PK BH 1998/16
PK BH 1998/16
1998.01.01.
A személyfuvarozási szerződési feltételeket az utasok ráutaló magatartással elfogadhatják. Ennek következtében azok a közlekedési vállalat és az utasok között létrejött ügylet feltételévé válnak. Ez pedig a Ptk. rendelkezéseibe nem ütközik [Ptk. 200. § (1) bek., 216. § (1) bek.].
Az alperes 1993. április 19. napján érvényes jegy, illetve bérlet nélkül utazott a felperes járatán. Vállalta, hogy bérletét 3 napon belül bemutatja, ennek azonban csak egy hét múlva tett eleget, amikor azt a felperes már nem fogadta el. Helyette 600 Ft pótdíj, 1200 Ft késedelmi díj, valamint 19 Ft jegyár, továbbá ezek után 1993. április 19-től a kifizetésig járó, évi 20%-os kamat megfizetése iránt támasztott igényt az alperessel szemben.
Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 1819 Ft tőkét, valamint ebből 619 Ft után 1993. április 19-től 1200 Ft után pedig 1993. május 20-tól a kifizetésig járó, évi 20%-os kamatot.
A másodfokú bíróság az alperes fellebbezése folytán meghozott jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság döntését - részben eltérő indokok alapján - helybenhagyta. Határozatát - annak tartalmát tekintve - a következőkkel indokolta. A Budapesti Közlekedési Vállalat viteldíjainak és utazási feltételeinek megállapításáról szóló 29/1991. (XII. 9.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: R.) előírásai a felek között létrejött személyfuvarozási jogviszony szerződési feltételeit képezik. Az R. 4. §-ának (2) bekezdésében előírt pótdíjfizetési kötelezettség a jegy nélküli utazással megvalósított szerződésszegő magatartás jogkövetkezménye. Ennek 30 napon túl történő teljesítése pedig az R. 4. §-ának (3) bekezdése folytán további 1200 Ft késedelmi díj esedékessé válását vonja maga után. Az R. 4. §-ának (4) bekezdése azonban lehetővé teszi a kötelezettnek az említettek alóli mentesülését attól feltételezetten, hogy a jegyellenőrzéstől számított 3 napon belül érvényes bérletét a felperes megbízottjának bemutatja. A másodfokú bíróság megállapította, hogy ezen feltétel nem következett be, így - függetlenül attól, hogy mulasztása felróható-e vagy sem - az alperes pótdíj-, valamint késedelmidíj-fizetési kötelezettségének egyaránt tartozik eleget tenni.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, tartalmilag annak hatályon kívül helyezése, az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatása és a kereset 50 Ft-ot meghaladó részének elutasítása iránt. Azt sérelmezte: a korábban eljárt bíróságok nem adták indokát annak, hogy miért alkalmazták a felperes általános szerződési feltételeit annak ellenére, hogy az nem felel meg a Ptk. mint magasabb szintű jogszabály előírásainak. Hivatkozott arra is, hogy bár az előírt 3 napon túl, de utóbb mégis a felperes tudomására hozta, hogy rendelkezett bérlettel, csupán azt az utazás alkalmával nem tartotta magánál.
A felperes érdemi felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az alperes a rendkívüli perorvoslatát megalapozó jogsértést abban jelölte meg, hogy a felperes általános szerződési feltételei nem felelnek meg a Ptk. rendelkezéseinek, és a másodfokú bíróság nem adta indokát, hogy ennek ellenére miért alkalmazta az abban foglaltakat [Pp. 270 §-ának (1) bekezdése]. Ezért a jogerős ítélet kizárólag ebben a keretben volt felülbírálható [Pp. 275. §-ának (2) bekezdése].
A Ptk. 200. §-ának (1) bekezdésében foglaltak lehetővé teszik, hogy a felek a szerződésük tartalmát szabadon határozhassák meg, és ennek során, egyező akarattal, a jogszabály kötelező alkalmazást nem igénylő rendelkezéseitől is eltérhessenek. A Ptk. 216. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerződés - jogszabály ellenkező rendelkezése hiányában - létrejöhet szóban, írásban, valamint ráutaló magatartással is.
A felperes mind járművein, mind megállóhelyein kifüggeszti az utazásnak a Fővárosi Önkormányzat által megállapított feltételeit. A törvény idézett rendelkezéseiből az következik, hogy az utasok - köztük az alperes is - az igénybevétellel mint ráutaló magatartással ezeket elfogadják. Ennek következtében az a köztük létrejött szerződés ügyleti feltételévé válik. Ez pedig a Ptk. rendelkezéseibe nem ütközik, sőt éppen annak a fent idézett szabályaiból fakad.
Az alperes a felülvizsgálati kérelmében hivatkozik ugyan ezen általános szerződési feltételek és a Polgári Törvénykönyv szabályainak az eltérésére, de maga sem jelöli meg, hogy ez mely ponton, milyen rendelkezés vonatkozásában valósult meg.
A másodfokú bíróság a jogvita elbírálására irányadó R. előírásait mindenben helyesen és jogszabálysértés nélkül alkalmazta. Az alperes maga sem állította, hogy bérletét R. 4. §-ának (4) bekezdése által megállapított határidőn belül bemutatta volna. Ennek hiányában pedig alaptalanul hivatkozik arra, hogy a pótdíj és a késedelmi díj fizetésének kötelezettsége alóli mentesülés jogszabályban előírt feltételei bekövetkeztek volna.
A fent kifejtettekre alapítottan a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet - a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alkalmazásával - hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. VIII. 22.583/1996. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás