rakodólap-Pool keretében cserélnek
– a csererakodólapok adatainak bejegyzésére rendelt rovatba:
= az ,,EUR'' jelzésű síkrakodólapok darabszámát a megfelelő rakodólap jelképénél,
= az ,,EUR'' jelzésű oldalfalas rakodólapok darabszámát a megfelelő rakodólap jelképénél,
– az árudarabok számának, a csomagolás módjának és az áru megnevezésének bejegyzésére rendelt rovatba: azok darabszámát és jelét (fajtánként elkülönítve),
– a tömeg bejegyzésére rendelt rovatba: azok saját tömegét;
d) az ,,EUR'' jelzésű csererakodólapoknál, amelyeket nem cserélnek az Európai Síkrakodólap-Pool vagy az Európai Oldalfalas Rakodólap-Pool keretében
– a csererakodólap adatainak bejegyzésére rendelt rovatba: a rakodólap darabszáma helyett a megfelelő jelképnél egy fekvő keresztet,
– az árudarabok számának, a csomagolás módjának és az áru megnevezésének bejegyzésére rendelt rovatba: azok darabszámát és jelét (fajtánként elkülönítve), valamint a ,,Csere nélkül'' bejegyzést,
– a tömeg bejegyzésére rendelt rovatba: azok saját tömegét;
e) a vasút tulajdonát képező, nem cserélhető, a nemzetközi forgalomra engedélyezett síkrakodólapoknál vagy oldalfalas rakodólapoknál
– az árudarabok számának, a csomagolás módjának és az áru megnevezésének bejegyzésére rendelt rovatba: azok darabszámát, jelét és a tulajdonos vasút cégjelét,
– a tömeg bejegyzésére rendelt rovatba: azok saját tömegét;
f) a vasút által engedélyezett, P -jellel ellátott magán-síkrakodólapoknál vagy magánoldalfalas rakodólapoknál
– az árudarabok számának, a csomagolás módjának és az áru megnevezésének bejegyzésére rendelt rovatba: azok darabszámát, megnevezését (fajtánként elkülönítve), az engedélyező vasút cégjelét, a P -jelet és adott esetben azok számát,
– a tömeg bejegyzésére rendelt rovatba: azok saját tömegét;
g) a P -jellel el nem látott különleges magánrakodólapnál, amelyet a vasút a kocsirakományú forgalomra engedélyezett,
– az árudarabok számának, a csomagolás módjának és az áru megnevezésének bejegyzésére rendelt rovatba: azok darabszámát és megnevezését (fajtánként elkülönítve), valamint az engedélyező vasút rövid megnevezését és az engedélyszámot, pl. ,,....db különleges magán-síkrakodólap – a vasút rövid megnevezése – engedélyszám'',
– a tömeg bejegyzésére rendelt rovatba: azok saját tömegét.
A saját tömeget az 1. § d) pont szerinti tömegadat alá kell írni, amely magában foglalja az áru tömegét, valamint adott esetben a csomagolás és a vasút által nem engedélyezett magán-rakodólapok tömegét is.
11. DCU
Ha a feladó bejegyzései számára előírt hely a fuvarlevélben nem elegendő, a feladónak ezen a helyen bejegyzést kell tennie arra vonatkozóan, hogy a bejegyzés hol folytatódik, vagy ha lehetséges, azt egy szaggatott vonallal megjelölt szomszédos rovatban kell folytatnia.
Ha ezeknek a lehetőségeknek ellenére nem elegendő a hely, pótlapokat kell használni, amelyek a fuvarlevél szerves részét képezik. A pótlapoknak a fuvarlevéllel azonos méretűeknek kell lenni, azokat átírással és a fuvarlevél lapjaival azonos példányszámban kell kiállítani. A pótlapokra a fuvarlevélben utalni kell. Ha a küldemény össztömegét megadják, ezt az adatot magába a fuvarlevélbe kell bevezetni.
ad CIM 14. Cikk
DCU-k az 1. §-hoz
1. DCU
A vasúti infrastruktúra üzemeltetésének és a vasúti közlekedési szolgáltatások nyújtásának szétválasztása esetében a feladó a fuvarlevélnek a kívánt díjszabások és útvonalak adataira kijelölt helyén a vasutakat is előírhatja. Egyébként a 14. Cikk rendelkezései értelem szerint érvényesek.
2. DCU 5. §-hoz is
2. DCU
Az általános természetű bejegyzések mint ,,Legrövidebb útirány'', ,,Legolcsóbb díjszabás'' a vasútra nem kötelezőek.
DCU-k a 2. §-hoz
3. DCU
A feladónak joga van az Egységes Szabályok és a következőkben említett feltételek alapján a fuvarlevélben útközbeni utánjegelést kérni.
Utánjegelést csak a vasút által erre a célra külön kijelölt állomásokon lehet kérni; ezeket az állomásokat a feladási állomás kívánságra közli a feladóval.
A feladónak a fuvarlevélben meg kell nevezni azt a megbízottat, akinek az utánjegelést el kell végezni. A vasút e megbízott tevékenységét engedélyétől teheti függővé. A feladónak az utánjegelésre vonatkozó kívánságát a fuvarlevélnek nyilatkozatai részére rendelt rovatába a következő szövegű bejegyzéssel kell kérni: ,,Utánjegelés ............. állomáson ................. által'' (a megnevezett megbízott, azaz az eset szerint a magánvállalat vagy a vasút, ha az utánjegelést utóbbi maga végzi el)''.
A vasutak díjszabásaikban határozzák meg adott esetben, hogy a feladó, az utólagos rendelkezésre jogosult átvevő vagy ezek egyikének megbízottja kérheti-e és milyen feltételek mellett az utánjegelést, ha a fuvarlevél nem tartalmaz annak elvégzésére vonatkozó bejegyzést.
4. DCU
A feladó jogosult a fuvarlevélnek a nyilatkozatai számára rendelt rovatába azokat az állomásokat beírni, amelyeken az élő állatokat el kell látni. Ezt az ellátást, mint etetést és itatást, csak a vasút által erre a célra külön kijelölt állomásokon lehet kérni; ezeket az állomásokat a feladási állomás kívánságra közli a feladóval.
5. DCU 6–7. §
A 6. és 7. § szerint visszatérítendő fuvardíj-különbözet kiszámításánál alkalmazandó átszámítási árfolyamra a 29. Cikkhez tartozó 2. DCU-ban foglaltak érvényesek.
ad CIM 15. Cikk
DCU-k az 1. §-hoz
1. DCU
A fuvardíj alkotórészének számító pótdíjak azok a díjszabásban vagy különmegállapodásban rögzített díjak, amelyek – tekintettel a küldemény különleges jellegére – az árunak a kiindulási és a rendeltetési állomás között történő fuvarozása során végzett olyan vasúti teljesítmények kiegyenlítésére szolgálnak, amelyekről nem lehet lemondani. Ezeket a díjakat megfelelő esetben a díjfizetésről tett ,,fuvardíj bérmentve'' bejegyzés fedezi.
A mellékdíjak díjszabásban vagy különmegállapodásban megállapított díjak, amelyek olyan teljesítmények kiegyenlítésére szolgálnak, amelyeknek teljesítése a vasúttól kérhető vagy nem.
2. DCU
A 14. Cikkhez tartozó 2. DCU szerint felmerülő utánjegelési költségeket a fuvarlevélbe bevezetik és azokat a költségek fizetésére vonatkozó nyilatkozatnak megfelelően a feladó vagy az átvevő fizeti, kivéve, ha a jogosult az utánjegelésre vonatkozó kívánságával egyidejűleg közli, hogy a költségeket közvetlenül az utánjegelést végző vállalatnak fizeti meg.
DCU-k a 2. §-hoz
3. DCU
A feladó köteles a fuvarlevélnek arra előírt rovatába a költségek fizetésére vonatkozó nyilatkozatát beírni akkor is, ha semmiféle költséget nem akar magára vállalni. A 2. § a), b) és c) pontja szerinti bejegyzéseket nem lehet kombinálni.
Ha a feladási állomás megállapítja, hogy a költségek fizetésére vonatkozó nyilatkozat hiányzik, a fuvarlevél egyéb bejegyzéseivel össze nem egyeztethető, vagy a feladó akarata egyértelműen nem állapítható meg, a feladót erre figyelmeztetnie kell (lásd a 12. Cikk 9. DCU-t is). Ha a feladó a fuvarlevelet nem egészíti ki vagy nem helyesbíti, vagy már nem érhető el, minden költséget az átvevőre átutaltnak kell tekinteni.
4. DCU
Ha a feladó a fuvarlevélnek a költségek fizetésére vonatkozó rovatában a megfelelő nyilatkozat kereszttel történő megjelölésével a 2.5. a) pontja szerinti előírást választotta anélkül, hogy az előnyomott nyilatkozatot további bejegyzéssel kiegészítette volna, azt jelenti, hogy kizárólag a fuvardíjat viseli a rendeltetési állomásig.
5. DCU
A ,,Bérmentve a fuvardíj, beleértve ......'' [2. § a) 2. pont] és a ,,Bérmentve a fuvardíj, beleértve ....... X-ig'' [2. § a) 4. pont] előírások alkalmazására a következők érvényesek:
a) az 1. § szerint a költségek magukba foglalják:
– a fuvardíjat és a fuvardíj alkotórészének számító pótdíjakat,
– a mellékdíjakat,
– a vámokat,
– a fuvarozásra felvételtől a kiszolgáltatásig felmerülő egyéb költségeket (vö. a 6. Cikk 9. §-sal),
b) ha a feladó a vámilletékeket magára akarja vállalni, annak a költségek fizetésére vonatkozó nyilatkozatából kifejezetten ki kell tűnnie. A vámköltségek magukban foglalják a vámilleték egész összegét és a vámhatóságnak fizetendő egyéb összegeket a hozzáadottérték-adó (TVA) kivételével, amelyet külön költségnemnek kell tekinteni,
c) ha a feladó a bérmentesítést a fuvarozási útvonal egy részére korlátozza (,,Bérmentve a fuvardíj, beleértve .......... X-ig'' bejegyzés), ez a korlátozás mind a fuvardíjra, mind a költségek fizetésére vonatkozó nyilatkozatban említett egyéb költségekre vonatkozik,
d) a kiegészítéseknek nem lehet az a következménye, hogy ugyanazon költségnem teljes összegét adott esetben az ,,......X-ig'' bejegyzéssel a korlátozott vonalrészre megosszák,
e) a feladó a mellékdíjakra, a vámokra és egyéb költségekre kihirdetett egységes kód alapján a költségeknek a 2. § a) 2. és 4. pontja alapján történő fizetése esetén a fuvarlevélnek erre rendelt rovatában a költségek fizetésére vonatkozó megfelelő nyilatkozatnál kódokat, betűket vagy mindkettőt alkalmazhatja, amikor is az egyes költségnemeket ,,+'' jellel egymástól el kell választani. Ha a költségnemeket kóddal és betűvel jelölik, a kódot mindig a betű elé kell írni.
A vasút kódokat csak a fuvarlevél fuvardíjszámítási szakaszaiba beírt mellékdíjak, vámilleték és egyéb költségek jelölésére használhat.
6. DCU 7. §
A fuvarlevélben szereplő megfelelő utalást a biztosítékként letétbe helyezett összeg nyugtájának kell tekintetni.
ad CIM 17. Cikk
1. DCU 1. §
A jogosult számára az utánvéttel történő megterhelés bizonyítékául a fuvarlevélnek az utánvét bejegyzését tartalmazó és állomási név- és keletbélyegzővel vagy gépi könyvelési jellel ellátott eredeti példánya vagy fuvarlevél-másodpéldánya szolgál.
ad CIM 19. Cikk
1. DCU
A vasút megkövetelheti, hogy a darabáru-küldemények apró, azonos nemű darabjait (pl. apró vasáru stb.), amelyeknek felvétele és kezelése jelentős időveszteséget okoz, kötözéssel vagy csomagolással nagyobb egységekké fogják össze.
2. DCU
A feladó köteles a fényre, radioaktív és más sugarakra érzékeny réteggel bevont lemezeket, filmeket és papírokat (pl. fényképészeti lemezeket vagy papírokat, mozi-, fényképészeti vagy röntgenfilmeket stb.) tartalmazó küldeménydarabokat egy 10,5×14,8 cm méretű (fekvő A6) bárcával ellátni, a bárcán legalább 4 cm magas betűkből álló ,,FOTO'' feliratnak kell lenni, és annak legalább 8 cm széles mindkét oldalán perforált filmszalagot kell ábrázolni. A küldeménydarabokat a fenti jelzéseknek megfelelő festősablon segítségével is meg lehet jelölni.
3. DCU
A díjszabásokban előírt kivételek fenntartásával a könnyen törékeny áruk vagy olyan áruk, amelyek a vasúti kocsiban könnyen szétszóródnak és olyan áruk, amelyek más árut beszennyezhetnek, vagy abban kárt tehetnek, csak kocsirakományként fuvarozhatók, kivéve, ha azokat úgy csomagolják vagy foglalják egybe, hogy nem törhetnek el, nem veszhetnek el, vagy más árut nem szennyezhetnek be, vagy azokban nem okozhatnak kárt.
4. DCU 3. §
Ha a feladó csomagolást igénylő hasonló nemű árukat ugyanazon az állomáson csomagolatlanul vagy mindig ugyanazzal a hiányos csomagolással szokott feladni, mentesülhet attól, hogy a 3. §-ban foglalt határozmányokat minden küldeménynél teljesítse, ha ezen az állomáson a vasutak által megállapított és kihirdetett mintájú általános nyilatkozatot helyez letétbe. Ebben az esetben a feladónak a fuvarlevélben utalni kell a feladási állomáson letétbe helyezett általános nyilatkozatra.
A csomagolás hiányára vagy hiányosságára vonatkozó általános nyilatkozat mintájának meghirdetésénél a vasutaknak a hazai jogszabályaikban megállapított eljárást kell figyelembe venni.
5. DCU 5. §
A díjszabásokban előírt kivételek fenntartásával a darabáru-küldemény feladójának minden darabra a vasút által engedélyezett bárcát kell rátenni. Erre a bárcára latin írásjelekkel, a fuvarlevél adataival pontosan megegyezően, világosan és kitörölhetetlenül rá kell vezetni a rendeltetési állomás és a rendeltetési ország nevét, valamint a feladó és átvevő nevét és címét. A bárcát az árudarabra, vagy ha az árudarab fajtája ezt nem teszi lehetővé, tartós anyagból készült (függő) táblácskára kell ragasztani, amelyet tartósan az árudarabra kell erősíteni.
A vasúti-tengeri forgalomban ezt a bárcát a kocsirakomány minden egyes darabjára is rá kell helyezni, ha ezeket át kell rakni.
A többé nem érvényes bárcákat a feladó köteles eltávolítani, vagy olvashatatlanná tenni.
ad CIM 22. Cikk
1. DCU 1. §
Vágányhídmérlegen történő mérlegelésnél a tömeget a rakott kocsi össztömegéből a kocsira feliratozott saját tömeg levonásával kell megállapítani, hacsak az üres kocsi külön mérlegelése nem eredményezett elérő saját tömeget. A vasút és a feladó megegyezhetnek vágányhídmérleg helyett magán mérlegelő eszközök használatában.
ad CIM 23. Cikk
1. DCU 1. §
A terhelési határ túllépését megállapító állomás és a következő államok belépő határállomásai döntik el, hogy a küldeményt lehet-e változtatás nélkül továbbítani annak az államnak a vonalain, amelyben ezek az állomások vannak.
Ha egy állomás véleménye szerint a rakományt meg kell változtatni, az a következőképpen jár el:
a) ha az árut annak különösebb veszélyeztetése nélkül át lehet rakni alkalmas kocsiba, a kocsit a küldemény rendeltetési állomására kell továbbítani, adott esetben a jogosulttól utasítást kell kérni,
b) ha az árut nem lehet egy kocsiba átrakni, a jogosult érdekeinek szem előtt tartásával az állomás dönti el, hogy a további eljárásra kell-e tőle utasítást kérni, vagy a rakománytöbbletet hivatalból annak rendeltetési helyére kell-e küldeni.
A feladó, akit felkértek, hogy a küldeményre rendelkezzék, utasításait vagy közvetlenül, vagy a feladási állomás útján adhatja meg.
A fuvarozási szerződésnek a 31. Cikk szerint történő módosítása esetében az átvevő közvetlenül adja utasításait a terhelési határ túllépését megállapító állomásnak.
ad CIM 24. Cikk
1. DCU 1. § a)
Az 1. § a) pont első bekezdésében előírt fuvardíjpótlékot azoknál az áruknál is be lehet szedni, amelyek az 5. Cikk 2. § értelmében két vagy több állam között kötött megállapodás vagy több vasút között alkalmazott díjszabási határozmányok alapján fuvarozhatók, jóllehet azokat a RID a fuvarozásból kizárja, vagy amelyekre az ebben a Szabályzatban előírt feltételeknél enyhébb feltételek érvényesek.
2. DCU 1. § a)
A RID üres csomagolóeszközökre vonatkozó érvényes feltételeinek – beleértve az üres tartálykocsikat és tank-konténereket – be nem tartása esetén a fuvardíjpótlék kiszámításánál a csomagolóeszköz saját tömegének minden kilogrammja után 2 elszámolási egységet kell alapul venni.
3. DCU 4. §
Nem lehet fuvardíjpótlékot beszedni:
a) a terhelési határ túllépése esetén, ha a feladó a fuvarlevélben kérte, hogy a mérlegelést a vasút végezze el;
b) a terhelési határ fuvarozás közben időjárási behatások következtében történt túllépése esetén, ha bizonyítják, hogy a kocsi rakománya a feladás időpontjában a terhelési határt nem lépte túl;
c) a terhelési határ túllépése esetén, ha a vasút a terhelési határt ki sem hirdette és azt nem is tudatta a feladóval olyan módon, ami lehetővé teszi annak figyelembevételét.
ad CIM 26. Cikk
1–2. DCU 3. §
1. DCU
Ha a vámhivatal a feladó által a vámeljárás teljesítésére előírt útközbeni állomástól távolabb van, a vasút a mindenkori államban érvényes vámjogi szabályok figyelembevételével dönti el, hogy az árut a vámhivatalhoz kell-e vinni, vagy a vámkezelés az állomáson történjék. A költségek az árut terhelik.
2. DCU
A feladó, aki a 3. § a)c) pontjaiban említett jogok egyikével élni kíván, köteles ezt a fuvarlevélben a nyilatkozatai számára rendelt rovatba annak az állomásnak a megnevezésével beírni, amelyen a vám- vagy egyéb államigazgatási hatósági eljárást teljesíteni kell. Ha az átvevő e jogok egyikével élni kíván, köteles ezt rendelkezésben annak az állomásnak a megnevezésével megadni, amelyen az említett eljárást teljesíteni kell.
ad CIM 28. Cikk
DCU-k az 1. §-hoz
1. DCU a 4. §-hoz is
Ha a fuvarlevélben megnevezett tárgyak egy része a kiszolgáltatásnál hiányzik, a fuvarlevél szerinti teljes összeget mégis meg kell fizetni. Az átvevőnek az a joga, hogy a ki nem szolgáltatott részre eső költségek visszatérítését kérje, érintetlen marad.
2. DCU
A vasúti tulajdont képező olyan tisztítatlan üres tartálykocsik, üres tankkonténerek, valamint üres kocsik és üres kiskonténerek visszaadásánál, amelyekben ömlesztett állapotban veszélyes árut fuvaroztak, a rakott küldemény átvevője köteles a vasútnak minden tartálykocsira, tankkonténerre, kocsira és kiskonténerre vonatkozóan két példányban írásbeli nyilatkozatot átadni.
Erre a célra a fuvarlevél-garnitúra két lapját kell felhasználni, amelyek fejlécén a ,,Fuvarlevél'' szót törölni kell. Az írásbeli nyilatkozat arra rendelt rovataiba a kővetkező adatokat kell beírni:
– a feladó neve (a rakott küldemény átvevője),
– kocsiszám, illetőleg a tankkonténer/kiskonténer jelölése,
– a tisztítatlan, üres csomagolóeszközökre előírt RID-adatok.
A RID-nek a tisztítatlan üres csomagolóeszközökre vonatkozó egyéb előírásait a rakott küldemény átvevőjének is figyelembe kell venni.
ad CIM 29. Cikk
DCU-k az 1. §-hoz
1. DCU
Ha ugyanazon feladó által feladott vagy ugyanannak az átvevőnek rendelt több azonos küldeménynél ugyanazok a hibák fordultak elő, a különbözeti összeget pótlólag akkor is meg kell fizetni, vagy vissza kell téríteni, ha az együttesen a 8 elszámolási egységet meghaladja.
2. DCU
A tartozási összegek kiszámításánál azt az átszámítási árfolyamot kell alkalmazni, amelyet a költségek számításánál eredetileg alkalmaztak, vagy alkalmazni kellett volna, ha nem történt volna tévedés. A fizetendő összeg az ilyen módon kiszámított összeggel egyenlő.
ad CIM 30. Cikk
1. DCU 1. § e), f)
A feladó előírhatja az alkalmazandó díjszabást és útirányt. Ha a feladó a költségeket a 15. Cikk 2. § szerint egy díjszabási pontig magára vállalta és a küldeményt a fuvarozási szerződés módosítása következtében már nem ezen a ponton át fuvarozzák, köteles a költségek fizetésére vonatkozó új bérmentesítési előírást adni. Ez a bérmentesítési előírás nem módosíthatja az eredeti bejegyzést a már megtett fuvarszakaszra vonatkozóan, kivéve az 1. § i) pontban megengedett módosítást.
2. DCU 1. § utolsó előtti mondat
A feladó módosíthatja a fuvarozási szerződést akkor is, ha előírja, hogy
a) az átvevő nem jogosult rendelkezésre,
b) a küldeményt meghatározott helyen szolgáltassák ki, vagy a rendeltetési állomásra vonatkozóan a fuvarlevél kijelölt rovatába bevezetett kiszolgáltatási helyet módosítani kell.
DCU-k a 2. §-hoz
3. DCU
A nyilatkozatot a vasút által meghatározott és kihirdetett mintájú nyomtatványon írásban kell megadni. Azt a 12. Cikk 3. § második mondatában foglaltaknak megfelelően kell megszövegezni, és a feladási állomásnak átadni.
Az írásbeli nyilatkozat mintáját a vasutak a hazai jogszabályokban meghatározott eljárás figyelembevételével hirdetik ki.
4. DCU
Az utólagos rendelkezés átvételét a feladási állomás úgy igazolja, hogy a fuvarlevél-másodpéldányra a feladó nyilatkozata alá rányomja az állomás név- és keletbélyegzőjét; majd ezt követően a másodpéldányt vissza kell adnia a feladónak.
5. DCU
Ha a feladó az utánvét felemelését, csökkentését vagy eltörlését kéri, fel kell mutatnia a neki átadott igazolást. Ha az utánvétet felemelik vagy csökkentik, ezt az igazolást a helyesbítés után a feladónak vissza kell adni; az utánvét törlése esetén az igazolást nem kell visszaadni.
ad CIM 31. Cikk
1. DCU 1. § d)
Az átvevő előírhatja az alkalmazandó díjszabást és az útirányt.
2. DCU ad 31. Cikk 2. §
A nyilatkozatot a vasút által megállapított és kihirdetett mintájú nyomtatványon kell írásban megadni. A nyilatkozatot a rendeltetési állomásnak vagy a rendeltetési ország belépő határállomásának kell elküldeni.
Az írásbeli nyilatkozat mintáját a vasutak hazai jogszabályokban meghatározott eljárás figyelembevételével hirdetik ki.
ad CIM 32. Cikk
1. DCU
Ha az utólagos rendelkezés előírja, hogy az árut egy útközbeni állomáson szolgáltassák ki, a fuvardíjat a feladási állomástól eddig az útközbeni állomásig kell számítani. Ha azonban az árut az útközbeni állomáson már túlfuvarozták, a fuvardíjat a fe1adási állomástól a feltartóztató állomásig és ettől az állomástól az útközbeni állomásig kell számítani.
Ha az utólagos rendelkezés az árunak egy másik rendeltetési állomásra fuvarozását vagy a feladási állomásra történő visszafuvarozását írja elő, a fuvardíjat a feladási állomástól a feltartóztató állomásig és ettől az állomástól az új rendeltetési állomásig vagy a feladási állomásig kell számítani.
Ezekre a fuvarozásokra azokat a díjszabásokat kell alkalmazni, amelyek a fuvarozási szerződés megkötésének napján valamennyi részvonalra érvényesek.
Az előző határozmányokat kell értelemszerűen alkalmazni a mellékdíjakra és az egyéb költségekre, valamint a feladó által vállalt költségek átszámítási árfolyamainál is.
2. DCU 2. § Az utólagos rendelkezés átadásának időpontjában fizetendő díj esetleges beszedését az a díjszabás határozza meg, amelyet
– a feladási vasút alkalmazott a küldeményre, amikor a feladó az utólagos rendelkezést adta;
– a rendeltetési vasút alkalmazott a küldeményekre; amikor az átvevő az utólagos rendelkezést adta.
ad CIM 33. Cikk
1. DCU 33. 1–2. § és 3. § második mondat
A feladóhoz intézett értesítést vagy a feladási állam egyik hivatalos nyelvén vagy a Szervezet egyik munkanyelvén (franciául vagy németül) kell megfogalmazni. Ha az alkalmazott nyelv nem azonos annak az államnak a nyelvével, amelynek területén a feladási állomás fekszik, az értesítés lefordítása a feladó kötelessége.
DCU-k a 4. §-hoz
2. DCU
A feladó a fuvarozási akadályról szóló értesítésre utasításait a feladási állomásnak vagy annak az állomásnak adhatja, amelyen az áru van.
3. DCU a 8. §-hoz is
Az utólagos rendelkezés átadásának időpontjában fizetendő díj esetleges beszedését az a díjszabás határozza meg, amelyet
– a feladási vasút alkalmazott a küldeményre, amikor a feladó utasítását adta,
– a rendeltetési vasút alkalmazott a küldeményekre, amikor az átvevő utasítását adta.
Ha azonban a feladó utasításait közvetlenül adja annak az állomásnak, amelyen az áru van, és az a díjszabás, amelynek alapján a küldeményt eddig az állomásig elszámolták, ilyen díjat tartalmaz, ez a díj az árut terheli. Ugyanez érvényes, amikor a vasút olyan utasítást hajt végre, amelyet a feladó a fuvarlevélben a 3. § 1. bekezdés szerint adott.
4. DCU ad 33. Cikk 8. §
Az átvevő közvetlenül adja utasítását a feltartóztató állomásnak.
ad CIM 34. Cikk
DCU-k az 1. §-hoz
1. DCU
Az értesítés költségei az árut terhelik.
2. DCU 2. §-hoz is
A feladóhoz intézett értesítést vagy a feladási állam egyik hivatalos nyelvén vagy a Szervezet egyik munkanyelvén (franciául vagy németül) kell megfogalmazni. Ha az alkalmazott nyelv nem azonos annak az államnak a nyelvével, amelynek területén a feladási állomás fekszik, az értesítés lefordítása a feladó kötelessége.
3. DCU 3. §-hoz is
A következő második bekezdésben említett esetek kivételével a feladó utasításait vagy a feladási állomásnak adhatja, vagy közvetlenül a rendeltetési állomásnak küldheti el. A feladónak csatolni kell a fuvarlevél-másodpéldányt, amelyen utasításait meg kell ismételnie, és azt alá kell írnia. Az aláírás lehet előnyomtatott, vagy azt a feladó bélyegzőjével lehet helyettesíteni. Ha azonban az átvevő az áru átvételét megtagadta, elegendő, ha a feladó a rendeltetési állomástól származó, a kiszolgáltatási akadályról szóló értesítést utasításaival kiegészíti, és azt visszaküldi.
Ha az utasítás a 30. Cikk 1. § g), h) vagy i) pontjaiban említett készpénzelőleg törlésére vagy csökkentésére vonatkozó rendelkezést tartalmazza, azt csak a feladási állomás útján szabad adni. Készpénzelőleggel történő utólagos terhelésre vagy annak felemelésére vonatkozó rendelkezést nem szabad adni.
4. DCU 6. §
Utánvét vagy készpénzelőleg törlésére vagy csökkentésére, vagy nem bérmentesített küldemény költségeinek vállalására, vagy a 15. Cikk 2. § szerint vállalt költségek utólagos emelésére vonatkozó utasítást az átvevő, aki a fuvarozási szerződést a 31. Cikk szerint módosította, csak a feladó írásbeli hozzájárulásának bemutatásával adhat.
Az utasítás adásának időpontjában fizetendő díj esetleges beszedését az a díjszabás határozza meg, amelyet
– a feladási vasút alkalmazott a küldeményre, amikor az utasítást a feladó adta,
– a rendeltetési vasút alkalmazott a küldeményre, amikor az utasítást az átvevő adta.
Ha azonban a feladó a 3. DCU szerint utasítását közvetlenül intézi a rendeltetési állomáshoz, és ha az a díjszabás, amelynek alapján a küldeményt eddig az állomásig elszámolták, ilyen díjat nem tartalmaz, ez a díj az árut terheli. Ugyanez érvényes, ha a feladó a 4. § szerint a fuvarlevélben kérte, hogy az árut neki hivatalból küldjék vissza.
ad CIM 36. Cikk
1. DCU
Ha feladó az árunak nyitott kocsiban történő fuvarozásához ponyvát használ, a vasutat csak olyan felelősség terheli mint a ponyva nélküli nyitott kocsiban történő fuvarozásnál még akkor is, ha olyan áruról van szó, amelyet a díjszabási határozmányok szerint nem nyitott kocsiban fuvaroznak.
2. DCU
Azon károk fenntartásával, amelyek az időjárás behatásai következtében esetleg keletkeznek, a zárt nagykonténerben, cseretartályban, nyerges vontatóban vagy más, a kombinált forgalomban használt rakományegységekben, illetőleg a gördülő országúti rendszerben fedett közúti járművekben fuvarozott áruk nem tekinthetők nyitott kocsiban fuvarozottnak.
ad CIM 43. Cikk
1–2. DCU 1. §
1. DCU
Kártérítési igény érvényesítésére csak a teljes fuvarozási határidő túllépése szolgáltat jogot.
2. DCU
Ha a kártérítési összeg megállapításánál más pénznemre történő átszámítás szükséges, az alkalmazandó árfolyam megállapítására a 47. Cikk 1. §-ában foglaltak érvényesek.
ad CIM 50. Cikk
1. DCU
Ha a jogosult az érvényes előírásokkal szemben elmulasztotta az Egységes Szabályokban említett nyelvek egyikén a fordítást mellékelni, a fordítást hivatalból végző vasúti alkalmazottat a jogosult megbízottjának kell tekinteni.
ad CIM 53. Cikk
DCU-k az 1. §-hoz
1. DCU
A felszólamlást meg kell indokolni.
DCU-k a 4. §-hoz is
2. DCU
A jogosult visszatérítésre vonatkozó kérelméhez az annak indoklásához alkalmas minden okmányt, így különösen a 15. Cikk 7. § szerint összeállított költségszámlát köteles mellékelni.
3. DCU
A jogosult köteles az elvesztés vagy sérülés miatt benyújtott kártérítési kérelméhez minden, a kérelem indoklására és az áru értékének bizonyítására alkalmas bizonylatot, különösen a vásárlási számlát mellékelni.
4. DCU 2. §
4. DCU
Azt a felszólamlást, amelyet nem az 54. Cikk szerinti jogosult nyújt be, csak akkor tárgyalják, ha egy külön lapon csatolt nyilatkozat szerint a jogosult hozzájárul ahhoz, hogy a megállapított összeget az igényt bejelentőnek fizessék ki. Ezt a nyilatkozatot, amelyen a vasút kívánságára az aláírást hitelesíttetni kell, annak az államnak a törvényes szabályai szerint kell elkészíteni, amelyhez a rendező vasút tartozik.
ad CIM 57. Cikk
DCU
1. DCU 2. § b) és c)
1. DCU
A határidők kiszámításánál azt a napot, amelyen a jogosult az árut átvette, nem veszik számításba.
Ha a határidő szombati napon, vasárnapon vagy törvényes ünnepnapon járna le, az csak a következő munkanapokon végződik.
III. Kiegészítő határozmányok (DCU)
a CIM II. Mellékletének, a Magánkocsik Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló Szabályzathoz
(RIP)
ad RIP 10. Cikk
1. DCU 1. §
A féktuskók kopásának, sérülésének vagy elveszésének megállapításához azonban nem kell tényálladéki jegyzőkönyvet felvenni.
IV. Kiegészítő határozmányok (DCU)
a CIM III. Mellékletének, a Szállítótartályok (Konténerek) Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról
szóló Szabályzathoz (RICo)
ad RICo 2. Cikk
DCU-k 1. DCU
Zárt építésű rakott szállítótartályt (konténert) a feladónak, lezárva (leplombálva) kell feladnia. A zárnak (plombának) olyannak kell lenni, hogy látható nyomok nélkül erőszakosan ne lehessen felnyitni; meghatározott forgalmakra a vasút és a feladó közötti megegyezés alapján a lezárás (plombálás) elhagyható.
A feladó köteles a fuvarlevélnek az áruk megnevezésére rendelt rovatába az előző bekezdés szerint alkalmazott zárak (plombák) darabszámát és jelét beírni.
A feladó köteles nyitott építésű konténerbe rakott áruk feladásakor minden szükséges intézkedést megtenni, hogy megelőzze azokat a veszélyeket, melyek ilyen konténer használatakor a berakott árura jelenthetnek.
2. DCU
Ha a rakott konténer útközben annyira megsérült, hogy nem fuvarozható tovább, a vasút az árut másik konténerbe vagy vasúti kocsiba átrakhatja. Ha az árut kocsiba rakják át, a fuvardíjat úgy számítják, mintha a fuvarozás a feladási állomástól a rendeltetési állomásig ebben a kocsiban történt volna, hacsak a fuvardíj a konténerben történő fuvarozásra nem olcsóbb. Az átrakás következtében felmerült költségek az árut terhelik, ha az átrakás a vasút vétkességére nem vezethető vissza.
10. Cikk
1. DCU első francia bekezdés
Az áru csomagolására vagy rögzítésére rendelt különleges belső ingóberendezések tömege a konténer saját tömegébe nem számít bele.
2. DCU harmadik francia bekezdés
A visszatérő konténerben lévő csomagolóanyagot és annak tömegét a fuvarlevélbe külön be kell jegyezni.
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére