BK BH 1998/165
BK BH 1998/165
1998.04.01.
Az ítélet hatályon kívül helyezését eredményező eljárási szabálysértés valósul meg, ha olyan ügyben, amelyben a védő részvétele nem kötelező, meghatalmazott védőként olyan ügyvéd járt el, akit az ügyvédi kamara törölt a tagjai sorából [Be. 6. §, 45. § (1) bek., 233. § (1) bek., 261. § (1) bek.; 1983. évi 4. tvr. 2. § (1) bek., 5. § (1) bek. g) pont, 34. § (3) bek.].
A F.-i Bíróság katonai tanácsa az 1997. február 17-én kihirdetett ítéletével az I. r. vádlottat maradandó fogyatékosságot eredményező közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt 1 évi - végrehajtásában 3 évi próbaidőre felfüggesztett - fogházbüntetésre és 4 évre a járművezetéstől eltiltásra; a II. r. vádlottat bűnpártolás vétsége és társtettesként elkövetett bűnpártolás vétsége miatt halmazati büntetésül 3 hónapi, végrehajtásában 1 évi próbaidőre felfüggesztett fogházbüntetésre ítélte.
Az ítélet ellen a katonai ügyész az I. r. vádlott terhére súlyosítás, a szabadságvesztés felfüggesztésének mellőzése és ezzel összefüggően a korábbi, felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának az elrendelése érdekében fellebbezett, míg a II. r. vádlott tekintetében az ítéletet tudomásul vette.
Az I. r. vádlott és védője a főbüntetés enyhítése, illetve a járművezetéstől eltiltás mellőzése, míg a II. r. vádlott és védője a vádlott felmentése végett jelentett be fellebbezést. A katonai főügyész az I. r. vádlott terhére a katonai ügyészi fellebbezést indokai alapján fenntartotta, míg a II. r. vádlott tekintetében az ítélet helybenhagyását indítványozta. A másodfokú tárgyaláson az I. r. vádlott védelmére a fellebbezési szakban meghatalmazott újabb védő bejelentette és a vonatkozó határozat hiteles kiadmányával igazolta, hogy a nyomozás során és az elsőfokú eljárásban az I. r. vádlott meghatalmazott védőjeként eljárt dr. T. M. ügyvédet az ügyvédi kamara az 1996. június 24-én meghozott és 1996. július 20-án jogerőre emelkedett határozatával - kamarai tagdíjhátralék miatt - az ügyvédi kamara tagjai sorából a határozat jogerőre emelkedésének a napjával törölte.
Erre tekintettel, miután az elsőfokú eljárásban dr. T. M. kamarai tagságának a törléséről bejelentést nem tett, viszont meghatalmazott védőként az 1996. december 19-én és 1997. február 17-én tartott elsőfokú tárgyalásokon továbbra is eljárt, az újabb védő az I. r. vádlott védelemhez fűződő jogainak sérelme miatt kérte az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak új eljárásra utasítását.
A II. r. vádlott védője ehhez csatlakozva, majd írásbeli beadványában a II. r. vádlott tekintetében is elsősorban az ítélet hatályon kívül helyezését, míg érdemi elbírálás esetén továbbra is a vádlott felmentését kérte.
A katonai főügyész a Be. 261. §-ának (1) bekezdésében írt okból mindkét vádlott vonatkozásában az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását, míg arra az esetre, ha a Legfelsőbb Bíróság az ügyet érdemben elbírálhatónak tartaná, az írásbeli indítványuknak megfelelő határozat hozatalát kérte.
A Be. 45. §-ának (1) bekezdése szerint a megyei bíróságok előtt folytatott eljárásban védő lehet az ügyvéd meghatalmazás vagy kirendelés alapján, illetve meghatalmazás alapján az, akit erre külön jogszabály feljogosít.
Az ügyvédségről jelenleg a módosított 1983. évi 4. törvényerejű rendelet rendelkezik. Eszerint ügyvédi tevékenységet az folytathat, aki az ügyvédi kamara tagja [tvr. 2. § (1) bek.]. Az ügyvédet a kamarai tagdíj nem fizetése vagy az ügyvédi kamarával szemben fennálló egyéb tartozása miatt a kamara tagjai közül törlik [tvr. 5. § (1) bek. g) pontja]. Az ügyvédi kamara az egyéni ügyvéd irodájának felszámolóját kijelöli, ha az ügyvéd kamarai tagsága megszűnt, és a folyamatban levő ügyeinek ellátásáról nem gondoskodott [tvr. 34. § (3) bek. f) pontja].
Ezeknek a szabályoknak az egybevetéséből egyértelműen az következik, hogy meghatalmazott-vagy kirendelt-védőként valamely ügyben olyan ügyvéd nem járhat el, akinek a kamarai tagsága törléssel megszűnt, a törlést kimondó határozat jogerőre emelkedésével.
Kétségtelen, hogy a jelen ügyben az ügyvédi kamara tagjai közüli törlésig dr. T. M. az 1995. október 30-án történt meghatalmazásától mind a nyomozati szakban, mind az 1996. július 10-i tárgyaláson maradéktalanul teljesítette a védőre háruló feladatokat. Ugyanígy érdemi és szakszerű tevékenységet fejtett ki az 1996. december 19-i és 1997. február 17-i tárgyalásokon is, és eljárása, ezen belül újabb műszaki szakértő kirendelése iránti megalapozott - az elsőfokú bíróság által teljesített - indítványa is hozzájárult a tényállás tisztázásához.
Az is kétségtelen, hogy az I. r. vádlottal szemben eljárás tárgyát képező cselekmény büntetési tételére [Btk. 187. § (2) bek. a) pontja] tekintettel az ügyben a védő részvétele nem volt kötelező, figyelemmel a Be. 47. §-ára.
A meghatalmazott védő eljárása egyébként szakmailag megfelelő volt, és az ügyben a védelem sem volt kötelező, de az I. r. vádlott gyakorolni kívánta azt a jogát, hogy az általa választott védő segítségével védekezhessék. Meghatalmazása alapján az ügy tárgyalási szakában védőként azonban olyan személy járt el, aki erre nem volt jogosult, és ez a vádlottnak a védelemhez fűződő törvényes jogait alapvetően korlátozta.
Ekként az ügyben a Be. 261. §-ának (1) bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértés valósult meg, mivel ilyennek kell tekinteni különösen, ha az eljárásban részt vevő személyek törvényes jogaikat nem gyakorolhatták vagy ezek gyakorlását korlátozták, és ez az ítéletet lényegesen befolyásolta.
A bűnpártolással vádolt II. r. vádlott cselekményének az I. r. vádlott cselekményével szoros összefüggésére tekintettel ez a relatív eljárási szabálysértés a II. r. vádlott ügyére is kihatott.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú ítéletet mind az I. r., mind a II. r. vádlott tekintetében hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította. A töretlen bírói gyakorlat szerint a másodfokú bíróság a hatályon kívül helyezést több okra is alapíthatja. Erre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság kifejezetten utal arra, hogy egyéb hatályon kívül helyezési okot az ügyben nem észlelt.
A megismételt eljárással kapcsolatban iránymutatásként csupán arra hívja fel az elsőfokú bíróság figyelmét, hogy - miután a hatályon kívül helyezésre nem megalapozatlanság okából került sor-a tanúk újabb kihallgatása, illetőleg a szakértők újabb meghallgatása helyett a megismételt eljárásban a bíróság előtt korábban tett vallomásról, illetőleg a korábban előterjesztett szakvéleményről készült jegyzőkönyvet fel lehet olvasni [Be. 233. § (1) bek.]. (Legf. Bír. Bf. V. 890/1997. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás