PK BH 1998/171
PK BH 1998/171
1998.04.01.
Az eladó szavatossági és a kivitelező jótállási felelőssége egyaránt a hibás teljesítés jóvátételét szolgálja, ezért az eltérő jogcímeken megítélt szolgáltatás oszthatatlannak minősül és a marasztalt alperesek felelőssége egyetemleges [Ptk. 248. §, 305. § (2) bek., 334. § (2) bek., 337. §; 53/1987. (X. 24.) MT r.].
Az Sz. Városi Önkormányzat I. r. alperes megrendelése alapján a megyei beruházási vállalat beruházásában az Sz. Magas- és Mélyépítő Ipari Vállalat II. r. alperes kivitelezésében épültek fel a perbeli 16 lakásos lakóépületek. A kész lakásokat az I. r. alperes az OTP Ingatlanfejlesztési és Forgalmazási Rt.-n keresztül értékesítette; a lakásokat nagyobbrészt a felperesek vásárolták meg. Az adásvételi szerződések tartalmazták, hogy a lakások építője az I. r. alperes volt, ezért a szavatossági igények tekintetében helytállásra is ő köteles, ugyanakkor a lakások tekintetében a kivitelezőt pedig jótállás terheli, melynek értelmében „a jótállási jegyen feltüntetett időpontig a lakásban fellelhető hibákat, hiányosságokat közvetlenül a kivitelezővel szemben érvényesíthetik".
Beköltözésüket követően a felperesek észlelték, hogy a lakások között nagymértékű a hangáthallás és a szagok terjedése, a mettlachi lapok színei és szintjei eltérnek, és esetenként a tapadásuk sem megfelelő, a fürdőszobai csempeburkolat feltáskásodik és leválik, nem megfelelő állapotúak a nyílászárók, hibás a vakolás, glettelés, festés, mázolás, a villanykapcsoló dugaljak a falból kiesnek, az előszobai beépített szekrényeknek a mélysége nem megfelelő, hibásan történt a vízvezetékek kiépítése, a műkőpárkányok és szegélyek repedezettek stb. Általános jellegű hibák mutatkoztak a gépkocsitárolóknál, mindezek mellett az egyes lakásoknál különböző, sajátos hibák is előfordultak.
A felperesek módosított keresetükben kérték, hogy a bíróság az alpereseket lakásonként egyetemlegesen kötelezze árleszállításra, illetőleg a kijavítási költségek megfizetésére. Az I. r. alperes a kereset elutasítását kérte; a II. r. alperes a keresetet részben elismerte.
Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte a II. r. alperest, hogy a lakásonkénti bontásban megállapított összegeket - azok kamatával együtt - fizesse meg a felpereseknek; az I. r. alperessel szemben előterjesztett keresetet elutasította. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, és az alpereseket egyetemlegesen marasztalta. A jogerős ítélet indokolása szerint a peradatok - különösen a perben alkalmazott szakértő véleménye - alapján megállapítható az alperesek hibás teljesítése, és a bíróság úgy ítélte meg, hogy ezért az eladó I. r. alperes és a kivitelező II. r. alperes felelőssége egyetemleges. Kifejtette: az egyetemleges marasztalás kérdésének eldöntésekor abból kellett kiindulni, hogy az I. r. alperest mint eladót az adásvételi szerződés alapján a hibákért szavatossági felelősség, míg a kivitelező II. r. alperest az 53/1987. (X. 24.) MT rendelet alapján jótállási felelősség terheli. Az eltérő felelősségi alakzatok ellenére a két különböző jogviszony természete és szoros összefüggése folytán - mivel mindkettő a felperesekkel szemben a hibás teljesítés miatti jóvátételre vonatkozik - a teljesítendő szolgáltatást oszthatatlannak kell minősíteni, a teljesítés tehát bármelyik kötelezettől, vagy valamelyiküktől is követelhető [Ptk. 334. § (2) bekezdés]. Mivel a perben a felperesek mindkét alperessel szemben előterjesztették a kereseti követelésüket, a különböző felelősségi rendszer alapján a kötelezettek egyetemleges felelősségét nem lehet kizárni (Ptk. 337. §). A jogerős ítélet ellen - annak részbeni hatályon kívül helyezése és a vele szemben előterjesztett kereset elutasítása végett - az I. r. alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Álláspontja szerint a II. r. alperes jótállási kötelezettsége jogszabályon alapul, ebből következően a hibás teljesítést is kötelezően a jótállásra vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni; az I. r. alperes szavatossági felelősségét tehát a II. r. alperes jótállási kötelezettsége megelőzi.
A felperesek ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.
Előrebocsátja a Legfelsőbb Bíróság, hogy a jogerős határozatot a Pp. 275. §-ának (2) bekezdése alapján csak a felülvizsgálati kérelem korlátai között vizsgálta felül.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Jogerős ítéletében a bíróság helyesen állapította meg a tényállást, és mindenben helytálló az érdemi döntését megalapozó álláspontja is. A felülvizsgálati kérelemben foglaltakra tekintettel a Legfelsőbb Bíróság csupán a következőket emeli ki:
A Ptk. 248. §-ának rendelkezéseiből következően mind a jogszabályon, mind a szerződésen alapuló jótállás - mint szerződésszegés esetére a szavatosságnál szigorúbb felelősség - rendszerint az adott jogviszony jogosultjával szemben áll fenn, és a dolog átruházása esetén a jótállás kedvezményezettje általában csupán azt követelheti, hogy a kötelezett az új tulajdonosnak teljesítse a jótállásból eredő kötelezettségét.
Ettől az általános szabálytól tér el a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról szóló 53/1987. (X. 24.) MT rendelet 3. §-a, amikor - gyakorlati megfontolásból - nemcsak a megrendelőt, hanem a lakás értékesítése után a tulajdonost vagy a kezelőt is feljogosítja közvetlenül a kivitelezővel szemben a jogszabályon alapuló jótállási igények érvényesítésére.
Ez a jogszabály azonban - a felülvizsgálati kérelemben foglaltaktól eltérően - nem érinti az eladót a Ptk. 305. §-ának (2) bekezdése alapján terhelő szavatossági felelősséget. Nincs ugyanis olyan jogszabályi rendelkezés, amely az újonnan épített lakás értékesítése esetén a vevőt elzárja attól, hogy válasszon az eladóval szemben a Ptk. már említett 305. §-ának (2) bekezdése alapján őt megillető szavatossági igényének és a kivitelezővel szemben közvetlenül fennálló, jótálláson alapuló követelésének érvényesítése között. Miután az összefüggő jogviszonyból eredő, tartalmában azonos szolgáltatás mind az eladótól, mind a kivitelezőtől követelhető, a szolgáltatást a jogosult oszthatatlanná és ezáltal a kötelezettséget egyetemlegessé [Ptk. 337. §] alakíthatja.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (4) bekezdése szerint tárgyaláson kívül meghozott ítéletével a jogszabályoknak megfelelő jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezéseit a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. VI. 22.600/1996. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás