PK BH 1998/169
PK BH 1998/169
1998.04.01.
Szövegkörnyezetében kell vizsgálni és tartalma szerint megítélni, hogy valamely sértő tény állítása vagy híresztelése valótlan-e [Ptk. 78. § (1)-(2) bek., 84. § (1) bek. a) pont].
A jogerős ítélet megállapította, hogy az alperesek az 1994. december 20-án kibocsátott aláírásgyűjtő íven közölt azon tényállításukkal, hogy a felperes „érvényes építési engedély nélkül festék- és lakkégető üzem létesítését kezdte meg", a felperes jó hírnevét megsértették. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította.
A jogerős ítélet által megállapított tényállás szerint a felperes 1994 nyarán a környezetre ártalmasnak minősülő festék- és lakkégető üzem létesítését határozta el. Ehhez különböző előzetes hatástanulmányokat végeztetett, illetőleg előzetes hozzájárulásokat szerzett be. 1994. december 6-án 700 m2 alapterületű üzemcsarnokot vásárolt, és hozzáfogott az engedélyezési tervek beszerzéséhez is. Ezzel egyidejűleg az általa megszerzett, raktár jellegű helyiségben a felperes egy, a veszélyes hulladékok építésére alkalmas kemencét szerelt össze.
Az alperesek 1994. december 20-án aláírásgyűjtő ívet szerkesztettek, amelynek szövege szerint a lakosság tiltakozását kívánták demonstrálni a tervezett létesítmény ellen. Az aláírásgyűjtő ív szövege szerint: „Tudomásunkra jutott, hogy az A. Kft. érvényes építési engedély és a közvélemény tudta nélkül festék- és lakkégető üzem létesítését kezdte meg. A festék- és lakkmaradványok, valamint égéstermékeik veszélyes hulladékok. Az égetőmű belterületi telepítése ellentmond minden ésszerűségnek, veszélyezteti egészségünket, rontja a település és környékének idegenforgalmi lehetőségeit. Kérjük aláírásával megerősítve fejezze ki tiltakozását, követelve egyben az ügy részletes kivizsgálását, a felelősök megbüntetését.” Ezt az aláírásgyűjtő ívet 2363 helyi lakos aláírta.
A jogerős ítélet a fenti tényállás alapján arra a következtetésre jutott, hogy az alperesek a felperesnek a Ptk. 78. §-ában védett jó hírnevét azzal a tényállításukkal, hogy a felperes érvényes építési engedély nélkül kezdte meg az üzem létesítését, megsértették, mert e tény valótlan volt. A csarnokban végeztetett kemence-összeszerelési munka ugyanis nem jelenti az alperesek által hivatkozott üzem létesítésének a megkezdését, és a szerelés nem is minősült építési engedélyhez kötött tevékenységnek.
A jogerős ítélet ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmükben az alperesek a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének a teljes elutasítását kérték. Álláspontjuk szerint, miután a jogsértőnek tartott tényállítás nem volt valótlan, a jogerős ítélet jogszabálysértéssel állapította meg a személyhez fűződő jog megsértését. Jogi álláspontjuk szerint nem vitás a tény, hogy a felperes a 12/1986. (XII. 30.) ÉVM rendelet 30. §-a szerinti építési engedéllyel nem rendelkezett, és a tevékenység megkezdése sem történhetett volna meg e jogszabály 20. §-ának (2) bekezdése alapján az engedély beszerzése előtt. Az is engedély nélküli volt, hogy a raktárhelyiségben ipari tevékenységet végzett a felperes. Tévesen jutott arra a következtetésre a másodfokú bíróság, hogy a tartály-összeszerelés nem minősül építési engedély nélküli tevékenységnek.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A jogerős ítélet nem sérti a jogszabályt.
Az alperesek a felperes által kifogásolt nyilatkozatukban tényként állították, hogy a felperes építési engedély nélkül kezdte meg az üzem létesítését. Szövegkörnyezetében nyilvánvaló, hogy ez a kitétel nem valamilyen résztevékenységre, valamilyen előkészületi munkálatra vagy előkészületi tevékenységre vonatkozott, hanem arra, hogy a felperes a város polgárait súlyosan sértő tevékenység megvalósulását szolgáló építmény létesítését kezdte meg: olyan építmény létesítését, amelynek adott esetben felelősséget, sőt felelősségre vonást is maga után kell vonnia. Az építési engedély kifejezés tehát ebben a szövegösszefüggésben magának az építménynek a létesítésére vonatkozott. Nem vitás, hogy a felperes az üzem építéséhez szükséges építési engedéllyel nem rendelkezett, de az sem kétséges, hogy magának az üzemnek - az alperesek véleménye által a város érdekeit sértő üzemnek - az építését nem kezdte meg. Az alperesek nyilatkozatát nem formális megjelenése, hanem a fenti tartalma szerint kell megítélni. Ebben a vonatkozásban ez a nyilatkozat sértő, mert valótlan. Az „építési” engedély nélküli tevékenység végzése ugyanis olyan képzetet kelt, mintha a felperes magának az üzemi létesítménynek az engedély nélküli építését kezdte volna meg.
Mindezekből következően nincs ügydöntő jelentősége annak, hogy a felperes engedéllyel vagy engedély nélkül szerelte össze a kazánt a tulajdonába került raktárépületben, mert nem ezt a tényt, hanem más, súlyosabb következtetések levonására alkalmas, valótlan tényt közöltek az alperesek az aláírásgyűjtő íven.
A fentiek alapján helytállóan jutott arra a következtetésre a jogerős ítélet, hogy az alperesek a felperes személyére vonatkozó, azt sértő valótlan tényállításukkal megsértették a felperesnek a Ptk. 78. §-ában védett jó hírnevét és ennek megfelelően a Ptk. 84. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján jogszabálysértés nélkül állapították meg a személyhez fűződő jog megsértését. Az alperesek hivatkozásával szemben a jogerős ítélet nem sértette meg a Pp. 221. §-ának (1) bekezdését, mert a jogerős ítélet megfelelően indokolta helyes jogi álláspontját. Megalapozatlanul kifogásolták az alperesek a tényállás felderítettségének hiányát, mert a jogi álláspontok eltérésén kívül egyező volt a felek előadása abban a releváns kérdésben, hogy a nyilatkozat közzétételekor a felperes milyen tevékenységet végzett és abban, hogy a 12/1970. (XII. 30.) ÉVM rendeletben megkívánt építési engedéllyel a felperes még nem rendelkezett. Nem sértette meg a másodfokú bíróság a Pp. 252. §-ának (3) bekezdését sem, mert a tényállás felderítetlensége miatt az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésének nem volt helye.
A fentieknek megfelelően a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletnek felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezéseit a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. IV. 22.119/1996 sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás